Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. október 25., csütörtök Emlékeztető a nyárra... Az egri Kertmozi már hetek­kel előbb bezárta kapuit. Nem írták ki nagy táblára, de min­denki tudja, hogy a nagyközön­ség előtt ki sem nyílik már a jövő tavaszig. Az utoljára játszott filmek plakátjai azonban még ma is ott lógnak a kapu fölött szív- fájdító emlékként. Emlékeztet­nek most, október végén, az elmúlt nyárra, a kellemesen, vidáman eltöltött estékre. S azt mondatják: de jó len­ne még most is esténként a Kertmozi piros padjain ülni, a kályha mellé tolt fotel he­lyett... (it>) — A TIT HEVES megyei szervezetének történelmi szakosztálya ma délután 3 órakor, az egri TIT-klubban veterántalálkozót rendez. A találkozón részt vesznek a Budapesti Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem tudományos szocializmus tanszéke diák­körének tagjai is. — 50 HtZÖT adnak le havon­ta átlagosan a felvásárlóknak a tamabodi Tamagyöngye Tsz gazdái. A közelmúltban 62 ser­tés átadásakor 132 ezer forin­tot vételeztek be a szövetkezet kasszájába. — A PARÄDSASVÄRI üveggyárban jelenleg 10 szo­cialista brigád dolgozik, eb­ből 4 ifjúsági szocialista bri­gád. Az üzem összes dolgozói csatlakoztak a munkaver­senyhez. _ «■ OKTÓBER 29-ÉN, este hat órakor, a Hatvani Járási Ta­nács tanácstermében a nevelők akadémiáján a fiatalkorú bű­nözők lélektanáról a TIT já­rási titkára, dr. Röczey Ödön tart előadást. — MA DÉLUTÁN 3 órakor az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizott­sága vb-ülést tart. A szak- szervezet munkáját és a vál­lalat feladatait vitatják meg. — CSÁNYBAN a szülők és a növendékek szeretettel búcsúz­tatták a nyugdíjba vonuló Pár- iényi Jánosné tanítónőt. Sütő János, a járási tanács művelő­désügyi osztályának vezetője, Szitovszki László, járási szak- szervezeti titkár, Szabó László tanulmányi felügyelő hozták a megye és járás köszönetét és ajándékait. Pártényi Jánosné kimagasló pedagógiai munkát végzett a Csányi Általános Is­kolában, ezért búcsúztak tőle ünnepélyes, szívélyes keretek között. A televízió műsora A Népújság vitafóruma: Elsősorban magunkat kelt szocialista közösségi emberré tormái ni Hozzászólás A marxista pedagógia egysége című cikkünkhöz A VIII. pártkongresszusra készülőben a megyei sajtó is részletesen foglalkozik a neve­lők, a tanárok problémáival, a nevelés-oktatás kérdéseivel. Ezért is olvastam érdeklődés­sel a Népújság vasárnapi szá­mában megjelent szerkesztő­ségi cikket a nevelés egyik fontos kérdéséről, a marxista pedagógiai egységről. A cikk szerzője vitaindítónak szánta gondolatait, s ez feljogosít en­gem arra, hogy a mi intéze­tünk, az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum ta­pasztalatai alapján a pedagó­giai egység kérdéséhez hozzá­szóljak. Mi, tanárok, tisztában va­gyunk feladataink nagyságá­val és komolyságával. Olyan embertípust kell kialakítanunk a jövő számára, amilyenek még magunk sem vagyunk egészen: a művelt, aktív, szo­cialista, közösségi embert. Ah­hoz, hogy ezt az újfajta em­bertípust felnevelhessük, ma­gunkat kell elsősorban aktív, szocialista, közösségi emberré formálnunk. Lankadatlanul képeznünk kell saját magun­kat, alakítanunk, mélyítenünk kell a bennünk meggyökere­zett és erősödő szocialista tu­datot. Erre az önnevelésre szó­lít fel idei tantestületi munka- tervünk is, amikor a feladatok között hangsúlyozottan előírja: minden szaktanár saját szak­mai, pedagógiai és világnézeti fejlődésének biztosítása, a tantestület marxista pedagó­giai egységének támogatása érdekében gondosan és állan­dóan tanulmányozza a szak­tárgyi, pedagógiai és világné­zeti irodalmat, szakfolyóirato­kat. (Nálunk mintegy harminc folyóirat és szaklap található a tanári szobában! Igaz, ezeket tanrendi zsúfoltság és egyéb okok miatt eddig nem forgat­tuk kellő s'orgalommal). Nagyon fontosaknak és hasz­nosaknak tartjuk a bemutató tanításokat és az óralátogatá­sokat, mert így ismerik meg a tanárok egymás módszereit, így lehet hatékonyabbakká tenni az új pedagógiai módsze­reket, amelyek nemcsak az oktatás-nevelés ügyét viszik előbbre, hanem a pedagógiai egységet is szolgálják. Az új feladatoknak megfele­lően a pedagógusok tovább­képzésében is új formákat kell kialakítani. Az eddigi, túlzot­tan bábáskodó és — valljuk be — nagyon költséges to­vábbképzési forma sem volt eredményes, ha a közös mun­kához nem társult a pedagó­gus határozott fejlődni akará­sa. A jelenlegi továbbképzési formában a hangsúly az önne­velésre esik: állandó és sokol­dalú önképzéssel el kell ér­nünk, hogy a tanári testület valamennyi tagja teljes politi­kai, világnézeti és pedagógiai egységben hasson az ifjúságra. Hogyan állunk mj ezzel a pedagógiai egységgel jelenleg? A politikai egség nem vitás, mindenki helyesli pártunk po­litikáját és híve a dolgozó nép hatalmának. A világnézeti egy­ség elérésének útján is na­gyot haladtunk előre, de az eredmény még nem teljes. A jó szándékkal itt sincs hiba, de a tudatformálás bonyolult folyamata az egyiknél lassúbb, a másiknál gyorsabb. Az oko­kat most ne keressük, a cél világos: minél hamarabb elérni a tanári karon belül a marxis­ta pedagógiai egységet, hogy minden tanár szocialista meg­győződéssel és meggyőzően pél­damutató magatartással oktas- sa-nevelje ifjúságunkat kom­munista helytállásra. Az a tapasztalat, hogy a szo­cialista embertípust régi mód­szerekkel kialakítani nem le­het Minden nevelési felfogás­nak, rendszernek megvoltak *s megvannak a sajátos módsze­rei, amelyekkel maximális ér­téket akarnak létrehozni. Az elmúlt években túlzottan ér­telmi, az értelemre ható és azt foglalkoztató nevelést folytat­tunk. Nem vettük számításba azt a nyilvánvaló tényt, hogy A Gyöngyösi Járási Párt- bizottság végrehajtó bizottsága az 1962—63. év kulturális prog­ramját tárgyalta meg, s ezen belül a mezőgazdasági szakpro­pagandával foglalkozott A je­lentést Molnár Elemér, a járási művelődési osztály és Kakuk Imre, a városi művelődési osz­tály vezetője terjesztette a párt-vb elé. Ezt követően a járási ügyész­ség nevében dr. Mórász Miklós adott tájékoztató jelentést a a gyermekkorban az érzelmi hatások igen lényegesek. Nem­csak a gyermek értelmi képes­ségeit kell tehát fejlesztenünk, de mozgásba kell hoznunk a gyermek szívét-lelkét is, hogy ne csak száraz ismeretanyaggal gazdagodjék, de egész lényére, tudatára hasson az a világ, amivel az iskola padjaiban megismerkedik. A gyermek szerezze meg tudását, de úgy, hogy az érzelmi motivációk ne maradjanak el: a tudással úgy rendelkezzék, hogy az hozza indulatba őt. akarjon szenve­délyesen eredményekre törni és tűzzön maga elé lelkesítő célo­kat. Legyenek nagy elhatáro­zásai a gyermeknek, mert a feltörő szándékok és elhatáro­zások nélkül a haladás elkép­zelhetetlen. Gondoljunk mi, ta­nárok arra, hogy a mai gyer­mek alkotja majd holnap a társadalom gerincét, s ez a tu­dat nagy felelősséget ró ránk S itt nyilvánvaló az igazság: csali az tud lelkesíteni, szenve­délyt gyújtani, célokat felvil­lantani a tanulók előtt, aki ma­ga is teljes odaadással és lelke­sedéssel végzi szocialista okta­tó-nevelő munkáját. Valóban szükségszerű követelmény, hogy a tanulók ne vehessenek észre különbséget tanár és ta­nár között, lelkesedés, hit és bizalom dolgában, szocialista építésiben, kommunista helytál­lásban. E néhány gondolatot azért tartottam szükségesnek elmon- dani, mert — úgy érzem — nemcsak útban vagyunk a marxista pedagógiai egység fe­lé, él is akarjuk, el is fogjuk érni azt. Dr. Dienes Éva társadalmi tulajdon védelmé­ről és a bűnüldözési munkák­ról. A vitába bekapcsolódott Ra.ft Miklós, Molnár Gusztáv, Do­bos Ferenc, Flórián Gusztáv és Hevesi Sándor, a járási párt- vb tagjai, valamint Bóta Al­bert, a megyei pártbizottság munkatársa és Nagy József, a járási pártbizottság agit.-prop. osztályvezetője is. A vitát Molnár Jenő, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkára foglalta össze. A kulturális tervekről és az ügyészség munkájáról tárgyalt a Gyöngyösi Járási Pártbizottság 315 évvel ezelőtt, 1647. októ­ber 25-én halt meg EVANGE­LISTA TORRICELLI olasz ma­tematikus és fizikus, Galilei tanítványa. Először az optiká­val foglalkozott, neve azonban az 1643-ban bemutatott kísérle­tével vált ismertté. Egy méter hosszú üvegcsőbe higanyt tett és ezt nyílt végével szintén higannyal telt edénybe helyez­te. Ekkor a csőben a higany kb. 76 cm-en állt meg. Ezzel Evangelista Torricelli és az általa8? .bizonyosodott be, hogy az felfedezett barométer edényben levő higany külső fe­relfedezctt Darometer. Kilétére ható nyomás (légnyo­más) egy 76 cm-es higanyosz­lopot tart egyensúlyban. A cső felső részén légüres tér maradt (Torricelli-féle ^űr). A higany a levegő nedvességtartalmától füg­gően lejjebb vagy feljebb állt meg, így ez a szerkezet meg­felelő skálával ellátva barométernek is használható volt. 60 évvel ezelőtt, 1902-ben e napon halt meg FRANK NORRIS észak-amerikai író. Fő műve a befejezetlenül maradt Búza eposza (magyarul örvény cím alatt jelent meg), amely az amerikai farmerek és a vasúti trösztök harcát írja le. E regényével a szerző az USÁ-ban a kritikai realizmus irányzatának megalapí­tója lett. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon halt meg OSKAR HERT- WIG német anatómus és biológus, aki 1875-ben fejlődéstörténeti kutatásai során felfedezte, hogy a megtermékenyítés lényege a petesejt és az ondósejt egyesülése, valamint tisztázta a sejtmag szerepét az öröklésben (1890). Általános biológia című műve 1892- ben jelent meg. 40 évvel ezelőtt, 1922. októ-ber 25-én foglalta el a Vörös Had­sereg VLAGYIVOSZTOKOT és ezzel Távol-Keletet teljesen felsza­badította a japán intervenciósoktól és a fehérgárdistáktól. Forró siker, felejthetetlen élmény A hatvani operaest margójára A Postás Szimfonikus Zene­kar dr. Vasady Balogh Lajos karnagy vezetésével Hatvanba látogatott az Országos Filhar­mónia és a Hatvani Állami Zeneiskola közös szervezésé­ben megrendezett operaest al­kalmából. A hatvani Vörös­marty Művelődési Ház néző­terén alig akadt üres hely. Már hagyomány a városban, hogy évről évre megrendezik azokat a hangversenysorozato­kat, amelyek eddig oly sok si­kert, élményt nyújtottak a há­lás közönségnek. — a postások igazán jó mu­zsikusok — hallottam innen- onnan az elismerő véleményt, s.valóban, a zenekarban kiváló együttest ismertünk meg. A felharsanó vastapsok, a ráadás is ezt bizonyították. Dr. Vasady Balogh Lajos karnagy lélek­ben összeforrt a zenekarral, s igazán művészi teljesítmény volt Bizet Carmen című ope­rája élőzenéjének, Verdi Aida — Győzelmi indulójának vagy Gounod Faust című operájából a balettzene fináléjának elő­adása. Forró siker kísérte Simándy József Kossuth-díjas, kiváló művész fellépését épp úgy, mint Sebestyén Sándor, Esze­nyi Irma, Mikes Ibolya művé­szi teljesítményét. Előadásuk­ban szívesen hallgatta a közön­ség Borodin Igor hercegéből Igor áriáját, Bizet Carmenjé- nek Torreádor-dalát, a Virág­áriát, Verdi Trubadúrjából az Azucena-elbeszélést, Gounod Faustjának Ékszer-áriáját, Va­lentin imáját — s még sorol­hatnánk az örökszép dallamo­kat (r) A gyöngyösi öregeket köszöntötték Mintegy ötven idős nő és férfi jelent meg azon a benső­séges hangulatú ünnepségen, amit a gyöngyösi Városi K<*> ház kultúrhelyiségében tartat­tak meg. Pataki János p®g- nyitó szavai után Csemiczky Béla köszöntötte meleg szere­tettel a város legidősebb em­bereit. A város négy termelőszövet­kezetének ajándékait Budai János köszönte meg társai ne­vében. Az összejövetelen ki­alakult családias hangulatot mi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy a táncot a 84 éves Gyuris János bácsi kezdte el. 18,10: Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 18,30: Kisdobosok műsora. 19,00: A jövő hét műsora. 19,05: Tele­sport. 19,30: Tv-híradó. 19,50: Darázsfészek. Magyarul beszélő csehszlovák film. 21,20: Félté­kenység. Galambos Szilveszter vidám műsora. (Ismétlés.) 21,50: Hírek. A tv-híradó ismétlése. idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás csütörtök estig: Kevés felhő, eső nélkül. Gyenge szél. Hajnali fagyok. Reggel és délelőtt párásság, több helyen köd. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok, várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—mínusz 4 fok között. EGRI VÖRÖS CSILLAG Aki szelet vet EGRI BEKE Kenyér és rózsák GYÖNGYÖSI PUSKIN Randevú Koppenhágában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hófehérke és a hét törpe HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halál a cukorszigeten HATVANI KOSSUTH Elcserélt randevú Egerben este 7 órakor: GÜL BABA (Radnóti IT. bérlet) iPéJyen este,8 órakor: CSACSIFOGAT \ 16. A kunyhón túl, ahol még egy szőlőcske volt haránt be­ékelődve a szakadék görbüle­tébe, de jóval elhanyagoltaibb, gyatrább szőlő, mint a .papé, az elnök egy másik mozgolódó embert vett. észre, azaz hogy asszonyt, a harangozónét, aki a tavalyi száraz venyigét hor- dogatta a kunyhó tövébe, egyáltalán nem sietős, de an­nál menyecskésebb, s kényes- kedőbb járással. Madaras meg­nyalta a szája szélét. Az anyá­tok mindenit... — mondta irigyen, s ledöntötte a bicikli­jét a földre, és behúzódott egy öreg cseresznyefa törzse mögé, hátha majd láthat va­lamit: mert nem hihette, hogy ez a két ember, vagyis az isten két gyermeke, véletlenül kí­vánt volna éppen egy időben nekiesni a szőlőrendezésnek. Ezt már csak azért sem hihet­te, mert Lipták harangozóné a falu tudomása szerint nemigen dúskált a házasság örömeiben, lévén az ura cingár és ütődéit férfiú, akit egyszer ifjúkorá­ban — még harangozási ta­nulmányai kezdetén — a túl magasan megfogott harangkö­tél felrántotta a toronyrekesz padmalyáig, s ott cdy istente­lenül beverte a fejét, hogy az­óta szüntelenül nyálzik, Egyébiránt a félesége, születeti Kispéter Annus, csak tragikus tévedésből ment hozzá. Az ártatlanság édes éveiben, virágzó leánykorában, egyszer szentül hitte, hogy másállapot­ban van, s az ijedtség arra ösztökélte, hogy a legelső ké­rőnek nyújtsa a kezét és min­denét. Az első kérő Lipták Mihály volt. Ez magában vé­ve is szomorú dolog, de még szomorúbb, hogy a szükséges idő leteltével kiderült, hogy bi­zony kár volt sietni az eskü­vővel, a gyermekáldásnak se híre, se hamva, és a leánykori hiedelmet a Liptákfcal kötött frigy sem tudta bizonyossággá változtatni. Annus bánatában a falba verhette volna a fejét, ha természetéből nem hiány­zik a bánatra való hajlandó­ság, és ha oka is lett volna a bánkódásra. Az történt azon­ban, hogy ezzel a házassággal az egyik semmit sem nyert, a másik semmit sem veszített: Lipták nem tudta kiaknázni a meghitt együttélésben fejlő le­2 hetőségéket, Annus pedig neu- tudott ragaszkodni ahhoz £- gondolathoz, hogy mindenáror . otthon keresse azt, amiben £ t harangozó portáján nem voll 5 része, másutt azonban igen.. Madaras, mindeme dolgokai ,' tudva, kitartóan leste, hogy £ : két szőlő munkásai mikor ta­- lálkoznak azon a ponton, vagy- i is, a kunyhóban, amely el is- választotta, össze is kötötte a- pap meg a harangozó birtokát, : De hát, sokáig nem történt • semmi, illetve csak annyi. ! hogy a langyos időben Lip- : tákné kibújt rövid bekecséből- és nyújtózott egyet, hosszan, s ■ élvezettel, odatartva a napnak : teste kellemes gömböJyűségeit: Palinák ellenben, nagyfejű ; kapájával, megállás nélkül húz- . gálta kifelé a sáros földet az . árokból, tőle — ha a szőlejé- , ben dolgozott — talán egy csa­■ pat pucér nimfa is hiába nyúj­■ tózkodott volna a Farkasvágás partján. Madaras csalódottan bújt élő a fa mögül. Szívesen megbá­mult volna egy kis fogdosást, miegymást, már csak a lát­vány kedvéért is: meg aztán, az sem ártott volna, ha a pap­pal való társaik odás közben — kellő pillanatban . — megtá­maszthatja a maga igazát égj sokatmondó megjegyzéssel hogy hm-hm, plébános úr, lát­tam ám valamit. De nem látót semmit. Ezért aztán Madara; borúsan kapaszkodott fel £U oldalon, és semmi okosat neu tudott kigondolni, amivé ügyesen kezdhette volna a be szélgetést. A pap észrevette. Megállt, a földre bocsátva kapáját, s egy tarka zsebkendővel szárazrí dörzsölte piros és nedves ar­cát. Szívesen mosolygott, a szá­ja résén kivillantva ápolt, erős fogait. — Jó napot — mondta, és a kezét nyújtotta: barna volt a keze, s érdes, mint egy pa­raszté.-— Erre jártam — közölte Madaras, magyarázatul is, hogy mindjárt az elejéi meg ne tudja a pap, hogy egyene­sen hozzá jött. — Gondoltam, nem kerülöm el. — Jól tette. Palinák nem talált benne semmi különöset, hogy az el­nök meglátogatja. Máskor is megtörtént mór: hát nyájasan és gyanútlanul nézte vendé­gét. — Dolgozunk, dolgozunk? — kérdezte ügyetlenül az elnök, mintha nem is leste volna, hogy mit csinál a pap. — Muszáj... Ha nem árko- lom ki jókor, elviszi a földe­met a víz*... De... tudja, mit gondoltam? — Élénken nézett az elnökre, s a karját lengette, i Farkasvágás agyagos partjá­ra mutogatva: Beültetem mo­- gyáréval. Így csak bodza nő- itt, meg felveri a gaz az egé- f szét: és úgysem használja sen* > ki, nem igaz? t — Igaz — hagyta rá az el- 5 nők. 2 — Szép kis mogyorós lesz í belőle. Szép!... Nem is tu- 1 dóm, kell-e rá engedély; volta­- képpen kié ez a szakadék? — Senkié. Vagyis a községé. \ — Akkor hát az Aranykalá­t szé. — Igen... de mi nem tu- ■ dunk mit kezdeni vele. Mogyo- í róval nem foglalkozunk, leg­alábbis egyelőre nem. — A . papra sandított, elérkezettnek . vélve az időt, hogy hozzáfog­jon a kérdezősködést megelőző puhításhoz. — Meg aztán, mi : nemigen szoktunk okoskodni. Hiszen tudja, plébános úr, ősszel is csak egy szót kellett szólnia. — Tudom! És hálás vagyok érte: a maguk segítsége nél­kül bajban lettem volna. — Szót sem érdemel. Van elég kocsink, lovunk. — Ez az, hogy már csak ma­guknak van! No, nem azért mondom, ne értsen félre, így helyes... De bizony, ha ma­guk nem adnak egy pár fu­vart, a trágyám az ördögé, máig se tudtam volna kiho­zatni. Nem olyan könnyű ne­kem sem! Egyszer szóltam a gépállomásnak, hogy küldje­nek egy vontatót: kinevettek, hogy még mit nem, papnak vontatót! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents