Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

\ 1962. október 3., szerda NÉPÚJSÁG 3 fl vállalt 459000 forinttal szemben több mint 700000 forintot teljesítettek A GYÖNGYÖSI XII-ES ak­na bányászai becsülettel telje­sítették önként vállalt kötele­zettségüket. A küldöttek, akik a felsőbb értekezleten képvi­selik az üzem kommunistáit, és pártonkívüli dolgozóit, nyu­godtan elmondhatjálc, hogy a bányáikból és egyéb költségeik­ből 450 000 forint megtakarítást vállaltak a kongresszus tiszte­letére, de... — ... ezt az összeget már a nyár derekán teljesítettük — mutat az asztalon fekvő, szá­mokkal és adatokkal teletűz­delt papírlapra Horváth István versenyfelelős. — Nem ültünk azóta sem nyugodtan, karba tett kezekkel, s ma már a 700 ezer forintot is meghaladja a megtakarított összeg. Az év folyamán kedvezően alakult az önköltségünk is, mert több mint három forinttal termel­tünk olcsóbban a tervezettnél egy tonna szenet. — Milyen tényezők alakítot­ták ki az említett 700 000 fo­rintos nyereséget? Egy szóval felelek: a munka­verseny! Például a tavasz és a nyár folyamán a félköbméte­res mozgalom tartotta állandó­an felszínen a munkaversenyt, s ez a mozgalom Baksa Vilmos frontmester nevéhez fűződik, a tavaszi 900 vagonos lemaradás behozásánál ez a mozgalom döntő szerepet játszott. — Beszéltünk már a jelenleg folyó plusz 4 és az 5 forintos mozgalomról. Mutatkoznak már eredmények? — Oláh Sándor brigádja a 34-es fronton nagyszerű sikere­ket ér el. Majláth János fenn­tartó vájár és Farkas Béla fronti kiszolgáló jegyzetfüze­tei is arról tanúskodnak, hogy az ötforintos mozgalom kereté­ben már számtalan — hónapok óta heverő — vasalkatrész ke­rült ki a bányából. IGEN, A MOZGALOM szé­pen indult, gazdasági sikere­ket hozott már a kezdeti idő­szakban is, de azért felmerült egy-két probléma. Oláh Sán­dor frontmester panaszként említi, hogy a fatelep még ma sem küldte be a bányába azo­kat az elavult anyagból ké­szült, 60—70 cm-es „feszkéket”, amellyel a front brigádjai 300— 320 szál deszkát tudnának megtakarítani naponként. Pe­dig Kertai József üzemvezető és Varga János főmérnök is felhívta már erre a fatelepi vezetők figyelmét. A másik szépséghiba, hogy ez — bármennyire is érinti a termelékenységet és az ön­költséget — csupán Dudás Ist­ván főaknász harmadjában él és működik, ott is a 34-es frontra és a környező csapa­tokra szűkítve. Pedig a lehe­tőségek mind a plusz 4-es, mind az ötforintos mozgalom­ra, a bánya bármelyik mun­kahelyén adva vannak. Horváth István ismét újabb adatokat közöl. . — Érdemes beszélnünk Krancziczki Imre F—4-es elő­vájó brigádjáról. 12 méter na­pi előrehaladást vállaltak a gépüzem-napokra, ezzel szem­ben teljesítményük 17 méter fölé ugrott. — És a KISZ F—4-es bri­gád? — Nem akarom részletezni, de a hibák és bajok sorozata gátolta a KISZ-brigád munká­ját. Most Gál Károly vájár személyében új csapatvezetőt kaptak és reméljük, hogy a 60-as légvágaton „kivágják a rezet”. A gyöngyösi XII-es aknánál nemcsak brigád-vállalások születtek a kongresszus tisz­teletére, hanem egyéniek is. Dora István lakatosművezető a ' balesetelhárítással kapcso­latban tett felajánlást. A mű­helyben azóta baleset nem volt. Ihász János bányabeli gépkezelő a gondjaira bízott Lóháton Dániából Heves megyébe Tizenhat fiatalember érke­zett tegnap Dániából Heves megyébe. A dán vendégek a több ezer kilométeres utat ló­háton, váltott lovaikkal tették meg. Megyénk területén a Szílvásváradi Állami Gazda­ság biztosítja részükre a lova­kat. Tegnap délelőtt a lovasok Gyöngyösről Domoszlóra men­tek, ma reggel pedig folytat­ták útjukat Eger felé. Holnap Telekesre látogatnak el a ven­dégek, pénteken pedig a Szil­vásvárad! Állami Gazdaság látja vendégül a dán fiatalokat. gép tisztán tartására és az üres járatok minimálisra való csökkentését vállalta. Teljesí­tette. A KONGRESSZUS tisztele­tére tett fogadalmát tehát tel­jesítette a gyöngyösi XII-es akna. A kongresszusig azon­ban még van néhány hét, így mód és lehetőség adódik a hiá­nyosságok megszüntetésére is, amelyek pillanatnyilag kerék­kötői a még dicséretesebb si­kereknek. Laczik János ... hogy a Nyugat-Iriánból kiszorult hollandok buzgó filantrópokká váltak, s már ott tartanak, hogy aggódnak a pápua lakosság jóvóiéért is. Megszólalnak a szakértők: az eyyik közgazdász például ki­számította, hogy 1970-re meg lehetne háromszorozni az or­szág termelésének értékét. — Nem mondják ki, de sejtetik, hogy erre persze Indonézia nem lesz képes ... Mint ahogy azt sem mond­ják ki, hogy Hollandia képes lett volna rá.-, (— zár) A pártértekezlet küldötte Mindannyian felelősek vagyunk Vasárnap egyszerre két helyre hívták a mentőket. Eger közelében, szinte azonos időpontban, két közlekedési baleset történt. Heves me­gyében 1960-ban 30 ember meghalt, 135 súlyosan megse­besült, 93 könnyebben sérült közlekedési baleset következ­tében. Ebben az évben már 26 ember meghalt vagy súlyo­san megsérült, örök életére nyomorék maradt. Az utóbbi 6 évben 148 családban temet­ték el az é'lesapát, vagy édes­anyát és ártatlan gyermekek haltak meg a járművek kere­kei alatt. Tavaly az összes sérültek több mint 10 száza­léka 14 éven aluli gyermek volt. Emelkedik a gépjárművek száma és ezzel együtt növek­szik a baleseti veszély is. De a balesetek száma meghalad­ja a járművek számának emelkedését. A közlekedési balesetek felét a gondatlan, figyelmetlen és ittas vezetés okozza. Emberéletekért, vé­res karambolokért, nyomo­rékká tett gyermekekért kell felelősséget vállalnunk. Igen, felelősséget kell vál­lalnunk mindnyájunknak, ha továbbra is tétlenül, ölbe tett kézzel ülünk és elmu­lasztjuk megtenni mindazt, amit módunkban áll csele­kedni a balesetek megelőzé­sére. Nagymértékben növe­kedett a gépjárművek szá­ma, utasként, vagy gyalogos­ként valamennyien részt ve­szünk a közlekedésben. Is­mernünk és be kell tarta­nunk a szabályokat, vigyáz­nunk kell embertársaink és saját magunk testi épségére és vagyonára, mindez nem lehet pár rendőr és bírósági ember feladata. Társadalmi összefogásra van szükség, tár­sadalmunk legnágyobb érté­kének, az embernek védel­mében. Külföldi és hazai tapaszta­latok igazolják, hogy a köz­lekedési balesetek megelőzé­sére életre hívott társadalmi szervezet összefogására és irányítására a közlekedési balesetelhárítási tanácsok a legalkalmasabbak. Egerben is megalakult ez a tanács. Munkájában társadalmi, ál­lami szervek, intézmények és vállalatok vezetői vesznek részt, akik szaktudásuk és beosztásuknál fogva meg­felelő intézkedési hatáskörrel is bírnak. Iskolás gyermekeket, fel­nőtteket, kerékpárosokat és hivatásos gépjárművezetőket kell szervezetten oktatni» mert az új KRESZ életbe­lépésével az új szabályokat jobban be kell tartanunk. Több helyen változik a váro­sok, községek és egyéb útvo­nalak forgalomszabályzata» de mindez csak eszköz arra, hogy kevesebb legyen a köz­lekedési baleset, a növekvő számú járművek nyomát ne halál és vérnyomok, hanem növekvő felelősség és az egész társadalom szervezett védekezése kövesse. Ezt a célt szolgálja a napokban megalakult Közlekedési Bal­esetelhárítási Tanács. Gya­koribb lesz az ellenőrzés, de gyarapodjék a példamutatas is. Vigyázzunk (egymás testi épségére, a szabályok betar­tásával és betartatásával, szervezett Intézkedésekkel megelőzhetjük a bajt. Ebben közreműködni, ezt' sikerrel megvalósítani, valóban társa­dalmi ügy. F. L. Várjunk a szürettel 1954 óta végzi munkáját az Egri Lakatosárugyárban Bőgős József lakatos. Szorgalmát, tudását méltányolják az üzem vezetői: erről tanúskodik kiváló dolgozó kitüntetése Is. Most újabb megtiszteltetés érte: a gyár kommunistái őt jelölték küldöttnek a városi pártértekezletre. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Eorforgaimi Igazgatósá­gán közölték, hogy az ország­ban több helyütt — elsősorban az alföldi borvidékeken — meg­kezdték a korai érésű szőlőfaj­ták szüretelését. A Bács me­gyei Soltszentimre és Csong- rád megye több községének határában az ezerjót, Apostag vidékén pedig az oportót sze­dik. A szőlő lombja még or­szágszerte zöld és egészséges — a peronoszpóra az idén szá­mottevő kárt sehol sem oko­zott —, remény van tehát arra, hogy a most beköszöntött eny­he, többnyire derült időben a szőlő .még jó ideig folytatja az asszimilálást: még nőhetnek a terméshozamok és lényegesen javulhat a minőség is. Ugyan­akkor a fürtök sincsenek ve­szélyben, nagyobb mérvű rot- hatást ugyanis még sehonnan nem jelentettek. Mindenkép­pen ajánlatos tehát, hogy a termelők, a termelőüzemek egy—két hetet várjanak a fő­szürettel. (MTI) ■pzekben a napokban száz- és százezrek tanulmányozzák pártunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. — Különö­sen két probléma foglalkoztatja az embereket. Az első így hangzik: „Mi értendő pontosan a szocializmus alapjainak lerakásán?” A másik kér­dés: „Mi szükséges a szocializmus teljes felépítéséhez?” A cikk — na­gyon röviden — erre a két kérdésre kíván választ adni. I. Egyesek úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi szocialista átszervezése jelenti a szocializmus alapjainak lerakását. Kétségtelen, hogy az átszervezés hatalmas forra­dalmi lépés fejlődésünkben. Jelen­tősége csak a proletárhatalom kiví­vásához hasonlítható. Mégsem je­lenti önmagában a szocializmus alapjainak lerakását. Az irányelvek­ben kristálytisztán fogalmaz a párt: „A szocialista forradalom fő folya­matai — a politikai, gazdasági, tár­sadalmi és kulturális — ideolgógiai átalakulás — egységét alkotnak, összefonódnak.” A szocializmus alapjainak lerakása tehát több té­nyezőből tevődik össze. A mezőgaz­daság nagyüzemi szocialista átszer­vezése is ezek közé tartozik, de csak egyik tényező. Melyek tehát a többi tényezők, amelyek előfeltéte­lei a szocializmus alapjai lerakásá­nak? Mindenekelőtt a legalapvetőbb a munkásosztály politikai hatalmának, más szóval a proletariátus diktatú­rájának kivívása és megvédelme- zése, minden további lépésünknek ez az alfája és ómegája. A munkásosztály számára a poli­tikai hatalom megszervezése nem cél, hanem eszköz a kisajátítók ki­sajátítására, hogy a nép nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban is uralkodó legyen. A munkásosztály a gazdaságban szerzett pozícióval tá­masztotta alá — építette szilárd ala­pokra politikai hatalmát; államosí­totta a föld méhének kincseit, a gyárakat, a bankokat, a közlekedést, A szocializmus teljes felépítésének útja »>^^X>X\X^V^X'^X>W^>XÄXW^XW*WOÄXN>X->XNVVXXXXXXXXX\X-^XXN>^\X>XXNXXXXXXXXX\XXXXXXX^XVXXXX\N>XXXXW*»X\>^>XXV»XXXNXXXXXXXXXXXXXVX\>XXX'.NNXV kell..." 2. Lenin útmutatásában — a termelőerők oldaláról vizsgálva — „a legmodernebb technika színvona­lának megfelelő”, jól szervezett gépi nagyipar jelenti a szocializmus anyagi-technikai bázisát. Az irányelvek az utóbbi évek fej­lődését tekintve, megállapítja: „Az állami iparban megnőtt a nehézipar részaránya, ezen belül a gépipar és a vegyipar emelkedett jelentősen.” A gépipar és a vegyipar gyors ütemű fejlődése az, ami leginkább viszi elő­re a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtését. A Központi Bizottság irányelvei gazdasági tevékenységünk ve. zérlő elveként a gazdaságosság fo­kozását, a termelékenység emelését, az önköltség csökkenését jelölte meg. Ennek eszköze a technika és a technológia fejlesztése, gyártmánya- ink korszerűsítése, magas műszaki színvonalon való előállítása, vala­mint iparunk szerkezetének és veze­tésének további javítása. Gazdasági fejlődésünk másik fontos feltétele a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése, ezért a mezőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagy­üzemi termelés korszerű anyagi­technikai bázisát. Mindezek azért bírnak óriása jelentőséggel, mert a szocializmus teljes felépítése kizáró­lag csak saját anyagi-technikai bázi­sán lehetséges. Pártunk és munkásosztályunk poli­tikai tapasztalatai alapján tisztában van azzal, hogy csak széles osztály­szövetség megvalósításával viheti győzelemre a szocializmus teljes fel­építését. A termelőerők és a termelé­si viszonyok, az osztálystruktúra megváltozásából, pártunk Központi Bizottsága mégfelelő politikai követ­keztetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk to­vábbfejlesztése szempontjából most már célul tűzhetjük a szocialista a kereskedelmet. A felsorolt terüle­teken szocialista termelési viszonyok jöttek létre. A szocialista iparosítás eredményeként fejlett nehézipar lé­tesült, s hazánk agrár-ipari ország­ból, ipari-agrár országgá alakult át. A munkásosztály a szocializ- mus alapjainak lerakása so­rán a hatalom birtokában nemcsak a gazdaságban kerül birtokon be­lül, hanem hozzálát, hogy a kultú­rában is a nép érdekei legyenek a meghatározók. A kultúrforradalom lényege: az egész nép műveltségi színvonalának emelése, a szocialista értelmiség kialakítása. A kultúrfor­radalom során nevelődik ki — töb­bek között — a szocialista alapokra helyezkedő falu értelmisége, s nem lebecsülendő mértékben növekszik a dolgozó parasztság szocialista tu­datosságának mértéke, ami előfel­tétele az alapok lerakásának. Az elért eredmények alapján a VII. kongresszus elérkezettnek látta az időt, hogy megindítsuk az ofíen- zivát a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezéséért Ma már országunk szántóterületének 95,5 százalékán termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgoznak. Egész népgazdaságunkban osztatlanul a szocialista termelési viszonyok ural­kodnak. Lényegében győzött a szo­cialista forradalom, ami egyben a szocializmus alapjai lerakásának be­fejezését jelenti. Mint láttuk, a szocializmus alap­jainak lerakására a mezőgazdaság szocialista átszervezése teszi fel a koronát, de nem a mezőgazdaság szocialista átszervezése egymaga je­lenti a szocializmus alapjainak le­rakását. Az elmúlt esztendőkben a szocialista forradalom folyamatában olyan minőségi és mennyiségi vál­tozások mentek végbe, amelyekkel lezárult egy szakasz a szocializmus építésében, s hozzálátunk a szocia­lizmus teljes felépítéséhez. II. A hhoz, hogy mi szükséges a szo- cializmus teljes felépítéséhez, azonnal tisztáznunk kell egy prob­lémát. A szocializmus építése egy hosszabb időszakot magában foglaló folyamat. A szocialista társadalom felépítésének fő feladatai a szocia­lizmus építésének egész időszaká­ban érvényesek. Egy új periódus kezdete, konkréten a szocializmus teljes felépítése, nem azt jelenti, hogy teljesen új feladatok vagy tör­vényszerűségek kerülnek előtérbe. A kulturális forradalom feladatai­nak végrehajtása például a szocia­lizmus teljes felépítésének szakaszá­ban hangsúlyozottabban kerül elő­térbe, mint a szocializmus alapjai­nak lerakása idején. Mi szükséges tehát a szocializmus teljes felépítéséhez?: a) A szocializ­mus anyagi-technikai bázisának megteremtése; b) A szocialista nem­zeti egység kialakítása; c) A kultúr­forradalom végigvitele. Mi értendő a szocializmus anyagi­technikai bázisa alatt? A leghelye­sebb, ha Lenin errevonatkozó álta­lános útmutatását vesszük alapul: „Az erőforrások biztosításának, a szocialista társadalom megteremté­sének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagyipar... jól megszerve­zett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szocializmusról...” 1. Mint látjuk* a szocializmus anyagi alapjául Lenin a jól meg­szervezett gépi nagyipart jelöli meg, azonban ezt sem általában, hanem a nagyipar meghatározott színvona­lát. Majd megállapítja: „A szocializ­mus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazda­ság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az ál­talános tételre. Ezt konkretizálmmk nemzeti egység kialakítását. Hogyan tudjuk röviden summázni a szocia­lista nemzeti egység kialakításának ismérveit?’ A szocialista nemzeti egy­ség vezető ereje: a munkásosztály és marxista—leninista pártja: alapja: az új tartalmú munkás-paraszt szövet­ség, amely ma már két testvéri szo­cialista osztály szövetsége: tartalma: a békéért, a szocializmus teljes győ­zelméért folyó küzdelem, hűség a rendszerhez, harc a nemzeti függet­lenség megvédéséért, küzdelem a bel­ső osztályellenség ellen. Megkönnyí­ti a helyzetet, hogy az alapok lera­kásával a szocializmus teljes felépí­tésének feladatai összhangba kerül­tek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egység fo- kozatos kialakulásával válto­zás megy végbe a proletárdiktatúra államának funkcióiban, és lépésről tépésre kifejlődnek az egyetemes népi államra jellemző vonások. Tár­sadalmunk szocialista egységének ki­alakulása egyben azt is eredményezi, hogy a munkásosztály élcsapata az egész nép pártját válik. A szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában kell győzelemre vinnünk a kultúríorradaímat. A szo­cialista társadalom felépítésének nél­külözhetetlen feltétele népünk mű­veltségi színvonalának emelése, dol­gozóink műszaki képzettségének és öntudatának növelése, továbbá, hogy az élet minden területén uralkodóvá, tegyük a marxizmus—leninizmust. A köznevelés, a tudomány, a művésze­tek, az irodalom, a tájékoztatás és nevelés valamennyi eszközével ezt a célt kell szolgálnunk. Mindezek ösz- szességükben oda hatnak, hogy a szocializmus teljes felépítésének út­jára tért hazánkban kialakuljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista társadalom emberére jellemző erkölcsi normák, hogy az emberek megtanuljanak szocialista módon élni, dolgozni, gon- dolkodni. Boros Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents