Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
6 NBPOJSAO 1962. november 22., csütörtök Figyel messég ! Esik az eső. Végre hosszú idő után csapadékhoz jut a hónapok óta szomjazó föld. Sajnos, a városi járdák nem szívják magukba a vizet, hanem összegyűjtik a mélyedésekben, és az úttesten a járdák mellett. Ilyenkor bizonytalan a közlekedés. Az autók csapják a vizet, s az ember nem győzi magát törölgetni. Tegnap is az egyik bolt ajtaján idős nénike lépett ki, de aztán hirtelen visszafelé fordult nagy ijedelemmel. Ijedelmének oka egy személyautó volt, amelynek kerekei alól széles sugárban spriccelt a víz. Az autó vezetője azonban hirtelen lelassított, és lépésben haladt el a fal mellé szorult nénike mellett. A váratlan fordulat láttán az öreg nénike is csak hálásan mosolyogni tudott. — TEGNAP tartotta az Építők Szakszervezete V. küldöttválasztó közgyűlését Egerben, a SZOT-székház- ban. Rozsnak! István beszámolója után megválasztották a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának az Építők Szakszervezete 29. kongresz- szusának küldötteit. — HOLNAP egész napos elméleti és gyakorlati vizsga keretében kerül sor a megye kirakatrendezőinek minősítésére, amely Eger város lakói számára azért lesz különösképpen érdekes, hogy a vizsgázók egy- egy kirakat gyors átrendezésével munkájuk művészetéből is adnak ízelítőt. — A MÄTRAVIDÉKI Erőmű egyes üzemrészeiben a munkások 90—95 százaléka a szocialista brigád címért versenyez. Jelenleg három üzemrész és két műhely a szocialista munka üzeme, illetve műhelye címért versenyez. — MA DÉLELŐTT 10 órakor a gyöngyösi 80-as lakótelepen új üzletet adnak át a forgalomnak. Az élelmiszerbolt bizonyos fokig megoldja az itt lakók bevásárlási gondjait, s a modern, korszerű árusítási forma gyorsabbá teszi a kiszolgálást. ESTRŐL ÓL ten mezejére Délelőtt tanító, este diák és a fizetés, hogyan tud, vagy' nem tud gazdálkodni a forintokkal, mit ljezd a szabad idejével, hol és hogyan szórakozik, s ezek csupán a prózai kérdések. Mindezeken túl ott az iskola, a gyerekek, a tanítás, vajon hogyan birkózik a nagy feladattal? Tévedtem. Márta nem sorolta panaszait. Nyugodt, magabiztos hangon fogadott, nem A íeievízió műsora 18,00: Kisdobosok műsora. 18,30: Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. 18,50: Telesport. 19,15: Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszusa. 19,30: Tv-híradó. 19,45: A jövő hét' műsora. 19,50: A tv mesekönyve. 19,55: Eltűnt egy asszony. Magyarul beszélő csehszlovák film, 10 éven aluliaknak nem ajánljuk! 21,25: Ahány ház — annyi rejtvény! Történelmi rejtvénysorozat (IV. rész.) 21,55: Hírek. A tv- híradó ismétlése. (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: ma az eső keleten is megszűnik, mérsékelt észak nyugati szél lesz. Holnap több helyen, főként nyugaton és délen havaseső, eső, a szél délkeletire fordul és megélénkül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz három, plusz kettő, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap öt- kilenc fok között. (MTI) lelkesedett különösebben, s azt sem mondta, hogy régi álma teljesült ezzel az isten- mezeji kihelyezéssel. Őszintén beszélt, s a hangjában volt valami gyermeki lelkesedés, — Azt sem tudtam, hogy Istenmezeje létezik a világon. Amikor megkaptam a kihelyezést, gyorsan kerítettem egy térképet, s igen csak elször- nyülködtem, amikor megláttam, hogy a megye egyik legszélsőbb községébe kerülök, néhány kilométerre a határtól. Képzelje csak, amikor először jöttem ki, csak Pétervásáráig jött az autóbusz. Egy agyagos kocsival érkeztem a faluba. Na, gondoltam, ez is jól kezdődik ... — Igaz is, ennek már több mint két hónapja. Azóta már megbarátkoztam a gyerekekkel, s kezdem megismerni a szülőket is. Tudja, nagyon fontos a szülőkkel való jó kapcsolat. Bizony, nemegyszer őket is nevelni kell. Legutóbb például ... — Itt most egy rövid kis elbeszélés következik arról, hogy milyen helytelen, ha a szülők megverik a gyerekeket, mert — és sorolja az érveket nagy ügybuzgalommal. Ügy látszik, az ifjú tanító néni jó kezekbe került, a tantestület tapasztalt pedagógusai segítik, bátorítják munkájában. Amikor nála jártam, még két látogatója volt: a szakfelügyelő, aki ellenőrizni és segíteni jött és egy fiatalember. Nem kell félreérteni, a fiatalember is hivatalos ügyben járt, lévén az OTP dolgozója, Márta pedig az iskolai takarékossági felelős. Gyorsan kirakták a bélyegeket, egy rövid számolás, néhány határozott megjegyzés: miért nem küldenek több bélyeget? Kérek még kétezer forint értékűt! Nyugodtan küldheti, van itt pénz a faluban ... Nem szaporítom a szót, Márta jól érzi magát Istenmezején. A tantestület befogadta, s gondoskodnak arról is, hogy otthonosan érezze magát. Kapott lakást, bútort is. Megszervezték, hogy naponta kap fél liter tejet, a vendéglőben pedig 8,60-ért ízletes ebédet. Esténként a televízió körül gyülekeznek a nevelők, van tehát társaság, a bányász kul- túrotthonban táncolni is lehet, már szervezik a kultúrcso- portot, szombatonként pedig, amíg nincsenek nagy hidegek, hazajár Egerbe. No, és a gyerekek, a kis másodikosok, akiket már nagyon megszeretett, és a nagyobbak, akiknek biológiát tanít. És a kollégák, akik nagy figyelemmel kísérik óráit, segítenek, tanácsot adnak, vitatkoznak ha kell, mert ők is megérzik, s elismerik, ha valaki komolyan veszi hivatását. Márta nagyon komolyan veszi. Tanít, nevel, heti 29 órában és tanul, bújja a didaktikát, pszichológiát, földrajzot és biológiát, készül a felvételi vizsgára, az Egri Tanárképző Főiskolára. Az első vizsgán, kinn, a faluban, a kis iskolában már túljutott, bizonyára sikerül majd a főiskolán is. Ha eljön az ideje, mi is drukkolunk neki. Márkusz László 1962. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK CECILIA 85 évvel ezelőtt, 1877. november 22-én született ADY ENDRE, legnagyobb költőink egyike, aki a proletárdiktatúrához vezető időszakban újszerű hangon a szociális megújulás szükségességét hirdette. Merész, forradalmi szemlélete már első köteteiben (Versek — 1899, Üj versek — 1906) megmutatkozott. Későbbi, a magyar viszonyokat már a külföldet járt modern ember kiábrándultságával szemlélő költeményei példátlan feltűnést keltettek. A fiatalság sajtóorgánumai. a Holnap és -a Nyugat köré tömörült költők vezére volt. Legjobb életrajzírói közül Bölönit, Bókát, Hatványt és Schöpflint említjük meg. Ady életművét legszebb forradalmi hagyományaink között tartjuk nyilván. 195 évvel ezelőtt, 1767-ben ezen a napon született ANDREAS HOFER tiroli szabadsághős, aki 1809—1810-ben a francia megszállók ellen felkelést szervezett és csapataival három ízben verte meg az ellenséget. Ferenc osztrák császár cserben hagyta, mert a bécsi békében Tirolról lemondott. Hofer azonban tovább folytatta szabadságharcát. Végül is a francia csapatok fogságába esett és Napóleon parancsára agyonlőtték. ADY ENDRE Gazdag jégkorszakbeli leletek a Tisza medrében Több mint másfél száz Heves megyében azoknak a száma, akik képesítés nélkül, a középiskolai érettségi után álltak a katedrára, hogy a pedagógushivatást választva, tanítsanak, s ugyanakkor tanuljanak is. Érdekes s egyben izgalmas feladat tanítani a kis falusi gyermekeket betűvetésre, számok ismeretére, a nagyobbakat versekre, grammatikára, földrajzra, s mindarra, amit a tanterv előír, nevelni, felkészíteni az ifjú emberkéket az életre. S mindezt úgy, hogy közben esténként egy-egy szabad délután vagy délelőtt kézbe venni a könyvet, s tanulni, hogy kiérdemelje a címet: pedagógus. A másfél száz képesítés nélküli nevelő közül Somlyai Mártát kerestük fel, hogy megtudjuk, hogyan telnek napjai a falusi iskolában, milyen ott az élet. Márta 21 éves. Egerben érettségizett, a Szilágyiban, majd két évig dolgozott Budapesten egy nagy gyár laboratóriumában. Miért jött el Budapestről? Ne firtassuk, úgysem tudunk pontos választ adni a kérdésre. Talán, mert nem vették fel az egyetemre — igaz, a következő évben már felvették volna —, vagy egyszerűen arról volt szó, hogy a család másik ágának hivatását akarja továbbvinni, s jelentkezett pedagógusnak. A csillogó Budapest, a főváros után csaknem egy isten háta mögötti faluba került, pontosan Istenmezejére. Kis falu, kétezer lakos, de már van két iskolája: egy régi és egy új. Ö az új iskolában tanít, ott van az otthona is. Nevelői lakás. Egyszerűen, csinosan berendezett szoba. Ketten lakják. Kolleganője, s egyben lakótársa, kiskörei. Arra készültem, panaszkodni fog. Igaz is, rendeztem gondolataimat, akad ok kesergés- re ezernyi. Eldugott kis falu, rossz közlekedés, lakásgond, reggeli, ebéd, vacsora — ez is probléma külön-külön. — No, A hosszú ősz, az aszályos esztendő a Tisza vizét is elapasztotta. Ilyen nagy szárazság és esőtlen nyár évtizedekig nem fordult elő, legalábbis nem ilyen katasztrofálisan, amikor helyenként a vízállás alig éri el a 60—80 centimétert. Ilyenkor a Tisza- mederben száraz lábbal lehet közlekedni. Ezt a lehetőséget használják ki az egri Vármúzeum munkatársai, Dancza János barlangkutató és Rozsnyói Máidon muzeológus. Több mint tizenöt kilométer medret jártak be gyalogszerrel és nagy mennyiségű jégkorszakbeli leletet gyűjtöttek az egri Vármúzeum részére. A leletek: mammut, bölény, szarvas, róka, hód, lóvés a legkülönfélébb állatok csontmaradványai. A leletek között jégkorszak idejében élt emberi combcsont Is van és két darab értékes csontszerszám, A muzeológusok — mint mondották — osztják a tudományos szakkörök hivatalos álláspontját, hogy ezek a leletek, másodlagos lelőhelyüket tekintve, nem képviselnek olyan értéket, mint a barlangokban előforduló őslénytani leletek, de gyűjtési munkájuk során mindig az a szempont vezeti őket, hogy bár másodlagos lelőhely a folyók medre, mégis hozhat meglepetést az itteni gyűjtési mu. ka a tudomány számára. A leletek mangánnal hatódtak és fényes feketére csiszolódtak a víz forgatásától. A leletek tudományos feldolgozása későbbi időben fog megtörténni. O. M. Hírlap- és szak folyóirat-kiállítás nyílik Gyöngyösön A Posta Központi Hírlapiroda november 23—25-ig Gyöngyösön, a Gagarin Ifjúsági Székházban (Fő tér 8) hírlap- és szakfolyóirat-kiállítást rendez. A kiállítás bemutatja a posta által terjesztett több mint 500 féle belföldi és külföldi hírlapokat, folyóiratokat, képes- és divatlapokat, s azokat a szakfolyóiratokat is, amelyeket a posta csak előfizetés útján hoz forgalomba. Az érdekes és nagy anyagot felölelő kiállításon a belföldi és külföldi lapokra előfizetést is felvesznek. A kiállítás képet ad majd arra is, milyen eredményt ért el a posta a több mint 10 esztendős hírlapszolgálat alatt. A kiállítást november 23-án, pénteken 11 órakor Tolpak Ferenc, a Posta Vezérigazgatóság hírlaposztályának vezetője nyitja meg, s a következő két napon 9 órától 20 óráig díjmentesen tekinthető még. 00BOZÍ IMREI EGRI VÖRÖS CSILLAG Csak ketten játszhat jak GYÖNGYÖSI PUSKIN Aki szelet vet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyi gyermekek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Candide HATVANI KOSSUTH Piros betűs hétköznapok Karácsondon este 7 órakor: HAMLETNEK NINCS IGAZA 38. — Nem! — Miért nem? Madaras káromkodott. Ha elhallgatta is az éjszakai pofozkodás másik szereplőjének nevét, s ha Múzsái viselkedéséért már önmagát is kezdte egy kicsit felelősnek érezni, a fekete emberre nagyon mérges volt, hallani sem akart róla. — Nem, és nem! — mondta dühösen. . — Ne rángasd a fejed, a szemedbe megy a kenőcs, akkor aztán mérgelődhetsz. És ... mi bajod van Múzsáival? — Erőszakos! Akkora pofája van, az isten sem bír vele! — Ez a jó, éppen ilyen kell. Én még mást is rábíznék a te helyedben, hogy időnként nézzen széjjel a szérűn, a takarmánykazlak táján, a szerszámos pajtában, az építkezésnél: belőle igazán jó vigyázó lenne, mert félnek tőle, és akit ő disznóságon kapna ... Madaras megint káromkodni akart, de hirtelen kirobbant belőle a nevetés, és jobbra- balra dőlt a széken, ez aztán röhögni való, Múzsái meg a vigyázás: a gazember! — vigyázni vigyáz, de arra, hogy őt rajta ne kapják. Csákó sértődötten mondta: — Te vagy vitatkozol, vagy kineveted az embert... Igazán nehéz veled. De Madaras csak nevetett, mint már régóta nem, nevetnie kellett, és mikor már ful- doklott, és Csákó is akaratlanul vele nevetett, akkor levegőért kapkodva, kivörösödve, hadonászva magyarázta: — Ne haragudj, én csak ... Hát gondold el, ezt a fekete kanbivalyt, amint körülnéz! Az istenit... ahová lép, a föld is behajlik alatta: nahát, ezt nem lehet komolyan, adj már egy pohár vizet... Olyan jól kikacagta magát, úgy felfrissült, mintha nagyot aludt volna, és a melle is könnyebb lett, a régóta lappangó, markolászó, alattomos görcsök kioldódtak benne. — Kész vagy — mondta neki Csákó — most már végigmehetünk a falun. Amíg Csákó elköszönt a feleségétől, Madaras jót húzott a friss kútvízből, olyan mohón itta a csípősen hideg, enyhén mohaillatú vizet, hogy a nyakába folyt, és még ezen is mo* solyogni tudott, hpgy a nyaka vizes lett. Arca már nem égett, a sötétben kapott ütések helye nem fájt, jól érezte magát, s olyan egészségesen élénk volt, alig várta, hogy valamibe belefoghasson. Ez a betyár pedig — gondolta Múzsáiról, a tűnő harag mellett először érezve elégtételt is — akármilyen híres, nagy bivaly, ez egyszer megkapta a magáét, jól levertem a mázt a pofájáról: ő is osztott nekem, és én többet osztottam neki, mérgesebbeket, csak úgy nyögött belé... és talán nem is lesz bolondság, fő-fő őrizőnek megtenni őt: tolvajból válik a jó pandúr, a letéci uraság például annak idején a leginkább szemfüles és elszánt vadorzók közül fogadta fel a vadőreit. Kint az éledő utcán Csákó folytatta a hangos tanakodást, hogy kit, s minek kellene megtenni, még Gebenyinek is talált funkciót, ő fogja mérni, s fokolni a tejet, szállítás előtt. Madaras hallgatta, de nem is a szavakra figyelt, hanem a belőlük áradó, értő, s ítélő nyugalomra. — Mindent megbeszélünk az irodában — szólt közbe — mihelyt bejönnek az emberek. És addig maradj bent te is. * — Tudod te, mit csinálj!-— Nem is azért... Csak. Már érezte, az ujjaiban, s a karjában érezte, hogy megkapaszkodott, mint mikor egy ugrással eléri az ember a legalsó faágat, és az ujjaival füg- geszkedik rajta, de még egy lökés kell neki, egy kis segítség alulról, hogy a testével Is fel tudjon húzódzkodni. Egyszer majd megmondja Csákónak, ha ugyan megmondja (mert az ember másokról sok jót rakosgat el magában, használatlanul, és ettől csak szegényebb az élet), hogy mit ért neki ez a hajnali beszélgetés, egy orvosságszagú lavór szomszédságában: de most szégyellt volna hálálkodni, csak éppen nem akarta elereszteni maga mellől Csákót. Szemerkélt az eső, párásán szitáló, szélcsapdosta pászták- ban táncolva a házak tetején, s a pucér fákon. Sietős, köny- nyű járású, halványszürke felhők libegtek el délről északnak, de nem bírtak borulássá összefogózni, felettük nagy, kék darabokban fénylett az ég. — Már csak ne essen — mondta az elnök. — Szikkadna a föld, rámehetnénk... jó lenne korán vetni. Csákó felhajtotta a kabátja gallérját, s behúzta a fejét a nagy gallérba, csak az orra látszott ki pirosán. — Ne félj! — biztatta Madarast. — Ha most rákészülünk, nem késünk el. De ... Gebenyire még nem mondtál semmit. — Mit mondjak? — Hát, amíg rá nem cáfol, róla is olhihetjük, hogy nem is olyan ostoba és gyámoltalan ... (Folytatjuk.)
