Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

8

NEPÜJSAG

1862. október 28., vasárnap

Hruscsov üzenete Keiuiedyhoi

MOSZKVA (TASZSZ):

As Alábbiakban közölj ti !•, annak az üzenetnek a teljes szövegét, amelyet Hruscsov szovjet kormányfő küldött szombaton Kennedy amerikai elnöknek.

Igen tisztelt Elnök Űr!

Nagy megelégedéssel fogadtam az ön válaszát U Thant- nak arra a javaslatára, hogy tegyünk lépéseket hajóink találkozásának meggátlására és így kerüljük el a jóvátehetetlen, végzetes következményeket. Ez az ön részéről tett észszerű lépés megerősíti azt a véleményemet, hogy ön szívén viseli a béke fenntartását. Ezt megelégedéssel állapítom meg.

Már elmondtam, hogy népünk, kormányunk és én magam, mint a minisztertanács elnöke, azon fáradozunk, hogy országunk fejlődjék és méltó helyet foglaljon el a világ népei között a gazdasági versenyben, a kultúra, a művészetek fejlesztésében, a nép jólétének emelésében. Ez a verseny legnemesebb és szükséges célja, %,mind a győztes, mind a legyőzött csak jól jár, mert ez a békét jelenti és azoknak az eszközöknek a gyarapítását, amelyek az ember életéhez és boldogságához szükségesek.

Nyilatkozatában ön kijelentette, a fő cél nem csupán az, hogy megegyezzünk és lépéseket tegyünk hajóink találkozásának meggátlására, és így annak megakadályozására, hogy elmélyüljön a válság, amelynek nyomán az ilyen összetűzésből kipattanhat a háborús konfliktus szikrája, ami után már minden tárgyalás feleslegessé válik, mert már más erők, más törvények kezdenek hatni, a háború törvényei. Én egyetértek önnel abban, hogy ez csak az első lépés. A fő dolog az, hogy

rendezni ós

■tab iizáíni kell a helyzetet

az államok, a népek között.

Megértem, Elnök Űr, az ön aggodalmát az Egyesült Államok biztonságát illetően, mert ez az elnök elsőrendű kötelessége. Ámde, ugyanezek a kérdések foglalkoztatnak bennünket is, ugyanilyen kötelességek hárulnak rám is, mint a szovjet Minisztertanács elnökére, önt nyugtalanság tölti el amiatt, hogy mi fegyvereket küldtünk Kubának, hogy segítsünk megszilárdítani védelmi képességét. Igen, védelmi képességét, mert hiszen Kuba, akármilyen fegyverekkel rendelkezzék is, nem mérkőzhetik meg Önökkel, annyira különböző nagyságokról van itt szó — különösen, ha figyelembe ▼esszük a jelenlegi pusztító eszközöket. Célunk az volt és ma is az, hogy segítsük Kubát, és senki sóm vonhatja kétségbe azon törekvésünk ember- baráti voltát, hogy Kuba békésen élhessen és fejlődhessen, miként népe akarja.

Ön biztosítani akarja országa biztonságát, és ez. érthető. De Kuba is ugyanezt akarja: minden ország gondoskodni kíván saját biztonságáról. De akkor hogyan értélre!jük mi, a Szovjetunió, kormányunk azt, hogy Önök katonai támaszpontokkal vették körül a Szovjetuniót és szövetségeseinket, a szó szoros értelmében a katonai támaszpontok gyűrűjét építették ki országunk körül és elhelyezték' ott rakétafegyvereiket.

Ez nem titok, felelős amerikai személyiségek tüntetőén beszélnek erről. Az Önök rakétái ott vannak Angliában, Olaszországban és ellenünk irányulnak. Ott vannak az önök rakétái Törökországban is.

önt nyugtalanítja Kuba. Azt mondja ön, azért nyugtalanítismerí el a mi jogunkat erre.

ön ugyanis Törökországban, közvetlen közelünkben, olyan pusztító rakétafegyvert helyezett el, amelyet ön támadó fegyvernek nevez. Hogyan lehetne ilyen körülmények között azt elismerni, hogy katonai vonatkozásban egyenlő lehetőségeink vannak, amikor nagy államaink között ilyen egyenlőtlenség áll fenn? Ehhez semmiképpen sem lehet hozzájárulni.

Helyes dolog az. elnök úr, hogy ön hozzájárul ahhoz, hogy

képviselőink találkozzanak ós tárgyalásokba kezdjenek

U Thant úrnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának közreműködésével. Ő tehát valamilyen formában elvállalja a közvetítő szerepéf, s mi úgy véljük, hogy meg tud birkózni ezzel a felelős küldetéssel, ha ebben a konfliktusban érintett minden fél jóakaratot tanúsít.

Ügy gondolom, hogy gyorsan véget lehetne vetni e konfliktusnak és normalizálni a helyzetet, s akkor az emberek megkönnyebbülten lélegeznének fel, látva, hogy azok az állami vezetők, akikre a felelősség hárul, józan ésszel gondolkodnak, tudatában vannak felelősségüknek, meg tudják oldani a bonyolult problémákat és nem engedik a dolgokat a háború katasztrófájáig jutni.

Ennélfogva javasolom: ml hajlandók vagyunk kivonni Kubából azokat a fegyvereket, amelyeket ön támadó fegyvereknek tart. Készek vagyunk ezt megtenni, s erről bejelentést tenni az ENSZ-ben. Az Önök képviselői pedig azt jelentsék be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről, tekintetbe véve a szovjet állam aggodalmát, kivonja a maga hasonló eszközeit Törökországból. Egyezzünk meg hát, hogy ennek végrehajtására milyen határidőt szabjunk meg egymásnak.

Ennek megtörténte után pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megbízott személyek a helyszínen ellenőrizhetnék a vállalt kötelezettségek teljesítését. Természetesen a kubai és a török kormány részéről engedély kell ahhoz, hogy ezek a megbízottak országukba utazzanak és ellenőrizzék annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyet mindegyik fél magára vállal. Nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha ezek a megbízottak élveznék a Biztonsági Tanács és a mi — az Egyesült Államok "és a Szovjetunió, valamint Törökország és Kuba bizalmát is. Ügy gondolom, hogy nyilván nem ütközik nehézségbe olyan személyek kiválasztása, akik élvezik az összes érdekelt felek bizalmát és megbecsülését.

Mi magunkra vállaljuk ezt a kötelezettséget azért, hogy kielégítsük és reménnyel töltsük el Kuba és Törökország népét, erősítsük a biztonságukba vetett bizalmukat és a Biztonsági Tanácsban nyilatkozatot teszünk, hogy a szovjet kormány ünnepélyesen megígéri, tiszteletben tartja Törökország határai 'sérthetetlenségét és szuverenitását, nem avatkozik belügyeibe, nem hatol be Törökországba, nem engedi át a maga területét ilyen behatolás céljait szolgáló felvonulásra, és visszatartja azokat is, akik a Szovjetunió területéről, vagy Törökországgal szomszédos más államok területéről Törökország ellen agresszió végrehajtására gondolnának. Az amerikai kormány a maga részéről a Biztonsági Tanácsban ugyanilyen nyilatkozatot

tegyen Kubával kapcsolatban. Jelentse ki, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja Kuba határainak sérthetetlenségét, Kuba szuverenitását, kötelezi magát, hogy nem avatkozik belügyeibe, maga nem hatot be Kubába, s területét sem engedi át Kubába való behatolás céljait szolgáló felvonulásra, s hasonlóképpen feltartóztatja azokat, akik az Egyesült Államok, vagy Kubával szomszédos államok területéről Kuba ellen agresszió végrehajtására gondolnának.

Természetesen, ehhez az szükséges, hogy megegyezzünk egymással és valamilyen határidőt tűzzünk ki.

Éghessünk mag

fahát

valamilyen határidőben, de ne halogassuk a dolgot, két-há- rom hétről, vagy legfeljebb egy hónapról lehet szó.

A Kubában levő eszközök, amelyekről ön beszél, és amelyek, mint ön mondotta, nyugtalanítják önöket, szovjet tisztek kezében vannak. Ennél fogva kizárt dolog az, hogy ezeket az eszközöket esetleg az Amerikai Egyesült Államok kárára használják fel. Ezek az eszközök a kubai kormány kérésére és kizárólag védelmi célokból vannak Kubában. Ha tehát nem történik behatolás Kubába, vagy nem éri támadás a Szovjetuniót, vagy más szövetségeseinket, akkor, természetesen, ezek az eszközök senkit sem fenyegetnek sem ma, sem a jövőben, hiszen nem támadó célokra szolgálnak.

Há ön, Elnök Űr, egyetért javaslatommal, akkor elküldjük képviselőinket New Yorkba, az ENSZ-be és kimerítő utasításokkal látjuk el őket, hogy minél gyorsabban megtörténjék a megegyezés. Ha ön szintén kiszemeli embereit és megadja nekik a megfelelő utasításokat, akkor ezt a kérdést gyorsan meg lehet majd oldani.

Miért szeretném én ezt? Azért, mert az egész világ izgalomban van és ésszerű cselekedeteket vár tőlünk. Minden nép számára a legnagyobb öröm lenne, ha bejelenthetnénk megegyezésünket, a konfliktus gyökeres felszámolását. Nagy jelentőséget tulajdonítok a megegyezésnek, mert jó alapúi szolgálhatna és többek között megkönnyíthetné a megegyezést _ az atomfegyverkísérleteik eltiltásáról is. Az'atom- fegyverkísérletek kérdését a szóban forgó problémával párhuzamosan lehetne megoldani, nem kötve össze egyiket sem a másikkal, mert különböző kérdésekről van szó. Fontos azonban, hogy megszülessék a megegyezés mind a két kérdésről, s ezzel szép ajándékot adjunk az embereknek, megörvendeztessük őket annak a hírével is, hogy létrejött a megegyezés a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről és így nem fertőződik többé a légkör. A mi és az Önök álláspontja e kérdésben igen közel áll egymáshoz.

Mindez jó lökést adhatna ahhoz, hogy megkeressük a kölcsönösen elfogadható megegyezést a többi vitás kérdésben is, amelyekre vonatkozólag köztünk és Önök között eszmecsere folyik. Ezek a kérdések még nincsenek megoldva, de halaszthatatlan rendezésre várnak, ami megtisztítaná a nemzetközi légkört Mi készen állunk erre.

Íme, ezek az én javaslataim. Elnök Űr.

Fogadja nagyrabecsülésemet: N. Hruscsov

1962. október 27.

A fenti üzenet másolatát Hruscsov megküldte U Thuninak. (MTI)

ja, mert Kuba 90 tengeri mérföldre fekszik az Amerikai Egyesült Államok partjaitól. Viszont Törökország mellettünk terül el. a szovjet és török határőrök ott járnak egymás mellett és látják egymást ön úgy véli, hogy joga van biztonságot követelni saját országának és követelni azoknak * fegyvereknek az eltávolítását. amelyeket ön támadónak »evez. Ugyanakkor ön’ nem

II washingtoni Fehér Ház válasza Hruscsov Kennedyhez Intézett üzenetére

WASHINGTON (TASZSZ): Arra az üzenetre válaszként, amelyet Hruscsov kormányfő intézett szombaton Kennedy amerikai elnökhöz, a washingtoni Fehér Ház követelte több halaszthatatlan előzetes feltétel’’ teljesítéséi, mielőtt az Egyesült Államok hajlandó lenne megvizsgálni bármiféle javaslatot. (MTI)

Uertraod K üssél I újabb felhívása

Nyugati hírügynökségek je- ' lentése szerint Bertrand Russell angol filozófus újabb félhívást intézett Kennedyhez, Hruscsovhoz és Fidel Castró- hoz, kérve együttműködésüket, hogy a kubai válság békés ősz- közökkel légyen megoldható.

Kennedyhez intézett felhívásában Russell kijelenti, osztja az amerikai elnöknek a nukleáris rakétákkal kaucióimban ' tanúsított aggodalmát, ugyanakkor megjegyzi, hogy az Olyan blokád, amely azzal fenyeget, hogy szovjet hajókat süllyesztenek ei, az emberiséget a megsemmisülés küszöbére vezeti. Russell üzenetében kéri Kennedyt, ne támadja még Kubái és fogadja el a támaszpontoknak az ENSZ általi ellenőrzését. Javasolja, hogy szüntessék meg a törökországi amerikai támaszpontokat, minthogy ez nyilván megfelelő visszhang it keltene a Szovjetunióban.

Fidel Castróhoz intézett üzenetében Rusell kéri, hogy K uba engedje meg az ENSZ részéről történő ellenőrzést és kérje a világszervezet védelmét, jóllehet a nemzetközi jog nem követelné meg azt. Iluscll kéri a kubai miniszterelnököt, járuljon hozzá a rakétaki lövő- helyek leszereléséhez, még ha azok csupán védelmi célokat szolgálnak is, ha az Egyesült Államok ünnepélyesen kijelenti, hogy nem intéz inváziót Kuba ellen.

Hruscsovhoz intézett üzenetében Bertrand Russell a szovjet miniszterelnök további segítségét kéri a feszült nemzetközi helyzet csökkentéséhez. „Az ön további türelmessége a mi nagy reményünk” — hangoztatja üzenetében az angol filozófus. (MTI)

Hruscsov válasza U Thant október 25-i táviratára

„Tisztelt U Thant úr!

Megkaptam és tanulmányoztam az ölt október 25-i táviratát, megértem, hogy ön aggódik a béke fenntartásáért és én nagyra értékelem azokat az erőfeszítéseit, amelyek a háborús konfliktus megakadályozására irányulnak. Valóban, ha a Kubához vezető útvonalakon valamilyen konfliktus keletkeznék — márpedig ez elkerülhetetlenné válhat az Egyesült Államok kalózintézkedéseinek következtében —, akkor ez kétségtelenül komolyan megnehezítené az érintkezés fenntartására tett ama erőfeszítéseket, hogy tárgyalások alapján vessünk véget a válságos helyzetnek, amelybe az Egyesült Államok agresszív tevékenysége sodorta a világot. Ezért elfogadjuk az ön javaslatát, s utasítást adtunk ama szovjet hajók kapitányainak, amelyek Kuba jelé tartanak, de még nem érték el az amerikai hadihajók kalóztevékenységének övezetét, hogy — mint ön javasolja — tartózkodjanak kívül ezen a térségen.

Ezt a parancsot abban a reményben adtuk ki, hogy a másik fél megérti: hajóinkat csak ideiglenesen tarthatjuk állva nyílt tengeren, ez az időtartam nem válhat huzamossá.

Köszönetét mondok önnek erőfeszítéseiért és sikereket kívánók az ön nemes munkájához, önnek a béke biztosítására tett erőfeszítései mindig megértésre és támogatásra találnak nálunk. ^

A szovjet kormány mindig törekedett és törekszik erősíteni az ENSZ-et, — ezt a nemzetközi szervezetet, amely fóruma a világ valamennyi országának, függetlenül azok társadalmi-politikai berendezésétől —, hogy így a felmerülő konfliktusokat ne háború, hanem tárgyalások útján rendezzék.

1962. október 26.

Tisztelettel:

N. HRUSCSOV.” (MTI)

ÍV. S*. Hruscsov űiahb távirata U lanthoz

N. Sz. Hruscsov, az alábbi táviratot intézte U Thanthoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához:

— A szovjet kormány meg akarja könnyíteni az ön feladatának teljesítését az érdekelt országokkal annak a veszélyes helyzetnek a felszámolásáról folytatott tárgyalásokon, amelyeket az Egyesült Államok kormányának Kubával és s Szovjetunióval szemben elkövetett kalóz-cselekedetei idéztek elő, s ezért olyan javaslatokat tett, amelyek, véleményünk szerint, alapul szolgálhatnak az előállott konfliktus rendezéséhez. A szovjet kormány említett javaslatait megküldtük Kennedy amerikai elnöknek, s másolatban önnek is.

Tisztelettel:

V. HRUSCSOV j 1962. október 27. (MTI)

Majevszkij cikke a Pravdában az Egyesült Államokban tomboló háborús hisztériáról

MOSZKVA (TASZSZ):

Viktor Majevszkij, a Pravda szemleírója az Egyesült Államokban tomboló háborús hisztériát kommentálva a következőket írja:

„Az amerikai népet lépten- nyomon becsapják, félrevezetik, háborús hisztériával kábítják el. Az Egyesült Államok kormánya agresszív politikájának szolgálatába állított egy nagy hazugságot: azt a koholmányt, amely szerint a Szovjetuniónak afüggetlen Kubához fűződő baráti viszonya fenyegeti az Egyesült Államokat, az egész nyugati féltekét, a szabad világot”.

Majevszkij cikkében rávilágít arra, hogy a Kennedy-kor- mány miért bocsátkozott a kubai blokád nagy és veszedelmes kalandjába. „A politikában valamennyire is jártas emberek jól tudják — írja —, hogy nem az állítólag Kubában levő mesebeli „támadó fegyverről” van szó. Ki hiszi el, hogy az Egyesült Államok valóban fél a kis Kubától: a kubaiaknak lényegesen több okuk van félni az amerikaiaktól: az amerikaiak kubai földön vannak, a guantanamói katonai támaszponton, amely a haramia késeként szegeződik a kubai nép torkának. Azt is nehéz elhinni, hogy az eseményeket kizárólag a hatalmon levő demokraták — akiknek a dolga nem megy túlságosan jól — választási manőverei idézték elő. Aligha lehet fegyverbeállítani egy egész hadsereget, a tengerre küldeni az egész atlanti flottát, hogy a demokraták legyőzzék a választásokon köztársaság párti ellenfeleiket.

A Kennedy-kormány jelenlegi cselekedeteinek okai sokkal mélyebben keresendők. „Arról a zsákutcáról van szó, — írja Majevszkij — amelybe a kormány bel- és külpolitikája került. A beígért virágzás helyett gazdasági pangás, válság-veszély, munkanélküliség mutatkozik. Ahelyett, hogy a nyugati világ elismert vezére lenne a Kennedy-kormány, kiéleződtek ellentétei az Atlanti Szövetségesekkel, a Közös Piaccal. A hirdetett békepoU- tika helyett elutasítja a leszerelést, folytatja a nukleáris kísérleteket, háborút visel Dél- Vietnamban, provokációkat követel Kuba ellen, fenntartja c nyugat-berlini kérdésben elfoglalt, kilátástalan álláspontját Üj kalandok politikájává vál a meghirdetett politika. A: Egyesült Államok kalózkodás sál akarja helyreállítani a Nyugat vezetőjének és a. vilár csendőrének tekintélyét, ezze akarja féken tartani NATO szövetségeseit, ezzel akarja be bizonyítani az imperializrm életképességét.

A szemleíró megállapítja hogy ,,a kalandok politikájú tökéletesen áthatja az an ti kommunizmus, a két különbé’ ző társadalmi rendszer béké együttéléséről való lemondáí Ez pedig — mint- ahogy rrr mindenki látja — magába- rejti az atomháború közveti e veszélyét.” (MTI)

Tüntetés Kuba mellett

BUENOS AIRES: Pénteken este több száz főnyi tömeg tüntetett Kuba mellett A rendőrség a tüntetők feloszlatására könnyfakasztó gázt alkalma Légifelvétel a kubai guantanamói amerikai támaszpont- ^°tt A tüntetők közül a rendről, a Kuba elleni súlyos provokációk színhelyéről. őrség hat személyt őrizetbe

(MTI Külföldi Képszolgálat) vett (AP, Beuietí