Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

2 NEPÜJSÄG 1962. szeptember 22., szombat Megyénk ipara a kongresszusig teljesítse vállalásait Iparvezetők tanácskozása Egerben (folytatás az 1. oldalról) A vállalatok vezetői elapróz­zák magukat, nem a lényeges problémák megoldására irá­nyítják figyelmüket. Nem fo­lyik elég'alapos munka, a hiá­nyosságok megszüntetésére idejében nem tesznek intéz­kedés eltet. Több elemző munkát kell vé­gezni, tudományosabbá kell tenni a vezetést, hogy helyes következtetésekre jussunk,hogy helyesen dönthessünk és a ha­tározatokat következetesen meg kell valósítani. Jobban kell támaszkodni a dolgozók véleményére, döntések előtt a legjobban hozzáértő emberek­kel kell tanácskozni. A továbbiakban a kongresz- szusi munkaversennyel foglal­kozva megállapította az elő­adó, javult a munka verseny nyilvánossága és értékelése, jobban segítik a versenyválla- lásök teljesítését, de sok még á hiba, különösen a kisebb vál­lalatoknál. összefoglalóul megállapítot­ta, hogy megyénkben a Vili. kongresszusra való felkszülés eredményesen halad. Megvan a feltétele annak, hogy vállalás sainkat a kongresszus megkez­désének idejére teljesítsük. De tovább kell javítani a vállalá­sok teljesítésének segítését, rendszeresebbé kell tenni az értékelést, nagyobb verseny- nyilvánosságra van szükség. Ha mindezt megtesszük, ha to­vább javítjuk a vezetés szín­vonalát, ha többet törődünk az emberrel, akkor a hátra levő időben még nagyobb lendüle­tet vesz a kongresszusi munka­verseny, és az év végéig meg­valósíthatjuk az újabb vállalá­sokat is. A tanácskozáson elnöklő Zl- mándi Mátyás, a megyei párt- bizottság ipar-kereskedelmi osztályvezetője, felhívta a fi­gyelmet, hogy a megyei terv és tényadatokban a két cukor­gyár, valamint a konzervgyár adatai nem szerepelnek. Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, akkor 4,2 százalékos termelési kieséssel kell számolnunk. Konkrét vállalati példák nyomán több hiányosságra hívta fel a figyelmet. Kérte a tanácskozás részvevőit, hogy vizsgálják meg a tervteljesítés lehetősé­geit, tárják fel a hiányosságo­kat, hogy idejében segíthesse­lek. Felszólalt és a vitában részt vett Balogh Géza, az EM 3. sz. Kőbánya V. igazgatója, Szamosvölgyi Ferenc, az Egri Faipari V. műszaki vezetője, Sólymos József, a Téglagyári ES. igazgatója, Csíki főmérnök, az EM Heves megyei Építőipa­ri Vállalattól, Pócs János, a Recski Ércbánya igazgatója, Zárai Géza, a Mátravidéki Erő­mű igazgatója, a Selypi Cu­korgyár és á gyöngyösi Vas­ipari Vállalat igazgatói. Szak­májuk, vállalatuk nehézségeit, a kooperáció és a tervezés hiá­nyosságait emlegették, azaz, jó­részt objektív okokkal magya­rázták a lemaradást és a ba­jok eredetét. Ivádi József, a megyei ta­nács elnökhelyettese kifejtette, hogy következetesség érvénye­sül a tanácskozások magatartá­sában, de nem a határozatok végrehajtásában. Több tanácsi vállalat túllépte a létszámter­vet, mások kizárólagosan lét­számemeléssel oldották meg a termelés növelését. Több vál­lalatnál elmulasztják a terme­lési tanácskozásokat, az ‘ró- asztalok réjtekében tűnt el a Többek között a következő­ket mondotta: — Általában jól és egészsé­gesen fejlődik megyénk ipari élete. Megoldjuk azokat a fel­adatokat, melyeket az ötéves terv célul tűzött ki. De egy­két hibáról szólni kell. Magá­ra hagyják és kellően nem se­gítik a szocialista munkabri­gádok versenyét. Pedig a szo­cialista brigádok az emberi együttélésnek olyan formáját teremtik meg, ahol a munka életszükségletté válik, az em­berek egymáshoz való viszo­nya új módon rendeződik. Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni ennek a mozgalomnak je­lentőségét, mert a szocialista brigádok tagjai nemcsak szer­számot, hanem a könyvet is kézbe veszik, tanulnak, műve­lődnek. Baráti, elvtársi segít­séggel egymást nevelik, azt az elvet valósítják meg hogy „töb­bet ésszel, mint erővel”. Vagy­is, az újítások, a fejlettebb technológia, a korszerűbb ter­melés lelkes harcosai. Ezért az igazgatók, a műszaki vezetők, a szakszervezetek, de főleg a pártszervek minden körülmé­nyek között támogassák a szo­cialista brigádok versenyét. — Akkor, amikor régebben munkaversenyt értékelő és a feladatok megoldására mutató pártblzottsági levél. Nem sza­bad csak az objektív nehézsé­gekre hivatkozni, vizsgáljuk meg tetteinket, és magatartá­sunkat, hibásak vagyunk mi iS, hibás a megyei tanács ipa­ri Osztálya és akad hiba a vál­lalatoknál is — fejezte be fel­szólalását a megyei tanács el­nökhelyettese. A megrendelő és a gyártó nem kielégítő kapcsolata, a MÁV és a cukorgyár vitái, a a tervezés hiányosságai vajon teljes mértékben elfogadha­tók-e objektív akadálynak? A kooperáció, a tervezés javítá­sa a gazdasági vezetők felada­ta. Hiányosságok vannak? Sen­ki se tartsa örökérvényű és meg­oldhatatlan gordiuszi csomó­nak. Nem leküzdhetetlen aka­dályókról, hanem a vezetés — és kisebb részben a felsőbb vezetés — hiányosságairól van itt szó. a mennyiségi tervek túlteljesí­téséről volt szó, gazdasági ve­zetőink természetesnek tartot­ták, hogy a dolgozó tömegekre kell támaszkodni, akkor többet tettek, hogy legyen munkaver­seny. De most, amikor a ter­melékenységről, a műszaki fej­lesztésről van rzó, sokan úgy vélik, hogy ez egy szűkebb ve­zető réteg feladata, a verseny­ből kihagyják az embert, a munkások tömege nélkül akarják megoldani. így nem tudnak előre haladni. Arra van szükség, hogy a minőségi terv­mutatók teljesítésének mód­szereit kidolgozzák, aztán áll­janak a munkások elé és mondják meg, hogy neked eny- nyi százalékkal kell növelned a termelékenységet, ennyi fo­rinttal csökkenteni az önkölt­séget. Hallgassuk meg a mun­kások véleményét, adjunk töb­bet szavukra, támaszkodjunk bátrabban kezdeményezéseik­re — ezt kérte az ipar vezetői­től, és főleg a párttitkároktól Putnoki eltdárs. A megyei pártbizottság első titkára szemléltető példákkal magyarázta a kongresszusi té­ziseknek azt a megállapítását, hogy az osztályharc napjaink­ban áttevődik a Felszólalt a tanácskozáson Putnoki László, a megyei pártbizottság első titkára is „szocialista gazdaság megerősítésére, fejlesztésére és a szocialista tudat kialakítására“. Az imperializmus és a szo­cializmus között világmére­tekben folyik a gazdasági harc. Világos, hogy jobb, ha gazdasági téren és nem atom- és hidrogénbombákkal folyik a nagy tetemrehívás, ha a kor­szerű termelés frontján dől el, hogy ki kit győz le. Mi vall­juk, hogy az imperializmust meg lehet verni a gazdasági versenyben. Ha ez igaz, ha en­nek szükségességét beláttuk, akkor a mi ipari üzemeink gazdasági vezetésének olyan­nak kell lenni, hogy verse­nyezhessünk a kapitalista or­szágokkal. Az helyes, ha a Téglagyári Egyesülés értékesí­teni akarja a selejt cserepet, de a cél az, hogy ne selejtet, hanem kifogástalan terméket gyártsunk. Igaza van az ÉM. Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat főmérnökének, hogy nedves fenyőből készítik a nyílászáró szerkezeteket és többek között ez az oka, hogy olyan sok a panasz az új la­kások ajtaira, ablakaira. De nekünk az a feladatunk, hogy a rendelkezésre álló anyagból a lehető legjobbat és legkor­szerűbbet gyártsuk. Felszólalásának ebben a ré­szében Putnoki elvtárs utalt a szakmai tudás állandó fejlesz­tésének szükségességére, majd így folytatta: a népek közötti békét hirdetjük, de békétlen­séget a tunyasággal, a nemtö­rődömséggel szemben. Az osz­tályharc áttevődött a gazdasá­gi szervező munkára, a gyárt­mányok korszerűsítésére, a termelési költségek csökken­tésére. Ezért kell jobb lakáso­kat építeni, jobb hajtóműve­ket, jobb cipőt és ruhát gyár­tanunk. Az az iparvezető mondhatja el magáról, hogy sikerrel és jól vívja az osz­tályharcot, akinek terméke ol­csóbb és korszerűbb lett. Ez a mai osztályharc lényege, ebben kell helytállni. Természetesen, szükség van minden poszton — különösen a vezető posztokon — az elvi szilárdságra, a munkásosztály­hoz való hűségre. De ez ön­magában nem elegendő, mert mindennapi életünkben és a nemzetközi méretekben folyó osztályharcban is nélkülözhe­tetlenül szükségünk van jó mérnökökre, kiváló orvosokra, pedagógusokra és szakmájukat jól értő, a mai követelmé­nyeknek megfelelő jó szak­munkásokra, azaz nagy cél­jaink megvalósításához a munkásosztálynak a társada­lom valamennyi osztályának és rétegének összefogására szüksége van, szükségünk van a szocialista nemzeti egység­re. Vagyis minden embertől azt kell kérdeznünk, hogy egyetért-e a béke megvédésé­ben, a szocializmus építésé­ben, tud-e, akar-e ebben se­gíteni? Az igennel felelőknek azt kell mondanunk, add hozzá tudásodat, szakértelme­det, nyújtsd képességeid maximumát. így értelmezzük mindnyájan a nemzeti egység fogalmát, ezt olvassuk, ezt értsük meg az irányelvekből — hívta fel a tanácskozás rész­vevőinek figyelmét Putnoki elvtárs —, akikor helytállunk az osztályharcban, akkor jó munkát végzünk. F. L. André Wurmser cikke De Gaulle magyar merénylőiről PÁRIZS (MTI): André Wurmser, ismert fran­cia publicista az Humanité hasábjain felidézi, milyen ün­neplésben részesítették 1956. őszén a párizsi diadalív tövé­ben azokat a magyar „forra­dalmárokat”, akik közül ma hárman De Gaulle merénylői között szerepelnek. Bidault, Soustelle és más, ma már ki­ismert fasiszták akkor mele­gen üdvözölték a „menekült hősöket”. — Azóta sok minden megvál­tozott. A fejetlenség napjaiban utat vesztett magyarok egy ré­sze hazatért. A Magyar Nép- köztársaságban nyugodtak és egyre elégedettebbek az embe­rek. A Magyarországon járt francia turisták beszámolói ezt csak megerősítik. Magyaror­szágon nem robbannak plasz­tikbombák és nincsenek me­rényletek. — A Varga Lászlókat, Sári Gyulákat és Marton Lajosokat, akik Franciaországba „expor­tálták” magukat, az OAS szo­rította keblére. Nem véletlen — írja Wurmser —, hogy azok a francia arisztokrata körök, amelyek 1956-ban részt vettek a magyar „menekültek” fo­gadtatásában, most a merénylő magyar disszidensek rejtege- tői és legfőbb szószólói lettek. A zendülők sikere Argentínában : lemondott a kormány BUENOS AIRES (MTI): A csütörtökről péntekre virradó éjszaka folytatott lázas tanács­kozások után pénteken reggel a zendülők sikerével végződött a hadsereg főparancsnoksága és a kedden fellázadt tiszteik közötti erőpróba: lemondott az argentin kormány• Mint már jelentettük, az éjszaka során Guide) elnök felhívására két­órás fegyvérszünet jött létre. Az AFP híradása szerint On- gania tábornok, a felkelők ve­zetője, a fegyverszünet kihir­málls. A csapatok parancsot kaptak arra, hogy térjenek vissza állomáshelyükre.” Később közölték: Formailag az egész argentin kormány le­mondott, hogy szabad kezet adjon Guido elnöknek az új kormány megalakítására. Azt várják, hogy a hadseregügyi miniszter, valamint esetleg Adolfo Lanus hadügyminiszter kivételével az új kormányban valamennyi miniszter meg fogja tartani tárcáját. Az ÄFP szerint a zendülők győzelmében döntő szerepet Játszott, hogy az éjszaka során számos katonai egység jelen­tette be, hogy csatlakozik hozzájuk. A tárgyalások még folytak az elnöki palotában, amikor a kétórás fegyverszü­net lejártéval a felkelő egysé­gek újra mozgásba lendültek és harci állásokat foglalták el. Egyes hírek újabb fegyve­res összetűzésekről számoltak be. Ezután jelentették be a kormány lemondását. detése után az elnöki palotába hajtatott, s tanácskozásokat folytatott Guidóval, valamint a Akik a halálból menekültek három fegyvernem miniszterei­vel. Bekapcsolódott a tárgyalá­sokba Alvaro Alsogaray pénz­ügyminiszter is, aki csütörtö­kön érkezett vissza Washing­tonból, ahol megpróbált sürgős segítséget szerezni a katasztro­fális pénzügyi helyzet orvos­lására. Pénteken, a hajnali órákban bejelentették, hogy Saravía hadseregügyi miniszter, Laba- yru tábornok, a hadsereg ve­zérkari főnöke és Lorio tábor­nok, a hadsereg főparancsnoka lemondott. Mint ismeretes, Ongania tábornok és a mögöt­te álló erők legfőbb követelé­se éppen ez volt. A hadsereg­ügyi miniszter, — akinek test­vére, Julio Alsogaray tábor­nok szintén részt vett a zendü­lésben — a lemondásokat be­jelentve közölte, hogy a válság megoldódott. Az elnöki hiva­tal közleményben jelentette be: „A katonai helyzet nor­Dr. Kurt Leibbrand professzort, akit jónevű kereskedel­mi szakembernek ismertek a háború utáni Nyugat-Németor- szágban, bíróság elé állítottak 26 olasz katona kivégzésének vádjával. Leibbrand azzal védekezett, hogy mindezt csupán felsőbb utasításra cselekedte. A tárgyaláson azonban megje­lentek a tanúk, akik fényt derítettek a dologra. A képen: akik a halálból menekültek (balról jobbra): Ammando Gludetti, Leone Dl Benedetto, Pietro Cornelli és Apostolo Acserti, egykori olasz katonák, akiknek sikerült megszökniük a ki­végzés előtt. Tragédia Belgiumban Összeomlott a brüsszeli Statisztikai Hivatal épülete. A romok 23 munkatársat temettek maguk alá. A képen: Mentési munkálatok a szerencsétlenség színhelyén. Az Olasz Kommunista Párt vezetőségének határozata a politikai RÓMA (MTI): Az Olasz Kommunista Párt vezetősége szeptember 20-án ülést tartott és megvizsgálta az olasz poli­tikai helyzetet. A jelenlegi helyzetet min­denekelőtt a nagyarányú munkásharcok jellemzik — hangzik a határozat, e harcok célja mélyreható strukturális változásokat előidézni az or­szág életében. Egyre mélyebb ellentétek támadnak a népi tömegek és a kormány gya­korlata között. Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Olasz Szocialista Pártra, hogy hoz­zájáruljon a kormány pál-for- dulásához, változtassa meg szövetségeseit, s így szigete- lődjék el a munkásosztály él­csapatától. Az Olasz Kommunista Párt tehát felhívja az egész népet: fokozottan támogassa a mun­kások és a parasztok követe­lési harcát és gyakoroljon nyomást a parlamentre, hogy az a jelenlegi törvényhozási időszak vége előtt oldja meg a tartományi autonómia ki- terjesztésének, a felesbérlet helyzetről megszüntetésének, a gazdasági tervezésnek és a Dél-Olaszor- szág fellendítését szolgáló po­litika kidolgozásának nagy problémáit. Olaszországnak az enyhülés érdekében kell állástfoglalnia elsősorban olyan fő kérdések­ben, mint Nyugat-Berlin, az atomfegyverkezés, a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások kérdése. (MTI) PÁRIZS (MTI): A Brit Nem- zetközösség rendkívül rugalmas szervezet és ez csökkenti a szakadás veszélyét — mondot­ta Nehru indiai miniszterelnök a Le Monde munkatársának ar­ra a kérdésére, vajon Anglia csatlakozása a Közös Piachoz, nem jelenti-e a nemzetközös­ség felbomlását. Nehru a továbbiak során ki­jelentette: híve egy kereske­delmi világkonferencia össze­hívásának, olyan formában, Megtalálták a Kongóban lezuhant ENSZ-repülőgépet ELISABETHV1LLE (MTI): Csütörtökön Kamunza közelé­ben lezuhant az ENSZ egyik megfigyelő repülőgépe, amely felderítő tevékenységet vég­zett Eszak-Katanga felett. A gép keresésére Indult helikop­terek rádión jelentették, hogy a kiégett gépet Kamunza köze­lében megtalálták. A gép tíz főnyi személyzetéből egy életét vesztette, egy súlyos gyomor- sérülést szenvedett, négy köny- nyebben megsérült, s négy sér­tetlen maradt. Amikor a kereső helikopte­rek a gép roncsai mellett le­szálltak, a gép körül a kongói központi kormány katonáit ta­lálták, akik a szerencsétlenül Jártakat elsősegélyben részesí­tették. A szerencsétlenség oká­nak megállapításásra a vizsgá­lat folyik, azonban a jelek ar­ra mutatnak, hogy a gépet le­lőtték. (MTI) Az SZKP és a szovjet kormány vezetői látogatást tettek Moszkva környéki szovhozokban Nyikita Hruscsov, valamint az SZKP és a szovjet kor­mány más vezetői csütörtökön látogatást tettek Moszkva kör­nyéki szovhozokban, ahol megtekintették a burgonya és a cukorrépa gépi erővel törté­nő betakarítását, valamint ér­deklődtek a zöldségtárolás megszervezése iránt. (MTI) ahogyan azt az ENSZ gazdasá­gi és szociális tanácsa javasol­ta. A Kelet és Nyugat gazda­sági együttműködése gyümöl­csöző lenne — mondotta. Szá­mítani lehet valamennyi kele­ti ország részvételére. Ezután újból leszögezte: a leszerelést tartja a nemzetközi politika alapvető- kérdésének. Sajnálatos — mondotta —, hogy Franciaország nem vesz részt a genfi leszerelési érte­kezlet munkájában. (MTI) ' < —i, ' Nehrn nyilatkozata a Le Monde-nak a nemzetközi kérdésekről

Next

/
Thumbnails
Contents