Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

4 NEPÜJS AG 1962. október 10., szerda GARAY JANOS A becsületes megtaláló M(>st nem akarok rajta gon­dolkodni, csak tényként jegy­zem meg, hogy szerkesztősé­günkben, vagy levélben, vagy. személyesen egyre többen je­lentkeznek, hogy nyilvánosan köszönjük meg ennek vagy an­nak becsületességét- Igaz, hogy nem köszönet tárgya, mert azért ember az ember, hogy becsületes legyen, de ha már azt mondjuk, hogy a pénznek nincs szaga, mégis ülő megkö­szönni Kovács Nándornak, a füzesabonyi OTP-fiók tisztvi­selőjének, hogy Olasz István makiári pedagógust pénzgond­jától mentesítette azzal, hogy annak a vonatban hagyott ezer forintját, igazolványaival együtt már a következő napon sietve visszaszolgáltatta. Ezért jött be Olasz István Maklárról, s ha neki ennyire fontos volt a személyes köszö­net mellett a nyilvánosság, ele­get tettünk kérésének és meg­értőik. (A) — ŰJ, BILLENŐS, zárt szemétgyűjtőkocsit, ún. „Ku­kát” kapott az Egri Város- gondozási Vállalat. A 230 000 forint értékű kocsi próbáján ratása már megtörtént, s né­hány nap múlva — ha a szükséges szeméttartók is megérkeznek — már ez a kocsi járja a belvárosi utcá- k&t- EGERFARMOSON . a Fü­zesabonyi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának három­tagú bizottsága kezdte meg munkáját. A bizottság feladata felkutatni azokat a szántóterü­leteket, amelyeket jelenleg rét- és legelőként hasznosíta­nak. — TERMELÉSI TANÁCS­KOZÁST tart ma délelőtt tíz órakor az egri Felsőmagyar­országi Üzemi Vendéglátó Vállalat. A tanácskozáson az eddig végzett munkákat ér­tékelik, valamint a negyedik negyedév soron következő feladatait és a jövő évi ter­veket ismertetik a dolgo­zókkal.- 500 HOLD búzát vetettek el már Kétútközön. A még hát­ralevő 300 hold vetését is rö­videsen befejezik. — PARKOSÍTJÁK az egri vár területét, az elhanyagolt részeken már hozzáfogtak a gyepesítéshez és virágágyak készítéséhez. A parkosításra mintegy hetvenötezer forintot fordítanak.- MA KEZDIK MEG a Fü­zesabonyi Járási Tanács mező­gazdasági osztályán a termelő­szövetkezetek jövő évi tervei­nek felülvizsgálását. Naponta két termelőszövetkezeti tervet ellenőriznek. A televízió műsora 18,00: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. — 18,20: A kisfilmek kedvelőinek. 1. Hét művészet. Román rajz­film. 2. Űt a Dolomitokban. NSZK útirajzfilm. — 18,40: A tudomány világából. — 19,10: Orvosi tanácsok. A házi beteg­ápolásról. — 19,20: Tv-híradó. -.-. 19,35: Mezőgazdászok fó­ruma — 19,45: Kegyetlen el­lenség. Szovjet tv-film. 20,25: Zenés utazás. Filmösszeállítás. — 21,15: írók a kamera előtt. Látogatás Sándor Kálmánnál.' — 21,35: Híreik, a Tv-híradó ismétlése. (MTI) ron neves költője lesz a re­formkornak mind az epika, mind a líra művelése terén. Életműve persze sohasem jut a .kortársak (Vörösmarty és Pe­tőfi) szintjének mgasára, de a Mátyás király Gömörben-, a Kont-, a Hunyadi László-, a Zrínyi Miklós-jéle írások máig is becses alkotásai irodalmunk­nak. Még inkább a népszerű Háry-história, Az obsitos, amely kétségtelenül költészete csúcsát jelöli. Éz az élő sze­mélyről mintázott (Háry János szekszárdi fazekasmester v>plt), nagyokat lódító, ízes magyar­sággal mesélő .Garay-hős köz­ismert alakjává lett irodal­munknak, a mű egésze meg — sajátos realisztikus színével — a kezdődő, magyar lírai rea­lizmus egyik szép darabja. A népmesékre emlékeztető motí­vumok, a téma, a nyelvezet egyformán arra utalnak, meg inkább a második rész szépen csengő párosrímű tizenkettősei, a „magyar elbeszélőforma” erne már előtte is szép tradí­ciókkal kérkedhető versformá­ja. Az obsitos igényes művészi- ség'e, bensőséges hangulata 48-as lírájában csillan még fel itt-ott, de egészében egyetlen versére sem lesz már jellemző. Ekkori költészetének legjobb darabja: Szabadsági dal, Indu­ló, Síri harang az élőkhöz, A március tizenötödiki nép, A költő-katona, Honvéd halála, stb.; mind a szabadságharc élményéből fakadnak. Méltán kapott ekkor katedrát a pesti egyetemen Vörösmarty és Eötvös József jóvoltából, amit a bukás után természetesen el­vesztett. Ä bukott forradalom, az “ anyagi gondok, no, meg egészségi állapotának rohamos romlása, mind megannyi kese­rűség. lelki depresszióként gyü- lemlik fel benne; nem csoda hát. hogy aránylag fiatalon, szemevilágát vesztve, negyven- egyéves korában. 1853-ban meghalt., Lökös István Bemutatták Egerben a Heves megyéről készített három kisíilmet Több mint ötezer kilométert tettek meg megyénkben a Bu­dapesti Filmstúdió rendezői, operatőrjei, a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács megbízásából elkészítették ,a megye iparát, mezőgazdaságát és kulturális életét bemutató kisfiknet, amelyet tegnap dél­előtt mutattak be meghívott vendégek előtt, az egfi Vö,rös Csillag Filmszínházban. A há­rom kisfáim — Roszik Gyula rendező, valamint Sziklai Kor­nél és Farkas Kálmán opera­tőrök alkotásai — bemutatja Heves megye fejlődő mező- gazdaságát, egyre gyarapodó iparát, s kulturális életének egy-egy mozaikját. A bemuta­tón a film alkotóin kívül részt vett többek között Putnoki László, az MSZMP megyei bi­Felhivás Az egri 15. sz. Gépipari Tech­nikum igazgatósága november 1-én önköltséges alapfokú mű­szaki szakrajz-tanfolyamot in­dít kezdők részére. A tanfolyam időtartama 4 hónap, heti két alkalommal, a délutáni órákban. A tanfolyam sikeres elvégzése után a tanu­lók bizonyítványt kapnak. Jelentkezrietnek érettségizet­tek, vagy 18 évesnél idősebb gépipari szakmunkás dolgozók, vagy munkaviszonyban nem álló nők is. Jelentkezési határidő októ­ber 25. Jelentkezési lap a technikum igazgatójánál kapható, Eger, Kossuth utca 8. sz., vagy a Finomszerelvénygyárban Be- reczky Lászlónál. ' zottságának első titkára, Bíró József, a megyei pártbizottság titkára, Csuhaj Ferenc, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Csicsai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője, Bóta Albert, a megyei pártbizottság munka­társa. Vándorxásxló a kápolnai K ISZ-sservexe Ének A füzesabonyi járási KISZ- bizottság tegnap délelőtt érte­kezletet tartott, amelyen első napirendi pontként Veres Ist­ván, a járási pártbizottság munkatársa ismertette a VIII. pártkongresszus irányelveit. Második napirendként Ko­vács János járási KISZ-titkár az alapszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokat is­mertette. A délutáni óráikban a KISZ-alapsze rvezetek vezetői számára tartottak előadást. Az értekezlet végén ünnepélyes keretek között adták át a ká­polnai KISZ-alapszervezetnék „A járás legjobb gazdasági munkát végző alapszervezete" elnevezésű vándorzászlót. (—váry) 1962. OKTÓBER 10., SZERDA-S GEDEON 150 évvel ezelőtt, Í812. október 10-én született GARAY JANOS hírlapíró és költő. 1842-ben ő in­dította meg a Regélő Pesti Divat­lap-ót. A reformkor ellenzéki esz­méit tükrözi Kont című balladája. Legismertebb műve Az obsitos (1843), amelyben szülővárosa; Szekszárd egyik leszerelt katonája révén megteremtette a hazudozó; de hallgatóságát mulattató Háry János figuráját. Műve nyomán Kodály Zoltán daljátékot írt. 1848- ban a pesti egyetem irodalom­szakos tanára lett, majd a szabad­ságharc bukása után állásából fel­függesztették. összes munkáit Fe- renczy József 5 kötetben gyűjtötte össze és ő írta meg életrajzát is. 105 évvel ezelőtt, 1857-ben halt meg JOSEPH RESSEL osztrák er­dőmérnök, a hajócsavar (propel­ler) feltalálója, aki azt Triesztben a ..Civetta’ gőzösön próbálta ki. Találmánya hasznosítatlan ma­radt és csak a 10 évvel ezután fellépő John Ericson svéd felta­láló szerkezete után terjedt el. 70 évvel ezelőtt, 1892-ben született IVO ANDRICS szerb író, a mai jugoszláv irodalom egyik vezéralakja (Híd a Drinán, Vihar a völgy felett, Travniki krónika), akit a múlt évben Nobel-díj- jal tüntettek ki. 45 évvel ezelőtt, 1917. október 10-én született BRAUN ÉVA, a kommunista párt mártírja, aki a II. világháború előestéjén a háború elleni ifjúsági tüntetések rendezésében tűnt ki, majd az ellenállási mozgalom lelkes részvevője volt. Az állandó illegális munkában részt vevő, rendkívül intelligens lányt a rendőrség többször letartóztatta, és a rendőrségen is társai bátorítója volt. A nyilas terroristák röviddel Budapest felszabadulása után a Várban orvul meggyilkolták. 35 évvel ezelőtt, 1927-ben e napon halt meg STROMFELD AUREL, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg vezérka­rának főnöke. Annak bukása után 3 évi börtönre ítélték, kisza­badulása után o szervezte meg a Rendező gárdát, majd belé­pett a kommunista pártba és annak megbízásából írta meg a Készül az új háború című könyvét. 55 évvel ezelőtt, 1907-ben ezen a papon az általános, titkos választójog elnyerése érdekében az országban 200 EZER EMBER LÉPETT SZTRÁJKBA. GARAY JANOS FILM: Két „N“ úr Érdekfeszítően izgalmas, magyarul beszélő lengyel ügyi film, amelyet az e'gri Bródy Filmszínház mutat be bér 19—20-ig, a hatvani Kossuth Filmszínház október 14-ig és a füzesabonyi filmszínház október 15—17-ig. doboz? tmtf Egri Vörös Csillag Aki átmegy a falon Egri Bródy Esőcsináló Gyöngyösi Puskin Két élet (I.—n. rész) Hatvani Kossuth ördögcsapda Heves Bambi Pétervására Küldetés Bahesiszerájba Füzesabony Kilencedik kör W ' AA O S o c?. > Egerben du. fél 4 óráké: • A FÖLD GÖMBÖLYŰ ' (Bérletszünet) Madaras megvárta, hogy a fiú elhallgasson, aztán türel­mesen folytatta, közönként bó­lintva, mintha egy-egy mondat után az orrával kívánt volna pontot tenni: — Beállt, fiam. de ezt kár is emlegetned. Hogyan fogad­tuk mi? Kirendeltük a muzsi­kusokat is. Hát hogyne. Már­ton István jött aláírni: szigorú és értő paraszt, vagyis egyálta­lán nem akárki: Ö meg? Oda- körmölte a nevét, s hazament. Ennek éppen fél esztendeje. Azóta a színét se láttuk. — Tudom! — Az a baj, hogy más is tud­ja. Nem múlik el nap, hogy az emberek a tányéromra ne ten­nék. Migrt nincs itt Márton István? Miért kivétel? Ha nem jár dolgozni, miért nem lökik vissza a földjét? Egye meg? — gebedjen meg rajta ő, ne ve­lünk túrássá ... Láthatod, fiam, hogy megkapom én is az apád miatt. Mégis kerülni sze­retném a csúfságot, mert nagy csúfság volna, hivatalos hatá­rozattal kirekeszteni _ őt az Aranykalászból. Hát azért mondom... amíg lehet, ma­radjon a dolog a családban: beszélj vele te. Madarastól ritkán telt ki ek­kora szónoklat, maga is élbá­mult rajta, hogy mennyit be­szélt egyvégben. Rövidebbre is fogta volna a szót, ha rá nem fanyalodik a füllentésre, mert bár való igaz, hogy az öreg Márton érthetetlen és konok elmaradása sok mérgeiődés és hangos szemrehányás okozója volt az Aranykalászban, néki ugyan soha eszébe sem jutott volna, hogy olyan javaslattal álljon a közgyűlés elé, hogy az öreget — vagy bárki mást — kirekesszenek maguk közül, sőt, az igazat megvallva, neki egyetlen közgyűlésen, semmi­féle javaslata sem. szokott len­ni; az egész kizárást csak ijesztésül emlegette, hogy men­jen már a fiú, s hagyja őt bé­kén. Pistának az járt’ a fejé­ben, hogy az ő apja minden bi­zonnyal fütyül rá, hogy a szö­vetkezetben mit határoznak felőle. De nem mert vitatkozni az elnökkel, iménti haragja már ellofobiant: és különben is, más gondok felhozták be hom­lokát, s ezektől a gondoktól ne­kikeseredett egészen, vonásai furcsán és gyámoltalanul fel­lazultak, mintha csontos arca hirtelen megpuhult volna. — Nekem is beszélnem kel­lene vele — szólta él magát, nehéz gondjában. — Mert még semmit sem mondott, se jót, se rosszat... pedig már itt az ideje. Készülnénk a lakoda­lomra ... Az elnöknek sejtelme sem volt róla, hogy a fiú házasodni akar, de azért szívesen és atyásan helyeselt: — Jól teszed, fiam, ne is ha­logasd! Egye meg a fene, ha jól nősül az ember, soha sincs elég korán: ha meg rosszul, soha sincs elég későn ... Az ám, kiment az eszemből: kit is vennél el? — Múzsái Ilonkát — Ejha. — Igén. Én se értein egé­szen, mit kedvel bennem: de azt mondta, hozzám jön. De mire? Maguk nem adnak pénzt, csak keveset; az ígért előleg helyett pár forintot lök­nek az ember elébe. Cigarettá­ra sem elég. — Majd lesz, ne félj! össze­szedjük magunkat! — És addig? ... Az anyám, ha élne, legalább enni volna rendesen. Vagy ; kotyvasztunk valamit, vagy se: szalonnán élünk, téli maradékon! ... va­lamikor azt beszélte rólunk az egész Kisköz, hogy a kezünket is zsírban áztatjuk: hát ide jutottunk, híres Mártonék. A kalapjára ütött egyet, s a fogát csikorgatta, úgy sajnálta magát. Madaras értetlenül kérdeate: — De hát a nénéd? Miért nem ád elétek meleg ételt, legalább napjában egyszer! Pista felpillantott. A szeme zavart volt és páralepte. — Az apám őt is elmarta hazulról — mondta tompán. — Nem is értjük, egyáltalán nem értjük. Szigorú volt min­dig, de jó volt, a lelkét kitette értünk; de mióta beállt, her­vadni kezdett benne az élet. Napok telnek el, ^ nincs egy szava sem, és nem tűr maga mellett senkit: néha olyan fur­csán, meredten néz rám, hogy nem merek a házban aludni, kimegyek az istállóba. Madaras nyugtalanul emel­gette a tenyerét az asztalon. Éppen csak ez hiányzott neki, hogy a lelki nyavalyájukat is elébe teregessék: a beszélgetés egyszeriben annyira idegesíte­ni kezdte, hogy a homloka s a nyaka nyirkos lett. — De hát koplalni mégse kellene — kanyarodott vissza gyorsan a létfenntartás egy­szerűbb, s köznapibb témájá­hoz. — Kaptatok pénzt a lo­vakért, a tehé­nért, a kocsi­ért, ezért- azért... az őszí vetések árát is megkaptátok: apádnak, akár­hogyan szá­molom, leg­alább húszezer forintja van. Pista várat­lanul és kese­rűen felneve­tett: — Húszezer! A többin, há osztozhatnánk— maga is jól járna, meg én is ... Százezer forintot őriz va­lahol, de még föle is van, egy párezer: de úgy eldugta, hogy az isten se talál rá, a végén majd ű maga is elfelejti. (Folytatjuk.) 1/ isiskolas korunk kedves ** költőismerősének, Ga­ray Jánosnak .mésfél százados születési jubileumát ünnepel­jük ma, aki a Kont és Az obsi­tos című, szépen stilizált, mű­vészi ihletettségű műveivel nemzedékek egész sorának tu­datába topta be magát, még a gyermekévek idején. Rövid, szerény és megpróbáltatások­kal teli életiét szinte teljesség­gel az irodalomnak szentelte, megérdemli hát ennélfogva is, no, meg írói rangja miatt is, hogy féjet hajtsunk emlékének. Afféle szegény nemes-gye­reknek született, éppen százöt­ven esztendeje, Szekszárdon, a tizenkét gyerekes1 nemesi famí­lia elsőszülöttjeként. Eszes és értelmes gyerek lévén, 1 költői lelkületű édesanyja jóvoltából csakhamar oft találjuk az ifjú Garayt a pécsi ciszterciek gim­náziumában, ahol módja nyí­lott olvasó:szenvedélyének ki­elégítésére is. Horatius, Vergi­lius, majd a magyarok közül Virág, Vörösmarty, s a Himfy szerelmi társaságában jut el az irodalomhoz, illetve annak mű­veléséhez. Nem is lesz belőle aztán se pap, se orvos, de még filozófus sem. hanem költő és publicista, szóval, afféle litetá- tus ember, aki nem sokat ad már a kutyabőrre, a szónak a maga korában még nem éppen „avult” értelmére, meg a köl­tői pálya lenézett voltára. Első ízben segédszerkesztőnek áll Mátray Gábor Regélő és Hon­művész című lapjához még 1333-ban, hogy aztán végigjárja csaknem valamennyi és vala­mire való lap szerkesztői hi­vatalát, hol ilyen, hol másféle minőségben. Neve ott sfcerepel a Munkácsy-féde Jelenkor és Rajzolatok című lap hasábjain csakúgy, mint Orosz József Hírnökében, míglen 1842-ben Erdélyi Jánossal maga is lap- alapításira szánja el magát, életre híva a Regélő Pesti Di­vatlapot, amelyből Vahot Im­re kezében lett a Petőfi szemé­lyéről híressé vált Pesti Divat­lap 1844-ben. A z írói, irodalmi környezet, a publicista professzió a költészetben is meghozta eredményeit: Garay végső So-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents