Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

4

NÉPÜJSAG

1962. szeptember 9., vasárnap

Tervekről, feladatokról, a korszerű nevelés időszerű kérdéseiről

nyilatkozik dr. Szánthó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója

1962. SZEPTEMBER 9.,

VASÁRNAP: ADAM

225 évvel ezelőtt. 1737. szeptember 9-én született LUIGI GALVANI áj* olasz orvos és természettudós, aki ríá. 1789-ben felfedezte a róla „galva- nizmus”-nak elnevezett jelenséget: azt észlelte, hogy a friss békacombok kétféle fémmel való érintése után, azok rángatózni kezdtek. E jelenség vezette rá Volta olasz fizikust az ún. galvánelem megszerkesztésére. Ennek elve az, hogy bizonyos folyadékoknak fémekkel való érintkezésekor feszültségkülönbség, Illetve elektromos áram keletkezik. A galvánelem segítségével a kémiai energiát elektromos energiává alakíthatjuk át. Megjegyezzük, hogy Galvani 1791-ben megjelent munkájában vizsgálati eredményét még helytelenül ún. „állati elektromosság” létezésével magyarázta.

60 évvel ezelőtt, 1902. szeptemberében halt meg RUDOLF VIRCHOW német orvos, a modern antropológia (az ember természeti adottságaival, szervezeti felépítésével és származásával foglalkozó tudományág) megalapítója. Tőle származik az az elmélet, hogy a sejtek az élet egyedüli hordozói; a betegségeket is a sejtek átalakulásával hozza összefüggésbe. (A SPECIALIS PATHOLÓGIA ÉS THERAPIA KÉZIKÖNYVE). Politikus is volt. a porosz képviselőház tagjaként Bismarcknak kérlelhetetlen politikai ellenfele.

SZEPTEMBER 9-e a BOLGÁR NÉP NEMZETI ÜNNEPE: 1944-ben a fegyveres antifasiszta felkelés győzelmet aratott az országban és megdöntötte a fasiszta diktatúrát.

LUIGI GALVANI

A dolgozók gvors- és gépi ró verseny ct október 12—16-ig rendezik meg

Bemutatjuk

VERES JÁNOST,

az újlőrincfalvi Május 1. Tsz sertésgondozóját. Három éve termelőszövetkezeti tag, 350 sertést gondoz, ö végzi a tsz 38 anyakocájának az etetését is.

— VASÁRNAP délelőtt tizenegy órakor térzenét ad Egerben a Pedagógiai Főiskola előtti téren az egri honvéd helyőrség zenekara. A térzene műsorát a Magyar Rádió hangszalagra rögzíti.

~ NYOLC méter széles, por- talanított műutat építenek Pa- rádfürdön. A Közúti Üzemi Vállalat elbontotta a fürdőigazgatóság előtti támfalat, szélesítik az autóbuszmegálló helyét is.

—t HAT ARANYÉREMMEL, húsz ezüstéremmel és négy bronzéremmel díjazták megyénk kertészeti és szőlőtermékeit az Országos Mező- gazdasági Kiállításon.

—, EREDMÉNNYEL járt a tnátraszentimrei érckutatás. Az Aknamélyltő Vállalat még az idén felvonul és január első napjaiban 500 méteres függő- aknát, aknaházat, fürdőt és műhelyt kezdenek építeni, és aztán megkezdődik az ércbányászás.

<—< A MEGYEI nőtanács művelődésügyi bizottsága legutóbbi ülésén az 1962—63. évi művelődési tervet tárgyalta, amelyben megszabta a művelődési feladatokat a nőmozgalom területén.- AZ EGRI LAKATOS ÁRU. GYÁR idei műszaki fejlesztési tervében szerepel a védőgázos hegesztés tanulmányozása és kísérletek folytatása. Ennek elősegítése érdekében meghívták a Lakatosárugyárba a Fémipari Kutató Intézet hegesztési szakértőjét, aki hasznos elméleti és gyakorlati tanácsokat adott; egy dolgozót a védőgázos hegesztés elsajátítására a Vasipari Kutató Intézethez tapasztalatcserére küldtek.

Egernek és Heves megyének egyetlen felsőoktatási intézménye az Egri Pedagógiai Főiskola. Jelentősége komoly, hiszen Nógrádtól Szabolcsig, négy megye általános iskolái várják a szaktanárokat- a katedrára az egri Líceum falai közül. Az új tanév kezdetén, amikor a háromszakos tanárképzés már valóság, a reform gondolatai testet öltenek, felkerestük dr. Szántó Imrét, a főiskola igazgatóját néhány kérdéssel, hogy a vezetése alatt álló intézmény év eleji hangulatáról, a tervekről és időszerű kérdésekről tájékozódást kapjunk.

— Milyen régi és új feladatokat hoz az 1962—63-as

tanév az Egri Pedagógiai Főiskola számára?

— Az Egri Pedagógiai Főiskola életének újabb szakasza kezdődik el szeptember 10-én — kezdte nyilatkozatát dr Szántó Imre.

— Közismert dolog, hogy kulturális fejlődésünkben milyen kiemelkedő szerepe van a köznevelésnek. A felsőoktatás legfontosabb feladata az oktatás tartalmának és módszerének korszerűsítése, az új programok és tantervek kidolgozása.

— Az előttünk álló-tanévben a ml munkánk központjában is a tananyag korszerűsítésének a befejezése, a programok és tantervek kidolgozása áll. E feladatokat olyan ütemben kell elvégezni, hogy az új tantervek 1963. szeptemberében bevezetésre kerülhessenek.

— A főiskola feladata a kommunista szakemberképzés az általános iskolai szaktanárok vonatkozásában. Ennek érdekében a programok és tantervek mellett nagy gondot fordítunk ebben az évben az MSZPM VIII. kongresszusa anyagának feldolgozására, az ideológiai munka hatékonyságának növelésére, továbbá a főiskolán folyó tudományos munka irányítására, a káderfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzésére és az intézmény vezetési színvonalának emelésére.

— A kommunista szakemberképzés sikeres megvalósítása egyre nagyobb követelményeket állít elénk. E követelményeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha állandóan növeljük oktatómunkánk ható- képességét, tevékenységünk minden területén. A felsőfokú képzés alapvető követelménye, hogy az oktató, a tudományos és nevelő munka egységet alkosson. A kommunista szakemberképzés megtisztelő és nem könnyű feladatát olyan tantestület vállalhatja, amely képes marxista—leninista szellemben oktatni és kommunista-materialista szellemben nevelni. Ezért a tanév központi feladata: az oktatók ideológiai továbbképzése.

— A hallgatók eszmei-politikai nevelésére vonatkozóan közel másfél évtizedes értékes tapasztalatokkal rendelkezik a főiskola. A hallgatók eszmeipolitikai nevelésének területei: a marxizmus—leninizmus oktatása, a KISZ által szervezett ifjúsági akadémia, a KISZ segítő tanári kabinetben részt vevő fiatal oktatók, a kollégiumi élet, s nem utolsósorban a szakoktatás. Mindezen nevelői ráhatások eredményeképpen remélhetjük, hogy ifjúságunk erkölcsi arculata egyre pozitívabbá válik.

— Milyenek a kollégiumi nevelés előfeltételei a főiskolán?

— Méltán tekinthetjük a kollégiumokat a főiskolán folyó KISZ-munka bázisaként. Kollégiumainkat az annyira nem kívánatos, de jelenleg elkerülhetetlen zsúfoltság elle- »ére Is, a kommunista nevelés műhelyeivé kell tennünk. A nappali tagozat 62 százalékát tudtuk elhelyezni kollégiumokban, de megnyugtatásul szeretném közölni, hogy 1964. augusztus 20-ára elkészül háromszáz személyes új női kollégiumunk.

— Hogyan fejlődik a főiskola oktatói és hallgatói létszáma?

— Ha valamikor, akkor most, a főiskolák négyéves felfejlődésének időszakában hatványozottan jelentős terület a kádermunka. Mintegy 25 főiskolai és gyakorló iskolai nevelő került hozzánk ebben az iskolai évben. Feladatunk lesz majd, ezeknek az új kartársaknak a főiskola nevelő-oktató, politikai, társadalmi munkájába való bevezetése és aktivizálása. Káderellátottság szempontjából adva vannak a feltételek, hogy az 1962—63-as tanév célkitűzéseit eredménye, sen megvalósíthassuk.

Egri Vörös Csillag;

9—lo-én:

A francia nő és a szerelem Egri Bródy:

9-én:

Egy év kilenc napja Egri Kertmozi:

9- én:

Egy asszony meg a lánya

10- én:

Halálhaj 6

Gyöngyösi Puskin:

9—10-én:

Legenda a vonaton Gyöngyösi Szabadság:

9—10-én:

Amikor a fák még nagyok voltak

— Főiskolai oktató gárdánk létszáma 92, a gyakorló általános iskolában 40 kartárs működik. Az adminisztrációs és fizikai dolgozók látszáma 73.

Ebben az évben a korábbinál nagyobb segítséget kell adnunk ahhoz, hogy oktatóink egyéni, emberi problémái, a munkára visszaható jogos igényei kielégítést nyerjenek.

Az 1962—63-as tanévre felvettünk 157 hallgatót a nappali tagozatra, így az I—IV. évfolyamon előreláthatólag összesen 650 hallgató tanul. Levelező létszám az I—IV. évfolyamon több, mint 1800 hallgató.

Ezek a beiskolázási keretszámok már előre jelzik, hogy óriási feladatokat kell megoldania a főiskola nevelőtestületének.

— Milyen biztosítékai vannak annak, hogy a főiskola az előtte álló feladatokat jól meg tudja oldani?

— Egészében véve az Egri Pedagógiai Főiskola az elmúlt tanévet eredményesen zárta le. Előre jutottunk a nevelő, az oktató, a tudományos munkában s részben meg Is oldottuk a tananyag korszerűsítését. Oktatói létszámunk megnövekedett, a nevelő-oktató munkában tapasztalatokat szereztünk. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy soron levő feladatainkat — elsősorban a tananyag korszerűsítésének befejezését, a programok és tantervek kidolgozását, a világnézeti munka eredményesebbé tételét — megoldjuk.

— Nem könnyű feladat a

négyéves, háromszakos tanárképzés. De feltétlenül nagy és lelkesítő cél, amely alkalmas arra, hogy az embert teljesen magával ragadja; tanártól és hallgatótól egyaránt azt kívánja, hogy a legnagyobb erőfeszítéseket és áldozatokat is e nemes cél szolgálatába állítsa — fejezte be nyilatkozatát dr. Szánthó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgató'- ja. Farkas András

Hatvani Vörös Csillag:

9—10-én:

Kísértetkastély Spessartban Hatvani Kossuth:

9-én:

Utolsó vacsora Heves:

9- én:

A szép Inkeri

10- én:

Délibáb minden mennyiségben Füzesabony:

9- én:

A piros autó utasai

10- én:

Emberek a hídon Pétervására:

Éva aludni akar

A dolgozók gyors- és gépíróversenyét, valamint az idegen nyelvű versenyeket október 12—18 között rendezi meg az országos gyors>- és gépíró versenybizottság.

A verseny színhelye a dolgozók munkahelye, ha a versenyzők száma eléri a húszat. Több munkahely együtt is biztosíthatja a szükséges létscáA nevezéseket minden versenyszámra külön két példányban kell beküldeni a legközelebbi gép- és gyorsíróiskola versen yfolőse címére, szeptember 25-ig.

Gép- és gyorsíróiskolák a megye területén Egerben (Klapka u. 7), Gyöngyösön (Kossuth u. 33.) és Hatvanban (Balassi Bálint u. 17) vannak.

mot.

FILM:

Amikor a fák még nagyok voltak

Magyarul beszélő szovjet film, amelyet a gyöngyösi Szaw badság Filmszínház mutat be szeptember 9—11-ig.

53.

Elza tragédiája állandóan ott lebegett előtte. S ha lebukik?... Gondolt erre is. Valahogyan megérezte. Mit tegyen hát? Megadással tűrte sorsát és elhatározta, hogy harcol foggal, körömmel. . asszonyi fífikával, amíg lehel. Eszes lesz, nem úgy, mint Elza. Inkább tíz férfival legyen kapcsolata, mint egybe halálosan beleszeressen. Hiszen a szerelem nem tart örökké és a kiábrándulás fájdalmas.

A per harmadik vádlottjának ügyét már az első napon elkülönítették a tárgyalástól.

★

A bíró fellapozta a hatalmas iratcsomót. Valamit feljegyzett és ismét a lányhoz intézte a következő kérdést.

— On a rendőrségi kihallgatás során többször is említette

Elza Geisler nevét. Ki volt az a lány és milyen viszony fűzte hozzá?

Az orvos felkapta a fejét. Rosera nézett. Az arcán kíváncsiság és rémület ült. Tekintete riadtan csapongott. Rose is elkomorodott, arca kipirult, határozott választ adott a bíró kérdésére.

— A legjobb barátnőm volt!

— S mivel foglalkozott?

— Hírszerző volt...

A szemüveges férfi elsápadt. A lányhoz fordult, s nem türtőztetve magát, oda kiáltotta;

— Te ezt nekem nem mondtad! .,.

— Figyelmeztetem a vádlottat! — szólt rá erélyesen a bíró, majd ismét Rosehoz fordult:

— Volt? .,.

— Igen — felelte lihegve Rose —, csak volt...

— Mi történt vele?

— Megölték!

Horváth megtán törődött. Mázsányi súllyal hullottak rá a szavak, bénítóan szögezték s földhöz. Arcát a tenyerébe temette és keservesen felzoko- gott.

★

Zsuzsa elhagyta a tárgyaló- termet. Kisodródott az utcára és indult céltalanul, maga sem tudta, merre. A többnapos tárgyalás teljesen feldúlta amúgy is felzaklatott idegeit. Egész testét megbénító zsibbadással töltötte el mindaz, ami a kihallgatások és a szembesítések során kibontakozott. Megborzongott. Ismét magán érezte az orvos csodálkozó tekinte- tét. Rettenetes volt ez a találkozás! Hangtalanul mozgott a szája, csak a fejével intett igent a bíró kérdésére;

— Megoperálta önt?

— Igen .., megoperált.

Csoda, hogy^l nem szédült,

hogy egyáltalán beszélni tudott. Ott állt megmentője előtt, a szíve tele volt érzésekkel. A hála, a gyűlölet és a félelem érzéseivel. Nézte a megtört embert, borzongva állta a kémnő gyűlöletes, vad pillantását, és beszélt, beszélt.

Nem mert hátra tekinteni. Kerékgyártó hadnagy és Üveges őrnagy ült a terem végében ... Lassan, tagolva beszélt, elmondott mindent, ahogy érezte és ahogy történt. Milyen jó lett volna, ha most János egy biztató pillantást küld feléje, ha most megfogja és megsimogatja kezét...

Izzadva, szakadozva rakta le nehéz terhét.

Amikor elbocsátották, azt sem tudta, hogyan rohanjon ki az épületből. Már az utcán járt, végigsétált az árnyas fasor alatt és egyszerre... ott volt a Duna-parton, a budai oldalon. Leült egy kőre és nézte a vizet. Homloka még mindig forró volt, feje zúgott, agyában vitustáncot jártak a gondolatok. Elnehezedett a melle, a szívében tompa fájdalmat érzett, mintha prés nyomná egyenletesen össze.

Magánosnak, számkivetettnek, nagyom-nagyon elhagyatűnődött el életén.

Most mitévő legyen? Hová menjen? Senki sincs mellette, aki tanácsot adna! Menjen vissza Erdöslakra, fájdalmas szerelme szinhelyére? Nem! Nem mehet többé vissza! Otthon ráemlékeztetné minden: minden fa, minden bokor, az utak, a házak és a ligeti pad is Jánosra emlékeztetné...

Nem tudna többé közömbösen elmenni mellette, nem tudná megállni hogy zokogva rá ne boruljon! Otthon nem tudná elfelejteni Jánost, minden újabb nappal tovább kínoznák, amíg idegeit teljesen fel nem őrölnék a fájó, gyötrő érzések.

S János? A tárgyalás során egyszer véletlenül találkozott

a tekintetük. Komoran, felhős arccal nézte. Mintha azt mondta volna: „Hát ezért rezzentél annyiszor össze! Sajnállak... felejts el Simon Zsuzsa. Vége ...”

Vége?

Sírt, arcán végigfolytak könnyed.

Hát így elmúlhat a szerelem?

Már nem voltak gondolatai.

A reménytelenség nagy feke- te madárként lebegett felette, mint a kőszáli sas a tátongó szakadék fölött. Nézte a vizet, amelyben... olyan jó lenne észrevétlenül elmerülni és megszűnni, eltűnni az emberek elől, örökre.

János ugyan sajnálná-e? Ejtene-e egy könnyet utána?...

Hiszen miért is szeretné...

Becsapta!...

Talál más lányt, tisztát feddhetetlen múltút.

Ha szeretné, utána jött volna! ...

Nézte a vizet, örvénylettek benne a gondolatok.

(Folytatjuk^