Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

I 1962. október 11., csütörtök NÉPÜJSÄG A költségvetést tárgyalta a Gyöngyösi Járási Tanács I & jemeni miniszterelnök köszönő távirata Kádár Jánoshoz Abdullah AI Szalal, a Jeme­ni Arab Köztársaság miniszter- elnöke táviratban mondott kö­szönetét Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökének üd­vözlő táviratáért, melyet mi­niszterelnökké történt megvá­lasztása alkalmából küldött. A jemeni miniszterelnök kifejez­te meggyőződését, hogy a ma­gyar és a jemeni nép kapcso­latai fejlődni és erősödni fog­nak. (MTI) Dobi István fogadta úí ankarai követünket Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán fogadta Kutas Imrét, a Magyar Nép- köztársaság új ankarai rendkí­vüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyére. (MTI) Rónai Sándor fogadta az EAK új nagykövetét Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke szerdán bemutatko­zó látogatáson fogadta Moham­med Ibrahimot, az Egyesült Arab Köztársaság új magyar­országi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. (MTI) Békevonat — Lengyelországból VARSÚ (MTI): Békevonat indult Varsóból Berlinbe, Prá­gába és Budapestre. A vonat 350 utasa: leszerelt katona, egykori partizán, és számos tö­megszervezet képviselője, akik a három nép életének megis­merésén kívül célul tűzték ki, hogy meglátogassák azokat a helyeket, amelyeken az elmúlt háborúban lengyel és szovjet katonák kiemelkedő ütközete­ket vívtak a náci fasisztákkal. A vonat október 16-án érkezik a magyar fővárosba. Vagonszámra áll a répa a Selypi Cukorgyár úsztatói- ban, jól működnek a gépek. De kevés a víz •.. Aggasztó vízhiánnyal küzd a Mátravidéki Erőmű, a Sely­pi és a Hatvani Cukorgyár. Eső nincs, kevés víz folydogál a Zagyvában, a rendelkezésre álló kevés vizet ésszerűen kell beosztani, takarékoskodni kell vele. Ebben meg is egyezett a három üzem, a Pásztói Ál­lami Gazdasággal és a Víz­ügyi Igazgatósággal. A meg­állapodás lényege az volt, hogy a környező gazdaságok beszüntetik az öntözést. Ma még melegen süt a nap, de az éjszakák csípősek, nem sokat fejlődik már a káposzta és paprika, az erőműnek és a két cukorgyárnak kell adni a vizet. Intézkedés és megállapodás ide vagy oda, a helyszínen állapították meg, hogy a Pásztói Állami Gazdaság szurdokpüspöki üzemegysége egy nagy teljesítményű szi­vattyút üzemeltet, elveszik a vizet a selypi medence három legnagyobb üzeme elől. Ebből pedig sokkal több kár szár­mazik, mint amennyi hasznot nyernek a kései öntözéssel. Miért nem intézkednek a területi gazdasági, esetleg pártszervek? A hatáskörrel van baj. Ugyanis a szóban forgó helyen járási, sőt me­gyehatár húzódik. Vajon csak a hatáskörrel1 van baj? Ügy véljük, a népgazdasági érdek szemléletével is. Gyors és hatásos intézke­désre van szükség. Mindezt a Vízügyi Igazgatóságtól és a Földművelésügyi Miniszté­riumtól várják a Hatvan kör­nyékiek. F. L. Az idén is vásárolhatnak hízott sertést a bérből és fizetésből élő dolgozók Az Élelmezésügyi Miniszté­riumtól kapott tájékoztatás szerint mindenütt, — de első­sorban az ország legnagyobb városaiban és legfontosabb iparvidékein — a bérből és fi­zetésből élő, családfenntartó dolgozók az idén is vásárol­hatnak élő, hízott sertést az ál­latforgalmi vállalatoktól. Az állatforgalmi vállalatok a tavaly jól bevált módszer sze­rint az igénylőlapokat a me­gyei keret erejéig december hónapban a szakszervezetek megyei tanácsa rendelkezésére bocsátják, amely ezeket a me­gyei szakszervezeti területi bi­zottságok közreműködésével az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok között osztja szét. A hízottsertés iránti igényt tehát — a tavalyihoz hason­lóan — az üzemek szakszerve­zeti bizottságánál kell bejelen­teni- Az igényeket a szakszer­vezeti bizottságok bírálják fe­lül, és adják ki — megfelelő Igazolás mellett — a vásárlási utalványokat. Az így igazolt vásárlási utalvány alapján az igénylők — a kijelölt helyen és a megállapított időben — az ál­latforgalmi vállalatoktól a ser­tést megvásárolhatják. Az akció keretében vásárolt sertések eladási ára egysége­sen 16 forint kilogrammonként, A sertés ellenértékét készpénz­ben kell kiegyenlíteni. A jár- latlevél átirási költsége a ve­vőt terhelj. A vásárolt sertés elszállításáról szintén a vevő­nek kell gondoskodnia. Az akció — a hideg idő be­álltával — előreláthatólag 1962, december közepén kezdődik és 1963. február közepéig tart. (MTI) (Jcgj^ZEtlüzetEEitlM-L Ábrándozó emberek. Ma­gamban így szoktam nevezni azokat, akik tudnak és mernek messzebb nézni az átlagnál. Ábrándozók, de álmaik reáli­sak. Elragadó lendülettel tud­ják társaik szeme elé idézni a jövőt. Szavaik nyomán termő­nek látja az ember a sívár le­gelőt, virágzó kertnek a só­marta sziket. Tavakká öblö­södnek a folyók, s vizük a rét eleven zöldjét öntözi. Mások gyárak körvonalait idézik olyan meggyőző hévvel, hogy szinte magasodni látja az em­ber a téglafalakat. Álmodozók, de álmaik nem foszlanak szerte a semmibe. Kőbe, vasba, betonba teste­sednek meg, hirdetve: mi min­denre képes a ma embere. ★ Víz, víz, víz! Ez az álma minden termelőszövetkezeti elnöknek, s ha tehetnék, gyor­sabbá tennék a patakok fo­lyását, bővizübbé a kutakat, s öntöző csodákat telepítenének a földek szélére. Ilyen gyor­san persze, nem megy, de lé­pésről lépésre előbbre jutunk. Kilométerekről vezetik el a vi­zet a szomjas növényekhez, 1 szorgos forgással permetezik 5 szórófejek még most is a ker­teket. Alig több mint tíz esztendő telt el az első kezdeményezés­től, s ma már egyre több ter­melőszövetkezet tervében kap jelentős helyet a kertészet A mindennapok rohanó forgata­gában alig veszi észre az em­ber a változást, amely egy­szerre- lesz szembeszökő, s ' ilyenkor szinte meghökkenve összegezzük: íme, a belterjes gazdálkodás útjára léptünk, visszavonhatatlanul. ★ Nálunk minden a dolgozó % ember érdekét szolgálja — így felmondva szinte közhelynek $ hat. És mégis, újra és újra ^ megragadja az embert, amikor f ezt a mindennapi élet igazol­tja. Hosszú idő után újra fel- $ kerültem a Mátrába. Éppen $ váltás volt, érkeztek az üdü- % lók, akik a legszebb őszi na­gyokból töltenek itt néhányat. % Repeső izgalommal csomagol- % ja ki holmiját a békéscsabai f szövőnő és a pécsi bányász, t Hamarosan benépesülnek a sé­tányok, békésen megférnek $ egymás mellett az öregek, akik élvezték „nyaruk” melegét, s í a fiatalok, akik. mi tagadás, % inkább a lányok színes ruhá- t iában gyönyörködnek. Elegán- t sak és vidámak, csupán ki- 't dolgozott kérges kezük árulko- %dik arról, valóban a munkása- % ké itt minden. \ Az MSZBT megyei ^titkárainak értekezlete í f A Magyar—Szovjet Baráti y Társaság megyei titkárai két Í napos értekezleten tárgyalták ^ meg a közeljövő feladatait a 1, társaság országos elnökségének 1, iránya'vei alapján. A tanács- J koz£"f Kristóf Istvánnak, az * MSZBT főtitkárának előadás* vezette be. (MTI) a mesteri hasítványokat muto­gatták. A beszélgetéssel gyorsan rö­pül az idő és a hirtelen felhar­sanó kürtszó jelezte, hogy rob­bantás következik. Földet rázó dördülések resz­kette ik meg a levegőt és a.fü­tyülő kődarabok koppanással ülnek el az erdei harasztban. — Vége — harsan újból a kürt. A munkások újból elfog­lalják helyüket, megkezdődik a kopácsolás. Csikorgással in­dul a pálya és míg lefelé in­dulunk az idomköveket pakoló autókhoz, a kísérő KISZ-titkár terveiről szól. Arról beszél, hogy miként készültek a járási küldöttértekezletre, hogyan si­került a fiatalokat a jobb ter­melési eredmények elérésére serkentenie a szervezetnek. O któber 13-án Kalóczkai Kálmán is ott lesz a pétervásári járás kommunis­táinak nagy tanácskozásán, ahol számot adnak, milyen if­júsági munkát végeztek az el­múlt három év alatt. Ezekkel a gondolatokkal enged utamra• a titkár és máris robogunk. Egyre távolodik a kőbánya, ki- \ sebbek lesznek az emberek, j akik hangyaszorgalommal tör- • delik az óriássá magasodott \ Csákánykőt. (— ács) Követ fogyasztó emberek között Recsken cseppent ide Füredi György, hátán a puttonyszerű ládával, amelyben a robbantásokhoz viszi az anyagot. — Jó reggelt, Füredi elvtárs — köszöntik a harkály módra kopogó ricerek. — Hogy megy a munka, Hock bácsi? — S a köszönésre meg­áll a kalapács és a szemüveg alól barátságos tekintet néz a kérdezőre.' — Makacs kővel birkózunk, de haladgatunk — még pár mondat és újra éleset koppint a kalapács, fehér porcsík csap fel a véső alól. .— A múlt havi tervünk na­gyon jól sikerült, meghaladtuk a 100 százalékot is — tájékoz­tat Füredi, az üb-elnök. — A szintek közötti versenyben a 2-es szinten dolgozó derecskéi szárny vezet, ha az idő is úgy akarja, teljesíteni tudjuk a ter­vünket. A 3-as szinten ér utói ben­nünket a bánya KISZ-titkára. Kalóczkai Kálmán, amikor két fiatallal beszélgetünk. Már ők is felszabadultak a segédmun­ka alól és a hangjukban nem kis büszkeség bujkált, amikor ronypálya feladójánál rendez­geti a csilléket. — Majd melegünk lesz, ha beindul a pálya — kapcsolódik a beszélgetésbe Holló Imre, aki helyettesíteni jött erre a napra Pista barátja helyett, aki kis­motor-kezelésből vizsgázik a lakótelepi kultúrházban. Felbúg a jelzőkürt. Indításra kér engedélyt a motorkezelő. Készen vagytok? Utolsó kéz­melegítés, vérmozgató ugrálás és a végtelenített drótkötél megfeszül, aztán megindul. A visszhangot verő szikla­falak alatt indul a munka. Mintha csengők köszöntenék az egyre erősödő napot, úgy szól­nak a ricerek vésői, kalapácsai a kemény kövön. A 2-es szintet kanyargó lép­cső köti össze a feladóval. Egy­re közelebb kerülünk a szikla­falhoz, egyre magasabbra ju­tunk. A völgyben gomolygő tejfehérség eltakarja a házak pirostetejű tömegét, Recsket. piros arcú, közepes ter- ’ metü férfi kapaszkodik a kettes szint felé■ Ha nem lennénk kőbányában, azt gon­dolhatnánk, hogy szüretről : l(ől és Kisterenye felöl : *» befutnak a vonatok, s •mozgalmassá válik az állomás •előtti tér. • Indul a lánosi és a parádsas- ■ vári autóbusz! Az egerbaktai Ikőbányászjárat is megérkezik, j majd folytatja útját fel a ;hegyre, a bányához. A kocsi­dban csendben szenderegnek az '•emberek, csak a fiatalabbak, \ Holló Imréék ugratják egy- Imást. Meredeknek fordul az ; út, sűrű füstfelhőben utazunk !tovább, küszködik a motor­• Lassan, szinte lépésben ér­ikezünk fel a simára gyalult l platóra. A bánya még éjszakai '•álmát piheni, a lassan felszálló •gomolygő ködből magasra l emelkednek az élesre robban­tott sziklaszirtek. Olyan érzése ;van az embernek, mintha feje '•fölé hajlanának és minden '•pillanatban a ledűléssel fenye- '• getnének. I Van dolga a fiatal Malácsik '.Zoltánnak, mindenki elsőnek i akarja felvételezni a szerszá- '• mqkat, hogy a fél nyolcas csön- j getés már a helyükön találja löket és bizony azoknak igye- i kezniük kell, akik a platótól í 60—70 méter magasan levő 3-as í szintre akarnak felérni a kez­désre. i — Ilyenkor kicsit hideg a l csille — dörzsöli kezét Tárná­id sovszky Tivadar, aki a sod­járási tanács vb-elnökhelyette- se is részt vett. A költségvetési javaslatot a tanács megszavazta. önerejükből is keressék meg a lehetőségeket. A válaszadásban Györbíró Ferencen kívül Göcző József, a Harangi István nyitotta meg tegnap a tanácsülést, amely Györbíró Ferencnek, a pénz­ügyi osztály vezetőjének elő­terjesztésében az 1963. évi já­rási és községi költségvetési tervezetet tárgyalta meg. A ta­nácsülésre a gyöngyösi járás községeiből szép számmal ér­keztek meghívottak is. A kulturális vonatkozású té­telek kijelölésével kapcsolat­ban főként a pedagógusok mondották el ' véleményüket, mint Horváth József, Végh Ist­vánná, Körmendi Miklósné, Szűcs Bertalan, Göcző József és Gulyás László. Az egészség- ügyi kérdéseket dr. Nagy La­jos, dr. Dobsa Lajos és dr. Feisthammel Frigyes vitatta. Az utak, járdák és egyéb köz­ségfejlesztési munkák célkitű­zéseit illetően Tóth Pál, Szi- ráki István, Oláh János, Ludá- nyi József, Koklács Mihály és Sípos Károly mondotta el ész­revételét. Felszólalt még Ka­marás Lajos és Valek László. Molnár Jenő, a járási párt­bizottság első titkára, az igé­nyek és a lehetőségek össze­hangolására hívta fel a figyel­met. Emlékeztetett arra, hogy az állam csak a járás vonatko­zásában 15 millió forinttal já­rul hozzá a költségvetési célok eléréséhez. Feltétlenül szüksé­ges, hogy a községi tanácsok származott, hanem az, hogy mit és hogyan tesz ma. Ha be­csületesen dolgozik, ha nem tesz ellenünk semmit, megbe­csüljük a munkáját, őrködünk jogain, és szóba állunk vele, ha érdeklődik valami felöl, ha van mondanivalónk a szá­mára. A megbélyegzés, az in­dokolatlan megbélyegzés, az oktalan elkülönítés nemcsak akkor felháborító, ha az a sár­ga csillagot jelenti, mint volt az egykor, az uralkodó faj el­méletét kiagyaló fasiszta esze­lősök idején. Könnyű az irányelvekre rá­bólintani, de a szellemében él­ni, cselekedni, lám, amint a példák is mutatják, korántsem olyan egyszerű. Ezért kell han­gos szóval figyelmeztetnünk minden kisiklás esetében, mert a jóindulatú elnézés súlyos kö­vetkezményeket vonhat maga után. Nem hallgathatunk ilyen esetben gyáván, még akkor sem, ha a jó szándék adja száj­ra a szavakat, ha a párt, a szocializmus rosszul értelme­zett féltése készteti a vélemény kimondására az eszmei sötét­ségben botorkálót. Cinkosok lennénk, ha hallgatnánk. És itt merül fel élésen a követelmény, amely a párttag­nak kötelességévé teszi, hogy ideológiailag és az általános műveltségének fejlesztése cél­jából is, állandóan képezze ön­magát. Hogy miért? Mert a párttag mindig példát mutat, akár gondol erre, akár nem. Az emberek, a környezete min­den cselekedetét, minden meg­nyilvánulását úgy ítéli meg, hogy ő párttag és nem csal: bányász, tsz-tag, vagy — ha úgy tetszik — tanácselnök. NAGYON JÓ DOLOG az, hogy a milliók féltő szemmel nézik a párttagok munkáját, életét. Éppen ezért kell mindenben tükörként élnünk, de soha sem Úgy, hogy a párttag többre tartsa magát másnál. Nem va­gyunk mi különleges emberek, csak tudjuk, hogy mit teszünk, és kiért tesszük. G. Molnár Ferenc tek — tif tantárgy gimnáziumok romában ják. Helyet kapnak a tan­anyagban a marxista-filozófia legfontosabb kategóriái, s a legáltalánosabb világnézeti kérdések. A társadalmi isme­retek tananyaga lényegében olyan témákat tartalmaz, 'amelyek részben rendszerezik és mélyebben elemzik a külön­böző órákon elsajátított világ­nézeti, politikai ismereteket, részben kiegészítik azokat. hat, az irányelveket még azok . is elfogadják általában, akik az élet adta gyakorlatban más- ■ ként vélekednek, mint ahogy elvileg állást foglalnak az irányelvek mellett. Nem egyszerű dolog ez, két­ségtelen, de nem is olyan riasztó, mint az első utánagon- dolás pillanataiban tetszik. A nagy igazságok mindig és mindenkiben elsöprő erővel re zónáinak, gyűrűznek, még ak­kor is, ha a másik oldalról hallja azt valaki. A nagy igaz­ságok azonban egyedi esetek­ben és személyeken keresztül kelnek életre. A módozatok le­hetősége tehát innen van. Ter­mészetes és szükségszerű je lenség ez? Bizonyos mértékig: igen. Talán azt is mondhat­nám, sokkal nagyobb hiba len­ne, ha a hurrá-kórus épület­rengető harsogása kísérné, mint valamikor a hangzatos kinyilatkoztatásokat, amelyek korfordulókat harangoztak be, de csak önámításként hittünk a sodró erejű szavak igazságá­ban. Jó az, ha az emberele el­mondják a véleményüket. Jó az, ha az emberek nyíltan ki­mondják a gondolataikat. Csak akkor lehet a. gondolatok vado­nábán rendet teremteni, ha a vadon mélyére hatolunk be. Nekünk pedig ezt; kell tenni. Nem azért, hogy a bátor vál­lalkozás hősének szerepében tetszelegjünk, hanem azért, mert társaink szemléletében akarunk a dolgok értékelésé­ben hasznosan cselekedni. A felelősség vezet bennünket. A felelősség akkor, amikor kimondjuk a párttagnak, hogy nem követelhet magának több­jogot, mint amennyit a párton- kívülinek követel. A felelős­ség vezet bennünket akkor, amikor kimondjuk, hogy mi nemcsak a párttagok, hanem a milliók számára akarunk sofc- kal többet és jobbat teremteni ebben az országban, mint amennyivel most rendelke­zünk. Nekünk nem az a döntő érv egy emberrel kapcsolat­ban, hogy milyen családból Társadalmi ismert az általános IV. év föl Az új gimnáziumi tanterv életbeléptetésével egyidejű­leg vezetik be majd a 4. évfo­lyamban a társadalmi ismere­tek oktatását. — A tárgy tanításának alap­vető feladata, hogy elősegítse a fiatalok helyes tájékozódá­sát korunk fő problémáiban. A tantárgy alapvető tartalmát a társadalom fejlődésének leg­általánosabb törvényei alkot­RÉGI A PÉLDA: a gyön­gyöt fájdalom szüli, s amíg í napfény megcsillanhat mély­tüzű testén, verejtékes erőfe­szítést kell áldozni érte. De a példa nem önmagáért van Emlékeztetőül inkább, hogy a türelmetlenség élét elvegyem s az okokat megtalálni véljem. A mi dolgos világunkból va­ló példák is rendelkezésre áll­nak. Nem is kellett messzire menni érte, de a lélek mélyé­re kellett nyúlni, még akkor is, ha a lélek olykor akaratla­nul tárja fel titkát. Történt pedig az egyik bá­nyaüzemnél. Aki italos fejjel érkezett munkába, nem enged­ték leszállni a vágatok mélyé­be. Féltették egészségét, életét. De ezzel együttjár, hogy iga­zolatlan mulasztást írnak a lapjára. Az igazolatlan mu­lasztás pedig nemcsak erkölcsi megbélyegzést jelent, hanem anyagi juttatásoktól való eltil­tást i,s. A felelőtlenség tehát drága mulatság — mondhat­nám kissé leegyszerűsítve. Azt hinnénk, hogy ezzel a módszerrel mindenki egyetért, különösen azok, akiknek érde­két sr algái ja a nevelés szigora. A bányaüzem taggyűlésén azonban elhangzott a hozzá­szólás, amelynek az volt a lé­nyege, hogy ha már az ittas embert hazaküldik, igazolatlan mulasztást írnak neki, ne te­gyék ezt a párttaggal. Ne te­gyék azért, mert egyetlen könnyelműség miatt súlyos összegtől esik el a családja. Másik taggyűlésen azért emelt szót az egyik párttag, mert ő már negyvenöttől a zsebében hordja a piros köny­vecskét, ott harcolt mindig, ahol a legtöbbet kellett tenni a népért, arra sem volt ideje, hogy az elemi iskola négy osz­tálya mellé újabb bizonyít­ványt szerezzen, de ezt nem méltatja senki. Még csak jobb beosztást sem kap. A tsz párttaggyűlésén fa­kadt ki az indulat hevében a hozzászóló: „A volt kulák le­het a szövetségese magának, de nem nekem!” Mennyivel egyszerűbb volna azt állítani, hogy a példák csak szélsőséges és egészen egyedi eseteket mutatnak. Az irányelvek mindenkinek elis­merő együttérzésével találkoz­nak, a helyes, világos, hasznos célkitűzések olyan visszhang­gal zengnek, ami büszkévé és boldoggá tesz bennünket. Könnyű volna ezt állítani, de nem lenne igaz. MINT AHOGY AZ IS mesz- sze járna az igazságtól, ha azt mondanánk, hogy az irányel­vek nem váltották ki milliók és milliók helyeslését. Mert bármennyire is ellentétnek /jreiLmhuf eJ hiiézkedéit Az élet is fájdalommal születik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents