Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

4 NEPÜJSÄG 1962. október 13., szombat I I LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 41. játékhéten Gyulán, a kastélykerti szabadtéri szín­padon megtartott lottósorsolá­son a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 20, 53. 59, 72. 39. •* (MTI) — OKTÓBER 14-ÉN, va­sárnap délelőtt az egri SZMT székházban. ünnepélyesen nyitják meg a KPVDSZ-na- j pokat. Az ünnepség műsorán a Mérleg című lap kiállításá­nak megnyitása, a Fcldmű- vesszövetkezetek Heves me­gyei Népi Együttesének fel­lépése, s a Heves megyei Földművesszövetkezeti Rádió programja szerepel. f — EGYMILLIÓ kétszázezer forint értékű aprómagot ter­meltek az idén a komlói Május 1 Termelőszövetkezetben. Jö­vőre palántás lucernát telepí­tenek és lényegesen növelni kívánják az aprómagfogást is­— SZERVEZIK a népi ül­nökök akadémiáját Gyöngyö­sön és Hatvanban. A TIT és a megyei bíróság tervei sze­rint ebben az évben a hevesi, füzesabonyi és pétervásári járásban is megkezdi műkö­dését az ülnökakadémia. * NAPI 1800-2000 LITER fejet vásárol fel a tiszanánai tejfelvásárló. A községből 118 család hordja szorgalmasan a tejet a csarnokba. A szövetke­zet a tej literjéért 2,40 forintot fizet és 20 deka korpát is jut­tat a gazdáknak. — A NAPOKBAN kezdték meg a Gólya utcai lakótele­pen a P 3-as és a P 8-as épü­letek alapozását. A tervek szerint még ebben az évben hozzákezdenek a P 6-os és a P 7-es lakóházak alapozásá­hoz is.- SZÁZHÚSZ MÁZSA lu- temamag termett az idén a kiskörei Rákóczi Termelőszö­vetkezetben. A lucemamagért mázsánként négyezer forintot kap a gazdaság. — 1000 KÖBMÉTERES víz­tárolót építenek Egerben, az Almagyar dombon. A mun­kálatokat néhány hete kezd­ték meg, s ez év december 31-re fejezik be. =a TIZENKÉTEZER holdon végezték el a vetöszántást a füzesabonyi járás termelőszö­vetkezetei. Még ötezer holdnyi szántaniváló van olyan terüle­ten, amelybe még az ősszel mag kerül. — MÉG EBBEN az évben tető alá kerül az egri 4. szá­mú AKÖV új telepén az iro­daház, és a szerelőcsarnok. Ezt az ÉM Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói ajánlották fel a VIII. pártkongresszus tiszteletére.- MEGYÉNK területén 20 \ erőgép foglalkozik gyümölcs- j és szőlőtelepítések alá való ta- Jajforgatássál. Eddig már ezer holdat szántottak fel a trakto­rok telepítés alá. — ÖREGEK találkozóját rendezték meg Bekölcén a ' párt- és a tömegszervezetek, valamint a termelőszövetke­zet vezetői. Üdvözölték az öregeket, s a termelőszövet­kezet terménnyel ajándékoz­ta meg a közös munkában még mindig szorgalmasan dolgozó idős tsz-tagokat. (Holló Aladár) — KERECSENDEN és Fel­ső tárkányban legtöbb a rádió­előfizetők száma az egri járás községei közül. Felsőtárkány- ban 456, Kerecsenden 419 rá- dióelőfizetót tartanak nyil­ván. A televízió műsora 18.00: Kicsinyek műsora. Hangya Nándi barátai. Cseh­szlovák bábfilmsorozat, 18.30: Tv-híradó. 18.45: Hétről hétre. 19.00; Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból. Hölgy­válasz. Operett két részben. — 22.20: A kisfilmek kedvelőinek. 1. Félreértés..; Jugoszláv kis- film. 2. Egy tucat papa. Cseh­szlovák rajzfilm. 22.45: Hírek, tv -híradó ismétlése. (MTI) ßenudatjuk Jlehúezkij íaát Egy félórai beszélgetés per­sze arra kevés, hogy egy em­ber, még inkább egy művész életét megismerjük, de arra talán elég, hogy a hallottakat nagy vonalakban az olvasónak továbbadjuk. Talán le lehet szűrni így is egy életből any- nyit, amennyi számunkra eb­ben az esetben az operett­kedvelő, színházlátogató kö­zönség számára szükséges. Lehoczky Éva operaénekes­nőről annál is könnyebb írni, hiszen az újságíró csak regiszt­rál, kivonatos mondatokba önti mindazt, amit már a nagyérdemű publikum amúgy is ismer és tud a rádióból, a tv-ből és nem utolsósorban a színházból. Talán az egri közönség már különösebben meg sem lepődik azon, hogy annyi nagyszerű prózai, drámai színész után be­jelentjük: Lehoczky Éva mű­vésznő is az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. Igaz, tulajdonképpen ezzel kel­lett volna kezdeni, hogy az is­mert művésznőről azért íródik e pár sor, képét azért mutat­juk az olvasóknak, iriert köz­ismerten szép koloratúr hangja az idén már az egri közönsé­get gyönyörködteti. Mit írjunk hát róla, hogy még jobban megismerjük? Mint közismert, énekelt az Operaházban, majd a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, ahol hosszú évekig dolgozott. Közben sokat járt külföldön. Hírlik, a mostani évadra is meghívta a bécsi operettszín- ház vendégszereplésre. Egyéb­ként Béesben már négyszer vendégszerepeit, Berlinben kétszer. De járt Jugoszláviá­ban, Romániában, Csehszlová­kiában, Lengyelországban is, ahol többnyire önálló koncer­teket adott és a rádióban, ív­ben szerepelt. Énekelt már, mondhatni mindent: a Mont­martrei ibolya Violettáját, a Mágnás Miska Roláját, a Luxemburg grófja Angelláját, a Denevér Adélját. Legutóbb Boccaccio Fiamettáját énekel­te. Ki győzné mind felsorolni? Egerben a Bajadérban, a Lili bárónőben és az Egy éjszaka Velencében című nagyoperet­tekben fog fellépni. — Szívesen, naay örömmel megyek Egerbe — mondotta az" énekesnő. —■ Egert, mint vá­rost is nagyon szeretem. Sze­retnék sokat dolgozni és jót nyújtani a közönségnek. Hal­lottam, hogy az egriek szeretik a muzsikát, az operettet és na­gyon igényesek. Ennek külön is örülök, s remélem, beváltom a hozzám fűzött reményeket. — Mindenesetre — fejezte he nyilatkozatát —, szeretnék én is hozzájárulni ahhoz az újhoz, ami most az egri szín­házban kibontakozóban van. S végül áruljunk még el annyit a művésznőről, hogy bájos és csinos, és — valljuk meg — ez egy operett-prima­donnánál nem hátrány. S. A. TŰZI Az egri Bajcsy-Zsilinszky ut­cai Édességbolthoz hívták teg­nap délelőtt a tűzoltókat. Az üzlet feletti napellenzőt javí­tották hegesztőkészülékkel, s a Maxik műsora Egri Vörös Csillag Revüparáűé Egri Bródy Eltűnt egy asszony Gyöngyösi Puskin Francia nő és a szereleiii Gyöngyösi Szabadság Pirosbetűs hétköznapok Hatvani Vörös Csillag Carmen Jones Hatvani Kossuth Két ívNV űr Heves A kétéltű ember Pétervására Legenda a vonaton Füzesabony Felmegyek a miniszterhez , 1IV H bjj§ I - w ü so ^ Egerben este 7 órakor; GÜL BABA (Madách n. bérlet) Tegnap este a Gül Baba be­mutató előadásán részt vett a zeneszerző fia, ifjabb Huszka Jenő is. A darabot Kozaróczy József rendezte. munka közben egy tüzes fém­darab a kirakat és az üzlet fala közötti keskeny térbe esett. Ezen a helyen régi falra­gaszokat, hirdetéseket tároltak. A papír tüzet fogott, s pusztu­lással fenyegette az üzletet. Az idejében érkezett tűzoltók meg­fékezték a tüzet, s így az anya­gi kár elenyésző. Tűz ütött ki a Kompolthoz tartozó Kistéren, özvegy Somo- di József né udvarán is. A tü­zet négy, gyufával játszadozó gyermek okozta. A kár ugyan mindössze ötszáz forint, — az özvegyasszony szerencséje vi­szont annál nagyobb, mert a legkisebb szél esetén az egész település leéghetett volna. A tüzet a helyi lakosság és a nagyúti önkéntes tűzoltók fé­kezték meg. 1963. OKTOBER 13., SZOMBAT: KALMAN, EDE 90 évvel ezelőtt, 1872. október 13-án született GLATZ OSZKÁR festő; a nagybányai festőiskola tagjaként a parasztok és munká­sok életéből festett képeket (Bir­kózó fiúk, Este a havason), ké­sőbb Bujákon folytatta munkáját és derűs hangulatú, kitűnő tech­nikával festett képeivel az itteni népviselet lelkes propagátora lett (Bujáki menyecske, Vasárnap). •Jellegzetes műve a magyar írókról készített rajzsorozáta. 140 évvel ezelőtt, 1822-ben ezen a napon halt meg ANTONIO CANOVA olasz szobrász, a klasz- szicista, azaz a görög-római mű­vészet felélesztő stilus leghíresebb képviselője. Antikizáló műveiben felhasznált rokokó stíluselemeket is, a mitológiai alakok nagy sorát alkotta (Amor és Psziché). Canóva igen nagy hatással volt kortársai­ra, Magyarországon Cenken; Gyomron és Egerben vannak mű­vei. Érdekes találmányok és felfedezések: A kinetikus höeíméletct — a fizikának elsősorban a gázokra vonatkoztatott azon feltevését, hogy _a molekulák állandó moz­gásban vannak és ez a mozgás annál élénltebb, mennél maga­sabb a hőmérséklet — 105 évvel ezelőtt, 1857-ben K R ö N I G, CLAUSIUS, MAXVELL és BOLTZMANN fizikusok dolgozták ki. 85 évvel ezelőtt, 1877. október 13-án gyúlladtak ki Párizs ut­cáin PAVEL JABLOCSKOV szénrudas ívlámpái. A franciák által „orosz fény”-nek nevezett ívlámpák teljesen egyenletes fényt adtak. A takarékossági napok jegyében Glatz Oszkár A Hazafias Népfront és az Országos Takarékpénztár me­gyei fiókja tegnap délelőtt ak­cióbizottsági ülést tartott, ame­lyen megjelent Hegyi János, a megyei tanács vb-titkára, dr. Szabó Elemér, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatósági tagja. Sályi Jánosnak, a Haza­fias Népfront megyei titkárá­nak rövid megnyitója után Vadász Károly, az OTP me­gyei igazgatója ismertette az elmúlt évek eredményeit. El­mondotta, hogy a takarékossá­gi mozgalom kettős célt szol­gál. Egyrészt a népgazdaság számol az OTP-nek a takaré­kosságon keresztül nyújtott mintegy tízszázalékos betétből származó bevételével, másrészt a dolgozók életszínvonalának emelése a kifejtett propaganda és agitáció célja. Ez a munka nem öncélú, hiszen a lakossá­got közvetlenül érinti. Évente mintegy ezer-ezerkétszáz lakó­ház építését fejezik be a me­gyében OTP-kölcsönnel. De jelentős a személyi és áruvá­sárlási kölcsön is. A megye takarékbetét-állo­mánya 215 millió forint, ez hatvan-hatvanegymillió forin­tos emelkedés az előző évihez viszonyítva, amire példa a fel- szabadulás óta nem volt. A ki­helyezett kölcsönök összege 280 millió forint. Az OTP me­gyei fiókjának, s a takarékos- sági napoknak egyik célja, hogy biztosítsa a továbbiakban az önellátást: legalább annyi betét, amennyi a kihelyezés. Az elmúlt évben mintegy 25 millió forintra tehető a terme­lőszövetkezeti tagok új betét­állományának összege. Legna­gyobb emelkedés a falusi ta­karékszövetkezeteknél tapasz­talható, körülbelül 16 millió forint. A továbbiakban elmondta Vadász Károly, hogy milyen eszközökkel és milyen segít­séggel kívánják a takarékos- sági napok sikerét biztosítani. (Á) OOBOZf IMREI 6. Múzsái lépett be. Dörmögött valamit, amit köszönésnek is lehetett értehi, aztán egy nagy tarika zsebkendővel végigdör­zsölte az arcát, amely fénylett a verejtéktől. Madaras nem szerette ezt a cigányosan feke­te, nagy testű, sűrű vérű em­bert, aki a földosztás után, a tanyáról jött be a faluba, s ahelyett, hogy nemrég volt urasági kocsishoz . illően meg­húzta volna magát, mindjárt ott akart lenni mindenütt, és mindjárt bele akart szólni min­denbe. Madaras sógora, Tézso- la István, többszörösen bíróví- selt ember, és amúgy is tekin­télyes paraszt, rá is szólt akko­riban egyszer a Gazdakörben, hogy a béres szokja csak előbb a falut, aztán i zeg j en -mozog j on benne: de a tisztes intelemnek nem lett semmi foganatja, mert Múzsái odaballagott Tézsolá- hoz, egy mukk szó nélkül ki­hajította az ablakon, a kuglizó tetejére, aztán visszaült szépen a helyére, várva a következő szónokot. De több szónok az­nap nem volt. Csak nehéz a csizma, nem esik jól benne a repülés... Hanem, ha ivott, s dalolni kezdett ez a komor, fe­kete ördög, megbocsátották volna néki azt is, ha egyenesen a pokol fenékéről költözik be Lackóházára. Öreg pásztomó­tákat tudott, rég nem hallott, s időtlen bánatokkal terhes, szilaj ívelésű, lágy lejtésű da­lokat: ha belefogott egybe, or­gonáié basszusán, szabad sze­lek járását érezte maga körül az ember, és akkora tágassá­got, s olyan zengő mély ma­gányt, amelyre egyedül a pász­tor lelke tud’ igazán ráfelelni, amely a paraszt lelkének is csak ismerős... Madaras mégse szerette, és mindenek- felett a nézését nem szerette. Múzsáinak konok és nyugtala­nító szeme volt, nagy, kormos, vallató tüzű szeme: ha ránézett valakire, mintha egyetlen hosz- szú pillantással szétzúzta vol­na minden holmiját. A kocsis rágyújtott. Messze fújta a füstöt, s azt mondta: — Voltam lant az Üreghe­gyen. Szikkad a háta. Holnap­után vetni lehet az árpát. Szokása az volt, hogy határ­beli útjáról hazatérve, ezt-azt fölemlítette az elnöknek, de csak úgy, az említés kedvéért: Madaras legalábbis még soha nem vette észre, hogy a szó mögött intés, vagy kivált szá­monkérés rejtőzne. Utána ren­desen elszívott egy cigarettát, a lába szétvetve, súlyosan, hallgatagon, és aztán — anél­kül, hogy bármiféle választ várt volna — odébb állt. Ma­daras azonban most nem kí­vánta a néma társalkodást, a kocsis betoppanása szép gon­dolatok nyáját riasztotta széj­jel a fejében. Egyeli meg a fene — gondolta magában — a mászkálásoddal, s a cigány po­fáddal együtt: de kifelé csak bólintott egyet, és piszmogva hozzáfogott a rágyújtás! cere­móniához. A kellemes dohány­zási, s a rendíthetetlen nyuga­lom kedvéért, ezúttal nemcsak a cigaretta egyik végét szelel- tette hosszasan, hanem a má­sik végét is, tökéletesen kifúj­va belőle a dohányport: Mú­zsád nem mutatott semmi türel­metlenséget, moccanatlan néz­te a piszmogást. — Hallottad? — kérdezte so­kára. — Hallottam — felelte az elnök, és lustán folytatta: — Ha léhet, akkor vetünk, ha nem lehet, akkor nem. Külön­ben ... én is tudom, mi van a földeken. Múzsái rálobbantotta füstö­sen égő pillantását. Lépett egyet, nehéz csizmája alatt sírt a padló. — Hazafelé benéztem a ko­vácsműhelybe — mondta, s a cigarettájáról leverte a hamut. — A vetőgépeket ott eszi a rozsda, ahová az ősszel állítot­tuk őket. Az elnök a jobb tenyerével ütemesen és bölcsen lapogatta az asztalt, mintha egy türelmes tehén hátát lapogatná. — Eh, a gépek! — mondta fölényesen. — Ne félj, megcsi­nálják őket, amire kell!.. Volt elég dolguk a kovácsok­nak, az irodaház vaskerítésé­vel majd egy hónapig kínlód­tak, meg a kocsikat is vasal­ták, meg mit tudom én ... Észbe kapott, hogy ő volta­képpen magyarázkodik, egy kocsisnak: abbahagyta hát, s a széken hátradőlve megduzzasz- totta a nyakát, felfújta a ké­pét. mintegy jelezve, hogy mindeme dolgok csak reá ja tartoznak, senki másra. Múzsái azonban ezúttal nem akart el­mozdulni az iroda közepéről. Nézte, csak nézte az elnököt, állhatatosan és vallatóan, s Madarasnak apródonként olva- dozni kezdett a nyugalma: a kocsis szemében szokatlan tü­zeket fedezett fel, robbanni készülő dühöt és még rosz­szabbat, sértő gúnyt, s talán megvetést is: az iménti ejtő­zés hangulatát mintha szél ra­gadta volna ki a szobából. Madaras fázósan összerezzent, és akaratlanul is arra gondolt, hogy ez a fekete ember a bosz- szantó szűkszavúság mögé búj­va is rengeteget, talán mindent tud őróla, és ha most ezt so­rolni kezdené, ő nem tudna rá mit felelni. A védekezés ösztöne kereke­dett benne felül. — Mit gondolsz te? — kér­dezte szinte indulatosan, a sze­repéből kis híján kiesve. — Mindenki az én nyakamra jár, reggeltől estig zaklatnak, már csak azt csodálom, hogy bele nem bolondultam!..: Más gondom nincs nekem, azt hi­szed? Most vesződ- tem egy kitűnő plánummal, ta­lán meglesiz végre a kapáló traktorunk: százszor fonto­sabb ez, mint hogy mi a fenét csinálnak a ko­vácsok ... Múzsái még egyet lépett. Rámordult az elnökre: — Aratni aka­rok én a nyá­ron! Nem pré­dikációt hall­gatni! Az iste­nedet! ... Az elnök las­san felemelke­dett az íróasz­tal mögül. — Te elfelej­ted — mondta halkan, és maradék gőgjét eb­be a fojtott hanghordozásba mentette —, hogy kivel be­szélsz. (Folytatjuk.) »

Next

/
Thumbnails
Contents