Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

NEPOJSAG Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 3. oldalról) nemzetközi vonatkozásait. A tervezési módszerek fejlesztése Is nagyban függ a közgazda­ságtudomány konkrét támoga­tásától. A népgazdaság továbbfej.- lesztésében nagy jelentőségei tulajdonítunk a termelőerők fokozott koncentrációjának, il­letve ennek érvényesítéséhez a feltételek megteremtésének. Ebből indultunk ki, amikor a gazdasági vezetés megjavításá­nak részeként hozzákezdtünk az ipar irányításának átszerve­zéséhez. A termelőerők kon­centrálása sokoldalúan átgon­dolt, tervszerű munkát igényel. A mi viszonyaink között a kon­centráció nem okozhat munka- nélküliséget, termelési zavaro­kat, felesleges áldozatokat. Előre és részletesen ki kell dolgozni a koncentrált terme­lés kialakításához, a korszerű üzemek megszervezéséhez, az elaprózott, ghzdaságtalanul működő termelőegységek foko­zatos felszámolásához szüksé­ges tennivalókat. A szocializmus teljes győzel­me hazánkban elérhető közel­ségbe került. Csak rajtunk múlik, elsősorban a munkánk­tól tügg. hogy célunkat mi­előbb elérjük — fejezte be, nagy tapssal fogadott beszédét Fock elvtárs. Raymond Gnrot. a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja bevezetőben tolmácsolta üd­vözletét a kongresszusnak. Elis­meréssel beszélt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt polí- kájáról, majd hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták mindent megtesznek a szoros kapcsolatok fejles'ztése, a fran­cia—magyar barátság erősítése érdekében. Beszélt arról a ke­mény harcról, amely Francia- országban több mint négy esz­tendeje folyik a demokrácia és a személyi' hatalom között. Elemezte a francia választá­sok eredményét, majd a nem­zetközi politika kérdéseivel foglalkozott, kiemelve, hogy Kubában az imperialisták újabb vereséget szenvedtek. Pártunk helyesli mindazokat a lépéseket — fűzte hozzá —, amelyeket a Szovjetunió Kuba szuverénitásának biztosításá­ért és azért tett, hogy a vilá­got megmentse egy termonuk­leáris világháborútól. A béke valamennyi hívével együtt ar­ra törekszünk, hogy tárgyalá­sok útján oldódjék meg a kí­nai—indiai határon kialakult helyzet, amelyet az imperialis- fcák rögtön kiaknáztak. Pártunk elítéli és leleplezi azokat a szovjetellenes, vala­mint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és több testvér­párt. köztük a Francia Kom­munista Párt ellen intézett hadjáratot, amelyet az Albán Munkapárt vezetői indítanak, megsértve az 1957. és 1960. évi moszkvai határozatokat, és há­tat fordítanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusa a személyi kultusz le­leplezéséről, valamint a békés együttélés és a béke kérdései­ről hozott történelmi határo­zatainak. Mi rárnutatunk az Enver Hodzsa és mások részéről in­dított egységbontó törekvé­sekre, amelyek a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galmat megosztják. A marxis­ta—leninista pártok feladata, hogy úgy vigyázzanak a nem­zetközi mozgalom egységére, mint a szemük világára. Ezért továbbra is érthetetlen szá­munkra a Kínai Kommunista Párthoz tartozó elvtársaink magatartása, akik nem hajlan­dók elítélni azokat a közös ügyeinkre káros, egységbontó törekvéseket. ien. Ami pedig a módszert il­leti: az építés szervezése, a meggyőzés, a nevelés. Ha dog­matikus, betűrágó módon köze­ledünk ehhez a kérdéshez, nem jutunk semmire. Takács Imre, a Dunaújvárosi Párlbivoltság titkára Fejér megye és a Dunai Vas­mű üzemeinek eredményeiről, munkasikereiről számolt be, s ismertette a Fejér megyei pártértekezletek tanulságait. Nagyszerű érzés tapasztalni a pártszerű légkört, a bírálat és önbírálat őszinte _ hangját, amely a Központi Bizottságtól a legkisebb alapszervezetekig áthatja a pártéletet. Ez a nyílt, ősizinte légkör kedvező alapot teremt a további munkához is — mondotta. Termelési eredményeikről szólva hangsúlyozta: a vasmű és a többi vállalat munkásai becsülettel teljesítették kong- resrr.isi ^ajánlásaikat. A to­vább: nkb" í egyik fő felada­tukra-tr ‘ják, hogy gyártmá­nyaik mi -ágé minél előbb elérje a világszínvonalat. A megye iparának helyzeté­vel kapcsolatban megemlítette: szükségesnek látszik, hogy a nehézipari bázisok — Duna­újváros és a bányavidékek — mellett .olyan termelési ágak is kifejlődjenek Fejér megyé­ben', amelyek kiegészítik a ne­hézipart. A továbbiakban a beruhá­zások néhány problémájáról A kedd délutáni ülés A Központi Revíziós Bizottság beszámolóját Fo­dor Gyula elvtárs, a Köz­ponti Revíziós Bizottság elnö­ke ismertette. Elmondotta, hogy a Központi Revíziós Bi­zottság rendszeresen ellenőriz­te a Központi Bizottság gaz­dálkodását, a pártapparátus ügyvitelét, s a dolgozók beje­lentéseinek, panaszainak inté­zését. Részletesen beszélt ar­ról, hogyan alakult a párt lapjainak, folyóiratainak pél­dányszáma, ismertette a párt kiadójának munkáját, szólt a pártoktatás eredményeiről, s számos más kérdésről. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolója feletti vitában elsőnek szólt. Helyes az a törekvés — mondotta —. hogy az építő­ipar egyre inkább szerelő jel­legűvé váljék, s hogy a beru­házások a leggyorsabban meg­valósuljanak. Sokszor még mindig túl hosszú idő telik, amíg egy beruházás eljut a megvalósulásig. Elsősorban a tervezésnél meglevő hibákat kell kijavítani, mégpedig a ha­táridők pontosabb megtartá­sával. Ez elősegítené a kivite­lező vállalatok programszerű munkáját is, vagyis a beruhá­zások határidőre történő befe­jezését. Jobb együttműködés szükséges a tervezők és a ki­vitelezők között, mégpedig minél hamarabb, hogy ez már az 1963. évi beruházásoknál is éreztesse hatását. , Szorosabb összhangra kell törekedni az anyagbeszerzés és a tervezés között és határo­zottabb intézkedésekre van szükség a tervek megvalósítá­sában. Példának említette a dunaújvárosi kórházat, amely 1959 óta épül. A határidőket igein sokszor módosították, és még most sincsenek meg az egyébként korszerű kórház- épülethez a szükséges ablakok. Rajki Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, mindenekelőtt a martonvásári intézet munkájával foglalko­zott, majd megállapította: az elmúlt néhány év folyamán a búza extenzív növényből in­tenzív növénnyé, kis termést és kevés jövedelmet adó nö­vényből bőven termő, jövedel­mező növénnyé változott az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek földjeim Az 1962-es rendkívül aszályos ta­vasz körülményei között pél­dául a székesfehérvári Szabad Élet Tsz 720 holdon, átlag 20 mázsás termést ért el. Hason­lóképpen jelentős hozamot ért el a polgárdi Vörös Csillag Tsz, ahol mintegy 1200 holdon 16,5 mázsás átlagot takarítot­tak be. — Mit jelent az ilyen jó búzatermés a jövedelmezőség szempontjából? — tette fel a kérdést Rajki elvtárs. — Je­lenleg egy katasztrális hold búzatermés önköltsége 6—8 mázsa búza árának felel meg. Húsz mázsás átlagtermés ese­tén tehát 12—14 mázsa búza ára- a holdankéntl tiszta jöve­delem. Ez nem lebecsülendő. Ráadásul a búzatermesztésnél minimális a kézi munkaerő rá­fordítás. A búzatermések nö­velésében két termelési ténye­zőnek van alapvető jelentősé­ge: a fajtának és a műtrá­gyázásnak. Intézetünk 1957. óta a külföldi intenzív búzák meghonosításáért harcol. A VII. pártkongresszus évében még csak ezer katasztrális hol­don arattunk ilyen búzát, a VIII. kongresszus évében, 1962-ben pedig már 800 000 ka­tasztrális holdon. Ami a mű­trágyázást illeti, intézetünk kí­sérletei azt mutatják, hogy időjárási tényezőktől függően, de racionálisan alkalmazott pétisó fejtrágya 2—4 mázsa búza szemtermés-többletet eredményez. A világpiacon egy mázsa búza áráért körül­belül két mázsa pétisónak megfelelő nitrogénműtrágyát vásárolhatunk. Tehát a búza- termesztés fejlesztésébe befek­tetett egy mázsa búza árán négy, illetve nyolcszor annyi szemtermés-többletet adó nit­rogénműtrágyát szerezhetünk be. Ez a tény eredményezte, hogy a műtrágya felhasználá­sáról alkotott ‘ szemlélet Ma­gyarországon rövid idő alatt gyökeresen megváltozott. Rajki Sándor ezután elmon­dotta: teljes gyommentesség esetén a kukorica kétszeres termést ad. Hangsúlyozta az anyagi ösztönzés jelentőségét, mert a helyes premizálás is hozzájárult, hogy az idei, pél­dátlanul aszályos nyár ellené­re, a vártnál jobb kukorica- termést takaríthatunk be. Csökkentette az aszály káros következményeit a hibrid ku­korica széles kör.ű alkalmazá­sa, és a nagyüzemi gazdálko­dással járó jó talajművelés is. A jelenlegi helyes, általános és gazdasági politika folytatá­sa, a termelési feltételek to­vábbfejlesztése mellett állít­hatjuk, néhány esztendő alatt hazánk búza- és kukoricater­mesztése felzárkózhat a világ- színvonalhoz — mondotta vé­gül Rajki elvtárs. A következő felszólaló: Cseterki Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Bevezetőben hang­súlyozta, hogy mai életünkre, alkotó, felszabadító légkör a •jellemző. Ahogy telnek az évek, nemcsak népünk ismeri meg jobban a párt politikáját, hanem a párt is mind többet tanul a néptől. Egyebek között ez magyarázza, hogy pártun­kat, s annak Központi Bizott­ságát mélységes tisztelet, őszin­te szeretet övezi. A továbbiakban Borsod me­gye életéről, fejlődéséről be­szélt. Az MSZMP VII. kong­resszusa óta eltelt három év alatt nagyot változott á me­gye arculata, új üzemek nőttek ki a földből Kazinc­barcikán, Tiszapalkonyán és Sátorai j aú j hely en. — Ipari üzemeinkben a múlt években gazdaságosabb lett a termelés. A kohászatban, a gépgyártásban és az építő­anyagiparban például három év alatt 10—14 százalékkal csökkentették dolgozóink a költségszintet. A felszólaló a továbbiakban hangoztatta, hogy megoldásra váró feladat a gyártmányok és termékek korszerűbbé, jobbá tétele. Ezután a gazdasági vezetés színvonal-emelésének szüksé­gességéről szólott, s ezzel kap­csolatban bírálta a Borsodi Ércelőkészítő körüli huzavonát. Cseterki elvtárs ezután el­mondta, hogy az irányelvekről folytatott beszélgetések során Borsod megyében is több szc esett az ósztályviszonyokról az osztályharcról. — Társadalmunk mozgását az osztályviszonyok változásál egy megye is tükrözi. Nézzüi- például új szocialista városain­kat. Vajon rá lehet-e ismern ^Kazincbarcika dolgozóiban társadalmának összetételében, aktivitásában, öntudatában és közéletében a régi Barcikára? Nyilvánvalóan, nem. Űj generáció nőtt fel ha­zánkban. Özdon például a Ko- hászáti Művek 120 vezető mű­szaki beosztású dolgozója kö­zül ma már csupán kettő van olyan, aki a felszabadulás előtt szerezte képesítését. A felszólaló hangsúlyozta, abból kell kiindulni, hogy aki a kezét nem ellenünk emeli fel, hanem a szerszámokon, a gé­peken, a terveket rajzoló ce­ruzán, a laboratóriumi eszkö­zökön tartja, hogy segítse szo­cializmust építő munkánkat, az velünk van. Az előttiünk álló feladatok­nál abból kell kiindulnunk, hogy az építés bármelyik terü­letén is dolgozik valaki, mun­kájával, alkotó tevékenységé­vel a szocializmus megvalósí­tását segíti elő. Ma, a meg­változott körülmények között, a szocializmus alapjainak lera­kása után az osztályharc meg­változott formái: harc az ipar­ban a termelékenység fokozá­sáért, a minőségért, a világ­színvonal eléréséért; harc a mezőgazdaságban a termelő- szövetkezetek megerősítéséért, a magasabb terméshozamokért; harc a szocialista tudat kiala­kításáért, a kispolgári nézetek, elsősorban a nacionalizmus el­PuHal Árpád, a KIS/ Központi Bizottságának első titkára volt. Elöljáróban emlékeztetett ar­ra, hogy a párt VII. kongresz- szusán sok elismerő, meleg szó hangzott el a magyar ifjú­ságról. Vajon rászolgált-e ifjú­ságunk továbbra is erre a megtisztelő bizalomra? — tet­te fel a kérdést, majd így folytatta: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodt lelkiismeret­tel mondhatjuk: igen. A ma­gyar ifjúság túlnyomó több­sége tevékenyen támogatja pártunk politikáját, egyre cse- lekvőbb részese szocialista ha­zánk építésének. Az elmúlt években mély ha­tást gyakorolt a fiatalokra a párt helyes politikája. Évről évre növekszik azoknak a fia­taloknak a száma, akik tuda­tosan magukénak vallják a marxizmus—leninizmus esz­méit, harcos terjesztői és ak­tív végrehajtói pártunk poli­tikájának. Ók alkotják a párt szilárd ifjúsági bázisát, amely­nek gyarapodása az egész ma­gyar ifjúság fejlődésének meg­határozó tényezője lett. Vannak még pesszimisták, akik hajlamosak arra, hogy a fogyatékosságokat eltúlozzák és helytelenül ítéljék meg az ifjúságot. Gyakran halljuk tőlük, hogy a fiatalok csak úgy „tessék-lássék” teljesítik kötelességüket; hogy életelvük „egyszer vagyunk fiatalok, él­vezzük az életet...” Nem ta­gadjuk, akadnak még ilyenek. De őket sem kezelhetjük el­veszett emberekként. Sorsuk attól függ, hogyan segítjük helyes életszemléletük kialakí­tásában, jó tulajdonságaik fejlesztésében és győzelemre juttatásában. Manapság sokat és szenvedé­lyesen vitatkoznak a modern­ségről. Különösen érzékenyen figyelik ezt a vitát a fiatalok, akik ösztönösen vonzódnak mindenhez, ami új, ami kor­szerű. Az emberiség történeté­ben sohasem volt még olyan modem, bátor és igaz eszme, mint a kommunizmus. S mi arra törekszünk, hogy ifjaink valóban modem, korszerű em­berekké váljanak. A fiatalok keresik a modem élet és a kommunista eszmei­ség összefüggéseit. Sokan ráta­lálnak a helyes útra, mások azonban tévelyegnek, üres, tar­talmatlan „modernkedőkké’! válnak. Sok fiatal a külső meg­jelenésben véli felfedezni a modernséget. Egyesek szabadosán értel­mezik és gyakorolják a mo­dernséget. Nyeglék, cinikusak, üres kalandokat hajszolnak, mert azt hiszik: ez a modern életmód. Ha bíráljuk őket, sa­ját érdekükben is tesszük. Pullai elvtárs ezután arról szólt, hogyan mutatta meg if­júságunk szorgalmát, önálló al­kotó erejét a különféle kultu­rális vetélkedéseken. Ezután a KISZ tömegbefo­lyásának és taglétszámának je­lentős növekedéséről szólt. A VII. pártkongresszus óta — [mondotta — több mint 300 ’.ezerrel nőtt az ifjú kommunis­ták tábora, s a KISZ taglétszá­mmá jelenleg meghaladja a 700 >ezret. Hallunk is megjegyzése­iket, hogy a KISZ-nek már .„sok”, vagy éppen „elég” tagja [van, és félő, hogy a taglétszám [további növekedése elszürkíti •a nevelő munkát, felhígítja a [szervezeteket, amelyek ennél­fogva elveszítik harcos kom- [munista jellegüket. Ezzel az ■állásponttal nem értünk egyet. [Ifjúsági szövetségünk feladata, .hogy a maga sajátos eszközei- [vel hirdesse és népszerűsítse a [párt politikáját, az egész ma­gyar ifjúság körében. Ha ezt [a feladatot jól oldja meg, te- .kintélye és szervezeti befolyása •természetszerűen növekszik. [ A továbbiakban elmondotta, •hogy Az ifjúság a szocializmu- [sért-mozgalomban 800 000 fiú •és leány vesz részt. A négy kö­vetelmény — a munka, a tanu­lás, a kultúra és a sport — [együtthatása a fiatalok harmó* [nikus nevelését célozza. * (Folytatása az 5. oldalaik Végül kijelentette: tapaszta­latból tudjuk, hogy az impe­rialisták nem nézik tétlenül a szocialista tábor és a világbé­ke erőinek térhódítását. Min­denféle fenyegetésekre vete­mednek, hogy megpróbálják feltartóztatni a történelem me­netét. De azt is tapasztalatból tudjuk, hogy minden próbál­kozásuk megtörik a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom egységének szikláján, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség erején. Ebédszünet után a kongresz- szus Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának elnökletével foly­tatta munkáját, llku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, beterjesztette a bizott­ság jelentését, amelyet a kong­resszus egyhangúlag tudomá­sul vett. Ezután folytatódtak a hozzászólások. Felszólalt Otakar Simunek, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Darvas József író, Artu­ro Colombi, az Olasz Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, Gosztonyi János. a Vas megyei Pártbizottság el­ső titkára, Juszkó Istvánná fei- sőteiki pedagógus, Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Párt- bizottság titkára, Szabó Ist­ván, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke és A. Draghici, a Román Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja. Az elnöklést ezután Kónyi Gyula, a XIII. kerületi pártbi­zottság első titkára vette át. Felszólalt Herbert Warnke, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja és Bó­ján Bolgaranov, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A kongresszus csütörtök reg­gel 9 órakor folytatja munká­ját. i tájszólásban, egyszerű monda-1 tokban csak úgy dobálkozik a terminológiával, hogy „bővített[: újratermelés’’, „nyereségről szesedés”, stb. De a tájszólá-’ son kívül nagy figyelmet érdé-, melt mondanivalója, néhány[ csípős mondata is, amely még', az önbírálatot sem nélkülözte.[ Sebestyén elvtárs felszólalásá-l ban visszautasította például a tsz-eket gyakran érő célzatos', bírálatokat, amelyek — itt egy pillanatra elgondolkodott, majd', így folytatta —:• „többségük-' ben igazságosak ...” Amikor a[ falu kulturális életéről beszélt• és megdicsérte a Déryné Szín-, ház művészeit, akik „élethűen, adják elő a darabokat, hogy a• Nemzeti Színház sem adhatná[ különben”, mindenki vidáman< fordult a budapesti küldöttek[ felé, akik között ott ül Major[ Tamás, a Nemzeti Színház fő-' rendezője, ö nevetett a leg­jobban. [ • Vető —' A pártkongresszus fontos, nagy figyelmet és felelősséget köve­telő kérdéseket, tárgyal. De a komoly percek néha azért mo­solyban oldódnak fel, a felszó­lalók egy-egy ízes, derűs és petsze a legtöbbször nagyon találó megállapítása nyomán. (Derültség) — írhatták a •jegyzőkönyvbe Takács Imre [dunaújvárosi párttitkár szavai­dnál is, és itt körülbelül min­denki tudta, kik is a címzet­tiek, kiken derülnek. Takács 'elvtárs arról szólt, hogy Duna­újvárosban késik a 400 ágyas, ‘modern kórház felépítése, ’.mert a keret ugyan megvan •hozzá, de hiányoznak — az ab­lakkeretek. • — Három minisztert kellett [mozgósítani, hogy végre itthon • készüljön ablak a kórházhoz! [— panaszolta, joggal. ;• Magas színtű ablakok lesz- ’!nek, annyi bizonyos... ★ :[ Pvllai Árpád elvtárs, ja ■.KISZ központi bizottságának első titkára kedvesen, derűsen, és igen határozottan tartott tükröt azok elé, akik hajlamo­sak az általánosításra, s arra, hogy minden fiatalban huli­gánt lássanak. — Sokan vannak, akik az öl- tözésből ítélik meg a fiatalo­kat. Hiába: ebben az idő min­dent megszépítő messzesége játszik szerepet. Pedig az ön­ámításra vezet. Érdemes meg­nézni régesrégi fényképeket, még ma megbecsült kommu­nista veteránok fényképeit is, hogy a maguk fiatal korában siminyakkendöt, zsirardi kala­pot, hegyes orrú cipőt, hozzá­való szűk nadrágot viseltek, s szabad idejükben talán char- lestcmoztak is. Akkor ez volt a divat, s ettől még semmi ba­juk nem származott, becsüle­tes, haladó gondolkodású fia- ' tolok maradtok. Miért ítéljük el tehát ma azokat a fiatalem­bereket, akik a mai divatnak hódolva, a nagyapáink idejéből származó fazont választják a szabónál és a klubban csa-csa- csát járnak? Megint nevetés! Akárcsak annál a megjegyzésnél, hogy amikor a KISZ arra gondolt, hogy tánccal, társasjátékkal, énekkel kellene vonzóvá tenni a fiatalok összejöveteleit, egye­sek berzenkedtek: „Mi az, a KISZ tangó-lépésben akarja tanítani az osztályharcot?” És az egész kongresszus derűje újra megmutatta, hogy a KISZ-nek van igaza. ★ A budapesti fülnek rendkí­vül érdekesen hangzott Sebes­tyén Gyulának, a kővágóörsi tsz elnökének felszólalása. El­végre nem mindennap hallani valakit, aki hamisítatlan falusi Nevet a kongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents