Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
NEPOJSAG Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 3. oldalról) nemzetközi vonatkozásait. A tervezési módszerek fejlesztése Is nagyban függ a közgazdaságtudomány konkrét támogatásától. A népgazdaság továbbfej.- lesztésében nagy jelentőségei tulajdonítunk a termelőerők fokozott koncentrációjának, illetve ennek érvényesítéséhez a feltételek megteremtésének. Ebből indultunk ki, amikor a gazdasági vezetés megjavításának részeként hozzákezdtünk az ipar irányításának átszervezéséhez. A termelőerők koncentrálása sokoldalúan átgondolt, tervszerű munkát igényel. A mi viszonyaink között a koncentráció nem okozhat munka- nélküliséget, termelési zavarokat, felesleges áldozatokat. Előre és részletesen ki kell dolgozni a koncentrált termelés kialakításához, a korszerű üzemek megszervezéséhez, az elaprózott, ghzdaságtalanul működő termelőegységek fokozatos felszámolásához szükséges tennivalókat. A szocializmus teljes győzelme hazánkban elérhető közelségbe került. Csak rajtunk múlik, elsősorban a munkánktól tügg. hogy célunkat mielőbb elérjük — fejezte be, nagy tapssal fogadott beszédét Fock elvtárs. Raymond Gnrot. a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja bevezetőben tolmácsolta üdvözletét a kongresszusnak. Elismeréssel beszélt a Magyar Szocialista Munkáspárt polí- kájáról, majd hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták mindent megtesznek a szoros kapcsolatok fejles'ztése, a francia—magyar barátság erősítése érdekében. Beszélt arról a kemény harcról, amely Francia- országban több mint négy esztendeje folyik a demokrácia és a személyi' hatalom között. Elemezte a francia választások eredményét, majd a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozott, kiemelve, hogy Kubában az imperialisták újabb vereséget szenvedtek. Pártunk helyesli mindazokat a lépéseket — fűzte hozzá —, amelyeket a Szovjetunió Kuba szuverénitásának biztosításáért és azért tett, hogy a világot megmentse egy termonukleáris világháborútól. A béke valamennyi hívével együtt arra törekszünk, hogy tárgyalások útján oldódjék meg a kínai—indiai határon kialakult helyzet, amelyet az imperialis- fcák rögtön kiaknáztak. Pártunk elítéli és leleplezi azokat a szovjetellenes, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és több testvérpárt. köztük a Francia Kommunista Párt ellen intézett hadjáratot, amelyet az Albán Munkapárt vezetői indítanak, megsértve az 1957. és 1960. évi moszkvai határozatokat, és hátat fordítanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa a személyi kultusz leleplezéséről, valamint a békés együttélés és a béke kérdéseiről hozott történelmi határozatainak. Mi rárnutatunk az Enver Hodzsa és mások részéről indított egységbontó törekvésekre, amelyek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat megosztják. A marxista—leninista pártok feladata, hogy úgy vigyázzanak a nemzetközi mozgalom egységére, mint a szemük világára. Ezért továbbra is érthetetlen számunkra a Kínai Kommunista Párthoz tartozó elvtársaink magatartása, akik nem hajlandók elítélni azokat a közös ügyeinkre káros, egységbontó törekvéseket. ien. Ami pedig a módszert illeti: az építés szervezése, a meggyőzés, a nevelés. Ha dogmatikus, betűrágó módon közeledünk ehhez a kérdéshez, nem jutunk semmire. Takács Imre, a Dunaújvárosi Párlbivoltság titkára Fejér megye és a Dunai Vasmű üzemeinek eredményeiről, munkasikereiről számolt be, s ismertette a Fejér megyei pártértekezletek tanulságait. Nagyszerű érzés tapasztalni a pártszerű légkört, a bírálat és önbírálat őszinte _ hangját, amely a Központi Bizottságtól a legkisebb alapszervezetekig áthatja a pártéletet. Ez a nyílt, ősizinte légkör kedvező alapot teremt a további munkához is — mondotta. Termelési eredményeikről szólva hangsúlyozta: a vasmű és a többi vállalat munkásai becsülettel teljesítették kong- resrr.isi ^ajánlásaikat. A tovább: nkb" í egyik fő feladatukra-tr ‘ják, hogy gyártmányaik mi -ágé minél előbb elérje a világszínvonalat. A megye iparának helyzetével kapcsolatban megemlítette: szükségesnek látszik, hogy a nehézipari bázisok — Dunaújváros és a bányavidékek — mellett .olyan termelési ágak is kifejlődjenek Fejér megyében', amelyek kiegészítik a nehézipart. A továbbiakban a beruházások néhány problémájáról A kedd délutáni ülés A Központi Revíziós Bizottság beszámolóját Fodor Gyula elvtárs, a Központi Revíziós Bizottság elnöke ismertette. Elmondotta, hogy a Központi Revíziós Bizottság rendszeresen ellenőrizte a Központi Bizottság gazdálkodását, a pártapparátus ügyvitelét, s a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak intézését. Részletesen beszélt arról, hogyan alakult a párt lapjainak, folyóiratainak példányszáma, ismertette a párt kiadójának munkáját, szólt a pártoktatás eredményeiről, s számos más kérdésről. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolója feletti vitában elsőnek szólt. Helyes az a törekvés — mondotta —. hogy az építőipar egyre inkább szerelő jellegűvé váljék, s hogy a beruházások a leggyorsabban megvalósuljanak. Sokszor még mindig túl hosszú idő telik, amíg egy beruházás eljut a megvalósulásig. Elsősorban a tervezésnél meglevő hibákat kell kijavítani, mégpedig a határidők pontosabb megtartásával. Ez elősegítené a kivitelező vállalatok programszerű munkáját is, vagyis a beruházások határidőre történő befejezését. Jobb együttműködés szükséges a tervezők és a kivitelezők között, mégpedig minél hamarabb, hogy ez már az 1963. évi beruházásoknál is éreztesse hatását. , Szorosabb összhangra kell törekedni az anyagbeszerzés és a tervezés között és határozottabb intézkedésekre van szükség a tervek megvalósításában. Példának említette a dunaújvárosi kórházat, amely 1959 óta épül. A határidőket igein sokszor módosították, és még most sincsenek meg az egyébként korszerű kórház- épülethez a szükséges ablakok. Rajki Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, mindenekelőtt a martonvásári intézet munkájával foglalkozott, majd megállapította: az elmúlt néhány év folyamán a búza extenzív növényből intenzív növénnyé, kis termést és kevés jövedelmet adó növényből bőven termő, jövedelmező növénnyé változott az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek földjeim Az 1962-es rendkívül aszályos tavasz körülményei között például a székesfehérvári Szabad Élet Tsz 720 holdon, átlag 20 mázsás termést ért el. Hasonlóképpen jelentős hozamot ért el a polgárdi Vörös Csillag Tsz, ahol mintegy 1200 holdon 16,5 mázsás átlagot takarítottak be. — Mit jelent az ilyen jó búzatermés a jövedelmezőség szempontjából? — tette fel a kérdést Rajki elvtárs. — Jelenleg egy katasztrális hold búzatermés önköltsége 6—8 mázsa búza árának felel meg. Húsz mázsás átlagtermés esetén tehát 12—14 mázsa búza ára- a holdankéntl tiszta jövedelem. Ez nem lebecsülendő. Ráadásul a búzatermesztésnél minimális a kézi munkaerő ráfordítás. A búzatermések növelésében két termelési tényezőnek van alapvető jelentősége: a fajtának és a műtrágyázásnak. Intézetünk 1957. óta a külföldi intenzív búzák meghonosításáért harcol. A VII. pártkongresszus évében még csak ezer katasztrális holdon arattunk ilyen búzát, a VIII. kongresszus évében, 1962-ben pedig már 800 000 katasztrális holdon. Ami a műtrágyázást illeti, intézetünk kísérletei azt mutatják, hogy időjárási tényezőktől függően, de racionálisan alkalmazott pétisó fejtrágya 2—4 mázsa búza szemtermés-többletet eredményez. A világpiacon egy mázsa búza áráért körülbelül két mázsa pétisónak megfelelő nitrogénműtrágyát vásárolhatunk. Tehát a búza- termesztés fejlesztésébe befektetett egy mázsa búza árán négy, illetve nyolcszor annyi szemtermés-többletet adó nitrogénműtrágyát szerezhetünk be. Ez a tény eredményezte, hogy a műtrágya felhasználásáról alkotott ‘ szemlélet Magyarországon rövid idő alatt gyökeresen megváltozott. Rajki Sándor ezután elmondotta: teljes gyommentesség esetén a kukorica kétszeres termést ad. Hangsúlyozta az anyagi ösztönzés jelentőségét, mert a helyes premizálás is hozzájárult, hogy az idei, példátlanul aszályos nyár ellenére, a vártnál jobb kukorica- termést takaríthatunk be. Csökkentette az aszály káros következményeit a hibrid kukorica széles kör.ű alkalmazása, és a nagyüzemi gazdálkodással járó jó talajművelés is. A jelenlegi helyes, általános és gazdasági politika folytatása, a termelési feltételek továbbfejlesztése mellett állíthatjuk, néhány esztendő alatt hazánk búza- és kukoricatermesztése felzárkózhat a világ- színvonalhoz — mondotta végül Rajki elvtárs. A következő felszólaló: Cseterki Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy mai életünkre, alkotó, felszabadító légkör a •jellemző. Ahogy telnek az évek, nemcsak népünk ismeri meg jobban a párt politikáját, hanem a párt is mind többet tanul a néptől. Egyebek között ez magyarázza, hogy pártunkat, s annak Központi Bizottságát mélységes tisztelet, őszinte szeretet övezi. A továbbiakban Borsod megye életéről, fejlődéséről beszélt. Az MSZMP VII. kongresszusa óta eltelt három év alatt nagyot változott á megye arculata, új üzemek nőttek ki a földből Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán és Sátorai j aú j hely en. — Ipari üzemeinkben a múlt években gazdaságosabb lett a termelés. A kohászatban, a gépgyártásban és az építőanyagiparban például három év alatt 10—14 százalékkal csökkentették dolgozóink a költségszintet. A felszólaló a továbbiakban hangoztatta, hogy megoldásra váró feladat a gyártmányok és termékek korszerűbbé, jobbá tétele. Ezután a gazdasági vezetés színvonal-emelésének szükségességéről szólott, s ezzel kapcsolatban bírálta a Borsodi Ércelőkészítő körüli huzavonát. Cseterki elvtárs ezután elmondta, hogy az irányelvekről folytatott beszélgetések során Borsod megyében is több szc esett az ósztályviszonyokról az osztályharcról. — Társadalmunk mozgását az osztályviszonyok változásál egy megye is tükrözi. Nézzüi- például új szocialista városainkat. Vajon rá lehet-e ismern ^Kazincbarcika dolgozóiban társadalmának összetételében, aktivitásában, öntudatában és közéletében a régi Barcikára? Nyilvánvalóan, nem. Űj generáció nőtt fel hazánkban. Özdon például a Ko- hászáti Művek 120 vezető műszaki beosztású dolgozója közül ma már csupán kettő van olyan, aki a felszabadulás előtt szerezte képesítését. A felszólaló hangsúlyozta, abból kell kiindulni, hogy aki a kezét nem ellenünk emeli fel, hanem a szerszámokon, a gépeken, a terveket rajzoló ceruzán, a laboratóriumi eszközökön tartja, hogy segítse szocializmust építő munkánkat, az velünk van. Az előttiünk álló feladatoknál abból kell kiindulnunk, hogy az építés bármelyik területén is dolgozik valaki, munkájával, alkotó tevékenységével a szocializmus megvalósítását segíti elő. Ma, a megváltozott körülmények között, a szocializmus alapjainak lerakása után az osztályharc megváltozott formái: harc az iparban a termelékenység fokozásáért, a minőségért, a világszínvonal eléréséért; harc a mezőgazdaságban a termelő- szövetkezetek megerősítéséért, a magasabb terméshozamokért; harc a szocialista tudat kialakításáért, a kispolgári nézetek, elsősorban a nacionalizmus elPuHal Árpád, a KIS/ Központi Bizottságának első titkára volt. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a párt VII. kongresz- szusán sok elismerő, meleg szó hangzott el a magyar ifjúságról. Vajon rászolgált-e ifjúságunk továbbra is erre a megtisztelő bizalomra? — tette fel a kérdést, majd így folytatta: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: igen. A magyar ifjúság túlnyomó többsége tevékenyen támogatja pártunk politikáját, egyre cse- lekvőbb részese szocialista hazánk építésének. Az elmúlt években mély hatást gyakorolt a fiatalokra a párt helyes politikája. Évről évre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik tudatosan magukénak vallják a marxizmus—leninizmus eszméit, harcos terjesztői és aktív végrehajtói pártunk politikájának. Ók alkotják a párt szilárd ifjúsági bázisát, amelynek gyarapodása az egész magyar ifjúság fejlődésének meghatározó tényezője lett. Vannak még pesszimisták, akik hajlamosak arra, hogy a fogyatékosságokat eltúlozzák és helytelenül ítéljék meg az ifjúságot. Gyakran halljuk tőlük, hogy a fiatalok csak úgy „tessék-lássék” teljesítik kötelességüket; hogy életelvük „egyszer vagyunk fiatalok, élvezzük az életet...” Nem tagadjuk, akadnak még ilyenek. De őket sem kezelhetjük elveszett emberekként. Sorsuk attól függ, hogyan segítjük helyes életszemléletük kialakításában, jó tulajdonságaik fejlesztésében és győzelemre juttatásában. Manapság sokat és szenvedélyesen vitatkoznak a modernségről. Különösen érzékenyen figyelik ezt a vitát a fiatalok, akik ösztönösen vonzódnak mindenhez, ami új, ami korszerű. Az emberiség történetében sohasem volt még olyan modem, bátor és igaz eszme, mint a kommunizmus. S mi arra törekszünk, hogy ifjaink valóban modem, korszerű emberekké váljanak. A fiatalok keresik a modem élet és a kommunista eszmeiség összefüggéseit. Sokan rátalálnak a helyes útra, mások azonban tévelyegnek, üres, tartalmatlan „modernkedőkké’! válnak. Sok fiatal a külső megjelenésben véli felfedezni a modernséget. Egyesek szabadosán értelmezik és gyakorolják a modernséget. Nyeglék, cinikusak, üres kalandokat hajszolnak, mert azt hiszik: ez a modern életmód. Ha bíráljuk őket, saját érdekükben is tesszük. Pullai elvtárs ezután arról szólt, hogyan mutatta meg ifjúságunk szorgalmát, önálló alkotó erejét a különféle kulturális vetélkedéseken. Ezután a KISZ tömegbefolyásának és taglétszámának jelentős növekedéséről szólt. A VII. pártkongresszus óta — [mondotta — több mint 300 ’.ezerrel nőtt az ifjú kommunisták tábora, s a KISZ taglétszámmá jelenleg meghaladja a 700 >ezret. Hallunk is megjegyzéseiket, hogy a KISZ-nek már .„sok”, vagy éppen „elég” tagja [van, és félő, hogy a taglétszám [további növekedése elszürkíti •a nevelő munkát, felhígítja a [szervezeteket, amelyek ennélfogva elveszítik harcos kom- [munista jellegüket. Ezzel az ■állásponttal nem értünk egyet. [Ifjúsági szövetségünk feladata, .hogy a maga sajátos eszközei- [vel hirdesse és népszerűsítse a [párt politikáját, az egész magyar ifjúság körében. Ha ezt [a feladatot jól oldja meg, te- .kintélye és szervezeti befolyása •természetszerűen növekszik. [ A továbbiakban elmondotta, •hogy Az ifjúság a szocializmu- [sért-mozgalomban 800 000 fiú •és leány vesz részt. A négy követelmény — a munka, a tanulás, a kultúra és a sport — [együtthatása a fiatalok harmó* [nikus nevelését célozza. * (Folytatása az 5. oldalaik Végül kijelentette: tapasztalatból tudjuk, hogy az imperialisták nem nézik tétlenül a szocialista tábor és a világbéke erőinek térhódítását. Mindenféle fenyegetésekre vetemednek, hogy megpróbálják feltartóztatni a történelem menetét. De azt is tapasztalatból tudjuk, hogy minden próbálkozásuk megtörik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szikláján, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség erején. Ebédszünet után a kongresz- szus Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának elnökletével folytatta munkáját, llku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, beterjesztette a bizottság jelentését, amelyet a kongresszus egyhangúlag tudomásul vett. Ezután folytatódtak a hozzászólások. Felszólalt Otakar Simunek, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Darvas József író, Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gosztonyi János. a Vas megyei Pártbizottság első titkára, Juszkó Istvánná fei- sőteiki pedagógus, Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Párt- bizottság titkára, Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke és A. Draghici, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. Az elnöklést ezután Kónyi Gyula, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára vette át. Felszólalt Herbert Warnke, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kongresszus csütörtök reggel 9 órakor folytatja munkáját. i tájszólásban, egyszerű monda-1 tokban csak úgy dobálkozik a terminológiával, hogy „bővített[: újratermelés’’, „nyereségről szesedés”, stb. De a tájszólá-’ son kívül nagy figyelmet érdé-, melt mondanivalója, néhány[ csípős mondata is, amely még', az önbírálatot sem nélkülözte.[ Sebestyén elvtárs felszólalásá-l ban visszautasította például a tsz-eket gyakran érő célzatos', bírálatokat, amelyek — itt egy pillanatra elgondolkodott, majd', így folytatta —:• „többségük-' ben igazságosak ...” Amikor a[ falu kulturális életéről beszélt• és megdicsérte a Déryné Szín-, ház művészeit, akik „élethűen, adják elő a darabokat, hogy a• Nemzeti Színház sem adhatná[ különben”, mindenki vidáman< fordult a budapesti küldöttek[ felé, akik között ott ül Major[ Tamás, a Nemzeti Színház fő-' rendezője, ö nevetett a legjobban. [ • Vető —' A pártkongresszus fontos, nagy figyelmet és felelősséget követelő kérdéseket, tárgyal. De a komoly percek néha azért mosolyban oldódnak fel, a felszólalók egy-egy ízes, derűs és petsze a legtöbbször nagyon találó megállapítása nyomán. (Derültség) — írhatták a •jegyzőkönyvbe Takács Imre [dunaújvárosi párttitkár szavaidnál is, és itt körülbelül mindenki tudta, kik is a címzettiek, kiken derülnek. Takács 'elvtárs arról szólt, hogy Dunaújvárosban késik a 400 ágyas, ‘modern kórház felépítése, ’.mert a keret ugyan megvan •hozzá, de hiányoznak — az ablakkeretek. • — Három minisztert kellett [mozgósítani, hogy végre itthon • készüljön ablak a kórházhoz! [— panaszolta, joggal. ;• Magas színtű ablakok lesz- ’!nek, annyi bizonyos... ★ :[ Pvllai Árpád elvtárs, ja ■.KISZ központi bizottságának első titkára kedvesen, derűsen, és igen határozottan tartott tükröt azok elé, akik hajlamosak az általánosításra, s arra, hogy minden fiatalban huligánt lássanak. — Sokan vannak, akik az öl- tözésből ítélik meg a fiatalokat. Hiába: ebben az idő mindent megszépítő messzesége játszik szerepet. Pedig az önámításra vezet. Érdemes megnézni régesrégi fényképeket, még ma megbecsült kommunista veteránok fényképeit is, hogy a maguk fiatal korában siminyakkendöt, zsirardi kalapot, hegyes orrú cipőt, hozzávaló szűk nadrágot viseltek, s szabad idejükben talán char- lestcmoztak is. Akkor ez volt a divat, s ettől még semmi bajuk nem származott, becsületes, haladó gondolkodású fia- ' tolok maradtok. Miért ítéljük el tehát ma azokat a fiatalembereket, akik a mai divatnak hódolva, a nagyapáink idejéből származó fazont választják a szabónál és a klubban csa-csa- csát járnak? Megint nevetés! Akárcsak annál a megjegyzésnél, hogy amikor a KISZ arra gondolt, hogy tánccal, társasjátékkal, énekkel kellene vonzóvá tenni a fiatalok összejöveteleit, egyesek berzenkedtek: „Mi az, a KISZ tangó-lépésben akarja tanítani az osztályharcot?” És az egész kongresszus derűje újra megmutatta, hogy a KISZ-nek van igaza. ★ A budapesti fülnek rendkívül érdekesen hangzott Sebestyén Gyulának, a kővágóörsi tsz elnökének felszólalása. Elvégre nem mindennap hallani valakit, aki hamisítatlan falusi Nevet a kongresszus
