Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

1962. október 23., kedd NÉPÚJSÁG 9 Megyénk valamennyi terme­lőszövetkezetében életre hívták az ellenőrző bizottságokat és azzal a feladattal bízták meg őket, hogy ellenőrizzék a gaz­daság irányítását, a vezetést és javaslatokat terjesszenek a ve­zetőség elé a hibák megszünte­tésére. Megyénkben már szép számmal vannak olyan ellen­őrző bizottságok, amelyek jól működnek, ellátják feladatu­kat. Vannak azonban olyanok is, amelyek csak papíron létez­nek és felesleges „beavatko­zásnak” tekintik az ellenőrzést. Az egh Dobó István Tsz, vagy a markazi Mátravölgye Tsz ellenőrző bizottságának tagjai például szinte minden hónapban elvégzik a munka- tervükben szereplő, előírt el­lenőrzéseket, de ezenkívül al­kalomszerűen is végeznek el­lenőrzést a gazdaságban. Fi­gyelembe veszik a tsz-tagok panaszait, megfigyeléseit, el­lenőrzik azok jogosságát és sok javaslatot tesznek a problémák sürgős megoldására. Rajtuk kí­vül még szólni lehetne a füzes­abonyi Petőfi, a hatvani Lenin, a makiári Béke Tsz ellenőrző bizottságának munkájáról is, ahol általában jól mennek a dolgok, tisztességesen ellátják feladatukat a bizottsági tagok. Megyénkben viszont sok olyan ellenőrző bizottság van még, amely nem végez említésre méltó munkát, sőt néha ők azok, akik elsők a munkafe­gyelem megsértésében. Az an- domaktályi Petőfi, a felsőtár- kányi Dózsa, a kerecsendi Aranykalász Tsz ellenőrző bi­zottsága rendszertelenül műkö­dik, a bizottsági tagok távol tartják magukat az ilyen tenni­valóktól, és azon az elven, hogy „nem haragítok magamra senkit”, nem Is végeznek ellen­őrzést. Szemet hunynak sok helytelen cselekedet felett, nem bírálják a rosszat sem egyéni­egy éve dolgozik elfogadható­an. A kibontakozást fékezi még ma is az, hogy a tsz-veze- tőség és az ellenőrző bizottság között nincs meg a kellő össz­hang, együttműködés. Az ellenőrző bizottság terv szerint végzi mupkéját, s a ta­pasztalt hiányosságokról, ész­revételekről jegyzőkönyvet ké­szít és ezt átadja a tsz veze­tőiégének. A tsz-vezetőség azonban nem mindig veszi ezeket az észrevételeket figye­lembe. Csak egy példát! 1961- ben javasolták a vezetőségnek, hogy a lovakat és a lószerszá­mokát jegyzőkönyvileg adják át a fogatosoknak. Az első fel­szólításnak nem lett semmi fo­ganatja, a másodiknak sem, s csak most, egy évvel az első javaslat elhangzása után gon­dolkodnak azon: valóban he­lyes lenne-e a javaslatot meg­valósítani? Pedig cselekedni kellene, mert Mátraderecskén is probléma van még a szövet­kezeti tulajdon védelmével. A termelőszövetkezet olyan közösség, amelyben demokrá­ciának kell uralkodnia. A ter­melőszövetkezeti demokrácia fogalmához hozzátartozik az ellenőrző bizottság jó munká­ja, tevékenysége is, amelyet támogatni, szorgalmazni kell mindenkinek, hiszen ez a bizott­ság a tagság bizalmából jött létre, s a tagság megbízásából tevékenykedik. Fazekas István ... hogy Nyugatom kezde­nek leszámolni azzal az illú­zióval, hogy Kuba útja egye­dülálló, s a kubai példa nem gyakorol a közeljövőben for­radalmasító hatást Latin- A.merikában. „Ha Castro Ku­bájának esetében rendkívüli jelenségről lenne szó, amely Latin-Amerika ' fejlődési irányzatába nem illik bele, az még nem lenne olyan nagy baj...” — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. De mivel beleillik az álta­lános fejlődés vonalába, s nem „rendkívüli jelenség” — csak tompítani lehet hatását is, elnyomni, kiküszöbölni — nem! Csak fékezni lehet ezt az általános — fejlődést, — meg­állítani nem! — zár HAZAFELÉ A Hazafias Népfront hevesi járási hírei Ülést tartott a Hazafias Nép­front járási elnöksége és a me­zőgazdasági akció bizottság, amelyen a jelenlevők Kiss Jó­zsefnek — a Hevesi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztálya termelésszervezési csoportve­Sok az ismétlés a tévében. (Fülöp György rajza) zetőjének — előterjesztésében megvitatták „A kenyérgabona­ellátás problémái a második ötéves tervben” című témát. ★ A járási népfrontelnökség szombati ülésén megtárgyalta az elmúlt népművelési év ter­veinek végrehajtását, azok ta­pasztalatait, s az 1962—63-as évi feladatokat. Az elnökség megállapította, hogy a gondo­sabb tervezés és összehangol­tabb munka eredményeként emelkedett népművelési tevé­kenység, az eszmei-politikai tartalom színvonala. A beszámolóhoz Barna And­rás, az MSZMP járási bizott­ságának tagja is, hozzászólt, s felhívta a népfront figyelmét, tekintsék egyik fontos felada­tuknak a tsz-akadémiák lemor­zsolódásmentes befejezését, se­gítsék elő a mozi, színház, s valamennyi népművelési ren­dezvény látogatottságát, ka­rolják fel a községektől távol eső területeket is, a tsz-szék- házak váljanak a kultúra és népművelés központjaivá. Mátyás Ferenc Felavatták a várkúti kulcsos házat Hosszú hónapokon keresztül majd minden vasárnap, vagy szabad ünnepnap Várkútra igyekeztek a Vörös Meteor egri természetbarát szakosztályá­nak tagjai. Kulcsos pihenőhá­zat építettek itt a turistaház közelében a maguk és az or­szág valamennyi természetba­rát szakosztálya számára. Az épület — az utolsó simí­tások, a külső vakolás híján — az elmúlt hét végére lett ké­szen, s szombaton fel is avat­ták. Az avatási ünnepségre mintegy 150 turista gyűlt össze | az ország minden részéből. Az | épületet dr. Sántha István, az egri természetbarátok szakosz­tályának elnöke adta át ren­deltetésének. A hevesvezekényi Alkotmány Termelőszövetkezetben egy hét főből álló munkacsapat végezte a napraforgó cséplését Nagy László munkacsapatvezető irányítása mellett 70 mázsa napraforgómagot csépeltek ki a gazdaságban. Képünkön a brigád hazafelé indul a munkából. (Foto: Márkusz) Öregek napja Egerben — Bodonyban Hétfőn délelőtt szokatian sürgés-forgás volt a SZOT egri székházénak nagytermében. A városi nőtanács, a Vöröske­reszt és a vb szociális állandó bizottságának aktívád öltöztet­ték virágdíszbe a termet, ahol a kora délutáni órákban a vá­ros öregeit köszöntötték. Az asztalokra az ősz virágai ke­rültek, a falakra felíratok, amelyekkel a Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium és a Do­bó István Fiúgimnázium ki- szistái köszöntötték a város becsületes munkában megöre­gedett lakóit. A két gimnázium KISZ-fiataljai fogadták az öre­geket az ünnepség megkezdése előtt, sorfalat állva a lépcsőn. A teremben a tömegszerveze­tek aktívái vezették őket az asztalokhoz. El lehet mondani, az egész város összefogott, hogy az öregeknek néhány ked­ves órát szerezzen. A négy termelőszövetkezet dolgozói gyümölcsöket hoztak, hogy az­zal frissítsék fel magukat a vendégek, a vöröskeresztes aktívák csomagokat készítet­ték, amit az ünnepség után bú­csúzóul osztottak szét. A összegyűlt öregeket Ta­kács Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a város dolgozói­nak nevében, hangsúlyozva; hogy egész társadalmunk sze­retettel veszi körül azokat, akik munkás esztendők során nevelték fel az új nemzedéket, és segítettek lerakni új éle­tünk alapjait. Az üdvözlő beszéd után szí­nes műsor következett. A Györgyényi utcai óvoda kis óvodásai énekelték, táncoltak, majd a VII. számú Általános Iskola énekkara adott elő több dalt. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulói éne­keltek, szavaltak, s zeneszá­mokkal kedveskedtek az őre­SLetiik péídakíp Nem lehetnek itt velünk most, hogy a pártszervek kü­lönböző fórumain, az MSZMP Vili. kongresszusán értékel­jük munkánkat, felmérjük azt a küzdelmes, de sikerekben gazdag utat, amelyet a párt és a nép megtett. Nem lehetnek köztünk megyénk munkásmozgalmának e kimagasló harcosai, mert sorainkból elszólította őket a halál, ie részük, komoly részük van abban a műben, amelynek építésén, tökéletesítésén ma is fáradozunk. Életük példakép számunkra, kommunista hitük megerő­síti akaratunkat, küzdelmes életük ösztönzést ad napi mun­kánkhoz. Nem lehetnek itt köztünk, de életművük nem sza­kadt félbe, építésén most négy világtájon munkálkodnak. Balázs Ignác A Horthy-korszak 25 éve alatt a magyarországi kommunista, mozgalom sok ki­váló harcost nevelt. Ezek közé a harcosok közé tartozott Ba­lázs Ignác is, Eger kommunis­ta mártírja. Balázs Ignác Egerben szüle­tett, 1910. január 10-én. A csa­lád szegénysége miatt iskoláz­tatni nem tudták, így csak az elemi iskoláig jutott el, de itt is egy életre szóló barátságot köt a könyvekkel és 14—15 éves korától kezdve, ha csak egy kis pénze akad, azt köny­vekre költi. Amíg a munkásmozgalomba be nem kapcsolódott, az örök­ségképpen rámaradt szőlő művelésével, olvasással és fes- tegetéssel foglalkozott. A munkásmozgalommal az 1928—29-es években ismerke­dett meg bátyja, Sándor > ré­vén, aki a szociáldemokrata párt tagja volt, s gyakran be­szélgettek vele a mozgalmi élet kérdéseiről. 1928-ban megismerkedik Zbiskó Józseffel, aki az illegá­lis kommunista mozgalom szervezője volt Egerben. Ez a találkozás és a később szoro­sabbá váló kapcsolat révén is­meri meg a marxizmus—leni- nizmus tanításait. 1929-től egy­re gyakrabban járt el a szo­ciáldemokrata párt helyiségé­be, majd 1930-ban belép a pártba. Sok ideológiai, politi­kai tárgyú könyvet olvas, s növekszik az érdeklődése a munkásmozgalom iránt. Felismeri a jobboldali szo­ciáldemokraták helytelen né­zeteit, s a szociáldemokrata párton belül baloldali nézete­ket vall, de még ekkor nem látja tisztán a kommunista mozgalom igazi céljait. T deológiai-politikai fej- lődésében fontos állo­mást jelent az 1932-es eszten­dő. Ebben az időben már cél- tudatossággal tanulmányozza a marxista—leninista irodal­mat, részt vett illegális elő­adásokon, amelynek eredmé­nyeképpen egyre intenzívebb munkát végez a dolgozók kö­zött. 1932-ben már mint az illegá­lis kommunista párt tagja dol­gozik és néhány éven belül a helyi mozgalom szervezőjévé és irányítójává fejlődik. 1935-től, miután Zbiskó Jó­zsefnek el kellett mennie Eger­ből, ő lesz az egri illegális mozgalom egyik irányítója. A következő években kiveszi ré­szét a jobboldali szociálde­mokraták elleni harcokból. Tá­mogatja az egri munkásság bérharcait. Részt vesz a Pest­ről kapott illegális sajtóanyag terjesztésében, agitációs mun­kát végez a parasztság között. Balázs Ignác tevékenységére a rendőrség is felfigyelt, s mint „veszélyes” kommunista egyén került be a rendőrségi jelentésekbe. A IL világháború kezdeté­E1 nek időszakában a rendőrség fokozta a hajszát Egerben is a baloldaliak ellen. A rendőrségi hajszának Ba­lázs Ignác először 1941-ben esett áldozatul, s utána a so­rozatos letartóztatás és inter­nálás lett osztályrésze, társai­val együtt. Első ízben hosszabb időre 1941-ben vették őrizetbe. Letartóztatása után Miskolcra vitték, ahonnan csak két hét múlva engedték haza. Illegális tevékenységét azonban tovább folytatta, s így még 1941-ben, újra letartóztatták, és Kistar- csára internálták. bben az időben már sú­lyos beteg volt, s az in­ternáló táborból a kórháziba kellett szállítani. Állapotának javulása után Nagykanizsára vitték, ahol még rosszabb lesz a sorsa, mint Kistarcsán. Sú­lyos betegségére való tekintet­tel, rokonai és elvtársai ké­rik a rendőrkapitányságtól, az internálás hatálytalanítását. A rendőrség azonban elutasítja a kérelmet. Végül, 1943. decemberében sikerült kiszabadulnia, s rö­vid idő után, 1944. januárjá­ban, Grégász Józseffel és még néhány elvtársával együtt, hozzákezd a szociáldemokrata párt égisze alatt, a mozgalom megszervezéséhez. Ez azonban nem vezetett sikerre, mert a német megszállás után (1944. március 19.) a rendőrség betil­totta a párt működését, és he­lyiségét lezárta. 1944. április 4-én, több] kommunista és baloldali elv-, társával együtt letartóztatják,] és Budapestre kísérik. 1944. júliusában ugyan sza-J badlábrg helyezik, de helyze­te továbbra is súlyos maradj az állandó rendőri felügyelete miatt. Illegális kapcsolatait* azonban nem szüntette meg,, sőt, újból kiépítette. Az ügyes' konspiráció következtében ai politikai tevékenységet fokoz-* ni tudja. Szálasi uralomra jutásával] a kommunista-ellenes hajsza] az eddiginél is jobban fokozó-, dik, s az üldöztetés még ke-' gyetlenebbé válik. Ismét napi-] renden vannak a letartóztatá­sok. 1944. október 19-én Ba-] lázs Ignácot is letartóztatják. Először Kistarcsára szállítják, majd Németországba. Itten a, Hánkel-művek repülőgép’gyá-* rába kerül. Ekkor már ismét, újból súlyos beteg. 1945, már-] cius elején a gyárból a betege-, két és fizikailag legyengül tekel' Sachsenhausenbe hurcolták.] Köztük volt Balázs Ignác is.< 1945. március végén kivégzik.] ürülékét szocializmust épí­^ tő népünk megbecsüli. Harcos életének elismeréséül 1949-ben az ő nevét vette fel az egyik egri termelőszövetke­zet. Utcát is neveztek el róla. 1957. nyarán pedig a megala­kult egri járási munkásőrség szintén az ő nevét vette fel. Szecskó Károly v géknek. A doliánygyári tánc* csoport színes táncaiban gyö­nyörködtek ezután az öregek, majd a Gárdonyi Színház egyik művésze, Márta Edit énekelt, Danyj József zeneka* rának kíséretével. A város öreged megfaatot- tan köszönték meg a kedves ünnepséget, amely az irántuk érzett megbecsülésnek, az őket körülvevő szeretetnék egyik megnyilvánulása volt, ★ Színes, hangulatos napjuk volt vasárnap a bodonyi őre* geknek. A község tömeg- szervezetei találkozót rendez­ték, amelyre a 70 éven felüli lakosságot hívták meg. Nyolc­van meghivót küldték széjjel* amelyre több mint 70-en je­lentek meg a falu öregei: nép* viseletbe öltözött nénik, és ősz­baj uszú, munkában megörege­dett parasztférfiak. A községi tanács elnöke köszöntötte az érkezőket, akik élvezték a gaz­dag vendéglátást, a nőtanácsi aktívák és a kiszesek figyel­mességét. Kovács András köz­ségi párttitkár köszöntője után aztán megindult a beszélgetés. Kellemesen szórakoztak. Nem tudni, mi volt hangulatom sabb a kilencven évelek közös nótázása-e, vagy az első osztályosok köszöntése a feketeruhás dédnagymamák lat­kásán — de annyi bizonyos: a bodonyi öregeknek. egy életre szóló élményt szerzett a falu* A MÁV vezfri^az^ni ósága közli hogy a közszolgálati alkalmam zottak és a hadirókkantak 50 százalékos utazási kedvez* menyre jogosító, fekete arc­képes igazolványát 1963. jár nuár 1-től új arcképes igazol­ványra cserélik ki. Ugyancsak kicserélik a vak hadirokkantak arcképes igazol­ványát is. Az igazolványcserével kap* csóletban a MÁV felhívja az igazolványtulajdonosokat, hogy a cseréhez szükséges 4,5x5,5 centiméter méretű arcképe* két készíttessék el, hogy azok az igazolványok kiállításakor rendelkezésre álljanak. Az 1962. %vre érvényesített arcképes igazolványok 1963. március Jt-ig használhatók fel utazásra. (MTI) leg, sem általánosságban. An domaktályán például szeme hánytak a közös vagyon elher dálása felett, nem vizsgáltál meg a könyvelést, a raktára hat, az elszámolásokat, a piac elárusítóikat, stb. és a vége a. lett, hogy újra kellett választa ni a vezetőséget, s az ellenőrzi bizottságot is. Hasonló volt a helyzet Fel sőtárkányban is. Itt az ellen őrző bizottság nem viz6gálti meg a munkából távol mara dók hiányzásainak okát. Nen ellenőrizték a könyvelést, sze met hunytak a szabálytalansá gok felett. Olcsó népszerűsége törekedtek, s ami még ennél ii nagyobb hiba volt: tetten ér ték a lopáson néhány;ukal Mindennek eredménye az lett hogy a gazdaság erejét vesz tette, nem tudja terveit vég rehajtani, Csáki-szalmája : közvagyon és a tagság egy ré­sze nem törődik a közösség ügyeivel. Mindezek a példák azt bizo­nyítják, hogy a bizottsági ta­gok munkája előbbre lendíti í tsz fejlődését, hanyagságuk pe­dig gáncsolja a haladást. Ezt, sajnos, nem minden szö­vetkezetünkben ismerték még fel kellően, sokan vannak akik nem jó szemmel nézik oá ellenőrző bizottságot, sőt egyes tsz-vezetőségek és veze­tőségi tagok áskálódásnak te­kintik munkájukat. A mátra- derecskéi Rákóczi Termelőszö­vetkezet ellenőrző bizottsága Példák és gondolatok a tsz-elíenőrző bizottságok működéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents