Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-18 / 244. szám
1962. október 18., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Tanácskozott az egri városi pártértekezlet taival foglalkozott, majd ezekkel a szavakkal fejezte be Ká- csor Jánosné a pártbizottság beszámolóját: — Mi a magunk részéről helyeseljük és támogatjuk az irányelvekben meghatározott célkitűzéseket. Azt várjuk a kongresszustól, hogy erősítse meg, hagyja jóvá a Központi Bizottság eddig követett politikai vonalát. Az újonnan megválasztandó Központi Bizottságtól pedig azt kérjük, hogy következetesen a marxizmus talaján állva vezesse népünket mép nagyobb eredmények elérésére. A városi pártbizottság beszámolója után került sor a vitára. A pártértekexlet vitája A beszámoló feletti vita bevezetőjeként Sebők Béla, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését, amelyet a pártértekezlet tudomásul vett. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság elnöke néhány megjegyzést fűzött a pártbizottság beszámolójához, s javasolta a szervezeti szabályzat-tervezet egyik pontjának módosítását. SIMON ANTAL, az ÉMÁSZ vezetője, hozzászólásában a vállalat munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy Heves megyében befejezték a villamosítást, s az üzem dolgozói ezekben a napokban a kongresszusi versenyfelajánlásként Borsod megye falvaiban segítenek a községek villamosításában. Elmondotta még az ÉMÁSZ vezetője, hogy a megyében 123 termelőszövetkezetet villamosított a vállalat, ezzel is segítséget adva a szocialista mezőgazdaság fejlődéséhez. MADARASI GYULA, a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének szerelőlakatosa hozzászólása elején az üzem munkájáról, fejlesztéséről, az új, nagy szerelőcsarnok építéséről beszélt, majd arról szólott, hogy üzemük pártalap- szervezete hogyan segítette a termelést. Foglalkozott a szocialista brigádversennyel, a fiatalok munkájával, majd a hozzászólás befejezéseként tolmácsolta az üzem dolgozóinak üzenetét, amely szerint teljes mértékben egyetértenek a* párt politikájával, s támogatják azt. Ezután SIPOS ISTVÁN, az egri Dobó István Gimnázium igazgatója, a középiskolai pártszervezet titkára szólalt fel. aki különböző nevelési problémákról, a tantestületi munkáról, a szülői munkaközösség feladatairól, s az iskola'i KISZ-szervezet eredményeiről, hiányosságairól beszélt. MIRICZ JÓZSEF, a 4-es számú AKÖV pártbizottságának titkára hiányolta, hogy a beszámoló nem foglalkozott az AKÖV munkájával. Ezután részletesen ismertette a vállalat eddigi eredményeit, szerteágazó munkáját, de szólott arról is, hogy eddig 25 munkahelyen tárgyalták meg a pártkongresszus irányelveit, s amint mondotta, a dolgozók egyetértenek az irányelvükkel, bár egyes helyeken merültek fel még problémák, főleg a párt szövetségi politikájával kapcsolatban. SEMLYÉN PÄL, az állami építőipari vállalat főépítésvezetője, hozzászólásá- bap az építőipar nehézségeiről beszélt. Elmondotta, hogy az építőipar 25—30 szakmából tevődik össze, s ha egy-egy területen hiba mutatkozik, egymásután jönnek a panaszok, s meg kell mondani, hogy ezek nagy része .jogos. Hozzászólásában többek között arról is beszélt, hogy a szakmában nagyon nagy a munkásvándorlás, a dolgozók 90 százaléka vidéki, s elég nagy problémáik vannak az anyagellátás területén is. Szólott arról is, hogy az építőipar nagy felkészültséget igényel, a szakmai képzettség terén bizony még sok a tennivaló az elkövetkező időszakban. VINCZEPAP FERENC, a Nagy József Termelőszövetkezet elnöke részletesen foglalkozott a különböző mező- gazdasági problémákkal. Beszélt a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés - fejlesztéséről, elmondotta, hogy szövetkezetükben 200 hold új szőlőtelepítést végeznek, de szólott arról is, hogy a szövetkezeti parasztság több szőlőművelő, talajjavító gépet, egyéb más mezőgazdasági felszerelést kér, hogy eleget tudjon tenni a dolgozók kérésének, így olcsóbban és többet termeljen. A tsz elnöke beszélt arról is, hogy a szövetkezet dolgozói sokszor naponta öt-tíz kilométert is gyalogolnak munkahelyükre, s itt lenne az ideje, járművek segítségével megkíméljék a szövetkezet tagjait ettől a fáradságtól. FEHÉR ISTVANNÉ, a nőtanács városi titkára, hozzászólásában a termelőszövetkezeti asszonyok helyzetéről, oktatásáról beszélt részletesen, de szóvá tette azt is, hogy erősíteni kell a szülői munkaközösségeket, s oda be kell vonni a férfiakat is. Ne csak az édesanyák foglalkozzanak a gyerekekkel, járjanak el az iskolákba az apák is, s ilyen módon is vegyék ki részüket a gyermek helyes nevelésében. Felszólalt a tanácskozáson SZAKASITS ARP AD, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. Elmondotta, hogy örömmel hallgatta a párt- bizottság beszámolóját, amely ugyan tele volt tűzdelve statisztikai adatokkal, de ezekben a számokban benne izzott a mi eszménk parazsa, átfűtötte a felelősségtudat, a munka láza. Ezután külpolitikai problémákra tért át, részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzettel, a berlini kérdéssel, a Kuba ellen készülő intervencióval, s így e nemzetközi kérdéseket összekapcsolva a pártértekezlet munkájával, a beszámolóban felsorakoztatott eredményekkel mutatott rá, hogyan segíti Eger város kommunistáinak, dolgozóinak jó munkája az egész szocialista tábor eredményeit, s hogyan növeli erejét. Ezután SZÖLLOSI GYULA, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója kért szót, s beszélt a színház munkájáról, az elmúlt évad nehézségeiről, az idei tervekről, művészi elképzelésekről, majd tolmácsolta a színház valamennyi dolgozójának üdvözletét. KOVÁCS BERTALAN, a városi pártbizottság munkatársa, részletesen beszélt a párt belső életéről, tömegkapcsolatáról, s. foglalkozott a dolgozók iskolai oktatásának különböző problémáival. A nevelésről szólva, bírálta néhány üzem vezetőinek helytelen módsze-. rét, akik — mint mondotta — csak büntetni tudnak és nem alkalmazzák a nevelés jól bevált, hasznos módozatait. KÖCZA IMRE, az Egri Finomszerelvénygyár főosztályvezétője, az üzemi pártbizottság tagja, hozzászólásában a vállalat munkájáról beszélt. Üzemükben sikerült felszámolni a hibákat, s az elmúlt hónapokban már rendszeresen teljesítették tervüket, s így kitűzhették maguk elé a célt: az élüzem elnyerését. Ezután a politikai és a szakmai oktatás fontosságáról, összhangjáról beszélt hozzászólásában, majd részletesen foglalkozott a pártcsoportok munkájával is. NÉMETH TIBOR, a KISZ városi titkára, az ifjúság eszmei-politikai fejlődéséről beszélt, elmondotta, hogy ötezer fiatal vesz részt Az ifjúság a szocializmusért-mozga- lomban, s a fiatalok lelkes segítői a kongresszusi versenynek, de ott találhatók a kulturális munkában, az MHS szakköreiben éppen úgy, mint a sportversenyeken. Hozzászólásában részletesen beszélt az úttörőmozgalom eredményeiről, de szóvátette a hiányosságokat is. KAMENICZKY ANTAL, az MTH-iskola igazgatója is ehhez a témához kapcsolódott, aki a szakmunkásképzésről beszélt. KOCSMAR JANOS, a városi tanács elnöke, felszólalásában részletesen elemezte a tanács gazdasági, szervező munkáját. Beszélt többek között a tanács és a tömegek egyre, javuló kapcsolatáról, s elmondotta, hogy hogyan és milyen módszerekkel segítették és segítik Eger városában a szövetkezeti mozgalmat PÉNZES JÓZSEF, a honvédségi pártbizottság titkára, a honvédségi pártszervezetek munkájával, feladataival, majd a honvédelmi propagandával, annak hiányosságaival foglalkozott. Felszólalt a pártértekezleten PUTNOKI LÁSZLÓ, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyebizottság első titkára is. Bevezetőként a végrehajtó bizottság nevében köszönetét mondott Eger város kommunistáinak az eddig végzett jó munkáért. Elmondotta, hogy a beszámoló hűen tükrözi a munkát, élethű, sokrétűi s megfelel annak a követelménynek, ahogyan a kommunisták dolgoztak Eger városában az utóbbi években. Arról is beszélt többek között, hogy a munka nyomán a város új arculata kezd kialakulni, egyre jobban halványodik a klerikális szín és ma már megyénk székhelye is joggal felsorakozhat a szocialista arculatú várósok közé. A megyebizottság első titkára elmondotta azt is, hogy örömmel hallgatta a felszólalásokat, amelyekben többször szó esett arról, hogyan javult az egyes üzemek, területek munkája, egy-egy megyei, vagy városi párthatározat segítségével. Ez azt jelenti, hogy a határozatok s az intézkedések helyesek voltak, s, az utóbbi időben sokat javult a párt munkastílusa, nem egy ember irányít, hanem egy kollektív testület hozza meg döntéseit. Ezután az irányelvekről szólva beszélt a párt politikájáról. Mint mondotta, szólni kell erről, mert ha ezen a párt- értekezleten ugyan nem hangzottak el ellenérvek, de az emberekkel beszélgetve, különböző területeken felvetődik a kérdés: ez-e a helyes út, jó politika-e ez? Erre a kérdésre válaszolt részletesen, sokoldalúan, jő agitációs érvekkel a megyei pártbizottság első titkára. Főleg a szövetségi politikáról, annak helyességéről beszélt. Hangsúlyozta, nem új politika ez, marxista—leninista politika, amelyet következetesen végrehajtunk. A lenini normák fogalma sem új, régen is hangoztatták, az az új benne, hogy most megvalósítjuk. A továbbiakban az osztályharc helyes értelmezéséről beszélt, arról, hogy az osztályharc a gazdasági szervező munkára, a kulturális nevelőmunkára, ideológiai világnézeti területre tevődött át. Felhívta a figyel-- met arra, hogy kétfrontos harc folyik. Van, aki az irányelvekből csak a harcot olvassa ki, s van, aki csak a szövetséget, a mindenáron való szövetséget látja, pedig ideológiai fronton, világnézeti, erkölcsi, morális kérdésekben nincs szövetség. Nem ismerünk elvtelen szövetséget, de ugyanakkor nem folytatunk osztályharcot nem létező osztályokkal, emberekkel szemben, de igenis harcolunk a hibák ellen, a tudatlanság ellen, az emberek gondolkodásában még Imeglevő, régi, rossz, maradi felfogások ellen. Hozzászólása befejezéseként sok sikert kívánt a pártértekezletnek, s a küldötteken keresztül Eger város kommunistáinak, dolgozóinak. , ' Az idő előrehaladottságára tekintettel, a vitát az elnök be- rekesztette, majd Kácsor Jánosné, az Egri Városi Pártbizottság titkára válaszolt a hozzászólásokra. A válaszadás után a küldöttértekezlet egyhangú szavazással elfogadta a pártbizottság beszámolóját és a határozati javaslatot. Ezután került sor a pártértekezlet második napirendi pontjára: megválasztották a városi párt- bizottság tagjait, s a megyei pártértekezlet küldötteit, (m) elkészítette a termelőszövetkezetek ötéves távlati fejlesztési tervét, amelyet a pártbizottság, a városi tanács, s a tsz-köz- gyűlések megvitattak. Az volt az egyöntetű vélemény, hogy a terv alkalmas arra, hogy a szövetkezetek gazdasági szervezetét javítsa, létrehozza a biztonságos termelés feltételeit és növelje a tsz-tagok anyagi jólétét. A beszámoló második részét így fejezte be az előadó: Erősítenünk; kell a tsz-pártszerve- zeteket, a tsz-ben kiválóan dolgozók felvételével, s tovább kell javítanunk a szövetkezetben az eszmei, politikai munkát. A szövetkezetek létrejötte megteremtette a szocialista fejlődés lehetőségét a mezőgazdaságban, de ez még csak a keret, szocialista .tartalommal való megtöltése a jövő feladata. A továbbiakban dolgozóinak ól, szociális és helyzetéről nyitásával 1200 ifjúmunkás készül az életre. A felnőtt oktatásról szólva elmondotta az előadó, hogy az általános iskolák esti és levelező tagozatain 340 felnőtt hallgató folytatja tanulmányait, míg ebben az esztendőben ez a szám 464-re emelkedett, hasonló arányú emelkedés tapasztalható a középiskolák felnőtt hallgatói számarányának növekedésében is. A továbbiakban szólt az iskolareform feladatai megoldásának néhány problémájáról,' a párt- szervezetek ez irányú munkájáról, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a városban a marxista pedagógiai egység megteremtéséért tettek, külön is beszélt a város iskoláiban folyó termelési gyakorlatokról. Több kulturális, művelődés- ügyi, politikai kérdés érintése után a megyeszékhelyen folyó ideológiai munkáról beszélt Kácsor Jánosné és hangoztatta, hogy a szövetségi politika mindig a proletárdiktatúrából folyó, alapvető kérdés volt és az is marad. — Szövetségesek nélkül a munkásosztály nem képes kivívni, és megtartani a proletárdiktatúrát, betölteni történelmi hivatását. ' Az előadó a továbbiakban a város munkásosztálya és parasztsága szövetségének helyzetét elemezte, beszélt a szocialista társadalomban egyre nagyobb szerepet kapó értelmiség feladatairól, s az értelmiség arculatának világnézeti politikai változásáról. Hangsúlyozta: Az osztályharc fő területe ma már a gazdasági építőmunka és az ideológiai harc. Nem az emberek, hanem a kapitalista eszmék ellen kell harcolnunk, munkásosztályunk vezetésével egész társadalmunk összefogását kell megvalósítanunk. A városi pártbizottság beszámolója ezután a városi tanács, a tanácstagok munkájával foglalkozott, méltatva munkájuk eredményeit, elemezve feladataikat, majd a vá- 1 ros pártszervezeteinek, a párt- bizottság munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy ezeknél a szerveknél érvényesülnek zetés/ elvek. mellett ipari, mezőgazdasági, kulturális, agitációs, oktatási és ateista bizottság működik, összesen mintegy 130 elvtárs közreműködésével. A befej ező■ részben a pártbizottság beszámolója a párt építésének fel■ adataival, a kommunisták erkölcsi nevelésével, a pártoktatás, ’ a pártpropaganda-munka ten- . nivalóival, a párt és a tömegek ; kapcsolata javításának feladaségében teljesítették, sőt túlteljesítették üzemeink. A kongresszus tiszteletére tovább 'folyó és még most is fellendülést mutató versenyvállalások teljesítéséhez a feltételek megvannak, s azok teljesíthetők. vittük íz dóságának tszervezését idei év még inkább meggyőzött bennünket arról, hogy keresnünk kell a lehetőségét, hogy a szőlőtermelés mellett más üzemágak is létrejöjjenek, amelyek hasonló helyzetekben ellensúlyozni tudják a szőlő esetleges terméskiesését- Jelenleg termelőszövetkezeteink jövedelmének 90 százalékát a szőlő adja. A pártbizottság ezt a helyzetet értékelve, mezőgazdasági szakemberekkel Eger város életszínvonalál kulturális beszélt az előadó. Elmondotta többek között, hogy a beszámolási időszak alatt 6,5 százalékkal növekedett az iparban dolgozók átlagkeresete, s ezt számadatokkal bizonyítva, hangsúlyozta, hogy míg 1959-ben 25 millió forintot, addig ez évben 51,5 millió forintot helyeztek a város dolgozói takarékbetétbe. Az autónyereménybetét 5,5 millió' forintot tesz ki Egerben, s 1600 tv-készülék és 10 000 rádió van a városban. Az OTP 1961-ben és 1962- ben 748 lakás építéséhez folyósított kölcsönt és segítséget adott az elmúlt években 130 emeletráépítéshez, 37 öröklakás és 80 szövetkezeti kislakás építéséhez. Foglalkozott a beszámoló a város lakáshelyzetével, feltárta annak eredményeit, de hiányosságait is: 'Hétszáz lakás épült Egerben állami beruházásból az 50-es évek elejétől. Ennek ellenére súlyos lakásgondokkal küzd a város- Ennek egyik oka, hogy tíz év alatt a beköltözésekkel és a természetes szaporulattal 20,4 százalékkal növekedett a város lakosságának száma, s a lakások száma csak 16,6 százalékkal. A másik ok, hogy megnövekedtek az igények is. Az előadó a továbbiakban elmondotta, hogy az ötéves tervben mintegy 1300—1500 lakás építését tervezik Egerben. Ezután részletesen foglalkozott a város kereskedelmi hálózatának fejlődésével, sürgette a külső perifériák jobb, korszerűbb ellátását és a város kenyérellátásának mielőbbi megoldását. Foglalkozott a beszámoló t községfejlesztési munkáikkal is s elmondotta, hogy ebből aj alapból 152 millió forintot használtak fel Eger város fejlesztésére. Részletesen beszéli arról, hogyan szépült, csinoso- dott a megyeszékhely, szólotl a város gázellátásáról, egészségügyi helyzetéről, majd részletesen elemezte Eger oktatás: munkáját. Elmondotta többel között, hogy Eger általánri iskoláiban 187, a középiskolákban pedig 115 pedagógu: közreműködésével folyik a; oktatás. S a megyeszékhelyei 4525 általános iskolás, s 242! középiskolás diák végzi tanulmányait. A pedagógiai főiskola nappali tagozatán 650, a le velező tagozaton 1200 hallgat« tanul, 80 tanár közreműködő sével. Az iparitanuló-intézetber 13 tanár és 26 szakoktató irá egyre jobban a lenini ve Rámutatott azonban arra is hogy bár a határozatokat kollektiven hozzák meg, a végre hajtás megszervezésében é: ellenőrzésében már nincs ilyer egyöntetűség, emiatt egye: elvtársak túlterheltek párt munkával, mások viszont ali‘ ■ vesznek részt ebben a munkában. A beszámoló pozitív ered ményként könyvelte el, hog; fejlődött a pártmunka társa dalmi jellege, a pártbizottsái fFolytatás az I. oldalról) tűzött feladatokat is sikeresen teljesíthessük. Ami a kongresszus tiszteletére indult versenymozgalomban tett felajánlásokat illeti, jelenthetjük, hogy félévre eső részét többSikerre Eger mezőgi szocialista á A beszámoló második részében Eger város mezőgazdasági problémáival, a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozott az előadó. Elmondotta, hogy a párt 1956 óta folytatott politikája a gazdasági előrehaladás, a helyi és környező termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megerősödése, a megye mezőgazdasági átszervezésének előrehaladása Egerben is megérlelte a feltételeit annak, hogy parasztságunkkal egyetértésijén elkezdhettük és sikeresen megoldhattuk a sok ezer kisparaszti gazdaság szövetkezetekbe tömörítését. Dolgozó parasztságunkban a politikai munka megérlelte a szövetkezés gondolatát és önként, tömegesen választották a nagyüzemi szocialista gazdálkodás útját. Városunk munkásosztálya, kommunisták és pártonkívüli- ek együttes munkája volt a siker egyik legdöntőbb tényezője. Innen, a pártértekezlet fórumáról fejezzük ki elismerésünket mindazoknak a munkásoknak, értelmiségieknek, parasztoknak és alkalmazottaknak, akik ebben a történelmi jelentőségű változásban közreműködtek, munkájukkal sikerre vitték Eger mezőgazdaságának szocialista átszervezését. A létrejött négy új termelő- szövetkezetnek, a megválasztott vezetőségeknek sok nehéz problémát kellett megoldaniok az első évben. A városi pártbizottság, a tanács, az üzemi pártszervezetek, szinte egész városunk segítőkészségének köszönhető, hogy a termelőszövetkezetek az első évben sikeresen estek át az első nagy próbatételen, s a tagság megelégedésére, a népgazdaság iránti kötelezettségeiknek eleget téve zárták az első közös 0 esztendőt. A továbbiakban részletesen beszélt a váróéi pártbizottság titkára a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos különböző elgondolásokról, nehézségekről, a kételkedőkről, majd elmondotta, hogy egy év alatt a termelőszövetkezetek tiszta vagyona két és fél millió forintról tíz és fél millió forintra növekedett, s a dolgozó tagoknak pénzben és természetben 16100 millió forintot fizettek ki a szövetkezetek. A szőlő átlagtermése Egerben 18,5 mázsa volt, s az egy munkaegység értéke elérte a 43,80 forintot. Eszerint az egy tagra eső közösből staármazó jövedelem mintegy 13,5 ezer forint volt Egerben. Beszélt az előadó az értékesítési tervek teljesítéséről is, s arról a nagyszerű munkáról, amelynek eredményeképpen a Nagy József Tsz az elmúlt évben elnyerte a megyei pártbizottság ván dórzászlóját és a Petőfi Tsz is elismerő oklevelet kapott. Megemlítette azt is, hogy a Nagy József és a Dobó Tsz az idei nemzetközi borversenyeken ezüst- és bronzérmet nyert. Ezután részletesen foglalkozott a termelőszövetkezetek belső életével, a vezetőségek munkájával, a patronáló mozgalommal, majd szinte szövetkezetenként elemezte a tsz-ek gazdasági munkáját, eredményeit. Foglalkozott az 1962-es gazdasági évvel is a beszámoló, feltárta azokat a körülményeket, elemi csapásokat, amelyek nehezítették a szövetkezetek fejlődését. Elmondotta azt is, hogy a szövetkezetek az állam támogatásával ki tudják heverni a jég és az aszály okozta károkat. A tanulságokat azonban le kell vonniuk a szövetkezeteknek is: A városi pártbizottság már az elmúlt évben is látta, s az
