Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

1962. szeptember 21., péntek NÉPÜJSAG 3 Kukoricafosztás Gondolatok a gyöngyösi XII-es akna szakszervezeti taggyűléséről hát még fokozottabban szük­ség lenne a termelés menetét elősegítő tényezők elsajátítá­sára, az ilyen jelenségekkel nem találkozunk a XII-es ak­nánál. Pedig, ha Krancziczki Imre vájár, az üzemszerte is­mert F—4-es csapatvezető, is­mertetné munkamódszerét a többi F—4-es csapatokkal, úgy gondoljuk, a hatás feltétlenül megmutatkozna a kívánt mé­terekben. Üzemi összejöveteleken többször elhangzott a műsza­ki színvonal emelése. Ehhez az szükséges, hogy az üzem mű­szaki gárdája tisztábban lássa a feladatok végrehajtásának módozatait. Van erre lehető­ség? Igen! Varga János, a XII-es akna főmérnöke — aki egyébként kiváló szakember, amit legjobban az üzem álla­pota és eredményei bizonyíta­nak — műszaki előadások ke­retében, illetve műszaki to­vábbképzésen, sok problémára adhatna választ. A termelékenység növelését és az önköltség csökkentését a leghatékonyabban a szocia­lista munkaverseny segíti elő, amelynek formáit ma nem kö­tik sablonok. A munkahelyek, a frontok, az előváj ások vi­szonyai alakítják ki a legmeg­felelőbb versenyformát. De a vezetők hibát követnének el, ha ezt nem beszélnék meg az illető munkahely dolgozóival. Itt ismét előtérbe kerül a bi­zalmiak feladata: aktívan ve­gyenek részt az ilyen beszél­getésekben, és magasabb kép­zettségüknél fogva csiszolják, irányítsák az emberek érdek­lődését! Rövid idővel ezelőtt hírt ad­tak arról, hogy a XII-es ak­nánál új kezdeményezés szü­letett a VIII. pártkongresszus tiszteletére: a plusz 4 és az öt­forintos mozgalom. Miért tu­dott ez az Oláh-brigádban rö­vid idő alatt tért hódítani? Azért, mert* meghallgatták a dolgozóknak a mozgalommal kapcsolatos javaslatait, és minden ember nap nap után ismeri azokat a feladatokat, amelyeket egyénileg végre kell hajtania a siker érdekében. Nem oktatási szándékból említettünk néhány problémát, csupán azért, hogy az esetle­gesen meghúzódó apró hibá­kat is félretegyük a verseny­időszak hátralevő szakaszában. Már csak napok vannak hát­ra a harmadik negyedévből. Igyekezzünk kihasználni a perceket és ha van pótolni va­ló, minden erőnkkel munkál­kodjunk a sikerért. Daczik János Domoszlón is megérett a kukorica. Pitlik István, a Mátragyöngye Termelőszövetke­zet tagja, háztáji gazdaságában letörte már a kukoricát, s képünkön a jó szomszédok, ro­konok segítségével fosztják a termést. Pitlik István vendégszerető házigazda, aki saját ter­mésű borával kínálja a fosztókat. (Kiss Béla felvétele) EGY AKNÁSZ PORTRÉJA RÉGEN ismerem Franczuz Józsefet, a gyöngyösi XII-es akna aknászát. Forgattuk egy­más mellett a csákányt, ké­sőbb pedig együtt léptük át az iskola küszöbét, hogy a gya­korlatban szerzett tudást az elmélettel csiszoljuk. Csöndes, szerény, de a kö­telességekben megingathatat­lan ember Franczuz József. Nem szereti a szószátyárko­dást, de amit kevés szóval, halkan kimond, annak veleje van. Ez a csöndesség eleinte munkatársait is megtévesz­tette, és ilyenfajta vélemény kialakításához vezetett: Fran­czuz Jóska túlságosan csöndes ember, tehát a felügyelete alá tartozó körzetben gyengén áll­hat a fegyelem. A régi bányászatban azt tartották,, hogy hangoskodás­sal, károrhkodással, megfélem­lítéssel, a hatalom éreztetésé­vel lehet csak a maximális teljesítményt kicsikarni az emberekből. Franczuz József pedig, akinek módja adódott 1933-tól belekóstolnia ebbe a mostoha bánásmódba, szívből megveti ezt a fegyelmező módszert. — Az emberiességre, a tu­datra kell hatni. Ki kell ala­kítani a barátságba oltott fe­gyelem légkörét... — ilyen elveket vall, de az elméletet a saját kis közösségében, a kör­zetén belül, a gyakorlatban is megvalósította. És az eredmény? A barát­ság, a jó szó, vagy az igazsá­gos dorgálás jobban köti az embereket, mint a durva szó, a szitok és a káromkodás. MÁR KÖZEL egy év óta ő a harmad pártbizalmija. De nemcsak a párttagok fordul­nak hozzá, haném gyakran megállítják pártonkívüliek is, öregek, akik orvoslást keres­nek régi, vagy új problémáik­ra, fiatalok, akik virtuskodó könnyelműségből rossz fát tet­tek a tűzre, várják a dönté­sét, amely a színtiszta igazsá­gon nyugszik. Nem rendkívüli egyéniség, ő, csupán ember ... igazi em­ber, kommunista. Megjárta az élet iskoláját — 1933-ban fű­zött először bakancsot, hogy a bányába leszálljon, pedig ak­kor még csak 13 éves volt. — ... Kora reggel elbúcsú­zott tőlünk apám, majd né­hány óra múltán hírt hoztak, hogy útban az akna felé, vá­ratlanul meghalt. Én akkor 13 éves voltam, a kishugom 8 hó­napos. A kenyérkereső nélkül maradt család minden gondja rám maradt. A síkvölgyi akna és a zagyvarónai bánya a fia­talkori éveim állomásai. Ne­héz idők voltak! Sokan nem értik meg ezt a mai fiatalok közül, akik egyre csak köve­telnek. Rövid szünetet tart, majd meggyőződéssel folytat­ja. — De hát azért vagyunk mi öregebbek, hogy amire ők már nem emlékeznek, megma­gyarázzuk nekik. A felszabadulás után a párt soraiban találjuk, és tevéke­nyen részt vett a felvilágosító munkában. Munkaügyi vezető, személyzeti, majd segédaknász lesz Zagyvarónán. A technika rohamos fejlődé­se tanulásra serkenti az embe­reket. O is látja, hogyha nem ül be az iskola padjai közé, feltartóztathatatlanul elrohan mellette az élet szekere. 1956­ban beiratkozott a bányaipari technikum levelező tagozatára, amelyet 1960-ban, technikusi oklevéllel a zsebében hagyott el. 1957 ÓTA ÉL Gyöngyösön és a XII-es aknánál dolgozik. Ott­honülő, a lakásból ritkán ki­mozduló típus, aki a szabad­időt családja körében szereti tölteni. Esténként a televízió nyújtja a szórakozást, amihez gyakran akad társ a szomszé­dok közül. De a könyvszek­rény polcai is arról tanúskod­nak, hogy Józsi bácsi, ahogy a bányában szólítják — a köny­vek lapjait is forgatja. Főleg a szakkönyvekét, mert nem so­kat ér a technikusi oklevél, ha menetközben nem sajátítja el a rohamléptekkel fejlődő, leg­újabb technikát. így ismerem őt, és így isme­rik rajtam kívül még sok szá­zan. L. J. 'Jőéikö-zna.qiO-k A vezetők tájékozott emberek legyenek A napi munka során szám­talan bel- és külpolitikai kér­déssel fordulnak az emberek a párt- és gazdasági vezetőkhöz, s elképzelhető, milyen a véle­ményük a vezetők tájékozott­ságáról, ha kiderül, hogy nem is olvassák az újságokat. Mivel egynéhány eset Átányban is előfordult, a pártszervezet tag­jai elhatározták, pontosabban megvizsgálják hogy a község kommunista és pártonkívüli vezetői közül kik nem olvas­nak rendszeresen, s elérik, hogy azok is kedvet kapjanak és időt szakítsanak az olvasás­ba, akik eddig a sürgős mun­kára hivatkozva, heteken át olvasatlanul tették félre az újságokat. Az olvasás megszerettetésé­vel egyébként más módon is foglalkozik a pártszervezet. 'Több javaslatot tettek például a könyvtárak fejlesztésére, ösz- |szevonására, hogy minél na- ;gyobb választék álljon a köz­ségbeliek rendelkezésére. A szihalmi fiatalok munkájáról tárgyaltak A szihalmi földművesszövet­kezeti kultúrteremben tartotta tegnap délelőtt ülését a KISZ füzesabonyi járási végrehajtó bizottság. A vb elsőként a szi­halmi Petőfi Termelőszövetke­zet KISZ-alapszervezetének a szervezeti, politikai munkákról szóló jelentését tárgyalta meg, majd megvitatta a járási pa­rasztifjúsági tanács 1962-ben végzett munkáját. Befejezésül a járási KISZ-bizottság 1963. évi költségvetési tervét ismer­tették. (— váry) den erő a Szerszám- és Készü­lékgyárban a brigádmozgalom fellendítésére. Az előző hibák­tól való félelemben már a szükséges segítséget és nyilvá­nosságot sem biztosítják. Igaz, az utóbbi hónapokban képes híradót jelentettek meg. Fényképek teszik ismertté a jól dolgozókat, és szöveggel is segítik a lelkesedést ébreszte­ni és fenntartani. A szórványo­san megtartott pártcsoport-ér- tekezleteken is napirendre ke­rült mindig a munkaverseny. S ha nem is mindjárt és maradéktalanul, de a siker az utóbbi időben már jelentke­zett. Ismét feléledt az érdeklő­dés a munkaverseny és a szo­cialista brigádok iránt, az el­ért eredmények közlése pedig jó hatást váltott ki a munká­sokban. A helytelen gyakorlatot megvitatta a legutóbbi taggyű­lés, szó esett erről a brigádér­tekezleten is, és sok-sok huza­vona és kitérő után már kezd egyenesbe jutni a munkaver­seny és a szocialista brigádok versenymozgalma a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban. Ennek a kacskaringós útnak a tapasztalata azonban nemcsak a szerszámgyáriaknak vált hasznára, hanem okulásnak elégséges mások számára is. (gmf) Amikor gátat jelent az anyagi ösztönzés hittek az eredményekben. Az élelmesebbek pedig szívesen jelentkeztek a versenybe, hisz könnyű sikereket ígért az új mozgalom, amely így messze elmaradt eredeti célkitűzésé­től. Mint minden helytelen gya­korlatnak, ennek is meglett a visszahatása. A mellékvágányra terelt mozgalom kezdett el- senyvedni. A dolgozók valóság­érzéke, a realitás iránti igénye űrt támasztott a kétféle bri­gádverseny között. A kezdeti helytelen lépések után már nehéz volt a jó utat megtalálni, elölről kezdeni az egészet. A VIII. kongresszus tisztele­tére elkezdett verseny azon­ban új erőt adott a szocialista brigádmozgalomhoz is. Uj, friss véráramlás pezsgése in­dult meg. De újabb hibák je­lentkeztek. Most pedig a propa­gandamunkában akadozott a kerék. Valahogy úgy voltak véle, hogy a népszerűsítés ta­lán nem is szükséges, sőt: ká­ros, hiszen a dolgozók már egyszer csalódtak a számok igazságában. Fanyalogva fo­gadnák a sorrendet, a neveket, a számszerű eredményeket. így aztán a munkaverseny nyilvántartása, a brigádok ér­tékelése nem vált rendszeressé. Még ma sem fogott össze min­Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a Szerszám- és Készü­lékgyárban az anyagi ösztön­zés okozta a brigádverseny visszaesését. Gyorsan hozzá kell tennem: a szocialista mun­kabrigádokról van szó. Az anyagi ösztönzés egyébként és általában helyes elvének el- túlzását is fel kell említenünk a mostani esetben. Ugyanis az történt, hogy az elmúlt évben nagyon szép si­kereket ért el a szocialista bri­gádok versenye. Ezen felbuz­dulva, a további eredmények reményében — a jutalmazások­nál nemcsak a mércét állítot­ták kedvezőbb helyzetbe, ha­nem bizonyos engedményeket is tettek a szocialista brigádok­nál — más brigádok ellené­ben. Talán egyszerűbb nevén ne­vezni a gyereket: adminisztra­tív eszközökkel is támogatták a szocialista brigádmozgalmat. Kedvelt gyerekek lettek azok, akik a szocialista brigá­dok versenyébe kapcsolódtak be. ennek következtében eny­hébben is bírálták el őket. Ez a helytelen engedmény aztán megbosszulta magát — már ahogy ez lenni szokott. Valószínűleg nem a legjobb vélemény alakult ki az üzem­ben a szocialista brigádokról Kezdték ferde szemmel nézni őket a dolgozótársak, s nem kerül, akkor jóval többet fizet­nek egy munkaegységre. A szorgalmas munkának megvan a gyümölcse. Katona Ferenc növényter­mesztő például 340 munkaegy­séget, Kovács Flórián állatte­nyésztő 601, Vastag István lo- gatos 308, Csintalan Ferenc nö­vénytermesztő pedig 270 mun­kaegységet teljesített már ed­dig, — s még lehetne sorolni a neveket, akik ilyen jól „áll­nak”, akiknek lesz bőven mit hazavinni a zárszámadáskor. Végezetül szóljunk külön is Kovács Flóriánról, Urbán And­rásról, Kiss Sándorról és Ko­vács Istvánról is, akik a leg-, példamutatóbb munkát végzik. Szorgalmasan dolgoznak, nagy részük van abban, hogy a termelőszövetkezet ilyen eredményeket tud felmutatni. .iajtuk kívül a 9 tagú KISZ; női munkacsapat is szorgalmas' munkát végez, és dicséretet ér-'. demel- Nehéz év volt az idei,; de Tarnazsadányban a szorgal­mas munka mégis meghozza" gyümölcsét. ; Fazekas István szántásból már 600 holdat el­végeztek és 240 holdat be is vetettek. A szövetkezet határában 16 erőgép dolgozik reggel­től estig, s ebből jelen pillanatban is 9 traktor foglalkozik vetőszán­tással, négy traktor pedig a mélyszántással. Ez ideig 500 holdat szántottak már fel mély­szántással. Most, hogy egy kis csapadékot is kapott a szántás, a termelőszövetkezeti tagok gyorsabban végzik az ősziek vetését. Ebben a közös gazdaságban is — mint a megye valamennyi termelőszövetkezetében — az őszi szán tás-vetés elvégzése mellett fontos feladatot jelent az őszi betakarítás megszerve­zése, a beérett növények győri betakarítása. A szövetkezetnek 390 hold kukoricát kell betakarí­tania, 48 hold napraforgót 130 hold cukorrépát és 2400 köbméter silót is el kell készítenie, ha azt akarják, hogy minden a rendjén legyen. S ha ez si­volt olyan nap, amikor 700 ember is dolgozott kint a ha­tárban. Ennek a szorgalomnak kö­szönhető, hogy olyan átlagtermést értünk el búzából, amilyen még nem volt a falu történeté­ben. Ezenkívül állatállományunk is szép haszonnal biztat és a 68 hold kertészetünkben a pap­rika kivételével, valamennyi növény a tervezetten felüli jö­vedelmet hoz. Az uborka pél­dául 200 százalékos, a zöldbab 150 százalékos terméssel „ruk­kolt” ki. Lényeg az, hogy a kertészet 1 millió 200 ezer fo­rintot hoz a gazdaságnak. Természetesen ezek az ered­mények tovább fokozzák a munkakedvet, növelik a tagok jó hangulatát, szorgalmát. — Elmondhatom: soha nem ment így a munka, ahogyan most, és soha nem értünk e! olyan eredményeket, mint eb­ben az évben — veti közbe az elnökhelyettes, aki a most fo­lyó munkákról is beszél. El­mondja, hogy az aszályos idő­járás ellenére, a tervezett vető­Kevesen ismerik a tarnazsa- !dányi Egyetértés Termelőszö­vetkezetet. Valahogy kívül esik ■a nagy forgalmon, a falu pe- !dig meghúzódik, elbújik a töb- ;bi Tama menti községek kö­zött. Ez a termelőszövetkezeti !tagok szerint nem jelent sem­mi különösebbet, dolgoznak be­csületesen, elvégzik a rájuk háruló feladatokat, és munká­jukból meg is tudnak élni tisz­tességesen. Büszkék a szövet­kezetükre, amelyik ez év ja­guárjában két termelőszövet- ;kezet egyesüléséből jött létre, s »ma már többet produkál, mint ;az „ősök” egybevetve­Hogyan telnek a hétközna- >pok? Erről beszélgetünk a szö­vetkezet irodáján Nagy G. Jó- >zseffel, a termelőszövetkezet »elnökhelyettesével, aki jogos [büszkeséggel, fejből sorolja a >bizonyító számokat, az elmúlt ■hónapok rövidített történetét. ; — Az egyesülés után nagyon ;ügyeltünk a munkák megszer- ’vezésére — magyarázza — és ez [sikerült. A területet is felosz­tottuk a tagok között, s így el­tértük, hogy minden területet [[gondosan megművelünk. Nem ívolt munkaerőproblémánk, sőt — A szakszervezeti bizalmi munkája • döntően befolyásol­hatja egy munkahely gazdasá­gos termelését — mondotta Berta Tibor szb-titkár, a gyön­gyösi XII-es akna szakszerve­zeti taggyűlésén. A beszámoló és a hozzászó­ló dolgozók véleménye egybe­hangzóan azt a meggyőződést fejezte ki, hogy egy jó szak- szervezeti bizalmi, aki tisztá­ban van jogaival és köteles­ségeivel, aki ismeri a gazda­sági feladatokat, lényegesen át tudja formálni munkatár­sai jellemét, mind világnézeti, mind a munkához való vi­szony szempontjából. A szakszervezeti bizalmi­nak állandóan felszínen kell tartania a munkaversenyt, formálnia kell az általa kép­viselt kis kollektíva munká­ját, és elő kell segítenie az élenjáró munkamódszerek át­adását. Ismernie kell a ver­seny szervezésének előfeltéte­leit a saját munkahelyén, a tervek végrehajtásának határ­idejét, a munkahelyeken dol­gozók teljesítő képességét, szakmai tudását. A XII-es ak­na szakszervezeti bizalmijait dicséret illeti az eddig eltelt időszakban végzett munkáért, mert szervezőkészségük hozzá­járult ahhoz, hogy az üzem az első negyedéves lemaradást a második negyedévben pótolta, sőt túl is teljesítette. ^ De hiba lenne, ha a szak-? szervezeti bizalmi vizet prédi-y kálna és bort inna, illetve? propagálná a jó munkát, moz-? gósítani próbálna a feladatoki» elvégzésére, de maga nem jár-X na elől jó példával a terme-x lésben. Az ilyen eset mindig? rossz visszhangot kelt a kör-? nyezetben. A szakszervezeti? bizottságok tehát a bizalmiak? kiválasztásánál vagy jelölésé-? nél legyenek figyelemmel a? jelölt munkához való viszo-; nyára, a szakmai és általános­műveltségére, és nem utolsó-; sorban tekintsék az emberek-" hez fűződő kapcsolatait. Álta­lános műveltséget említettünk.; Helyes lenne, ha a XII-es ak-[ na szakszervezeti bizottsága; felülvizsgálná a bizalmi háló-; zat iskolai végzettségét, és ja-! vaslatot tenne, hogy a bizal-; miak minél előbb végezzék el; az általános iskola hiányzó! osztályait. ! Még néhány évvel ezelőtt; gyakran találkoztunk olyan; esetekkel, amikor a munkában! élen járó dolgozók elmondták: műnk módszereiket, azokat az; egyénileg kifejlesztett fogá-! sokat, amelyek magasabb tér-; melékenységet szültek. Ma,j amikor a termelés és a terme-"; lékenység grafikonjait egyre;» magasabb mércével mérik, te-s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents