Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

NÉPÜJSAG 1962. október 12., péntek A nagymami ráér — Képzeld! A fiam ma olyan szurtosan jött haza, hogy alig lehetett ráismerni! Olt hempe­regtek valahol a játszótéren a pajtásaival! Olyan édes, olyan életre való kölyök!... Halló! Hogy mondod? Persze, hogy nem én tisztítom kil.. • No, de szívem, én dolgozom! Hogy?... Nahát, hogy milyen jókat tudsz mondani! Hát a nagymami majd kitisztítja, hiszen ö egész nap — ráér'!! Na, ugye?! Mit is csinálna tzegény nagymami, ha dolgoz­na? Ja! Nem érne akkor rá ... (á) — 1671 HOLDON befeje­zéshez közeledik az őszi árpa vetése a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben. Már elvetették a 812 hold őszi ke­veréktakarmány nagy részét is. — MEGTARTOTTA első elő­adását az egri Vas- és Fém­ipari Ktsz munkásakadémiája. A jelentkezett 36 hallgató tel­jes számban meghallgatta az Acélgyártás és fémek betegsé­gei című előadást, majd ha­sonló témájú ismeretterjesztő filmet néztek meg, amely a hallottakat illusztrálta. — 12 HOLD napraforgó betakarítását és cséplését fe­jezték be a hevesvezekényi Alkotmány Termelőszövet­kezetben. A napraforgó 70 mázsa, termést hozott. — NAGY ÉRDEKLŐDÉS mellett, sikerrel rendezték meg az apai KISZ-szervezet fiatal­jai részére a Ki mit tud? vetél­kedőt, amelynek végéji értékes könyveket osztottak szét a sze­replők között. Különösen jeles­kedett Márta Márta és Molnár Emöné ezen az esten, amely­hez hasonlóra hamarosan ismét tor kerül Apcon. (Kovács Imre) — 200 VAGON silókukori­cát takarítottak be a Füzes­abonyi Állami Gazdaság két- űtközi üzemegységében. Hogy az állatok téli takarmányo­zása zavartalan legyen, a ku­koricaszárat is hesilózzák. — MA DÉLELŐTT az okta­tási és népművelési éves tervet vitatja meg ülésén a Hatvani Járási Tanács, tegnap Egerben. agyancsaJc a népművelési éves terv tárgyalására került sor Noszticius Ferenc járási osz­tályvezető előterjesztésében. — SZÜRETI BÁLT rendez vasárnap este 8 órai kezdet­tel az egri Városi Művelődési Ház vezetősége a művelődési ház nagytermében. A hagyo­mányos szüreti bálon kelle­mes szórakozásban lesz része a város fiataljainak és öreg­jeinek egyaránt. — TEGNAP délután fél há­romkor Egerben, a Szakszer­vezeti Székház nagytermében Nagy Júlia tanárnő — KISZ- küldött — a helsinki VIT-ről tartott élménybeszámolót a Szilágyi Erzsébet Leánygimná­zium KISZ-tagjainak, majd megvitatták az iskolai szerve­zet éves munkatervét. kr,* amau»B«nun //m a e n'a'3 rwtmipAfo/i n a • a mV n k # itirs BBI Egri Vörös Csillag Revüparádé Egri Bródy Eltűnt egy asszony Gyöngyösi Puskin Francia nő és a szerelem Gyöngyösi Szabadság Pirosbetűs hétköznapok Hatvani Vörös Csillag Carmen Jones Hatvani Kossuth Két „N” úr Heves A kétéltű ember Füzesabony Felmegyek a miniszterhez Egervár védelme 1552-ben C1 bben az évben ünnepel- jük Egervár védelmé­nek 410. évfordulóját. Eger győzelmes felszabadulásának évfordulója, az egri hősök tör­ténelmi példája önfeláldozó hazaszeretetre, helytállásra ne­vel bennünket. Eger példája arra tanít, hogy a hazáját, sza­badságát védő nép legyőzhetet­len, s hogy a világhódító sorsa elkerülhetetlenül a szégyentel­jes bukás. A magyar történelem bővel­kedik dicső függetlenségi har­cokban. Különösen a török hó­dítás ,és németi elnyomás kor­szaka tud felmutatni ragyogó szabadságharcos hőstetteket. A török-kori szabadságküzdel­meknek egyik tanulságos isko­lapéldája Eger várának 1552. évi hősies védelme. A végvári harcok a magyar nép sikeres és eredményes önvédelmi har­cai voltak, amelyek megmen­tették az országot a hódításra törő ellenségtől. A harcokat gáncsolta a törökkel megalku­vó, katonáit nem fizető király, s az uralkodó osztály, amely igyekezett megszabadulni a végvárak fenntartásával reá háruló kötelezettségektől.. En­nek ellenére a végvári harcok, a dolgozó nép hősi áldozatvál­lalása és helytállása, lehetővé tették a törökök erejének fel­morzsolását. A védelmi láncolatban nagy szerepe volt Egernek. Dobó István, aki 1548-ban lett Eger várnagya, igyekezett a várat, mint a Felvidék védőbástyáját, kellő őrséggel és felszereléssel ellátni, másrészt arra töreke­dett, hogy ennek anyagi alap­ját megteremtse. Tizenkét me­gye parasztsága öntötte ide föl­desúri, egyházi és állami adó­ját, egész évi munkájának gyü­mölcsét, Óriási területek pa­rasztsága táplálta Egert, Eger viszont védte ezt a parasztsá­got. 1 CCO tavaszán a török új A hadjáratot indított Ahmed pasa nagyvezér és Ali budai helytartó vezetésével. Ali pasának Szolnok alatt egye­sülnie kellett Ahmed pasával, hogy annak bevétele után Eger ostromára induljanak. Eger várát sorsára hagyta saját tu­lajdonosa, a püspök, saját me­gyéje, annak minden birtokosa és/ egész köznemessége. I. Fer- dinánd király Bécs védelmére tartogatta hadseregét és sor­sára hagyta Egert. Kik harcol­tak tehát a várban? Nem a püspöktulajdonos, nem a vár­megyék és városok urai, ha­nem a magyar nép, a környék lakossága, amely bejött a vár­ba, hogy Dobó zászlaja alá áll­jon. Eger védőinek zöme tehát a társadalom kizsákmányolt osztályához tartozott. Együtt­érzésük nem a vagyonnak,nem az uraknak szólt, hanem a ve­lük azonos sorsra jutó föld­népének, az otthonukból ki­űzőiteknek. A hazafiság érzé­sének i legmélyebb tartalmát érezték és élték át: életük árán is megmenteni szenvedő honfi­társaikat, minden erővel irtani a magyar nép kérlelhetetlen ellenségét. Szoflmok eleste után a török Eger ellen indult. De itt „éle­tükért. kedvesedért, és szere­tett hazájukért viaskodó vár­őrzők” várták az ellenséget. A várvédők átérezték helyzetük súlyosságát, mégis vállalták önkéntes áldozattal a végzetes­nek ígérkező harcot, kockára tették életüket, mert abban re­ménykedtek, hogy áldozatvál­lalásuk az egész ország népét menti meg a legszömyűbb sorstól. Az ellenséges ostrom- gyűrű szeptember második he­tében körül ölelte a várat, több mint száz ágyú lőtte egy­szerre a várfaliakat és a vár területét. A szeptember 29-i első roham után a török to­vább folytatta az ostromot. Az egymást érő meglepetéseiket állandó ágyúzás támasztotta alá. A katonák zöme esküjéhez tartotta magát, nem hallgatott sem az ígérgetésekre, sem a fenyegetésekre. Mégis akadt a várvédők közül néhány ember, akikre hatott a török ígérgeté­se. Hegedűs István hadnagyot felakasztották a vár piacán, a részvevőknek pedig a fülét csonkították meg. Október 4-én, a puskapor felrobbanása is majdnem a török kezére játszotta a várat, de a várbe­liek bátorsága, s ritka lélekje­lenléte a veszedelmes helyzet­ben újra megmutatkozott. A döntő, végleges rdha- mot a török 1 oiktóber 13-án indította meg. !A védők érezték, hogy mostan dől el Egervár sorsa. Még a sebesül­ték és az asszonyok is beáll­taik a védők soraiba. A Föld­bástyára felkapaszkodó törökö­ket a katonák segítségére sie­tő parasztok és parasztasszo­nyok csapata segített vissza­verni. Méltán kiérdemelték az egri nők a^vitéz asszony” ne­vet. Az egri vár az október 12—13-i _ ostromban annyiba megrongálódott, hogy — a kortársi jelentés szerint — in­kább nyílt-mezőhöz, mint erő­dített helyhez hasonlított. A török mégis abbahagyta az ostromot; nem tudta megtörni az egri vitézek ellenállásának erejét. A töröli néhány napig még apró csatározásokat foly­tatott, aztán a tábor feloszlott. Ahmed pasa október 18-án se­regével Belgrádba, utána Ali pasa seregével Budára indult", téli szállásra. Az egrieknek kiemélkedő ré­szük van abban, hogy a több évtizedes küzdelem a törököt végül is megállásra kényszerí­tette. Meghátrálást nem isme­rő, harcos szembefordulásuk, az életüket nem kímélő, szaka­datlan helytállásuk tette hős­tetteiket örök időkre példamu­tatóvá, az igaz hazafiságnak évszázadokat túlélő, mozgósító erejű forrásává. Tinódi, Vö­rösmarty, Petőfi, Gárdonyi, az egri győzelem ragyogó emlé­kével fújtak harci riadót koruk tespedő fiainak. O’ a az egri hősök törté- nelmd példája, önfelál­dozó hazaszeretetre, a béke ügyéért bátor helytállásra . tud bennünket nevelni, akkor az ő példájuk számukra sem hiába­való, a hőstetteikre való em­lékezés számunkra sem lesz gyümölcsléién. Dr. SZÁNTÖ IMRE Egyesek még ma is így tájékozódnak. fSZIIVI * ' M Ü 3 Egerben este 7 órakor: GUI." BABA I AZ1 AA ÍJ S O £2^ » ‘ 15 évvel ezelőtt, 1947 októberében halt meg MAX PLANCK német fi­zikus, a modern kvantum-elmélet megalapozója. 1900-ban észlelte azt a fontos jelenséget, hogy a fény- sugárzás nem folytonos, hanem kis részekből (fotonok) áll és ma­tematikailag meg is határozta ezek nagyságát (Planck-féle ha­táskvantum). Kísérleteiből levont következtetéseivel eleven kapcso­latot tartott a filozófiával, nézetei­vel a pozitívizmus és az agnoszti- cizmus ellen fordult. 150 évvel ezelőtt, 1812. október 12-én született ASCANIO SOBRERO Max Planck olasz kémikus, aki 1847-ben a nit­roglicerint először állította elő. 105 évvel ezelőtt, 1857-ben ezen.a napon született ROMAN • KONDRATENKO orosz tábornok, Port Arthur hős védője. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben született GULÁCSY LAJOS festő. Merészen egyéni képei a művész romantikus érzéseit tükrözik. (Dante találkozása Beatricével, Schubert-dal). Végül elméje elbo­rult és utolsó képeivel egy álomvilág lakóit ábrázolta (Az ópium­szívó álma, A hídon furcsa tarka népség vonul keresztül). 175 évvel ezelőtt, 1787-ben e napon nyitotta meg kapuit a bu­dai VÁRSZÍNHÁZ. A Moldvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1924. ok­tóber 12-én alakult meg és 1940-ben szövetségi köztársasággá ala­kult át. Megbeszélést tartanak a szakszervezeti könyvtárosok Ma délelőtt 9 óraikor kezdő­dik Egerben, az SZMT könyv­tárának olvasótermében az Eger környéki szakszervezeti könyvtárosok tanácskozása. A szakszervezeti könyvtári mun­ka feladatairól Kristóf Lász- lóné, a Szakszervezetek Heves megyei Könyvtárának vezető­je, a József Attila olvasómoz­galomról Korsós László, az SZMT központi könyvtárának munkatársa, a (könyvtárosok­|nák a művelődésiben betöltött szerepéről pedig Dienes Tibor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőhelyet, tese tart előadásit. A jövő héten sor kerül a megye nyugati részében tevé­kenykedő szakszervezeti könyvtárosok megbeszélésére is. Oiktóber 16-án Gyöngyö­sön, 18-án pedig Hatvanban vitatják meg feladataikat a könyvtárosok. Évadnyitó a hatvani irodalmi színpadon (Erdei Sándor rajza) 1 (Bemutató) Gárdonyi-bérlet I.) A nyári szünet után, október 13-án, szombaton este, ismét előadást tart a hatvani irodal­mi színpad. Az előadás címe: Ifjú szívvel. Tanácskoznak a kiskereskedők Lezárták" a harmadik ne­gyedévet a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben is. Az eredmé­nyek összesítése után, a mai naptól október 16-ig a három városban termelési tanácsko­zásokat rendeznek, mind a ruházati-, mind a vegyesipari cikkek kereskedői. A tanácskozáson értékelik a harmadik negyedévi munkát, s megbeszélik a következő hó­napok feladatait. Sor kerül a szakszervezeti bizottság által értékelt munkaverseny-mozga- lom elmúlt .három hónapi eredményeinek megvitatására is. Az összeállítás a Petőfibá- nyai Ifjúsági Irodalmi Szín, pad kérésére készült. A gyön-: gyösi és jászberényi irodalmi színpadokkal komoly kapcso­latot fenntartó hatvaniak most örömmel adnak közös mű­sort a pebőfibányaiakkál, ez- zel is szélesítve tevékenységü­ket és ismereteiket. A szombat esti műsor az ötödik évfordulója és a 75. előadása lesz a hatvani irodal­mi színpadnak. A „Háború és béke“ szereplői Közzétették azoknak a szí­nészeknek a névjegyzékét, aki­ket Szergej Bondarcsuk a „Há­ború és béke” című szovjet film szerepeinek eljátszására kiválogatott. Oleg Sztrizsenov játssza Andrej Bolkonszki.j herceget, Ljudmilla Szaveljeva balett-táncosnő alakítja Nata­sa Rosztovát és maga Bondar­csuk játssza Pierre Bezuhovot, OOBOZf IMREI idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás péntek es­tig: Párás idő, eső nélkül. Több helyen reggeli és délelőtti köd, gyenge, napközben mérsékelt szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 16—19 fok kö­zött, ködös helyeken 15 fok alatt, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—7 fok között, a mélyebb fekvésű he­lyeken gyenge te'rjmen i fagy. (MTI) (5) — Nem is tudja, mit mon­dott ... — kezdte a fiú. — Ha én ezt a segítséget megka­pom ... — Megkapod! Ha ... '— Mit jelent az a ha? — Ne félj ... Meggondoltam én, mit beszélek: most az egy­szer, ha ügyesek vagyunk, Szé­pen elsimítunk mindent. Apád dolgát, a, tiédet... mindent, — De apámmal nem lehet... — Várj! Igenis lehet. Most szépen hazamégy... érted? És megmondod apádnak: ilyenek vagyunk mi, ilyen az Arany­kalász, a hóna alá nyúlunk minden emberünknek... Mondd csak meg: ha ő nem törődik a fiával, nem baj, ki- házasítjük mi! — Ezt... így megmondha­tom? — Persze, te szamár. Ezért mégy haza! Hanem aztán — ezt nagyon mondd meg, rette­netesen mondd meg! Ha mi belenyúlunk a zsebünkbe, ő is nyúljon bele a magáéba: trak­tort akarunk venni, vágjon ennek a sok zsugorinak a ké­pébe húszezer forintot, mutas­sa meg már egyszer, hogy ki is az a Márton István! — Húszezer forintot! — Hát, tizenötöt... Leg­alább! — Nem fog adni. Nekem se ád, egy vasat sem. — Neked! Mire adna? Miből adod vissza? De mi visszaad­juk, ha már egy kicsit egye­nesbe leszünk... írást kap ró­la! Kölcsönbe kell, nem aján­dékba! — Na, szedd a lábad fiam, ne húzd az időt: ha nősülni akarsz, ne sajnálj egy kis fá­radságot. Pista megzökkent, mintha zsákot dobtak volna a vállára. — Hiába megyek — mondta csüggedten. — Ül csak a pén­zén, maga se költ belőle, nem­hogy másnak adjon. Madaras, vállalt lomhaságát lerázva- magáról, előcsörtetett az íróasztal mögül. És mintha a kínálkozó, de állhatatlan szerencsét ragadná meg, jóbb- ról-balról vállon kapta a. fiút, s szinte magához nyalábolta. — Ostoba, te! — szidta han­gosan, e pillanatban még az­zal sem törődve, hogy a szom­széd szobában szöszmötölő lá­nyok előtt kockára veti ren­díthetetlen méltóságát. — Hát még mindig nem tudod,-hogy miről van szó? Apád épp a te dolgodból fogja megérteni, hogy az Aranykalász nem is rossz befektetés. Hallod? És azt is megmondhatod neki, hogy nem haragszunk! —nem hánytorgatjuk a múltat, csak dugja már ide az orrát... Bri­gádvezetőt csinálunk belőle. Vagy ha akarja, akár elnökhe­lyettest. Hallod? Nohát, vedd már elő a jobbik eszedet, sze­rencsétlen!... Te megnősülsz, apád megbékél, a komisz idők­nek vége, a traktor szépen megkapálja, amit... — itt a nyelvébe harapott, mert majd azt mondta, amit az emberek — sajnos — nem kapálnak meg, de aztán egyszerű fordu­lattal mégis sikerült kimász­nia a bajból: — amit meg kell kapálni. Na! Én segíteni aka­rok rajta, ő meg nyavalyog... Indulj már! Pista még ellenkezett volna, mert sehogy sem akaródzott bíznia a dologban: de a -szo­katlanul mozgékony elnökkel szemben elapadt a bátorsága, így aztán mégiscsak elindult, kalapját a helyére rángatva, nehéz sóhajokkal nekifohász­kodva. Hiába! — a világon oly kevés az igazán erős ember, hogy a gyengék egymásnak is kénytelenek engedelmesked­ni... Madaras a verejtékét törölte. Igazán megszolgálta a mai vacsorát, nem. mindennapi győzködést vitt végbe ezzel a Pista fiúval. De ha sikerül a dolog! És miért ne sikerülne? Visszalépkedett az asztal mö­gé és leült, szinte elterülve a székén: onnan leste aztán a Kisköz bejáratát, kedves gon­dolatok közt időzve: már szinte látta a megindító képet, amint apa és fia egymás nya­kába borulnak, fennen emle­getve az Aranykalász nagylel­kűségét, s aztán az öreg Már- tpn belenyúl a szalmazsákba és előhúz egy nagy halom pénzt... Pista átvágott a. csa­takos országúton, és befordult a Kisközbe. Görnyedten ment, mintha hámba fogva kapasz­kodna felfelé, a hegyoldalba fészkelt házak között, s egy­szer meg is állt, talán csali azért, hogy kifújja magát: de Madaras felhördült az irodá­ban, ni a gyáva kutyája, még meggondolja magát, s vissza­fordul! ... Tolta, lökdöste vol­na a tekintetével is előre, de szerencsére nem kellett. Pista folytatta útját, bakancsával szanaszét rugdosva a sárosán bámuló, s kicsire apadt hó- kupacokat. Az elnök elkönyökölt az asztalon, két tenyere közé fog­va a kerek képét. Nyájas bé­kességet érzett minden porci- kájában, s el is tudott volna szundítani, de a szomszéd szo­bából nehéz léptű lábbal jött valaki, s kopogtatás nélkül nyitott be az ajtón. (Folytatjuk).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents