Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

4 N EPÜJS ÄG 1962. szeptember 28., péntek „A Föld gömbölyű“ tragikomédia díszleteiről nyilatkozik Rajkai György tervező Aktív szökőkutak Legalábbis azt hiszem, hogy az egri Dobó téren, és az Egészségház utcai lakótelepen szökőkutat akartak felszerelni. Mindezeket feltételezve jelen­tem, hogy büszke vagyok azok­ra az emberekre, akik terve­zéssel és kivitelezéssel foglal­koznak. Büszke vagyok, mert a feltételezett szökőkutakat bemutatják hasznos oldaluk­ról is. A néha magasba szök­kenő vízsugár ugyanis kon- kurrenciát vállalt a locsoló­autókkal és öntözőberendezé­sekkel, maga végezve el a be­ton, illetve a parkosított terü­let részbeni locsolását... Egy ötletem azonban lenne. A Do­bó téren miért irányítanak két kivezető csövet pont bele a medencébe? Állítsák be úgy, hogy az arra haladó, bizal­matlan járókelőknek több is jusson az enyhe egri vízből... (G) — RÖVIDESEN megkezdik a szőlő szüretelését az abasá- ri Rákóczi Tsz tagjai. Az el­készült terv szerint 3 hét alatt, napi 800 mázsa szőlő feldolgozásával végeznek. ★ fej OKTÓBER 4-én tart ülést Egerben a Mátra—Egervidéki Intéző Bizottság. Az ülésen Eger és a Bükk távlati fejlesz­tési tervét tárgyalják meg. ★ — 281 HOLD lucernát és 80 hold vörösherét hagytak meg magnak ebben az évben a tiszanánai Petőfi Tsz tagjai. A magíőgásból körülbelül 3 millió forint jövedelemre szá­mítanak. ★ — AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban a napokban ben­sőséges ünnepség keretében búcsúztatták a bérelszámoló osztály egyik dolgozóját, özv. Búzás Lászlómét, nyugdíjba vo­nulása alkalmából. A kis ün­nepségen az osztály dolgozói kedves ajándékkal lepték meg a nyugdíjba vonuló munkatár­sukat, majd Búzás József, a párt, a szakszervezet és a sze­mélyzeti osztály nevében fe­jezte ki jó kívánságait és mon­dott köszönetét az elmúlt 10 év alatt kifejtett, szorgalmas mun­kájáért. (Tudósítónktól.) Ma este lesz az egri Gárdo­nyi Géza Színház első pre­mierje, amely ráadásul ősbe­mutató is. A francia írónak, Salacrounak, a Föld gömbölyű című drámáját mutatják be. A színház kívülről még -csendes, holott falai között már lázas tevékenység, izgalom, próba folyik, mindenki készül a nagy napra. Ez alkalomból, úgy gondol­tuk, nem érdektelen, ha felke­ressük Rajkai Györgyöt, aki a darab díszleteit tervezte, s aki egyébként Pesten él, és a Jó­kai Színháznál dolgozik. Kérdésünkre, hogy milyen elgondolások alapján, milyen ötlet született, milyen lesz az a „környezet”, amelyben a da­rab játszódik, Rajkai György a következőket mondotta: — Az csak természetes do­log, hogy a darabot alaposan áttanulmányoztam. A Föld gömbölyű története 1492-ben, Amerika felfedezésének évé­ben játszódik. A dráma tulaj­donképpen a tiszta, felvilágo­sodásra törekvő firenzei tömeg, a feudális főurak, s mindenek­előtt a középkori sötétségbe visszahúzni akaró egyház kö­zött dúl. De így sem tiszta a kép, mert ez igazi ellenpólus Savonarola firenzei szerzetes, aki kora dogmatikus alakja volt, aki sötétebb, vagy, ha úgy tetszik, „tisztább” — pá- pább akar lenni a pápánál. A dráma szerkesztési módja tehát kettős: adva van a fel­világosodni vágyó, minden új­ra sóvárgó tömeg és az azt el­lenző egyház képviselője. En­nék a kettősségnek megfelelő­en épül fel a színpad szerkeze­te is. Mivel Savon arolának a színpadon csak a tömegekre gyakorolt hatása látszik, velük a színpadon kapcsolatba nem kerül (hatalmas monológokban tartja fel dogmáit), a színpad szerkezetének is ehhez a dra­maturgiai felépítéshez kell kapcsolódnia. Függőleges osztású, szimul­tán színpadot terveztem, amelynek első szintje a lükte­tő élet színhelye, felső szintje pedig Savonarola magányát veszi körül. A szimultanitásban a szín­pad méreteit figyelembe véve, tovább fejlesztettem a színpad képét, hogy ez a korszerű szín­pad követelményeinek megfe­lelően, az egyes jelenetek hely­színére át tudjon 'alakulni, ám­bár maga a konstrukció az egész előadásban nem változik. Az alsó szint a nagy törté­nelmi forduló, a késő gótika és a kora reneszánsz keveredő stílusa jegyeit viseli magán. A felső szint viszont a kora­gótikának szimbolizálja a kor másik szellemességét, a közép­kori elmaradottságot, sötétsé­get — az egyház, még inkább Savonarola álláspontját. A technikai kidolgozásról csak annyit, hogy a díszlet szí­neit nem festőpalettán kever­tük ki. Helyette a díszlet felü­letére szórópisztollyal szórjuk egymás mellé a tónusokat, s ez a világításnál nyer érdekessé­get. Fénnyel keverjük hát a szí­neket, s így lesz a fény hatá­sára sárgából és kékből zöld, stb. Ez meglehetősen új dolog, reméljük, jó hatást érünk el vele — fejezte be Rajkai György. A tervező mesterről befeje­zésül csak annyit, hogy 1938. óta dolgozik, fest és tervez a budapesti színházaknál. Neve és szakismereted szín­ház világában ismeri és elis­mert. Reméljük, újszerű alkotásá­val méltán járul hozzá az egri színház ősbemutatójához. Borogyino — filmen A tudományos filmek moszkvai stúdiójában rövide­sen befejezik a „Borogyino” című film felvételeit. Alek- szandr Uszolcev, a film rende­zője, így nyilatkozott: „A tör­ténelmi és ikonográfiái anya­gok széles körű felhasználásá­val arra törekedtünk, hogy részletesen bemutassuk a nagy borogyinói csatát, á haza vé­delmére kelt orosz harcosok bátorságát és vitézségét. Most kíséreljük meg első ízben, hogy a film eszközeivel mu­tassuk be KutuzoV és Napó­leon stratégiáját, s az ütközet lefolyását, amely a napóleoni hadsereg számára végzetesnek bizonyult. A nézők szinte sze­mélyesen győződhetnek meg Mihail Kutuzov hadvezéri gé­niuszáról, stratégiai terveinek zsenialitásáról”. A kétszívű kutya Vlagyimir Gyemihov szovjet kutatósébész laboratóriumá­ban meglepő kísérletet végez­tek. A megoperált kutya im­már három hónapja két szív­vel él. Az egyik a sajátja, a másikat úgy ültették át a tes­tébe. EGRI VÖRÖS CSILLAG Hófehérke és a hét törpe EGRI BRÖDY Viharok bolygója GYÖNGYÖSI PUSKIN Elveszett paradicsom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nagy mérkőzés HATVANI VÖRÖS CSILLAG Aki átmegy a falon Jtlih't hú(j a szammhika ? A minap fent jártam a Bükk- fennsíkon, hogy meghallgassam a szerelmes bikák bőgését. Mert tud­nivaló annak, aki nem tudja, hogy a szarvasbika-költé­szetben az ősz sze­repel tavaszként, s az erdők lomb­jának sárgulásá- val, a levegő hő­mérsékletének csökkenésével párhuzamosan for­rósodik a bika szí­ve. Utóvégre is: ahány ház, annyi szokás! Nem az idő, hanem a sze­relem a fő... Mondom, fent jártam a Bükk- fennsíkon, hogy meghallgassam, hogyan és miért bőg a bika. Sze­rencsém volt, ta­lálkoztam is egy- gyel, amint óvatos léptekkel kerülte ki a nyugatnémet vadászokat... — Magától, uram, nem félek, mert nincs puskája, s ha lenne is, akkor sem félnék, mert ahogy így elné­zem, egy elefántot is nehezen találna el, már megbo­csásson — mondta kicsit szemtelenül a bika, s alaposan végigmért. Aztán, hogy nem látott agancsot a feje­men, megnyugod­va álldogált to­vább, kérdéseimre válaszolva... — Legyen olyan kedves, és lapom számára nyilat­kozzék, miért bőg, tisztelt szarvas­bika kartárs? — Nem akarom becsapni, ezért őszinte leszek... Gyakran / csak azért bőgök, hogy a turisták meg­kapják azt az él­ményt, amiért ide jöttek, az erdők közé, 900 méter magasba. Nekem is van szívem, jönnek a szeren­csétlenek termé­szetet szagolni, hát had’ kapjanak egy kis romantikát. Na persze, azért is bőgök, mert ez az undorító Csülök Lábú azzal a nyol­cas agancsával, minden nőt le akar csapni a ke­zemről, akarom mondani a csül­kömről -.. De hiá­ba keresem, min­dig eltűnik vala­merre, míg egy­szer csak puska­végre kerül és nem marad belőle más, csak az agan­csa ... Úgy kell neki... Különben, hetvenen vagyunk bikák itt, ezen a környéken, meg vagy kétszáz hölgy ... De tud­HATVANI KOSSUTH Egy házasság története HEVES A világ minden aranya FÜZESABONY Az írnok és az írógép 1# í AA O S O (A. » ‘ Egerben este 7 órakor: A FÖLD GÖMBÖLYŰ (Bemutató előadás; Gárdonyi-bérlet) A kétszívű kutya a Gyemi­hov , laboratóriumában folyó tudományos kutatások betető­zése. A kísérlet megmutatta, hogy az idegen szív ugyan­olyan jól, sőt, még jobban mű­ködhet a szervezetben, mint a saját. A kísérleteket folytatják, a szakértők véleménye szerint, Gyemihov legutóbbi sikere újabb lépcsőfok a hosszú élet problémájának megoldásához. Idő járás jelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti:. ! Várható időjárás péntek es­tig: Felhős idő, az északi me­gyékben valószínűleg eső nél­kül. Délen néhány helyen to­vábbi esővel. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő délkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet északon 15—18, délen 13—16 fok, vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—10 fok között- (MTI) 1962. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK: VENCEL 65 évvel ezelőtt, 1897. szeptem­ber 28-án született MARTOS FLÖRA, a kommunista párt már­tírja. Az I. világháború után mint szakszervezeti funkcionárius a szociáldemokraták jobboldali frak­ciója ellen küzdött. Dolgozott a Vörös Segély szervezetében, majd annak vezetője lett. 1930-ban le­tartóztatták, szabadulása után új­ra folytatta az agitációs munkát; míg 1935-ben ismét börtönbe ke­rült. A 20 havi vizsgálati fogsága , alatt annyira megkínozták, hogy a tárgyalásra hordágyon kellett elszállítani. Már nem segített a hadbíróság felmentő ítélete, a fog­ság annyira elgyötörte, hogy sza­badulása után — bár a párt gyó­gyíttatása miatt külföldre szállít­tatta — rövidesen meghalt. évvel ezelőtt, 1547-ben e napon született MATEO ALE­MAN spanyol író, egy különleges regényfajta, az ún. „csibész regény” megteremtője (Egy kópé vallomásai). 380 évvel ezelőtt, 1582-ben e napon halt meg GEORGE BU­CHANAN skót humanista és történetíró: megírta Skócia törté­netét. 110 évvel ezelőtt, 1852-ben e napon született HENRI MOISSAN francia fizikus, aki a fluor nevű elem és a „Moissan-féle ke­mence” használatának bevezetéséért — melyben 1893-ban neki sikerült először mesterséges gyémántot előállítania — 1906-ban Nóbel-díjat kapott. Az I. INTERNACIONÁLÉ 1864-ben ezen a napon alakult meg. 1958-ban DE GAULLE miniszterelnök új „alkotmányával’* Franciaországban a 4. (páriám entárius) köztársaságot felváltotta az 5. (diktatórikus) köztársaság. 1961-ben ezen a napon az EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG­BÓL kivált SZÍRIA. Martos Flóra 415 1, 2, X = 0 ja, milyenek a nők... Akinek ■nagyobb a pofája, amellé csatlakoz­nak ... Ha fino­man, disztingvál- tan hallgatnék, el- epedhetnék a sze­relemtől, de egy árva szerelmesem sem lenne... És utóvégre, azért én is szarvas vagyok-.. Na, de megyek, megkeresem azt az átkozott Csülök Lábút, s össze­akasztom vele az agancsomat, azt garantálom... — bőgött egy búcsú­zát a bika és el­tűnt a fák között. Egy óra múlva láttam, amint egy tisztáson vagy négy tehénnel baktatott át nagy büszkén. Győzött! A tehenek enge­delmesen és sze­relmesen lépeget­tek mellette, hogy egy pillanatra el­fogott az irigység: hiába, az erdőben azért könnyebb: nagyobb pofa, na­gyobb siker... Az erdészházban az­tán láttam egy szép agancsot, nemrég még gaz­dája viselte. Meg­borzongtam! Még­is jobb hallgatni: egy golyót négy, de még öt tehén sem ér meg. (egri) | Az éjszakai utazástól fáradl S szemünk elé, amikor az ex Rpressz ablakán kitekintünk § olyan kép tárul, mint akkor .amikor Moszkva előtt megpil §lantottuk a Lomonoszov Egye S temet. A lengyel fővárosban ai ^egyetem testvére, a szovjet nép ^ajándéka, a Kultúra és Tudó- §mány Palotája fogadja az ér- Kkezőt. § Varsóban vagyunk. Az élt .Varsóban, amelyet Halálra ítél­etek Hitler katonái. Varsóban R amely a forradalmi mozgal­minak góca volt már a IX. világ- S háború előtt is, de még inkábt §a német megszállás idején r1943-ban a gettó-lázadás leve- présével kezdődött meg a var- Ssói dráma, amikor is a gette K területét elpusztították, majtí m 1944-ben folytatódott, amikoi hatvanhárom napos hősi § helytállás után a felkelt varsói Rnép letette a fegyvert a tűiére ;•előtt., S akkor, amikor a fel­ls szabadító csapatok már oly Sigen közel voltak, kezdték meg ?a németek a város teljes szét­húzását, amelynek eredménye­dképp, Varsó nyolcvan százaié r()ar$ó LtfriWL ti : ka teljesen elpusztult. 1945.- januárjában, a felszabadulás- , kor, Varsó egyetlen nagy te- , mető volt, rom és üszöktenger.- Joggal vetődött fel a kérdés:- mi legyen a főváros sorsa? A : lengyel nép akkor úgy döntött, ) hogy Varsót, a halott várost,- feltámasztja. S ma már újra ■ él, eleven életet él Varsó, és szebb, mint valaha. Hirdeti a ; lengyel nép ragaszkodását sze­retett fővárosához, de eleven • felkiáltójelül is szolgál a né- ! pék előtt. Akár a gettó terü- , létén járunk, akár az óváros , ódonhangulatú utcáit, patinás, csipkézett tetőzetű, mintás fa- . lú házait csodáljuk, a fasizmus . barbár pusztítására emléke- , zünk. Voltunk többek között 1 egy igen szép óvárosi temp­• lomban, amelyet 1100 ember- : rel robbantottak fel a néme­tek, s ekkor a drezdai Miasz­I szonyunk székesegyházra gon- . doltam, mit filmraktárnak • rendeztek be, hogy aztán a lán- ; goké legyen minden... Varsó él! S ha nem tudja a ■ szemlélő, hogy mindaz, amit • lát, a restaurátorok művészi munkájának köszönhető, úgy véli, hogy a XIV—XV., illetve a XVIII—XIX. század gyö­nyörű emlékei között jár. Az alkotó ember diadalmaskodott! A varsóiak és az egész len­gyel nép sokat áldozott az új­jáépítésre, társadalmi munká­ban is részt vett a város apra­ja és nagyja. Nem csoda, ha büszke ön­érzettel simogatja tekintetük az általuk létesített parkot, a ke­zük rakta falakat. Az emberek Varsóban újsze­rűén öltözködnek, viselkednek. Ez tükröződik modern szín­házművészetükben, plakátmű­vészetükben, de az utcákon, a bámulatosan szép Lazienszki park narancsházában és a mú­zeumokban található absztrakt kiállításokon is. Korszerű bolt­hálózatuk van, amelyben na­gyon elterjedt az önkiszolgáló rendszer. A bárokban is önki­szolgálás van és meggyorsítja a vásárlást az is, hogy az el­adóknak fizetni is lehet. A var­sói nagyáruházra is a modern­ség jellemző. Szinte mindent kipakolnak a vásárlók elé, hogy segítsék a választást. Az emeleteket a felvonók mellett a mozgólépcsőkön lehet meg­közelíteni. Ha már az áruhá­zakban járunk, hadd jegyez­zem meg, hogy örömmel lát­tuk, milyen nagy tekintélye van a mi Munkácsy televí­ziónknak (12 500 zloti), de a kávéfőzőinknek is. Ugyancsak a keresett cikkek közé tartoz­nak a női cipők, de az Ízlése­sen csomagolt magyar borféle­ségek is. A mieink egyébként a bársony- és a vászonfélék­kel kapcsolatban mutattak ér­deklődést. A szórakozóhelyekre is a modernség jellemző. Egyik al­kalommal a „Hibridit” keres­tük fel, amely az egyetemisták . szórakozóhelye a tanév alatt, nyáron pedig nemzetközi értel­miségi szórakozóhely. Minden kellék megtalálható itt a szó­rakozáshoz. Táncheiyiség, te­levízió, klub, játékszoba, bár, stb., van ebben az épületben, amelyben a belépődíj is már elég magas. A tánctermet nem nehéz megtalálni. Igen han­gos, gyors ritmusú, mélódiát- lan zene hallatszik ki. Lehetet­len nem benézni. Szinte cirku­szi látványosságnak tűnik a korombelieknek a benti pro­dukció. Az egyik entellektüel angol pár, akiknek hidegvérét áttüzelte a zene, twistre tanít­ja az érdeklődőket, akik való- - ságos gyűrűt fonnak köréjük. Az elegáns, estélyi ruhás n# Este megvolt a tv-bemutató, és másnap reggel a tv-tulaj- donasok közül egyet megin­terjúvoltunk. ő beszélt, mi pe­dig szorgalmasan jegyeztük szavait. íme: — Látta a tv-ben az 1, 2, x-et, a zenés totót? — Természetesen, láttam. — Na és, hogy tetszett? — A világítás kitűnő volt. Mintha a napfényes budapesti utcáról közvetítettek volna. Jók ezek a német mikrofonok is, tökéletesen adják vissza a beszélő hangját. Na és azok a székek, amelyekben a zené­szek ültek! Négy lábuk volt, és szemmel láthatólag egészen kényelmes ülés esett rajtuk. — Ha már a zenekarnál tar­tunk, hogyan tetszett a műsor zenéje? — Az első sorban balról a másodiknak csodálatos szaxo­fonja volt. Messziről látszott rajta, hogy eredeti cseh gyárt­mány. Művészi kivitelben ló­here billentyűk, öblös száj, karcsú nyak, az, kérem szé­pen, műremek. És a benne le­vő nád! Valódi szumátrai tavi nádból készült. — A konferansziéról mi a véleménye? — Szepesin ragyogó öltöny vált. Kis fazonú, ejtett vállú, angol szövetből készült zakó, spanyol öves, ferde zsebvágá­sú, 18 és fél centis hajtókájú nadrág, csak kár, hogy a bal térde felett három és egyne­gyed centipel 12 milliméter átmérőjű kávéfolt látszott. — A villámtréfákkal hogyan volt megelégedve? — Egyre nagyon jól emlék­szem. Arra a fogorvososra. Hogy milyen pocsékul nyírták meg a Rajz Jánost! Á bal pá- jesze majdnem három milli­méterrel volt szélesebb a jobb­nál. Na és, az orra alatt há­rom szál szőrt otthagyott a borbély. — Az olasz labdarúgók? Milyen ötlet volt a szerepelte­tésük? —- A kapusuk tetszett a leg­jobban. A zakója hajtókáján már 1964-es tokiói olimpiai jelvényt viselt. Vajon hol sze­rezhette? Kár, hogy az ingé­ből kifelejtette a nyakmereví­tőt. — Nem zavarok tovább, csak a műsor színvonaláról kérek még néhány szót? — Ne haragudjon! Délelőtt sokat dolgoztam a munkahe­lyemen, kissé fáradt voltam este, minden apróságot nem tudtam megjegyezni. Erre a „micsodára” nem emlékszem. — tóth —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents