Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 234. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. október 30., kedd II párt helyes politikájának végrehajtása boldoggá, szebbé teszi életünket Tanácskozott a megyei pártértekezlet A tanácskozás részvevőinek munkája már a kora reggeli órákban megkezdődött vasár­nap. Az egri Vörös Csillag Filmszínházban megtekintették a megyénk iparának, mezőgaz­daságának és kulturális életének fejlődéséről készített filmeket, majd kilenc órakor Bíró Józsefnek, az MSZMP Heves megyei Bizott­sága titkárának elnökletével folytatta tanács­kozását a megyei pártértekezlet. A délelőtti órákban a pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját vitatták meg a küldöttek, a meghívott vendégek. A vitában 22-en szólaltak fel, köztük Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, értékes kiegészítéseket téve a beszá­molóhoz, bírálva a helyenként fellelhető hely­telen nézeteket, a gazdasági munkánkat nehe­zítő hibákat. A vita a kora esti órákig tartott, ezután a pártértekezlet küldöttei megválasztották a 47 í rendes és 11 póttagból álló pártbizottságot, a megyei revíziós bizottságot, valamint az '• MSZMP VIII. kongresszusán szavazati és ta- ' nácskozási joggal részt vevő küldötteket. A megye kommunistáinak tanácslcozása ' este ért véget, s ezután ült össze az újonnan megválasztott megyei pártbizottság, hogy el­döntse, kik legyenek a tagjai a végrehajtó bi­zottságnak. Ezúttal a revíziós bizottság elnökének, Gu­lyás Józsefnek a beszámolójából, valamint a megyei pártbizottság beszámolójának és hatá­rozati javaslatának vitájából adunk részlete­ket, végül pedig ismertetjük a megyei párt- bizottság, a végrehajtó bizottság, a megyei re­víziós bizottság, valamint a kongresszusi kül­döttek névsorát. A megyei revíziós bizottság beszámolój a Bartha András, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke egyike volt azok­nak a felszólalóknak, akik bátran ostorozták a hibákat a megyei pártértekezlet vitájában és síkraszálltak a szövetkezeti demokrácia erőteljesebb érvényrejuttatásáért. ^AAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAA«tA**AaA**AAÄ*AaÄ*A*A^*«*tA>aa*AA»A.AAAA»|Aftftftnnnnnftf||.^Jy|).)W|^ Gulyás József, a megyei re­víziós bizottság elnöke, beszá­molójában méltatta azt a ko­moly munkát, amelyet a me­gye pártszervezetei végeztek a VII. kongresszus óta, valamint azoknak a vizsgálatoknak az eredményét, amelyeket a reví­ziós bizottság végzett a párt- határozatok, a törvényesség betartásával, a gazdasági és egyéb , munkákkal kapcsolat­ban. Gulyás elvtárs hang­súlyozta, hogy a vizsgálatok során egyetlen olyan esetet sem tapasztaltak a pártszerve­zeteknél és pártbizottságok­nál, hogy valaki egyéni ha­szonszerzéstől ösztönözve el­tulajdonított volna bármily ér­téket a párt vagyonából. Amint elmondotta, javult a tagdíjfizetés, lelkiismereteseb­ben foglalkoznak a dolgozók bejelentéseivel. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a legtöbb bejelentés, ké­relem a mezőgazdasággal kap­csolatosan érkezett a pártszer­vezetekhez, zöme a háztáji földek kiosztása körüli hibákat tárta fel, s ezeket a kérelme­ket, egy-két esettől eltekintve, lelkiismeretesen intézték. Részletesen ismertette a re­víziós bizottság beszámolója, miként alakult a pártszervek költségvetése, valamint milyen eredmények és hibák mutat­koznak a progresszív tagdíj- fizetésnél. Hiányolta, hogy a vizsgált pártszervezeteknél, valamint a füzesabonyi járás­ban nem a keresetüknek meg­felelően fizetik tagdíjukat egyes párttagok, sőt a Füzes­abonyi Gépállomásnál előfor­dult az a helytelen gyakorlat is, hogy a tagdíjat a fizetésből vonták le. Felhívta a figyel­met Gulyás elvtárs arra is, hogy a közelgő VIII. párt- kongresszus előkészítése, va­lamint az ott elhangzottak megismerése sürgeti a propa­gandamunka javítását, a párt­kiadványok lelkiismeretesebb terjesztését. Bejelentette, hogy a párt- szervezetek, s a község lakos­ságának összefogásából, vala­mint a központ által biztosí­tott költségvetésből a VII. kongresszus óta 12 pártház épült a megyében, de még mindig vannak olyan pártszer­vezetek, amelyek nem rendel­keznek megfelelő helyiséggel. A revíziós bizottság beszá­molója méltatta a társadalmi aktívák bevonását a pártszer­vezetek munkájába, majd is­mertette, hogy az utóbbi idő­ben mennyivel gyarapodott a tagjelöltek és a párttagok szá­ma, hogy 1959 óta 2618 arra érdemes tagjelöltet vettek fel a pártszervezetek, s több mint két és félezer tagjelöltet minő­sítettek párttaggá. A revíziós bizottság beszá­molóját követően került sor a több órás vitára, amelynek rö­vidített anyagát az alábbiak­ban közöljük: PAPP SÁNDORNÉ, A MEGYEI TANÁCS VB-ELNÖKHELYETTESE: A szocialista társadalom felépítése elképzelhetetlen nagyarányú ideológiai, kulturális fejlődés nélkül A szocializmus teljes felépí­tése társadalmi és politikai rendszerünk fejlesztése mellett a gazdasági szervező és építő­munka, valamint a kulturális fejlődés, nevelés feladatait ál­lítja előtérbe — mondotta be­vezetőjében Papp elvtársnő, majd arról beszélt, milyen bo­nyolult, sokoldalú munkát je­lent az új típusú ember neve­lése. Meggyőzően indokolta, hogy az iparban, mezőgazda­ságban mindinkább magasabb képzettségű dolgozók szüksé­gesek, majd elemezte, hogy a szocialista kultúra fejlesztésé­ben milyen nagy szerepe van az oktatásnak, valamint az is­kolán kívüli népművelésnek. Örömmel jelentette be, milyen biztató eredmények mutatkoz­nak megyénkben az oktatási reform megvalósítása során, hogy minden gimnáziumban alkalmazzák az öt plusz egyes oktatást, s az üzemek, a Gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár, az egri Finomszerelvény- gyár, a Hajtóműgyár önzetle­nül segítik a gyakorlati okta­tás megvalósulását. Hangsú­lyozta, hogy a tanulás iránti igény örvendetesen növeke­dett. Megyénkben is közel hat­ezer azoknak a felnőtt dolgo­zóknak a száma, akik az álta­lános és középiskolák külön­böző tagozatain fáradságot nem ismerve gyarapítják is­mereteiket. E nemes törekvé­sek eredményeként megyénk­ben egy évtized alatt 1900-ról 5500-ra emelkedett az egyete­met, illetve főiskolát végzettek száma. Hasonló növekedés mu­tatkozik az általános iskolát végzetteknél, s csaknem telje­sen sikerült az analfabétizmust felszámolni — mondotta Papp Sándomé, majd ismertette, hogy a megye költségvetéséből közel 300 millió forintot költe­nek évenként szociális és kul­turális kiadásokra. Befejezé­sül arról beszélt, milyen ör­vendetesen mutatkoznak min­dennapi életünkben a szóda» lista embertípus kialakulásá­nak jelei, s mindegyre általá­nosabbá válik a kollektiviz­mus, a más népekkel való testvéri szolidaritás, a társada­lom ügyeivel való törődés. GALLÖ JÓZSEF A GYÖNGYÖSI MÁV KITÉRÖGYÁRTÖ ÜV MAROSA: A szocialista munkaverseny társadalmunk építésének fontos hajtóereje Üzemünkben mind több dol­gozó tesz felajánlást a VIII. pártkongresszus tiszteletére, dolgozik szorgalmasan, hogy ezeket a vállalásokat teljesítse — mondotta Galló József —, majd ennek bizonyítására fel­sorolta, milyen megtakarítást értek el a szocialista brigádok, amelyekben majdnem 400 dol­gozó vesz részt a gyárban, vállalva nemcsak a lelkiisme­retesebb munkát, de politikai, szakmai s általános műveltsé­gének növelését, s a szocialista erkölcs íratlan törvényeinek betartását is. MOLNÁR NÁNDOR, VÉCSI TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖK: Egy-két év alatt közös gazdaságunkat a közepesek színvonalára emeljük Molnár Nándor termelőszö­vetkezeti elnök arról a küzdel­mes útról számolt be a párt­Á pártértekezlet részvevői a felszólalókat hallgatják. (Mórkusz László felvételei} értekezletnek, amelyet a vé- csiek tettek meg a közös gaz­daság megalakulását követő években, amelyben gyakoriak voltak a természeti csapások« a jég- és fagykár, mégis mind­ennek ellenére a vécsi terme­lőszövetkezet tagsága nem vesztetté el munkakedvét, s az idén már arról számolhatnak be, hogy több mint három má­zsával több búzát termelnek holdanként s több mint 100 holdas kertészetükben mintegy félmilliós bevételt tudtak biz­tosítani. Molnár elvtárs hang­súlyozta, milyen nagy része van ezekben az eredmények­ben az anyagi ösztönző mód­szerek alkalmazásának, a szö­vetkezeti demokrácia betartá­sának, amely növelte a mun­kakedvet, s például az őszi szántási-vetési munkálatokat már idejében el tudták végez­ni. Gépeik két műszakban dol­goztak, s a szövetkezeti tagság is szívesen vette ki részét a munkából. A gépállomás munkáját bí­rálva hibáztatta, hogy a nagy (Folytatása a 2, oldaton) A kommunisták tanácskozásán

Next

/
Thumbnails
Contents