Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

1962. szeptember 16., vasárnap népújság 3 Miért váltottak le két pártvezetőségi tagot? A Szerszám- és Készülékgyár taggyűlésének tapasztalatai kimondása nem elegendő, bí­ráljanak öten. Ha az is kevés, a hibák ellen, az igaz ügyért álljon ki egységesen az egész párttagság. Ha ezt tették volna, akkor a hibák nem burjánoz- tak volna így el, akkor a kül­döttválasztó taggyűlésen nem kellene ilyen ügyekkel foglal­kozni — mondotta Hevesi Sándor, a járási pártbizottság másodtitkára. Bíró József, a megyei pártbi­zottság titkára foglalta össze azokat a tapasztalatokat, ame­lyek a taggyűlésnek, a párt- szervezet vezetőségének és a gazdasági vezetőknek le kell szűrnie. — A vezetőknek nagyobb bizalmat kell tanúsítaniuk a párttagokkal és a pártonkívüli dolgozókkal szemben. Többet és behatóbban kell foglalkozni az emberekkel, a kollektíva, és különösen a párttagság vélemé­nyét, bírálatát egy vezető sem nélkülözheti. Fehér János és Budai György 1945 óta sok­szor, különösen 1956-ban, bebi­zonyították, hogy hűek a mun­kásosztályhoz, hűek a párthoz. De az utóbbi időben hibákat kivettek el, eltűrték a bűnö­ket, rossz módszerekkel dol­goztak. Egyikük sem, de a Szerszám- és Készülékgyár több más párt- és gazdasági vezetője sem tette még magáé­vá a XXII. kongresszus határo­zatait, nem számolta fel a sze­mélyi kultusz káros következ­ményeit. A pártélet lenini nor­mái parancsolóan megkövete­lik, hogy a párttagok és a dol­gozók kifejthessék véleményü­ket és javaslatukat, maradék­talanul érvényesüljön a bírálat és az önbírálat. Szerényebbek, emberségesebbek legyenek a vezetők, becsüljék meg jobban a dolgozó kollektíva vélemé­nyét, a bírálatból ne az ragad­ja meg figyelmüket, ami nem igaz, amit a tényleges, vagy vélt sérelem diktál, hanem ar­ra irányítsák figyelmüket, ami igaz, és arra összpontosítsák erejüket, amin változtatni kell. ★ Kedden indul a cukorgyártás Hatvanban Egymás után gördülnek a répával telt vagonok Hatvan felé. Sürgős a szántás-vetés, tehát a répát is szedni kell. Meg kell kezdeni a cukorgyár­tást Hatvanban is. Kedden reggel 6 órakor kez­dődik Hatvanban a cukorgyár­tás. Szombaton kaptuk a hírt, hogy a főpróba jól sikerült, az előzetes vizsgálatok és a főpró­ba azt igazolta, hogy magas az idei répatermés cukortartalma. Sole nehézséget kell lefcüzde A viharos hangulatú taggyű- niük most a cukorgyáriaknak. 1 Először is kevés, nagyon ke­lésen vélemények, érvek és el­lenérvek csatáztak. így van ez rendjén, mert elvi harcban születik meg az egység és igaz­ság. A taggyűlés hivatott arra, hogy tisztázza a helyzetet és határozzon. Nem lehetett to­vább cipelni a terheket, mert ellenkezett volna pártunk poli­tikájával, a kongresszusi irány­elvekkel. Szabad légkört és pártszerű életet kellett terem­teni, mert ahol rossz a párt­munka, ott nem tarthatók a gazdasági eredmények sem. A Szerszám- és Készülékgyár kommunistái megtalálták a ki­vezető utat, feltárták a hibá­kat és felkészülnek azok meg­szüntetésére. Fehér János és Budai György helyett a tagság Hilchó Józsefet és Fehér Fe­rencet választotta az alapszer­vezet vezetőségébe. Nagy fel­adatok előtt áll a gyár, népgaz­dasági, sőt, nemzetközi szinten is jelentős, új gyártmányok előállítására tér át. A kiegé­szített pártvezetőség az új lég­körben, a párttagság és a pár­tonkívüli dolgozók támogatá­sával megoldja a soron követ­kező nagyobb feladatokat. F. L. Ma: Ifjúsági nap Petőfibányán A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt KISZ-bizottsága ma Petőfibányán ifjúsági na­pot rendez. Ebből az alkalom­ból nagygyűlésen vesznek részt a fiatalok, majd megte­kintik az ök voltak az elsők című szovjet filmet. Délután különböző sportrendezvénye­ken szórakozhatnak a részt ve­vők, majd este sor kerül az if­júsági klub avatására, amely alkalomból az ifjúsági irodalmi színpad tart előadást. Az ifjúsági nap nagyszabású táncmulatsággal ér véget. A petőfibányai fiatalok az ifjú­sági napra meghívták a járás üzemeinek, községeinek ifjúsá­gát is. vés a víz és minden korábbi ígérgetés ellenére, nem készült el a kazánház. Pénteken a sze­relő- építőipari és minden ér­dekelt vállalat felelős vezetői­nek bevonásával értékezletet tartottak és intézkedéseket tet­tek, hogy a részleges próbák után gyorsabb ütemben és hiánytalanul befejezzék a ka­zánház munkálatait és egy idő­ben teljes „gőzzel” dolgozhas­son a cukor- és konzervgyár.- 90 HOLD ÜJ SZŐLŐT te­lepített az idén a kisnánai Hu­nyadi Termelőszövetkezet. A jövő évre újabb 30 hold tele­pítését tervezik a tsz vezetői. „Hírzárlat“ az Erdei Melléktermék begyűjtő és Értékesítő Vállalatnál A nagyközönség tájékoztatására, valamint a fent emlí­tett vállalat munkájának propagálására írni akartunk arról, hogy a megye erdeiben, legelőin milyen és mennyi mellék- terméket gyűjtöttek össze. Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a sok C-vitamint tartalmazó csipkebogyóból, a kiváló teát adó kamillából stb.. mennyit sikerült begyűjteni a nyáron. Telefonon kerestük fel a szóban forgó vállalatot, mire ők közölték, hogy nem adhatnak felvilágosítást, mert „ezt a jogot, a budapesti központ tartja fenn magának”. Felhívtuk a vállalat budapesti központját, ahol közölték velünk, hogy valóban adtak ilyen utasítást a megyei kiren­deltségeknek, mert az egyik dunántúli megyében egyszer előfordult, hogy nagy gombatermésről írt a megyei lap, noha akkor csak kevés gombát tudtak felvásárolni. — A csirke és a gomba exportcikk — mondták, és a helytelen újságcikkből „külügyi bonyodalmak” származtak. Be kell vallani, nem értjük a szóban forgó, és általunk kü­lönben nagyra tisztelt vállalatot. Nem értjük azért, mert az­zal, hogy hírt adunk az erdeinkben termett melléktermékek­ről, gombáról, csipkéről stb., sem indiszkréciót nem köve­tünk el, még kevésbé árulunk el „hadititkol?’, viszont olva­sóink kíváncsiak lehetnek arra, hogy az idén például lehet-e majd elegendő csipkebogyót, vagy kamillát kapni az üzle­tekben? Az az eset, hogy egyszer, egy újság téves hírt kö­zölt, nem lehet alapja annak, hogy a vállalat hírzárlatot rendeljen el, s egyszerűen megtiltsa megyei szerveinek, hogy a Magyar Távirati Irodának, vagy akár az újságírónak in­formációt adjon. Ilyen elgondolással ugyanis nem írhatnánk a paradicsom-, a dinnye-, az uborkatermésünkről sem, még kevésbé a jonatán almáról, amely szintén fontos exportcikk. Gyáraink, üzemeink, gazdaságaink a legtöbb esetben örömmel és szívesen veszik, ha a lap foglalkozik velük. Éppen ezért furcsa az Erdei Melléktermékbegyűjtő és Érté­kesítő Vállalat intézkedése, amelyet — reméljük — rövid időn belül megváltoztatnak és feloldják az indokolatlan, sőt mosolyra késztető „hírzárlatot”, (sz.) Újabb közlekedési balesetek a megyében Néhány nap óta szinte szü­net nélkül érkeznek az újabb jelentések a megyében történt közlekedési balesetekről. Pénteken este Aldebrőn egy sorompó nélküli vasúti átjáró előtt Riba József feldebrői lakos, a Füzesabonyi Gépállo­más egyik UTOS erőgépével nem állt meg. Anélkül, hogy meggyőződött volna, szabad-e a vasúti pálya, ráhajtott a sínekre. A Kisterenye felől ha­ladó személyvonat mozdonya elütötte az erőgépet, s kidob­ta a sínekről. A traktor veze­tője nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az anyagi kár négyszázezer forint. Ugyancsak pénteken este, Heves és Tenk között, azaz az átányi útelágazás közelében, egy dűlőútról megállás nélkül hajtott fel a magasabb rendű útvonalra Balogh István heve­si lakos, saját kétfogatú kocsi­jával. A kocsi nem volt kivilá­gítva, ennek következtében Gy. J. hevesi lakos, motorke­rékpárjával beleszaladt a lo­vaskocsi bal első részébe. A motorvezető súlyos lábtörést szenvedett. ★ Szombaton délelőtt, a 4. sz. AKOV kéttonnás tehergépko­csija, szénnél megrakodva, Eger felé indult, hogy haza­szállítsa Nyilas József és Kor­mos János Novajon lakó eger- csehi bányászok természetbeni illetményét. A szén tetején utazott a két bányász is. A bá­nyatelep után nem sokkal Nyi­las József a gépkocsi vezető­fülkéje mögül a hátsó kerék fölé mászott azzal, hogy a te­herautó egyoldalasán van le­terhelve, ezért néhány nagyobb széndarabot a másik oldalra pakol. Társa figyelmeztette a térdenálló bányászt —, ne pa­koljon menet közben, mert a kanyargós úton könnyen egyensúlyát veszítheti és lees­het. A figyelmeztető szó azonban nem talált meghallgatásra,' s Nyilas József a következő ka­nyarban máris szerencsétlenül járt. A kanyarodó gépkocsi tetejéről az úttest kövezetére zuhant, súlyos sérülést szenved; ve. A kórházba szállítás köz­ben a vigyázatlan bányász meg is halt. ★ Ugyancsak szombaton défe előtt, Egerben, az épülő szón ház előtt történt baleset. Itt Vámos József, a 4. számú AKOV taxijával balra kanyá; rodás és a Lenin útra ráhajtás előtt nem adott előnyt a Be­nin úton a szabályoknak meg­felelően és egyenesen haladó Lukács József műszaki ellenőr, motorkerékpárosnak. A sza, bálytalankodás miatt Lukács József motorkerékpárjával a taxinak szaladt és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. (w) A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei tükröt tar­tottak pártszervezeteink és a kommunisták elé. Ebben a tü­körben kirajzolódik a kommu­nista embertípus, a kommunista erkölcs és munkastílus. Most, amikor pártunk kongresszusé­iba készül az ország és szeptem­ber eleje óta megyénkben is küldöttválasztó taggyűléseket tartanak, a pártszervezetek és a kommunisták nem mulaszt­hatják el az alkalmat, hogy önmagukat a tükörképhez ha­sonlítsák. Egy ember, vagy egyes emberek tévedhetnek, de a kollektíva nem vétheti el az igazságot. Szükségesek és rendkívül nagy jelentőségűek ezek a taggyűlések. Bizonysá­gul álljon itt a gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyár példá­ja. — Az utóbbi hónapokban ná­lunk passzívak a taggyűlések, nem érvényesül a bírálat és az önbírálat. Különböző személyi kérdéseket és a vezetők erköl­csi magatartását vitatják a mű­helyekben és az irodákban. A pártvezetőség és a gazdasági vezetők a kényes kérdéseket nem tudták megoldani. Érzem a felelősséget, levonom a kö­vetkeztetéseket és párttitkári tisztségemről lemondok. Fehér János bejelentését né­ma csend fogadta. Miért hallgatnak az embe­rek? A közömbösség, vagy in­kább a bizalmatlanság lett úr­rá? Hevesi Sándor, a járási párt- bizottság másodtitkára javasol­ta, hogy az alapszervezet vitas­sa meg az előbbi bejelentést, tárják fel őszintén az okokat, amelyek az egészséges pártélet kialakulását akadályozzák és a vélemények mérlegelésével, szabadon, gátlás nélkül döntsön a tagság. A lefolytatott vizsgá­lat alapján a pártbizottság ar­ra a meggyőződésre jutott, hogy Budai György, a személyzeti osztály vezetője, más munka­helyre és más beosztásba ke­rüljön. Ezért szükséges, hogy a tagság vitassa meg és hozzon határozatot Fehér János és Bu­dai György, a párszervezet ve­zetőségi tagjai ügyében. 2 Aztán megindut a vita. Azí igazság és a kivezető út kere-j sése vezette a felszólalók több-j ségét. Szenvedélyes vita folyt, j de a sok felszólaló közül egyik-; másik nem volt mentes az el­fogultságtól. Az egyik felszó-1 lalás végén taps csattant, kife-; jezve a taggyűlés kommunis-; iáinak helyeslését és egyetértés sét. Ezért ebből a felszólalásból; idézünk: — A Szerszám- és Készülék-; gyárban nyíltan, vagy burkol­tan elnyomták a bírálatot. Nem; törődtek a dolgozók panaszai-; val, megértő támogatás helyett' durva káromkodást kaptam a; személyzeti vezetőtől. — Azt gondolták, hogy a gép; nél dolgozó munkások szemel-* * lenzőt viselnek, mint a lovak?; Azt hitték, hogy az egyszerű; dolgozók nem veszik észre a- gazdasági munka fogyatékos-; ságait és hibáit? Ügy gondol-; ták, hogy el lehet titkolni a ve-- zető beosztásúak és a női dől-; gozók erkölcstelen kapcsolatait,; a szemet szúró, és gyanús csa-- ládlátogatásokat? És a mátrai; kirándulásokat, a gondatlan-; Ságból okozott súlyos közieke-. dési balesetet, és a vállalati; személygépkocsi összetörését?; Az egyszerű dolgozókat kis hi­bájukért büntették, de a veze-í tők egymásnak mindent elnéz-; tek és mindent „elsimítottak”- — sorolták a súlyos vádakat aj későbbi felszólalók. ; Elnyomták a bírálatot, de a; bizalmatlanságért, a bírálat el­fojtásáért, a pártszervezet; munkájának elsekélyesedéséértí csak egv-két vezető felelős? — Elsősorban ők, de erköl-< esi felelősség terheli azokat a< párttagokat, akik azt tartották:; ..ne szólj szám. nem fáj fejem”.; És felelősek azok is, akik, csendben félrehúzódtak, hogy; a nyugdíjazásig hátralevő két-- három évet békességben kihúz-1 Sák. Ha egy ember bátor szói Ha az ember névtelen levelet ;kap, rendszerint azt sem meri fmegmondani, hogy elolvasta. ÍHa elolvasta is, nem sokat ad rá. Érthető: a sorok alatt mines ott a feladó neve, amely ■tanúsítja, hogy írója vállalja a felelősséget azért, amit állít. ;Mert a névtelen levelek rend­szerint „állítanak” valamit. ^Csalhatatlan forrásokból érte­dül a szerzőjük, s ezeket hozza ;az „érdekeltek” tudomására.- Az „érdekeltek” néha töb- !ben vannak. Nemcsak egy em­ber lehet a Tisztelt Címzett: ■„közületi”, „vállalat”, „szerv” íis. Rendőrségre, bíróságra, vál­lalatok megyei központjába mennek a levelek, köztük a névtelenek is, s ezek felhívják !a figyelmet a mindennapi élet­ben fellelhető visszásságokra, ■szabálytalanságokra, az embe­reket ért sérelmekre. A pana­szos levél írója bízik a cím­zett jóakaratában, bízik abban, bogy közbelépésére megszűnik ;a rendellenesség. ; A névtelen levél írója is in­tézkedést kíván. Közbelépést. ■De miért nem írja alá a nevét !is? Miért nem nevezi meg ma­gát — mint azt a „forrást”, ;ahonnan még további adatokat Elehet meríteni, aki esetleg Újabb ismeretlen tényékkel tudná megerősíteni állításait. ■ Nem tudtuk megkérdezni az ismeretlenség homályában ma­radt levélírókat: mert ők előt­tünk iis ismeretlenek. A levél­ből az általuk sérelmezett in- ;tézkedések vizsgálati eredmé­nyéből próbálunk választ kap­ni a kérdésre. ; A Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság levelesládáját nyitottuk ki. összegyűjtöttük az 1962-ben érkezett névtelen leveleket. Azokat „vallatjuk”. ■ „Azért fordulok magukhoz, .'mert nem hallgat meg senki” — írja a balatoni termelőszö­Ok tizenheten Névtelen levelek, $ ami mö<r öltük van vetkezetért aggódó Ismeretlen aki aláírás helyett azt jegyezte meg levele végén: „Nagyon bi­zalmas”. A levélben felsorolt vádak jó részét* amelyekkel a tstz vezetőit marasztalja el, nem igazolta az ellenőrzés, de a népi ellenőrök vizsgálata „több olyan szabálytalanságot hozott felszínre, amelyek aka­dályozzák a termélőszövetikezel gazdasági és politikai megszi­lárdulását”. (Rokoni kapcsola­tok, szakemberhiány, laza el­lenőrzés, stb.)Ezekre a hibákra a bejelentés írója hívta fel a figyelmet.— Tényleges hibák, s mellettük szinte eltörpül az a „szépséghiba” hogy a levél névtelen — illetve talán ez is összefügg azzal, hogy hátra van még a politikai megszi­lárdulás — a bírálat demokra­tikus légkörének kialakulása is. * „Szíveskedjenek megvizs­gálnál, és átnézni az egri Ba­romfifeldolgozónál, illetve Kecskeméten a dolgozók kárá­ra történő rengeteg hibát, 1 vagyis a túlóra ki nem fizeté­sét” — kérte Valaki a népi el­lenőröket. Az igazgatónak a vizsgálati jegyzőkönyvre adott válasza mindent beismer kész­ségesen, a tévedéseket, a dol­gozókat károsító bérszámfej­tési hibákat. De miért csak 1962 márciusában ismerte be azokat a könyvelési tévedése­ket, amelyeket már négy-öt hónappal azelőtt is sérelmez­tek a dolgozok. Mert bizonyá­ra sérelmeztek, hangosan is, nyíltan is, hiszen bér-, családi pótlék-, napidij-, és túlórapa­naszaikat nem szokták elhall­gatni az emberek. Már csak egy névtelen levél­ben bíztak. Azzal sem a vál­lalatot fenyegették: a népi el­lenőrökhöz fordultak... * Felsőtárkányból február ha­todikén érkezett egy levél, nem is névtelenül. Tizenegy név van a lap alján. Igaz, a géppel odaírt nevek viselői nem vállalják a levelet: egyi­kük önérzetesen ki is jelen­tette: ő inkább mindenkinek szemébe mondja az igazat. — Persze, ha ilyen „igazmondó” légkör uralkodna a szövetke­zetben, akkor a rokoni kap­csolatokra, a háztáji földek körüli szabálytalanságokra, a nem reális munkaegység jóvá­írásokra nem a népi ellen­őröknek kellett volna rámu­tatni — egy névtelen bejelen­tés után. Mert névtelen az a levél — nem a szerzők nevei vannak rajta. * Ellenőrzés, ellenőrzés, ellen­őrzés. A névtelen bejelenté­sek jó része az ellenőrzést hiá­nyolja. Az ellenőrzést, amely — ha elmarad — szinte csábít néhány embert arra, hogy tör­vényeinket mellőzze, figyel­men kívül hagyja az elemi er­kölcsi normáikat. Ellenőrzést követelnek: amely meggátolja a közvagyon herdálását, megszilárdítja a gazdasági fegyelmet. Ez a szándék adta a tollat a hevesi legeltetési bizottság laza bi­zonylati fegyelmét kifogásoló levél írójának csakúgy, mint a demjén-albert-majori telep takarmányát féltő munkásnak. Mert az ellenőrzéssel — ellen­őrökben és instruktorokban egyáltalán nem szűkölködő közéletünkben — gyakran baj van. Nem állapították meg például az ellenőrök, hogy a nagyvisnyói erdész szabályta­lanul vette át a makkot a gyűjtőktől: de a nyilvántartá­sokból nem lehetett meggyő­ződni az ellenkezőjéről sem. Nem volt hiába a bejelentés: javítani kell a kimutatásokat,. Hatvanban azt tartották furcsának, hogy a konzerv­gyár tavaly, a nagymérvű se­lejt ellenére is, több tízezer forintnyi prémiumot fizetett ki, s az építőipari miunkák te­rületén hiányos az anyagnyil­vántartás. Egy, az emberek testi épségéért aggódó egri, azt tette szóvá, hogy a főiskola kéménytető takaróköve meg­lazult, s le akar esni. Intézked­tek akkor — annak a bizonyos kéménynek az ügyében. „Konkrét bizonyítékot nem találtunk ugyan, de ez a lehe­tőség fennállhat” — írja a vizsgálati jegyzőkönyv, az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalatról. A bejelentő szerint itt javítanak magámgépkocsi- kat is — s részben állami költ­ségen. Előfordulhat. Ismét egy „hibaforrás”. * „Megállapítást nyert a vizs­gálat során, hogy a bejelen­tésben foglalt vádak minden alapot nélkülöznek.” — Szűcs községben adták fel azt a le­velet, amely szerint a termelő- szövetkezet nem egyenlő fel­tételekkel adja bérbe a falu szélén levő néhány holdját: a tanácselnöknek kedvez* míg a munkásoktól a termés félét kéri. „Nélkülözi a reál alapot’’ — ezzel zárul a tanácsi építő­ipari vállalatnál végzett vizsr- gálat jegyzőkönyve. A beje­lentő azt kifogásolta* hogy a vállalat technikusa bontási anyagot kapott az építkezés-; hez. — A bontási anyag —* törmelék volt Névtelen bejelentés... Tizen­hét érkezett ebben az évben á Heves megyei Népi Ellenőr-^ aésii Bizottsághoz. Mielőtt véle­ményt alkotnánk azokról, akik rém írják alá a nevüket — lézzük a számokat. A tizen­hét bejelentés közül három bi­zonyult alaptalannak. A többi: volt olyan isi, amelyik: teljesen megállta a helyét, minden ál­lítása igazolódott, nagy részük pedig olyan hiányosságokra hívta fél a figyelmet, amelyek — ha nem is történt meg, amit gyanítottak — lehetővé teszik i rendellenességet, a nép va­gyonának felületes kezelését* ílkezelését. Névtelen levél...' Miért nem Írták alá nevüket a „szerzők”? Akinek nem volt igaza — á íáromnak — minden oka megvolt, hogy eltitkolja a ne­vét, bár a népi ellenőrök nem szolgáltatják ki a feljéllentők íeveit... S akik igazat, vagy lágyrészt igazat írtak? — ök líztak az igazságban, de meg ikartak menekülni azoktól a cellemetlenségektől, amelyek iddig érhetik őket, amíg az gazságra fény derül. Mert — tegyük szívünkre a rezünket — ilyen nemcsak lépszerű vígjátékokban fordul :1Ő. Ha a levelet aláírják — :zzel nagyobb segítséget nyűj- anak a „nyomozásban” — s a lejelentőket zaklató „illetéke- ;ek” is hamarabb szorulnak M t közéletből — az irodalom erületére. Krajczár Imié

Next

/
Thumbnails
Contents