Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. szeptember 16., vasárnap

Családi „probléma“

Tegnap este cseng a telefon az egyik, házban. Ideges női hang szól:

— Te, szívem! Nem tudod miyen az a csíkos füzet? Abba kellene a gyereknek a leckét, valami vonalakat vagy mit írnia, és fogalmam sincs, melyik lehet az. Már mind a ketten bőgünk. Én az idegességtől, Zolika meg tőlem.

_ ?

— Szólj már akkor a fiadnak, hátha ő tudja, mi ez a rejtelmes füzet?

— Kezét csókolom, hát igazán furcsa, hogy Ica néni nem használta ezt az iskolában! A csíkos füzet az, amibe a hangjegyeket írjuk... ha tudjuk. Kezét csókolom! — mondja fel- nőttes komolysággal a gyerek.

De sokáig kell élni, hogy az ember mindent megtanuljon ! Elnyúztam sok száz hangjegy- jüzetet, de eszembe se jutott, iiogy „csíkos” lenne.

(á)

— PRÓBAÜZEMELTETÉS után szeptember 18-án megindul a munka a Heves megyei Húsipari Vállalat gyöngyösi telepének modern automata gépekkel fészeréit feldolgozó üzemében.

— MIZSER BERTALAN, az egri posta dogozója, három társával együtt a lottó 35. játékhetének sorsolásán négy találatot ért el. Nyereményük ősz- szege 51 600 forint. Ketten bútorvásárlásra fordítják a rájuk eső összeget, a harmadik nyertes motorra, a negyedik autóvásárlásra, illetve pótlásra használja a hirtelen jött összeget.

— ELKÉSZÜLTEK a 22. számú főközlekedési út Eger városon áthaladó szakaszának tervei. Az egvik megoldás: a vár alatti alagúttal oldaná meg a város átmenő forgalmát.

— EGERBEN, a művelődési ház nagytermében, szeptember 20-án délelőtt tíz órakor és délután fél háromkor vendégszerepei az Állami Bábszínház. Délelőtt az óvodások, délután az általános iskolások nézhetik meg a kedves Jancsi és Juiska meséjét.

— CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt 9 órai kezdettel Egerben ülést tart a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az üzemek munkavédelmi és balesetvédelmi helyzetét, a szövetkezeti és OTP öröklakások minőségének vizsgálati eredményeit tárgyalják meg.

— NAGYDlJAT nyertek a mezőgazdasági kiállításon az atkári Üj Élet Termelőszövetkezet sertései. Ugyancsak nagydíjat nyert a tiszanánai Petőfi Tsz lucernamagja is.

Fejlődik az űrhajózás növekszik a csillagászat iránt az érdeklődés

Néhány megjegyzés a csillagászati hét után

Néhány nappal ezelőtt fejeződött be — s sikerrel —, a TIT Heves megyei szervezete áTal rendezett csillagászati hét, amelynek eseményei több megjegyzést érdemelnek.

Dr. Zétényi Endre, a TIT csillagászati szakosztályának vezetője, sommásan így értékelte a társulat munkásságának szempontjából jelentős eseménysorozatot:

— A csillagászati hét rendkívül nagy építő hatással volt a materialista világnézetre neveléssel kapcsolatos küzdelmünkben. Minden egyes előadáson bebizonyosodott, hogy a fejlődő űrhajózás korszakában rendkívül növekszik a csillagászat iránt az érdeklődés. Az emberek nem tűrik most már, hogy bizonytalan tudás, elképzelés akadályozza tisztánlátásukat.

Erre az érdeklődésre számítottak a TIT-ben, amikor szeptember első hetében redezték meg a csillagászati hetet, Elnagy közönségsikert aratott. Különösen a Földön kívüli élettel kapcsolatos biológiai feltételekről érdeklődtek a hallgatók. Egerben a naprendszer keletkezéséről szóló előadás, valamint a távcsöves bemutató ugyancsak sikerrel járt. A bemutatón például több ízben kellett rögtönzött kiselőadást is tartani különböző, a Holddal kapcsolatos érdeklődő kérdések megválaszolására.

Az általában jól siserült csillagászati hétnek azonban negatív tapasztalatai is vannak. Ezek Gyöngyössel és Hevessel kapcsolatosak. Gyöngyösre például ötven plakátot vittek ki a csillagászati hét hirdetésére, s csupán egyet lehetett találni a Városi Művelődési , Ház előtt. Az eredmény: nem volt közönsége a Séta a Tej- úton című előadásnak.

A közönséghiány azonban csupán a szervezés elhanyagolásának, s nem az érdektelenségnek tudható be. Mert amikor az előadó a csillagvizsgáló

ség esetén pedig kizárólag rossz szervezésről. Ez áll Heves esetében is, s mivel az elmúlt csillagászati héten két helyen is előfordult, hogy nem volt közönsége az előadásoknak, a jövőre meg kell jegyezni: a csillagos égre tekintve sem hisznek ma már az emberek a misztikumokban, — ám, mivel a valósággal kapcsolatos tudásuk még nem kielégítő, az eddiginél sokkal erőteljesebben és lelki: stnereteseb- ben kell segíteni mindenkit, hogy megtudja azt, amire kíváncsi most, az űrhajózás korszakában. (W. L.)

Stúdió

•i ( íi mi hátán

A Woods Hole-i (Massachus- setts) óceánkutató intézet ~á- dióleadót rögzített egy bálna hátára. A helikopter segítségével elvégzett művelet lehetővé teszi, hogy kövessék a nagy víziemlős vándorútj át.

1962. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP:

EDIT

5 évvel ezelőtt, 1957. szeptember 16-án halt meg CI BAJ-SZI kínai festő, a kínai tusfestészet mestere. Hazája felszabadulása után képsorozatot készített, amellyel a tömegeknek a békére való törekvését fejezte ki. 1955-ben Nemzetközi Békedíjjal tüntették ki.

340 évvel ezelőtt, 1622-ben született HANS GRIMMELSHAUSEN német író, aki a harmincéves háborút saját élményei alapján, a Kalandos Simplicissimus (1668) című humoros regényében ábrázolta. Az ő műveiből dramatizálta Berchtold Brecht a Kurázsi mama című darabot.

135 évvel ezelőtt, 1827 szeptemberében halt meg UGO FOSCOLO olasz költő, a francia forradalom lelkes híve. Amikor szülővárosát, Velencét a campoformiói béke Ausztriának juttatta, Goethe Werther-ével rokon Jacopo Ortis utolsó levelei című művét írta meg. Lírai költeményei és az olasz nép nagyjait di- . csőítő ódái a klasszikus iskola kiváló képviselőjévé teszik. Az osztrákoknak nem volt hajlandó a hűségesküt letenni, ezért 1816-tól haláláig, nélkülözések közepette, Londönban kellett élnie.

30 évvel ezelőtt, 1932. szeptember 16-án halt meg RONALD ROSS angol orvos, bakteriológus, aki 1895-ben Indiában felfedezte azt, hogy a maláriát a szúnyogok terjesztik és hogy e betegség kórokozója a szúnyogban fejlődik ki. Kutatásaiért 1902- ben Nóbel-díjat kapott. *

Szeptember 16-a MEXIKO nemzeti ünnepe, arra emlékezésül, hogy 1810-ben e napon kezdődött el az országban a spanyolok elleni függetlenségi harc.

Ci Bai-szi

gondolásukat támogatta az a tény, hogy ebben az időszakban legtisztább az égbolt, ekkor lehet legjobban megfigyelni a Hold fényváltozásait, a Jupitert legalább 3—1 bolygójával, s nem utolsósorban az is, hogy a legfőbb érdeklődők, az iskolások, ebben az időszakban még nincsenek túlságosan elfoglalva.

Általános tapasztalat, hogy

a számítás bevált.

Hatvanban a csillagászati hét alatt rendezett két előadás

távcsővel „tábort vert” a Fő téren, hirtelenében csapatostól nézték meg a gyöngyösiek a Holdat, s negyven hallgatója is volt a később megtartott előadásnak, amely után csaknem

este tíz óráig álltak sort a távcső előtt

a Művelődési Otthon udvarán azok, akik a Jupiterre is kíváncsiak voltak.

Érdeklődésről lehet tehát csupán beszélni, ha a csillagászatról van szó ma, sikertelenFELADATEILOSZTAS .

Kennedy: — Tábornok! ön fogja megszervezni a Kuba- ellenes akciót... és ő fogja letagadni...

(Szegő Gizi rajza.)

A város szívében már rég megoldásra vár a régi, úgynevezett Húsospiac rendezése. Itt, a Zalár utca vonalában húzódó ósdi bódésor lebontása komoly problémát okoz a városi tanácsnak. Most azonban végre sikerült egy 5—6 méteres szakasz lebontásával megkezdeni a rendezést, — ezzel mintegy meg is nyílt ez a terület. •

A Húsospiacon autóparkírozóhelyet alakít ki a városi tanács.

★

A fény mellett, sajnos, árnyékról is szólnunk kell — éppen a gépkocsikkal kancsolat- ban.

A városi tanács hatalmas költséggel építtette meg a Lenin út két oldalán, a parkok korszerűsítése kapcsán, az alacsony támfalakat. Sajnálatos, egyre gyakrabban értesülünk arról, hogy gépjárművel hajtanak a támfalnak és áttörik, hosszabb-rövidebb szakaszon kidönti kazt. Közlekedésre alkalmasabb az úttest, mint a park!

A vasútállomástól naponta hatalmas tömeg halad át a térről nyíló kis utcácskán a Raktár, illetve a Barkóczy utcák felé. A Lumumba térről nyíló névtelen utcácska mentén húzódnak a FÜSZÉRT raktárai, amelvek mellett inarvá^ány is fut. Ugyanitt van a pinceg .z- daság egy raktára is.

Az utóbbi időben több jogos panasz hangzott el arra vonatkozóan, hogy a raktárak mentén évek óta halmozódik a szemét, hulladék. Amikor itt kiraknak egy vagont, a lehulló szalmát, papírt és egyéb hulladékot nem takarítják el. Egy város általános képéhez hozzátartozik a tisztaság, amire jó, ha a rakodó vállalatok is ügyelnek.

★

A városi tanács a közelmúltban lengőhintákat vásárolt. Az öt garnitúra a gyermekek legnagyobb örömére a város különböző pontján kerül felállításra. A Rajner Károly utca lakói társadalmi munkában már el s végezték a nagy hatos hinta felállítását. A közeljövőben a Petőfi utca végében, az új csecsemőotthon mögötti térségen és a Tündérparton

szerelnek fel egv-egy nagy hintát. Végre Felnémet is hintához jut. A játszótér a mozi előtti téren létesül. Ez a gondoskodás természetesen azzal jár együtt, hogy a lakók vigyáznak a játszóterek épségére!

★

Sok szép és jól sikerült képes levelezőlap van Egerről forgalomban. Talán egyik legkeresettebb, amelyik a Dobószobrot ábrázol la. A napokban egy ilyen lap került a kezembe, de megdöbbenéssel láttam, hogy egy hosszú évekkel ezelőtti fénykéDfelvétel alapján készült. A szobron ugyanis ott áll az 1950-es években elhelyezett felirat: „Egri hősök”. Annak előtte és rövid idő múltán ismét az eredeti felirat díszítette. illetve díszíti a szobor talapzatát: „Dobó István”:

Sugár István

^ Mozik műsora • ^

EGRI VÖRÖS CSILLAG 16—17:

Randevú Koppenhágában EGRI BRÖDY

16: Diákok voltunk EGRI KERTMOZI

16: A pokol szolgálatában 17: Suhog a pálca GYÖNGYÖSI PUSKIN

16: A nagyváros örömei 17: A pokol szolgálatában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 16: Eltűnt egy asszony 17: A nagy olimpia

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

16—17: Keresztesek (I.—H. rész) HATVANI KOSSUTH 16: Darázsfészek HEVES

16: Kő virág

17: A nagyváros örömei EGRI BÉKE 16—17:

Küldetés Bachcsiszerájba FÜZESABONY

16: Májusi fagy 17: Darázsfészek PÉTERVÁSARA

16: Vigyázz, nagymama

Jó néhány évszázaddal az Indiába igyekvő Kolumbus előtt — aki, mint ismeretes, végül is Amerikában ért partot — egy különös legenda kelt szárnyra a mesésen gazdag, de szegény emberektől népes földrészről. A titokzatos Indiából visszatérő első európai utasok fantasztikus történeteket meséltek a fakírokról és elképesztő mutatványaikról. A legnagyobb csodaként egytől egyig a fakír-kötelet említették. A fakír- kötél rejtélye a tanultabb emberek, sőt a nyugati tudósok, néprajzkutatók és bűvészek előtt is csaknem teljesen öt évszázadig megoldatlan maradt. Titkát féltve és rendkívüli szigorral őrizték, úgyhogy azt mondják, az utóbbi ezer évben legfeljebb 75 személy ismerte.

*

Ennek a bámulatos, habár fölöttébb egyszerű bűvészfogásnak első leírása egy Ibn Batutah nevű arab kereskedelmi utazótól származik, aki a XIV. század elején járt Távol-Keleten. Naplójában Batutah megemlíti, hogy a mutatványt Kínában látta, a Hang- Chow-ban tiszteletére rendezett lakomán.

„Vacsora után — írja Ibn Batutah^ — a kínai kereskedő indiai származású bűvésze <egy lyukacsos fagolyót dobott a magasba. A

golyó eltűnt a sötétben, s a hozzákötött kötél lógott a levegőben. Ezután a mutatványnál segédkező vékonyka gyereknek elrendelte, hogy másszon fel a kötélen. A gyerek felkúszott, s hamarosan eltűnt a nézők szeme elől. A bűvész szólongatni, s dorgálni kezdte, de a gyerek nem jelentkezett. Az eredménytelen hívogatás és fenyegetés után a bűvész is felkapaszkodott a kötélen... s ugyancsak eltűnt. Rövid idő múltán a gyerek hátborzongató sikítását hallottuk, aztán fentről sorra leesett levágott keze, feje és többi testrésze. A vérrel fröcskölt bűvész később — mintha mi sem történt volna — leereszkedett a kötélen, összeillesztette a testrészeket, majd pedig nagy szertartásos karlendülettel intett... Ebben a pillanatban a gyerek épen, egészségesen felemelkedett a földről...”

Ez a leírás nagy vonalaikban a titokzatos csoda minden későbbi feljegyzésével megegyezik. Ezekből a feljegyzésekből pedig indiaiak és idegenek részéről a XIX. század végéig több száz gyűlt össze, összehasonlításukból néhány fontos körülmény tudódott ki. Ezek közül az egyik és legfontosabb az, hogyt ezt a bűvészfogást rendszerint alkonyatidőben, vagy éjjel mutatták be, sohasem nappal, emellett leginkább nyílt téren, vagy tágas, nagy udvarokban. A kötél végére mindig jókora lyukacsos fagolyó volt erősítve, a nézőközönség pedig sohasem ülhetett hét méternél közelebb a bűvészhez.

Indiában ez a mutatvány csak a XIX. század végéig volt látható. Azóta a fakírok felhagytak vele. Howard Thurston amerikai kutatónak a XX. század elején úgyszólván egész India legeldugottabb helyeinek bebarangolása közben sem sikerült egyetlen fa- kírt sem rávennie bemutatására. Később aztán mások is próbálkoztak, de eredménytelenül. A XX. század eleje óta egyetlen mutatványt sem jegyeztek fel. Bár néha szárnyra kapott a hír, hogy itt, vagy ott látták, az utólagos kutatások mindig kiderítették, hogy valótlan híresztelések és mendemonda.

Annak idején a nyugati tudások és a közvélemény is élénken érdeklődött a fakír- kötél iránt és kutatta a titkát. A legkülönbözőbb feltevések láttak napvilágot, de egyike sem bizonyult kielégítőnek, helyénvalónak. A legelterjedtebb és legtovább uralkodó feltevés az volt, hogy a mutatványt végző fakir az összes nézőket meghipnotizálja, úgyhogy azok nem létezőt látnak.

John A. Keel kutató azonban ezt a feltevést is megcáfolja, s valószínűleg végérvényesen felfedi á fakír-kötél titkát. Könyvében leírja, hogy beutazta egész Indiát, járt Madrasban, Bangaluban, Hyderabadban, Ceylonban, stb., de sehol sem volt alkalma ezt a csodálatos mutatványt látni. Ebből arra következtetett, hogy a fakír-kötél bűvészeiével teljesen felhagytak. Amikor éppen elhatározta, hogy elutazik Indiából, tudomására jutott, hogy Poonában (Hyderabadban) egy csodáiról

messze földön híres agg fakir él. Többek között azt bizonygatták róla, hogy imádságaival még a legsúlyosabb betegeket is meggyógyítja.

Keel elhatározta, hogy felkeresi az öreg fa- kírt és ráveszi a titok közlésére Vállalkozása sikerrel járt. íme, mit ír erről:

„Nem szándékom részletesen ismertetni a vele való találkozást. Annyit azonban elmondok, hogy az aggastyánról terjesztett híresztelés igaznak bizonyult. Természetesen könnyű ezt megmagyarázni, mert a modem orvostudomány bebizonyította, hogy az autoszuggesztió sok esetben eredményesebben gyógyít az orvosságok egész soránál. Az öreg fakir rokon- szenvvel fogadott és amikor megtudta, hogy távoli földről éppen hozzá jöttem, elmondta a nagy titkot, amelynek megoldásával én magam oly sokáig hiába próbálkoztam.

— A fortélynak — mondta az ősz fakir —, hogy véghezvihető legyen, nagyon egyszerűnek kellett lennie, mert a bűvészek, vagyis a fakírok akkor még úgyszólván semminemű mechanikai segédeszközökkel nem rendelkeztek. Csak találékonyságukra támaszkodhattak, egy-két egyszerű kellékre, kötélre, fagolyóra, stb. és arra, hogy a néző- közönség figyelmét minél inkább eltereljék arról, ami mutatvány közben valójában történik. A fakír-kötél mutatványok megszűnése is annak tudható be, hogy a fakírok nem akarták, hogy a trükk egyszerűsége folytán nyíltan lelepleződjenek.

A fakír-kötél titkát nem a földön, hanem a levegőben kell keresni. A golyós végű kötelet ugyanis, amit a fakir a levegőbe dobott és a legenda szerint „eltűnt" — végeredményben oda kellett valamihez erősíteni. Ez a valami pedig nem más volt, mint a nézőtér fölött kifeszített másik de láthatat-