Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
1362, november 22., csütörtök NBPOJSAO 8 Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 4. oldalról) A VII. pártkongresszus óta — folytatta — évenként mintegy 240 ezer fiatal jó munkájának eredményeként — több mint kétmilliárd forintot írtak a KISZ takarékossági számlája javára. A „szakma ifjú mestere’’ mozgalomban több mint 100 ezer fiatal vett eddig részt, ugyancsak 1Q0 ezren dolgoznak a több mint 10 000 ifjúsági brigádban, amelyek közül 1100 ifjúsági exportbrigád, örülünk, hogy az ifjúsági brigádok 80 százaléka a szocialista címért versenyez és sok brigád már el is nyerte azt. Pullai elvtárs ezután a Dunai Cement- és Mészmű gyors felépítése, a vegyipar korszerűsítése érdekében vállalt KlSZ-védnökség eredményeiről beszélt A VII. pártkongresszus óta — mondotta Pullai elvtárs — több mint 73 ezer tanuló fiatal, közöttük 31 000 leány vett részt a nyári építőtáborok munkájában. Jó munkájukat jelzi 140 kilométer csatorna, amely 30 ezer katasztrális hold megművelését teszi lehetővé. Keserű szájízzel jegyezzük meg, hogy az illetékesek nem fordítanak olyan energiát e területek hasznosítására, mint amilyen lelkesedéssel dolgozott megnyerésükért tanulóifjúságunk. A felszólaló ezután arról beszélt, hogy a fiatalok örömmel fogadták a tanuló ifjúság származás szerinti kategorizálásának megszüntetését. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés erősíti a nemzeti egységet, a szocializmus építésének javát szolgálja, kielégíti a fiatalok igazságérzetét, eredményes tanulásra, nagyobb szorgalomra ösztönzi őket. Pullai elvtárs megemlítette, hogy a párt- és KlSZ-oktatás- ban 553 ezer, az esti és levelező állami oktatásban 63 ezer, a szakmai tanfolyamokon mintegy 100 ezer fiatal vesz részt \ Sokan vádolják — mondotta — politikai foglalkozásainkat, hogy azok nem elég komolyak. Véleményünk szerint az ifjúság oktatásának és nevelésének módszerei nem lehetnek azonosak a felnőttekével. A fiatalok nem szeretik az olyan szemináriumokat, amelyeken iskolás módon feleltetnek. Feltétlenül szükség van az érdeklődést jobban kiváltó játékos, szemléltető elemek alkalmazására. E célból kiadtunk már diafilmeket, zenei és prózai hanglemezeket, térképeket, játékos könyveket, sLb. Ezután elemezte a falusi KISZ-szervezetek munkáját. Elmondotta, hogy a KISZ munkája falun a leggyengébb. Kifogásolta, hogy sok helyen nem adnak megfelelő munkát a fiataloknak, a termelőszövetkezetek vezetésében alig kapnak helyet. Ha a fiatalok bírálnak és jobb munkaszervezést követelnek, vagy gazdaságosabb kultúrák meghonosítását kérik, és fellépnek a közös vagyon herdálása ellen, előfordul, hogy egyszerűen rendreutasítják őket. Indokolatlanul lassan halad előre a parasztifjúság szakmai továbbképzése. Mindezek ellenére — állapította meg a felszólaló — mind több parasztfiatal találja meg helyét a termelőszövetkezetekben. Szolnok megyében például megszűnt a fiatalok elvándorlása. Fejér megyében pedig az elmúlt két évben 3000 fiatal lépett be a termelőszövetkezetekbe. A továbbiakban ismertette az ifjúság eredményeit a mező- gazdasági termelési versenyben. 1960-ban 35 ezren, 1962- ben pedig már csaknem 100 ezren vetélkedtek a magasabb terméshozamok eléréséért. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny újabb 50 ezerrel növelte az élenjáró parasztfiatalok számát. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség minden sikerét a párt segítségével érte el. Az ifjúmunkások mellett ott állnak a pártszervezetek, az idősebb kommunisták, és tapasztalataikkal, tudásukkal mutatják a helyes utat. Engedjék meg — mondotta —, hogy e helyről tolmácsoljam ezért köszöne- tünket. Szólt arról is, hogy a pártvezetés erősödése volt és marad a kiinduló pontja annak is, hogy mindinkább az egész társadalom ügyévé váljék az ifjúság nevelése. Különösen örvendetes, hogy a pedagógusok közül újabb százak találták meg helyüket a fiatalok iskolán kívüli nevelésében is. Sok lelkes pedagógus munkáját dicsérik a KISZ-szervezetek, különösen az úttörőcsapatok eredményei. A pártkongresz- szus előtt is őszinte köszönetét mondunk nekik. Pártunk VIII. kongresszusa — mondotta befejezésül — ifjúságunk elé nagyszerű, lelkesítő perspektívát állít, amiért érdemes dolgozni és küzdeni. Ifjúságunkat biztonsággal tölti el a kitűzött célok realitása és annak a tudata, hogy minden lépését féltő gonddal, nagy szeretettel vigyázzák a kommunisták, a párt. A magyar ifjúság nevében biztosítom a kongresszust, hogy valameny- nyien készen állunk az itt hozott határozatok ránk eső részének becsületes végrehajtására — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Pullai Árpád. Shgatagi Ferenc, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozója volt a következő felszólaló. Elmondotta, hogy munkacsapatuk az elmúlt három év alatx jobb, körültekintőbb, szervezettebb munkával csaknem két és fél millió forintot takarított meg népgazdaságunknak. A selejtet a korábbi 6—7 százalékról egy százalék alá szorították, A brigád nemcsak a termelésben ért el szép sikereket, hanem a politikád munkában ÍSL Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára beszámolt a megye fejlődéséről a VII. kongresszus óta el-, telt időszakiban. Elmondotta, hogy amíg 1959-ben a szövetkezeti közös vagyon csak 914,4 millió forintot tett ki, 1961-ben már elérte az 1400 millió forintot. Az egy tagra jutó tiszita vagyon a VII. kongresszus óta több mint kétszeresére növekedett. Az egy munkaegységre jutó részesedés 1959-ben 27,34 forint volt — mondotta a többi között —, ebben az évben a tervezett 31,42 forinttal szemben 32,69 forint mutatkozik. Elmondotta, hogy a kenyérgabona-, hízott sertés-, vágott- baromfi-, tojásfelvásárlási terveket teljesítették és az év végéig hízott marhából is túlteljesítik a tervet. Az aszály következtében azonban tejből nem tudták az előírt áruértékesítést teljesíteni. — Mindanmyiunk előtt emlékezetes még az 1956 előtti helytelen kényszerbegyűjtéses mezőgazdasági politika —, amikor a kötelező állami fel- vásárlási terv teljesítése érdekében nemegyszer leseperték Víz egyénileg gazdálkodó parasztok padlását. Lombos Ferenc a megye akkori begyűjtési és mostani felvásárlási eredményeinek összehasonlításával mutatta be, hogy a most elért eredmények mennyire pártunk helyes politikájából fakadnak. — A mezőgazdaság irányítása — mondotta a továbbiakban — nemegyszer elmarad az élet követelményeitől. Az új dolgok, új eljárások meghonosítása többször nehezen megy. Ilyenkor egyesek gyakran hivatkoznak arra, hogy a termelőszövetkezetek nem értenek egyet az újjal. Amikor ezt az állítást tüzetesebben megvizsgáljuk, nem egyszer káderül, hogy nem a szövetkezetek nem akarnak, hanem néhány, mezőgazdasággal foglalkozó emberünk nem ért egyet vele. — E nehézségek leküzdése a mi feladatunk. Vannak azonban olyan problémák is, amelyekét mi magunk nem tudunk megoldani. Ilyen például az évről évre jelentkező, nem megfelelő gépalkatrész-ellátás, ami nemcsak a külföldről behozott gépeknél, hanem az olyan magyar gyártmányoknál, gépeknél is jelentkezik, mint a silókornbájn. Ez különösen súlyosan jelentkezik a munkacsúcsok idején. A vezetők egy része, sajnos, amolyan utazó ügynökként járja emiatt az országot. Felszólalása végén • hangsúlyozta, hogy Győf-Sopron megye kommunistái helyeslik a párt politikáját, amelyet 1956 óta folytat, s ennek a politikának a végrehajtásáért minden kommunista és pártonkívüli megteszi azt, ami erejéből telik. (Taps.) Sebestyén Gyula elvtárs, a kővágfőörsi Béke Tsz elnöke nagy taps közepette jelentette a kongresszusnak, hogy a kővágóőrsi Béke Tsz tagsága a tervezettnél kétmillió forint értékkel többet termelt a párt- kongresszus tiszteletére, s továbbra is mindent meg fog tenni, hogy feladatait mindig jobban és jobban teljesítse. Beszámolt a kővágóőrsi termelőszövetkezet tapasztalatairól. Három év alatt megkétszerezték a termelést, s minden lehetőség megvan arra, hogy az eddigi eredményeket is felülmúlják. Sebestyén Gyula a következőkben a még nem mindig kielégítő munkafegyelemről beszélt, s az orvoslás egyik eszközeként az ösztönző javadalmazási formákat jelölte meg. Javasolta a mezőgazdasági beruházások meggyorsítását is. Végül a falusi fiatalokról szólt, a maga tapasztalatai szerint megállapította, hogy ahol a bérfizetés megfelelő és kulturális lehetőségeket is biztosítanak, onnan nem vágyakoznak el a fiatalok. — A legközelebbi kongresz- szuson arról szeretnék beszámolni, hogy termelőszövetkezetünk tagságának átlagkeresete 2700 forintra emelkedik, szövetkezetünk alapjai pedig mintegy 30 százalékkal növekednek — fejezte be felszólalását. A következő hozzászóló Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Felszólalását Csongrád megye és Szeged város három év alatt végbement fejlődésének ismertetésével kezdte. Kiemelte, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezése eredményeképpen a megye több árut ad az államnak, mint bármikor azelőtt és a tsz-ta- gok jövedelme is fokozatosan emelkedik. 1960-ban a megye termelőszövetkezeteiben átlagban 23 forint volt a munkaegység, 1961-ben 26 forint és az idén is előreláthatólag valamivel magasabb lesz, mint a múlt esztendőben volt. Az egyik gondunk — mondotta — az, hogy Csongrád megye az országnak egyik leginkább aszálysújtotta megyéje. se körüli bürokráciát felszámoljuk. A megye másik nagy gondot okozó problémája, hogy igen nagy területen homokos a talaj. A termelőszövetkezetek —, amelyek éppen a homoki területeken a leggyengébbek — igen megerősödhetnének, ha a homoki területeken minél előbb és minél gyorsabban telepítenének gyümölcsöt és szőlőt. Az ötéves terv során 3500 katasztrális hold gyümölcsös és 4800 katasztrális hold szőlő telepítését vettük tervbe. Ezt szeretnénk túlteljesíteni 4—5000 holddal. Akadályozó tényező azonban, hogy az ültetvénytervező vállalat gyengén dolgozik. De rosszul állunk talajforgató és Pillanatkép az ülésteremről Ebből következik, hogy az egyik fő feladatunk az öntözéses művelés kiszélesítése. Az ötéves terv 50 ezer katasztrális hold terület öntözését írja elő. 30 ezer katasztrális hold öntözéses művelését megvalósítottuk, s most feltétlenül meg kellene gyorsítani a terv teljesítését. Ennek megvalósítását azonban különböző problémák, főképp a bürokrácia akadályozza. Jelenlegi rendszabályainkat betartva, egy közepes nagyságú, 200, 300, vagy 400 holdas öntözőtelep létesítésének tervezése körülbelül fél esztendő, s a kivitelezés ugyanennyi ideig tart. Mindez azonban csak akkor, ha a tervezésben és a kivitelezésben érdekelt hat vagy hét szerv óramű pontossággal együtt dolgozik. Ez azonban csak ritkán történik meg. Ideje, hogy az öntözéses gazdálkodás tervezése és kivitelezétalajegyengető gépekben is és kevés a telepítést irányító szakember. Győri Imre szólt az iparfejlesztés kérdéseiről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vidék iparosításának megvalósításánál érdemes nagy gondot fordítani a megyére, hiszen jelentős munkaerő-tartalékai vannak. Ezután az ideológiai harc néhány kérdését érintette. Hangsúlyozta, hogy valameny- nyi lényeges, új módon felvetődött kérdésnél mutatkoztak jobb és „baloldali” szemléletet tükröző álláspontok. Ezek részben a korábbi évek helytelen és hibás elméleteinek maradványaként értékelhetők — mondotta. De az elbizakodottság is fontos tényező, amely szerint jól mennek a dolgok, s a tömegekkel már kevésbé kell törődni. Értetlenséget, merevséget, esetenként liberalizmust tapasztalhatunk elvi kérdéseknél azért is, mert e nézetek képviselői elmaradtak a világban, s az országban végbement nagy társadalmi változásoktól, fejlődéstől. Megrekedtek a korábbi időszakban helyes tételeknél: például a lenini hármai jelszót akarták fenntartani a megváltozott viszonyok között is. De arra is volt példa, hogy korábban is helytelen elméleteket, mint például az csztályharc automatikus éleződésének sztálini tételét igyekeztek ismételten igazolni. A kétfrontos harccal kapcsolatban az elmúlt években megyénkben szerzett tapasztalatok tanulságaként megállapíthatjuk — mondotta a felszólaló —, hogy a szektarianizmus, a dogmatizmus nemcsak az elméletben jelentkező torzulás, de megnvilvánul a munkamódszerben. munkastílusban még olyanoknál is, akik értelmükkel elutasítják a szektarianiz- must. Ma már a párttagság és a pártonkívüliek elvárják, hogy a szó és a tett, a párt politikájának vonala és megvalósítsa ne váljék külön. Nem tölthet be vezető posztot az, aki úgy próbál vezetni, hogy közben megsérti az emberek önérzetét, türelmetlen és bizalmatlan, cSak önmagában hisz, aki az emberek megítélésénél nem tud megszabadulni a régi helytelen előítéletektől, vagy nem hisz abban, hogy az emberek képesek megváltozni. Megyénk pártbizottsága kénytelen volt — miután alapos, meggyőző munkával nem tudott változtatni a helyzeten — szervezeti intézkedéseket hozni, vezetőket leváltani, elmarasztalni vagy kihagyni a vezető szervekből. Győri elvtárs felszólalása végén hangsúlyozta, hogy pártunknak népünket az 1956-ban megkezdett, úton, a moszkvai értekezletek, a XX. és XXII. kongresszus szellemében kell vezetnie, mert ez a politikai vonal kiállta az élet próbáját, és kiváltotta dolgozó népünk megelégedését. (Taps.) Zsarnóczai József né, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszer- gyár technikusa üzemének eredményeiről és problémáiról beszélt. A kedd délutáni ülés utolsó felszólalója M'lfls József, a Si«!no!*i Járási Párlbizoi «ág titkára volt. — Mi, Szolnok megye küldöttei, teljesen egyetértünk a Központi Bizottság beszámolójával — kezdte felszólalását. — Megyénk dolgozóinak erőfeszítése, becsületes munkája is benne van azokban az eredményekben, amelyekről ez a beszámoló is szól. Az elhangzott bíráló megjegyzésekből pedig mi is értettünk. Eltökélt szándékunk^ hogy munkánk fogyatékosságait kijavítjuk. Ezután a Szolnok megyei pártszervezetek éleiének de- moratikus légköréről, javuló munkastílusáról beszélt. Elmondotta, a pártszervezetek élni tudnak azzal a nagyobb hatáskörrel, amelyet a Központi Bizottság számukra biztosított. Ismertette a társadalma alapon végzet pártmunka járás beli tapasztalatait. Mind a kommunisták, mind a pártonkívüliek örömmel vállalnak megbízatásokat, és becsületesen teljesítik azokat. Ezzel ösz- szefüggésben stzólt a pártonkí- vüliekkel való kapcsolatokról, baráti együttműködésükről. A felszólaló végül az idős termelőszövetkezeti tagok gondjaival foglalkozott. Nádas József felszólalásával a kedd délutáni ülés véget ért. Kennedy utasítást adott a Kuba körüli amerikai blokád feloldására WASHINGTON (MTI): Kennedy amerikai elnök — mint az AP és a Reuter jelenti — kedden délután magyar idő szerint éjfélkor, sajtóértekezletet tartott. Az elnök a sajtóértekezlet kezdetén nyilatkozatot olvasott fel s ebben bejelentette a Kuba körüli amerikai blokád feloldását. Kennedy közölte: Hruscsov kedden tájékoztatta arról, hogy harminc napon belül visszavonják Kubából a jelenleg ott levő IL—28-as típusú bombázó repülőgépeket. Az elnök ezután bejelentett^: kedden délután utasította Mcnamara hadügyminisztert, oldja fel a tengerészeti vesztegzárt. (MTI) Percekkel az elnök nyilatkozatának elhangzása után Mcnamara hadügyminiszter kiadta a parancsot a hadiflottának. szüntesse be a blokádot. A Hruscsov—Kennedy levélváltás után New Yorkban megkezdődött tárgyalások utolsó hetében a Szovjetunió képviselői rendkívül erőteljesen hangoztatták, hogy a Szovjetunió teljesítette a Hruscsov miniszterelnök levelében foglalt kötelezettségeket. Ennek alapján a szovjet kormány követelte, hogy most már az Egyesült Államok is váltsa valóra azokat a kötelezettségeket, amelyeket Kennedy vállalt Hruscsovhoz intézett levelében. Az amerikai ígéretek egy részének Kennedy elnök a blokád megszüntetésével eleget is tett, másik részét azonban, amely Kuba biztonságának szavatolásáról szól, mindeddig nem teljesítette. Kennedy azt mondotta, hogyha minden támadó fegyvert eltávolítottak Kubából, és ezt megfelelő ellenőrzés kíséri, ha továbbá Kubát nem használják fel agresszív kommunista célok exportjára, akkor béke lesz a Karib-tenger térségében és sem kezdeményezni, sem engedni nem fogunk támadást a nyugati féltekén. Végül Kennedy megállapította, hogy a „kötelezettségeknek mind a két fél részéről történő teljesítése és a kubai válság békés rendezésének végrehajtása szélesre tárhatja az ajtót más vitás problémák rendezése előtt”. (MTI) II szovjet kormány utasítása a SzovjeiHii honvédelmi miniszterének MOSZKVA (TASZSZ): Tekintettel arra, hogy Kennedy, az Egyesült Államok elnöke elrendelte a Kubai Köztársaság ellen foganatosított zárlat (blokád) feloldását, s megnyílt a lehetőség a veszélyes karib- tengeri válság által előidézett következmények teljes felszámolására. Nyikita Hruscsov miniszterelnök és John Kennedy elnök megállapodása alapján — a szovjet kormány utasította Malinovszkij marsain, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, hogy 1962. november 21-ével az interkontinentális és stratégiai rakéta- egységek, a légvédelmi rakétaegységek és vadászgép-kötelékek a teljes harci készenlétről szintén térjenek át a norma lis tevékenységre és katona kiképzésre; A stratégiai légierő szüntes se meg a harci készenlétet; i haditengerészeti erők férjénél át a normális katonai kikép zésre, a tengeralattjáró flottt pedig térjen vissza állandó el helyezési körleteibe; A száraz földi csapatok szüntessék met a fokozott harci készenlét álla potát; A stratégiai rakétaegy ségeknél, a légvédelmi egyse geknél és a tengeralattján flottánál szüntessék meg a: idősebb korosztályok leszerelé sének felfüggesztését; szüntessék meg a rendes szabadságolások felfüggesztését a Szovjetunió fegyveres erőinél. (MTI)
