Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

2 NEPÜJSAO 1962, október 30., kedd Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) teljesítményű traktorok sokat álltak javítás, alkatrészhiány miatt, majd kérte, hogy a nagyüzemi gazdálkodás meg­Ha figyelemmel kísérjük közéletünk fejlődését, láthat­juk, milyen fokozódó aktivitást Zeke elvtárs a párt életében következetesen érvényesülő demokratikus ' centralizmussal foglalkozott felszólalásában, teremtéséhez juttassanak több gépet, épületeket termelőszö­vetkezetük számára, ezt a vé- csiek több, olcsóbb gabonával, hússal, hálálják meg. váltott ki a társadalom min­den rétegében a kongresszusi irányelvek megismerése — kezdte felszólalását Polacsek Gyuláné, majd arról beszélt, még sokan vannak, akik az irányelveket tévesen értelme­zik, nem ismerik a párt szö­vetségi politikájának alapel­veit, s nem értik meg, hogy nincs szükség többé a tanuló- ifjúság származás szerinti meg­különböztetésére. Hangsúlyoz­ta, vitatkozni kell azokkal, akik nem értik a párt irányel­veit, hogy az iskolai felvételek­nél nem lehet á legfontosabb feltétel a tanulónak, vagy an­nak szüleinek származása. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok és a szülők se­gítség elő, hogy tehetséges munkás-paraszt, vagy más származású fiatalok kerülhes­senek az egyetem padjaiba. hangsúlyozva, hogy a pártban nem tűrhető semmiféle kispol­gári liberális, vagy anar­chikus módszer. Igen helyes, hogy a közép- és alsóbb szer­vek a párt politikáját, elveit követve a helyi kérdésekben önállóan döntenek és határoz­nak. A tapasztalatok azt mu­tatják — mondotta Zeke elv­társ —, hogy a pártszervezetek, pártbizottságok tudnak élni az önállósággal, ez bebizonyoso­dott a mezőgazdaság átszerve­zése idején is, amikor a külön­böző helyi szervek kollektívá­ja döntött arról, hogy milyen módszereket tart legmegfele­lőbbnek, s a kollektív bölcses­ség elvét követve, a mai prob­lémákban is önállóan dönte­nek. A demokratikus centraliz­mus érvényesülése eredmé­nyezte azt az őszinte, egészsé­ges légkört, amelyben bátran gyakorolhatjuk az önbírálatot és bírálatot — hangzotatta Ze­ke elvtárs, majd bírálta azo­kat a vezetőket, akik igyekez­nek! megtorolni, ha szóvá te­szik hibáikat és intrikusnak kiáltják ki a jogos bírálat el- mondóját. Zeke elvtárs részletesen fog­lalkozott azzal, hogy a hatva­ni járásban miként vonják be a politikai életbe az ütemek, termelőszövetkezetek dől gozól t, és milyen eredményekét érnek el a pártmunka társadalmasí­tásában. Elmondotta, hogy kü­lönböző osztályokat szervez­tek, amelyekben 10—12 társa­dalmi munkás dolgozik a párt­apparátus mellett, ezenkívül a pártbizottság tagjait különböző elméleti bizottságok is segítik, s velük együttműködve akar­ják elérni, hogy a járás párt- szervezetei hatékonyabban se­gíthessék a politikai-gazdasági, kulturális tevékenységet POLACSEK GYULANÉ PETÖFIBÁNYAI MUNKÁS ASSZONY: Vitázzunk azokkal, akik helytelenül értelmezik a kongresszusi irányelveket ZEKE SÁNDOR, A HATVANI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: • • Üzemi pártszervezeteink helyeslik önállóságuk növelését DR. OSVÄTH GÁBOR, KÓRHÁZIGAZGATÓ: Egészségügyünk egyre teljesebben, tartalmában is szocialista Részletesen ismertette Os- váth elvtárs, milyen szomorú örökséget hagyott a megye egészségügyi szerveire az el­múlt rendszer, s államunk mi­lyen hatalmas összegekkel já­rult ahhoz, hogy mind maga­sabb színvonalra emelkedjék a dolgozók egészségügyi ellátása. Amíg 1958-ban erre a célra 60 millió forintot költhettünk, ta­valy már 100 millió forint ju­tott egészségügyi ellátásra. Ezl évben 180 ággyal gyarapodik a kórház, 1964-ben pedig további 500 ággyal bővül, s ezenkívül Hatvan és Gyöngyös egészség- ügyi ellátottsága is erőteljesen javul. Ezután azokról a fontos feladatokról beszélt Osváth elvtárs, amelyéle a kommunis­ta orvosokra, egészségügyi dol­gozókra várnak, hogy a szocia­lista társadalom követelmé­nyeinek megfelelően dolgoz­hassanak az egészségügyi in­BARTHÄ ANDRÁS, A FÜZESABONYI PETŐFI TSZ ELNÖKE: A szövetkezeti tagsággal egyetértésben A szövetkezeti demokráciá­val kapcsolatban több felszóla­ló foglalkozott, s Barta elvtárs is komoly jelentőséget tulajdo­nított annak, hogy a közös gazdaságok vezetői által kidol­gozott terveket a tagsággal egyetértésben lehet csak meg­felelően végrehajtani. Felhívta a figyelmet annak a veszélyé­re, hogy egyes termelőszövet­kezetekben a szövetkezeti de­mokráciát megvalósítottnak vélik azzal, hogy megtartják a vezetőségi és közgyűléseket. Aztán nem törődnek tovább a szövetkezeti tagság hasznos ja­vaslataival, vagy nem hajtják végre a többség által elfoga­dott határozatokat. Hangsú­lyozta a szövetkezeti tagság tájékoztatásának jelentőségét, hogy minden fontosabb dön­tésről tudjanak, s támogassák annak megvalósulását. A felszólalásának további részében a vegyszerek alkal­mazásáról beszélt, s felhívta a mezőgazdasági szakemberek fi­gyelmét, gondosan olvassák a szakcikkeket, használják fel azt gyakorlati munkájukban, s amennyiben eltérnek a való­ságtól, úgy gyakorlati példák­kal bizonyítva, keressék a módját a helyes termelési, nö­vényvédelmi eljárásoknak. Vé­gezetül az asszonyok fontos szerepéről beszélt, hangsú­lyozva: csak úgy képzelhető el az eredményes gazdálkodás, ha az asszonyok munkáját igény­lik, megbecsülik a termelőszö­vetkezetekben. tézmények. Különösen az or­vosi rendtartás szabályainak érvényesítésére van szükség, hiszen az utólagos díjazás, a „borravaló”, még ma is eléggé gyakori jelenség, s elsősorban a kommunista orvosoktól kell elvárni, hogy érvényt szerez­zenek az orvosi rendtartásnak. Végezetül bírálta az Országos Műemlékvédelmi Felügyelősé­get, amely nem hajlandó figye­lembe venni a kórház igényeit, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy az egészségügy nemcsak alapjai­ban, de tartalmában is egyre teljesebben szocialistává vá­lik. DORKÓ JÓZSEF, A MEGYEI PÁRT-VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJA: A kongresszusi irányelveket reálisnak tartják az emberek s nagy többségük egyetért vele A VIII. kongresszus irány­elveit megyeszerte több mint kétszáz pártnapon egyéb össze­jöveteleken ismertették, ame­lyeken jelentős számban vet­tek részt pártonkívüliek is. Mégis szükséges, hogy az irány­elvekben megfogalmazott fon­tos megállapításokat, mint a szocializmus alapjainak lera­kása, a szocializmus teljes fel­építésével kapcsolatos tenni­valók — tovább magyarázzuk, & választ adjunk azokra a kér­désekre, amelyek az irányel­vek tanulmányozása közben támadnak az emberekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresszusi irányel­vekkel párttagok és párton­kívüliek nagy többségükben egyetértenek, reálisnak tart­ják, helyes következtetéseket vontak le belőle a napi mun­kára, feladatokra vonatkozóan is. Dorkó elvtárs ezután a kommunista példamutatás fon­tosságáról beszélt, majd a párt szövetségi politikájával kap­csolatos kérdésekre adott vá­laszt, cáfolva az opportunista és dogmatikus nézeteket. Le­leplezte azokat a helytelen el­veket, amelyek szerint már nincs szükség osztályharcra. Bírálta azokat, akik húzódoz­nak a rendszerhez hű, megfe­lelő szakértelemmel rendelke­ző pártonkívüliek funkcióba állításától, majd azokra a hely­telen nézetekre válaszolt, ame­lyek elhallgatják az irányel­veknek azt a megállapítását, hogy művelődés-politikánknak változatlanul fontos feladata lesz a jövőben is a tehetséges munkás-paraszt fiatalok to­vábbtanulásának biztosítása. — Ezek a helytelen nézetek viszonylag kevés embertől hangzanak el — mondotta Dor­kó elvtárs —, mégis fel kell figyelni ezekre a jelenségekre és a legnagyobb türelemmel kell az irányelvek erre vonat­kozó megállapításait magya­rázni. A tapasztalat azt is mu­tatta, hogy e helytelen néze­teknek és gyakorlatnak köve­tői igen alacsony politikai, esz­mei képzettséggel rendelkez­nek, ezért arra kell törekedni — ezt sürgetik a kongresszusi Az oktatási reform megvaló­sulásával kapcsolatban az Egri Tanárképző Főiskola eddigi si­kereiről s - különböző problé­máiról adott számot dr. Szántó Imre. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fejlesztése meg­követeli az eredményesebb szakemberképzést, s ennek a célnak a szolgálatába áll az Egri Tanárképző Főiskola ok­tatógárdája. Beszélt azokról a problémákról, nehézségekről, amelyek nehezítik a főiskola nevelőmunkáját. Ezek között elsősorban a lakásproblémát említette, s kérte ezek megol­dásához a pártbizottság segít­ségét. A fontos feladatok sorában említette, hogy a kongresszusi Fejlődésünk — Termelőszövetkezetünk ez évben több mint 250 vagon me­zőgazdasági terméket adott az országnak, főleg szőlőt, gyü­mölcsöt és zöldséget. Mivel árutermelésünk nagy részét ezek teszik ki, részletesen sze­retnék foglalkozni azzal, hogy milyen feladatok hárulnak ránk a második ötéves terv megvalósulásában — mondotta felszólalásában Sinkó elvtárs, majd ismertette, hogy a gyön­gyösi járásban a szőlőterület­nek csak kis részén találhatók fiatal tőkék, s több mint 70 százalék elöregedett, hiányos és direkttermővel kevert szőlő­ből tevődik össze. Ezért a má­sodik ötéves terv időszakában 3000 hold szőlőt kell telepíteni, végre kell hajtani a szőlőmű­irányelvek is —, hogy a párt­tagság, de a pártonkivüll dol­gozók marxista-leninista kép­zését minél magasabb fokra emeljük. irányelveknek megfelelően kell kidolgozni az egyetemek és fő­iskolák felvételi rendszerét. Arra kell törekedni, hogy a fő­iskolai felvételre jelentkezők­nél a képességet és a tehetsé­get vegyék figyelembe, s a fizi­kai munkát végző dolgozók gyermekei megfelelő arányban kerüljenek be az egyetemekre, főiskolákra. Javasolta, vizsgál­ják felül a KISZ védnökségé­nek eredményességét a tanár­képzés fölött, mert véleménye szerint a KISZ-megbízólevelek nem minden esetben érik el céljukat, azokat legtöbbször frissen érettségizett fiatalok­nak adják s kisebb számban kerülnek be a főiskolára olyan fiatalok, akik több évet a ter­melőmunkában töltöttek. biztosítékai velés modernizálását, a gépe­sítést. — A jelenlegi munkaerővel és felszereléssel erősen csapa­dékos időjárásnál még nem tudjuk megfelelően védeni sző­lőinket Ezért olyan telepítési módokat kell alkalmazni, ame­lyek lehetővé teszik a gépi művelést permetezést, s így olcsóbban s nagyobb bizton­sággal tudjuk termelni a cse­mege- és borszőlőt — mondot­ta Sinkó elvtárs, majd foglal­kozott a fásítás és az állatte­nyésztés, valamint a talajerő visszapótlás problémáival és javasolta, hogy ezeket a fon­tos kérdéseket helyes lenne részletesen megvitatni, hogy a legjobb módszert alakíthassák ki a rekonstrukciós terv vég­rehajtására. SÁNDOR KÁROLYNÉ, A CSÁNYI KÖZSÉGI TANÁCS VB-ELNÖKE: Fejlesztenünk kell a tanácsi demokráciát A községi tanács munká­jával foglalkozva Sándor Ká- rolyné főleg a tanácsi demok­rácia különböző problémáit elemezte. A tanácstagok akti­vitását, akik megfelelő segít­séget adnak a termelőszövet­kezet gazdasági, politikai mun­kájához. Bírálta azokat a ta­nácstagokat,’ akik visszahú­zódnak a társadalmi tevékeny­ségtől, nem látják el fontos feladatukat, s akik helyett olyan szövetkezeti tagok meg­választását sürgette, akik meg­felelnek majd a választók bi­zalmának. Hangsúlyozta an­nak jelentőségét, mennyire fontos, hogy a tanácstagok is részt vesznek az emberek meggyőzésében, hogy fejlesz- szék szakmai-politikai tudásu­kat. Ennek eredményeként 17 szövetkezeti tag végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát, mások a tsz-akadémián tanultak, s az idén is újabb 15 szövetkezeti gazda csatlako­zott azokhoz, akik rendszeresen gyarapítják szakmai ismere­teiket, növelik általános mű­veltségüket. SRAMKÓ LÁSZLÓ, A HEVESI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRAt DR. SZÁNTÓ IMRE: AZ EGRI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA IGAZGATÓJA: Komoly felelősséget érzünk az ifjúság neveléséért DR. SINKÓ FLÓRIÁN, A GYÖNGYÖSTARJÁNI TERMELŐSZÖVETKEZET ELNÖKE: Előrehaladásunk biztosítéka a lenini elvek érvényesülése A küldöttválasztó taggyűlé-l Részletesen foglalkozott azok­kal az eredményekkel, ame­lyek a járás közös gazdaságai­sek tapasztalatai és a VIII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményei azt bizonyították, hogy a járás kommunistái, dolgozói nemcsak egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel, hanem annak megvalósítását erejük legjavá­val támogatják. Helyeslik, hogy a Központi Bizottság végérvé­nyesen lezárta a munkásmoz­galmi emberek ellen a szemé­lyi kultusz éveiben indított koncepciós pereket. Egyetért abban, hogy a pártban a lenini normák érvényesülése biztosít­ja a további sikereket, ezért támogatják ezt a politikát. Sramkó elvtárs cáfolta azo­kat a téves nézeteket, amelyek a lenini hármas jelszóval kap­csolatban felmerültek, s amely nézetektől, sajnos, nem men­tesek a pártszervezetek sem. Tiszanánán és Pélyen még ér­vényesül a származás szerinti elbírálás. Annak a hangoztatá­sa, hogy „piroscsizmát viselsz, ingadozol”. Máshol jobboldali nézetek kerekednek felül. Ez sürgeti a politikai felvilágosí­tó munka javítását, hogy az egységes paraszti osztály ki­alakulása mielőbb megvalósul­hasson a hevesi járásban. Felszólalásában főleg a szo­cialista munkaversennyel, s a brigádmozgalom helyzetével foglalkozott Simon elvtárs, fel­sorolva azokat az eredménye­ket és hibákat, amelyek az utóbbi időben mutatkoztak a 15 szocialista brigádnál. El­mondotta. hogy e brigádok nagyon fontosnak tartják a ter­vek teljesítését, azonban né­hány csapatnál kevés gondot ban mutatkoznak, hangsúlyoz­va, hogy nem lesz ez évben olyan termelőszövetkezet, ahol 20 forintnál kevesebbet oszta­nának egy munkaegységre. Vé­gezetül hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek képesek a kongresszusi irányelvekből fa­kadó feladatok megvalósításá­fordítanak az általános művelt­ség növelésére és a szakma: továbbképzésre. A kongresszu­si verseny során ebben a hó­napban egymásután két csapat jelentette be, hogy el akarja nyerni a szocialista brigád cí­met. Mind a két csapatot segí­tik a műszakiak, akiket a párt- szervezet bízott meg ezzel a feladattal. E patrónusoknak a taggyűlés előtt kell majd szá­mot adni, miként segítették 9 rájuk bízott brigádokat. A szarvaskői bányászok 8 száza* léka vesz már részt e mozga­lomban, s olyan vállalás is szü­letett, hogy november 7-re üzembe helyezik az új főszi­vattyú kamrát, amely lehetővé teszi a termelés növelését. A szolidaritás szép példáját mu­tatták bányászaink, mikor el­határozták, hogy három éven keresztül háromezer forint se­gélyt juttatnak balesetet szen­vedett társuk öt árvájának fel­neveléséhez. HORVÁTH NÁNDORNÉ, A NOTANÁCS MEGYEI TITKÁRA: A nők munkájuk alapján igénylik a társadalmi megbecsülésüket — A termelőszövetkezeti ta­gok — közte a nők — tudatában bekövetkezett változást tanács­kozásainkon is lemérhetjük — mondotta Horváth Nándorné. Amíg az első év tanácskozásai­ra az volt a jellemző, hogy ké­telkedtek, vajon meg tudnak-e élni a termelőszövetkezetben, s nem is igen gondoltak arra, hogy tevékenyen beleszólhat­nak a szövetkezet vezetésébe, addig a mostani tanácskozások hangulata bizakodó, s az asz- szonyok úgy beszélnek a ter­melőszövetkezet ügyeiről, gondjairól, mint sajátjukéról, ismerik a gazdálkodással kap­csolatos eredményeket, hibá­kat. s személy szerint is- bírál­ják, akik nehezítik a közösség előrehaladását. A nők ma már munkájuk alapján igénylik a társadalom megbecsülését, s ez megmutatkozik a termelőszö­vetkezetek vezetésével kapcso­latban is, ahol több mint ezer női mumeacsapatvezető dolgo­zik. Persze, ez nem jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben van, hiszen a női bri- (Folytatása a 3. oldalon) ra. SIMON SÁNDOR BÁNYAMÉRNÖK: A dolgozók szocialista tudatának fejlesztése kölcsönhatásban van a termelés alakulásával

Next

/
Thumbnails
Contents