Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

1962. október 10., szerda NÉPÜJSÄG 3 Sikert hozó hétköznapok Egy hónapja sincs, hogy in­dult a cukorgyártás. Azóta megállás nélkül mennek a gé­pek, és ha valami rendkteüli dolog közbe nem jön, január végéig, megszakítás nélkül, ál­landó, éjjel-nappali műszak­ban dolgoznak. Valóságos labi­rintus ez a gyár. De az igazga­tónak, a főmérnöknek, a rendé­szet vezetőjének, a szakszerve­zet megbízottjának és a bizton­sági felelősnek az a feladata, hogy minden hónapban egy­szer a gyár minden zegét-zu- gát sorra vegyék. Ellenőrzik, hogy műszaki hiányosság, meg­tűrt fegyelmezetlenség, néha talán semmiségnek vélt hiá­nyosság nem veszélyezteti-e a dolgozók egészségét és testi épségét. Mindenkire vigyáznak Az Elfánál vadonatúj padló­zat volt. De felbontották és járdarácsra alakították át, hogy könnyebb és főleg biztonságo­sabb legyen itt a munka. Sas­vári János és Szabó József csak az ablakon néz ki és lát­ják, hogy van-e még a kocsi­ban répa. hová irányítsák a vízsugarat. — Két vágányról mosatunk, halad a munka, nem történhet baj. Csak vizünk legyen ele­gendő — mondják az előmun­kások. A diffúziók alatt leszakadt a biztonsági korlát. — Ellenőriztem, a lakatosok elvégezték a naplóba jegyzett munkát. Mindent megtettünk, hogy ebben az üzemrészben senkit se érjen baleset — ma­gyarázza Búzás László, bizton­sági megbízott. Szűkszavú, de határozott a havi biztonsági szemle jegyző­könyve. És legnagyobb erőssé­ge, hogy semmit el nem felejt. De természetesen el kell olvas­ni, nemcsak aláírás előtt, ha­nem a következő hónap szem­léjének megkezdése előtt, sőt, Nemzetközi óvoda Párizsban, az UNESCO-palo­tában dolgozó szülők közössége óvodát létesített az „UNESCO- gy er ekek” részére. A valóban nemzetközi óvodában hatvan 3—5 év közötti kislány és kis­fiú jár, akiknek szülei 16 or­szág állampolgárai. mindaddig, míg minden téte­lét ki nem pipálhatták, az el­intézés jeleként. A szabálysze­rűen, jól végzett biztonsági szemle jegyzőkönyvei pontosan nyilvántartják, hogy kinek mi van a rovásén. Például: Kocsis József művezető és Juhász La­jos mérnök szeptember ötödiké óla adós a 2-es számú telep, vagy ahogyan a gyáriak neve­zik, a Kincsemben, a telepvilá- ■gítás megoldásával. Nincs villanyoszlop? Az ÉMÁSZ-tól sem kaptak? Jó, jó. A magyarázat csak addig ele­gendő, amíg baleset nem törté­nik. De utána felelősséget kell vállalni. Ügy véljük, jobb len­ne intézkedni, hogy felelősség­re vonásra ne kerüljön sor. M/Vérfeleit* újítók Ebben az évben (szeptember 30-ig) 146 újítást nyújtottak be a Hatvani Cukorgyárban. El­fogadtak 67-et, be is vezettek 41 újítást A legújabbak közé tartozik Répást Lajos szállítási ügyintéző és Kovács István főgépész javaslata, összesen több mint egymilliókétszáz­ezer forint az újítások gazda­sági eredménye ebben a gyár­ban. Az újítási díjak kéthar­madát eszmei díjként és csak egyharmadát fizették kalkulá­ció alapján. A kétharmad-egy- harmad arány jó a termelé­kenységnél, de úgy véljük, az újításoknál feltétlenül változ­tatni kellene, a kalkulációs alapon számított díjak javára. A gyár bejáratánál tetsze­tős, szép versenytáblák fogad­ják a belépőt. Külön táblája van az újítóknak. Bárki tájé­kozódhat a benyújtott, az elfo­gadott és kifizetett újítások ügyében. Dicsérendő és helyes dolog, hogy az újító brigád és a kiváló újítók fényképét ki­tették a táblára. De miért tit­kolják a nevüket? írják a fénykép alá, hogy ne legyenek „névtelen újítók” a Hatvani Cukorgyárban. Ismerjék meg őket a kampánymunkások is, büszke lehet rájuk a gyár minden dolgozója. Szaporodó milliók Dicséret illeti mindazokat, akik gondoskodtak arról, hogy könnyen áttekinthető verseny­tábla legyen a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban. Elismerés­sel kell szólni azokról, akik friss adatokat Írnak a táblára, de köszönet és elismerés illeti mindenekelőtt azokat, akik élen járnak a szaporodó mil­liók előteremtésében. A cu­korgyár még nemrég indult, itt inkább a célkitűzésekről számolnak be a táblák. Anyag­takarékosság, a túlórák csök­kentése, a cukorveszteség csökkentése, kedvezőbb fajla­gos hőfelhasználás; mind-mind egy lépcső a közös célok felé. De a cukorgyáriak már több mint félmillió forintot tarta­nak nyilván ésszerű takaré­kosságuk eredményeként. A konzervgyárban több mint ■hárommillió forint önköltség- csökkentést vállaltak. Az egy­millió 713 ezer forint mellé pár napon belül jóval nagyobb összeg kerül és a vállalás 57,1 százalékos teljesítését is a múltnak adják. Űjabb sikerek születnek. Ezt hírül adni, en­nek örülni oly jó. F. L. Az őszi leértékelés után Eger üzleteiken TÖBB MINT FELÉRE CSÖK­KENTETT ARŰ NŐI KÁBÁ­TOK — SZÁZTÍZ FORINT­TAL OLCSÖBB KRISTALY- TALCAK — ZSlROSBÖDÖN HATVAN FORINTÉRT — EZERKÉTSZAZ FORINTTAL CSÖKKENT A LEHEL HŰTŐ­SZEKRÉNY ARA w- a LEÉR­TÉKELT ARUK BOLTJÁBAN EGY NAP ALATT TÍZEZER FORINTTAL NÖVEKEDETT A FORGALOM gyermeköltönyökhöz most ka­punk majd százötvenet, ezek 120, 100 és 90 forinttal lettek olcsóbbak. — De nézzünk körül a női ruhák között is. Van egy velúr kabátféleségünk, amely 1150 forint helyett 750-ért kapható. Egy másik női tavaszi kabát 500 forinttal lett olcsóbb. Női pantalló már kilencvenhat, női kamgam és kord szoknya pe­dig 128 és ugyancsak 96 fo­rintért is kapható már nálunk; egy női félkabát ára pedig 52 százalékkal csökkent. — A férfi konfekciós áruk közül két tavaszi kabátot tu­dunk ajánlani- Az egyik 150, a másik 220 forinttal lett olcsóbb. A fiúkabátok közül egy min­denképpen népszerű lesz. Tisz­ta gyapjú és ára 830 forint he­lyett 400 forint. Lenn a földszinti részen a meglepetések újabb sorával ta­lálkozhatnak az érdeklődők, ha az emeleten már a leérté­kelt ágynemű-anyagok és bú- torvászonféleségek nézegetésé­vel, vásárlásával is végeztek. Itt a „favorit”-ok a száz forint­tal olcsóbb nylon alsószoknya, valamint 70—130 forinttal ke­vesebbe kerülő női kötött blú­zok, férfi és női kardigánok lesznek. De — a szülők örömé­re — 29-től 35. számig nagy mennyiségű, jó minőségű, de olcsóbb áru gyermekcipő kö­zött is lehet válogatni. A leértékelt áruk boltján kí­vül ezúttal más üzletek is vár­ják csökkentett értékű árukkal a vásárlókat. A Dobó téri üveg- és porcelán-szaküzletben kínai tányérok, teáscsészék kerámia figurák kaphatók a leértékelés után az eddiginél jóval olcsóbb áron. A I Esztendők óta tudott dolog, hogy a forgalomban levő áru-1 cikkek egy részét leértékelik, s ■ azon túl lényegesen olcsóbb áron vásárolhatják meg az ér­deklődők. Ebben az évben az őszi leértékelés ismét több száz árucikket érintett — a vá­sárlóközönség örömére. Az új leértékelés első jelei Egerben természetesen a leér­tékelt áruk boltjában mutat­koztak meg. Hétfő reggeltől az ; Iparcikk Kiskereskedelmi Vál-j lalathoz tartozó üzletek íolya-' matosan ide szállították a ná­luk levő, s ezentúl olcsóbb ’ áron forgalomba kerülő árucik­keiket. Így kedden a Bajcsy­II Zsilinszky utcai kis üzletbon munkába kellett lépnie a kira-, " kárrendezőnek. De nemcsak az új kirakatok hívták fel magukra a járókelők figyelmét, hanem a hétközna- ] pok megszokott forgalmánál jóval élénkebb érdeklődés is, , amely a nyitott üzletajtón be- ’ pillantva, jól látszott már a j kora délelőtti órákban. Fenn az emeleti részen Ju­hász Béla üzletvezető kalauzolt 1 végig a zsúfolt polcok között. — A mostani leértékelés ná­■ lünk főként a konfekciós és kötöttárukat érintette, — mondotta. — Itt van mind­járt ez a férfi kamgarn öltöny, 1140 forintról 800 forintra csők­ként az ára. Férfi zakót akár három színben is, már 295 fo­rintért lehet kapni. A jelenlegi kerámia-figurák ára például általában ötven, vagy még en­nél is nagyobb százalékkal csökkent. Érdekesség, hogy egy préselt kristálytál hatvan fo­rint helyett harmincért kapha­tó, a kristálytálcák egyik faj­tája pedig 260 forint helyett 150-ért vásárolható meg ezen­túl. Valamivel távolabb, a Zalán utcai üzletben, a vas- és edényfélék kereskedésében a többi között különböző nagyságú vajköpü- lőket lehet kapni a leértékelés óta 30—60 forinttal olcsóbban. A „szenzáció” itt a tizenöt lite­res alumínium zsírosbödön, amely 133 forint helyett 60-ért kapható. Ezekben az üzletekben azon­ban — eddigi nagy forgalmuk^ s így mindig új áruval feltöl­tött raktáraik révén sokkal több érdeklődésre számot tartó leértékelt áruféleség nem talál­ható. Annál inkább népszerű lesz az elkövetkező időkben a Széchenyi utcai rádió—villa­mossági szaküzlet. Itt a belé­pőnek elsőként feltűnik, hogy tánc- és művészlemezek négy forintért kínálják magukat az eddigi 15 forintos ár helyett- Néhány méterrel távolabb pedig ugyancsak hanglemezeket, — de mikrobarázdásakat — 26 és 45 forint helyett 10 és 20 fo­rintért lehet vásárolni. A rá­diók polcán a Szófia elneve­zésű készülék 280, a Budapest 350 forinttal olcsóbb, mint ed­dig volt. Háromszázötven fo­rinttal lett olcsóbb a lemez­játszó szekrény, de a legna­gyobb feltűnést a Lehel hűtő- szekrény leértékelése okozta: az eddigi 6400 forint helyett 5200 forintért kapható. A leértékelés hatásáról ed­dig még nem tudnak minden üzletben különös érdekességet mondani. Csupán a leértékelt áruk boltja az, amely már az első nap után — pedig ekkor még fel sem volt töltve az üz­let — 10 000 forintos forgalom- emelkedéssel dicsekedhet. Ám, ahogy másutt láttuk, — nem sokáig... (W. L.) Megtartotta első ülését as újraválasstott Gyöngyösi Járási Pártbisottság végrehajtó bizottsága A nemrég újraválasztott Gyöngyösi Járási Pártbizottság végrehajtó bizottsága tegnap tartotta meg első Ülését, ame­lyen a BM pártszervezetek csúcsvezetőségének munkáját értékelték elsőnek, majd a vá- mosgyörkd Kossuth Tsz párt- szervezetének gazdasági és szervező tevékenységéről szóló beszámoló került napirendre, Nagy Ferenc tsz-párttitkár mellett Széchy Kálmán tsz-el- nöik és Juhász Imre főagronó- mus is tájékoztatta a vb tag­jait a napirenddel kapcsolat­ban. A vitában felszólalt Molnár Gusztáv, Dobos Ferenc, Oláh István, Flórián Gusztáv, Heve­si Sándor és Vadász József, a párt-vb tagjai. Á végső állás­foglalást Molnár Jenő, a párt­bizottság első titkára úgy szö- vegezte meg, hogy a tsz életé­ben a fejlődés lemérhető, de a jövő szempontjából szükséges, hogy a pártépítést fokozzák, s kijelöljék azt a gazdasági ágat, ami a fő területet jelöli meg. ★ A Gyöngyösi Járási Pártbi­zottság első titkárává Molnár Jenő elvtársat választotta az október 5-ón újraválasztott pártbizottság. Molnár Jenő 1919-ben született, Vécsett. 1945-től kezdve párttag. Párt­munkás 1948-tól: a Gyöngyösi Járási Pártbizottságon kezd­te. Ezután hét évig a Központi Bizottság apparátusában dolgo­zott, majd a Szovjetunióban 3 Mezőgazdasági szakmunkások lesznek « éves pártfőiskolát végzett, ahonnan nemrég tért vissza. Hevesi Sándor elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára, 1923- ban született, Markazon. 1945- ben lépett a párt soraiba. 1949- től pártmunkás. Az Egri Járá­si pártbizottságon dolgozott, ké­sőbb a Gyöngyösi Járási Párt- bizottság munkatársa lett. Most végzett kétéves pártfőis­kolát Budapesten, ahonnan né­hány héttel ezelőtt jött vissza. sától Kórós József : — Most ér­tünk a finisbe, február elején fogunk vizsgázni. — Első és utolsó ilyen osz­tály ez — mondja Czeglédy László igazgató —, ugyanis új oktatási formát vezettünk be, amelynek értelmében a jövő­ben csak háromhónapos szak­munkásképzést végzünk. Távolabb az egriektől egy népes társaság a vasárnapi te­levízióműsort vitatja meg. „Időszerű” a kérdés: — Esténként, szabad idejük­ben mivel foglalkoznak a ta­nulók? — Az ebéd utáni szabad időt általában újság- vagy könyvolvasással töltjük — 'be­szél társai nevében Virág Jó­zsef, a visontai Reménység Tsz ifjú tagja. — Délután három óra kötelező tanulási idő van, este pedig a klubszobánkban televízió, rádió és lemezjátszó mellett szórakozunk. Az abasári Rákóczi Terme­lőszövetkezetből jött Fehér Já­nos a közeljövő programjáról beszél: — Pénteken tanulmányi ki­rándulásra megyünk Nyíregy­házára és Tokaj-hegyaljára. A mezőgazdasági kiállítást is kö­zösen tekintettük meg, s ez a mostani kirándulásunk három­napos lesz... Megszólal a szünet végét jel­ző csengő, elnévtelenedik a fo­lyosó, bezárulnak a tantermek ajtajai, tanulnak a mezőgazda­ság ifjú szakemberjelöltjei. (t. i.) •k tánca“ struktúrájú' a vonatkozó eddigi ismeretek alapján , készült. Elektronikus zenéjét szinté* egy fizikus komponálta. Í megcsillantja a széles fém­betűket: Mezőgazdasági Szak­iskola. Külsőre is impozáns ^épület, s falai között, a mo­ndént berendezésű előadótér- Í mekben mezőgazdasági szak- \ munkások nevelését végzik. A tantermek nyitott ablakain Jbelopózik az őszi, meleg leve- ^gő, a padokat termelőszövetke- ^ zeíi fiatalok töltik meg. Már ^ csak pár perc van hátra az £ óra végéig, s utána beszélge­téstől lesz hangos a folyosó. 'j Az egri mezőgazdasági szak- ^ iskola két második osztályá- ^ bari negyvennyolc fiatal ter- ^ melőszövetkezeti tag ismerke­dik a szőlő, a gyümölcs és a ^kertészeti növények termesz­tésének tudományával. j — A tanulók kétszer öthóna- fpos elméleti oktatáson vesznek tröszt iskolánkban — mondja $ Czeglédy László, a szakiskola ^ igazgatója —, s tíz hónap gya- $ korlati munka is hozzátartozik t tanulási időhöz. ^ A folyosó nyitott Sjtajában íaz egri termelőszövetkezetből fjött szakemberjelöltek álla­gnak. ^ — Hetente egy alkalommal dz iskola tangazdaságában is- tnerkedünk a gyakorlati mun­kákkal — válaszolja kérdé- dünkre Szikla Sándor, az egri ^Dobó István Termelőszövet- í kezet tagja. — A szaktárgya- í kon kívül magyart, történel- ^met és matematikát is tanu­lunk. íj — Mi már másodévesek va­gyunk — veszi át a szót tár­f -------------­„A z atom ^ Martin Engdahl norvég fizi- íkus „Az atomok tánca” címmel f balettet írt. A balett koreográ­fiája az atom és az atommag A hatalmas fák tövében megbújó épület homlokzatán a lombok között áttörő nap cializmus gyakorlati építése, a politikai magatartás, a szak- képzettség, a hozzáértés, a rá­termettség és a tehetség. A származási kategória a szocia­lizmus építése során egyre in­kább háttérbe szorul, míg vé­gül teljesen megszűnik. A kongresszus irányelve értelmé­ben nincs szükség többé tanu­lóifjúságunk származás szerin­ti kategorizálására. A szocia­lizmus építése során elért eredmények lehetővé teszik és egyben megkövetelik, hogy az iskolai felvételeknél is a jelöl­tek felkészültsége, rátermett­sége, politikai és erkölcsi ma­gatartása legyen a mérce. A tehetséges munkás- és paraszt­fiatalok továbbtanulásának biztosítása művelődési politi­kánk változatlanul egyik alap­vető célja. Ezt a célt azonban nem a szociális korlátozások mechanikus alkalmazásával, hanem a szükséges politikai, anyagi, szociális és nevelési feltételek biztosításával, az Oktató- és nevelőmunka fej­lesztésével kell elérni. A származási kategória “ megszüntetésének elve a párt politikájának igen fon­tos része. Ez azonban csak az­által vált lehetségessé, hogy je­lentős eredményeket értünkéi a szocialista gazdaság építésé­ben, leraktuk a szocializmus alapjait és a szocializmus tel­jes felépítésének korszakába léptünk. Dr. Földi Pál, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem igazgatója. lieket a pártrendezvényekre. Kerecsenden fordult elő a kö­vetkező eset. A vezetőségvá­lasztó taggyűlésen felállt az egyik párttag és kijelentette: nem hajlandó addig hozzá­szólni és nyilatkozni párt­ügyekről, amíg jelen vannak a meghívott pártonkívüliek. Ez a bizalmatlanság a szektaria- nizmus maradványa és meg­nyilvánulása. A vezetők kiválasztásánál egyesek úgy vélekednek, hogy a párttagokkal szemben csak politikai, a pártonkívüliekkel szemben viszont csak szakmai követelményeket kell támasz­tani. Ez helytelen. Világosan kell látni, hog" a szocializ­mus teljes felépítésének kor­szaka magas fokú eszmei-poli­tikai műveltséget és széles kö­rű szakmai tudást igényel. Aki ezekkel a feltételekkel rendel­kezik, pártfunkció kivételével bármilyen gazdasági és politi­kai funkciót betölthet. Aki vi­szont nem rendelkezik a szük­séges követelményekkel — le­gyen az párttag vagy párton- kívüli — nem alkalmas arra, hogy vezető funkcióban le­gyen. Már általánossá vált az a gyakorlat, hogy az.embereket elsősorban munkájuk és ma­gatartásuk alapján ítélik meg. A fejlődés jelenlegi szakaszán nem az a lényeg — bár ezt sem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni ■—, hogy ki hon­nan jött, hanem az, hogy hol tart és merre halad. Az em- ierek megítélésének legfonto­sabb kritériumai: a szocialista rendszerhez való hűség, a szo­zásból kiindulva, a politikai munka fokozása azt jelenti, hogy egyre többet kell foglal­kozni az emberek millióinak tényleges helyzetével és sorsá­val. Ennek során következete­sen érvényt kell szerezni an­nak. hogy a párt eszmei-politi­kai irányvonala minden torzí­tástól és ferdítéstől mentesen, megvalósuljon a gyakorlatban. A politikai munka fokozása egyet jelent azzal, hogy szót értünk a tömegeikkel, megma­gyarázzuk nekik és elfogadtat­juk velük a párt politikáját, mozgósítjuk őket az előttünk álló gazdasági és politikai cél­kitűzések megvalósítására, ta­nácskozunk a dolgozókkal és ■ kikérjük a véleményüket, erő­sítjük a párt tömegkapcsoda- : tait. H elyenként értetlenség és idegenkedés tapasztal- ■ ható a VII. kongresszus azon ' megállapításával szemben, • amely szerint hazánkban a ■ pártfunkció kivételével min- ■ den funkciót betölthetnek az : arra érdemes pártonkívüliek. i Egyesek nem értik, hogy itt a ! szocializmus alapelvéről van ■ szó: mindenki képességei sze- i rint és mindenkinek a munká- i ja alapján. Újabban felütötte : fejét az a koncepció, amely - szerint a politikai és a bizal- - más funciókat csak párttagok- í kai lehet betölteni. Eszerint te­hát a pártonkívüliek politikai- -.lag megbízhatatlanok. Ez abi- 5 zalmatlanság a pártonkívüli- i ekkel szemben más formában - is jelentkezik. Akadnak olyan - párttagok, akik nem értik: mi- - ért hívják meg a pártonkivü­val A párt eszmei-politikai irányvonalának megfelelően abból indultunk ki, hogyha a politikai feltételek megértek, s a parasztságban megvan a készség a szövetkezésre, akkor minden erővel — az állam és a parasztság anyagi eszközei­nek mozgósításával — a párt, a munkásosztály, az egész tár­sadalom támogatásával elő kell mozdítani a mezőgazdaság •zocialista átszervezését. En­nek alapján sikerült teljesíteni a VII. pártkongresszus meg­szabta célkitűzést: befejeztük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralkodó­vá váltak a szocialista terme­lési viszonyok, befejeztük a szo­cializmus alapjainak lerakását. A vezetés színvonalának emelése, ami jelenleg igen lé­nyeges feladat, főleg a politikai munka fokozását és tökéletesí­tését jelenti. Az a lényeg, hogy ha a vezetők politikailag nem nyúlnak helyesen a kérdések­hez, akkor nem képesek meg­oldani a termelési feladatok irányítását sem. A vezetés színvonala tehát lényegében egyet jelent a politikai mun­ka színvonalával. A politikai munka hatékonyságát pedig a termelési eredményeik fejezik ki. A termelés további növelé­sének feltétele viszont a poli­tikai munka fokozása minden területen. Lenin a Magyar Tanácsköz­társaság tanulságait elemezve rámutatott: a politika nem más, mint az emberek milliói­nak tényleges helyzete és sor­fa. Ebből a lenini meghatáro-

Next

/
Thumbnails
Contents