Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

1962. november 20., kedd NPPOJ8AG s A bányászat jövője a külszíni fejtés Néhány gondolat a Bányász-Kohász Egyesület Mátra vidéki csoportjának gyűléséről AZ ELŐADÁS országos mé­retekben foglalkozott a külszí­ni fejtések tízéves fejlődésével. Az értékes anyagot Kárpáti hóránt és Kovács József, a Bá­nyászati Tervezőiroda mérnö­kei állították össze. A gyűlé­sen elhangzottakat összegezve, a következő megállapítást nyerjük: A magyar külszíni bányászatot 1957-ig a kezdetle­gesség, a tapogatózás jellemez­te, de magán hordozta a költ­ségeket figyelmen kívül hagyó, a mindenáron való mennyiségi termelés bélyegét is. A modern technológia, a to­vábbi gépesítés ma még tágabb lehetőségeket nyújt a költsé­gek csökkentésére. Halász Ti­bor, a Szénbányászati Föld­kotró Vállalat főmérnöke, né­hány számadattal érzékeltette a távlati terveket. Külszíni fejtéseinken a letakarított föld- mennyiség elszállítására a leg­utóbbi időkig dömpereket hasz­náltak. A meredek hegyolda­lak, a terepi egyenetlensége túlságosan igénybe vette a gé­pieket, növelte a költséget, így egy köbméter föld elszállítása egy kilométer távolságba közel 15 forintba került. A jelenlegi időszakban és a jövőben a be­épített, 1,2 méter szélességű gumiszalagok a szállítási költ­séget már 6—7 forintra csök­kentik. — A magyar külszíni bányá­szat jelenleg 1,6—1,8 millió ton­na szenet ad, de 1965-íe el kell érnünk az ötmillió tonnát, az egy főre eső termelékenység pedig 8—10 tonnára emelkedik — fejezte be hozzászólását Halász Tibor. — A HEVES megyei bányá­szát jövője a külszíni fejtés — mondotta Ursitz József Kos- suth-díjas, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt főmér­nöke —, majd hangsúlyozta, hogy eddig a tröszt műszaki vezetői nem foglalkoztak beha­tóan a külszíni fejtés problé­máival, a lehetőségekkel, pedig a megye területén szinte ki­meríthetetlen bázis, hatalmas szénvagyon áll rendelkezésre. Bizonyos fokú ellenzéki szem­lélet alakult ki a külszíni bá­nyászattal szemben. Egyesek még ma is a kubikos munká­ra próbálják redukálni ezt a ha­talmas műszaki felkészültsé­get kívánóJÉpzdaságosság te­kintetében lsedig utólérhetet- len, modern bányászati műve­letet. Ha a bányászok, de a műszaki vezetők egy csekély hányada is leküzdi ezt a ká­ros nézetet, és a tárgyilagos­ság józan talajára helyezkedik, a gyorsabb, egészségesebb fej­lődést segíti elő. Mert a szá­mok itt is bizonyítanak: amíg a tröszt korszerű technikával üzemelő bányái 210 forintos önköltségi áron adnak egy ton­na szenet, addig ugyanezt a mennyiséget az ecsédi külszí­ni fejtésen 110 forintos önkölt­séggel kapjuk, mégpedig ke­vésbé korszerű technikai be­rendezéssel. A feladat tehát a következő: előadásokon, gyű­léseken ismertetni a külszíni fejtés jelentőségét, hogy a bá­nyászokban megszűnjön az ide­genkedés érzése. Mert azok, akik jelenleg a föld mélyén, hatványozottan veszélyesebb körülmények között termelik a szenet, később gazdái lesz­nek a külszíni üzemeknek, mert a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt a külszíni fej­tések hazája lesz. A külszíni bányászat ma még nemcsak a mélyművelés­ben dolgozókból vált ki bizo­nyos fokú ellenséges érzést, hanem a gazdasági szakembe­rekből is. Szerintük a letakarí- tás alkalmával átforgatott földterület nem alkalmas, vagy csak évek múltán válik alkalmassá bizonyos növény- kultúrák termelésére. ÜJ, MA MÉG szokatlannak mondható feladatok megoldá­sa vár tehát a bányászat mű­szaki vezetőire. Bonyolult és univerzális műszaki felkészült­séget kíván ez a munka, hi­szen a hatalmas méretű kül­színi fejtéseken soha nem lá­tott gépek termelik naponta a sok száz vagon szenet. A fel­adat új és éppen ezért már előre figyelmeztet. Meg kell kezdeni a megfelelő szakem­berképzést, mert ahogyan az országban több helyen tapasz­talhattuk, éppen a megfelelő szakkáderek hiánya miatt aka­dozott a munka. Laciik János Előkészítő tanfolyam egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára A Heves megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő tanfolya­mot szervez Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban, a Dobó István, a Vak Bottyán, illetve a Bajza József Gimnáziumok­ban. A tanfolyam legalább 10 je­lentkező esetén indul matema­tika, fizika, kémia, biológia, földrajz, magyar, történelem, Járási választmányi ülést tartottak Füzesabonyban Járási választmányi ülésen tárgyalták meg a vagyonvé­delmi és gazdasági munkát a füzesabonyi járás földműves­szövetkezetei. Szabó János, a járási központ elnöke, beszá­molójában ismertette a járás földművesszövetkezeteinek ez évi munkáját, tervteljesítését és megállapította, hogy sem a kiskereskedelmi, sem pedig a vendéglátóipari üzemág nem teljesítette előirányzatát. Kü­lönösen a füzesabonyi, sarudi, besenyőtelki és feldebrői föld- müvesszövetkezeteknek kell igyekezniük, hogy mielőbb tör­lesszék háromnegyed évi adós­ságukat. A beszámolót vita követte. A vitában felszólalt Fabók Bá- lintné Kompoltról, Bajzáth Jó­zsef Eger farmosról, Pénzes Zoltán Sarudról, Nagy József és Fejes József Poroszlóról. Részt vett és felszólalt a vá­lasztmányi ülésen Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is. Felszólalásában a vezetés szín­vonalának növelésére, valamint a belső ellenőrzés megjavítá­sára hívta fel a jelenlevők fi­gyelmét. Szabó Lajos orosz nyelv és irodalom tan­tárgyakból. A tanfolyam január 1-tŐl jú­nius 30-ig tart. Hetenként két alkalommal tartunk foglalko­zást az esti órákban. A fél év alatt egy tantárgyból 100—130 óra foglalkozás lesz. Ez »idő alatt a középiskolai tananya­got ismétlik át, illetve mélyí­tik el. A tanfolyam elvégzésé­ről a hallgatók igazolást kap­nak, a felvételi vizsga alól azonban ez nem mentesít. A tanfolyam díja egy tan- tárw esetén 230, két tantárgy esetén 460 forint. A tanfolyam díját az első foglalkozás előtt kell befizetni. A jelentkezési kérelmet 1962. december 10-ig kell el­juttatni az illetékes gimnázi­um igazgatójához. A jelentkezési kérelem tar­talmazza a jelentkező nevét, címét, születési évét és helyét, az érettségi bizonyítvány szá­mát és megszerzésének évét, melyik felsőoktatási intéz­ménybe kíván jelentkezni, mely tárgyakból akar a tanfo­lyamon részt venni. Ezenkívül csatolni kell a munkahely javaslatát. A to­vábbi tennivalókról a jelent­kezők írásban kapnak értesí­tést. Takarékossági hetek kezdődtek a megyében Heves megyében is megkez­dődtek a takarékossági hetek. Ezekben a napokban különbö­ző rendezvények irányítják a figyelmet arra, mit jelent a népgazdaság, s az egyén szá­mára a rendszeres megtakarí­tás. Előadók beszélnek az el­ért eredményekről, a takaré­kossági mozgalom megalapí­tóiról, a több mint egyszá2ados múltról. Péiertásárán vasárnap este tartotta meg ezt az előadást Krupa László, a járási tanács vb-elnökhelyette- se, s beszámolt arról, hogy — mivel az adottságok minden tekintetben megtalálhatók — a járás küzd a „takarékos já­rás” címért. A községek közül ezt a címet már Recsk elérte, és közel áll hozzá Terpes és Pétervására is, ahol a közsé­gek dolgozóinak több mint 90 százaléka rendelkezik takarék- betétkönyvvel. Az est keretében Kérdezz, fe­lelek-játékot rendezett a mű­velődési ház a fiatalok között, amelyet Török László nagy hozzáértéssel bonyolított le. Az érdeklődés különösen a versengés vége felé nőtt, ami­kor a legjobb négy küzdött a helyezésekért és a jutalomtár­gyakért Végső soron Kácsor Imre, Bátha László, Földi Er­zsébet és Eged István bizo­nyult a legjobbnak. Egerben tegnap este 7 órakor a Haza fias Népfront megyei bizottsá­ga és az OTP megyei fiókja rendezett takarékossági estet a Gárdonyi Géza Színházban. Rátkai Ferencné országgyű­lési képviselő megnyitója után Tóth István, az SZMT titkára tartott tájékoztató előadást arról, milyen eredmények szü­lettek országosan és a megyé­ben a takarékossági-mozgalom­ban. Ezen az estén adta át Vadász) Károly, az OTP megyei fiókjá­nak igazgatója azt az okleve-jj let, amely Egert a „takarékos) város” címmel tüntette ki. Ez-] után a színház művészeinek] esztrádműsora szórakoztatta az< ankét részvevőit. II pártkongresszus küldöttei Ismét bemutatunk néhányat | azok közül, akik a Heves me­gyei kommunistákat, a Heves \ megyei dolgozókat képviselik pártunk Vili. kongresszusán. kommunisták bizalmából \ ered megbízatásuk, s felada­tuk, hogy beszámoljanak azok­ról az eredményekről, ame­lyeket megyénkben Is elértünk \ a VII. kongresszus irányelvei- | nek megfelelően. Feladatuk, hogy a két kongresszus között eltelt időszak munkáját, tér- | veinek megvalósítását és törek­véseit a pártkongresszus elé tárják, s a meglevő eredmé­nyek birtokában ígéretet te­gyenek arra, hogy a következő időszakban is lehet számítani Heves megye kommunistáira és dolgozóira. E<n kis KRESZ II közlekedés általános szabályai II. A fényjelzések — a „villany- rendőr” — szerepének jelen­tőségét minden gépjárműveze­tő jól ismeri. Ami e tekintet­ben újszerű lesz az új KRESZ alapján, az általában a gépjár­művek fényjelzés melletti be- kanyarodására vonatkozik. A bekanyarodási lehetőséget jel­zi a zöld nyilat ábrázoló tég­lalap alakú, fehér alapú kiegé­szítő tábla. Ezt a jelzőtáblát a fényjelző készüléken a mellé a fény mellé helyezik, amely­nél a táblán levő nyíl által mutatott irányban a fény vi­lágításakor be szabad kanya­rodni. A jelzőtáblával ellátott fényjelző készülékek alkalma­zásánál a nyíl által mutatott irányon és fényen kívül min­dennemű kanyarodás tilos. A fényjelző készülék zöld fénye mellett — világításkor zöld nyilat mutató kiegészítő fényforrás is alkalmazható. A kiegészítő fényforrásban elhe­lyezett nyíl által mutatott irányba csak akkor szabad el­fordulni, ha a fényjelző készü­lék zöld fénye is világít. A gyakorlati életben szüksé­gessé válik a fentiekben le­írt mindkétfajta kiegé­szítő jelzés együttes alkalmazása is. Például olyan útkereszteződésben, ahol a villamos vágányok az út­test két szélén vannak elhe­Dártkongresszus küldötte; ja a járási pártbizottságnak, járási tanácstag, és ő a tröszt szakszervezeti nőfelelős. Na­gyon sok a munkája, sok a tennivaló, de ezeket értékben nem különbözteti meg egy­mástól. Lelkesen végzi a szá­mára hivatást jelentő társa­dalmi munkát is. Szeretik min­denütt csendes szaváért, ha­tártalan segíteni akarásáért. Fogadónapjain sokan felkere­sik a választókerületéből. Mint nőfelelős, állandóan járja a nőtanácsokat, ellenőr­zi munkájukat, tanácsokat ad, mindenben segít, ami erejéből telik. Ezeket a tanácsokat a munkában eltelt évek tapasz­talatai igazolják, és szavatol­ják. Munkája, akár termelő, akár társadalmi, nem maradt jutalom nélkül. A kitünteté­sek (Munka Érdemérem, a ne­hézipar kiváló dolgozója, ki­váló dolgozó oklevél és jel­vény) megbecsülést jelentenek, és ösztönzést, a további jó eredményekre. Bízik a közös­ségben, s ez a bizalom kölcsö­nös, ezzel a bizalommal vá­lasztották meg küldöttnek a VIII. pártkongresszusra. — Amikor megválasztottak, őszintén szólva meglepődtem, de egyúttal kimondhatatlan örö­met is éreztem. Ez a megtisz­teltetés komoly feladatot ró rám. Igyekszem, hogy tovább­ra is megállj am a helyem, s kiérdemeljem az előlegezett bizalmat. (kátai) A falon körös-körül kapcso­lók, gombok, bujkáló kábelek, és az ég tudja, hányféle ren­deltetésű karok. Egy kis épület a szivattyúház-kezelő helyisé­ge, apró kis szoba a Mátravi­déki Szénbányászati Tröszt szállító-szolgáltató üzemében. Itt dolgozik Polacsek Gyulá- né, aki készül a kongresszus­ra: küldött lesz. Fekete szemű, simára fésült, barna hajú asz- szony. Mosolyogva fogad ben­nünket, készségesen, egyszerű szavakkal felel a kérdésekre. Szavai világosak, komolyak, megfontoltak. — Nagy meg­tiszteltetés valakire, ha kül döttnek választják meg a kongresszusra, ahol elvtársai­val együtt egész megyénket képviseli. A dolgozótársak fi­gyelme is öfelé fordul most, sőt, a megye távolabbi részei­ben is kíváncsiak rá, szeretné­nek többet tudni róla. Ez a jö­vetelünk célja — mondtuk. Arcán meglepetés, amely a beszélgetés során a kezdeti idegenkedéssel együtt feloldó­dik. Odakint sikolt a fűrész, hósztolják a gömbfákat, pe­zseg a munka a telepen, a fá­radt délutáni napsütésben. Ez a beszélgetés egy kicsit szám­adás is az eddig megtett élet- úttal, a küzdelmek, a szomorú, vagy vidám emlékek, a min­dennapi munka által szegélye­zett úttal. Idebent félhomály van. A szó egy fiatal lányról folyik, aki csak a hat elemit tudta el­végezni abban az időben, ami­kor az ambíciókat letörte a hajsza a mindennapi kenyé­rért. Az öttagú családot a bá­nyász édesapa nem tudta el­tartani. Három testvérével ha­mar munkába álltak, ő az ap- ci (itt született) Szentiványi GYULÁNÉ tanyán volt hosszú ideig sum- más. Nagyon kemény volt ez a eg- fqld — kevés fillért vetett ki ül- belőle a munka. Az élet országútján először akkor találkozott a boldogság­gal, amikor Polacsek Gyula felesége lett. — Neki már csak az emlé­ke él... s két fiunk. A férjem meghalt. Polacsek Gyuláné azonban nem volt egyedül. Tudta, hogy az új élet többet nyújt neki, mint a „summás esztendők”, mögötte volt a „nagy közös­ség társadalma”. Megértet­te az új küzdelmet, s bár az ő vesztesége pótolhatatlan, má­sok nyugodt életéért felelős­nek érezte magát. Olyan hely­re menni, ahol lehet segíteni... — 1948-ban léptem be a pártba. Negyvenkilencben pe­dig elvégeztem a hathetes MNDSZ-tanfolyamot. A me­gyei tanácson dolgoztam né­hány évig, mint szülői munka- közösségi előadó. A kötelesség aztán „szűkebb hazájába”, a hatvani járásba szólította: járási MNDSZ-tit- kár volt. A trösztnél négy éve dolgozik. Három évig gépkeze­lő volt a szalagnál, egy éve pedig ő kezeli a szivattyúhá­zat. „Mellékfoglalkozása”: tag­lyezve, a jobbra kis ívben tör- ténő bekanyarodást zöld fény­jelzésnél nem lehet megenged­ni. Ugyanis a villamos a sza­badjelzés esetén egyenes irányban közlekedhet. A beka­nyarodó forgalom ebben az esetben komoly baleseti ve­szélyt képez. Ugyanilyen ve­szélyt jelenthet a balra, nagy ívben történő kanyarodás is, mert egyrészt az egyenesen ha­ladó járműforgalmat, másrészt pedig az ellenkező irányban haladó villamos útját kell ke­resztezni. Mi tehát ebben az esetben a helyes megoldás? Mindkétfajta jelzőberende­zés alkalmazása, a következő­képpen: A zöld nyilat ábrázoló tégla­lap alakú, fehér alapú táblát ' jobbra mutató nyíllal a piros fény mellé helyezik. Ilyen mó­don a járművek jobbra kis ív­ben, a villamosok részére ti­los, piros jelzésnél veszélyte­lenül kanyarodhatnak. A balra kanyarodást pedig a kiegészí­tő fényforrásnak, a sárga fény mellett balra mutató nyíllal történő elhelyezése biztosítja anélkül, hogy a forgalom biz­tonságát, vagy gyorsaságát ez a megoldás veszélyeztetné. Veszélyes helyek jelzésére is fényjelző forrásokat alkalmaz a KRESZ. Ezeknek két fajtá­ját különböztetünk meg. Az egyik a két lámpából álló fényjelző készülék, amely­nek villogó, zöld fényjelzése szabad utat, a folytonos piros fényjelzés pedig tilos utat je­lez. A másik az egy lámpával felszerelt készülék, amely ál­landóan villogó, sárga fényjel­zést ad. Az egyedül villogó sárga fényjelzés a legnagyobb fokú óvatosságra és körülte­kintésre figyelmeztet. Termé­szetesen ez áll a másik jelző- berendezésre is, mert a két lámpából álló jelzés esetén számolnia kell a járművezető­nek azzal, hogy a villogó zöld fényt bármely pillanatban folytonos piros fény váltja fel, amely megállásra kötelezi. Lengyel grafikai kiállítás Egerben Megnyüt Krystyna Bleniek és Emilia Nozko-Paprocka gra­fikai kiállítása az egri TIT- klubban. Az igen érdekes kiál­lítást, amelyet előbb a buda­pesti Fészek Művészklubban mutattak be nagy sikerrel. Jan J. Bystrycki, a Lengyel Olva­sóterem vezetője nyitotta meg. Megnyitójában beszélt a lengyel grafikáról és méltatta a két fiatal lengyel grafikus művész­nő munkásságát. A megnyitó után Bystrycki elvtárs az ér­deklődőknek válaszolt. A kiállítás megtekinthető két hétig, reggel 8-tól délután 5 óráig. Molnár Jenő Gubán Dezső Zeke Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents