Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

\ A megyei pártértekezlet határozata 4 NÉPÚJSÁG 1962. október 30., kedd A megyei pártértekezlet megállapítja, hogy *® MSZMP VII. kongresszusa, valamint az 1959-es megyei pártértekezlet határozatait a pártbizottságok, párszervezetek eredményesen végrehajtották: meggyorsult megyénkben is a szocializmus építése. Sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, jelentős eredményeket értünk el a termelőszövetkeze­tek megszilárdításában, emelkedett a mező- gazdasági termelés, tovább erősödött népi ál­lamunk politikai alapja, a munkás-paraszt szö­vetség. Megyénk ipara 28,7 százalékkal termelt többet, mint 1959-ben és a második ötéves terv első évében 14 százalékkal emelkedett a ter­melés. A termelés növekedésének 76,6 száza­léka termelékenységből ered. Megyénkben megszűnt a munkások kétlakisága, egységessé vált a munkásosztály. Létrejött és állandóan fejlődik a szocialista ember kialakításának olyan formája, mint a szocialista brigádmoz­galom. Pártszervezeteink betartották a pártélet lenini normáit, erősödött pártunk ideológiai, politikai és szervezeti egysége, tovább mélyült a pártdemokrácia, a párt tömegkapcsolata. A párt helyes politikája alapján pártszer­vezeteink a kétfrontos harcban sikeresen küz­döttek a revizionista, a dogmatikus, a párt po­litikájától eltérő, káros nézetekkel szemben. Eredményesen harcoltak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével, a párt szövetségi poli­tikájával, az egységes paraszti osztály megte­remtésével, a párt művelődéspolitikájával kapcsolatban felmerült, helytelen nézetek el­len is. Tovább emelkedett munkásosztályunk, a tsz-parasztság, az értelmiség, a városi kis­polgárság, egész népünk kulturális színvonala, fejlődött szocialista tudata: erősödött a népi, nemzeti egység. Egyre szélesebb tömegek vall­ják magukénak a marxista—leninista világné­zetet. Heves megye kommunistái, a megye dolgo­zói egyetértenek pártunk politikájával, lelke­sedéssel tölti el őket az a tudat, hogy hazánk­ban leraktuk a szocializmus alapjait és a szo­cializmus teljes felépítésének korszakába lép­tünk. Ezek a nagyszerű történelmi tettek min­denekelőtt munkásosztályunk, valamennyi dol­gozó ember alkotó munkájának eredménye­ként jöhettek létre. Ezek az eredmények csak úgy születhettek meg, hogy pártunk és népünk mindvégig hű maradt a proletár internacionalizmus magasz­tos eszméjéhez, ápolta és tovább fejlesztette a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz fűződő mély, baráti kapcsolatait. A szocializ­mus teljes felépítésének legbiztosabb záloga pártunk marxista—leninista politikája, az egész népünk iránt érzett mélységes bizalom, dolgozó népünk odaadó, szorgalmas mnnkája, alkotó kezdeményezése, a szocialista országok­kal való szövetségünk, az egyenjogúságon alar puló kölcsönös segítségnyújtás elmélyítése. Pártunk és kormányunk külpolitikája telje­sen megegyezik a Szovjetunió, a' szocialista világrendszer országainak külpolitikájával, amelynek alapja a békés egymás mellett elés és a békés verseny lenini elve. Csakis ennek a politikának következetes betartása és végig- vitcle biztosíthatja a tartós békék Ez a poli­tika találkozik egész népünk, a világ vala­mennyi népének érdekével. Ezért munkásosz­tályunk, egész népünk legszentebb érdeke fű­ződik ahhoz, hogy támogassa ezt a politikát és minden erejével, tudásával küzdjön orszá­gunk politikai, gazdasági és katonai erejének növeléséért, második ötéves tervünk maradék­talan teljesítéséért. Ehhez a® kell, hogy me­gyénk pártszervezetei, állami és társadalmi szerveink, gazdasági-műszaki vezetőink foly­tassanak következetes harcot a még meglevő hibákkal, lazaságokkal szemben, lelkesítsék megyénk dolgozóit, hogy az élet minden terü­letén, iparban, mezőgazdaságban, kulturális fronton egyaránt, még nagyobb eredményeket érjünk el a szocializmus építésében, a béke vé­delmében. Ennek érdekében a megyei pártbizottság az alábbi határozati javaslatot terjeszti a megyei pártértekezlet elé: A megyei pártértekedet a vitában elhang­zottak figyelembevételével jóváhagyja a me­gyei pártbizottság beszámolóját az eddig vég­zett munkáról, tudomásul veszi a megyei párt- bizottság lemondását és az újonnan megvá­lasztott megyei pártbizottság elé a következő feladatokat tűzi ki: Q A szocialista társadalom teljes felépítésé­nek legdöntőbb kérdése a termelés állandó fejlesztése és tökéletesítése. Második ötéves tervünkben népi államunk 12,5 milliárd forintot fordít megyénk ipará­nak továbbfejlesztésére: Visontán nagysza­bású külszíni szénfejtés, hazánk egyik leg­nagyobb erőműjének építése kezdődik. To­vább fejlődik a mezőgazdaság gépesítése, a műtrágya-ellátás, az áliati férőhelyek száma. Megyénkben megvannak a feltételei annak, hogy teljesítsük, sőt a mezőgazdaságban túl­teljesítsük az ötéves terv célkitűzéseit. Ezért a pártszervezetek állami és tömeg­szervezetekben dolgozó kommunisták, kom­munista gazdasági műszaki vezetők állandóan tökéletesítsék gazdaságszervező tevékenysé­güket, biztosítsák a tervek rendszeres és ma­radéktalan teljesítését, a termelékenység nö­velését, az önköltség csökkentését, a gazdasá­gos termelést, takarékoskodjanak az anyag­gal. állandóan fejlesszék a szocialista munka- Tersenyt, a szocialista brigádmozgalmat, ne %sak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is bátran alkalmazzák az anyagi ösztönzők kü­lönböző formáit. a) Pártszervezeteink fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy a termelés növekedésének 75— 80 százaléka minden üzemben a termelékeny­ség növekedéséből eredjen. b) Állandóan emelni kell a vezetés, a mű­szaki vezetés színvonalát, fordítsanak nagyobb gondot a normák karbantartására, a teljesít­ménybérezés kiszélesítésére, fejlesszék tovább az üzemi demokráciát, tekintsék a termelési értekezleteket olyan fórumnak, ahol a dolgo­zók bátran feltárhatják a hibákat és javasla­tokat tehetnek a fogyatékosságok megszünte­tésére. c) Az üzemi pártbizottságok és pártszerve­zetek konkrét termelési agitációval segítsék a gazdaságvezetés munkáját, törődjenek töb­bet a vezetők, a munkások politikai és szak­mai továbbképzésével. H I A szocializmus építésének sarkalatos kér­dése továbbra is a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztése. Ennek érdekében: a) A második ötéves terv végére el kell érni, hogy kenyérgabonából kh-ként megyei átlagban 11—12, kukoricából 15—17, cukorré­pából 150—160, szálas takarmányból 20—22, zöldségből 100—120, szőlőből 20—22 mázsát termeljünk. b) Hasonlóan előre kell mennünk az állat­tenyésztés, az állati termékek növelésében, szélesíteni kell a takarmánybázist, javítani kell a legelőgazdálkodást. A szarvasmarha- állomány a tanácsi szektorban az ötéves terv- végére érje el az 58—60 ezer darabot, tehén­ből 25—27 ezret, hízómarhából 62 400 mázsát, tejből 140 000 hektolitert termeljünk. Sertés- állományunk érje el a 170—180 ezer, a koca- állomány 14—15 ezer darabot, a hízósertés az évi 75 000 mázsát, vágóbaromfi 100 vagont, baromfi-törzsállomány 100—110 ezer, tojás 12 millió legyen. Juh-állományunkat 80 000 da­rabra kell fejleszteni. c) Mezőgazdaságunkat a belterjes gazdál­kodás irányába kell fejleszteni. Öntözött terü­letünket 5—6 ezer, a zöldségterületet 15—16 ezer kb-ra kell növelni. Az ötéves terv végére mintegy 5—6 ezer hold új telepítésű szőlőt és 2000 hold gyümölcsöst kell létrehozni. Előre kell lépnünk a gazdaságok fokozatos szakosítása terén is és a beruházásokat ennek megfelelően kell elosztani. Irányt kell venni arra, hogy az újonnan kapott gépeket lehető­leg a termelőszövetkezetek kapják, lehetőség szerint el kell látni a gépállomásokat és ter­melőszövetkezeteket munkagépekkel. Erősíteni kell a gyengén dolgozó termelőszövetkezete­ket, hogy azok a közepes és jól dolgozó ter­melőszövetkezetek színvonalára, emelkedjenek. d) Az árutermelés és értékesítés növelésé­vel egy időben növekedjék a termelőszövetke­zeti tagok jövedelme is. Az ötéves terv végére az egy munkaegységre eső jövedelem érje el a 35—40, az egy tagra eső jövedelem a 10—12 ezer forintot megyei átlagban. e) Mindezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a termelőszövetkezetekben, állami gazdasá­gokban, gépállomásokon, állandóan javítják, tökéletesítik a vezetés színvonalát, bevonják a dolgozókat a feladatok megbeszélésébe és megvalósításába, érvényesítik az anyagi érde­keltséget. Falusi pártszervezeteinket állan­dóan erősíteni kell, hogy képesek legyenek a feladatok megoldására. Pártszervezeteink erősítsék a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, biztosítani kell, hogy termelőszövet­kezeteinkben maradéktalanul, érvényesüljön az állami, a közös és egyéni érdekek össz­hangja. Harcoljanak a termelőszövetkezeti demokrácia elmélyítéséért, lépjenek fel min­den, a párt politikájától eltérő helytelen néze­tekkel és gyakorlatokkal szemben. Hl A termelés növelése, a dolgozók szocialista tudatának fejlesztése elválaszthatatlanul ösz- szefüggnek, kölcsönhatásban vannak egymás­sal, Ezért lényeges kérdés, hogy pártszerveze­teink a’ termelési feladatok mellett fokozot­tabb figyelmet fordítsanak a dolgozók, külö­nösen a termelőszövetkezeti parasztok kultu­rális nevelésére, tudatformálására. Követke­zetesebb harcot folytassanak a burzsoá, kis­polgári ideológia, a burzsoá erkölcs, a régi szokások, a maradiság ellen. Neveljék a dol­gozókat a marxista világnézetre, szocialista erkölcsre; úgy dolgozzanak, hogy a marxista— leninista világnézet mielőbb uralkodóvá vál­jék az emberek gondolkodásában, hogy az emberek szocialista módon gondolkodjanak, éljenek és dolgozzanak. Ennek érdekében: a) Az oktatási reformnak megfelelően to­vább kell fejleszteni a korszerű pedagógiai és világnézeti nevelés egységét, általában a köz­oktatási munkánkat, szélesíteni kell a poli­technikai oktatást, a dolgozók esti iskoláját, a levelező hálózatot, a tudományos előadáso­kat, a munkás- és parasztakadémiákat, a fa­lusi tömegpropaganda-munkát. b) A pártbizottságok, pártszervezetek biz­tosítsák, hogy a párttagok és a párthoz közel­álló aktivisták olvassák a párt sajtótermékeit, a párt lapját, politikai éa szakfolyóiratokat, szélesítsék tovább az olvasómozgalmat a tö­megek között. Mennél magasabb színvonalra emeljük a párttagság és pártonkívüli tömegek politikai—szakmai és általános műveltségét, annál előbb felépítjük a teljes szocialista tár­sadalmat. B További előrehaladásunk egyik legfonto­sabb feltétele a párt szövetségi politikájának helyes értelmezése és gyakorlati megvaló­sítása. a) A párt szövetségi politikájának célja és tartalma a szocializmus teljes felépítése. „Harc a szocialista rendszer védelméért és felépítéséért, a szocializmus teljes győzel­méért, a békéért, a nemzeti függetlenség vé­delméért, küzdelem a nemzetközi imperializ­mus és a meglevő belső ellenséges erők és tendencia ellen.” Egyesek nem képesek fel­fogni a párt szövetségi politikájának értelmét, nem is értik annak lényegét. Pártszerveze­teinknek türelmes- felvilágosító munkával kell a párt szövetségi politikáját megérteni. Külö­nösen nagy gondot kell fordítani az egységes paraszti osztály kialakítására. Fel kell lépni az ezzel kapcsolatos helytelen nézetekkel és káros gyakorlatokkal szemben. A termelőszö­vetkezeti parasztságot nem megosztani, ha­nem egységes paraszti osztállyá kell formálni. Az egységes paraszti osztály megteremtésének döntő feltétele a termelőszövetkezetek állandó erősítése, a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmének emelése. A párt szövetségi poli­tikája alatt osztályszövetséget, a munkásosz­tály szövetségét, a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal, s társadalmunk valamennyi réte­gével való szövetséget értünk. E szövetség fontos feltétele a munkásosztály vezető szere­pének állandó erősítése. Pártszervezeteinknek tovább kell szilárdítaniuk a munkásosztály­nak, a termelőszövetkezeti parasztsággal, ér­telmiséggel, városi kispolgársággal való szö­vetséget, s világnézetre való tekintet nélkül be kell vonniuk minden embert a szocializ­mus építésébe, határozottan fel kell lépniük társadalmi rendszerünk, a szocializmus ellen­ségeivel szemben. 0 I Az új helyzetnek megfelelően tanácsaink legfontosabb feladata a gazdaságszervező te­vékenység és a kulturális nevelőmunka. Taná­csaink egy része nem érti a gazdaságszervező és a kulturális nevelőmunka összefüggését, kölcsönhatását, ezért nem is tettek különösebb erőfeszítést e két fontos kérdés fejlesztése ér­dekében. Pártszervezeteink irányításával a ta­nácsok minden szinten törekedjenek arra. hogy gazdaságszervező tevékenységük állandó fejlesztésével és a kulturális nevelöinunka fo­kozásával segítsék elő a többtermelést mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a dol­gozó emberek, különösen a dolgozó parasztok szocialista tudatának formálását. a) Tanácsainknak meg kell érteniök, hogy tömegkapcsolatukat csak úgy tudják elmélyí­teni és kiszélesíteni, ha az adott területen év­ről évre emelkedik a termelés, javul a dolgo­zók szociális, kulturális, egészségügyi ellátott­sága. Ott, ahol a termelés stagnál, vagy éppen visszaesik, ahol tehát a termelőszövetkezetek gyengék* nem lehet erős tömegkapcsolatról beszélni. Egészséges, tartós kapcsolat a taná­csok és tömegek között csak ott lehetséges, ahol tanácsaink munkájában előtérbe kerül a gazdas,ágszervező és kulturális nevelőmunka és ennek eredményeként évről évre növekedik a termelés, az árutermelés, áruértékesítés, emel­kedik dolgozó népünk életszínvonala, fejlődik műveltsége, szocialista tudata. b) Tanácsaink egyik fontos feladatát képezi a szocialista demokrácia elmélyítése, a dolgo­zó tömegek bevonása a közügyek intézésébe. Tanácsaink egy részénél még nem érvényesül a szocialista demokrácia, nem vonják be a tö­megeket az ügyek intézésébe. Véget kell vetni a szocialista demokráciát sértő, a tömegek ak­tivitásában rejlő erőket lebecsülő nézetek és tendenciák ellen és biztosítani kell a szocia­lista demokrácia maradéktalan érvényesülését, harcolni kell a még meglevő bürokratikus vo­nások ellen, többet kell törődni az emberek jogos problémáinak intézésével. Ügy kell dol­gozni, a községpclitikai terveket úgy kell ki­alakítani, hoey a dolgozók széles tömegei kap­csolódjanak be a közügyek intézésébe, hogy mennél nagyobb tömegek vegyenek részt a lakosság érdekeit szolgáló közérdekű feladatok megvalósításában. 0 I Előrehaladásunk döntő feltétele a párt esz­mei, politikai, szervezeti egysége. Ezért párt- szervezeteinknek harcolniok kell a marxizmus —leninizmus tisztaságáért, a még jelentkező revizionista, dogmatikus, a párt politikájától eltérő helytelen nézetekkel és káros gyakorlat­tal szemben. Csakis a helytelen, a marxizmus —leninizmus eszméitől eltérő irányzatokkal szemben folytatott harcban erősödhet és vál­hat sziklaszilárddá pártunk eszmei, politikai és szervezeti egysége. a I A megyei pártértekezlet felhívja valameny- nyi pártbizottság, pártszervezet figyelmét a pártélet lenini normáinak szigorú betartására, biztosítani kell pártunk alapelvének, a demok­ratikus centralizmusnak betartását, érvényeal* teni kell a kollektív vezetés elvét. A pártszer­vezetek fejlesszék a párttagokban és a párton­kívüli dolgozókban a bírálat-önbírálat szelle­mét, neveljék a párttagokat őszinteségre, kom­munista erkölcsre, teremtsenek olyan légkört, ahol a párttagok szabadon kifejthetik vélemé­nyüket. Pártszervezeteink lépjenek fel határo­zottan a bírálat elfojtóival szemben. Hl Az országunk előtt álló nagy feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha pártszerveze­teink tovább mélyítik a tömegekhez fűződő kapcsolataikat. Pártszervezeteink lépjenek fel a politikai felvilágosító nevelőmunkát lebecsü­lő tendenciával szemben, tegyék kötelességévé valamennyi párttagnak a tömegek között vég­zett, rendszeres felvilágosító munkát, állan­dóan fejlesszék munkamódszerüket, javítani kell a pártmunka társadalmi jellegét. Lépjenek fel az önelégültség, az elbizakodottság, a tömege­ket lebecsülő szektás nézetekkel szemben. To­vább kell mélyíteni a Párt és tömegek között kialakult egészséges bizalmat, lelkesítsék a dolgozó embereket a szocializmus építésének munkájában. Ii Nagy súlyt kell helyezni a párttagság marxista-leninista képzésére, eszmei, politikai nevelésére. E célból állandóan emelni kell a pártoktatás színvonalát minden fokon, külö­nösen a propagandisták felkészülésére kell nagy gondot fordítani. Arra kell törekedni, hogy a párttagok, a párt, állami, tömegszerve­zeti, gazdasági funkcionáriusok politikai mű­veltségük növelése mellett állandóan fejlesszék szakmai tudásukat, hogy képessé váljanak a párt előtt álló nagy feladatok megvalósítására. Továbbra is feladatnak kell tekinteni a pártszervezetek erősítését, a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség legjobbjaival. Erősíteni kell a falusi, a terme­lőszövetkezeti pártszervezeteket a termelőszö­vetkezetben jól dolgozó, a rendszerhez hű termelőszövetkezeti tagokkal. IMJ Pártszervezeteinknek javítaniuk kell a tö- megszervezetek pártirányítását, a tömegszer­vezetekben dolgozó kommunisták juttassák ér­vényre a párt politikáját, szívós felvilágosító munkával tudatosítsák a szocializmus építésé­nek feladatait. a) A KISZ az eddiginél többet törődjék a KISZ-tagok kommunista nevelésével, harcol­jon azért, hogy egész ifjúságunk magáénak vallja a marxista—leninista világnézetet, 'tanít­sák az ifjúságot szocialista módon gondolkodni, élni és dolgozni. A KISZ segítse elő az ifjúság munkaszeretetre való nevelését, szervezze az ipari üzemekben a szocialista brigádokat és segítse őket ahhoz, hogy elnyerjék a szocialis­ta brigád címet. Különösen erősíteni kell a fa­lusi termelőszövetkezetek, gépállomások, álla­mi gazdaságok KISZ-szervezeteit. Nevelni kell a falusi ifjúságot a mezőgazdasági munka szeretetére. A KISZ-szervezetek úgy dolgoz­zanak, hogy megyénk ifjúsága minél előbb el­sajátítsa a korszerű technikát, élharcosaivá vál­jék a szocialista népgazdaság fejlesztésének, elmélyüljön ifjúságunkban a párt, a nép, a szocialista haza iránti forró szeretet.- b) A szakszervezetekben dolgozó kommu­nisták törődjenek többet a termelési feladatok­kal, a munkaverseny, a szocialista brigádmoz­galom szervezésével, a munkások szakmai és politikai nevelésével. Változatlanul harcolja­nak a dolgozók jogaiért, az azt csorbítani aka­ró, figyelembe nem vevő nézetek és gyakorla­tok ellen. Küzdjenek a dolgozók szociális, kul­turális és egészségügyi körülményeinek állan­dó emelése érdekében. c) A Hazafias Népfront megyei, járási és községi bizottságai működjenek rendszereseb­ben, tudatosítsák a párt szövetségi politikáját, fejlesszék és erősítsék tovább a népi, nemzeti egységet. Mozgósitsák az embereket hazánk békéje, függetlensége, a szocializmus építésé­nek nagy ügyéért folytatott harcban. Ápolják népünknek a Szovjetunióhoz, a szocialista or­szágokhoz és más országok népeihez fűződő kapcsolatát. Tudatosítsák a Szovjetunió, a szo­cialista világrendszer béliéért folytatott har­cát. a szocializmus építésében elért sikereket, mélyítsék dolgozó népünkben a proletár inter­nacionalizmus eszméjét. A Hazafias Népfront­mozgalom segítse elő a termelőszövetkezetek további megerősítését, a termelőszövetkezeti parasztok szakmai, politikai műveltségét, szo­cialista tudatának kialakítását. d) Társadalmi életünkben fontos szerepet töltenek be a nők. Ezért pártszervezeteinknek nagy gondot kell fordítaniuk a nőtanácsok munkájára, az asszonyok nevelésére. A falun élő asszonyok nagy érdeme, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tovább erősödtek. Ezért— különösen falusi pártszervezeteink — foglalkozzanak többet a termelőszövetkezeti asszonyok problémáival, lelkesítsék őket to­vábbi jó munkára, vonják be őket ne csak a növénytermesztésbe és kertészetbe, hanem az állattenyésztésbe is, tudatosítsák köztük » nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, előnye!*»

Next

/
Thumbnails
Contents