Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

1962. október 19., péntek 3 NEPÜJSAG Őszinte szavak egy faluról Elfogulatlanul és mint emlí- tém, őszintén szeretnék írni egy faluról, amelyben kettő híján ezer ember lakik. Demjén. Néhány évvel ez­előtt még szürkén csengett a név, ma viszont, ha említjük, előbukkannak tudatunkban a fúrótornyok, az olajkutak, az egész demjéni olajmező. Igen. Az utóbbi esztendők­ben márkás hírnevet kapott a falu, bár az alig ezer lakosú község nem halad úgy a fejlő­désben, mint hímeve. Nem vi­tathatók az eredmények, bár még kísért a múlt, és otromba módon, sötét kontrasztként ár­nyékolja be a -jelent. Végigjárom a falu főutcáját. Sűrűn látok házakat, amelye­ket Egerben is felépíthetnének bátran, szégyenkezés nélkül. A tanács titkárnője igazolja, hogy 1957 óta 33 ház épült a faluban, de a 22 barlangla­kás egyik-másikában még min­dig laknak trogloditák, akik­nek egyike-másika már úgy van a dologgal, hogy tán akkor se menne ki a kőporházból, ha ingyen, vagy olcsón kínálná­nak másikat helyette. — Tetszik tudni, így szoktuk már meg — mondja egy öreg nénike, aki reumás, fájós lábát óraszámra sütteti a partoldal­ban a napon. Délben, illetve kora délután érkezik az autóbusz. Diákok szállnak le róla. Demjéni diá­kok, szilágyis, gárdonyis sap­kával a fejükön. — Sokan vannak már, évről évre többen — vélekedik a kalauz, aki észreveszi, hogy kíváncsi szemmel lesem — magamban meg is számlálom — a városba járó ifjúságot. A postamesternő telefonon közli a tanáccsal, hogy 167 rá­diót tartanak nyilván, hét tele­víziót, és hogy a faluban szá­zon jóval felül van a rendsze­res újságolvasók száma. Félórával később viszont a tsz-irodában a fiatal agronó- mus arról panaszkodik, hogy nem tudják megszervezni a ta­gok oktatását. Az ezüstkalá­szos tanfolyamot, a munkaegy­ség-számítást erőltetik minden évben, — de hiába. — Lemorzsolódnak — hallom a szakszerű választ. Az „olajo­sok” részére szervezett dolgo­zók iskolájába ugyan már egy-két tsz-tag is beiratkozott, de ez még mind kevés. Dobó László pedagógus »szép ered­ményeket ért el ugyan a nép­művelési előadásokkal tavaly, de rengeteg energiájába került a szervezés. Lesem, figyelem az embere­ket a demjéni utcán. Az új pártház ékessége a községnek, centrummá tette a környéket. Az emberek jól öltözöttek, kü­lönösen a fiatalok. Azok is, akik nem járnak tanulni, akik odahaza a tsz-ben, vagy az ©lajkutaknál dolgoznak. Ismét feltűnik egy új épület. Egész­ségügyi lakás. Nemrég készült el, tegnap foglalta el benne helyét a legelső demjéni egész­ségügyi dolgozó, a házi beteg­ápolónő. Orvosa, védőnője, pa­tikája még nincs a falunak, de az emberek szívesen látták az új betegápolót és megbecsülésük jeléül orvos­nak is beillő otthont építettek neki. A szép képet azonban újra megzavarja valami. Az utcán (a főutcán) iszonyatos a por. Nem a szokásos falusi porról van szó, hiszen ez „mestersé­ges por”, amelyet az Útfenn­tartó Vállalat idézett elő. Csa- vajda L ászióné, a vb-titkár egy levelet mutat. A tanács ír­ta az Útfenntartó Vállalatnak, akik nemrég földgyalut küld­tek ki a demjéni főutcára, majd a munkásokkal az úttest­re szóratták vissza az onnan lekerült port. Azóta Demjén- ben nem lehet egyetlen abla­kot sem kinyitni a főutcán. A tegnapi nap különben je­lentős esemény volt Demjén életében. A falu történelmében először kezdtek járdát építeni. Az első járda, amely 350 méter hosszú lesz, végig húzódik majd a falu legsárosabb utcáján. Igaz, későn kezdték, de Dem- jénben ennek is örülnek. A tanácsházán rend és tisz­taság uralkodik. Látogatásom napján úgynevezett „csendes időszak volt”, bár amint el­mondják a tanács dolgozói, amióta szövetkezetben van a falu, azóta lényegesen csende­sebb az élet a tanácsnál. Itt tudom meg, hogy a községben nincs cipész, nincs fodrász, borbély, nincs kőműves sem. Kommentár nem szükséges, valamit azonban mégis meg­említenék: a tanács levelet küldött Egerbe a Fodrász Ktsz vezetőségéhez, kérték: küldje­nek női és férfifodrászt a fa­lunak. Lakást, helyet ígértek annak, aki jön. Mindmáig azonban autóbuszra kell ülnie annak, aki rendbe akarja ho­zatni haját, vagy éppen kilyu­kad a cipője talpa. A tsz-be is ellátogattam ott- jártamkor. Régebbről tudom, hogy a tsz gazdasága egészségesen fejlődik, bár millió gyiddal, bajjal küz­denek még mindig. A fejlődés illusztrálására csupán két szá­mot: tavaly 19 forint volt egy munkaegység értéke, az idén 30 forintra számítanak. Sokat emlegetik mostanában — bírá­latképpen — a demjéniek 61 holdas gyümölcsösét, amely a kerecsenéi út mentén terül el. Jelenleg elhanyagolt állapot­ban van, nem állja meg szó nélkül, aki elmegy mellette. Most szép terveik vannak. Ügy hallom, hogyha rendbehoznák, évi félmillió forint jövedelem­re is számíthatna belőle a gaz­daság. Hazafelé indulóban az agro- nómus feleségével találkoztam (tanító a faluban). Arra kért, szerezzek máshol állást a fér­jének! Amikor megkérdeztem, miért, betessékelt a „lakásba”. A lóistálló tőszomszédságában, egy szoba, konyhás, gerendás épületrész. A szobában rádió, televízió, és végtelen bűz, amely a lóistállóból szivárog ki. Az asszony széjj elmutat a lakásban és szemeit elönti a könny. — Volt pénzük és nem vet­tek lakást nekünk — kesereg —, a tanácsnál bizonyítják szavai hitelét, mert kapott a tsz pénzt agronómusi lakásra. Addig válogattak azonban, amíg elúszott a hitel, és az ag- ronómus, mint néhányan mondják: építsen magának házat, ha jó lakásban akar lakni. Nem néztem utána bő­vebben ennek a dolognak, de mindenesetre, az illetékes já­rási szervek figyelmébe aján­lom. Gyorsan eltelt a nap. Sok szépet, jót, de sok rosszat is láttam ebben a faluban. Két­ségtelenül, van fejlődés is, azonban ezt a fejlődést meg lehetne gyorsítani. Remélhető­leg, az elkövetkezendő eszten­dők hoznak majd szép ered­ményeket a falunak és adem- jénieknek nem kell szégyen­kezniük maguk miatt. Az olaj ad munkát, pénzt, sőt hírnevet is a községnek, de ezért a hír­névért derekasan meg kell dolgoznia, sokat kell tennie nemcsak a járásnak, de az egész demjéni népnek is. Szalay István Tapasztalatcserén a budakalászi! asszonyoknál A kora hajnali órákban gör­dült ki az autóbusz Egerből j Budapest felé. Utasai, az egri járási nőtanács aktívái, látoga­tásra indultak Budakalászra, j Visegrádra és Budapestre, Kora délelőtt érkezett meg a í vidám kedvű küldöttség a $ Budakalászi Tex tilmű vekhez, ahol az üzem vezetői fogadták J őket. Az asszonyok megnézték az üzemet, majd beszélgettek az ott dolgozókkal, kicserélték tapasztalataikat. Üzemlátogatás j után a budakalászi termelő­szövetkezeti asszonyok látták 1 vendégül az egrieket. Itt talál­koztak a járási nőtanács veze- j tőivel, majd a megbeszélések < után a budakalászi asszonyok a fehér asztal mellett ismer-) kedték az egri járásiakkal. Ebéd után köszöntők hangzót-J tak el, Lovas elvtárs, a buda­kalászi tsz elnöke, a szövetke- j zetiek nevében üdvözölte a vendégeket, s beszámolt arról, 1 náluk hogyan dolgoznak a nők, ) hogyan igyekeznek számukra i állandó munkát biztosítani. Azi egri járás asszonyai bikavér- j rel kínálgattáfc a vendéglátó-j kát, a verpelétiek pedig egy i díszes korsóban muskotályt; vittek. A délutáni órákban tovább j utaztak, hogy megtekintsék a ( visegrádi várat. Este értek Bu-1 dapestre, ahol a Halászbástyá- I ról nézték meg búcsúzóul a \ fényárban úszó fővárost. Hajnal felé járt az idő, mire 5 az autóbusz Egeibe érkezett, j fáradt, de vidám utasaival. Jezoviczki Vineéné A tervet még lehet teljesíteni A gyöngyösi ruházati szaküzletek dolgozóinak' tanácskozása A Heves megyei Iparcikk Kisker. Vállalat gyöngyösi ru­házati szaküzletének dolgozói termelési tanácskozást tartot­tak, amelyen az idei tervtelje- sítés mértékét vizsgálták és a IV. negyedévi feladatok végre­hajtását beszélték meg. A be­számolókat Bágyi Imre, áru­forgalmi vezető, Gál Béla és Kolozsvári Ferenc, áruforgal­mi előadók tartották meg, míg a szakszervezet nevében a ver­senymozgalomról Gross Gézá- né szb-titkár tájékoztatta a vál­lalat dolgozóit. Mindjárt a végső következ­tetést szövegezhetjük meg: bár az évi terv teljesítésében még van lemaradás, az utolsó ne­gyedévben lehetőség nyílik a terv célkitűzéseinek elérésére Hogy a lemaradás nem mutat reménytelen helyzetet, igazol­ja az is, hogy a vállalat az el­ső félév eredményei alapján az országos versenyben jó he­lyezést ért el. A további tennivalókat kije­Ut, járda, közvilágítás — Gyöngyösön A közvélemény éber figye­lemmel kíséri, hogy mi törté­nik a városban a külső kép szépítéséért és mindenre a mű­szer érzékenységével reagál. Így volt ez mostanában a Fő­tér átépítésénél is. Ezért vált indokolttá a kérdés, amivel Raft Miklóshoz, a városi ta­nács vb-elnökéhez fordultunk. — Milyen eredmények jel­zik a községfejlesztés idei célkitűzéseit? — A tervünkben 21 utcában portalanított út megépítése, 16 utcában pedig járdaépítés sze­repelt. Ezenkívül a külső terü­leteken 100 új lámpahelyet lé­tesítünk, hogy a közvilágítást fokozzuk. Ez utóbbi szám azt jelenti, hogy a már meglevő lámpahelyek tíz százalékával növekszik a közvilágítás, még­hozzá olyan helyeken, ahol eddig csak gyéren világítottak a közúti lámpák. — Milyen tisszeget igényelt ez említett községfejlesztési program? — A járdaépítés mintegy 600 000 forintot, az útépítés közel kétmillió forintot. Hadd tegyem hozzá, hogy egyéb ál­lami erőforrásból még további négymillió forintot fordítot­tunk útépítésre a városban. — Mi tette lehetővé a Fő­tér átépítését? — A megyei tanácson ke­resztül a PM a városi tanács vb költségvetése részére 800 000 forintot utalt ki, ami­ből nemcsak a Főteret tudtuk megszépíteni, hanem ebből vé­gezzük el az Egri úton, a Mér­ges utca és a Honvéd utca kö­zé eső szakasz tereprendezési munkáit, valamint a parkosí­tást De rendezzük a Vörös­hadsereg útja bejárati részét is. Megszüntetjük itt a szemét­telepet és tereprendezést haj­tunk végre. Végül a temető­höz szükséges kerítést is az előbbi összegből készíttetjük el. Ennyi a tájékoztató. Ami még hozzátartozik: a Főtér északi részéről elvitték a do­hányárusító bódét, most már a tér panorámája tetszetős, nyi­tott, jólesik végigtekinteni rajta. Sokkal szebb lenne még, ha a bódé helyére művészi al­kotást sikerülne elhelyezni. Nagyon jól mutatna itt az a Gyerek á kakassal című szo­bor, ami a kórház udvarán áll jelenleg. Nemcsak tetszetős al­kotás, hanem egyéni íze is van — jellegzetésséget adna a vá­rosnak az ide érkező vendé­gek szemében. A városi tanács bizonyára tudná kárpótolni a kórházat a szoborért. Az egyre szépülő város nem­csak az átutazó vendégek ré­szére biztosit kellemes képet, hanem — elsősorban — az itt lakóknak. A Fő téri szobor ügye tehát inkább belső kér­dés. Egy kis áldozattal feltét­lenül megoldhatónak tartjuk. (gmf) löli az a körülmény is, hogy a j készletek mértéke magasabb a ‘ tervezettnél. A III. negyedévi tervét a) vállalat 25 árudája teljesítet- J te, míg az első háromnegyed-J évi feladatokat 35 áruda való- j sította meg, illetve növelte j eredményeit a tervezettnél ma gasabbra. A sorrend most: az 59-es üz- j let, 114,5 százaléikos, a 18-as S üzlet 111 százalékos és a 61-es üzlet 110 százalékos teljesít- j ménnyel. A lemaradtak közé j tartozik Gyöngyösön a 8-as, az \ 5-ös és a 23-as áruda. A szocia- í lista brigádok versenyébe az j 55-ös és az 54-es áruda dolgo­zói kapcsolódtak be, s bár a ( többi feltételt teljesítették, a j tervet nem tudták elérni. A vállalat 85 árudája közül j 69 csatlakozott a tisztasági ver­senyhez, amelyben szép ered- \ menyeket értek el. Közülük is ] kiemelkedik a 75-ös háztartási ] bolt, ezt követi a 74-es és a < 31-es üzlet. Miután a beszámolók részle- j tesen foglalkoztak az üzletek-) kél, a vita is élénkké vált. Ka- í Iptás Lajos, Talcács András,) Palkó Miklósné, Bajnai Béla, 1 Mészáros Tibor, Czék-j mány Tibor, Forrás Imre,« Gál István és Szepesi Oszkár mondotta el véleményét a terv i célkitűzéseivel kapcsolatban. < Szóltak arról is, hogy a nagy­kereskedelmi vállalat munká­ja nem mindig segíti a kiske-J reskedelmi üzletek céljait, hi­szen a szállítás elavult, az áru J sokszor összegyűrve, piszkosan j érkezik meg. A szállítási költ­séggel való takarékoskodás, i ami az áru összezsúfolását J vonja maga után, nem célsze­rű. De ne csak elosztó szerv j legyen a nagyker, hanem ke­reskedjen is, s err? egyetlen 1 példát: klottot már egy ével nem kapnak a gyöngyösi üzle- j tek, pedig az ország déli ré­szében vásárolható ez a kere-j sett áru. Végül a termelési tanácsko- j zás részvevő’ egyhangúan J megszavazták Kovács Bélának, az 5-ös számú üzlet vezetőjé­nek a kiváló dolgozó jelvény­nyel való kitüntetését. (gmf) Külföldi híradó INDIA: Béketüntetés Delhiben. Sok asszony és gyermek Vitte a békés jelszavú feliratokat, követelve az általános leszerelést és az atomfegyverek betiltását. Ä V E N: A Közel-Keleten állomásozó angol katonák teveháton ülve, javítják a telefonhálózatot. BULGARIA: . .V-'W A rilai kolostor a bolgár történelem és kultúra emléke 300 cellája, 25 méter magas tornya és több más terme va Évezredes története elválaszthatatlan a bolgár nép 'örténe' tői, A török hódoltság alatt (J393—1878) a nemzeti kultúra központja volt] ahol híven megőrizték a nép hagyományai* és szellemét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents