Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
1962. október 18., csütörtök NßFÜJSÄG 5 Szűkmarkú premizálás — Mennyi prémiumot kapott és mennyit vár még ebben az évben? Kálmán Istvánnak, az Egri Közúti Üzemi Vállalat műszaki osztályvezetői jének és Dóri Sándor főépítés- vezelőneik tettük fel ezt a kérdést. — Egy fillért sem kaptam és nem várok prémiumot ebben az évben — hangzott az egyöntetű válasz. De az első és a második negyedév után nem kaptak prémiumot az üzemegységvezetők, egyetlen főépítésvezető sem, és nem is valószínű. hogy az idén prémiumban részesülnek, mert nem tudják teljesíteni az önköltségi tervet. Vannak, akik az egész prémiumügyet elintézik egyetlen fölényes kézmozdulattal Kijelentik, hogy nem a prémiumért, hanem kötelességtudatból kell dolgozni és éljen meg mindenki a fizetéséből. Az ilyen nézetek hirdetői tagadják az anyagi ösztönzés szükségességét, hajlamosak bizonyos egyenlősdire és nem gondolják meg, hogy a szocialista termelési viszonyok még nem régen uralkodnak, a munka még nem vált elsőrendű életszükségletté. Éppen a termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztése, az, igények és a lehetőségeik közötti arány, minél előbbi javítása, a szocialista tudat eredményes nevelése követeli meg a munka szerinti elosztást és a helyes anyagi ösztönzési rendszert. A prémium az anyagi ösztönzés egyik formája. De ösztönöz-e a prémium, amely eleve kilátástalan? Vajon számít- hatunk-e a tudat kellő formálódására, ha az anyagi alapot gyengítjük? Ügy véljük, aligha. Az Egri Közúti Üzemi Vállalat egyik vezető állású dolgozója mondta, hogy amikor ő az idei önköltségi tervet meglátta, többet a prémium- üggyel nem foglalkozott, mert céltalannak, elérhetetlennek tartotta. Többször elhangzott az a vélemény is, hogy az előző év gazdasági eredményeit a minisztérium „tervesíti”, azaz kötelezően előírja, alig veszik figyelembe, hogy a következő év feladatai milyenek, hol, milyen burkolatú, mennyi földmunkát és milyen munkaigényes megrendeléseket kapnak. Ebbén az állításban bizonyára van egy kis túlzás. De tény az is, hogy az éves tervek rögzítésekor csak nagyvo • nalakban ismerik a feladatokat. Javítani, változtatni kell a túlságosan merev és mechanikus tervezési rendszeren. Kizárólag a minisztérium feladata ez? Ügy véljük: nem. Teret kell adni az ésszerű vállalati kezdeményezésnek. Igenis foglalkozni kell minden termelő üzemben a premizálás és a tervezés finomításával. Persze, nem úgy, hogy az a tervek és a prémiumfeltételek lazítását eredményezze. A feszített, de reális tervek • valóra váltásához adja munkáját és tehetségét mindenki. Aki többet és jobbat produkál, az kapjon többet, alapbérben és prémiumban egyaránt. — Azok jártak jól, akik prémiumát törzsbéresílették. Ha keveset is, de legalább azt megkapják — hallottuk többször is az Egri Közúti Üzemi Vállalatnál. A munkavezetők előző évi prémiumának 60 százalékát 1960. január 1-től munkabérükhöz hozzáadták. De az az összeg mindössze havi 50— 100 .forintot tett ki. A munkavezetők ezt prémiumnak nem: tekintik, fizetésemelésnek is alig. Többre reményük sincs, ez az intézkedés nem ösztönző, inkább kedvét szegte az embereknek. — Nem tehetünk mást, minisztériumi rendelkezésre cselekedtünk — mondták a vállalat vezetői. Vajon miért éppen a munkavezetők prémiumát törzsbéresítették? Véleményünk szerint a munkavezetőknek sokkal több közvetlen kapcsolatuk van a munkásokkal. sokkal inkább befolyásolhatják a termelést, mint például az időelemzők. Az is visz- szás helyzet, hogy a termelést közvetlen irányító műszakiak egyáltalán nem részesülnek anyagi ösztönzésben, viszont egyes adminisztratív dolgozók (anyagcsoportvezető, munkavédelmi előadó, személyzetis munkaügyi vezető és időelemzők) prémiumot kaphatnak. A tervezési és az ösztönzési rendszer kedvezőtlen hatásait a vállalat vezetőinek kell lemérniük és megfelelő intézkedések szükségesek, még mielőtt a műszakiak kedvtelen- sége nagyobb kieséseket okozna a termelésben. Addig kell megtalálni a helyes megoldást, amíg meg nem indul a munkaerővándorlás. A tervezés hiányosságaira utal az a tény, hogy egyik évről a másikra nemcsak a vállalat, hanem a kőbányák kivételével egyetlen üzemegység- és főépítésvezető sem tudja teljesíteni az önköltségi tervet. A tervezés, az anyagi ösztönzés és a vállalati vezetés javítása szorosan összetartozó fogalmak, Minderről élénk vita folyik a Szovjetunió közgazdászai között. A vita célja ott is a vállalatok -tervezési és értékelési rendszerének gyökeres megjavítása. Egyre nagyobbak a követelmények. a sokasodó feladatok alaDOsabb szervezést, magasabb szintű vezetést követelnek. Annál inkább szükség van az elemző munkára, az önálló kezdeményezésre, a korszerű technika alkalmazására, a munkahelyek, a vállalati vezetés és a minisztérium közös erőfeszítésére. De szükség van arra is,_ hogy mindnyájunk közös célját jobban, hatékonyabban szolgálja ösztönzési rendszerünk. Dr. Fazekas László — újító ötletekből Azt, hogy mit jelent, ha szabadon kibontakozhat az ember alkotókészsége, új iránti érdeklődése, munkakedve, és menynyi hasznot hoz, ha felszabadult légkörben dolgozhat, kellően lemérhetjük az Egri Fi- nomszerelvénygyárban is. Évekkel korábban,- amikor meglehetősen kedvezőtlen hangulat uralkodott a gyárban, igen kevés munkás és műszaki gyarapította a vállalati nyereséget, hasznos ötleteivel, újításaival. Mennyivel másabb a helyzet azóta, hogy emberibb a bánásmód, felszábadultabb a légkör. Azóta ezek az erkölcsi értékek anyagi haszonná válnak, s egyre többen éreznek kedvet ahhoz, hogy új gyártási eljárásokat dolgozzanak ki, szerszámokat konstruáljanak és újításaikkal segítsék elő a munka megkönnyítését, a gazdaságosabb termelést. Már az elmúlt évben is érezhető Volt, hogy az üzemi demokratizmus kiszélesedését miként követi az alkotókedv kiteljesedése. Több mint háromszázan adták be újítási javaslatukat, amelyeknek alkalmazása egymillió forint megtakarítást jelentett a gyárnak. Az idén, csak az első félévben 386 újító adott ötletet a munka tökéletesítésére és a rhegtakarítás majdnem másfélmillióra növekedett. Különösen örvendetes, hogy ez évben emelkedett a fizikai munkások részvétele az újítómozgalomban. Számuk majdnem megduplázódott. Nem mondható el ugyanez a műszakiakról, akik az idén a gyáriak szerint „ki nem derített okok miatt”,— kevesebb esetben gyarapították az újításokból eredő megtakarítást, mint az elmúlt évben. Érdemes lenne pedig kideríteni ezeket a „rejtelmes” okokat — biztos megérné a fáradságot. A porlasztó gyártásánál különösen szembetűnő az újító- mozgalom hasznossága, hiszen az újítások segítségével ezer porlasztó elkészítésénél 820 órával kevesebb munkát kell végezni, s a gyártmány minősége sem sínyli meg ezt a komoly megtakarítást. A javaslatokkal, az újítók ambíciójával — kivéve a műszakiak egy részét — tehát már nincs különösebb baj, a hasznosításra átadott ötletek száma örvendetesen szaporodik, de tovább növelné az újítási kedvet, ha lelkiismeretesebben törődnének az elfogadható újítások alkalmazásával. Sajnos, az a helyzet, hogy az elmúlt évben beadott újításoknak is csak alig fele került bevezetésre, ez évben pedig valamivel több mint egyharma- da. Ügy gondoljuk, kellő figyelmeztetést küldenek a fi- nomszerelvénygyáriaknak ezek a számok: 144 újításból csak 49-et alkalmazni, nem valami megnyugtató arány. Félő, hogy az újítások elkallódása, alkalmazásuk elhanyagolása megtöri azt a biztató lendületet, amely. az utóbbi időben jellemezte a bervai újítók munkáját. (Kovács) Jól halad a munka... Sokszor írtunk már az egri 4. számú AKÖV dolgozóinak panaszairól, a zsúfoltság miatti nehéz munkáról, a rossz öltözőkről, a kicsi telepekről. Most már elégedettek a dolgoz^, hiszen nemsokára (bár ez a „nemsokára” egy egész évet jelent) átköltöznek az épülő új telepre, ahol majd minden panasz orvoslásra talál. Bágyadt, szerényen napfényes délelőttön látogattunk ki a város szélén épülő telepre, ahol a „bágyadtságnak” még a szikrájával sem találkoztunk. Szaporán kopogtak az ácsszekercék, nyikorogva emelkedett a magasba az autódaru, láncain nagy vasbeton-táblával, bólogató, izmos testű lovak húzták a kétkerekű, földdel telt kocsikat Forrott, pezs- gett a munka. Az irodaház, majdnem félkörös falának, a faáílványzatokból ki-kibukka- nó, meleg téglaszíne már sejtetni engedi a végleges formát. — Júniusban kezdtük meg a munkát — mondta Seres Sándor főművezető. Idősebb ember már, Debrecen környékéről került 4 évvel ezelőtt az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalathoz. — Eddig minden jól megy, teljesíteni fogjuk a felajánlást. Még ez évben tető alá kerül az iroda, és a nagy szerelőcsarnok ... Százhúsz ember munkájában reménykednek az AKÖV dolgozói, százhúszan veszik ki részüket az új telep építéséből. — Legalább húszmillió forintba kerül ez a telep — magyarázta Seres Sándor. — De nagyszerű lesz... Külön kocsimosó épületet húzunk, s a beállókban legalább tíz kocsi javítását végezhetik egyszerre. A nagy javítócsarnok is megfelel majd a követelményeknek ... Most a csarnok állványozásán dolgozunk, kiképezzük a „felülvilágítást” ... Építünk betonutakat, nem kell majd a kocsiknak térdig érő sárban „mászkálniuk”; megoldjuk a vízelvezetést is. Az alagsorban pedig kazánházat szerelünk fel... A telepet Dianóczki tervei alapján építik. Miről mesél József a versenytábla ? * 14 Az építkezés irodájának falára tették ki a versenytáblát. Ezen szerepelnek a brigádok kongresszusi felajánlásai. Igaz, hogy ezek még újkeletű- ek, de a feltüntetett eredmények már sokatmondóak. Különösen jó munkát végzett a felajánlás óta eltelt első héten Bóta Sándor kőműves brigádja. Egyhavi felajánlásukban 14 ezer forint értékű termelés szerepel, s ebből eddig 11580 forintot teljesítettek. Náluk jobb eredménnyel csak a kubikos Bartók József brigádja dicsekedhet, akik a havi 11. ezer forint felajánlásukat 110 százalékra teljesítették, bár ezen nincs is mit csodálkozni, ha fi®velembe vesszük, hogy--— Tíztagú a brigádunk, s ebből csak kettő „nem ostoro- si”. Nyolc éve dolgozunk együtt, megszoktuk eevmást... így könnyebben megy a munka — mondta a brigádvezető. A „kubikos” jelző azonban náluk csak jelző marad. Födém- és tartóbetonozások, pa- nellelhelyezések: ez az ő „profiljuk”. A kőművesbrigád jelenleg a csarnok és az iroda falának építésével foglalatoskodik. Hozzájuk Bódi Imre építésztechnikus (és versenyfelelős) kísér el. Bódi Imre még csak négy hónapja „tech- nikuskodik”, most végezte el a Debreceni Építőipari Technikumot. Kedveli ezt a pályát, s lelkesedik ezért az új telepért ... — Nekem úgy tűnik, ez lesz a legszebb építkezés eddig Egerben — mondta. — S egyhamar ehhez hasonlóval nemigen találkozunk... A lapos tetőzet oldalán egyre emelkedik a friss téglafal a hozz.: ér tő kezek munkájának nyomán. Bóta Sándor, a brigád vezetője, liatal munkás, mint a brigád legtöbb tagja. — Négy hónapja, amikor a munka itt elkezdődött, akkor határoztuk el, hogy közösen fogunk dolgozni. Brigádban ... — mondta. — S mivel a legtöbb tag fiatal, KISZ-brigád lettünk. Tizenöten viselik a KISZ- brigád „tagsági címet”, hét szakmunkás és nyolc segédmunkás. — Eddig is jobb eredményt érhettünk volna el — mondta a brigád vezetője, amikor a teljesítésekre fordult a szó —, tulajdonképpen még csak ebben a hónapban kezdődött meg az igazi kőművesmunka... Jöjjenek ki egy hónap múlva, meglátják, milyen eredményt értünk el! A majd tízholdnyi új telep egy év múlva elkészül. S ha az lesz, amiről az AKÖV dolgozói „álmodoznak”; kényelmes, minden igényt kielégítő munkahely, ezt elsősorban a tervezőnek és az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak lehet köszönni! Kátai Gábor Divatbemutató at egri Park Szállóban Minden évben nagy érdeiklő- dés előzi meg a ktsz őszi-téli divatbemutatóját, amelyet a Park Szálló sárga és zöld termében rendeznek meg, az idén is. A szombat este 6 órakor kezdődő eseményre fővárosi művészeket jelentettek be a ktsz, s az OKISZ közismert, divatlapjainkról mosolygó ma- nekenjei, férfibemutatói jönnek, hogy a dolgozó nő és az férelegáns, szépen öltözködő fi ruháit felvonultassák. Érdekessége lesz a bemutatónak, hogy az Itt szereplő ruhákat mind meg lehet rendelni majd az egri mérték utáni női- és fériiszabó részlegeknél, tehát nemcsak a szemnek, de a „zsebnek” is lesz mustrálni valója. A kétórás divatbemutatót műsorszámok és jó zene tarkítják. Társadalmi feladattá teszik gyümölcsfák védelmét megyénkben A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő mezőgazdasági akcióbizottság kibővített ülést tartott, ahol a megye számos kiváló mezőgazdasági szakembere is részt vett. Holló Gézának, a népfront mezőgazdasági munkatársának beszámolója alapján megvitatták a növényvédelem sokrétű feladatait. Megállapították, hogy a megye területén számottevő területet képeznek a háztáji gyümölcsösök, amelyek megfelelő szakértelem híján nem kapnak kielégítő védelmet. Ezekben a gyümölcsösökben gyakran elburjánzik a kártevők sokasága, amely kiterjed az egyébként védett területekre is. Ügy határoztak, hogy a megyében a gyümölcsösök védelRITKA SZAKMA Dicséretet érdemelnek a hatvani iparitanuló-intézet építőipari tanulói, akik vállalták — s mint látjuk, teljesítik is —, hogy a művelődési ház évek óta málladozó ■kőkerítését társadalmi munkában rendbehozzák. HÁROMSZOR két méter az egész műhely. Körülötte sínek és váltók, tolató, pöfögő, vagy javításra váró mozdonyok. Ez a munkahelye. Galgahévízről vonattal érkezik, mindennap reggel 7 előtt a hatvani vasútállomás öntőműhelyébe Szűcs János, 24 éves öntő. Az aszódi gimnáziumban érettségizett. Letöltötte katonaidejét és nem az íróasztalt, nem is „tiszta” szakmát, hanem az öntőmesterséget választotta. Napi 7 órát dolgozik, ennyi a munkaidő. Mert nemcsak ritka, hanem nehéz és az egészségre veszélyes is ez a szakma. — De meg lehet szokni. És ha ésszel, ügyesen csinálja az ember, nem is nehéz, meg érdekes is. A munka nagyját elvégzi helyettem a szalmiáksó. Az tisztítja meg az olajtól, koromtól és mindenféle szennytől a csapágyat — mondj g. — Milyen szerszámokkal dolgozom? — kérdi Szűcs János. — Ennyi az egész — nevet vidáman és sorra kézbe veszi a tűzfogót, öntőkanalat, kalapácsot. Még egyszer megmutatja a hasas öntőkanalat, aztán a drótkefénél időz egy kicsit, tára 50—60 fokos meleget lehelt az öntőműhely kis kohója. — Ez a munkadarab elkészült Nem lesz selejt, az biztos. Szűcs János megtörülte verítékező homlokát, helyére akasztotta a fogót. Két perc pihenőt tartott, addig további tervei felől érdeklődtem. — Itt, a fűtőháznál tanultam az öntést, itt vizsgáztam és egyelőre maradok. — Egyelőre? Talán máshová, jobb munkakörbe vágyik? — Nem az a fontos, hogy mit, hanem inkább az, hogyan dolgozik az ember. Elégedett vagyok, csak a keresettel van még egy kis baj- Hamarosan lakatosvizsgát is szeretnék tenni. Két szakmával jobban boldogul az ember. Aztán gépre szeretnék kerülni, mozdony- vezetőnek. — Mégiscsak hű marad a vasúthoz? — EZ MAE CSALÁDI vonás nálunk. A nagyapám nyugdíjas kocsimester, az apám meg jegykiadó, Hévízgyörkön. Az érettségi kötelez. Jó szakmunkás akarok lenni. F. L. mét társadalmi feladattá teszik. A megye területén tájanként akcióbizottságokat alakítanak, amelyeknek irányításával rendszeressé teszik a gyümölcstelepítések irányítását és a területek ellátását növényvédőszerekkel. Ügy határoztak, hogy valamennyi községben növényvédő brigádokat hoznak létre, amelyek szakvéleményekkel segítik a háztáji gazdaságokban a gyümölcsfák helyes ápolásának és a növény- védelemnek munkálatait. Azo- kop a területeken, ahol , elhanyagolják a gyümölcsfák védelmét, kötelezően is elrendelik majd a védekezést. A tanácskozáson a Hazafiás Népfront és a MÉSZÖV megyei szervei között megállapodás jött létre, amely szerint hatékony anyagi támogatást biztosítanak a növényvédő gépek beszerzésére. A gyümölcstermesztést veszélyeztető fertőzőgócok leküzdésére a MÉSZÖV mintegy 500 000 forint beruházást irányzott elő 1963-ra. A jövőben a lakosság rendelkezésére 73 magasnyomású háti permetezőgépet és három motoros gépet bocsátanakA művészeti mozgalom és továbbképzés A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a Népművelési tanácsadó továbbképzéssel segítik azokat, akik a falusi és városi öntevékeny művészeti csoportokban való részvételre, vagy azok vezetésére vállalkoztak. Nem behívóval”, nem kötelező érvénnyel tartják ezeket az előadásokat, hanem ki-ki érdeklődése szerint részt vehet ezeken a kezdő és haladó fokú szakokon. Az egri Városi Művelődési Házban 'minden érdeklődőt várnak, ahol színjátszók, bábjátszók ének- és zenekarvezetők, népitáncosok, klubvezetők és játékmesterek, művészeti csoportvezetők, képzőművészek számára nyílik széles lehetőség a továbbképzésre. mert mint mondja, ez a legfontosabb, legtöbbet használt szerszáma— ÖREG MASINÄK már a 328-as mozdonyok, de egyelőre szükség van rájuk. Sem nyugdíjba, sem ócskavasba nem mehetnek addig, míg nincs elegendő diesel- és villanymozdony. Sokszor a vonaton, vagy itt a sínek mellett hallom, hogy nagyon kopog, csattog egyik-másik mozdony csapágya. A lakatosok dolga, hogy kiszereljék. Mi aztán Melkó Istvánnal, kiöntjük, eltüntetjük a 3—4 milliméteres kopást. A termitfémre, meg ónra ügyelni kell. Könnyen fröcs- csen, akkor csíp és éget. A kis kohóban — akkora, mint két egymás mellé állított házi tűzhely — forrt a fém. Szűcs János megmerítette az öntőkanalat és a megtisztított ágyra öntötte az ólomszürke, sűrű folyadékot. Sistergett, szélén apró gömböcskék gurultak, nehéz, furcsa szagú gőz és pára csapott fel, de a fiatalt öntő állta, csak a munkára ügyelt. Megszokott, beidegződött mozdulatokkal dolgozott, pedig háhonfgressxtuíi felajánlás: Ez év yégére tető alatt lesz az iroda és a csarnok ; az egri 4. számú AROV új telepén
