Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

4 NÉPÜJSÄG 1962. szeptember 12., szerda Becsületességből — kitűnő! K. L. az egri MÁV Fűtőház dolgozója az elmúlt napokban nagyon szerencsétlenül érezte magát. Hazafelé menet észre­vette ugyanis, hogy pénztárcá­ja a benne levő 617 forinttal és a személyi igazolvánnyal együtt elveszett.. Gondolkodott egész éjszaka, mégsem tudott rájönni, hol is hagyhatta el pénzzel, igazolvánnyal teli pénztárcáját. Reggel azonban vége szakad­hatott tépelödésének. Egy ide­gen férfi kopogtatott lakásának ajtaján, s átnyújtotta a pénz­tárcát, a pénzzel, igazolvány­nyal együtt. Megtalálta az el- veszettt holmit, megkereste az igazolványban tulajdonosának lakcímét, és házhoz szállította, amit gazdája siratott. Az idegen R. J. termelőszö­vetkezeti tag volt, s becsüle­tességből kitűnőre vizsgázott. (w) — NÉGYEZER naposcsibe érkezett a siróki Váralja Ter­melőszövetkezetbe. A jószá­gok szépen fejlődnek, az Idén négyezer csibét már átadtak a felvásárlószerveknek. — A HATVANI járás KISZ- szervezeteiben úgy döntöttek, hogy tánctanfolyamokat indí­tanak s megtanítják a fiúkat- lányokat a hagyományos és modern táncok ízléses előadá­sára. Az 1962—63. évi kulturá­lis szemlén helyet biztosítanak a társastáncnak is, sőt a tánc- tanfolyamok legjobbjainak részvételével járási versenyt is rendeznek, hogy ezáltal is elő­mozdítsák a fiatalok ízlésének formálását, a kulturált szóra­kozás kialakulását. — AZ EGRI LAKATOS- ÁRUGY ÁRBAN eddig nem tudták megoldani a kisebb alkatrészek festékszórásánál a nedves festékleválasztás prob­lémáját: most intézkedéseket hoztak a festési technológia korszerűsítésére, s megrendel­tek egy hordozható elektroszta­tikus festőberendezést is, ame­lyet majd a Magyar Felvonó­gyár szállít le. Helyesbítés Gyöngyösi munkatársunk téve­sen tájékoztatta szerkesztősé­günket, s ezért tegnapi lapszá­munkban megjelent Békéért és barátságért című cikkünkben néhány adatot és nevet hibásan közöltünk. Az ünnepséget ^em Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese, hanem Kollár Lajos, a MÉSZÖV szövetkezet- politikai főosztályvezetője nyi­totta meg. Szirmai Jenő, a SZOVOSZ elnöke nem vett Tészt az ünnepségen. Mit ígért az úttörőknek Magyar László vb-elnök? — Ott álltam én is az év­záró ünnepélyen, hiszen az I-es iskolába jár a fiam, itt Heve­sen és néztem, hogy a gyere­kek egy kis része milyen izga­lommal készül a nyárra. „Tá­borozni megyünk!” — mon­dogatták, s amikor jobban utá­nanéztem, kiderült, hogy bi­zony a 190 felső osztályosból csak hetven tudott edmenni, mert nem volt kétszáz forint­ja, amivel a közös pénzt ki­egészítette volna. — mondja most, a nyár végén Magyar László, a Hevesi Járási Tanács vb-elnöke. — Véleményem szerint hely­telen dolog volt ez, mert az alaptőkét mind a 190 gyerek teremtette meg az előadások megrendezésével, s mivel akad köztük jó néhány, ahol nincs külön, minden gyerekre két­száz forint, szeget ütött a fe­jemben, hogy hogyan lehetne a kisgyerekeken segíteni? — folytatja az elnök. Gondolatait aztán nem ’s zárta magába. Tanakodott a többi tanácsi vezetővel is, járt a falvakban vb-üléseken, meghallgatta az emberek, a tanácstagok véleményét, és ki­alakult a végleges elhatáro­zás: pénzt kell teremteni a községeknek ahhoz, hogy az egész hevesi járásban megol­dódjon a gyerekek, az úttörők táborozásának kérdése, hogy minden pajtás —, mert így legalább második nyaranként minden felsősre rákerül majd a sor — örülhessen a nyár­nak. — A községfejlesztési alap elbír egy kis százalékot, amit kizárólag arra a célra gyűjte- nénk össze az egész járásból, körülbelül 100 ezer forintnyi lenne ez az összeg, hogy a Balatonnál, a Tisza partján és a Mátrában egy-egy állandó tábort létesítenénk a tanulóink­nak. Állandó jellegét biztosí­taná, hogy megvennénk az ösz- szes felszerelést és a csapatok­nak már csak annyiba fog ke­rülni, hogy az élelmezést meg­oldhassák saját erőből. így ta­lán a pedagógusok és a szü­lők is szívesebben mennének el, mert valóban nehéz dolog lehet mindig új és új tábort verni, hiányos felszereléssel, sok kiadott pénzzel. Ez tehát az ígéret. Három tábor az ország három leg­A Hámán Kató kulturális szemle fotópályázatának me­gyei kiállítási anyaga néhány héttel ezelőtt „körutazásra” indult. Eger után a járási székhelyeken mutatja be a kiál­lítást a népművelési tanács­adó. Pétervásárán, a Járási Művelődési Ház nagytermében négyszázan, Gyöngyösön, a Mátra Múzeum két különter­mében csaknem ezren, Here­szebb helyén, s az iskolaéven keresztül a csapatok néhány előadás bevételéből nagysze­rűen felkészülhetnek arra, hogy kényelmes körülmények között, bőséges étkezés mellett, vidáman nyaraljanak. S hogy miért írtuk meg? Azért, mert a nehéz időjárással küszködő mezőgazdasági gondjai mellett is szakított az elnök időt arra, hogy a legkisebb járási polgá­rok jövő esztendejével törőd­jék. S a másik ok — követés­re méltó példa, más járás is megvalósíthatná, s akkor elér­keznénk oda, hogy a nyári út­törőtáborok meg tudnák való­sítani a nevelési elveket. Évről évre kiértékeli az út­törőelnökség a táborozás ered­ményeit, s ha még több helyen találna követésre a kezdemé­nyezés, az eredmények jobbak, a gyerekek és az iskola szem­pontjából még gyümölcsözőb­bek lennének, (á) sen, a KISZ Járási Ifjúsági Házában kétezerötszázan te­kintették meg a 81 nagymére­tű képből álló kiállítást. Hatvanban vasárnap nyílik meg a kiállítás, a Városi Mű­velődési Ház nagytermében, s előreláthatólag szeptember 20-ig lesz nyitva. A kulturális szemle legjobb fotói Füzesabonyban fejezik be megyei körutazásukat. Körutazáson a megyei fotókiállítás Október elején indul a Bugát Pál Szabadegyetem és nyelviskola A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Heves megyei szervezete ebben az évben is felvételt hirdet a szabadegye­tem különböző tagozataira és nyelviskoláira. A művelődni vágyók iskolai végzettségre va­ló tekintet nélkül iratkozhat­nak be a szabadegyetemre, amelynek keretében I. és II. évfolyam indul a filozófiai és jogi tagozaton, valamint a pe­dagógiai tagozaton. A filozó­fia I. évfolyama „A marxista —leninista világnézet alapjai­val” foglalkozik, míg a II. év­folyam „A tudományos társa­dalomszemlélet alapjai”-va\. A jogi tagozat keretében az ül­nökakadémia és a társadalmi bírósági tagok részére indí­tandó akadémia programja szerepel, míg a pedagógiai ta­gozatot a nőtanáccsal közösen a szülői munkaközösségek ve­zetői számára hirdeti meg. A szabadegyetemmel kap­csolatban máris igen nagy az érdeklődés. Különösen örven­detes jelenség, hogy a megye városai mellé a járási székhe­lyek és egyes nagyobb közsé­gek is felzárkóznak, melyek szintén szabadegyetemet kí­vánnak indítani. Erre pedig országosan is alig van példa. Az elmúlt évek tapasztalata is azt igazolja azonban, hogy községeinkben is megvan a le­hetőség a magas szintű elő­adások tartására. Ez évben még tovább szélesedik a köz­ségi szabadegyetemi hálózat, amely elsősorban az elmúlt évi színvonalas előadásoknak, másrészt a filozófiai és a jogi tagozat vezetőinek, dr. Földi Pál és dr. Egri Károly szak­osztályelnök elvtársak jó munkájának köszönhető. A járási, városi TIT-titkár- ságokon a beiratkozás meg­kezdődött és szeptember 25-én fejeződik be. A megnyitó elő­adásokat minden tagozaton október első hetében tartják, ugyanakkor lesznek az első idegen nyelvű órák is, ame­lyekre ugyancsak a TIT-tit- kárságon lehet jelentkezni. Angol, eszperantó, francia, német, olasz, orosz és szlovák nyelvtanfolyamok indulnak az idén kezdő, haladó és társalgó fokon. A beiratkozáskor a be- iratási díjat — amely egész évi tandíj — egy összegben kell befizetni. Azokban az üzemekben, vállalatoknál, ahol egy sza­badegyetemi tagozatra (illetve nyelvtanfolyamra!) megfelelő számú jelentkezőt tudnak biz­tosítani, önálló üzemi, válla­lati tagozatot indít be a sza­badegyetemi vezetőség. Lehe­tőség van egyébként arra is, hogy más tagozatot, illetve egyéb nyelvtanfolyamot indít­sanak be, ha erre a feltétele- ,ket biztosítják. 1962. SZEPTEMBER 12., SZERDA: MARIA 90 évvel ezelőtt, 1872 szeptembe­rében született VEDRES MARK szobrászművész. Münchenben, Pá­rizsban tanult, majd itthon és Fi­renzében működött. Javarészt aktokat mintázott, művein Rodin hatása látszik. 150 évvel ezelőtt, 1812. szeptem­ber 12-én halt meg PJOTR BAG- RATYION orosz hadvezér a bo- rogyinói csatában szerzett sebe­sülése következtében. Szuvorov parancsnoksága alatt az 1799-es olaszországi hadjáratban vett Vedres Márk: Adám és Éva részt, a napóleoni háborúk során szobra. a franciák, a svédek és törökök ellen harcolt, az 1812-es Honvédő Háború idején a déli, második orosz hadsereg parancsnoka volt.. 120 évvel ezelőtt, 1842-ben e napon született RAYLEIGH (John Strutt) angol fizikus. Kutatásai a hőtan, az optika, a hydro- és elektrodinamika területére vonatkoztak. 1894-ben Ramsayval együtt félfedezte az Argon nevű kémiai elemet. 1904-ben Nóbej- díjjal tüntették ki. 65 évvel ezelőtt, 1897-ben e napon született IRÉNÉ JOLIOT- CURIE francia fizikus, aki férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel együtt a mesterséges radioaktivitás és a neutronok felfedezé­séért 1935-ben Nóbel-díjat kapott. 1959-ben ezen a napon lőtték ki a Szovjetunióban a máso­dik kozmikus rakétát, amely két nappal később elérte a Hol­dat. Ezzel első ízben történt meg az űrrepülés más égitestre. FILM: Randevú Koppenhágában Egy fiatal svéd lány és egy koppenhágai zeneszer­ző mulatságos történetéről szól ez a dán filmvígjáték, amelyet az egri Vörös Csil­lag Filmszínház mutat be, szeptember 13—19-ig. Mozik műsora Egri Vörös Csillag: A francia nő és a szerelem Egri Bródy: Vidéki lány Egri Kertmozi: Halálhajó Gyöngyösi Puskin: Legénylakás Hatvani Kossuth: Julius Caesar HeVes: Délibáb minden mennyiségben Füzesabony;- Emberek a hídon Pétervására: Római történetek. Őszi tárlatra készülnek az egri képzőművészek Hosszú szünet után került sor az egri képzőművészek munkacsoportjának taggyűlé­sére. A gyér számban jelen­levő képzőművészekéi Nagy Ernő, a munkacsoport vezető­je tájékoztatta az őszi munka­menetrendről, a VII. miskolci országos képzőművészeti kiál­lításra beküldendő anyagok beadásának határidejéről, majd szervezeti problémákról tanácskoztak. A képzőművé­szek megállapodtak az őszi tárlat megrendezésének idő­pontjában. Az őszi tárlat ok­tóber végén kerül megrende­zésre, új helyen, a munkacso­port Marx Károly utcai mű­termében. BODÖ Biifí : m ­űltyti adrilű Tehát egy könnyű, nyári nadrágra volt szükségem. Vékony kelméből valóra, vagy egy másik vászonpantallóra. Ha nem tud­nám: amikor az egyiket kimossák, ott a másik... Az ügy elég egyszerűnek látszott: egyik oldalon a szocialista kereskedelmi bolt­hálózatunk egyik szaküzlete, a másik oldalon ott vagyak én ... De már a gondolat meg­riasztott: mi vagyok én, a másik oldalon? Mi­lyen hálózatnak egyik része? Mert ez a háló­zat kifejezés kezd már kétségbeejteni. Van a vendéglátóiparnak vendéglátóipari egység-há­lózata, van a Vöröskeresztnek hálózata, van a lottónak ügynöki hálózata, jaj, istenem! En a hálót, amiből a hálózatot szülték, vékony valaminek hiszem és gondolom. A -boltháló­zatban azonban vaskos üzletek vannak, a vendéglátóipari hálózatban például nagy kerthelyiségek, ahol a szórakoztatóipari-háló­zat népi zenekarai játszanak és ahol — a há­lózat egyikében — leöntöttem pörköltszafttal az új nadrágomat... De erről majd később. Most még ott tartok* hogy az emberiség két részre oszlik. Ügy mint kiskorúakra, akiket állandóan tanítani kell és felnőtt pedagógusokra, akik minket, kiskorúa­kat, állandóan oktatnak. Vagyis, nadrágvásár­lás előtt mindennap közölte velem a felesé­gem: a nadrágok előbb mennek tönkre, mint a zakók, ezért vegyél magadnak egy nyári nadrágot. Kérdeztem: a téli zakókkal mi a helyzet? Azt mondta — mert türelmes peda­gógus — majd télen veszel magadnak teli pótnadrágot, most azonban nyár van, ha nem tudnád. Tudtam, hogy most nyár van, de nem mondtam meg, az ember ne stréberkedjék. Tehát elindulok a hálózatba, kérek egy nyári nadrágot, mert mindenki tudja, hogy nyár van, csak a feleségem hitte rólam, hogy én nem tudom. — Jó napot kívánok. — Jó napot Vagyis, visszaköszöntek. Ügy látszik, a nadrágvásárlás kellemes kalandnak ígérkezik. (Ha tréfaíró lennék, most azt állítanám, hogy mögöttem érkező boltellenőrnek szólt a „jó napot”. De ez csak félig igaz, mert lehet, hogy a jó napot nekem szólt, a vevőnek és nem az ellenőrnek. Lehet. Lehet? Ki tudja? A dol­gok olyan kifürkészhetetlenek.) Ügyes, rendes fiatalember lép elém. Mi a kívánságom? Ö, milyen szépen hangzik. Mi az én személyes kívánságom? Erősen ver a szívem, a képzelet játszik velem (ezért rossz, ha valaki író), az gondolom, a tündérek bolt­hálózatába tévedtem. Vagyis, ez a fiatalember népmeséi tündér, éppen mesehangon arra szó­lított fel, mondjam el a kívánságomat. Ugye, hármat szabad, s nyomban teljesíti, mert egy ízben jót tettem az öreganyjával, aki nem más, mint a tündérkirályné.- Az első kívánságom: általános békesség az egész világon, a máso­dik: egy társbérlet nélküli lakás, a harmadik: egy nyári nadrág, mert mondta a feleségem, hogy most nyár van, és hogy a zakók tovább tartanak, mint a nadrágok. De a képzelet csak néhány pillanatig ját­szik velemi, na: bolthálózatban vagyok, még pedig szaküzletben, itt kizárólag csak nad­rágokat árulnak, mert tudvalevő: a nadrágok előbb mennek tönkre és ezért .. — Egy nadrágot kérek __ Hűsége sen mesélem: a fiatalember rámné­zett, nekem lesz-e a nadrág? Ha türelmetlen lennék, azt felelném, nekem, a vevőhálózat itt jelenlevő tagjának mert sem Adenauer- nek, sőt a szomszédomban lakó főkönyvelő­nek sem én szoktam nadrágot venni. Ezt valahogy tisztáztuk. A következő kérdés az volt, milyen színű nadrágot akarok? Ez jó kérdés, mert nem szeretem a csiricsárét, nincs is olyan ingem, mint a mostani fiataluraknak, lila kengu­rukkal, tulipiros ábrákkal. Mondtam tehát, hogy nem absztrakt pantallót szeretnék, ha­nem olyant, amelyben nem nézik a cirkusz­hálózat bohócának az embert, tehát szürkét kérek, galambszínt, de olyant, amikor a ga­lamb szürkésfekete. Olyan színűt kérek, amely illik koromhoz, nem-hangos viselkedé­semhez, egyszerűt tehát, mert ezt szeretem, sőt ezt tartom elegánsnak is. A fiatalember végighallgatott, aztán ma­tatni kezdett ezer és ezer nadrág között. Mennyi pantalló van egy ilyen kitűnő keres­kedésben! Bezzeg, itt tudják, hogy a nadrá­gok előbb mennek tönkre, mint a zakók, ezért rendezkedtek be erre a töméntelen nadrágra. — Nagyszerű, ez igazán önnek való — mondta nemsokára a fiatalember és betusz­kolt egy nadrággal a próbafülkébe, rámcsuk­ta az ajtóit. Egy tükör van a próbafülkében, egy fo­gas. Egyedül maradtam a nadrággal, nézem: zöld. Nem úgy zöld, ahogy a természet el­rendelte a zöldet, nem levélzöld, nem folyó­víz zöld, nem messzi erdők zöldje, hanem or­dítva, magából kikelve zöld, asztalt verve zöld, istenharagjában zöld, pukkadásdg, gör­csösem zöld, eszétvesztve zöld. Mit csináljak? Már levetkőztem, így menjek ki: — In­kább szürkét kérek? Felpróbáltam. Milyen lehet lábszáraimon egy ilyen istenverte zöld nadrág. Külön kell írnom egyszer, mit érez az ember, amikor a hasán nem megy össze az új holmi. Azért élünk jólétben, hogy poca­kom legyein? Na te, demokrácia ... Felöltözöm. A nadrág kicsi, illetve szűk, izé itt derékban mintha szorítana. Azonkí­vül, nem kérek ilyen bömbölő zöldet, valami csendesebbet... — Ez egy számmal nagyobb — mondta erre a fiatalember. Kezembe nyomot egy még zöldebbet. Ezt már nem is kell felpró­bálnom, ott a kassza, fizessek és kész. Csak annyit még: Láttam, amikor a pör­költ cseppek elindultak az új nadrágom fe­lé... A piros pörköltcseppek... Láttam. Meg is akadályozhattam volna...

Next

/
Thumbnails
Contents