Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

2 NÉPŰ JS ÁG 1962. október 3., szerda Tízezer fegyveres biztosítja a rendet az amerikai Oxford városkában Hrutcsoje és Bressnyev távirata Sekou Touréhos MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsv, a Szovjetunió miniszterelnöke és Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot küldött Sekou Touré guineai elnöknek, a. Guineák Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI) "■i -m* ■ ' <m Jelenlés a Mariner« 2 . út ráró] Az Egyesült Államok Űrha­józási Hivatala közölte, hogy az augusztus 27-én a Venus irányába kilőtt Mariner—2- űr­hajó hétfőn greenwichi idő sze­rint 12 órakor (piagyar idő sze­rint 13 órakor) 5 625 057 mér­földre volt a Földtől és 38 187 075 mérfölddnyire köze­lítette meg a Venus bolygót. Az űrhajóval rádióösszekötte­tést tartanak fenn. (MTI) Csütörtökön összeül a Biztonsági Tanács NEW YORK (AFP): Hivata­losan jelentették, hogy a Biz­tonsági Tanács csütörtökön délután ül össze Algéria felvé­teli kérelmének megvitatására. Mint ismeretes, az új tagok felvételéről a Biztonsági Ta­nács javaslata alapján a köz­gyűlés határoz. (MTI) Fokozódik a szovjet sajtó tekintélye és felelőssége MOSZKVA (MTI): Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója írja: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága a napokban terjedelmes és alapos határozatot hozotti amelyben értékeli a szovjet sajtónak a XXII. kongresszus óta végzett munkáját. A határozat nem a sajtó hírközlő, tájé­koztató szerepét, hanem — a lenini kifejezéssel élve — szer­vezői hivatását elemzi és elsősorban azt teszi vizsgálat tár­gyává, vajon mennyire érvényesül a sajtó által közölt bírá­latok, hibákat feltáró cikkek pozitív hatása az ország életében. A határozat megállapítja, hogy a XXII. kongresszus óta emelkedett a sajtó általános színvonala és fokozódott szer­vezői szerepe. A gyakorlatban azonban még mindig előfor­dul, hogy egyes pártszervek, minisztériumok, hatóságok nem támogatják a sajtó állásfoglalását, sőt válasz nélkül hagyják a dolgozóknak a lapokban közölt panaszait, beje­lentéseit. Vannak olyan hivatalok — mutat rá a határozat —. amelyeknek vezetői minden eszközzel cáfolni igyekeznek a lapok helyes bírálatát, elméleteket gyártanak önmaguk igazolására, vagy esetleg szavakban ugyan elismerik a bírálat helyességét, de semmit sem tesznek a fogyatékos­ságok kiküszöbölésére. Olyan eset Is előfordul, hogy egyes lapok szerkesztősége maga sem gondoskodik a bíráló cikkek, levelek hatékony­ságáról — állapítja meg a határozat. A párthatározat a lapok becsületbeli feladatává teszi az ingyenélők, bürokraták, a maradiak, korrupt elemek, a társadalmi tulajdon megkárosítóinak leleplezését, az új és haladó kezdeményezések támogatását, a mindennapi élet és a munka kommunista vonásainak erősítését. A sajtó hiva­tása nemcsak az, hogy a fogyatékosságokat feltárja, hanem az is, hogy szüntelenül népszerűsítse a helyes, a követendő példákat, a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. Ehhez a munkához értékes segítséget nyújthatnak a sajtó gyakorla­tában az utóbbi években kialakult új formák, mint például a nemhivatásos újságírók, a társadalmi aktivisták tevé­kenysége, az önkéntes ellenőrző brigádok szolgálatainak igénybevétele. A szovjet sajtó, rádió, televízió dolgozói most ország­szerte megvitatják a Központi Bizottság határozatát és le* I vonják a belőle adódó következtetéseket. (MTI) Amerikai külügyminiszteri értekezlet tonban is az értekezlet kudar­cától tartanának. Az amerikai külügyminisz­teri értekezlet összehívásának bejelentését követő napokban az amerikai sajtó cikkei sze­rint az Egyesült Államok egy­hangú támogatást várt déli szomszédaitól a Kuba-ellenes teljes blokádhoz és a Castro- ellenes katonai szankcióhoz. Az értekezlet megnyitásává azonban megváltozott az amerikai sajtó hangja. A Washington Post And Ti­mes Herald például így ír: nem szabad az értekezlettől olyan Kuba-ellenes katonai szankciókat várni, mint pél­dául a betörés, vagy a hadi­tengerészeti - blokád. A lap emlékeztet arra is, hogy a Ku­bával diplomáciai kapcsolatot fenntartó latin-amerikai or­szágok nem hajlandók meg­szakítani kereskedelmi kap­csolataikat a szigetországgal. (MTI) íllás De Gaulle osítási tervével iben Párt és a polgári ellenzék párt- jai megegyeznek abban, hogy a nemzetgyűlésben alkotmány- módosítási ellenj avaslatot nyúj-i tanak be. De Gaulle mögött csak sa­ját pártja, az UNR áll. Az MRP (Köztársasági Népi Moz­galom) egyes politikusai ugyancsak hajlanak arra, hogy a kormányt támogassák, a párt megyei szervezetei azon­ban csaknem kivétel nélkül De Gaulle javaslata ellen fog­laltak állást. De' Gaulle parlamenti ellen­zéke sohasem látszott olyan erősnek és egységesnek, mint ezúttal. A köztársasági elnök ennek ellenére kitart elhatá­rozása mellett. Miután a par­lament támogatására nem szá­míthat, elhatározta, hogy ok­tóber 4-én újabb televíziós be­szédet intéz a választókhoz. (MTI) Lezuhant egy repülőgép — 11 halott SANTA MARIA (AP): Cali- forniában lezuhant egy kétmo- toros repülőgép. A fedélzetén tartózkodó 11 utas életét vesz­tette. Az utasok többnyire ra­kétaszakértők voltak. A van- denbergi légitámaszpontra ta#» tottak. (MTI) Kuba-ellenes politikája. A diplomáciai hadjárat jellemző epizódja, hogy Lincoln Gor­don, az USA brazíliai követe sajtójelentések szerint kije­lentette Goulart brazíliai el­nöknek: ha Brazília nem vesz részt a washingtoni értekezle­ten, akkor nehézségek támad­hatnak az amerikai—brazil vi­szonyban és Amerika nehezen nyújthat majd Brazíliának va­lamiféle segítséget. Mind ez ideig nem ismere­tes az értekezleten részt vevő miniszterek pontos száma. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy Mexikó csak külügymi­niszterhelyettessel fogja kép­viseltetni magát. Sajtójelen­tések szerint az értekezlet öt­letét „több mint hűvösen fo­gadták” Mexikón _és Brazílián kívül Chilében és Bolíviában is. Szagatyeljan washingtoni TASZSZ-tudósító jelentése szerint bizonyos jelek arra mutatnak, mintha Washing­Növekvő ellen; alkotmánymód szén PÁRIZS (MTI): A francia kormány kedden délelőtt De Gaulle elnöklésével ülést tar­tott. A minisztertanács jóvá­hagyta a köztársasági elnök al­kotmánymódosító javaslatát, amely szerint az államfőt a jövőben népszavazással vá­lasztják. De Gaulle javaslatát ugyancsak népszavazással akarja jóváhagyni. Ennek idő­pontját a kormány október 28-ában állapította meg. A minisztertanács ülésén nem vett részt Sudreau köz­oktatásügyi miniszter. Sud­reau nem ért egyet De Gaulle tervével, ezért lemondott. A miniszter lemondását azonban nem hozták nyilvánosságra. A minisztertanács ülése előtt az államtanács alkotmányelle­nesnek minősítette De Gaulle javaslatát és elvetette, az ál­lamtanács azonban csak ta­nácsadó szerv, az államfő nem köteles véleményét figyelembe venni. Elítélően nyilatkozott De Gaulle tervéről az alkot­mánytanács több tagja is, köz­tük Coty, volt köztársasági el­nök, a® leszögezte: De Gaulle „alkotmányos államcsínyre” készül. A politikai pártok a Fran­cia Kommunista Párttól ked­ve a függetlenek és parasztok pártja jobbszárnyáig, szemben állnak De Gaulle hatalmi tö­rekvéseivel és parlamenti harc­ra készülnek. A Szocialista WASHINGTON (TASZSZ): Az Egyesült Államok, fővá­rosában október 2-án kezdő­dött az amerikai államok szervezetébe tartozó országok külügyminisztereinek nem hi­vatalos, kétnapos értekezlete. Az értekezletet az Egyesült Államok kezdeményezésére és nyomására hívták Össze. Célja ennek megfelelően cselekvési program kidolgozása „az ellen a veszély ellen, amit a kom­munizmus terjedése jelent a nyugati féltekén”. Magyarán arról van szó, hogy az Egye­sült Államok biztosítani akar­ja magának a latin-amerikai országok támogatását egy Ku­ba-ellenes katonai intervenció előkészítéséhez. Sajtójelentések szerint az értekezlet munkájában Ken­nedy elnök is részt vesz, „munkareggelin” találkozik a latin-amerikai külügyminisz­terekkel. Az Egyesült Államok az amerikai külügyminiszterek értekezletének megtartását há­rom héttel ezelőtt javasolta, Az elmúlt három hetet arra használta fel, hogy egyrészt biztosítsa mind a 19 külügy­miniszter megjelenését, más­részt, hogykipuhatolja, milyen támogatást kaphat az' értekez­leten az Egyesült Államok A DINASZTIA Azóta a nem Is túlságosan vitás vita eldőlt, Teddy lett a jelölt és Teddy lett a szená­tor. Ezzel a harmadik Ken­nedy testvér is rálépett a po­litikai színpad ingatag desz­káira. Első volt John Fitz­gerald, a Fehér Ház lakója, második Robert Francis, aki ma a washingtoni igazság­ügyminisztérium főnöke " és most ő. Amikor híre érkezett annak, hogy Teddy lett a szenátor, akkor Eddie McCor­mack, az ellenfél, gúnyosan megjegyezte: „Én tulajdon­képpen csak meg akartam óvni az elnököt attól, hogy az igazi ellenfelek, a köztár­saságpártiak kitűnő tromfot kapjanak a novemberi álta­lános választásokhoz és azt mondhassák, hogy a Kenne- dy-ek politikai dinasztiát akarnak alapítani.” McCormack azonban hiába óvja az elnöki családot. Egy­kor a papa, az öreg Joseph P. Kennedy kijelentette, hogy egy fiának állandóan leg­alább szenátornak kell lennie Massachusetts államban. Meg kell adni, a fiúk mind­eddig derekasan tartják ma­gukat az atyai szózathoz. T. I. Eddie és Teddy összevesz­tek a televízió képernyőjén. Eddie így szólt: „Mit tud ön tulajdonképpen felmutatni? ön soha nem dolgozott, soha nem kereste meg egyedül ke­nyerét. Az ön korteseinek egyetlen jelszava így hang­zik: — Válasszátok meg ezt a férfit, mert befolyása van és előkelő rokonsága.” Teddy válaszolt: „Ne személyesked­jünk és ne beszéljünk itt a rokonokról.” Eddie: „Ha önt csak Edward Moorenak hív­nák, akkor jelölését nevetsé­gesnek, viccnek tartanám. De önt Edward Moore Kennedy- nek hívják.” Az egyik szereplőt tehát már nem is kell bemutatni, a másiknak a neve pedig Ed­ward (Eddie) McCormack, Massachusetts állam főügyé­sze. Néhány szót azért mond­junk vitapartneréről is, ő is Edward, tehát a megkülön­böztetés kedvéért Teddynek becézik, az Egyesült Államok elnökének 20 éves öccse, s a vita során Massachusetts állam szenátorjelöltjeként szerepelt. A vita arról szólt, hogy Eddie vagy Teddy legyen-e a De­mokrata Párt jelöltje. mindent, vagy semmit. Pár­tunk állandóan hirdette azt az elhatározottságát, hogy támo­gat minden előremutató lépést. Thorez végül ismertette a párt demokratikus programját, amelynek alapján megvalósít­ható valamennyi köztársasági érzelmű francia szövetsége. (MTI) De Gaulle megsérti saját al­kotmányát. Az alkotmány sze- . rint ugyanis az elnök a módo­sítási tervezetet köteles előze­tesen a parlament elé terjesz­teni. De Gaulle veszélyes pre­cedenst teremt, s holnap ugyanezen az úton, népszava­zás útján határozatokat kény­szeríthet a népre és azokkal teljesen megfoszthatja minden jogától a semminél amúgy is alig több parlamentet. Thorez ezután hangoztatta, 'hogy a tervezett népszavazá­son a dolgozóknak és a köztár­saság minden hívének nem-et kell mondania. Nem-et monda­nak az egyszemélyi hatalom­nak a kommunisták, s szocia­listák, az Egyesült Szocialista Párt, a radikálisok, a Haladók Szövetsége, a katolikus MRP több szervezete, a függetlenek és sokan mások. Ilymódon te­hát olyan helyzet van kialaku­lóban — mondotta Thorez —, amely gazdag demokratikus lehetőségeket rejt. Ezért jelen­tősége szerint kell értékelni azt a gyakorlati egységet, amely már megvan a különböző pár­tok és demokratikus mozgal­mak között ebben a kérdésben. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Thorez arról biztosította a gyűlés hallgatóságát, hogy a párt minden erejét latbaveti az egység kialakítására, a demok­ratikus intézmények megújítá­sa és a társadalmi haladás ér­dekében. Pártunk természete­sen egyszer majd el akarja ve­zetni a francia munkásosztályt és a népet a szocializmushoz, a kommunizmushoz — mondot­ta. — Sohasem jelentettük azonban azt lu, hogy vagy PÁRIZS (TASZSZ): Maurice Thorez, a Francia Kommunis­ta Párt főtitkára a Renault Autógyár munkásainak gyűlé­sén beszédet mondott, amelyet kedden közölt az Humanité. Thorez rámutatott a jelenlegi franciaországi rezsim nyíltan népellenes és tekintélyuralmi jellegére, majd felhívással for­dult a dolgozókhoz: harcolja­nak az igazi demokrácia meg­teremtéséért. A Francia KP főtitkára hangsúlyozta, hogy sok év óta nem volt Franciaországban olyan reakciós rendszer, mint a jelenlegi. Beszélt De Gaulle- nek az atomütőerő megterem­tésére irányuló haszontalan, de nagyon sokba kerülő törek­véséről, az adenaueri Német­országhoz fűződő veszélyes ba­rátságáról majd ezeket mon­dotta: a militaristák és ágyú­gyárosok összeesküvése nem helyettesítheti a francia és a német nép megbékélését. Mi nem.akarjuk, hogy hazánk te­rületén az amerikai katonai támaszpontok mellé nyugat­német támaszpontok is sora­kozzanak. Nem akarjuk, hogy francia egységeknek német tisztek parancsoljanak ... Thorez a továbbiakban rész­letesen elemezte Franciaország jelenlegi belnolitikai helyze­tét. Megállapffbtta, hogy De Gaulle tábornok, aki már ma is túlságosan nagy hatalom­mal rendelkezik, még tovább akar menni az önkény és ka­landorpolitika útján. Fokozni kívánia az alkot­mány egyeduralmi, monarchi­kus jellegét, hogy erősítse a reakciót minden vonatkozás­ban. — S ami még ennél is több, Thorez beszéde a Renaull-gyár munkásainak gyűlésén Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata a Mississippi állambeli eseményekről egyenlő jogon az egyetemekre, amíg nem szavatolják bizton­ságukat és nem tisztelik em­beri méltóságukat- Az ügy nem fejeződhet be addig, amíg Bamett kormányzó, Walker tábornok, vagy más fajüldözők és szélsőjobboldali elemek lá­zadásra, gyilkosságokra és ter­rorra uszíthatnak. Amíg erő­szakos cselekményeket hajt­hatnak végre a néger nép és a demokratikus érzelmű fehér amerikaiak ellen, s amíg az Egyesült Államokban a legki­sebb nyoma marad a néger­üldözéseknek.” Befejezésül a nyilatkozat felszólítja a demokratikus szervezeteket, követeljék az elnöktől, hogy vessen véget a Mississippi állambeli fajüldö­zéseknek. (MTI) NEW YORK (TASZSZ): Az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja nyilatkozatot tett közzé azokkal az események­kel kapcsolatban, amelyeket Mississippi állam fajüldözői az utóbbi napokban előidéztek. A kommunista párt megbélyegzi a fajüldöző huligánokat, s el­ítéli a kormány lassú & hatá­rozatlan eljárását., — „Meredith néger diák ügye még nem ért véget — hangoz­tatja a nyilatkozat. — Ez nem egyedülálló, nem elszigeteli eset, hanem olyan ügy, ame­lyet nagyon komolyan kel] vennie az amerikai demokrá­ciának, s amely az egész ame­rikai népet és államot érinti Az ügy nem fejeződhet be ad­dig, amíg Meredithet és min­den más néger diákot nem vesznek fel fehér társaikkal könnygáz. Ugyancsak hétfőn a színes bőrűek haladásáért küzdő országos tanács közölte, hogy egy néger lány is felvé­telét kérte az Öle Miss-agye- temre. Ross Barnett, Mississippi ál­lam kormányzója, aki a Mere­dith felvétele elleni gyűlölet­hadjáratot vezette, hétfőn két­szer is televíziós nyilatkozatot adott, amelyet az egész or­szágban közvetítettek az adó­állomások. Kijelentette, hogy folytatja a harcot az integrá­ció ellen, s a washingtoni kor­mányt próbálta felelőssé ten­ni a vasárnapi véres összetű­zésekért, amelyeknek két ha­lálos áldozata volt. A kor­mányzó követelte, hogy Mere­dithet távolítsák el az egye­temről, a szövetségi csapato­kat pedig vonják vissza Mis­sissippi államból. Nem mu- • lasztotta el, hogy oldalvágást intézzen a kormány külpoliti­kája ellen, amelyet a szélső- jobboldali körök Washington erőpolitikája ellenére is „túl­ságosan lanyhának” minősíte­nek. Kijelentette: „a szövetsé­gi rendőrök nagyon is gyor­sak voltak, amikor amerikai fiatalok ellen kellett harcolni, de rendkívül lassúa.k, ha Castróról van szó”. A Mississippi állam-beli faj­védő botránnyal különben foglalkozott Fidel Castro is, aki rámutatott, hogy a Kuba elleni invázió követelésében is a déli fajvédők járnak élen. Megállapította: „azok sürgetik leghangosabban a Kuba eMeni agressziót, akik a legreakció- sabb vonalat képviselik az Egyesült Államokban”. A ku­bai miniszterelnök nőszövet­ség tagjai előtt mondott tele­víziós beszédében kijelentette: „amikor a szövetségi csapatok egy néger egyetemi felvételi jogát védelmezték, helyesen cselekedtek”. Castro hozzáfűz­te: a déli fajvédők „órája” 10 —15 évet késik. Azt tanácsol­juk a jenki szenátoroknak és kongresszusi tagoknak, igazít­sák órájukat a jelenhez. Ah­hoz tudniok kell azt is, hogy Kuba ellen nem lehet inváziót • megkísérelni”. A Meredith-ügyről nyilatko­zatot adott , ki az amerikai kommunista párt is. A nyilat­kozat hangsúlyozza: „támogat­juk Kennedy elnök vonalát a Meredith-ügyben, sajnálatos azonban — állapítja meg a nyilatkozat —, hogy a kor­mány lassúsága és habozása e válságban veszélyesen késlel­tette a szükséges intézkedések meghozatalát”. (MTI) OXFORD (Mississippi) (MTI): A vasárnap esti és hétfő reggeli zavargások nyomán a washingtoni kormány több mint tízezer katonát vezé­nyelt a Mississippi állam­beli. ötezer lakosú Oxford vá­roskába. Mississippi állam hatóságai eddig megakadályozták James Meredith néger diák felvéte­lét, a korábban kizárólag fe­hérek számára fenntartott Öle Miss-egyetemre, s a szövetsé­gi kormány, amelyet rendkívül kínosan érintett a déli fajgyű­lölők akciójának világvissz­hangja, végül fegyveres kí­sérettel biztosította a faji in­tegráció megvalósítását. A hétfői nap viszonylag nyugodtan telt el. Egész nap áradtak a városba a katonai erősítések, köztük ejtőernyő­sök is. Az utcákon élesre töl­tött fegyverekkel és feltűzött szuronyokkal cirkálnak a ka­tonai járőrök. Csak egy alka­lommal intézett mintegy 30 diák támadást a csapatok el­len, de könnygáz-bombákkal hamarosan szétoszlatták őket. Hétfőről keddre virradóra 39 embert, tartóztattak le — az őrizetbe vettek javarésze nem helybeli lakos, hanem más városokból érkezett. Ez­zel a letartóztatottak száma meghaladja a kétszázat — többet azonban közben szaba- donbocsátottak. A letartózta­tottak között van Edwin Walker, az amerikai hadsereg fasiszta érzelmeiről ismert volt vezérőrnagya, aki a vasárnapi diákrohamot megszervezte. Walkert egyebek között azzal vádolják, hogy összeesküvést szőtt az amerikai törvények végrehajtásának erőszakos megakadályozására. Ha mind a négy ellene felhozott vád­pontban bűnösnek találják, 39 évi börtönt és 40 000 dollár pénzbüntetést szabhatnak ki rá. A néger diákot az egyetem folyosóin egyes fehér diáktár­sai kifütyülték, de az órákon csend honolt. James Meredith a szövetségi rendőrök kísére­tében közlekedik az egyete­men, mert többen megfénye- gették. Az első napon a diák­nak négy órán kellett volna részt vennie, de a matematika előadás elmaradt, mert a kije­lölt teremben még mindig nem oszlott el az orrfacsaró

Next

/
Thumbnails
Contents