Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

6 NBPOJSAO 1962. november 22., csütörtök Figyel messég ! Esik az eső. Végre hosszú idő után csapadékhoz jut a hó­napok óta szomjazó föld. Saj­nos, a városi járdák nem szív­ják magukba a vizet, hanem összegyűjtik a mélyedésekben, és az úttesten a járdák mel­lett. Ilyenkor bizonytalan a köz­lekedés. Az autók csapják a vizet, s az ember nem győzi magát törölgetni. Tegnap is az egyik bolt ajtaján idős nénike lépett ki, de aztán hirtelen visszafelé fordult nagy ijede­lemmel. Ijedelmének oka egy személyautó volt, amelynek kerekei alól széles sugárban spriccelt a víz. Az autó veze­tője azonban hirtelen lelassí­tott, és lépésben haladt el a fal mellé szorult nénike mel­lett. A váratlan fordulat láttán az öreg nénike is csak hálásan mosolyogni tudott. — TEGNAP tartotta az Építők Szakszervezete V. küldöttválasztó közgyűlését Egerben, a SZOT-székház- ban. Rozsnak! István beszá­molója után megválasztották a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának az Építők Szakszervezete 29. kongresz- szusának küldötteit. — HOLNAP egész napos el­méleti és gyakorlati vizsga ke­retében kerül sor a megye ki­rakatrendezőinek minősítésé­re, amely Eger város lakói szá­mára azért lesz különösképpen érdekes, hogy a vizsgázók egy- egy kirakat gyors átrendezésé­vel munkájuk művészetéből is adnak ízelítőt. — A MÄTRAVIDÉKI Erő­mű egyes üzemrészeiben a munkások 90—95 százaléka a szocialista brigád címért ver­senyez. Jelenleg három üzem­rész és két műhely a szocia­lista munka üzeme, illetve műhelye címért versenyez. — MA DÉLELŐTT 10 óra­kor a gyöngyösi 80-as lakótele­pen új üzletet adnak át a for­galomnak. Az élelmiszerbolt bizonyos fokig megoldja az itt lakók bevásárlási gondjait, s a modern, korszerű árusítási for­ma gyorsabbá teszi a kiszolgá­lást. ESTRŐL ÓL ten mezejére Délelőtt tanító, este diák és a fizetés, hogyan tud, vagy' nem tud gazdálkodni a forin­tokkal, mit ljezd a szabad ide­jével, hol és hogyan szórako­zik, s ezek csupán a prózai kérdések. Mindezeken túl ott az iskola, a gyerekek, a taní­tás, vajon hogyan birkózik a nagy feladattal? Tévedtem. Márta nem sorol­ta panaszait. Nyugodt, maga­biztos hangon fogadott, nem A íeievízió műsora 18,00: Kisdobosok műsora. 18,30: Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. 18,50: Telesport. 19,15: Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszu­sa. 19,30: Tv-híradó. 19,45: A jövő hét' műsora. 19,50: A tv mesekönyve. 19,55: Eltűnt egy asszony. Magyarul beszélő csehszlovák film, 10 éven alu­liaknak nem ajánljuk! 21,25: Ahány ház — annyi rejtvény! Történelmi rejtvénysorozat (IV. rész.) 21,55: Hírek. A tv- híradó ismétlése. (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: ma az eső keleten is megszűnik, mérsékelt észak nyugati szél lesz. Holnap több helyen, főként nyugaton és dé­len havaseső, eső, a szél dél­keletire fordul és megélénkül. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz három, plusz kettő, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap öt- kilenc fok között. (MTI) lelkesedett különösebben, s azt sem mondta, hogy régi ál­ma teljesült ezzel az isten- mezeji kihelyezéssel. Őszintén beszélt, s a hangjában volt va­lami gyermeki lelkesedés, — Azt sem tudtam, hogy Is­tenmezeje létezik a világon. Amikor megkaptam a kihelye­zést, gyorsan kerítettem egy térképet, s igen csak elször- nyülködtem, amikor meglát­tam, hogy a megye egyik leg­szélsőbb községébe kerülök, né­hány kilométerre a határtól. Képzelje csak, amikor először jöttem ki, csak Pétervásáráig jött az autóbusz. Egy agyagos kocsival érkeztem a faluba. Na, gondoltam, ez is jól kezdő­dik ... — Igaz is, ennek már több mint két hónapja. Azóta már megbarátkoztam a gyerekek­kel, s kezdem megismerni a szülőket is. Tudja, nagyon fon­tos a szülőkkel való jó kapcso­lat. Bizony, nemegyszer őket is nevelni kell. Legutóbb pél­dául ... — Itt most egy rövid kis elbeszélés következik ar­ról, hogy milyen helytelen, ha a szülők megverik a gyereke­ket, mert — és sorolja az ér­veket nagy ügybuzgalommal. Ügy látszik, az ifjú tanító né­ni jó kezekbe került, a tan­testület tapasztalt pedagógu­sai segítik, bátorítják munká­jában. Amikor nála jártam, még két látogatója volt: a szakfel­ügyelő, aki ellenőrizni és se­gíteni jött és egy fiatalember. Nem kell félreérteni, a fiatal­ember is hivatalos ügyben járt, lévén az OTP dolgozója, Márta pedig az iskolai takaré­kossági felelős. Gyorsan ki­rakták a bélyegeket, egy rövid számolás, néhány határozott megjegyzés: miért nem külde­nek több bélyeget? Kérek még kétezer forint értékűt! Nyu­godtan küldheti, van itt pénz a faluban ... Nem szaporítom a szót, Már­ta jól érzi magát Istenmeze­jén. A tantestület befogadta, s gondoskodnak arról is, hogy otthonosan érezze magát. Kapott lakást, bútort is. Meg­szervezték, hogy naponta kap fél liter tejet, a vendéglőben pedig 8,60-ért ízletes ebédet. Esténként a televízió körül gyülekeznek a nevelők, van tehát társaság, a bányász kul- túrotthonban táncolni is lehet, már szervezik a kultúrcso- portot, szombatonként pedig, amíg nincsenek nagy hidegek, hazajár Egerbe. No, és a gyerekek, a kis má­sodikosok, akiket már nagyon megszeretett, és a nagyobbak, akiknek biológiát tanít. És a kollégák, akik nagy figyelem­mel kísérik óráit, segítenek, tanácsot adnak, vitatkoznak ha kell, mert ők is megérzik, s elismerik, ha valaki komo­lyan veszi hivatását. Márta nagyon komolyan ve­szi. Tanít, nevel, heti 29 órá­ban és tanul, bújja a didakti­kát, pszichológiát, földrajzot és biológiát, készül a felvételi vizsgára, az Egri Tanárképző Főiskolára. Az első vizsgán, kinn, a fa­luban, a kis iskolában már túl­jutott, bizonyára sikerül majd a főiskolán is. Ha eljön az ide­je, mi is drukkolunk neki. Márkusz László 1962. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK CECILIA 85 évvel ezelőtt, 1877. november 22-én született ADY ENDRE, leg­nagyobb költőink egyike, aki a proletárdiktatúrához vezető idő­szakban újszerű hangon a szociális megújulás szükségességét hirdette. Merész, forradalmi szemlélete már első köteteiben (Versek — 1899, Üj versek — 1906) megmutatkozott. Későbbi, a magyar viszonyokat már a külföldet járt modern em­ber kiábrándultságával szemlélő költeményei példátlan feltűnést keltettek. A fiatalság sajtóorgánu­mai. a Holnap és -a Nyugat köré tömörült költők vezére volt. Leg­jobb életrajzírói közül Bölönit, Bókát, Hatványt és Schöpflint em­lítjük meg. Ady életművét legszebb forradalmi hagyományaink között tartjuk nyilván. 195 évvel ezelőtt, 1767-ben ezen a napon született ANDREAS HOFER tiroli szabadsághős, aki 1809—1810-ben a francia megszál­lók ellen felkelést szervezett és csapataival három ízben verte meg az ellenséget. Ferenc osztrák császár cserben hagyta, mert a bé­csi békében Tirolról lemondott. Hofer azonban tovább folytatta szabadságharcát. Végül is a francia csapatok fogságába esett és Napóleon parancsára agyonlőtték. ADY ENDRE Gazdag jégkorszakbeli leletek a Tisza medrében Több mint másfél száz Heves megyében azoknak a száma, akik képesítés nélkül, a közép­iskolai érettségi után álltak a katedrára, hogy a pedagógus­hivatást választva, tanítsanak, s ugyanakkor tanuljanak is. Érdekes s egyben izgalmas fel­adat tanítani a kis falusi gyer­mekeket betűvetésre, számok ismeretére, a nagyobbakat ver­sekre, grammatikára, földrajz­ra, s mindarra, amit a tanterv előír, nevelni, felkészíteni az ifjú emberké­ket az életre. S mindezt úgy, hogy közben es­ténként egy-egy szabad délután vagy délelőtt kézbe venni a könyvet, s ta­nulni, hogy ki­érdemelje a cí­met: pedagógus. A másfél száz képesítés nél­küli nevelő kö­zül Somlyai Mártát keres­tük fel, hogy megtudjuk, ho­gyan telnek napjai a falusi iskolában, mi­lyen ott az élet. Márta 21 éves. Egerben érett­ségizett, a Szi­lágyiban, majd két évig dolgo­zott Budapes­ten egy nagy gyár laborató­riumában. Miért jött el Buda­pestről? Ne fir­tassuk, úgysem tudunk pontos választ adni a kérdésre. Talán, mert nem vet­ték fel az egyetemre — igaz, a következő évben már felvették volna —, vagy egyszerűen arról volt szó, hogy a család másik ágának hivatását akarja to­vábbvinni, s jelentkezett peda­gógusnak. A csillogó Budapest, a fővá­ros után csaknem egy isten háta mögötti faluba került, pontosan Istenmezejére. Kis falu, kétezer lakos, de már van két iskolája: egy régi és egy új. Ö az új iskolában tanít, ott van az otthona is. Nevelői lakás. Egyszerűen, csinosan berendezett szoba. Ketten lakják. Kolleganője, s egyben lakótársa, kiskörei. Arra készültem, panaszkod­ni fog. Igaz is, rendeztem gon­dolataimat, akad ok kesergés- re ezernyi. Eldugott kis falu, rossz közlekedés, lakásgond, reggeli, ebéd, vacsora — ez is probléma külön-külön. — No, A hosszú ősz, az aszályos esztendő a Tisza vizét is el­apasztotta. Ilyen nagy száraz­ság és esőtlen nyár évtize­dekig nem fordult elő, leg­alábbis nem ilyen katasztro­fálisan, amikor helyenként a vízállás alig éri el a 60—80 centimétert. Ilyenkor a Tisza- mederben száraz lábbal lehet közlekedni. Ezt a lehetőséget használják ki az egri Vármú­zeum munkatársai, Dancza Já­nos barlangkutató és Rozsnyói Máidon muzeológus. Több mint tizenöt kilométer medret jár­tak be gyalogszerrel és nagy mennyiségű jégkorszakbeli le­letet gyűjtöttek az egri Vár­múzeum részére. A leletek: mammut, bölény, szarvas, róka, hód, lóvés a legkülönfélébb ál­latok csontmaradványai. A le­letek között jégkorszak idejé­ben élt emberi combcsont Is van és két darab értékes csont­szerszám, A muzeológusok — mint mondották — osztják a tudo­mányos szakkörök hivatalos álláspontját, hogy ezek a lele­tek, másodlagos lelőhelyüket tekintve, nem képviselnek olyan értéket, mint a barlan­gokban előforduló őslénytani leletek, de gyűjtési munkájuk során mindig az a szempont vezeti őket, hogy bár másodla­gos lelőhely a folyók medre, mégis hozhat meglepetést az itteni gyűjtési mu. ka a tudo­mány számára. A leletek mangánnal hatód­tak és fényes feketére csiszo­lódtak a víz forgatásától. A leletek tudományos feldolgo­zása későbbi időben fog meg­történni. O. M. Hírlap- és szak folyóirat-kiállítás nyílik Gyöngyösön A Posta Központi Hírlap­iroda november 23—25-ig Gyöngyösön, a Gagarin Ifjú­sági Székházban (Fő tér 8) hír­lap- és szakfolyóirat-kiállítást rendez. A kiállítás bemutatja a posta által terjesztett több mint 500 féle belföldi és kül­földi hírlapokat, folyóirato­kat, képes- és divatlapokat, s azokat a szakfolyóiratokat is, amelyeket a posta csak előfi­zetés útján hoz forgalomba. Az érdekes és nagy anyagot felölelő kiállításon a belföldi és külföldi lapokra előfizetést is felvesznek. A kiállítás képet ad majd arra is, milyen ered­ményt ért el a posta a több mint 10 esztendős hírlapszol­gálat alatt. A kiállítást november 23-án, pénteken 11 órakor Tolpak Ferenc, a Posta Vezérigazgató­ság hírlaposztályának vezetője nyitja meg, s a következő két napon 9 órától 20 óráig díj­mentesen tekinthető még. 00BOZÍ IMREI EGRI VÖRÖS CSILLAG Csak ketten játszhat jak GYÖNGYÖSI PUSKIN Aki szelet vet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyi gyermekek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Candide HATVANI KOSSUTH Piros betűs hétköznapok Karácsondon este 7 órakor: HAMLETNEK NINCS IGAZA 38. — Nem! — Miért nem? Madaras káromkodott. Ha elhallgatta is az éjszakai po­fozkodás másik szereplőjének nevét, s ha Múzsái viselkedé­séért már önmagát is kezdte egy kicsit felelősnek érezni, a fekete emberre nagyon mérges volt, hallani sem akart róla. — Nem, és nem! — mondta dühösen. . — Ne rángasd a fejed, a sze­medbe megy a kenőcs, akkor aztán mérgelődhetsz. És ... mi bajod van Múzsáival? — Erőszakos! Akkora pofája van, az isten sem bír vele! — Ez a jó, éppen ilyen kell. Én még mást is rábíznék a te helyedben, hogy időnként néz­zen széjjel a szérűn, a takar­mánykazlak táján, a szerszá­mos pajtában, az építkezésnél: belőle igazán jó vigyázó len­ne, mert félnek tőle, és akit ő disznóságon kapna ... Madaras megint káromkod­ni akart, de hirtelen kirobbant belőle a nevetés, és jobbra- balra dőlt a széken, ez aztán röhögni való, Múzsái meg a vigyázás: a gazember! — vi­gyázni vigyáz, de arra, hogy őt rajta ne kapják. Csákó sértődötten mondta: — Te vagy vitatkozol, vagy kineveted az embert... Igazán nehéz veled. De Madaras csak nevetett, mint már régóta nem, nevet­nie kellett, és mikor már ful- doklott, és Csákó is akaratla­nul vele nevetett, akkor leve­gőért kapkodva, kivörösödve, hadonászva magyarázta: — Ne haragudj, én csak ... Hát gondold el, ezt a fekete kanbivalyt, amint körülnéz! Az istenit... ahová lép, a föld is behajlik alatta: nahát, ezt nem lehet komolyan, adj már egy pohár vizet... Olyan jól kikacagta magát, úgy felfrissült, mintha nagyot aludt volna, és a melle is könnyebb lett, a régóta lap­pangó, markolászó, alattomos görcsök kioldódtak benne. — Kész vagy — mondta ne­ki Csákó — most már végig­mehetünk a falun. Amíg Csákó elköszönt a fe­leségétől, Madaras jót húzott a friss kútvízből, olyan mohón itta a csípősen hideg, enyhén mohaillatú vizet, hogy a nya­kába folyt, és még ezen is mo* solyogni tudott, hpgy a nyaka vizes lett. Arca már nem égett, a sötétben kapott üté­sek helye nem fájt, jól érezte magát, s olyan egészségesen élénk volt, alig várta, hogy valamibe belefoghasson. Ez a betyár pedig — gondolta Mú­zsáiról, a tűnő harag mellett először érezve elégtételt is — akármilyen híres, nagy bivaly, ez egyszer megkapta a magá­ét, jól levertem a mázt a pofá­járól: ő is osztott nekem, és én többet osztottam neki, mér­gesebbeket, csak úgy nyögött belé... és talán nem is lesz bolondság, fő-fő őrizőnek megtenni őt: tolvajból válik a jó pandúr, a letéci uraság pél­dául annak idején a leginkább szemfüles és elszánt vadorzók közül fogadta fel a vadőreit. Kint az éledő utcán Csákó folytatta a hangos tanakodást, hogy kit, s minek kellene megtenni, még Gebenyinek is talált funkciót, ő fogja mérni, s fokolni a tejet, szállítás előtt. Madaras hallgatta, de nem is a szavakra figyelt, hanem a belőlük áradó, értő, s ítélő nyugalomra. — Mindent megbeszélünk az irodában — szólt közbe — mihelyt bejönnek az emberek. És addig maradj bent te is. * — Tudod te, mit csinálj!-— Nem is azért... Csak. Már érezte, az ujjaiban, s a karjában érezte, hogy megka­paszkodott, mint mikor egy ugrással eléri az ember a leg­alsó faágat, és az ujjaival füg- geszkedik rajta, de még egy lökés kell neki, egy kis segít­ség alulról, hogy a testével Is fel tudjon húzódzkodni. Egy­szer majd megmondja Csákó­nak, ha ugyan megmondja (mert az ember másokról sok jót rakosgat el magában, használatlanul, és ettől csak szegényebb az élet), hogy mit ért neki ez a hajnali beszélge­tés, egy orvosságszagú lavór szomszédságában: de most szégyellt volna hálálkodni, csak éppen nem akarta el­ereszteni maga mellől Csákót. Szemerkélt az eső, párásán szitáló, szélcsapdosta pászták- ban táncolva a házak tetején, s a pucér fákon. Sietős, köny- nyű járású, halványszürke felhők libegtek el délről északnak, de nem bírtak boru­lássá összefogózni, felettük nagy, kék darabokban fénylett az ég. — Már csak ne essen — mondta az el­nök. — Szik­kadna a föld, rámehetnénk... jó lenne korán vetni. Csákó felhaj­totta a kabátja gallérját, s be­húzta a fejét a nagy gallérba, csak az orra látszott ki pi­rosán. — Ne félj! — biztatta Mada­rast. — Ha most rákészü­lünk, nem ké­sünk el. De ... Gebenyire még nem mondtál semmit. — Mit mondjak? — Hát, amíg rá nem cáfol, róla is olhihetjük, hogy nem is olyan ostoba és gyámolta­lan ... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents