Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

2

NÉPÚJSÁG

1962. szeptember 21., péntek

Történt-e fordulat a szocialista külpolitikában?

A lig egy hete jelent meg ^ a szovjet kormány nyilatkozata. A nyilatkozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya olyan provokációkat követ el Kuba ellen, amelyek általános termonukleáris világháború katasztrófájába sodorhatják a világot. A Kuba ellen irányuló agresszió a harmadik világháború veszélyével terhes. A kialakult helyzetben a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy éberséget tanúsítson. Ezért megbízta a Szovjetunió honvédelmi miniszterét és a szovjet hadsereg parancsnokságát: minden intézkedést tegyen meg, hogy a szovjet fegyveres erők a legmagasabb harckészültség állapotában legyenek. Ezek az intézkedések meg is történtek.

Annak ellenére, hogy a szóban levő intézkedések kizárólag elővigyázatossági célból történtek, egyesek tudni vélik, hogy ezzel fordulat következett be a szocialista külpolitikában. Ezek szerint a két rendszer békés egymás mellett élése a jövőben nem lehetséges és a harmadik világháború végzetszerűen elkerülhetetlen. Ez nem igaz.

A szocialista külpolitika lényege továbbra is a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élésének lenini elve. A békés egymás mellett élés elvének helyes értelmezése korunk marxista-leninista jellemzésén alapszikA burzsoá ideológusok és a modem revizionisták különös súlyt helyeznek arra, hogy meghamisítsák korunk jellegét Ez a meghamisítás főleg kétirányú: egyrészt azt állítják, hogy korunk középpontjában nem a marxista—leninista pártok vezette nemzetközi munkásosztály és a szocialista világrendszer, hanem a tőkés magántulajdonon alapuló kapitalizmus áll, másrészt pedig tagadják a jelenkori kapitalizmus imperialista lényegét. Azt mondják, hogy megváltozott a kapitalizmus lényege, átalakult az „általános népjólét államává”, vagy éppenséggel „népi jelleget” öltött. Korunk tartalmának burzsoá és revizionista meghamisítása a néptömegek becsapását, félrevezetését célozza.

őrünk fő tartalma: átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Ez az átmenet világtörténelmi folyamat, amelynek két fejlődési szakaszát különböztetjük meg. Az első szakasz az októberi forradalom győzelmével kezdődött. Ezzel kezdetét vette a kapitalizmus pusztulásának és a szocializmus világméretű győzelmének korszaka. De ez a szakasz, Lenin szavaival élve, a proletariátus nemzeti diktatúrája — azaz csak egy ország határain belül fennálló proletárdiktatúra — megszilárdulásának és fejlődésének szakasza volt. Bár a Szovjetunió fennállásának első pillanatától kezdve, rendkívül nagy hatást gyakorolt a nemzetközi élet menetére, mégis az imperializmus jelentős mértékben befolyásolta a nemzetközi kapcsolatok alakulását és jellegét. Ezt bizonyítja a második világháború, amelyet az imperializmus kényszerített az emberiségre. Mindazonáltal az imperializmus már akkor sem volt képes szétzúzni a Szovjetuniót, már akkor sem tudta megakadályozni, hogy a Szovjetunió hatalmas ipari állammá, a társadalmi haladás és a világcivilizáció bástyájává, az imperialista elnyomás és a fasiszta rabság ellen fellépő társadalmi erők vonzási központjává váljék.

Annak az új világtörténelmi korszaknak második fejlődési szakasza, amely az októberi forradalom győzelmével vette kezdetét, a szocialista világ- rendszer létrejöttével kapcsolatos. Az októberi forradalom egy helyen tépte el a világkapitalizmus láncát. A szocialista világrendszer kialakulásával az imperializmus láncának frontális áttörése következett be. A munkásosztály forradalmi diktatúrája kilépett egy ország keretei közül, és nemzetközi tényezővé vált. Az impe- 'rializmus nemcsak azokat az

K‘

országokat veszítette el, amelyekben győzött a szocialista forradalom. Igen gyors ütemben veszti el úgyszólván valamennyi gyarmatát. Az imperializmus gyarmati rendszerének általános és teljes összeomlása megmásíthatatlan történelmi tény- Ezeknek a csapásoknak és veszteségeknek következtében nagymértékben fokozódott a kapitalizmus általános válsága, és a nemzetközi küzdőtéren az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a szocializmus javára.

Jé őrünk legfőbb jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő és meghatározó tényezője. Képletesen szólva: korábban a történelem dolgozott a szocializmusnak, vagyis a kapitalizmus szülte a szocializmust mint eszmét és mozgalmat, most viszont a szocializmus dolgozik a történelemnek, mivel napjainkban a történelmi folyamat fő tartalma a szocializmus nemzetközi méretekben való kialakulása és megszilárdulása. Ma már a kapitalizmus nem egyeduralkodó és nem képes rákényszeríteni a maga akaratát a világra. De ebből nem szabad arra következtetni, hogy az imperializmus „elhanyagolható mennyiség”,^ amelyet ki lehet hagyni a számításból. Az imperialista világrendszer jelentős anyagi és katonai erővel rendelkezik. Ezért nem hanyagolható el az imperializmus elleni küzdelem.

Korunkban a központi helyet a nemzetközi munkásosztály és annak fő műve: a szocialista világrendszer foglalja el. A szocialista világrendszer a szocializmus és a kommunizmus útján haladó szabad, szuverén népek gazdasági, társadalmi és politikai közössége. A szocialista világrendszer országait a szocialista nemzetköziség elszakíthatatlan szálai kapcsolják össze. A szocializmus, az egész világrendszert tekintve, döntő győzelmet aratott. A Szovjetunió sikeresen folytatja a kommunista társadalom építését. A szocialista világrendszer más országai eredményesen rakják le a szocializmus alapjait, és közülük egyesek — köztük hazánk is — már a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptek. Ma már nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész szocialista • világrend- szerben megszűnt a kapitalizmus visszaállításának gazdasági-társadalmi lehetősége. A szocialista világrendszer egyesült ereje biztos védelmet nyújt az imperialista reakció merényleteivel szemben. A szocializmus — legyőzhetetlen.

A z utóbbi években igen kedvező objektív és szubjektív feltételek alakultak ki a szocialista és a kommunista társadalom építésének meggyorsítására. Ezen az alapon lehetséges és szükségszerű a következő célkitűzések megvalósítása: utolérni és túlszárnyalni a kapitalista világ- rendszert az ipar és a mező- gazdaság abszolút termelése tekintetében, azután túlszárnyalni a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelés területén. Ezzel a szocialista világ- rendszer fölénybe kerül a kapitalista világrendszerrel szemben az emberi tevékenység döntő fontosságú területén, az anyagi termelés terén. Ez a szocializmus nagy történelmi jelentőségű győzelme lesz.

A világ fejlődésének igen lényeges vonása a gyarmati rendszer általános és teljes összeomlása. Ennek folytón több mint másfélmilliárd ember szabadult fel a gyarmati rabságból, s a gyarmatbirodalom romjain 45 szuverén állam keletkezett. A gyarmati rendszer összeomlott, de maradványai még nincsenek teljesen felszámolva. Ezért folytatni kell a harcot a gyarmati uralom minden formájának és maradványainak végleges felszámolásáért.

A gyarmati rendszer összeomlásával az imperializmus lényegesen meggyengül, mert a nemzeti felszabadító mozgalom ímperialistaellenes harc. A nemzeti felszabadító harc eredményei jelentős mértékben a szocialista világrend- szer kialakulásának ere^lmé- nyeképpen váltak lehetségessé, ezek a sikerek viszont erősítik a szocializmus nemzetközi hadállásait az imperializmussal vívott harcban. A szocialista világrendszer és a felszabadult országok népei egységfrontot képeznek az imperializmus ellen.

A gyarmati rendszer fel- számolása a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló fontos lépés. A gyarmati rendszer általános és teljes összeomlásával az emberiség életében új történelmi időszak köszönt be. Ez az időszak a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a szabadság és a szocializmus korszaka.

Napjainkban a harmadik világháború és általában a rabló imperialista háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ennek legfőbb biztosítéka a szocialista világrendszer erőfölénye. A szocializmus és a béke — ikertestvérek. Ugyanakkor a szabadságukért küzdő és felszabadult gyarmati népek is mindennél többre értékelik a béke áldásait, nem akarnak háborút. A béke erői ma sokkal rendezettebbek és szervezettebbek, mint bármikor. Az emberek óriási többsége, minden józan és normális ember békét akar. Háborút ma már csak az őrültek kívánhatnak, hiszen a háború tömegnyomor és halál.

De nem szabad megfeledkezni arról, hogy még mindig akadnak eszeveszett emberek, akik háborúra készülnek. Ügy látszik, ezek nem elégedettek azzal a tengernyi vérrel és könnyel, azzal a mérhetetlen szenvedéssel és bánattal, azzal a kifej ezhetetlen nyomorral és keserűséggel, amelyet az elmúlt két világháború idézett elő. A két világháború mérlege: 80 millió elesett és rokkant. A XX. század első felében négybillió dollárt költöttek fegyverkezésre. Ezen a pénzen ingyen adhatnának kenyeret földünk egész lakosságának 50 évig, vagy 500 millió családnak építhetnének összkomfortos lakást. Ezt is akarjuk: ingyen kenyeret és kényelmes lakást, jó megélhetést és boldogságot minden embernek, az egész világon. De ehhez béke kell, mert alkotni, építeni és boldogan élni csak békében lehet.

A háború elhárításának legradikálisabb útja az általános és teljes leszerelés, szigorú nemzetközi ellenőrzéssel. Csak ez mentesítené az egész emberiséget egyszer, s mindenkorra a háború fenyegetésétől. Az általános és teljes leszerelés megvalósítása, amely reális, elérhető célkitűzés, még hosz- szú, állhatatos küzdelmet kíván g népektől.

A

z MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei megállapítják, hogy a béke biztosításáért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért folyó harcban együttműködünk minden békeszerető társadalmi erővel és mozgalommal. Arra törekszünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldjuk meg. Különösen erősítjük a kapcsolatainkat a baráti szocialista országokkal. Külpolitikánk gerince: barátság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista tábor egységének erősítése, hűség a varsói szerződéshez. A béke, az emberi haladás biztosítéka a szocialista tábor egysége, ösz- szeforrottsága.

Dr. Földi Pál a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem igazgatója

4 N AGY///KGB

A Pravda De Gaulle nyugat-németországi

látogatásáról

MOSZKVA (TASZSZ):

A Pravda csütörtöki száma közli V. Nyekraszov „Hová tart Franciaország?” című cikkét abból az alkalomból, hogy De Gaulle legutóbbi nyugat-németországi látogatása során meghirdették a Bundeswehr és a francia hadsereg „szerves együttműködésének” politikáját.

A szerző példák sorozatával bizonyítja, hogy a francia- nyugatnémet „megbékélés” édestestvére a népek által elátkozott müncheni politikának. A francia uralkodó körök — állapítja meg a szerző — amikor Bonnhoz közelednek, nem az európai béke és biztonság érdekeit, hanem valami egészen mást tartanak szem előtt. Erről tanúskodnak De Gaullenak a nyilvánosság előtt elhangzott beszédei és Adenauer kancellárral zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásai.

A szerző emlékeztet arra, hogy De Gaulle kijelentette: meg kell szervezni Európát „az Atlanti-óceántól az Uraiig”. Ki nem emlékszik arra, hogy Hitler is ezt a kifejezést használta, amikor az európai népek, közöttük a francia nép ellen is fordult. A kifejezés nem véletlenül fordult most elő De Gaulle beszédeiben. Nem lehet ezt máskép értelmezni, mint elfordulásként azoktól áz eszméktől, amelyek a hitlerista zsarnokság ellen küzdő harcosokat lelkesítették.

Bármi is volt a francia politikusok számítása — jegyzi meg a Pravda cikkírója — szerepük a Bonn—Párizs tengelyben az lesz, hogy erősebb nyugatnémet partnerük mögött fognak kullogni. A félhivatalos bonni sajtó nyíltan hangsúlyozza, hogy Nyugat-Németország, amely gazdasági és katonai szempontból Európa első hatalmává vált, mostantól fogva úgy tekinthet Franciaországra, mint a Bundeswehr stratégiai hátországára.

Nyíltan fogunk beszélni — írja végezetül Nyekraszov —, ahogyan azt a helyzet megköveteli. A Párizs—Bonn tengely nem okoz hidegrázást azoknak, akikre megalkotói kénköves esőt kívánnak, úgyanúgy, ahogy nem ijeszti meg Őket a revansisták fegyverzaja, a demokratikus Berlin határán. A szocialista közösség határainak biztos őrzői vannak. A militarista vadállat bármely kísérlete arra, hogy kitörjön barlangjából, öngyilkosságot jelentene számára. De milyen társaságban lesz Franciaország és hol végzi, ha rátér arra a veszélyes csapásra, amelyre csábítják? — Teszi fel a kérdést cikkének befejezésében Nyekraszov. (MTI)

/ a Közös Piacról

mellett lép be a Közös Piacba, akkor súlyos kárt fognak szenvedni országaik és a nemzetközösség, mint egész. Miután a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy csak akkor lépünk be a Közös Piacba, ha a nemzetközösség érdekei teljes biztosítékot kapnak, ebből az következik, hogy vagy jobb feltételeket kell kieszközölni, vagy a Közös Piacon kívül kell maradnunk.

Denis Healey, aki a munkáspárt szóvivője a nemzetközösségi ügyekben,.kijelentette:

— Ha a kormány- nem kezd új tárgyalásokat Brüsszelben az eddig elért egyezményekről, akkor üres komédiává aljasítja le az úgynevezett nemzetközösségi tanácskozásokat. A munkáspárt a Közös Piac ügyét választási kérdéssé fogja tenni, ha Anglia olyan feltételekkel lép be, amelyek szétrombolnák a nemzetközösséget.

értekezlete

re. Nehru lehetségesnek látja, hogy a jövőben meglazulnak a nemzetközösség kötelékei. Megjegyezte, hogy India támogatja egy világkereskedelmi értekezlet összehívását. Egyéb nemzetközi kérdésekről szólva Nehru kijelentette, hogy véleménye szerint a laosz' egyezményt kielégítően hajtják végre.

PÁRIZS:

Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön Párizsba érkezett. A Reuter jelentése szerint közös piaci kérdésekről fog tárgyalni De Gaulle elnökkel. (MTI)

Sztrájkok Olaszországban

Nehru sajtóértekezlete

RÖMA (MTI): Ferrara megyében már tíz napja sztrájkol 60 ezer mezőgazdasági bérmunkás, hogy megvédje a kollektív szerződésben meghatározott jogait és követelje az olasz mezőgazdaság megreformálását.

A nagybirtokosok provokátorokat és sztrájktörőket vesznek igénybe, s ebben segíti őket a rendőrség is.

Kommunista képviselők interpellációban azzal a kéréssel fordultak a miniszterelnökhöz, ne engedje, hogy a rendőrség segítse a földbirtokosokat, a kormány pedig lépjen közbe a sztrájkoló munkások követeléseinek teljesítése érdekében.

Csütörtökön egymillió olasz vasmunkás háromnapos általános sztrájkot kezdett. Ez az utóbbi néhány hónap folyamán

Adatok aa angliai, munkanélküliségről

LONDON (TASZSZ):

Az Angol Munkaügyi Minisztérium csütörtökön közzétett hivatalos adatai szerint e hó 10-én Angliában 464 788 munkanélkülit tartottak, számon. Az ez évben tanulmányaikat befejezett fiatalok közül 31 944 nem tudott elhelyezkedni.

A munkanélküliség Észaik- írország területén a legnagyobb. A munkanélküliek száma ezen a területen a dolgozók csaknem 10 százalékára rúg. (MTI)

A Renmin Ribao vezércikke a kínai mezőgazdasági termelés javulásáról

Asszonytüntetés az atomfegyver-kísérletek ellen

Több száz asszony tüntetett csütörtökön az ENSZ New York-i székháza előtt az amerikai magaslégköri atomfegyverkísérletek és a fegyverkezési verseny beszüntetését követelve. A tüntetést a „Nők, harcoljatok a békéért!” mozV

galom szervezete. A mozgalom felhívást jelentetett meg a New York-i Times hasábjain, amelyben felszólítja a közgyűlés tagjait, hogy keressenek új megoldásokat a leszerelés megvalósítása érdekében. (MTI)

PEKING (Üj-Kína):

A Renmin Ribao csütörtöki vezércikkében arról ír, hogy Kína mezőgazdasági termelése a becslések szerint az idén nagyobb lesz, mint tavaly volt. A nyári termésbetakarítás eredményei máris jobbak voltak. A déli tartományokban befejezték a korai rizs aratását. Egyes kerületeket kivéve, amelyeket szokatlanul nagymértékű árvizek sújtottak, a déli vidékeken növekedett a korai rizs termelése.

A vezércikk hangsúlyozza,

hogy az idei termés jobb, mint a tavalyi, az pedig jobb, mint az előző évi. A mező- gazdasági helyzet javulása maradéktalanul bebizonyította, hogy helyes volt a kommunista párt politikája a népi kommunákkal és a népgazdaság hibáinak kiigazításával kapcsolatban.

A vezércikk arra szólít fel, hogy az idei sikeres tapasztalatokra támaszkodva még jobb munkát végezzenek az őszi termésbetakarítás, szántás és vetés során. (MTI)

LONDON (TASZSZ): Nehru

indiai miniszterelnök csütörtökön Londonban sajtóértekezletet tartott. Kívánatosnak mondta, hogy mielőbb reális alapon rendezzék a német kérdést. Hangsúlyozta, hogy két német állam létezik: Nyugat- Németország és Kelet-Német- ország.

Kijelentette, hogy egészében egyetért a Brit Nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezletén elfogadott záróközleménnyel, de úgy véli, hogy Anglia belépése a Közös Piacba, kedvezőtlenül fog hatni Indiának Angliával és más országokkal fennálló kereskedelméa vasmunkások nyolcadik általános sztrájkja.

A sztrájkban a munkások egységesen vesznek részt, részvételi arányszámuk 98 és 100 százalék között mozog. Kz ösz- szes szakszervezetek? együttes határozata értelmében a FIAT Művek munkásai nem vesznek részt a sztrájkban, mert a monopólium vezetősége hajlandó tárgyalni a munkások követeléseiről. Ezek a tárgyalások már folynak.

Nyugodtan, fegyelmezetten folyik a szavazás Algériában

helyi jellegű incidens Algír közelében zajlott le, ahol rivális katonai egységek tűztek össze. Az eddigi értesülések szerint a csatározásnak nem voltak komoly sebesültjei- A reguláris katonai erők megjelenésére a rendzavarók visz- szavonultak a környező erdőkbe.

A politikai bizottság bejelentette, hogy a szavazást két órával meghosszabbítják, tehát helyi idő szerint 20 órakor ér véget. (AFP, DPA)

Gaitskell és Heale;

LONDON (MTI): Gaitskell a munkáspártnak a nemzetközösségi értekezletet illető pillanatnyi álláspontjáról kijelentette:

— Az értekezletről kiadott közlemény világosan leszögezi, hogy a részvevők úgy vélik: ha Anglia az eddig elért feltételek

ALGÍR (MTI): Csütörtökön reggel 8 órától folyik a szavazás Algériában az első nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásáért. Hírügynökségi jelentések szerint a hangulat nyugodt, a nép fegyelmezett. A rendfenntartó szolgálatot a szavazó irodák előtt a városrendőrség látja el.

A Rocher Noir-i közigazgatási központ a kora délutáni órákban kiadott közleménye szerint a részvételi arány igen változó: 75 százalék és 25 százalék között f ingadozik.

Meglepetésszerűen nagy az európaiak részvételi aránya a szavazáson, jóval többen jelentek meg az urnáknál, mint július 1-én.

Az általános nyugodt hangulatot mindössze egy—két incidens zavarta meg eddig. A Bli- dától nem messze fekvő Gerua községben a 4. vitájához tartozó katonák késleltették a szavazás megindulását. Egy másik