Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

1962. október 12., péntek NÉPŰJSÄG 3 FÖLD! FÖLD! — Föld! Föld! — kiáltotta Rodrigo de Triana matróz 1492. október tizenkettedikén, hajnali két órakor, s a Pinta fedélzetén eldördült az ágyú. A hónapok óta tengeren ha­józó Kolumbusz felfedezte az Üj Világot. Az ágyúlövés négyszázhet­ven évvel ezelőtt kivételesen nem gyűlölt uralkodók csalá­di eseményeit jelezte, hanem a történelem nagy, reprodu­kálhatatlan pillanatát, Ame­rika felfedezését. Amerika! Guanahami szigetét pillan­totta meg az őrködő matróz, a mai Watling-szigetet. Egy darabot — Amerikából. Kolumbusz nyugatra ha­józva, akarta elérni Indiát — s közben mellékesen, szinte tévedésből — felfedezte az eddig ismeretlen földrészt —, amely, bekapcsolódva a civi­lizált világ történetébe, an­nak egyik hatékony alakító­jává vált, gazdasági, politikai és kulturális világtényezővé. Űj Világnak nevezték a fel­fedezett földet. A Pinta ágyú- tüze valóban új világ hajna­lán dördült el, mint három- százegynéhány évvel később — az Auróráé. És megindult az arany, az ezüst, az »ipari fémek, a fű­szerek, a gyümölcsök árada­ta, amely eltorlaszolta trom- botikus vérrögként egyes or­szágok vérkeringését, máso­két felgyorsította. Amerika. Nem a felfedező­jéről nevezték el — a térkén pészről, aki leírta a földrészt. Nem arról, akié a felfedezés nagy érdeme, — hanem arról, aki felmérte a tett történelmi jelentőségét, aki az emberisé­get kigyógyította egyik nagy illúziójából; abból, hogy Nyu­gat felé és Ázsiába hajózik. K. L Egercsehi bányászok helytállása .. . 11 nap alatt 622,9 tonna szén terven felül! csak tervüket teljesítették, de terven felül 300 tonna szenet adtak a bányászok! Ez így le­írva nagyon is szürkének, pró- zaian egyszerűnek hat. A való­ság az, hogy heroikus küzdel­met kellett vívni a bánya szoknak minden terven felüli csille szénért! Nemcsak a terv, a megduzzadt adósság, a geoló­giai viszonyok mostohasága volt a bányászok „ellenfele’ hanem egy váratlan vízbetörés amely a szarvaskői aknát súj­totta. Szeptember 8-án hirte­len zúdult a víz az I-es eresz­kei frontra, s a környező vá­gatokra, percemként 4—500 li­ter, később már az 1000 litert is jóval felülhaladta a jéghideg víztömeg. A munkahelyek szinte teljesen víz alá kerültek, csak szükség-munkahelyekről termelhettek a bányászok, úgy ahogy. A tartós víztelení­tési munkák idején a szarvas- kőiek nagy részét egercsehi munkahelyekre telepítették. S bár a víztelenítés már az I-es ereszkében befejeződött — mintegy 200 ezer köbméter vi­zet kellett kiemelni a vágatok­ból — a munkák teljes, szokott üzemben mai napig nem indul­hattak meg, mert jelenleg is egy másik front előkészítésén dolgoznak Szarvaskőben. Űj front megnyitásának elő­készítését vállalták az Eger­csehi Bányaüzem műszaki dol­gozói a VIII. pártkongresszus tiszteletére, a 12-es ereszké­ben. Nos, a műszakiak telje­sítménye megérdemel minden dicséretet, elismerést, mert vállalásukat máris teljesítet­ték, sőt túlszárnyalták: több mint egy hónappal a vállalt határidő előtt beindulhatott a 80 méter homlokszélességű front a 12-es ereszkében. Az Egercsehi Bányaüzem azóta ontja a szenet: a tegnapi na­pig, október 11-ig, terven fe­lül 622,9 tonnát termeltek meg és küldtek felszínre a bányá­szok! A felfelé vezető útra találtak ' • Bajt és nehézségeket, siker­telenségeket, kudarcokat ho­zott az egercsehiekre ez az esztendő. De a bányászok a nehéz helyzetben is helytálltak a szénfalak njellett! 612 va- gonnyi adósságukból tegnapig 168 vagonnal törlesztettek. Korábbi években a grafikonok egyenletes emelkedését tapasz­talhattuk a bányaüzemben, a legjobbak között emlegették nevüket; s nem rövidlélegzetű nekibuzdulás következménye most ez a szép siker, remé­nyekre jogosító eredmény! Az egercsehiek rátaláltak a ré­gebbi útra, az egyenletes föl­felé ívelést folytatják most. Méltó ajándékkal készülnek pártunk VIII. kongresszusát köszönteni: a kommunista ta­nácskozás kezdetére törlesztik minden adósságukat! Az év fordulásáig még több mint két és fél hónap van előttünk, az egercsehiek azt mondják — ha újabb, váratlan események nem hátráltatják munkájukat a mostani munkaütemet tartva, sőt fokozva, nemcsak hogy éves tervüket teljesítik maradéktalanul, de futja ere­jükből, tudásukból arra is, hogy a terv állította mércét túlszárnyalják. Paíaky Dezső I özvegy Csupák Vincénk legyedül maradt, mint a pusztai \kútágas■ Nem volt kire s mire 'támaszlcodnia, mert a hűséges Iférjet elkapálta a járvány, \gyerekek pedig nem, születtek >az egyébként boldog házasság­iból. Egy kis öregségi nyugdíjat | vetett neki az állam, hogy i mégse nélkülözze a legszüksé- \gesebbet, de bizony ebből nem | tellett többre, mint rántásra •meg tarhonyára. Mit volt mit \ tenni, Csupákné kikapálta a ;virágokat, ai bólogató nárci­szokat, a nagyfejű krizantémo- lícat és a\hamvas tulipánokat a i ház kiskertjéből, és a kézimun- | kázás helyett salátával, ubor­kával, retekkel, petrezselyem- \mel és zöldborsóval kezdett ; babrálni. | Nem a saját szükségletére, <hiszen attól nem sokkal lett \volna olcsóbb az étel, hanem a |piacra. Olyan értelemben piac­ira, hogy lassan-lassan odaszo- ! kott hozzá az egész utca. A ké- ]sőn ébredő, vagy feledékeny | háziasszonyok nyertek ezzel a ilegtöbbet, mert ha nem volt '.kapor a tökfőzelékhez, saláta !a marhapörkölthöz, petrezse- dyem a húsleveshez, — csak át- \ ugrottak Csupáknéhoz, kosár nélkül, pongyolában, ötven fil­lérrel, egy forinttal, s máris vidáman Totyoghattak a leg­jobb ízek a lábasban. Egy tízessel vagy húszassal mindennap hízott ettől a kis üzlettől Csupákné bukszája, s minthogy beosztással élt a gon­dos öregasszony, jutott a tava­szi és a nyári forintokból még télire is. Hanem egy napon beborult a kis üzlet horizontja. A vasút szolgája volt a derék férj, s hogy, hogy nem, valakinek eszébe jutott a szegény özvegy. Levelet kapott, hogy felvennék egy kis portai munkára, napi négy órára, hogy ezzel pótol­ják számára a nyugdíjat. Öröm­mel kocogott özvegy Csupákné, el is foglalta munkahelyét, de minthogy gyakran az öröm is gonddal jár, fájdalmasan hasí­tott leikébe a felismerés: oda­lesz a zöldségesbolt, az ő igazi és jól kamatozó kisbankja! Mert bár kapálni délután is lehet, s a spenót meg a borsó akkor is nő, ha senki sem vigyázza, nincs aki „konyha-ügyeletet” MASZEKOLAS ■ tartson délelőtt, főzés idején a ! kiskertben. De szorult helyzet- . ben jár legfürgébben az ember eszekereke, olyankor jön elő : legfrissebben a mentőötlet, — Csupákné is föltalálta hát a ; maga spanyolviaszkját. — önkiszolgáló rendszert ve­zetek be! — csapott a homlo­kára, s másnap reggel, mielőtt elment a munkába, kikészített egy nagy ládában mindenféle zöldséget, hagymát, salátát, petrezselymet, mellé akasztott egy kis árjegyzéket és a láda tetejére biggyesztett egy kis dobozt a pénznek■ Hátha be­válik! Este nem kis meglepetéssel tapasztalta, hogy a láda telje­sen kiürült, a pénzesdoboz pe­dig majdnem megtelt. S egy árva fillér sem hiányzott, pe­dig járhattak ott gyerekek is. Pontosan huszonhat forint és negyven fillér lapult a doboz­kában, nyolcvan fillérrel több, mint amennyinek az árjegyzék szerint lenni kellett volna. S azután így ment ez napról nap­ra, hétről hétre. Ez a forma jobban bevált, mint az előbbi, hiszen se alku nem kísérte a vásárt, se hitelbe nem kért senki, ami azért azelőtt mégis­csak megesett. Még szabadnap- 1 ján sem fogadta ezután Csu- - pákné személyesen a vevőket, ' — ott a láda, vigyék, ami kell > és fizessenek, amint dukál! Hanem Gerencsér Pali bácsi 1 kifigyelte, hogy mikor van ott­hon a szorgalmas özvegy és ■ mégis úgy fundált, hogy sze­• mélyesen vásároljon tőle. Nem- t csak azért, mert gyengédséget t érzett iránta, hanem azért is, ’■ hogy megérdeklődje: hogy s , mint is egzisztál ez az önkiszolx í góló zöldséges bolt? i — Aztán mire ez a nagy bi- i zalom, Annus néni? — kérdezte. • — Haladni kell a korral, Pali bácsi! Nézze meg, a városban l is így árulnak már! — A városban! De hiszen ott ■ ellenőrök is vannak, aztán! f mégis lopnak! — Lopnak... lopnak... Hal-i . lottam már én is. De tőlem! : nem! — Aztán mire véli ezt? , — Csak arra, hogy a szegény', : kis maszekét sajnálják meg-\ ' csalni az emberek. Ügy gondol-> ■ ják, amúgy is megvan annak a! : maga baja­. Sz. SIMON ISTVÁN • !; Mezőgazdasági szakemberek i; tanulmányúi ja í u Szovjetunióban J A mezőgazdasági bemutató {üzemek szaktanácsadóinak újabb harminc tagú csoportja {utazott el csütörtökön a Szov- íjetunióba, ahol Moszkva, Ki­ll jev és más városok mellett több {kolhozt is meglátogatnak. A {tanulmányúval egybekötött í jutalom üdülésben a korszerű {termelési, üzemszervezési módszerek elterjesztése, a ter­melőszövetkezetek patron álás a terén végzett jó munkájuk el­ismeréseképpen részesülnek a szaktanácsadók. Ä november­iben induló csoporttal együtt 5 az idén összesen 170 mezöga- - ídasági szakember vesz részt í ilyen jutalomutazáson a Szov­jetunióban és a Német Demók- iratikus Köztársaságban. (MTI) Kezdjük talán egy .ás visz- szapillantással... A múlt év utolján szerencsétlen esemény történt az I-es függőaknánái: a szállítókas leszakadt, az ak­nába zuhant, karácsonykor is a hiba elhárításán dolgoztak, szállítás nem volt, megbénult a termelés .S úgy hozták a körülmények, hogy adóssággal kéllett átlépni ebbe az évbe. Sok kommunista bányász és vezető fakónak érezte a szil­vesztert emiatt. Aztán nehéz­ségekkel, komoly problémák­kal, akadályokkal kellett szem- benézniök: sodronyszakadás a kötélpályán, a 12-es ereszkei nagyfront elvizesedése, úszó- hómokbetörés, a széntelepek elvékonyodása, mostoha geoló­giai viszonyok, stb. Nem csoda hát, hogy roppant adósságot halmoztak fel, terveik teljesí­tésével elmaradtak. De mire való a jó hagyo­mány. az apáról fiúra szálló mesterségszeretet, ha nem ar­ra, hogy a bajban összefogja­nak? Csakhogy a bányászok élete állandó küzdelem, mikor Jeszállnak a föld mélyére, lát­hatatlan veszedelmek veszik őket körül, vigyázniok kell; óvatosnak lenni. Lassan, döcö­gősen indult a kongresszusi verseny, a szervezés is akado­zott. Aztán egymás után szü­lettek meg az új és új felaján­lások, vállalások. Az Egercsehi Bányaüzem műszaki és fizikai dolgozói minden erejüket, tu­dásukat a tervek teljesítésére, a lemaradás csökkentésére for­dították — erre mozgósított a párt —, s még inkább a szak- szervezet. A közös erőfeszítés azonban meghozta az ered­ményt: szeptemberben nem­Ünnepi iskolagyűlés az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban Kedves, meghitt ünnepély színhelye volt tegnap délután a Szakszervezeti Székház nagy­terme, amelyet zsúfolásig meg­töltöttek a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulói és ta­nárai. A gyűlés két napirendi pon­tot tárgyalt. Az első részben az iskola KlSZ-szervezetének titkára ol­vasta fel az alapszervezetek tagjainak az iskolai KISZ- szervezet 1962—63-as évi mun- katervét, amelyet az iskola ta­nulói egyöntetűen elfogadtak. Ezt követően az iskola el­múlt évi KISZ tanácsadó ta­nára, Nagy Júlia, színes él ménybeszámolót tartott a Hel­sinkiben megrendezett Vili. Világifjúsági Találkozóról, amelyen, mint a magyar VIT- küldöttség tagja vett részt. Ér­dekes és közvetlen élményeit északi rokonaink életéről, s a fesztivál legfontosabb esemé­nyeiről nagy érdeklődéssel hallgatták végig az egybegyűl­tek. gelő feljavításához, hogy töb legyen annak takarmányhoza ma, ezért bátran alkalmazzá az új eljárásokat is: a vegj szeres gyomirtást, s a moder legelőgazdálkodás bevált mód szereit. Teszik mindezt azér hogy az eddiginél jobban gaz dálkodhassanak, többet tér melh essenek. S megértették az irányelve] lényegét azok a traktorosok is akik az egész heti munka utál még vasárnap is kint birkóz tak a kőkeményre szikkad földdel, mert megértették hogy halaszthatatlan munká juk a jövő évi nagyobb termé megalapozásában. Híradása ink arról is szóltak ezen a na pon, hogy az ipari üzemekbő a gépállomásokra siettek > traktorral, géppel bánni tudi munkások, hogy éjjel is dől gozhassanak a gépek, hog; időben betakarithassák a tér mést a megye közös gazdasá gai. , , Az ő esetükben sem kel különösebben bizonygatni megértették-e, milyen felada taik származnak a kongresz szusi irányelvekből, mit vá: tőlük a párt, a munkásosztál; becsülete. Sorolhatnánk tovább a pél dákat arról, hogy csak egyet len nap mennyi bizonyítéka adta annak, hogy az emberei józan többsége helyesen értei mezte a Központi Bizottsát irányelveit. Sorolhatnánk i szövetkezeti kisiparban meg alakult tizenhat brigádot amely a szocialista cím meg szerzéséért látott munkához hogy a kongresszus tiszteleté re az eddiginél példamutatób ban, szorgalmasabban végezz« munkáját, vagy a hort—csány vasutasok igyekezetét, akik j< megoldásokat keresnek arra hogy vasútállomásukról miné gyorsabban és zavartalanabb'.] továbbíthassák az exportra é: a' hazai szükségletek kielégíté sere indított szerelvényeket. S ez a tettekben megmutat kozó egyetértés többet jelen minden üres szenzáción csám csogó lelkesedésnél. Mert a: itt a kérdés, hogy a párt he­lyes politikáját követve, a reá litás talaján maradjunk-e vagy ábrándokat kergetve nyaktörő ugrásokat tegyünk a; elérhetetlen magasságok fék és a való helyzetet semmibf véve, hiú elképzelések megva­lósításába öljük az ország ere­jét, pénzét. A VIII. kongresszus irány elveinek kidolgozásánál anya­gi lehetőségeinkkel számol vetve formálták ki továbbha­ladásunk útját, s üres igérgeté- sok helyett, szenzációkat nél­külözve, ezeknek a reális cé­loknak megvalósítására moz­gósítja az ország népét a párt sme fontos dokumentuma. A VIII. kongresszus nem igényli ezt a címet: a szenzá- :iók , kongresszusa. Megelég­szik azzal a szerényebb, de négis vonzóbb tartalommal, íogy a józan ész diktálta szá­nok, feladatok kialakításának kongresszusa legyen — a rea- itások kongresszusa. Kovács Endre Időfénykép a második műszakról A férjek még mindig csak kis részt vállalnak a háztartási munkából — Statisztikai vizsgálat az asszonyok elfoglaltságáról nyel. Szórakozásra, pihenésre az otthon levő asszonyoknak természetesen szintén több ide­jük jut, mint kereső társaik­nak, — érdekes azonban, hogy a szabad idő többlet alig egy óra a háztartásbeliek javára. Elgondolkoztatóak a férjek háziasságáról készült időfény­képek. Ezek szerint azoknál a családoknál, ahol a feleség dol­gozik, a férjeknek mindössze 34,8 százaléka veszi ki részét a házimunkából, 65,2 százaléka csak tétlen szemlélője a máso­dik műszaknak. A mosás, taka­rítás, bevásárlás, stb. 66,7 szá­zaléka a kereső nők gondja, feladata; a férjek általában 10,4, a gyerekek 6,5, a nagy­mamák, anyósok és egyéb csa­ládtagok 13,8 százalékát végzik el az otthoni munkáknak. Fize­tett segítséget a kereső nőknek csak 2,6 százaléka vesz igénybe. A statisztikusok rendszeresen tanulmányozzák az asszonyok életkörülményeinek alakulá­sát, az egy-, két- vagy több- gyerekes édesanyák napi elfog­laltságát, a munkahelyen és otthon végzett munka adatait. Legutóbb' érdekes vizsgálati módszerrel, az úgynevezett idő­fényképezéssel készítettek hű és tanulságos képet arról, mi­lyen gonddal, fáradsággal jár a második műszak, a kisebb vagy nagyobb család háztartásának vezetése. A vizsgálat részve­vőit — kereső és nem kereső asszonyokat egyaránt — arra kérték a statisztikusok: je­gyezzék fel, hogy egy meghatá­rozott napjukat mivel töltöt­ték. A 24 órás „exponálással” ké­szült időfényképak adataiból egyebek között kiderült, hogy a kereső nők átlagosan 7,6, a háztartásbeliek pedig 8,7 órát», alszanak naponta. A nem kere-1 ] sók ugyanakkor takarítással, | [ főzéssel, mosással és egyéb há-;> zimunkával csaknem 9 órát 11 töltenek, az állásban levő asz-!; ezonyok második műszakja — í az egész napi otthoni munkát | egybe számítva — 4,3 órát igé-!; Vasárnap szüreti felvonulás lesz gyöngyösön A Hazafias Népfront, városiV bizottsága, valamint a tsz-ek- ben működő KISZ-szervezetek ; rendezésében tartják meg aj! gyöngyösi fiatalok vasárnap a'; szokásos vidám szüreti felvo-J nulást. |! A menet a Városi Művelő-; désá Házból indul el, ebéd;! után két órakor, s az Alkot-,; mány utcán, a Fő téren át a]; Petőfi utcán keresztül jut ki a;! Dózsa György útra, hogy at, Kossuth Lajos utcán a városi;; tanácsház elé érjen, ahol Vi-; sontai László tanácstag, a me-t zőgazdasági állandó bizottsági, elnöke köszönti a felvonuló- J ' kát. { A lehetőségeinkhez képest. Mert mi értelme lenne, ha a párt kongresszusi irányelvei­ben bejelentené a szocializmus teljes felépítését, ha olyan ígé­retekkel traktálnák az ország népét, hogy minden arra rá­szoruló lakást kap három év alatt, hogy televízióval látnak el mindep otthont, s rövid né­hány év alatt befejezik vala­mennyi üzem automatizálását, s duplájára emelik a nyugdíja­kat? Lehetőségeink, anyagi java­ink végesek. De ha reális ter­veink nagyobb tettvágyat éb­resztenek az emberekben, s ha megyénkben is • gyorsabban megvalósulnak a második öt­éves terv körvonalazta felada­tok, ha ezeknek a terveknek valóra váltásáért — Kádár elvtárs szavaival élve — min­denki úgy dolgozik, mint ed­dig, csak kicsit jobban, úgy ezek a pillanatnyilag reális alapot nélkülöző vágyak is gyorsabban teljesülnek és el­kerülhetjük azokat a súlyos gazdasági botlásokat, amelyek a „szenzációk” időszakában nehezítették gyorsabb előreha­ladásunkat. Szép számmal találhatunk megyénkben olyan embereket, kommunistákat, pártonkívü- lieket egyaránt, akik nem igénylik a szenzációt, a hang­zatos frázisokat, a merész for­dulatokat a kongresszusi irányelvektől, de megértve an­nak realitását, már tetteikkel bizonyítják helyeslő vélemé­nyüket. Sokan, nagyon sokan van­nak, akik úgy reagálnak az irányelvekre, hogy a szürke napi feladatok megoldásánál szorgalmukat, igyekezetüket megtoldva dolgoznak. Csak egyetlen nap alatt meg­jelent híreinket hozzuk erre bizonyítékul. A novaji Egyet­értés Termelőszövetkezetben nekiláttak 408 hold rét és.le­Ingerült hangon kérdezte a taggyűlés szünetében a hevesi járás egyik termelőszövetke­zeti pártszervezetének java­korban levő tagja: „mondja, elvtárs, miért vannak úgy oda azért, hogy tanulmányozzuk a VIII. kongresszus irányelveit? Hiszen ugyanaz van benne, amit eddig is hallottunk a párt politikájáról. Nincs benne semmi változás, semmi nagy esemény, vagy fordulat”. Az első pillanatra meghök­kentett a kérdés, hiszen lát­szólag igaza van az aggályos- kodónak, s mivel a későbbi viták során mások is kifejez­ték eme véleményüket, ha nem is ilyen megfogalmazás­ban, de valamennyien a szen­záció hiányáért elmarasztalva az irányelveket, úgy véltük, a beszélgetések során elhangzott érvekhez bizonyítás képpen még el kell mondanunk né­hányat. Azt mondtuk, látszólag iga­zuk van azoknak, akik úgy ér­zik, hogy a VIII. kongresszus irányelvei nem tartalmaznak „semmi újat”, semmi szenzá­ciót Emögött a látszólagos igazság mögött azonban az a lényeges tartalom rejlik, hogy legfontosabb feladataink ma sem térnek el a párt eddigi politikai irányvonalától, de az újat jelent az irányelvekben, hogy feladatainkat jobban, gazdaságosabban kell végre­hajtanunk. Nem kell új politi­ka, nem kellenek jobbra, vagy balra lendülő kitérők, szenzá­ciós változásokmert a párt jelenlegi politikája megfelel a szocializmus építésének, nem kell új politika, de kell, minél több ötlet a munka könnyeb­bé s jobbá tételére, frissebb képzelet, a nagyobb alkotóerő, a szilárdabb fegyelem, maga­sabb szakmai-politikai kép­zettség, hogy a lehetőségeink­hez képest gyorsabban halad­hassunk előre. SZENZÁCIÓJA A REALITÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents