Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

1962. október 17., szerda / NÉPÚJSÁG 3 Keményebbek a vasnál.,* Körös-körül a hegyoldalak­ban sárga lombok, vérvörös cseresznyefák és sápadt szőlő­tőkék. S mint felkiáltójel két mondatot, úgy bontja szét az őszi hangulatot az egri vas­öntöde képe. Itt nem ismernek idillt, itt szürke és fekete szí­nek uralkodnak. Itt vastornyok ugranak ki az őszi táj színei­ből, kupoló füstöl — gyomrá­ban új öntésekhez olvad for­tyogva a vas. Az öntöde udvarán teher­autók kavarják a port, építő­anyagokat szállítanak. Építők serénykednek, nagy földhányá- sok mindenfelé. A régi épüle­tet, amelynek falait már ala­posan megbontogatta az idő foga, már nem találni. S bont­ják most is a téglafalakat. Már csak a mintaraktár emeletnyi csonkja áll az öntő- s formázó­csarnok fölött, tetején masszív betongerenda-koszorúval. A falakon kőművesek dolgoznak, kalapáccsal, feszítőrudakkal, hogy eltüntessék a múlt utol­só darabjait is. Omlik a régi fellegvár, bontják, rombolják a kőművesek — de már építik az újat is. Mélyen a földbe ágyazva már kész a fundamen­tum, a szilárd alap, amelyen magasba emelkedik hamaro­san az új épület, az öntöde szociális objektuma: mosdók­kal, „fehér” és „fekete” öltö­zőkkel” tágas, ízléses ebédlő­vel. Itt kapnak helyet az iro­dák, s ami régóta szükséges lenne — a laboratórium; en­nek felszerelései is megérkez­tek már, úgyhogy eztán már nem kell a véletlenre, „saccra” bízni magukat az öntvények minőségénél. Rendelkezésükre állnak majd megbízható mű­szerek, berendezések, ahol megvizsgálhatják az öntő- s formázóhomokot, s biztosan tudják tulajdonságait: mennyi­re tűzálló, milyen a gázát­eresztő képessége. Nemcsak e külső változások lényegesek az egri vasöntöde életében. Az is például, hogy megindult s üzemel végre — ha még nem is teljes tökéle­tességgel — a lengyel „OWO” 400-as típusú öntvénytisztító­gép. Eddig a szabad ég alatt, dacolva az időjárás szeszélyei­vel, egészségrontó körülmé­nyek között dolgoztak az önt­vénytisztítók. Most megnyug­tató munkafeltételek terem­tődtek számukra, nem kell a fekete, szúrós port sem beléle- gezniök — gépek, elszívó­berendezések vigyázzák egész­ségüket. Kezdetleges, primi­tív módon — a szükségállapot­tól telhetőén — oldották meg az öntvények szállítását a csarnokból a tisztítóba: ipari keskenyvágányt fektettek le, s azon mozgatják csillealváza­kon az öntvényeket. Korábban, a£ építkezések kezdete előtt feljegyzést, ter­vezetet dolgoztak ki arra, hogy miként üzemel majd az ön­töde az építkezések idején, ho­gyan várható a termelés ala­kulása. Nos, ez a feljegyzés­tervezet számba vett minden lehető gátló, akadályozó körül­ményt, melyek szerint elke­rülhetetlen a termelés vissza­esése. Az építkezés már ko­moly ütemben halad, a tégla­falak már a föld színe fölé emelkedtek, két hét, másfél hét még, s elkészülnek a pincézet- tel, de az öntöde termelése a régi ütemben halad. Az embe­rek lelkesedése, szorgalomtól fűtött akarata rácáfolt azokra az elképzelésekre, melyek az iram lanyhulását, a terme­lési ütem lassúbbodását „jó­solták”. Az emberek keményebbek a vasnál! Igaz, nem valami ideális fel­tételek között kell dolgozni az öntőknek, formázóknak, mag­készítőknek; zsúfolt a csarnok. Minden tenyérnyi helyet ki­használnak, minden tenyérnyi hely foglalt — itt öntéshez elő­készített szekrények sorakoz­nak, másutt lezárt formaszek­rényekben „szikkad” a vas. Heyes megye a fejlődés útján IPARI TERMELÉS A VII. kongresszus óta tov ább emelkedett megyénkben az ipari termelés. A hároméves terv végére megyénk ipara 28,7 százalékkal termelt többe t, mint 1959-ben. Fogaskerekek, hajtóműházak lesznek ezekből. Megmozdulni is alig lehet a zsúfoltságban. De a munka pillanatra sem állhat meg itt. A szorgalmas munka hangu­lata sugározza be az üzemet, a kongresszusi készülődés láza fogadja az embert. Évek óta a grafikonok egyenletes emelke­dése tapasztalható az öntödé­ben; brigádok alakultak, szer­veződtek már korábban, év elején, a múlt évben — nem rövid lélegzetű nekibuzdulás tehát a vasöntők számára, hogy az. egyenletesen fölfelé ívelés Útját folytassák. — Egy félhónapos előnyünk van a termelésben — mondja Hesz János üzemvezető-mér­nök, búcsúzóban. — S minden valószínűség szerint már de­cember első felében átlépjük az óévet! Olyan ez az üzem, mint va­lamennyi öreg vasöntő: nem akar nyugdíjba vonulni! Most megújítják, korszerűsítik az öntödét, s még sokáig ontják majd kupolókemencéi a szikra­esőt, mikor Fullajtár Lajos bácsi, az olvasztár, nehéz stan- gával áttöri a csapolónyílás agyaggátját... Pataky Dezső A jövő évi tervet készítik az ifjúsági szövetkezetek Az elmúlt napokban me­gyénk 32 ifjúsági szövetkezeté­nek vezetősége megkezdte a jö­vő év termelési és pénzügyi tervének elkészítését. Terveikben rögzítik a helyi szervekkel való együttműkö­dést is, megállapodást kötnek a tsz-ekkel, állami gazdaságok­kal, földművesszövetkezetekkel, hogy ki, milyen segítséget ad az ifjúsági szövetkezeteknek. A kömlői II. Rákóczi Ferenc Ifjúsági Szövetkezet — a helyi Május 1. Termelőszövetkezet­nek 800 öl borsó leszedésében, 10 hold területen a kévék ösz- szehordásában és 30 holdon a lucernakaparék összegyűjtésé­ben és 5 hold mák leszedésé­ben nyújt majd segítséget. Ezért a tsz 800 ölön végzi el a lucerna, egy holdon pedig a kukorica vetését a kömlői ifjú­sági szövetkezetnek. A legtöbb ifjúsági szövetke­zet zöldségtermesztéssel és kis­állattenyésztéssel foglalkozik majd jövőre. A tervekben meghatározzák a közös alapra, a tagok részese­désére és az egyéb közös ér­deket szolgáló célkitűzésekre fordítandó összegeket is. Lesz-e közvilágítás a gyöngyöslarjáni Vág-köz utcában? nia a szakmai vezetőket, hogy meg tudják értetni magukat a munkásokkal. Igen sok jó szak­emberünk van, aki jól érti szakmai munkáját, de mivel nem tudja megértetni magát így munkája eredménytelen, vagy nem kellően eredményes. Hatékonyabban kell segíteni a politikai és szakmai továbbta­nulás minden formáját, mivel elég sokan vannak, akiknek képzettsége elmaradt a mai követelményektől. A Parádsasvári Üveggyár' ** ban, a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál és több üzemben — javítani kell a párt és gazdaságvezetés közöt­ti viszonyt, együttműködést. Magasabb színvonalon, job­ban kell összehangolni a párt vezetése alatt a szakmai veze­tést, a szakszervezet, a KISZ munkáját. Mindenütt meg kell értetni, hogy egy üzemben egy célért kell harcolni. Minőén szervnek a maga sajátos esz­közeivel. módszereivel. Nincs külön munkaversenye sem a szakmai vezetésnek, sem a szakszervezetnek, sem a KISZ- nek. Követendő, jól bevált gya­korlat a petőfibányai gépüzem­nél — és másutt is —, hogy a párt, szakszervezet, KISZ és a szakmai vezetés összehangolja gazdaságszervező munkáját. Eredményesebb gazdaság- szervező munkát akarunk? Pártszervezeteinknek céltuda­tosabban kell megválasztani a tárgyalásra kerülő napirende­ket. Még gyakoriak az általá­nosan megfogalmazott napi­rendek — például a III. ne­gyedévi munka értékelése, vagy a szerszamüzem helyzete —, így gyakran a lényeges teendőkre nem készül megfe­lelő határozat. A napirendnek a konkrét teendőket kell tük­rözni. Az ismétlődő napiren­deknél is például tervteljesí­tés értékelése — azt kell ki­emelni, ahol teendő van. Pél­dául selejtcsökkentés, önkölt­ség túllépés megszüntetésével kapcsolatos feladatok. Jobban kell szervezni a hozott ha­tározatok végrehajtásának el­lenőrzését, végrehajtás közben is és a határidő leteltével is. Czínvonalasabbá, tartal­masabbá kell tennünk az üzemi rendezvényeket. Töb­bet kell foglalkoznunk a jó módszerek terjesztésével, több újító, selejt és társadalmi tu­lajdon védelmével kapcsolatos kiállítást kell szervezni. A megyei, járási, városi pártbizottságoknak is több el­vi, gyakorlati módszerben! se­gítséget kell adniuk a megnö­vekedett feladatok megoldásá­hoz. A taggyűléseken való részvé­tel mellett a megyei és járási vezetőknek gyakrabban, rend­Két évvel ezelőtt az említett utca lakói kérelemmel fordul­tak a községi tanácshoz, hogy sötét utcájukba közvilágítást szereltessenek. A szűk utcát patakmeder határolja, amelyet régi, keskeny fahíd ível át. Sö­tét esténként és éjszakákon már többen leestek a korlát nélküli hídról; az utcában sok a gye­rek, akik az őszi és a téli hó­napokban alkonyat után térnek haza az iskolából. A szülők fő­leg a gyerekek miatt aggód­nak! Az első kérelmet 1960. no­vember 18-án írták az utca la­kói. Levelet intéztek az ÁVESZ gyöngyösi üzemegysé­géhez. Utcai lámpa felszerelé­sére kértek engedélyt. A vá­lasz néhány nappal később, november 28-án megérkezett. Ha a tanács benyújtja a meg­rendelést. a lámpa felszerelhe­tő! De a tanács elzárkózott, il­letve hitegette az embereket. — Majd, ha felépítjük a kultúrotthont, akkor jut ró pénz — mondta a tanácselnök. A lakók megnyugodtak. Ter­mészetesnek vették a választ, és belátták, hogy a község ér­deke előbbrevaló egy utca ér­dekénél. ' A kultúrotthon közben fel­épült. Mutatós, impozáns épü­let, amely méltán dicsérik gyöngyöstarjániak kultúrigé- nyét. — Megvan a kultúrotthon. Mi lesz a villannyal? — vetik szeresebben kell részt venni' pártvezetőségi üléseken, tér-1 melési tanácskozásokon és másj üzemi rendezvényeken. A, nagyüzemek mellett rendszere-' sebben kell foglalkozni a köz-! lekedéssel, a helyiiparral, a! kereskedelemmel. összefoglalva: területi és v-7 üzemi pártszerveze-1 leinknek a VIII. kongresszus! irányelveinek abból a megálla­pításéból kell kiindulni, hogy „a párt vezető szerepe társa-1 dalműnk fejlődésében törvény-\ szerűen növekszik. A mind bo-> nyoluliabbá váló gazdasági és kulturális építőmunka mind nagyobb tervszerűséget, tuda-> tosságot és szervezettséget kö­vetel”, Megnövekedett felada­taink nem jelentik, hogy a! párt gazdaságszervező munká­jában mindenütt valami gyöke-! résén újat kell keresni- A fel­adatok által megkövetelt szín­vonalra kell a gazdaságszerve­ző munkát emelni. Az MSZMP! VIII. kongresszusára való ké-| szülődés és az irányelvek meg-; ismerése nyomán megnöveke­dett politikai érdeklődést, alko­tási vágyat és munkalelkese-! dést, ötéves tervünk, ezen be-' lül 1962. évi feladataink sike-! rés teljesítésére kell összponto-; sítani. Polgár Miklós fel ismét a Vág-köz utca lakói: A tanács ...? Ismét elutasí­totta a kérést. Nincs pénz, sok­ba került a kultúrház, mond­ják. — Honnan vegyünk most ilyen célra 7—8000 forintot? A villanyügyet különben is elő­ször a vb elé kell terjeszteni. Azután a költségvetés és a tervrajz...! Szóval, sok! A lakók már a körzeti vil­lanyszerelővel is megbeszélték a munkát. Elvégzi, csupán a tanács intézkedése szükséges hozzá. Hogy a lakók kérése teljesülést nyerjen, ahhoz nem szükséges más, mint 50 méter hasszúságú vezeték és egy lámpa, égővel. Helyes lenne, ha a tanács a dicséretes nagy eredmények és tervek mellett végre megolda­ná a Vág-köz utcai lakók jogos kérését. (L. J.) A vállalást teliesítettük A Mátravidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányák és üzemek vállalták, hogy a tervezetthez képest csökkentik a villamosenergia-felhasználást. ,.A vállalást teljesítettük” -* állapítja meg Győri Sándor mérnök. Több mint 466 ezer kilo* wattóra a harmadik negyedévi megtakarítás. Direkt termők helyett csemegeszőlő-fajtákat telepítenek a Mátra alján Az ország egyik leggazda­gabb borvidékén, a Mátra al­ján, az idén jelentős rekonst­rukciót hajtanak végre. Több mint 700 holdon telepítenek új szőlőt az ősz folyamán részben új területekén, részben pedig a kiöregedett területek felújítá­sával. A talajforgatást az új telepítéshez már több mint 500 holdon elvégezték és jelenleg tizenegy SZ 100-as gép for­gatja a talajt a gyöngyösi já­rásban. Az új telepítést már nagyüzemi táblák kialakításá­val, a gépi művelésnek meg­felelően/ végzik, 240x80-as sor-, illetve tőtávolsággal. Az új te­lepítések során kipusztítják a direkttermő fajtákat és helyet­te a már jól meghonosodott bor- és étkezési szőlőfajtákat telepítik. Ez a táj már jelenleg is híres csemegeszőlőfajtáiról, ezért ezt a jelleget fejlesztik tovább. Az idei forgatásnak mintegy 60 százalékán telepíte­nek csemegeszőlőt az ízletes saszla fajtákból. A gyöngyös- tarjáni Győzelem Termel őszö-, vetkezetben 108 katasztrális holdat, a gyöngyöspatai Béké­ben 90 katasztrális holdat, Det- ken pedig 50 holdat telepíte­nek. k—s £(;// k ezde m én ijezís — és az érem két oldala EGERBEN így terjedt el a hír: a Széchenyi utcai óvodá­ban több mint tíz olyan gye­reket helyeznek el a közel jö­vőben, akiknek a Gyógypeda­gógiai Intézetben lenne a he­lyük. A gyerekeket azonban éppen az intézet küldi át az óvodába, mondván, hogy hely­szűkében szenved. Ez rendkí­vül rossz állapotokat teremt­het az óvodában, mert az egészséges gyerekeknek iskolás előtti korukban nagyon nehe­zen lehetne megmagyarázni, hogy kis társaik csökkent ér­telmi képességűek, s ezért megértőén kell velük visel­kedni- Ugyanekkor azt is ne­héz lenne velük megértetni, hogy miért szabad az újonnan jött gyerekeknek mindaz, amit á régi óvodásoknak megtiltot­tak évekkel ezelőtt, s amiről .szerencsére — lévén mind rossz szokás — már meg is feledkez­tek. így szólt a hír, s a — termé­szetesen — gyorsan hozzáfű­zött, aggódó megjegyzéssor, ^minden rosszindulat nélkül. .Ennek nyomán indultunk el .tehát, hogy megtudjuk, valójá­ban milyen intézkedés is tör- 'tént eddig ebben az ügyben. Amit megtudtunk, azért csak /köszönet és hála illeti a me­ggyei tanács vb művelődésügyi /osztályát, a városi tanácsot és ;a Gyógypedagógiai Intézetet. .Tizenkét, nem csökkent értel- >mi képességű, hanem képezhe- \tetlen gyermek elhelyezéséről /van szó. Ezek gondozásba vé­tele már nem pedagógiai fel­adat, hanem az egészségügy ^keretébe tartozik. Ilyen gyer­mekek elhelyezésére azonban 'még meglehetősen kevés ottho- [nunk van az országban, — a .szülők segítségkérése azonban 'jogos. Ebből indult ki Balogh ■Viktória, a megyei tanács elő­adója, Bene László, a Gyógy­pedagógiai Intézet igazgatója, ’ezért csatlakozott a kezdemé- »nyezéshez a városi tanács, mert megértették: a szülök egyikét nem foglalhatja le egy egész életre a képezhetetlen, beteg gyermek. A KEZDEMÉNYEZÉS tehát megtörtént: segíteni kell. Ha az egészségügyi szervek erre belátható időn belül képtele­nek, akkor a pedagógiai intéz­ményeknek kell a gyermekek sorsát kézbe venni. Hogyan? A kis csoport élére nevelőt kell kinevezni. Ez is megtörtént. De ezután jött a legnagyobb gond: hova lehet elhelyezni a tizenkét gyermeket? A választás a Széchenyi utcai óvoda épületére esett. Nem az emeleti helyiségekre, ahol több mint hatvan gyerek játszik, ta­nulgat naponta. — hanem az udvari rész két kis szobájára, amely á vélemények szerint elegendő is lenne a tizenkét gyermek számára. Az indok egyszerű: ez a két szoba a vá­ros központjában van, meg­oldja a képezhetetlen gyerme­kek szüleinek gondját, s még­sem zavarja az emeleten levő óvodásokat. De.. • Az érem másik olda­lát is nézők azt mondják: miért nem helyezik el a gye­rekeket a Gyógypedagógiai In­tézetben? — örömmel vállalnánk mind­egyiket — mondja Bene László igazgató —, ha nem küzdenénk már így is helyiséggonddal. Je­lenleg százötven gyerek van nálunk, s legalább ugyanennyi vár a megyében arra, hogy el­helyezzük intézetünkben. Ha a szomszédos épületek valame­lyikét megkapnánk, a Széche­nyi utcai elhelyezés szóba sem jött volna, bár a gyermekek nem gyógypedagógiai nevelést igényelnek. Az egyik épület azonban az egyház tulajdona, s ha kevesen lakják is, nem vehető igénybe. A másik ház­ban — amely ráadásul még az intézet tulajdona — egy idős ember lakik, aki, mivel tevé­kenysége révén az egyházhoz tartozik, esetleg beköltözhetne az egyházközségi épületbe. Még ez a megoldás is sokat segítene az intézeten, s megoldaná a képezhetetlen gyerekek elhe­lyezésének gondját. MERT ABBAN mindenki megegyezik, hogy a Széchenyi utcában csak átmenetileg lehet felállítani az új intézményt. Balogh Viktória, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyának előadója például így vélekedik: — Ha két külön szobában foglalkoztatjuk is a tizenkét gyermeket, teljes elkülönítésük mégis lehetetlennek látszik. Je­lenlétük ugyan biztosan nem zavarja majd az óvodásokat* ha az udvaron találkoznak, vagy együtt játszanak, rossz hatást nem gyakorolnak rájuk* de mégis jó lenne elkerülni* hogy az újonnan érkező gyere­kek. akik nem tehetnek hibá­ikról, a többiek körében állan­dó témaként szerepeljenek.1 Erre egyetlen mód ajánlkoz­na, mégpedig az, hogy valóban máshol biztosítsunk számukra két szobát. Ez a lehetőség azonban nem áll rendelkezé­sünkre — hiszen ismeretes* milyen helyzet uralkodik e te­kintetben Egerben. Ez a kezdeményezés és áldó-/ zatkész segíteni akarás megér­demelné a támogatást. Elsősor­ban a város részéről, amely sok. kisebb jelentőségű ügy el­intézésében is tudott megfelelő megoldást találni. nem Állítjuk azt, hogy csak a régi mondást kell idéz­ni, amely szerint mindent le­het, csak akarni kell, s máris megoldódik a gond, de ha az­zal indulnak el helyet keresni a képezhetetlen gyerekek szá­mára, hogy ez kell, jobb akad a Széchenyi utcainál — mind- den szülő megelégedésére, mert a gyerekek elhelyezése így nem lesz jó. Weidinger László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents