Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

4 NÉPÜJSÁG 1962. október 2S., kedd Klubszerű irodalmi színpadot szervez az egri művelődési ház Kívülről... Kanada — tudvalevőleg — Egerben is van. Valamivel ki­sebb, mint névadója, de akik itt laknak, más emberek. Ko­molyak, műveltségre vágyók, akik nem elégednek meg aS- zal, hogy valami le van írva, megtanulják kívülről is. Legalábbis ezt kell feltéte­lezni, ha jóhiszemüek vagyunk, ugyanis a helyijárat megálló­jáén szükségtelennek tartották a menetrendet, s „eltávolítot­tak Minek nekik, úgy is tudják kívülről. Csak az a bökkenő, hogy errefelé idegenek is utaz­nának, ők viszont nemigen rendelkeznek hasonló, magas fótcú műveltséggel. Azt hi­szem, mégsem kellett volna leszedni azt a menetrendet. (G) — BEFEJEZÉS előtt a rizs aratása a hevesi járás terme­lőszövetkezeteiben. Értesülé­seink szerint már 92 száza­lékban végeztek ezzel a mun­kával a közös gazdaságok. Különösen a tamaőrsi Dózsa Tsz-ben haladt jól a munka, ahol 80 hold rizst teljes gé­pesítéssel, kombájnnal taka­rítottak be. — ma Érkezik meg Egerbe a Bolgár Hazafias Arc- vonal küldöttsége. A küldött­séget Ászén Pavlov, a Bolgár Hazafias Arcvemal végrehajtó bizottság tagja vezeti. A dele­gáció tanulmányozza a nép­frontmozgalom megyei tapasz­talatait és a műemlélcvédelem problémáit. —i TEGNAP Egerben, a városi tanács nagytermében, a MÉSZÖV rendezésében ér­tekezletet tartottak a MÉSZÖV osztályvezetői, a földműves- szövetkezetek elnökei, pártit- kárai, valamint a MÉK veze­tői. Az értekezleten a káder­munka időszerű kérdéseivel foglalkoztak a megjelentek. — OKTOBER 25-ÉN ülést tart Eger város tanácsának végrehajtó bizottsága és meg­tárgyalja a lakosság téli zöld­ség- és gyümölcsellátásának problémáit, valamint a piaci Iccreskedelem helyzetét. — ELEGET TETTEK köte­lezettségüknek a Gyöngyösi Ércbánya munkásai. Az év első kilenc hónapjában 104,3 százalékra teljesítették a tel­jes termelési érték tervét, az éves feladat 78,2 százalékát megoldották. — KIEMELKEDŐ eredmé­nyeket ért él a Mátrai Ás­ványbánya Berva-völgyi bá­nyájában Egerd András lő- mester és Bálák András kot­rómester brigádja a fedőréteg letakaritásában. Helyesbítés Lapunk vasárnapi számának 3. oldalán az „Egerszóláti szü­ret” című riportban elírás tör­tént. A helyes szöveg a követ­kező: — 24 cukorfok (15,88 Malligand-fók), akárhogy is nézem. A televízió műsora 18,00: Kisfilmek: 1. Két kis jegesmedve (szovjet kisfilm). 2. Az első dallam (román kis­film). 19,00: Ipari mozaik. — 19,30: Tv-híradó. 19,45: Mező­gazdászok fóruma. 19,55: Hin- tónjáró szerelem (magyar film­vígjáték). 21.25: Magyar zene­művészek a kamera előtt: a Szécsi-vonósnégyes műsora. — 21,45: Hírek. A tv-híradó is­métlése. (MTI) Idő járásjelentés Várható időjárás kedd estig: Kevés felhő, eső nélkül. Reg­gel párás, néhány helyen kö­dös idő. Éjszaka gyenge, nap­közben mérsékelt keleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—14, legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 0—plusz 4 fok között. (MTI) A VERSMONDÄS országo- j san népszerű műfaj — különö- i sen a fiatalság körében. A vers szállóigeszerűen fogalmaz örök emberi programokat, érzéseket, szenvedélyeket: szól a szívhez, j de mozgatja az értelmet is. [ Ezért van az, hogy a versmon­dás fórumainál, az irodalmi J színpadoknál elsősorban a fia­talok tömörülnek, akár elő­adói, akár hallgatói minőség­ben. A jelen és a múlt korok költőóriásait megszólaltatni, vagy végighallgatni azok re­mekbe szabott gondolatait — egyként nyereség. Ezekről a gondolatokról, és j a tennivalókról beszélgetünk j Szívós Józseffel, aki az egri művelődési ház szakköri veze­tőjeként kapcsolódik bele a ; versmondás most szervezett fó­rumának irányításába. Az új I szakkörvezető neve nem isme­retlen a megye irodalomszere­tő közönsége előtt. Az ő mun­kája nyomán lett országosan is számon tartott irodalmi színpaddá a hatvani irodalmi színpad, s most, több éves, gazdag tapasztalatait kívánja kamatoztatni Egerben, a fia­talokból létesítendő irodalmi színpadon. A foglalkozásokat klubsze­rűén oldják meg: beszélgeté­sek, viták, elemzések útján akarnak közelebb jutni az iro­dalmi alkotások lelkéhez-lé- nyegéhez. Színpadtörténe ti, drámaeiméleti, szcenikai és versmondási ismeretekkel gaz­dagítják a klub tagjait és Ggy-egy műsoros esthez elegen­dő vers, vagy próza heteken át történő elemzése és begya­korlása után kívánnak a kö­zönség elé lépni. Ez az induló együttes a KISZ városa bizottságának égisze alatt működik majd. ■- művelődési ház keretében, f mítanak a vállalatok, űz: és az iskoláli fiataljaira művészet szempontjából a fia­talság felső határát a lélek szabja meg és ezért nemcsak iskolaköteles korban levő lá­nyokra és fiúkra alapítják a terveket). Szakemberek állnak majd a klub rendelkezésére, akik hasznos és értékes mun­kába fogják a tehetséges, ér­deklődő fiatalokat. Az már maga is eredmény, hogy a négy egri középiskola komoly irodalmi program megvalósí­tására vállalkozott: a Gárdo­nyi Géza Gimnázium,' a Gár­donyi évforduló alkalmából rendez ünnepséget, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium a Bródy-évfordulót ünnepli, az Alpári Gyula Közgazdasági Technikum diáksága a soron következő könyvnapot teszi színesebbé műsorával, míg a Dobó István Gimnázium a He­ves megyei írók műveiből szerkeszt irodalmi műsort. AZ IFJÜSÄG irodalmi szín­padának szervezése felveti a Kelemen László Irodalmi Szín­pad sorsának kérdését is. Be­szélgetésünk során annak az aggodalmunknak adtunk kife­jezést, hogy a klubszerű ifjú­sági irodalmi színpad az öt­éves múlttal rendelkező Kele­men László Irodalmi Színpad örökébe kíván lépni. Szívós József határozottan amellett kardoskodott, hogy a Kelemen László Irodalmi Színpadot nem pótolhatja az ifjúság most induló munkája. Megol­dást kell találni a Gárdonyi Géza Színház művészeivel együtt, s a fiatalok színpadát a fiatalságból összetevődő kö­zönségnek szánják, de gondol­nak arra is, hogy a Kelemen László Irodalmi Színpad is szolgálhassa a nagyközönséget Megtudtuk, hogy a fiatalok irodalmi klubját azért is létre kell hozni, hogy a megyében szétszórtan működő, műkedve­lő színjátszók számára irányí­tást mutasson. Ma a megye három városában és a falvak­ban is üzemi, községi műked­velők foglalkoznak irodalmi "'sorok, egyfelvonásosok, de isz estét betöltő darabok „ínrehozatalával is: az ered­mény azonban nem mindig áll arányban a vállalkozásba fek­tetett értékes munkával és jó szándékkal. Az a gondolat me­rült fel, hogy a sikerekben már eddig is gazdag hatvani, és a most meginduló egri if j ú­EGRI VÖRÖS CSILLAG Suhog a pálca EGRI BRODY Két -,;N”- úr GYÖNGYÖSI PUSKIN Pillantás a hídról GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bekerítve HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mai lányok HATVANI KOSSUTH Utak és gondok HEVES Áprilisi riadó PETERVASARA Forrongó város FÜZESABONY Fehér csat sági irodalmi színpad közösen j ad műsort, ahová meghívják j a megyében működő szánját- j szók és irodalmi színpadok ve-1 zetőit — vitatkozni, szót érte-j ni. Egy ilyen találkozó elindít­hatja egy egészséges központi I mag kialakulását, amely sok irányban fejlődésre biztatja majd a helyi kezdeményezése­ket. A központi mag, vagy ne­vezzük inkább irányító szerv­nek, az egri művelődési házj keretén belül működne: össze-1 gyűjtené a tapasztalatokat, és tovább erősítené a hasznosítha- j tó kezdeményezéseket. Nem­csak Egerben, hanem a megyei falvaiban, a kultúrházakban is, ahol a rádió, és televízió j mögött a könyv és az élőszó ereje kínálja az irodalom, a| vers, a széppróza kincseit. A TERVEK közelednek a megvalósítás felé: ma ül össze az ifjúsági irodalmi színpad első tanácskozása, ahol a ve­zetők és a leendő szereplők munkához látnak. Ügy hisszük, a fiatalságot nem lesz nehéz segítségül, munkatársul meg­nyerni éhhez a nemes célkitű­zéshez. (La.) 80 évvel ezelőtt, 1882 októberébe» halt meg ARANY JANOS költő. Mar fiatal korában a szabadság eszméiért lelkesedett, szabadság- harcunkban nemzetőr volt. Az el­veszett alkotmány-ban a nemesi pártharcokat gúnyolta ki, Toldi trilógiájában az elnyomott, fel­emelkedni vágyó parasztságot szó­laltatta meg. Költői elbeszéléseiben (Nagyidai cigányok, Bolond Istók) szatirikus társadalomszemléletének: ad hangot. Ö irta irodalmunk leg­szebb balladáit, öregkorának» ver­sei az öszikék című kötetben je­lentek meg. Emlékét Nagykőrösön múzeum őrzi. * i— 125 évvel ezelőtti 1837. október 23-án született KAPOSI MÓRIC, magyarszármazású osztrák orvos; kiváló bőrgyógyász, akiről több bőrbetegséget neveztek el. 90 évvel ezelőtt, 1872-ben e napon halt meg THEOPHILE GAUTIER francia költő és regényíró. Először ő fejtette ki a Maupin kisasszony (1836) című regénye előszavában a „L’art pour l’art” (művészet a művészetért) megjelölésű elvet. Verselnek gon­dosan kidolgozott formája és objektív szemlélete miatt a parnasz- szista iskola előfutárának tekintik. Mint irodalomkritikus jelentős Baudelaireről és Balzacról írt tanulmánya. 45 évvel ezelőtt, 1917. október 23-án tartotta meg a Bolsevik Párt azt a történelmi jelentőségű ülését, amelyen elfogadták LENIN-nek a fegyveres felkelésre vonatkozó határozati javasla­tát. Mivel az oroszországi polgári forradalom nem volt képes a szükséges társadalmi problémákat megoldani, Lenin e javaslatá­ban a munkáshatalom elnyerését fegyveres felkelés révén kí­vánta elérni. E javaslat elfogadása az első akkord volt a no­vember 7-i nagy események nyitányában. János Továbbra is divatos a princessz szabás, a kiskosztüm DIVATBEMUTATÓ EGERBEN Szombaton este fiatal lá­nyok, asszonyok vették birtok­ba a Park Szálló sárga termét, hogy megnézzék, elbírálják, mit ad a legújabb őszi divat. Budapest 11 népszerű és ismert manekenje vonult fel az OKISZ Laboratórium tervezői­nek új „alkotásait” bemutat­va. Az első, amit leszűrhettek a divatbemutató nézői: nem ment ki a divatból a tavalyi princessz szabású ruha, s to­vábbra is elegáns az egyenes vonalú kiskosztüm, a két­részes ruha. Amiről elsősorban beszélni kell a divatbemutatóval kap­csolatban: a színek. Az ősz és tél divatszínei a meleg, termé­szetes őszi színek, a lomblevél- sárga, a gesztenyehéj-bama, a kékróka, a mézsárga, a mus­társárga, a mohazöld. Ezek az egyes modelleken keverve, igen ízlésesen hatottak. Találkoz­hattak a nézők egészen merész színösszeállítással, például az egyik bemutatott sportöltözet zöld-fekete kiskabátból, fekete nadrágból állt. A kiskabát alatt kék mellény volt a zöld pulóverhez. Meghökkentő szín­összeállítás, szokatlan és mégis csinos volt.- A sportöltözetek között a legnagyobb sikert egy fehér színes díszítésű síöltöny aratta, vonalvezetése az eszki­mók öltözetére emlékeztetett. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az OKISZ divattervezői gondolták a serdülő korú lá­nyokra. Igen kedves volt az egyenes vonalú, erős rózsaszí­nű kabát és hozzá a világo­sabb rózsaszín princessz sza­bású ruha, amelynek érdekes­sége a bővülő alj. Hasonlóan ízléses volt a fiatal lányok számára tervezett tüll báliruha, és a rózsaszínben játszó nylon táncruha. Nem feledkeztek meg a mo- lett asszonyokról sem. Sok tap­sot kapott a hétnyolcados tweed-kosztüm, melynek érde­kessége a bőrszegély és gomb, s a sötét alkalmi ruha,.amely­nek rézsútos eleje karcsúsítoan hatott A bemutatott modellekre jellemző volt; az egyenes vo­nal, az enyhén karcsúsított lezser fazon, melyek a test vo­nalát "követték. Az anyagokról érdemes megjegyezni, hogy a kiskosztümök, ruhák anyaga a bükié és tweed, a kisestélyi ruháknál változatlanul a bár­sony a legelegánsabb. A ru­hákhoz, kiskosztümökhöz fiatal lányoknak, de az idősebbeknek is divat a gyöngy, a ruha szí­nével egyezően, esetleg a több­színű gyöngysor is. Sok újdonságot nem kozott a férfidivat sem. Amit meg kell említeni: gyakori a hátul, kö­zépen, vagy két oldalt felnyi­tott zakó. A nadrágok térdtől lefelé egyenesek, s továbbra is divat a hajtóka nélküli nad­rág. A fazon és a gallér keske­nyebb, mint tavaly volt A nagy sikert aratott ruhá­kat nem csak megcsodálni, megrendelni is lehet. i— deák — 00802$ IMREI IVHÁZfp V, Ü S í) ß- * Igerben du. fél 4 órakor: GÜL BABA (Kisfaludy II. bérlet) 14. Lecsapott a fiúra: — Mit keresett nálatok a pap? — A pap? — mondta utána Pista, bizonytalanul, mert a gondolatai egészen másutt jár­tak, meg aztán nem is sejtette, hogy a papnak mi dolga volt náluk. — Igen! — sürgette az el­nök. — Palinak... nehogy azt mondd, hogy nem is láttad! — De láttam. — Hát akkor? — Nem tudom. Apám, úgy látszik, bibliás lett. Talán imádkoztak, vagy a bibliát ol­vasták: apámnak beteg a lelke. Madaras, sóhaj helyett, szi- szegőn bocsátotta ki a levegőt a fogai közül. Hát nem akar sikerülni semmi, még a nyava­lyás traktor sem: és ez a maf­la, ahelyett, hogy pénzt hozott volna, csak gyámoltalan bána­tát hordja mindenüvé. —Szamár — mondta, hittel és szigorúan. — Babák ángyi­nak is beteg a lelke, már úgy néz az emberre, mint a hábo­rodott: Palának mégse jár el hozzá, lelki vigaszt nyújtani, vagy mi az istennyila... és miért? Mert Babák ángyinak nincs egy fityingje sem. A fiú legyintett, az elnök fe­je mellett elnézve valahová, a semmibe. — Mit bánom én... Madaras azonban nem hagy­ta annyiban a dolgot. — Micsoda beszéd ez? — förmedt rá a fiúra. — A te jövőd, meg más mindenféle... az kutya. Na, indulás! Kérdezd meg apádtól, hogy mit süt-főz a pappal! Pista nem mozdult. — Nekem már elég a kér- dezősködésből. Ha tudná, hogy apám mát felelt tegnap! És én dolgozni jöttem... Már úgyis csak az van az emberben, hogy húzhatja az igát, mint a ló. — Majd beállsz később! Ezt az időt is beírom, ne félj: de amit kérdeztem, arra feleletet akarok! Meg sem várta, hogy a fiú szól-e, vagy se, hátat fordított néki, jelezve, hogy beyégezle, s ez ügyben nincs több mon­danivalója. Pista még álldo­gált, aztán olyan mindegy lé­vén, hogy mit csinál, és csi- r.ál-e egyáltalán valamit, las­san elindult hazafelé. Madaras utána sem nézett. Az udvar végét, s a kertek alját kémlel­te állhatatosan, mintha onnan, a napfényben csillogó kis po­csolyák közül, valami bámu­landó dolognak kellene kike­rekednie. Kerekedett is ha­marosan. mert a réti úton Pa­linak plébános hagyta el a fa­lut, egyenletesen nyomkodva biciklije pedálját. Közben ci­garettázott, apró füstpamacsok maradtak el mögötte, mint egy furcsa motor után, amely­nek nem alul van a kipufogó­ja, hanem félül. Hát ez meg hová megy? — tűnődött az el­nök, a szemét meresztve. Az udvar sarkában állt egy két­kerekű taliga, amelyet hajdan Kása János szamaraskordénab használt, de mivel később már semmire sem tudta használni, háromszáz forintért betolta az Aranykalászba: persze, az Aranykalász se tudta használ­ni semmire, most azonban mégis jó volt a taliga, mert az elnök felkapaszkodott rá, hogy jobban lásson. Palinak ügyesen kerülgette a réti úton meggyűlt, tükrös vizeket, az­tán megállt, matatott valamit a kerékpárján, és újra felült, nekivágott a szőlőhegyi útnak. Nyitni megy — gondolta az elnök, és az jutott eszébe, hogy nem is volna bolondság utána menni: négyszemközt, kint a hegyen, csak ki tudna szedni valamit a papból, hamarább, mint ez az ügyetlen Pista az apjából. — Megyek! — mondta han­gosan elhatározásra jutva. — S ugrott volna le a kor­déról, hanem a nyikorgó al­kalmatosság — talán meg akarván szolgálni az árát — elindult lefelé a lejtős udva­ron, nagyokat zökkenve, s kettős rúdját harciasán íel-fel- rúgva az égnek. — Az anyád...' — csodálko­zott az elnök, megkapaszkod­va a kordé oldalában. — Ebbe meg mi ütött? Majdcsak megállapodik, gon­dolta Madaras, mert szamár nélkül a kordé nem juthat messzire, de hiába gondolta, az ugrándozó taligának eszébe sem jutott megállapodni: mintha a hosszú és tétlen áll- dogálásban ficánkoló erőt gyűjtött volna, mind szaporáb­ban bukdácsolt lefelé, farával elszántan megcélozva a szer­számos pajta oldalát. — Megállj! — szólt rá az elnök, s nem tudta, hogy me­lyik kezével fogja meg a ka­lapját, mert az is ugrándozni akart. A kordé a komoly szóra se hajlott, és Madaras már ráké­szült, hogy kidönti a pajta ol­dalát, s mikor hátulról valaki megragádta a rudat és megál­lította a kordét, egy lépésre a kátránnyal bemázolt deszkafái­tól. — Hát te, mit csinálsz? — kérdezte az a valaki, nyögve az erőlködéstőL — Begyújtot­tad a rakétát? Madaras lemászott a kordé­ról. — Átkozott tragacs! — mér­gelődött. — Felálltam rá, hogy jobban lássam a határt: ez meg... A mentőangyal, Csákó Béni, ledobta a rudat. Nevetett. — Beverted volna az orrod, mi? — mondta, és látszott rajta, hogy a nevetést csali sovány kárpótlásnak érzi, az elmaradt látványosság helyett. — Be — felelte mogorván az elnök és hogy ne kelljen to­vább látnia Csákó vigyorgó képét, húzni kezdte a kordét, vissza a helyére. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents