Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-24 / 249. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. október 24., szeri*

Győxött!

Alig pár hónapja, hogy kikerült a mezőgazdasági technikum padjaiból, s faluja termelőszövetkezetében állattenyésztési brigádvezetö lett. Az emberek, akik irányítása alá tartoztak, bizony, eleinte morogtak:

— Ez a tejfelesszájú akar nekünk itt „parancsolgatni"?'

Egyik este, amikor az istállóba lépett, a tehenészek éppen a fejeshez készülődtek, nem vették észre érkezését.

— Ezen a héten is 20 literrel túlteljesítettem a tervet, de ez a gyerek, biztosan nem veszi észre. Csalt, nem az kéne neki, hogy félóránként fejjem a teheneket? - méltatlankodott az egyik idősebb tehenész.

A brigádvezető cipője alatt egy dió hangos reccsenéssel tört szét, szinte egyszerre fordultak a zaj irányába a tehenészek.

— Sanyi bácsi! Azt üzeni az elnök, hogy menjen be holnap az irodába, vegye fel a többlet-tejért járó prémiumot. A félóránkénti fejest meg majd legközelebb megbeszéljük ... (ti)

— 5200 HOLD őszi árpát, 720 hold őszi keveréktakarmányt és 794 hold rozst vetettek el a hevesi járás termelőszövetkezetei, s ezzel a három növény vetési tervét százszázalékosan teljesítették. Rövidesen befejezik‘a termelőszövetkezetek a tervezett 19100 hold őszi búza vetését is.

— A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya dolgozói a kongresz- szttsi versenyben szép sikereket mutatnak föl: a legutóbbi értékelés szerint az eddigi kilenc hónap során az egy munkásra jutó teljes termelési ér- téktervüket 4,6 százalékkal szárnyalták túl.

— AZ EGRI Városi Tanács V.B. holnap délelőtt kilenc órakor ülést tart. A végrehajtó bizottsági ülésen többek között megtárgyalják a lakosság téli zöldség- és gyü- möicseiiátását.

— AZ ÉMÁSZ egri igazgatóságának Borsod megyében dolgozó faluvillamosító brigádjai a VIII. kongresszus tiszteletére ünnepi munkahétbe kezdtek. Vállalásukat, ■— hogy Kisgyör, Mocsolyás, Bükkaranyos és Harsány községek villamosítását november másodikára befejezik -=~ teljesíteni fogják.

— TEGNAP DÉLUTÁN ülést tartott a Hazafias Népfront egri városi elnöksége. Takács Imrének, a Hazafias Népfront városi titkárának beszámolója alapján a termelőszövetkezetek dolgozóinak és vezetőinek szakmai oktatását vitatták meg.

TAVALY MÉG CSAK 23 fö tanult az Egri Lakatosáru- gyár dolgozói közül műszaki egyetemen, technikumban, gimnáziumban; idén ez a szám több mint négyszeresére emelkedett, s örvendetes, hogy közöttük 22 a párttag, amely az üzemi alapszervezet tagságának egyharmadát jelenti.

— KEDVES ÜNNEPSÉG keretében tartották meg az öregek napját Hatvanban is. A város negyven idős lakóját a helybeli szociális otthonban látták vendégül. Az ünnepségen az óvodások és az iskolások műsorral szórakoztatták az öregeket. (Hatvani Ferencné)

— _ ÜJ GYERMEKRUHA- szaküzlet nyílik a közeli napokban Hatvanban. Az üzletet a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi vállalat nyitja, eleget téve a város és a környék lakossága régebbi kérésének.

Suhog a pálca

Angol film

Amennyire a hozzánk kerülő angol filmek egyikéből- másikából megállapítható, a fiatalság, még szorosabbra véve a kormeghatározást, a serdülő fiatalság sok problémát okoz az angol közoktatásnak. Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi időben az angol filmek kíméletlennek látszó kritikával fordulnak a téma felé.

Michael Croft regényét — John Creswell átdolgozásában — Leslie Norman vitte filmre. Egy angol iskola második osztályában az egyik oldalon fiúk, a másikon lányok ülnek. Kamaszok, tizennégy-tizenöt évesek. A tanterv szerint számtant és angol nyelvet kellene tanulniok, asztalos munkákkal és életre nevelő foglalkozásokkal kellene tölteniök a nap hasznos idejét. Ehelyett pajkosak, zabolátlanok, sőt itt-ott a rendőrség is kénytelen beleszólni életrendjükbe, mert akadnak a fiúk között vásottak, akik éjszaka vagányság- ból betörnek. A lányok? Megtetszik nekik az új tanár, s mert éppen az esti London utcáin találkoznak vele, egyikük ravaszkodott nyájassággal felviszi lakásukra, ahol egyértelmű ajánlatot tesz a jó szándékú tanárnak.

Mitől ilyenek ezek a mai fiatalok, Qsbome dühöngő angol jfiúságának ez a második vonala? Csak úgy önmagától, az ösztönös természettől vadultak meg és kérik ki maguknak meg nem engedhető módon érvényesülni kívánkozó jogaikat? Az időben, a korban van a fertőzés? Nem! Az egyik fiú édesapja Singapore-ben volt hadifogoly és meghalni ment haza. Ezért a fiú nehéz

családi körülmények között él, s a japánok iránti útálattal eltelve bosszúszomjas. A másiknak az anyja éjszaka keresi kenyerét, nem hótiszta szándékkal, de a mindennap váltott férfiak oldalán. A harmadiknál az anya is, az apa is iszik. A negyediknek a nővére züllött, ő maga rossz példát lát mindenütt a londoni utca forgatagában. A fiatal szem és szív élesen látja és érzi az életet. A fiúk és lányok utánozzák a felnőtteket, s az a logikájuk: ha a nagyoknak szabad, mi sem maradhatunk el mögöttük.

Mit kapnak az iskolában? Beidegzett szigort, fásultságból és gyengeségből eredő kompromisszumokat; a tanító eljuthat ebben a rideg iskolában a kijelentésig: ezek a gyerekek ösztönös állatok, akiket kegyetlenül büntetni, verni kell.

A fiatal és a fiatalok felé szeretettel közeledő új tanító konfliktusa a régi tanítókkal hamarosan bekövetkezik. A ridegség és a szeretet felhőtorlódásából kitör a vihar, vil- lámlik, s félő, hogy épp azok terülnek el az ütközetben, akik szándék szerint jók és igazak.

A fiatal tanítót Max Bygraves alakítja. Kitűnően valósítja meg az irodalmilag művelt, szeretetet hintő pedagógus elgondolásait; a krízisnél azonban nerp éreztük hitelét a belső felindulásnak. Donald Pleasence igazgatója hiteles, kompromisszumaival együtt, míg Geoffrey Keen teljes elEGRI VÖRÖS CSILLAG Suhog a pálca EGRI BRODY Két ;,N” úr GYÖNGYÖSI PUSKIN Pillantás a hídról

HATVANI KOSSUTH Utak és gondok HEVES

Áprilisi riadó PETERVASARA Forrongó város FÜZESABONY . Fehér csat

lenszenvünket váltotta ki Mr. Gregory szerepében. Betty McDpwall játszotta a férjvadász tanítónőt, elviruló bájjal és mértéktartóan. (Feltűnő, mennyire a helyükön vannak ezek az angol jellemszínészek minden darabban!)

Leslie Norman rendezése kitűnő munka, véleményem szerint pedagógiai1 célját is eléri. Nem kendőz, megmutatja a mai fiatalokat, a tanítókat, de a felnőttek eléggé kormos világát is. Hivatkozik ez a film a háborúra is, mint szennyező okra, de mutatja a rideg társadalmat, a lakásokat nyomor- tanya-kimintázással és a téglarengeteget, a szűk folyosókat és a gerincferdítő éjszakai életet is. Cecil Cooney képei ezért leleplezőek.

Farkas András

Kálmán Imre

1962. OKTOBER 24., SZERDA: SALAMON

80 évvel ezelőtt, 1882. október 24-én született KÁLMÁN IMRE zeneszerző, akinek operettmuzsi- . kája az egész világot bejárta. Első jelentős műve az Obsitos volt. Néhány operettjének címét idézzük: Tatárjárás, Csárdáskirálynő, A ba- jadér, Montrhartrei ibolya, ördög- lovas, Cigányprímás, Marica grófnő. 1940 óta New Yorkban élt; utolsó műve: Arizona Lady.

110 évvel ezelőtt, 1832-ben e napon halt meg DANIEL WEBSTER

amerikai államférfi, a magyar szabadságharc ügyének lelkes támogatója, aki előkészítette a Batthyány-kormánnyal a diplomáciai viszpny felvételét, majd a szabadságharc bukása után az emigránsokat pártfogolta, Kossuth amerikai körútját készítette' elő.

210 évvel ezelőtt, 1752-ben halt meg APOR PETER író, aki a Metamorphosis Transsylvaniae (,.Erdély változása”, 1863-ban jelent meg először) című fő művében Erdély szokásait tárgyalta és az ősi népszokásokhoz való visszatérést sürgette.

AZ OKTATÁSI ÉV elején sok emberben érlelődik szilárd elhatározás: tanulni fogok. Be is iratkoznak, elmennek az első órákra, de mire letelik az első hónap, csökken a kedv, és következik a lemorzsolódás.

Az elmúlt napokban olyan iskolában jártam, ahol ezt a szót nem ismerik. Sőt! Az iskolaév megkezdése óta növekedett a hallgatók létszáma: 39 főről ötvenre. Az egercsehi dolgozók iskolájáról van szó. ötven ember — bányászok, a helyiipari szövődé dolgozói és háziasszonyok — tanul, mégpedig közös elhatározással úgy, hogy egy-egy esztendőt szánnal! a VII. és a VIII. osztály elvégzésére.

Lapozgatok az osztálykönyvben. Bármelyik „éltanuló” osztálynak dicséretére válna, amit benne találtam. Négyes—ötös feleletek, hármas, vagy ennél rosszabb, csak elvétve akad. Nem azért, mert a pedagógusok elnézőbbek az „öreg diákokkal” szemben, hanem azért, mert komolyan veszik a tanulást.

A két osztálykön yy és az iskola igazgatója — Kimecz Istvánná — sok mindent elárulnak a tanulókról. A hallgatók kora 25—50 év között váltakozik, de java részük harminc- negyvenéves. Olyan korúak, amikor még „fog az agy”, s amikor már fel tudják mérni, milyen hátrányt jelent a tudatlanság.

Házastársak is akadnak szép számmal. Matula Ferenc vájár a feleségével, Huszti Gábor lakatos ugyancsak a feleségével együtt kezdett tanulni. Sós Gyuláné a gyerek kedvéért látott tanuláshoz. Még olyan diák is akad, mint Bokor Belőné, aki Mikófalváról jár iskolába.

ÖTVEN NÉV, ötven ember. Az idén kezdtek tanulni. De vannak a bányatelepen szép számmal olyanok is, akik már tovább mentek egy lépéssel. Tíz aknász minden héten egyszer Ózdra jár, valamennyien a bányaipari technikum hallgatói. Hatan Egerbe, a gépipari technikum különböző osztályaiba járnak, többen gimnáziumba, közgazdasági technikumba. Vannak a bánya- mérnöki karnak is hallgatói, s akad ösztöndíjas orvostanhallgató, aki a bánya költségén tanul, hogy a bányászok orvosa legyen. Még a jogtudományi egyetemre is került egy a vájárok közül.

Tanulnak és bár a bánya

össz-létszámához mérve számuk nem magas, mégis problémát okoz a’tanulóidő biztosítása, mert a törvény értelmében egész sor kedvezmény illeti meg azokat, akik felnőtt fejjel szánták rá magukat a tudomány meghódítására. Nem foglalkoztathatók éjszakai műszakban, vizsgák előtt szabadságot kell biztosítani, s időt a konzultációkon való részvételre, s a felkészülésre. Az irodában egy műszakban dolgoznak, a gépműhelyben úgy osztották be a tanulókat, hogy délután szabadok legyenek. A föld alattiak egy órával korábban jöhetnek fel műszakból a tanulási napokon, a probléma mégis náluk jelentkezik.

Segítenek az üzem vezetői másképpen is. Az ózdiaknak biztosítják az autóbuszt, s arra is volt már példa, hogy a szak- szervezet anyagi támogatást nyújtott a tanulóknak.

— IGYEKSZÜNK segíteni mindenkinek, aki hozzánk fordul — mondja Gubán Gyula elvtárs, a pártbizottság titkára. — Bár többen is felkeresnének bennünket azzal, hogy tanulni akarnak. Az ilyen nehézségekkel szívesen birkózunk.

Igaza van, ezzél csak nyerhet az üzem. — d —

VX/AA/'VVí/VN/VVV'V/V'v/V'V/VVV'

00B0ZÍ tMREi

A televízió műsora

18,10: Tanuljunk oroszul.

Nyelvlecke kezdőknek. 18,30: Amiről beszélnek... Külpolitikai műsor. — 19,00: Közvetítés a Vígszínházból. Lermontov: Álarcosbál. Verses dráma 3 felvonásban. — A közvetítés

I. szünetében: Tv-világhíradó. A közvetítés második szünetében: Görgey Gábor színházi jegyzete. — Kb. 21,55: Hírek. A Tv-világhíradó ismétlése.

(MTI)

f

SZÍNHÁZ^

' /\a O s o

■■gerben este 7 órakor:

GÜL BABA

(Bérletszür^

15.

! Csákó azonban nem hagyta magára. Tolta a taligát, hogy könnyebb legyen és közben lihegve elmélkedett:

— Ezért mondom én' mindig, hogy nézze meg jól az ember, hogy mire ül f§X, mert aztán nem mindig sikerül jókor leszállnia. A versben is az áll, hogy elrepül a nagy kő, ki tudja, hol áll meg... No- hát, ha én most nem jövök, se pajtánk, se elnökünk!

Madaras erre nem szólt semmit. Különben sem szívlelte Csákót, nem is tartotta igazi parasztnak, mert az ötvenes évék elején, amikor más ember szinte visítva küszködött, hogy a gazdasága megmaradjon, ez a Csákó belakatolta a házát, s elrúgta magától a földjét, inkább alája bújván, vagyis, elment bányásznak. Igaz, könnyen menekülhetett tőle, csak három holdja volt... Özvegy ember lévén, ott is nősült másodszorra, a bányavidéken és helyre asszonykát hozott magával: de, hogy miért hozta ide, és egyáltalán minek jött vissza Lackóházára, ezt az elnök nem is értette. Gyönyörűen keresett, a végén már majd háromezer forintot, nahát, itt lejjebb kell adnia, de nagyon. Madaras egyszer, komiszul őszinte percében azt gondolta, hogy ha már ez a Csákó megint paraszt akart lenni mindenáron — miért nem állt be egy jö szövetkezetbe? Ezt persze, nem mondta ki hangosan, de azért a parasztból lelt bányász, vagy bányászból lett paraszt iránti ellenszenve sem enyhült.

— Innen megint elindul — mondta Csákó, a lejtős udvart nézve, amint a helyére tolták a kordét.

— De nem velem — felelte Madaras, és meg se köszönte a

segítséget.

Csákó ránézett. Derűit, hamvaskék szeme elszürkült, szigorú lett. Az iménti mosoly is letörlődött kerek arcáról, de nem volt haragos, se ideges, csak komoly: mint áld megérlelt, s lehiggadt gondolatok kimondására készül.

— Mit szólsz Kandihoz? — kérdezte.

Madaras már ment volna a szőlőhegyre, s különben sem volt kedve Csákóval társalogni.

— Szamárság! — felelte kurtán. — Kiderült, amit úgy is tud mindenki, hogy ártatlan vagyok.

— Ebben... — mondta Csákó.

Olyan nyugodtan mondta, indulat és ellenségesség nélkül, mintha csak azt állapította volna meg, hogy a föld sáros, és az ég fátyolosán párás: de Madaras bosszúságét éppen ez a nyugodtan közlő, tárgyilagos hang hűtotte le.

— És miben nem vagyok ártatlan? — kérdezte.

Csákó felemelte a kezét,

szétnyitva ujjait, s már számlálta volna megjegyzéseit, de aztán csak legyintett.

— Tudod, te — mondta. — És jobb lenne, ha' te mondanád él.

— Neked? Miért? És nincs is semmi mondanivalóm.

— Majd lesz.

— És ha nem?

— Nézd, az emberek nem olyan ostobák. Nálunk is, a bányában, néha egészen máshol keresték a hibát, mint ahol volt. De aztán csak rájöttek.

— Ez nem bánya.

— Nem. És úgy látszik, veled még nem lehet beszélni.

— De hát, mit akarsz? Mi bajod?

Csákó cigarettát vett élő, a körméhez ütögette, aztán rágyújtott.

— Vegyük csak a mai napot — mondta —, ez is elég, nem kell hozzá hetet-havat összehordani. Először is, kevesen vagyunk. Másodszor is, kirendelted a kocsisokat műtrágyát hordani, de a raktár kulcsát nem adtad oda, itt van az irodán: ott tétlenkedik, s dör- mög az egész társaság. Harmadszor, ima reggelre kiderült, hogy a vetni való árpát feletették takarmánynak, s azt hagyták meg, amit etetni kellett volna. Negyedszer, a kőműveseket küldted az állomásra, cementet rakodni, ahelyett, hogy csinálnák az új istállót:

ott hever a rengeteg anyag, csak az nem nyúl hozzá, aki nem akar. ötödször... de minek mondjam? — nem bánya ez, igazad van, de nem is szövetkezet, hanem bolondok háza.

Madarast az is idegesítette, ha csak úgy magában sopánkodott az Aranykalászban eluralkodott fejetlenségről: hát még, ha más is észrevette, s ráadásul beszél is róla, amihez eddig egyáltalán nem volt hozzászokva, s amiből most immár másodszor kapott ízelítőt.

Gorombán felelt Csákónak:

— Tessék, ülj a helyemre, és dirigálj! Nem voltam én elnök ezelőtt, mégis kenyeret ettem. Ha olyan jól tudod, hát csináld. f

Csákó ránézett, nem szólt semmit. Aztán elfordult, és bement az irodába a raktárkulcsért. És akkor sem mondott semmit, amikor kisietett az utcára. Akaszd fel magad — gondolta Madaras, mérgesen és nyugtalanul —, ha nincs köte:

led, kiutalok egy darabot.. Mit gondolnak ezek, már mindenki' elkezdi kinyitni a száját? Előtolta biciklijét az irodaház mögül, ráült és sáron- vízen keresztül, csúnya szavakat mormolva, hajtott ki a faluból.

A hegy déli peremén, a Farkasvágás bokrokkal benőtt, omlásos szakadéka mellett, nagy munkában találta a papot. Vagy hatszáz öl szőlője' volt itt a papnak, a szakadék hajlásaihoz simuló, hosszú földcsík, egyházi birtoknak kiváltképpen alkalmas, mert keskeny és meredek, mint a mennyországba vezető út: meg is hagyták neki, kínlódjon vele, az Aranykalásznak ingyen se kellett a - merészen lejtős íöldecske, . amely szánté ka akart szaladni az ember lába alól: s mint Múzsái mondta, úgyis van elég púp a hátunkon, nem kell még egy... Palinak azonban, erről a mostoha tagról is, képes volt beteremteni a szükséges borocskát. Rengeteget küszködött vele, a meneteles oldalon ügyesen feltöltögette atőkesorok közét, apródon- ként egyetlen hosszú és mutatós lépcsősorrá építve szőlejét, s bár rossz nyelvek szerint csak sötétben tudott korónak való suhángot válogatni az erdőn, az bizonyos, hogy az egész hegyen nem _ volt még egy

olyan akkurátuson karózott szőlő, mint az övé. És kapált, izzadt, kötözött, kaccsolt rendületlenül, és nyárelőn hatszor is végigpermetezte a a szőlejét, naphosszat lihegett alá, s fel az oldalon, pumpálós, öreg gépét a hátán cipelve... Mos; is, a hegy még szendergett a töppedten olvadozó hó alatt de Palinak már ásta, takarította a vízlevezető árkokat, fekete nadrágját gumicsizmába gyűrve, sárga pulóverben, vörösr# melegedve.

(Folytatjuk.)