Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

8 NEPÜJSAG 1862. október 28., vasárnap Hruscsov üzenete Keiuiedyhoi MOSZKVA (TASZSZ): As Alábbiakban közölj ti !•, an­nak az üzenetnek a teljes szö­vegét, amelyet Hruscsov szov­jet kormányfő küldött szomba­ton Kennedy amerikai elnök­nek. Igen tisztelt Elnök Űr! Nagy megelégedéssel fogad­tam az ön válaszát U Thant- nak arra a javaslatára, hogy tegyünk lépéseket hajóink ta­lálkozásának meggátlására és így kerüljük el a jóvátehetet­len, végzetes következménye­ket. Ez az ön részéről tett ész­szerű lépés megerősíti azt a véleményemet, hogy ön szívén viseli a béke fenntartását. Ezt megelégedéssel állapítom meg. Már elmondtam, hogy né­pünk, kormányunk és én ma­gam, mint a minisztertanács elnöke, azon fáradozunk, hogy országunk fejlődjék és méltó helyet foglaljon el a világ né­pei között a gazdasági ver­senyben, a kultúra, a művésze­tek fejlesztésében, a nép jólé­tének emelésében. Ez a ver­seny legnemesebb és szükséges célja, %,mind a győztes, mind a legyőzött csak jól jár, mert ez a békét jelenti és azoknak az eszközöknek a gyarapítását, amelyek az ember életéhez és boldogságához szükségesek. Nyilatkozatában ön kijelen­tette, a fő cél nem csupán az, hogy megegyezzünk és lépése­ket tegyünk hajóink találkozá­sának meggátlására, és így an­nak megakadályozására, hogy elmélyüljön a válság, amely­nek nyomán az ilyen összetű­zésből kipattanhat a háborús konfliktus szikrája, ami után már minden tárgyalás felesle­gessé válik, mert már más erők, más törvények kezdenek hatni, a háború törvényei. Én egyetértek önnel abban, hogy ez csak az első lépés. A fő do­log az, hogy rendezni ós ■tab iizáíni kell a helyzetet az államok, a népek között. Megértem, Elnök Űr, az ön aggodalmát az Egyesült Álla­mok biztonságát illetően, mert ez az elnök elsőrendű köteles­sége. Ámde, ugyanezek a kér­dések foglalkoztatnak bennün­ket is, ugyanilyen kötelességek hárulnak rám is, mint a szov­jet Minisztertanács elnökére, önt nyugtalanság tölti el amiatt, hogy mi fegyvereket küldtünk Kubának, hogy segít­sünk megszilárdítani védelmi képességét. Igen, védelmi ké­pességét, mert hiszen Kuba, akármilyen fegyverekkel ren­delkezzék is, nem mérkőzhetik meg Önökkel, annyira külön­böző nagyságokról van itt szó — különösen, ha figyelembe ▼esszük a jelenlegi pusztító eszközöket. Célunk az volt és ma is az, hogy segítsük Kubát, és senki sóm vonhatja kétség­be azon törekvésünk ember- baráti voltát, hogy Kuba béké­sen élhessen és fejlődhessen, miként népe akarja. Ön biztosítani akarja orszá­ga biztonságát, és ez. érthető. De Kuba is ugyanezt akarja: minden ország gondoskodni kíván saját biztonságáról. De akkor hogyan értélre!jük mi, a Szovjetunió, kormányunk azt, hogy Önök katonai támaszpon­tokkal vették körül a Szovjet­uniót és szövetségeseinket, a szó szoros értelmében a kato­nai támaszpontok gyűrűjét építették ki országunk körül és elhelyezték' ott rakétafegyve­reiket. Ez nem titok, felelős ameri­kai személyiségek tüntetőén beszélnek erről. Az Önök raké­tái ott vannak Angliában, Olaszországban és ellenünk irá­nyulnak. Ott vannak az önök rakétái Törökországban is. önt nyugtalanítja Kuba. Azt mondja ön, azért nyugtalanít­ismerí el a mi jogunkat erre. ön ugyanis Törökországban, közvetlen közelünkben, olyan pusztító rakétafegyvert helye­zett el, amelyet ön támadó fegyvernek nevez. Hogyan le­hetne ilyen körülmények kö­zött azt elismerni, hogy kato­nai vonatkozásban egyenlő le­hetőségeink vannak, amikor nagy államaink között ilyen egyenlőtlenség áll fenn? Ehhez semmiképpen sem lehet hozzá­járulni. Helyes dolog az. elnök úr, hogy ön hozzájárul ahhoz, hogy képviselőink találkozzanak ós tárgyalásokba kezdjenek U Thant úrnak, az ENSZ ügy­vezető főtitkárának közremű­ködésével. Ő tehát valamilyen formában elvállalja a közve­títő szerepéf, s mi úgy véljük, hogy meg tud birkózni ezzel a felelős küldetéssel, ha ebben a konfliktusban érintett minden fél jóakaratot tanúsít. Ügy gondolom, hogy gyor­san véget lehetne vetni e konf­liktusnak és normalizálni a helyzetet, s akkor az emberek megkönnyebbülten lélegezné­nek fel, látva, hogy azok az ál­lami vezetők, akikre a felelős­ség hárul, józan ésszel gondol­kodnak, tudatában vannak fe­lelősségüknek, meg tudják ol­dani a bonyolult problémákat és nem engedik a dolgokat a háború katasztrófájáig jutni. Ennélfogva javasolom: ml hajlandók vagyunk kivonni Kubából azokat a fegyvereket, amelyeket ön támadó fegyve­reknek tart. Készek vagyunk ezt megtenni, s erről bejelen­tést tenni az ENSZ-ben. Az Önök képviselői pedig azt je­lentsék be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről, te­kintetbe véve a szovjet állam aggodalmát, kivonja a maga hasonló eszközeit Törökország­ból. Egyezzünk meg hát, hogy ennek végrehajtására milyen határidőt szabjunk meg egy­másnak. Ennek megtörténte után pe­dig az ENSZ Biztonsági Taná­csa által megbízott személyek a helyszínen ellenőrizhetnék a vállalt kötelezettségek teljesí­tését. Természetesen a kubai és a török kormány részéről enge­dély kell ahhoz, hogy ezek a megbízottak országukba utaz­zanak és ellenőrizzék annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyet mindegyik fél magára vállal. Nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha ezek a megbízot­tak élveznék a Biztonsági Ta­nács és a mi — az Egyesült Ál­lamok "és a Szovjetunió, vala­mint Törökország és Kuba bi­zalmát is. Ügy gondolom, hogy nyilván nem ütközik nehéz­ségbe olyan személyek kivá­lasztása, akik élvezik az összes érdekelt felek bizalmát és meg­becsülését. Mi magunkra vállaljuk ezt a kötelezettséget azért, hogy ki­elégítsük és reménnyel töltsük el Kuba és Törökország népét, erősítsük a biztonságukba ve­tett bizalmukat és a Biztonsá­gi Tanácsban nyilatkozatot te­szünk, hogy a szovjet kormány ünnepélyesen megígéri, tiszte­letben tartja Törökország ha­tárai 'sérthetetlenségét és szu­verenitását, nem avatkozik belügyeibe, nem hatol be Tö­rökországba, nem engedi át a maga területét ilyen behato­lás céljait szolgáló felvonulás­ra, és visszatartja azokat is, akik a Szovjetunió területéről, vagy Törökországgal szomszé­dos más államok területéről Törökország ellen agresszió végrehajtására gondolnának. Az amerikai kormány a maga részéről a Biztonsági Tanács­ban ugyanilyen nyilatkozatot tegyen Kubával kapcsolatban. Jelentse ki, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja Kuba határainak sérthetetlen­ségét, Kuba szuverenitását, kötelezi magát, hogy nem avat­kozik belügyeibe, maga nem hatot be Kubába, s területét sem engedi át Kubába való be­hatolás céljait szolgáló felvo­nulásra, s hasonlóképpen fel­tartóztatja azokat, akik az Egyesült Államok, vagy Kubá­val szomszédos államok terü­letéről Kuba ellen agresszió végrehajtására gondolnának. Természetesen, ehhez az szükséges, hogy megegyezzünk egymással és valamilyen ha­táridőt tűzzünk ki. Éghessünk mag fahát valamilyen határidőben, de ne halogassuk a dolgot, két-há- rom hétről, vagy legfeljebb egy hónapról lehet szó. A Kubában levő eszközök, amelyekről ön beszél, és ame­lyek, mint ön mondotta, nyugtalanítják önöket, szovjet tisztek kezében vannak. Ennél fogva kizárt dolog az, hogy ezeket az eszközöket esetleg az Amerikai Egyesült Államok kárára használják fel. Ezek az eszközök a kubai kormány ké­résére és kizárólag védelmi cé­lokból vannak Kubában. Ha tehát nem történik behatolás Kubába, vagy nem éri táma­dás a Szovjetuniót, vagy más szövetségeseinket, akkor, ter­mészetesen, ezek az eszközök senkit sem fenyegetnek sem ma, sem a jövőben, hiszen nem támadó célokra szolgálnak. Há ön, Elnök Űr, egyetért javaslatommal, akkor elküld­jük képviselőinket New York­ba, az ENSZ-be és kimerítő utasításokkal látjuk el őket, hogy minél gyorsabban meg­történjék a megegyezés. Ha ön szintén kiszemeli embereit és megadja nekik a megfelelő uta­sításokat, akkor ezt a kérdést gyorsan meg lehet majd ol­dani. Miért szeretném én ezt? Azért, mert az egész világ iz­galomban van és ésszerű csele­kedeteket vár tőlünk. Minden nép számára a legnagyobb öröm lenne, ha bejelenthet­nénk megegyezésünket, a konf­liktus gyökeres felszámolását. Nagy jelentőséget tulajdonítok a megegyezésnek, mert jó ala­púi szolgálhatna és többek kö­zött megkönnyíthetné a meg­egyezést _ az atomfegyverkísér­leteik eltiltásáról is. Az'atom- fegyverkísérletek kérdését a szóban forgó problémával pár­huzamosan lehetne megoldani, nem kötve össze egyiket sem a másikkal, mert különböző kér­désekről van szó. Fontos azon­ban, hogy megszülessék a meg­egyezés mind a két kérdésről, s ezzel szép ajándékot adjunk az embereknek, megörvendez­tessük őket annak a hírével is, hogy létrejött a megegyezés a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről és így nem fertőződik többé a légkör. A mi és az Önök álláspontja e kérdésben igen közel áll egy­máshoz. Mindez jó lökést adhatna ahhoz, hogy megkeressük a kölcsönösen elfogadható meg­egyezést a többi vitás kérdés­ben is, amelyekre vonatkozó­lag köztünk és Önök között eszmecsere folyik. Ezek a kér­dések még nincsenek meg­oldva, de halaszthatatlan ren­dezésre várnak, ami megtisztí­taná a nemzetközi légkört Mi készen állunk erre. Íme, ezek az én javaslataim. Elnök Űr. Fogadja nagyrabecsülésemet: N. Hruscsov 1962. október 27. A fenti üzenet másolatát Hruscsov megküldte U Thuni­nak. (MTI) ja, mert Kuba 90 tengeri mér­földre fekszik az Amerikai Egyesült Államok partjaitól. Viszont Törökország mellet­tünk terül el. a szovjet és tö­rök határőrök ott járnak egy­más mellett és látják egymást ön úgy véli, hogy joga van biztonságot követelni saját or­szágának és követelni azoknak * fegyvereknek az eltávolítá­sát. amelyeket ön támadónak »evez. Ugyanakkor ön’ nem II washingtoni Fehér Ház válasza Hruscsov Kennedyhez Intézett üzenetére WASHINGTON (TASZSZ): Arra az üzenetre válaszként, amelyet Hruscsov kormányfő intézett szombaton Kennedy amerikai elnökhöz, a washing­toni Fehér Ház követelte több halaszthatatlan előzetes felté­tel’’ teljesítéséi, mielőtt az Egyesült Államok hajlandó lenne megvizsgálni bármiféle javaslatot. (MTI) Uertraod K üssél I újabb felhívása Nyugati hírügynökségek je- ' lentése szerint Bertrand Rus­sell angol filozófus újabb fél­hívást intézett Kennedyhez, Hruscsovhoz és Fidel Castró- hoz, kérve együttműködésüket, hogy a kubai válság békés ősz- közökkel légyen megoldható. Kennedyhez intézett felhí­vásában Russell kijelenti, osztja az amerikai elnöknek a nukleáris rakétákkal kaucióim­ban ' tanúsított aggodalmát, ugyanakkor megjegyzi, hogy az Olyan blokád, amely azzal fenyeget, hogy szovjet hajókat süllyesztenek ei, az emberi­séget a megsemmisülés küszö­bére vezeti. Russell üzeneté­ben kéri Kennedyt, ne tá­madja még Kubái és fogadja el a támaszpontoknak az ENSZ általi ellenőrzését. Ja­vasolja, hogy szüntessék meg a törökországi amerikai tá­maszpontokat, minthogy ez nyilván megfelelő visszhang it keltene a Szovjetunióban. Fidel Castróhoz intézett üze­netében Rusell kéri, hogy K u­ba engedje meg az ENSZ ré­széről történő ellenőrzést és kérje a világszervezet védel­mét, jóllehet a nemzetközi jog nem követelné meg azt. Iluscll kéri a kubai miniszterelnököt, járuljon hozzá a rakétaki lövő- helyek leszereléséhez, még ha azok csupán védelmi célokat szolgálnak is, ha az Egyesült Államok ünnepélyesen kije­lenti, hogy nem intéz inváziót Kuba ellen. Hruscsovhoz intézett üzene­tében Bertrand Russell a szov­jet miniszterelnök további se­gítségét kéri a feszült nemzet­közi helyzet csökkentéséhez. „Az ön további türelmessége a mi nagy reményünk” — hangoztatja üzenetében az an­gol filozófus. (MTI) Hruscsov válasza U Thant október 25-i táviratára „Tisztelt U Thant úr! Megkaptam és tanulmányoztam az ölt október 25-i táv­iratát, megértem, hogy ön aggódik a béke fenntartásáért és én nagyra értékelem azokat az erőfeszítéseit, amelyek a há­borús konfliktus megakadályozására irányulnak. Valóban, ha a Kubához vezető útvonalakon valamilyen konfliktus keletkeznék — márpedig ez elkerülhetetlenné válhat az Egyesült Államok kalózintézkedéseinek következtében —, akkor ez kétségtelenül komolyan megnehezítené az érint­kezés fenntartására tett ama erőfeszítéseket, hogy tárgyalá­sok alapján vessünk véget a válságos helyzetnek, amelybe az Egyesült Államok agresszív tevékenysége sodorta a vilá­got. Ezért elfogadjuk az ön javaslatát, s utasítást adtunk ama szovjet hajók kapitányainak, amelyek Kuba jelé tarta­nak, de még nem érték el az amerikai hadihajók kalóztevé­kenységének övezetét, hogy — mint ön javasolja — tartóz­kodjanak kívül ezen a térségen. Ezt a parancsot abban a reményben adtuk ki, hogy a másik fél megérti: hajóinkat csak ideiglenesen tarthatjuk állva nyílt tengeren, ez az időtartam nem válhat huzamossá. Köszönetét mondok önnek erőfeszítéseiért és sikereket kívánók az ön nemes munkájához, önnek a béke biztosí­tására tett erőfeszítései mindig megértésre és támogatásra találnak nálunk. ^ A szovjet kormány mindig törekedett és törekszik erő­síteni az ENSZ-et, — ezt a nemzetközi szervezetet, amely fóruma a világ valamennyi országának, függetlenül azok társadalmi-politikai berendezésétől —, hogy így a felmerülő konfliktusokat ne háború, hanem tárgyalások útján rendezzék. 1962. október 26. Tisztelettel: N. HRUSCSOV.” (MTI) ÍV. S*. Hruscsov űiahb távirata U lanthoz N. Sz. Hruscsov, az alábbi táviratot intézte U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához: — A szovjet kormány meg akarja könnyíteni az ön fel­adatának teljesítését az érdekelt országokkal annak a veszé­lyes helyzetnek a felszámolásáról folytatott tárgyalásokon, amelyeket az Egyesült Államok kormányának Kubával és s Szovjetunióval szemben elkövetett kalóz-cselekedetei idéztek elő, s ezért olyan javaslatokat tett, amelyek, véleményünk szerint, alapul szolgálhatnak az előállott konfliktus rendezé­séhez. A szovjet kormány említett javaslatait megküldtük Kennedy amerikai elnöknek, s másolatban önnek is. Tisztelettel: V. HRUSCSOV j 1962. október 27. (MTI) Majevszkij cikke a Pravdában az Egyesült Államokban tomboló háborús hisztériáról MOSZKVA (TASZSZ): Viktor Majevszkij, a Pravda szemleírója az Egyesült Álla­mokban tomboló háborús hisz­tériát kommentálva a követ­kezőket írja: „Az amerikai népet lépten- nyomon becsapják, félreveze­tik, háborús hisztériával ká­bítják el. Az Egyesült Államok kormánya agresszív politikájá­nak szolgálatába állított egy nagy hazugságot: azt a kohol­mányt, amely szerint a Szov­jetuniónak afüggetlen Kubához fűződő baráti viszonya fenye­geti az Egyesült Államokat, az egész nyugati féltekét, a sza­bad világot”. Majevszkij cikkében rávilá­gít arra, hogy a Kennedy-kor- mány miért bocsátkozott a ku­bai blokád nagy és veszedel­mes kalandjába. „A politiká­ban valamennyire is jártas emberek jól tudják — írja —, hogy nem az állítólag Kubában levő mesebeli „támadó fegy­verről” van szó. Ki hiszi el, hogy az Egyesült Államok va­lóban fél a kis Kubától: a ku­baiaknak lényegesen több okuk van félni az amerikaiaktól: az amerikaiak kubai földön van­nak, a guantanamói katonai támaszponton, amely a hara­mia késeként szegeződik a ku­bai nép torkának. Azt is nehéz elhinni, hogy az eseményeket kizárólag a hatalmon levő de­mokraták — akiknek a dolga nem megy túlságosan jól — választási manőverei idézték elő. Aligha lehet fegyverbeál­lítani egy egész hadsereget, a tengerre küldeni az egész at­lanti flottát, hogy a demokra­ták legyőzzék a választásokon köztársaság párti ellenfeleiket. A Kennedy-kormány jelen­legi cselekedeteinek okai sok­kal mélyebben keresendők. „Arról a zsákutcáról van szó, — írja Majevszkij — amelybe a kormány bel- és külpolitiká­ja került. A beígért virágzás helyett gazdasági pangás, vál­ság-veszély, munkanélküliség mutatkozik. Ahelyett, hogy a nyugati világ elismert vezére lenne a Kennedy-kormány, ki­éleződtek ellentétei az Atlanti Szövetségesekkel, a Közös Piaccal. A hirdetett békepoU- tika helyett elutasítja a lesze­relést, folytatja a nukleáris kí­sérleteket, háborút visel Dél- Vietnamban, provokációkat kö­vetel Kuba ellen, fenntartja c nyugat-berlini kérdésben elfog­lalt, kilátástalan álláspontját Üj kalandok politikájává vál a meghirdetett politika. A: Egyesült Államok kalózkodás sál akarja helyreállítani a Nyu­gat vezetőjének és a. vilár csendőrének tekintélyét, ezze akarja féken tartani NATO szövetségeseit, ezzel akarja be bizonyítani az imperializrm életképességét. A szemleíró megállapítja hogy ,,a kalandok politikájú tökéletesen áthatja az an ti kommunizmus, a két különbé’ ző társadalmi rendszer béké együttéléséről való lemondáí Ez pedig — mint- ahogy rrr mindenki látja — magába- rejti az atomháború közveti e veszélyét.” (MTI) Tüntetés Kuba mellett BUENOS AIRES: Pénteken este több száz főnyi tömeg tüntetett Kuba mellett A rend­őrség a tüntetők feloszlatására könnyfakasztó gázt alkalma ­Légifelvétel a kubai guantanamói amerikai támaszpont- ^°tt A tüntetők közül a rend­ről, a Kuba elleni súlyos provokációk színhelyéről. őrség hat személyt őrizetbe (MTI Külföldi Képszolgálat) vett (AP, Beuietí

Next

/
Thumbnails
Contents