Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

1962. szeptember 22., szombat NÉPÚJSÁG 3 rr Őszinte szavak elvtársi bírálat hütdötiválasxtó taggyűlés Kaiban A káli egységes pártszerve­zet: a MÁV, a Március 15 Tsz, a Tamamente Tsz, a Károlyi Mihály Tsz és a községi párt- alapszervezet tagjai csütörtö­kön este tartották még kül­döttválasztó taggyűlésüket a község kultúrházában. A meg­jelent vendégek és mintegy 90 párttag előtt Nagy Mihály párttitkárhelyettes ismertette a vezetőség beszámolóját, amely hangsúlyozta és elemez­te a kongresszus irányelveit, és ezen belül reális képet adott a község életéről, a pártszerve­zetek munkájáról, a tsz-tago- kat érintő kérdésekről. Felso­rolta a meglevő hiányosságo­kat és azokat a feladatokat is elmondta, amelyeknek végre­hajtásával a falu népe gyor­sabb ütemben tud fejlődni, előrehaladni. A beszámoló nagyon helye­sen foglalkozott a világnézeti neveléssel, azokkal a tsz-ta- gokkal, akik még nem dolgoz­nak, foglalkozott a nyugdíjasok problémájával, s a termelőszö­vetkezetek áruértékesítési terv­teljesítésével. — Ebben az évben az aszá­lyos időjárás ellenére, a he­lyes anyagi ösztönzés alkalma­zásával, a terület családon­kénti felosztásával sikereket értek el termelőszövetkeze­teink — hangzott a beszámoló­ban- — Búzából, rozsból, őszi és tavaszi árpából még soha nem volt olyan termésátlag, mint most. Ezután a pártvezetőség be­számolója a községi alapszer­Kállai Gyula fogadta ér. Hamvas Endre Csanádi püspököt Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken fogadta dr. Hamvas Endre Csanádi püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét. Kovács Sándor szombathelyi püspököt, és dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót, a püspö­ki kar tagjait. A találkozón szívélyes légkörben megbe­szélték az állam és a katoli­kus egyház viszonyát érintő időszerű kérdéseket. A foga­dáson részt vett Prantner Jó­zsef, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. (MTI) vezetek munkájával foglalko­zott részletesen Hangsúlyozta, hogy a káli Március 15 Tsz pártszervezetében még mindig vannak olyanok, akik téves né­zeteket vallanak, s ezáltal gyen­gítik a vezetést, akadályozzák a vezetés egységének kialaku­lását. De szóltak arról is, hogy több párttag részegen jár mun­kába, lejáratják a párttagság tekintélyét éás olyan kijelenté­seket is tesznek, amelyek ront­ják a párttagok és a párton- kívüliek kapcsolatát. A beszámoló bírálta a köz­sági alapszervezet tagjait azért, mert nem nyújtottak kellő se­gítséget a tsz-alapszervezetek munkájához, nem jártak el a termelőszövetkezetekbe, s nem foglalkoztak a tsz-tagokkal, holott erre idejük és módjuk lett volna. Arról is volt szó, hogy a faluban a hittanra be­íratott gyermekek száma 10 fővel emelkedett az elmúlt év­hez viszonyítva, — ami megint azt bizonyítja, hogy van mit tenniük a világnézeti nevelés térén a falu kommunistáinak. Ezekkel a problémákkal, je­lenségekkel, eredményekkel foglalkoztak a felszólalók is. Molnár György, községi vb-el- nök a helyi tanács és a lakos­ság kapcsolatát fejtegette, bí­rálta néhány ember helytelen nézetét ezzel kapcsolatban, ae ecsetelte a tanács és a tsz-ek kapcsolatának javuló jeleit is. Vájná József, a budapesti Tán­csics Bőrgyár párttitkára, a patrónálók üdvözletét tolmá­csolta felszólalásában és a be­számolóval kapcsolatosan utalt arra, hogy érdemes lett volna foglalkozni a szervezeti sza­bályzattal is, hiszen a szer­vezeti szabályzat megállapítá­sai sok-sok problémára adnak konkrét választ... Básti Ist­ván, a helybeli Tamamente Tsz elnöke, Juhász László, a Már­cius 15. Tsz főagronómusa, és a többi felszólaló is foglalko­zott a termelőszövetkezetek je­lenlegi feladataival; az őszi betakarítási, szántási és vetési munkáival, de beszéltek az egységes paraszti osztály ki­alakulásáról is. A felszólalások után a párt­tagok a beszámoló és a határo­zati javaslat elfogadása mellett szavaztak, majd megválasztot­ták azokat a küldötteket, akik a járási pártértekezletén a káli kommunistákat ' képviselik majd.-f. i-~ Kádár János és Fock Jenő fogadta Zilliacus angol munkáspárti képviselőt Az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vendége­ként néhány napon át Ma­gyarországon tartózkodott Konni Zilliacus, az angol al­sóház tagja. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, majd Fock Jenő, a kormány elnökhelyet­tese fogadták az ismert angol munkáspárti politikust és szí­vélyes beszélgetést folytattak vele. Zilliacus felkereste kulturá­lis és gazdasági életünk több vezetőszemélyiségét, majd pénteken délután elutazott Budapestről. (MTI) German Tyiiov Várnába érkezett German Tyitov, szovjet űr­hajós pénteken a déli órák­ban Várnába érkezett, hogy részt vegyen az itt megnyíló 13. nemzetközi világűrkutatási kongresszuson. A szovjet űrhajóst a repülő­téren több ezer várnai dolgo­zó üdvözölte. (MTI) A bíróságról jelentjük Eddig tizenhárom esetben büntetett tolvajt ítélt el az Eg­ri Járásbíróság. A vádlott Su­ba Bertalanná —, aki legutóbb ez év márciusában szabadult a börtönből, — július 22-én a fei- sőtárkányi búcsú napján a köz­ségben koldulással és jóslással akart pénzt szerezni. Amint sorra járta a házakat, elérke­zett özv. Bakondi Ferencné ’a- kásához is, ahol a háziasz- szonyt nem találta otthon, de felfedezte, hogy a lakás nincs bezárva. Suha Bertalanná az alkalmat kihasználva, besur­rant a lakásba és az egyik szekrényből 1400 forint kész­pénzt lopott el. A járásbíróság nem jogerő­sen nyolchónapi börtönbünte­tésre ítélte a visszaeső tolvajt. ★ Bőgős József andomaktályai lakos ez év júliusában, a ha­gyományos búcsút követő haj­nalban, még erősen borgőzös Családonként 2500 forint a takarékban — Egy milliárd forint autóvásárlásra Statisztikai vizsgálat a belkereskedelmi iorgalom alakulásáról A belkerés'kedelmi forgalom adatait vizsgálva a statisztiku­sok megállapították, hogy az elmúlt két évben tovább nö­vekedett a lakosság jövedel­me, a bérből és fizetésből élők keresete —, s ennek eredmé­nyeként mind az ipari, mind a mezőgazdasági területeken, észrevehetően emelkedett a belkereskedelmi forgalom. A falusi áruforgalom élénkülésé­ben még az is közrejátszott, hogy a társadalmi juttatások jelentékenyen nőttek, s példá­ul 1960-ban nyolcvan száza­lékkal magasabbak voltak, mint 1957-ben. A statisztikai adatokból megállapítható az is, hogy a falvakban emelke­dett a kettős jövedelmű csalá­dok aránya, s parasztságunk a korábbinál jóval rendszere­sebben jut pénzbevételekhez. A számok tanúsága szerint az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre több költséges, nagy összegű vásár­lásra vállalkoznak a családi közösségek, s az otthoni tartós fogyasztási cikk beszerzését előirányzó tételek. Ez magya­rázza, hogy a megtakarítások növekedésének üteme az el­múlt két évben jóval gyor­sabb volt, mint az áruvásár­lások emelkedése. Jellemző, hogy 1961—62-ben a takarék- betétek átlagos állománya 28 százalékkal nőtt, s ez év első negyedében is 23 százalékkal magasabb volt, mint tavaly, hasonló időszakban. Előzetes becslések szerint a betétállo­mány az év végéig minden bizonnyal elén a csaiádonkén­ti átlagos 2500 forintot. A sta­tisztikusok egyébként — a személygépkocsi vásárlásra je­lentkezők számából következ­tetve — kiszámították, hogy a takarékoskodók csaknem egy- milliárd forintot tettek félre autóvásárlásra. A rádió és te­levízió előfizetési díjak össze­ge is jócskán emelkedett: az 1961. évi 280 millió forinttal szemben az idén előrelátható­lag kerekein 450 millió forint lesz. (MTI) állapotban kétlovas fogattal Egerbe indult, hogy beszállítsa apósa eladandó sertését. Visz- szafelé apósával együtt meg­álltak a Rózsakért kisvendéglő előtt, s megittak egy-egy korsó sört. Innen Bőgős vágtáztatta a lovakat. Az Andornaktályá- ra vezető dűlőút közelében két gépkocsi előzte meg fogatjukat, amelyek közül az egyik elfogta a kilátást Bőgős elől, ám ő en­nék ellenére, hogy nem tudott meggyőződni arról, nem köze- ledik-e velük szemben jármű, balra, kis ívben a dűlőútra ;rá- nyította a lovakat. Az úton szemben jövő kerékpáros, Apostol Sándor, már nem tud­ta kikerülni a kocsit, s neki­ütközött a lovaknak. Az ösz- szeütközés következtében Apos­tol 20 napon túl gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. Az ital hatása alatt szabály­talanul közlekedő Bőgőst a já­rásbíróság öthónapi börtönbün­tetésre ítélte, háromévi próba­időre felfüggesztve. ★ Kormos József balatoni la­kos, a foglalkozás szabályainak megsértésével elkövetett gon­datlan veszélyeztetés és segít­ségnyújtás elmulasztásával vá­dolva állt a bíróság élé. Kormos, mint a Nyugatbük­ki Állami Erdőgazdaság dol­gozója, egy ízben ittas álla­potban Tepelypusztáról enge­dély és gépjárművezetői jogosít­vány nélkül egy traktorral Me- zőszemerére. egykori lakhelyé­re indult. Útközben két ital­boltban megivott még egy-egy üveg sört, s „tréfás” kedvre hangolódva, Egerfarmoson meg akart viccelni két vele szemben kerékpározó fiatal lányt. A „tréfa kedvéért” átve­zette traktorát az út bal olda­lára, azzal, hogy majd az utol­só pillanatban visszairányítja azt a jobb szélre. Tréfája azonban rosszul sikerült, mert az egyik kislány, Pocok Má­ria, ugyancsak ki akarva térni a traktor elől, összeütközött a géppel, s nyolc napon túl gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Kormost a járásbíróság négy­hónapi börtönbüntetésre ítélte, s kötelezte háromévi próbaidő­re felfüggesztett előző öthóna pi börtönbüntetésének letölté­sére is. ★ A közlekedés veszélyeztetésé­nek és a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntette miatt állt a bíróság előtt Csorna Béla és Kovács Lajos MÁV vonatvezető és fé­kező. Az elmúlt év márciusában egy tehervonattal mindketten Vámosgyörk vasútállomásra érkezek, s itt, anélkül, hogy megvárták volna a kijelölt to­latásvezető megérkezését, hoz­zákezdtek a szerelvény vagon­jai között levő, Gyöngyösre irányított négy tehervagon ki­sorozásához, tolatással. Az egyik műveletnél, tizenegy ko­csit löktek meg a mozdonnyal, s a sor, fékhiba miatt, — amit a fékellenőrzést elmulasztva nem vettek észre —, túlságo­san erősen ütközött neki az ál­ló szerelvényrésznek. Az álló vagonok közül három kisiklott az összeütközés következtében. Rakományuk — mezőgazdasá­gi gépek, csőbútorok, sörrel teli hordóik — 14 000 forintnál nagyobb kárt szenvedett. Az ütközésért és a kárért a vonatvezető Csorna Béla és a fékező, Kovács Lajos voltak elsősorban felelősségre vonha­tók. Mindkettőjüket háromhó­napi javító-nevelő munkára ítélte az Egri Járásbíróság. JHi les z ü elexl, Olídtu ka ff Nagy Béla, gyöngyösi kisfiú — árva. Apja öngyil­kos lett, most nagyapja ne­veli. Tavaly kellett volna az általános iskola 1. osztályát elvégeznie, de ez nem sike­rült. Nem Bélán múlott, ha­nem a betegségén, ami miatt agyműtétet kellett rajta vé­gezni. Béla testileg fejlett, ér­deklődése is széles körű, de koncentrációs készsége nem üti meg a vele egykorúakét. Egyszerűen: nehezen fegyel­mezhető. Gyógypedagógiai osztályba adták, de erre nincs szüksége. Tavaly, orvosi javaslatra, ab­bahagyta az iskolai munkát, nagyapja ekkor, 1961 októbe­rében felkereste az egri Gyógypedagógiai Intézetet, ahol B ene László igazga­tóval beszélt. Ez év május 18-án ismét járt itt, de most már Bélával. A kisfiút meg­vizsgálták és megállapították, hogy nincs szüksége gyógy­pedagógiai oktatásra, majd a nehezen nevelhető gyermekek intézetében helyezik el. A nagyapa megnyugodva tért haza Gyöngyösre. Aztán telt-múlt az idő, s most már augusztus 31-én a Művelődés- ügyi Minisztériumba is fel­ment, hogy unokája sorsát egyenesbe terelhesse. Sajnos, későn érkezett. Egerben ugyan kapott a Gyógypedagógiai Intézet igaz­gatójától még augusztus 27-én egy hivatalos írásbeli véle­ményt, amely a kis Béla el­helyezését az előbb említett módon javasolja. A miniszté­riumban úgy nyilatkoztak, hogy a véleményt még az előző iskolai év végén el kel­lett volna az intézet igazga­tójának juttatnia a miniszté­riumba, s akkor Béla elhe­lyezése nem ütközött volna nehézségbe. De most már minden hely foglalt, nincs hová tenni. Nagy Béla gyöngyösi kis­fiú, most újra az általános is­kola I. osztályába jár — pe­dig nehezen fegyelmezhető. A tanító néninek már az első napokban is sok gondja van miatta. Hogy mi lesz Bélá­val, ezt a nagyapa is aggódva kérdi. Pedig azon múlott Béla sorsa, hogy a vélemény ide­jében eljut-e a Művelődés- ügyi Minisztériumba. Hogy 6 most az általános iskola I. osztályába jár, abból neki semmi haszna nem lesz, tár­sainak munkáját pedig na­gyon megnehezíti. Felelőtlenség, könnyelmű­ség, nagyvonalúság? Ne ke­ressük a fogalmat. Ez már nem segít Nagy Bélán, a gyöngyösi I. sz. általános is­kola I. osztályos tanulóján. Egy évet veszít újból min­denképpen. Szeretnénk hinni, hogy a sorsa mégis jó irány­ba terelődik a jövőben. ö nem oka semminek. Rajta se­gíteni — mindnyájunk köte­lessége. (gmf) 36 komplex termelési brigád dolgozik a Nyugatbükki Erdőgazdaságnál Az elmúlt esztendőben a je­lenlegi 36 brigáddal szemben mindössze négy komplex fa­termelő brigád dolgozott a Nyugatbükki Állami Erdőgaz­daság erdeiben. Komplex mód­szerrel 1961-ben mindössze 5000 köbméter fát termeltek, míg az idén 40 000 köbméter lesz a termelés végösszege. Az erdőgazdaság évi terme­lési terve netto fatömegben számítva 110 000 köbméter. Eb­ből az összegből az idén már 73 000 köbmétert motorfűré­szek termeltek és termelnek ki. A kongresszusi munkaverseny­ben különösen szép teljesít­ményt ért el Bóta M. István felsőtárkányi motorfűrésze« brigádja. Bóta M. István mo­torfűrészével eddig 3233 köb­méter fát termeltek ki az 1600 köbméteres tervével szemben. Az elnök furcsa felfedezést tett a piacon. Észrevette, hogy az öreg Kőbe Józsi bácsi egy hatalmas kosár jonathán alma mögött ül, s rimánkodik, mint a többi kofa, hogy „almát ve­gyenek”. Ejnye, morfondíro­zott az elnök, hiszen az öreg­nek csak cseresznyefái vannak. Honnan vette az almát? Nyom­ban meg is kérdezte tőle, hogy a saját termése? „Hát kié len­ne?” — hetykélkedett az öreg. Ez aztán nagy szeget ütött az elnök fejébe. Otthon a tsz iro­dában a biztonság kedvéért mégegyszer megkérdezte az ag- ronómustól, meg az ellenőrző bizottság elnökétől, hogy mi­lyen gyümölcsfái vannak az öregnek, Kőbe Józsi bácsinak? Csak cseresznye! Hol dolgozik most az öreg? Az elnök fejcsó­válva vette tudomásul, hogy a közös almaválogatásnál. Ejnye, ez már egészen összefügg a pi­aci árusítás rejtélyével. Tehát az öreg dézsmálná a szövetke­zeti almaraktárt? Az elnök sokatmondóan mo­solygott, és három fiatalt tit­kos beszélgetésre berendelt. divenezer látogatóval zárult a leningrádi magyar nép- és mtiszerkiállitás MOSZKVA (MTI): Nem egé­szen három hét alatt több miTn 50 000 szakember és ér­deklődő kereste fel a lenin- kgrádi magyar gép- és műszer- 4 kiállítást. (MTI) Cseresznyefáról — almaszüret Ebből a könyvelő is mindössze annyit hallott, hogy az elnök végül azt mondta a fiatalok­nak: „Aztán ügyeskedjetek ám. Egy kosár almát rááldozunk, nem számít.” Másnap reggel az elnök, az agronómus és az ellenőrző bizottság elnöke megzörgette Kőbe Józsi bácsi kapuját. „Megnézzük az alma- fáit Józsi bácsi” — köszönéssel benyomakodtak a kertbe. Az öreg csak szerénykedett, hogy már giz-gaz van csupán a kert­ben, meg néhány kopasz cse­resznyefa. Hát a piaci alma? Az öreg zavarba jött, s azt fe­lelte, hogy az alma a szomszédé volt. Dehát annak sincs alma­fája! Az öreg erre izgett-moz- gott. Mit akarnak ezek? „No, azért nézzünk csak kö­rül” — elnöki javaslattal elin­dultak a kertbe lefelé, az öreg vállát vonogatva utánuk bal­lagott. A kert végében aztán az ellenőrző-bizottsági elnök fel­ordított: „Nézzétek már mi­csoda almákat termett ez a szép cseresznyefa!” Az öreg Kőbe is megkövültén állt a lát­vány előtt. „Űristen! — nyögte — de hiszen ezeket az almákat dróttal erősítették fel az ágak­ra!” „Ez kicsinység! — így az elnök, közben pukkadozott a nevetéstől. — Józsi bácsi lepi­pálta az agronómiát. Lám, tél­víz idején cseresznyefáról is almát szüretel- Nem is tudom miért szerénykedett ezzel ed­dig. De sebaj, majd megtudja tőlünk a közgyűlés, úgy lehet az egész falu, hogy nekünk mi­lyen ügyes emberünk van.” A furcsa szüret történetén az egész megye mulatott. Lám, mik megtörténnek manapság! Griff Sándor •.. mesterségünk címere: toll és ceruza. Egy délután egy falu meg­ismeréséhez nagyon kevés. Emberekkel beszélgetünk, fi­gyeljük az utcát és a járási székhely földjén dolgozó em­bereket, s így némileg képet kapunk Füzesabony napi éle­téről. ★ „Útépítés miatt lezárva, te­relő út jobbra!” — olvasható Füzesabony főutcájának két végén. A járművek vezetői né­ha morognak a váratlan ke­rülő miatt, de a község la­kói elégedetten figyelik a nap­ról napra új külsőt felvevő fő­utcát. Régi hiányosságot pótol az útépítéssel a községi tanács, mert az út valóban rászolgált a javításra. Most még a munkások lapát­tal terítik el a zúzott követ, a így láttuk tegnap délután Füzesabonyban tartálykocsik megállás nélkül hordják a folyékony szurkot, az úthenger lassú, méltóságtel­jes gurulással egyengeti a ké­szülő utat, de rövid időn belül már birtokukba vehetik a meg- ifjodott füzesabonyi főutcát az autók és a motorkerékpárok. ★ A Füzesabonyi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak helyiségeiben üresek az íróasztalok mögött álló székek. Elköltözött a hivatal? — kér­dezzük meglepetten. S a vá­lasz annyira természetes, hogy elhamarkodottnak látszik a kérdés. Nem költözött el a hivatal, csak napközben a mezőgazda- sági osztály valamennyi dol­gozója a járás termelőszövet­kezeteiben tartózkodik. Sürgei a betakarítás, sürget a vetés és a járás nem akar egyik mun­kában sem lemaradni. Kell a segítség, a szaktanács minde­nütt. ★ A déli órák viszonylag csen­desek a füzesabonyi vasútállo­máson. A síneken csak néhány mozdony tolat. A hét első nap­jaiban felállított szemaforokon léckeresztek jelzik, hogy még nem működnek. Halk zümmögéssel érkezik Budapest felől egy villanymoz­dony. Egy másik Kandó és egyetlen személykocsit vontat. Pályaellenőrzés és bejáratás a célja a kis szerelvénynek, mert a vasútfőnökség még eb­ben az évben szeretné a gőz­mozdonyok nagy részét villany­gépekre kicserélni- ★ Minden erőgép, minden ép­kézláb ember kint dolgozik a határban. — Ezzel a mondattal jellemezhető az a sürgés-for­gás, amelyet a füzesabonyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet föld­jein látunk. Törik a kukoricát, silóznak, s a jövő héten a vetést is meg­kezdi a termelőszövetkezet. Több helyen két traktor is vontat egy ekét. A szárazság az oka ennek, bár a talajálla­pot már javult az eső óta. Minden munkáskézre szük­ség van most, s ezt érzik a fü­zesabonyi Petőfi Tsz tagjai is. ★ Szinte úgy tűnik, hogy még csak most érkeztünk, — s máris beesteledett, indul Egerbe az esti vonat. Sorra világosodnak ki a házak ab- lalcaí, a földekről is hazatér­tek már az emberek. Ismét eltelt egy nap, egy dolgos, munkás hétköznap ... (tóth)

Next

/
Thumbnails
Contents