Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

1362, november 22., csütörtök NBPOJSAO 8 Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 4. oldalról) A VII. pártkongresszus óta — folytatta — évenként mint­egy 240 ezer fiatal jó munká­jának eredményeként — több mint kétmilliárd forintot írtak a KISZ takarékossági számlája javára. A „szakma ifjú meste­re’’ mozgalomban több mint 100 ezer fiatal vett eddig részt, ugyancsak 1Q0 ezren dolgoznak a több mint 10 000 ifjúsági bri­gádban, amelyek közül 1100 if­júsági exportbrigád, örülünk, hogy az ifjúsági brigádok 80 százaléka a szocialista címért versenyez és sok brigád már el is nyerte azt. Pullai elvtárs ezután a Du­nai Cement- és Mészmű gyors felépítése, a vegyipar korsze­rűsítése érdekében vállalt KlSZ-védnökség eredményei­ről beszélt A VII. pártkongresszus óta — mondotta Pullai elvtárs — több mint 73 ezer tanuló fiatal, kö­zöttük 31 000 leány vett részt a nyári építőtáborok munkájá­ban. Jó munkájukat jelzi 140 kilométer csatorna, amely 30 ezer katasztrális hold megmű­velését teszi lehetővé. Keserű szájízzel jegyezzük meg, hogy az illetékesek nem fordítanak olyan energiát e területek hasz­nosítására, mint amilyen lelke­sedéssel dolgozott megnyeré­sükért tanulóifjúságunk. A felszólaló ezután arról be­szélt, hogy a fiatalok örömmel fogadták a tanuló ifjúság szár­mazás szerinti kategorizálásá­nak megszüntetését. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés erősíti a nemzeti egységet, a szocializmus építé­sének javát szolgálja, kielégíti a fiatalok igazságérzetét, ered­ményes tanulásra, nagyobb szorgalomra ösztönzi őket. Pullai elvtárs megemlítette, hogy a párt- és KlSZ-oktatás- ban 553 ezer, az esti és leve­lező állami oktatásban 63 ezer, a szakmai tanfolyamokon mintegy 100 ezer fiatal vesz részt \ Sokan vádolják — mondotta — politikai foglalkozásainkat, hogy azok nem elég komo­lyak. Véleményünk szerint az ifjúság oktatásának és nevelé­sének módszerei nem lehetnek azonosak a felnőttekével. A fiatalok nem szeretik az olyan szemináriumokat, amelyeken iskolás módon feleltetnek. Fel­tétlenül szükség van az érdek­lődést jobban kiváltó játékos, szemléltető elemek alkalmazá­sára. E célból kiadtunk már diafilmeket, zenei és prózai hanglemezeket, térképeket, já­tékos könyveket, sLb. Ezután elemezte a falusi KISZ-szervezetek munkáját. Elmondotta, hogy a KISZ mun­kája falun a leggyengébb. Ki­fogásolta, hogy sok helyen nem adnak megfelelő munkát a fiataloknak, a termelőszö­vetkezetek vezetésében alig kapnak helyet. Ha a fiatalok bírálnak és jobb munkaszer­vezést követelnek, vagy gaz­daságosabb kultúrák meghono­sítását kérik, és fellépnek a közös vagyon herdálása ellen, előfordul, hogy egyszerűen rendreutasítják őket. Indoko­latlanul lassan halad előre a parasztifjúság szakmai tovább­képzése. Mindezek ellenére — állapította meg a felszólaló — mind több parasztfiatal találja meg helyét a termelőszövetke­zetekben. Szolnok megyében például megszűnt a fiatalok el­vándorlása. Fejér megyében pedig az elmúlt két évben 3000 fiatal lépett be a termelőszö­vetkezetekbe. A továbbiakban ismertette az ifjúság eredményeit a mező- gazdasági termelési verseny­ben. 1960-ban 35 ezren, 1962- ben pedig már csaknem 100 ezren vetélkedtek a magasabb terméshozamok eléréséért. A pártkongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny újabb 50 ezerrel növelte az élenjáró pa­rasztfiatalok számát. Hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség minden sikerét a párt segítségével érte el. Az ifjú­munkások mellett ott állnak a pártszervezetek, az idősebb kommunisták, és tapasztala­taikkal, tudásukkal mutatják a helyes utat. Engedjék meg — mondotta —, hogy e helyről tolmácsoljam ezért köszöne- tünket. Szólt arról is, hogy a párt­vezetés erősödése volt és ma­rad a kiinduló pontja annak is, hogy mindinkább az egész tár­sadalom ügyévé váljék az if­júság nevelése. Különösen ör­vendetes, hogy a pedagógusok közül újabb százak találták meg helyüket a fiatalok isko­lán kívüli nevelésében is. Sok lelkes pedagógus munkáját di­csérik a KISZ-szervezetek, kü­lönösen az úttörőcsapatok eredményei. A pártkongresz- szus előtt is őszinte köszönetét mondunk nekik. Pártunk VIII. kongresszusa — mondotta befejezésül — if­júságunk elé nagyszerű, lelke­sítő perspektívát állít, amiért érdemes dolgozni és küzdeni. Ifjúságunkat biztonsággal tölti el a kitűzött célok realitása és annak a tudata, hogy minden lépését féltő gonddal, nagy szeretettel vigyázzák a kom­munisták, a párt. A magyar ifjúság nevében biztosítom a kongresszust, hogy valameny- nyien készen állunk az itt ho­zott határozatok ránk eső ré­szének becsületes végrehajtá­sára — fejezte be nagy taps­sal fogadott beszédét Pullai Árpád. Shgatagi Ferenc, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozója volt a következő felszólaló. Elmondotta, hogy munkacsa­patuk az elmúlt három év alatx jobb, körültekintőbb, szerve­zettebb munkával csaknem két és fél millió forintot taka­rított meg népgazdaságunk­nak. A selejtet a korábbi 6—7 százalékról egy százalék alá szorították, A brigád nemcsak a termelésben ért el szép sike­reket, hanem a politikád mun­kában ÍSL Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára beszámolt a megye fejlődésé­ről a VII. kongresszus óta el-, telt időszakiban. Elmondotta, hogy amíg 1959-ben a szövet­kezeti közös vagyon csak 914,4 millió forintot tett ki, 1961-ben már elérte az 1400 millió fo­rintot. Az egy tagra jutó tiszita vagyon a VII. kongresszus óta több mint kétszeresére növe­kedett. Az egy munkaegységre jutó részesedés 1959-ben 27,34 forint volt — mondotta a töb­bi között —, ebben az évben a tervezett 31,42 forinttal szem­ben 32,69 forint mutatkozik. Elmondotta, hogy a kenyérga­bona-, hízott sertés-, vágott- baromfi-, tojásfelvásárlási ter­veket teljesítették és az év vé­géig hízott marhából is túltel­jesítik a tervet. Az aszály kö­vetkeztében azonban tejből nem tudták az előírt áruérté­kesítést teljesíteni. — Mindanmyiunk előtt em­lékezetes még az 1956 előtti helytelen kényszerbegyűjtéses mezőgazdasági politika —, amikor a kötelező állami fel- vásárlási terv teljesítése érde­kében nemegyszer leseperték Víz egyénileg gazdálkodó pa­rasztok padlását. Lombos Fe­renc a megye akkori begyűj­tési és mostani felvásárlási eredményeinek összehasonlítá­sával mutatta be, hogy a most elért eredmények mennyire pártunk helyes politikájából fakadnak. — A mezőgazdaság irányí­tása — mondotta a továbbiak­ban — nemegyszer elmarad az élet követelményeitől. Az új dolgok, új eljárások meg­honosítása többször nehezen megy. Ilyenkor egyesek gyak­ran hivatkoznak arra, hogy a termelőszövetkezetek nem ér­tenek egyet az újjal. Amikor ezt az állítást tüzetesebben megvizsgáljuk, nem egyszer káderül, hogy nem a szövetke­zetek nem akarnak, hanem néhány, mezőgazdasággal fog­lalkozó emberünk nem ért egyet vele. — E nehézségek leküzdése a mi feladatunk. Vannak azon­ban olyan problémák is, ame­lyekét mi magunk nem tudunk megoldani. Ilyen például az évről évre jelentkező, nem megfelelő gépalkatrész-ellátás, ami nemcsak a külföldről be­hozott gépeknél, hanem az olyan magyar gyártmányok­nál, gépeknél is jelentkezik, mint a silókornbájn. Ez külö­nösen súlyosan jelentkezik a munkacsúcsok idején. A veze­tők egy része, sajnos, amolyan utazó ügynökként járja emiatt az országot. Felszólalása végén • hangsú­lyozta, hogy Győf-Sopron me­gye kommunistái helyeslik a párt politikáját, amelyet 1956 óta folytat, s ennek a politiká­nak a végrehajtásáért minden kommunista és pártonkívüli megteszi azt, ami erejéből te­lik. (Taps.) Sebestyén Gyula elvtárs, a kővágfőörsi Béke Tsz elnöke nagy taps közepette jelentette a kongresszusnak, hogy a kő­vágóőrsi Béke Tsz tagsága a tervezettnél kétmillió forint ér­tékkel többet termelt a párt- kongresszus tiszteletére, s to­vábbra is mindent meg fog tenni, hogy feladatait mindig jobban és jobban teljesítse. Beszámolt a kővágóőrsi ter­melőszövetkezet tapasztala­tairól. Három év alatt megkét­szerezték a termelést, s min­den lehetőség megvan arra, hogy az eddigi eredményeket is felülmúlják. Sebestyén Gyula a követke­zőkben a még nem mindig ki­elégítő munkafegyelemről be­szélt, s az orvoslás egyik esz­közeként az ösztönző javadal­mazási formákat jelölte meg. Javasolta a mezőgazdasági be­ruházások meggyorsítását is. Végül a falusi fiatalokról szólt, a maga tapasztalatai sze­rint megállapította, hogy ahol a bérfizetés megfelelő és kul­turális lehetőségeket is biztosí­tanak, onnan nem vágyakoz­nak el a fiatalok. — A legközelebbi kongresz- szuson arról szeretnék beszá­molni, hogy termelőszövetke­zetünk tagságának átlagkerese­te 2700 forintra emelkedik, szövetkezetünk alapjai pedig mintegy 30 százalékkal növe­kednek — fejezte be felszóla­lását. A következő hozzászóló Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Felszólalását Csongrád me­gye és Szeged város három év alatt végbement fejlődésének ismertetésével kezdte. Kiemel­te, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezése ered­ményeképpen a megye több árut ad az államnak, mint bármikor azelőtt és a tsz-ta- gok jövedelme is fokozatosan emelkedik. 1960-ban a megye termelőszövetkezeteiben átlag­ban 23 forint volt a munka­egység, 1961-ben 26 forint és az idén is előreláthatólag va­lamivel magasabb lesz, mint a múlt esztendőben volt. Az egyik gondunk — mon­dotta — az, hogy Csongrád megye az országnak egyik leg­inkább aszálysújtotta megyé­je. se körüli bürokráciát felszá­moljuk. A megye másik nagy gon­dot okozó problémája, hogy igen nagy területen homokos a talaj. A termelőszövetkeze­tek —, amelyek éppen a ho­moki területeken a leggyen­gébbek — igen megerősödhet­nének, ha a homoki területe­ken minél előbb és minél gyor­sabban telepítenének gyümöl­csöt és szőlőt. Az ötéves terv során 3500 katasztrális hold gyümölcsös és 4800 katasztrá­lis hold szőlő telepítését vet­tük tervbe. Ezt szeretnénk túl­teljesíteni 4—5000 holddal. Akadályozó tényező azonban, hogy az ültetvénytervező vál­lalat gyengén dolgozik. De rosszul állunk talajforgató és Pillanatkép az ülésteremről Ebből következik, hogy az egyik fő feladatunk az öntö­zéses művelés kiszélesítése. Az ötéves terv 50 ezer ka­tasztrális hold terület öntözé­sét írja elő. 30 ezer katasztrá­lis hold öntözéses művelését megvalósítottuk, s most fel­tétlenül meg kellene gyorsíta­ni a terv teljesítését. Ennek megvalósítását azonban kü­lönböző problémák, főképp a bürokrácia akadályozza. Je­lenlegi rendszabályainkat be­tartva, egy közepes nagyságú, 200, 300, vagy 400 holdas ön­tözőtelep létesítésének tervezé­se körülbelül fél esztendő, s a kivitelezés ugyanennyi ideig tart. Mindez azonban csak ak­kor, ha a tervezésben és a ki­vitelezésben érdekelt hat vagy hét szerv óramű pontossággal együtt dolgozik. Ez azonban csak ritkán történik meg. Ide­je, hogy az öntözéses gazdál­kodás tervezése és kivitelezé­talajegyengető gépekben is és kevés a telepítést irányító szakember. Győri Imre szólt az iparfej­lesztés kérdéseiről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vi­dék iparosításának megvalósí­tásánál érdemes nagy gondot fordítani a megyére, hiszen je­lentős munkaerő-tartalékai vannak. Ezután az ideológiai harc néhány kérdését érintette. Hangsúlyozta, hogy valameny- nyi lényeges, új módon felve­tődött kérdésnél mutatkoztak jobb és „baloldali” szemléletet tükröző álláspontok. Ezek rész­ben a korábbi évek helytelen és hibás elméleteinek marad­ványaként értékelhetők — mondotta. De az elbizakodott­ság is fontos tényező, amely szerint jól mennek a dolgok, s a tömegekkel már kevésbé kell törődni. Értetlenséget, merevséget, esetenként liberalizmust ta­pasztalhatunk elvi kérdések­nél azért is, mert e nézetek képviselői elmaradtak a világ­ban, s az országban végbe­ment nagy társadalmi változá­soktól, fejlődéstől. Megreked­tek a korábbi időszakban he­lyes tételeknél: például a le­nini hármai jelszót akarták fenntartani a megváltozott vi­szonyok között is. De arra is volt példa, hogy korábban is helytelen elméleteket, mint például az csztályharc automa­tikus éleződésének sztálini té­telét igyekeztek ismételten iga­zolni. A kétfrontos harccal kapcso­latban az elmúlt években me­gyénkben szerzett tapasztala­tok tanulságaként megállapít­hatjuk — mondotta a felszóla­ló —, hogy a szektarianizmus, a dogmatizmus nemcsak az el­méletben jelentkező torzulás, de megnvilvánul a munkamód­szerben. munkastílusban még olyanoknál is, akik értelmük­kel elutasítják a szektarianiz- must. Ma már a párttagság és a pártonkívüliek elvárják, hogy a szó és a tett, a párt politiká­jának vonala és megvalósítsa ne váljék külön. Nem tölthet be vezető posztot az, aki úgy próbál vezetni, hogy közben megsérti az emberek önérze­tét, türelmetlen és bizalmat­lan, cSak önmagában hisz, aki az emberek megítélésénél nem tud megszabadulni a régi hely­telen előítéletektől, vagy nem hisz abban, hogy az emberek képesek megváltozni. Megyénk pártbizottsága kénytelen volt — miután alapos, meggyőző mun­kával nem tudott változtatni a helyzeten — szervezeti intéz­kedéseket hozni, vezetőket le­váltani, elmarasztalni vagy ki­hagyni a vezető szervekből. Győri elvtárs felszólalása végén hangsúlyozta, hogy pár­tunknak népünket az 1956-ban megkezdett, úton, a moszkvai értekezletek, a XX. és XXII. kongresszus szellemében kell vezetnie, mert ez a politikai vonal kiállta az élet próbáját, és kiváltotta dolgozó népünk megelégedését. (Taps.) Zsarnóczai József né, az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer- gyár technikusa üzemének eredményeiről és problémáiról beszélt. A kedd délutáni ülés utolsó felszólalója M'lfls József, a Si«!no!*i Járási Párlbizoi «ág titkára volt. — Mi, Szolnok megye kül­döttei, teljesen egyetértünk a Központi Bizottság beszámoló­jával — kezdte felszólalását. — Megyénk dolgozóinak erőfe­szítése, becsületes munkája is benne van azokban az ered­ményekben, amelyekről ez a beszámoló is szól. Az elhang­zott bíráló megjegyzésekből pedig mi is értettünk. Eltökélt szándékunk^ hogy munkánk fogyatékosságait kijavítjuk. Ezután a Szolnok megyei pártszervezetek éleiének de- moratikus légköréről, javuló munkastílusáról beszélt. El­mondotta, a pártszervezetek élni tudnak azzal a nagyobb hatáskörrel, amelyet a Köz­ponti Bizottság számukra biz­tosított. Ismertette a társadal­ma alapon végzet pártmunka járás beli tapasztalatait. Mind a kommunisták, mind a párton­kívüliek örömmel vállalnak megbízatásokat, és becsülete­sen teljesítik azokat. Ezzel ösz- szefüggésben stzólt a pártonkí- vüliekkel való kapcsolatokról, baráti együttműködésükről. A felszólaló végül az idős termelőszövetkezeti tagok gondjaival foglalkozott. Nádas József felszólalásával a kedd délutáni ülés véget ért. Kennedy utasítást adott a Kuba körüli amerikai blokád feloldására WASHINGTON (MTI): Kennedy amerikai elnök — mint az AP és a Reuter jelenti — kedden délután magyar idő szerint éjfélkor, sajtóértekezle­tet tartott. Az elnök a sajtóér­tekezlet kezdetén nyilatkoza­tot olvasott fel s ebben bejelen­tette a Kuba körüli amerikai blokád feloldását. Kennedy közölte: Hruscsov kedden tájékoztatta arról, hogy harminc napon belül vissza­vonják Kubából a jelenleg ott levő IL—28-as típusú bombázó repülőgépeket. Az elnök ez­után bejelentett^: kedden dél­után utasította Mcnamara had­ügyminisztert, oldja fel a ten­gerészeti vesztegzárt. (MTI) Percekkel az elnök nyilatko­zatának elhangzása után Mcnamara hadügyminiszter ki­adta a parancsot a hadiflottá­nak. szüntesse be a blokádot. A Hruscsov—Kennedy levél­váltás után New Yorkban meg­kezdődött tárgyalások utolsó hetében a Szovjetunió képvise­lői rendkívül erőteljesen han­goztatták, hogy a Szovjetunió teljesítette a Hruscsov minisz­terelnök levelében foglalt kö­telezettségeket. Ennek alapján a szovjet kormány követelte, hogy most már az Egyesült Ál­lamok is váltsa valóra azokat a kötelezettségeket, amelyeket Kennedy vállalt Hruscsovhoz intézett levelében. Az amerikai ígéretek egy részének Kennedy elnök a blokád megszüntetésé­vel eleget is tett, másik részét azonban, amely Kuba bizton­ságának szavatolásáról szól, mindeddig nem teljesítette. Kennedy azt mondotta, hogyha minden támadó fegy­vert eltávolítottak Kubából, és ezt megfelelő ellenőrzés kíséri, ha továbbá Kubát nem hasz­nálják fel agresszív kommu­nista célok exportjára, akkor béke lesz a Karib-tenger tér­ségében és sem kezdeményez­ni, sem engedni nem fogunk támadást a nyugati féltekén. Végül Kennedy megállapí­totta, hogy a „kötelezettségek­nek mind a két fél részéről történő teljesítése és a kubai válság békés rendezésének végrehajtása szélesre tárhatja az ajtót más vitás problémák rendezése előtt”. (MTI) II szovjet kormány utasítása a SzovjeiHii honvédelmi miniszterének MOSZKVA (TASZSZ): Te­kintettel arra, hogy Kennedy, az Egyesült Államok elnöke elrendelte a Kubai Köztársa­ság ellen foganatosított zárlat (blokád) feloldását, s megnyílt a lehetőség a veszélyes karib- tengeri válság által előidézett következmények teljes felszá­molására. Nyikita Hruscsov miniszterelnök és John Ken­nedy elnök megállapodása alapján — a szovjet kormány utasította Malinovszkij mar­sain, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterét, hogy 1962. no­vember 21-ével az interkonti­nentális és stratégiai rakéta- egységek, a légvédelmi rakéta­egységek és vadászgép-kötelé­kek a teljes harci készenlétről szintén térjenek át a norma lis tevékenységre és katona kiképzésre; A stratégiai légierő szüntes se meg a harci készenlétet; i haditengerészeti erők férjénél át a normális katonai kikép zésre, a tengeralattjáró flottt pedig térjen vissza állandó el helyezési körleteibe; A száraz földi csapatok szüntessék met a fokozott harci készenlét álla potát; A stratégiai rakétaegy ségeknél, a légvédelmi egyse geknél és a tengeralattján flottánál szüntessék meg a: idősebb korosztályok leszerelé sének felfüggesztését; szüntes­sék meg a rendes szabadságo­lások felfüggesztését a Szovjet­unió fegyveres erőinél. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents