Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

NEPOJSAG 1962. augusztus 17., péntek La strada . . . Éles berregéssel robog Eger felé a Salgótarján—Eger állo­mások között közlekedő autó­busz és a bátori tűkanyarban szürkeszínű „maszek” autó célozza meg a busz elejét, majd sivító gumikerékkel vargabetűket vágva a porba, tovarobog. — Karambol is lehetett vol­na — szűri fogai között a szót a gépkocsivezető. De mit ad a véletlen! Az egerbaktai gyümölcsösnél új­ból találkozunk a maszek autóssal, de most már lent, az út szélén. A kocsi emelőn pi­hen. — Durrdefekt — kacsint huncutkásan a busz „pilótája” és füttyentve lép rá a gázra. A sors útjai és a gyorshaj­tás következményei kifűrkész- hetetlenek! Hát akkor érde­mes!!! (—ács) — GYÖNGYÖS határában au ­gusztus 18-án rendezik meg a megyénk kiváló traktorosainak megyei szántóversenyét. Ezen a versenyen a járási versenyek legjobb helyezést elért trakto­rosai vesznek részt. — KISZ végrehajtó bizott­sági ülésen tárgyalják meg ma délelőtt a Fiatal Műsza­kiak Tanácsának eddigi mun­káját és az elkövetkezendő feladatait a Mátravidéki Fémművekb en. — NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzi meg Borics Pál sirőki szü­letésű szobrászművész szomba­ton megnyíló gyűjteményes ki­állítását. A Mátravidéki Fém­művek kultúrházában megren­dezett kiállításra az Idegenfor­galmi Hivatal külföldi vendé­geket is biztosít, de a megnyi­tóra több neves budapesti sze­mélyiség is érkezik. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szerelmi levelezés EGRI BRÖDY Napfény a jégen EGRI KERTMOZI Lázadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Ne fogadj ei édességet idegentől GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Therese Raquin HATVANI VÖRÖS CSILLAG A vád tanúja HATVANI KOSSUTH Alvajáró Bonifác HEVES A búcsú FÜZESABONY Szerelem és a másodpilóta-fíL^fó Okúm­A jugoszláv filmek külön stí­lust képeznek. Nemcsak mon­danivalójukkal, hanem külső látásukban is: érdekes szögből vesznek fel jeleneteket, szo­katlan pozícióba helyezik oly­kor hőseiket a lélekábrázolás és a külső jelenségek során is. Az Önfeláldozás bizonyos kor­látáit az a körülmény is meg­szabja, hogy Oscar Davico re­gényéből készült a forgató- könyv és a regénybeli elbeszélő Hangot nem váltotta fel a film drámaibb, sűrűbb, dinamiku­sabb légköre. A film és a regény a hábo­rús években játszódik le. Ju­goszlávia német megszállása alatt a párt katonái illegálisan hajtják végre terveiket. így és itt fonódik össze néhány érde­kes és izgalmas sors: Mityáé, aki csak az eszmének él, Velj­kovicsé, a híres költőé, Annáé, aki egyetlen találkozás fényé­ben és boldogságában érti meg, mi a szerelem és a háború. Sok vita és ismétlődő jelenet után megindulnak az esemé­nyek és viszik a krízist, az em­berekben levő sorsot a megol­dás félé. Rados Novakovic írta a for­gatókönyvet és ő rendezte a filmet. Lelkiismereti kötelessé­gének érezte vigyázni a regény párbeszédeinek átmentésére, holott ezzel csak súlyokat ra­kott a nemesen egyszerű mon­danivalóra. A jellemek fejlő­dése nem áll arányban azok­nak a vitáknak a hosszúságá­val, amikben egyik vagy má­sik álláspont győzni akar. Ma­ga a téma sem terjed — ilyen fogalmazási mód mellett — másfél órányira. Pedig a jel­ÜVEGFÜVÖK. — Szilágyi Elek rajza. lemábrázolás, a fejlődés lehe­tőségei adottak a hősöknél. Anna közjátéka és a kibonta­kozó szerelem felvillanásai csak fűszerezik ezt a történe­tet, holott lélektanilag szerves részei Mitya és Anna sorsának. Mitya, a fiatal partizán és pártmunkás Zoran Milosavlje- vic a filmben. Álmodozó fiatal­ember, aki még nem ismeri a szerelmet, de kötelességtudá­sa minden köteléknél erősebb. Rokonszenves alakítás. Drámai helyzetekben is lágy líraiság jellemzi. Veljkovicsot, a híres szerb költőt Vasa Pantelic alakítja. Mélyen elemző, a részleteket, a hangulatokat és az érzelme­ket némi reeignációval vegyí­tő férfi. Sírbeszéde emlékeze­tes és magával ragadó. A film szerelmes Annája Spela Rozin. Kedves és bájos, az első szemvillanásra szerel­mes lány, aki védi és tartóztat­ja Mityát, de elengedi, mert a háborúnak minden oldalon megvannak a maga törvényei. Emlékezetes pillanatokat sze­rez a nézőnek az anya, Sasa szerepében Ljiljana Kostic. Ki­fejező szemedben a rémület és az anya fájdalma világítja meg a vele szemben álló és őt val­lató tiszt kegyetlenségét. Klaust, a gyermekéért csak­nem őrületbe futó aszonyt val­lató tisztet Rade Markovié játssza. Nagyon jó alakítás. Bóján Adamic zenéje a film líraiságát hangsúlyozza. Nenad Jovicic képei újszerűségükkel hatnak ránk. (/. a.) Gépesítés Pillanatnyilag nagyobb beru­házást igényel, de a befektetés hamar megtérül, s gazdaságos­sága vitathatatlan a gépesítés­nek. A gyöngyösi Új Élet Tsz vezetősége is tudatában van ennek, s éppen ezért ez évi beruházásaik azt a célt szolgálják, hogy minél előbb megvalósuljon a termelőszö­vetkezetben a mezőgazdasági munkák teljes gépesítése. Műtrágyaszóró, ekék, tárcsa, gyűrűshenger, silótöltő és még sok más gép szerepelt az első félév vásárlásai között. A gépek beszerzésével egy időben fokozatosan sor kerül a fogatok csökkentésére is. Rövid időn belül a termelőszövetke­zetben — ha a gépesítés mér­téke nem csökken a továbbiak­ban —, csak néhány munkát végeznek igaerőveL 1962. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK: JÁCINT A gőzhajó feltalálójának általában ROBERT FULTON ameri­kai mérnököt tartjuk, aki a Clarmont. nevű hajójával a Hudson folyón felfelé, 1807-ben te,tte meg a próbautat. Előtte azonban már mások is szer­kesztettek Fulton tí­pusához hasonló gőzhajót, így ké­pünkön a két angol feltaláló, 160 évvel ezelőtt, 1802-ben épí­tett gőzhajójának szerkezeti rajzát kö­zöljük. Miller­Symington gőzha­jójának meghajtó kereke a hajó kö­zéprészén volt elhe­lyezve. 185 évvel ezelőtt, 1777. augusztus 17-én született HANS OER­STED dán fizikus, aki 1820-ban felfe­Miller-Symington gőzhajójának szerkezeti rajza. dezte az elektromágnesség jelenségét. Fontosak az elektromos­ságra és a mágnesességre vonatkozó kutatásai. Róla nevezték el a mágneses térerősség egységét. 175 évvel ezelőtt, 1787-ben e napon született MAKSZIM VO- ROBJOV orosz festő. Korának ideális természetábrázolásával szemben az orosz tájak realista ^negelevenítésével tűnt ki. Je­lentősek moszkvai képei (Kilátás a Kremlre) és épületfestmé­nyei. 55 évvel ezelőtt, 1907-ben e napon halt meg JOHN KERR an­gol fizikus, a róla elnevezett elektro-optikai jelenség felfede­zője. A Kerr-effektus abban áll, hogy bizonyos anyagok (pl. a nitrobenzol) az elektromos térben kettősen törők lesznek. E je­lenség kimutatására szolgál a Kerr-cella, amely a távolbalátás és a képtáviratozás technikai megoldásánál nagy jelentőségre tett szert. 1945. augusztus 17-én kiáltották ki Dzsakartában az Indonéz Köztársaságot, ma van az ország nemzeti ünnepe. A GABON KÖZTÁRSASÁG Afrikának a Guineai-öböl mellett fekvő részén, a volt francia gyarmatból, 1960-ban ezen a napon vált függetlenné. Az ország fővárosa: Libreville. FILM; Viharok bolygója A film különösen érdekes az ifjúság számára, űrkutatást ról szól, fantasztikus, kalandos. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja be augusztus 18—21-ig. Kétezer tojásból rántotta A , forró szicíliai nap rántot- tává szilárdította az úttesten jazt a kétezer darab tojást, amely Siracusa környékén egy teherkocsiból — egy másik autóval való összeütközés kö­vetkeztében — kiborult. |RTA; ONODVARI MIKI 39. Kerekes kis idő múlva meg­szólalt: — őrnagy elvtársi A taná­csát kérem. Mondom, úgy be­szélek most önnel, mint az apámmal. Hiszen ismeri az édesapámat, a családomat: or­vostanhallgató bátyámat, a hú­gomat és... ismerte az édes­anyámat. Szeretem az apámat, de ebben a kérdésiben mégis önre számítok a legjobban. Még ha az édesanyám élne szegény... — Mondd csak ... — Szeretek egy lányt, őr­nagy elvtárs! — Komolyan? — Komolyan! — Hozzád illő? — Azt hiszem. De hiszen ép­pen ezért... — Vedd el és éljetek boldo­— De őrnagy elvtárs! Hi­szen ... jaj, ez olyan nehéz!.. Hogy is mondjam? — Mondd! — Ez a lány disszidált.... — Miért? — Ha tudnám! Csak sejtem, de olyan bizonytaliam vagyok. Egyszer már szeretett valakit. Vele ment. Vakon követte. De ott kiábrándultak egymásból. A fiú elhagyta és ő visszajött. — No és? — Megismerkedtünk. A pos­tán dolgozik. A farsangi bálon ismertem meg. Ez a lány a ba­rátom menyasszonyának a ba­rátnője. Táncoltunk, beszélget­tünk, elmesélte nekem a szo­morú kalandot. — Aztán? — Akkor csak beszélgettünk és nemi is láttam hónapokig. Elf elejtettem:, mint azt a báli estét. Később a cukrászdában pillantottam meg újra. Akkor is a barátommal voltam. Ott ült a menyasszonnyal, s hogy engem meglátott, elpirult. Tá­vozni akart, de ott tartottam. Hát... azon az estén, őrnagy elvtárs ... már elkísértem) a villamosmegállóig és ... érez­tem, hogy úgy reszket a keze, amikor a búcsúzásnál kezet- fogtunk, mintha egy riadt ga­lamb vergődött volna a tenye­remben. Attól kezdve érdekel­ni kezdett, egyre többet gon­doltam rá és... éreztem,, hogy ő is énrám!... A fiatal hadnagy elhallga­tott, idegesen cigarettára gyúj­tott. Üvegjes őrnagy elgondol­kozva hallgatta. A csillagokat nézte az égen', vagy talán könny csillogott a szemében? Hátradőlt a pádon: — Folytasd! — Mejsot hetekig nem ta­lálkoztunk. Éreztem, hogy hi­ányzik, s bárhová mentem, ösztönösen mindenütt őt ke­restem. Felhívtam a postán, telefonon kértem, hogy jöjjön el velem egy feketére. Meg­ígérte. Én már félórával a munkaideje letelte előtt a pos­ta előtt, a téren ólálkodtam, meglepődött, de láttam az ar­cán, hogy boldog volt, örült nékem. Később mégis, azóta is annyiszor észrevettem már rajta, hirtelen valamiért elko- morodik. Ki tudja, kire, vagy mire gondol ilyenkor? Nem tudom megfejteni, milyen ször­nyű emlék nyomja a lelkét, amely időről-időre visszatér. Őrnagy elvtárs, segítsen meg­fejteni! Üveges őrnagy előredőlt, fi­gyelmesen megfogta a fiú ke­zét. — Gondolod, hogy... ő is szeret téged? — Bizonyosan! — mondta hevesen a fiú —, de mégis ... ez a lány, mintha félne tőlem. Látom, hogy küzd magával, fájdalmat okoz neki, de igyek­szik ezt az . érzést legyőzni. Mintha ... attól tartana, hogy újra csalódni fog, s akkor ezt már nem tudná elviselni. A múltkor arra kért, hogy ne ta­lálkozzunk többet. Hiába fag­gattam, nem mondta, miért. Könnyes volt a szeme. — Mondd csak! — kérdezte hirtelen az őrnagy —y mennyi ideig tartózkodott odakint a lány? — Nem egészen két hónapig. — Te mikor ismerted meg? ,— Pár hónappal később, hogy hazajött. Mondom, a far­sangi bálon. — Kik a hozzátartozói? — Az édesapja a kohászati művekben dolgozott. Meghalt a háborúban.. Egy öccse van, ő is a kohászoknál dolgozik. Kohókőműves. Az öreg is az volt. Ez minden, amit tudok. — Hány éves? — Huszonegy. — Az öccse? — Tizenkilenc. — Szóval __. szereted! — Igen, őrnagy elvtárs, ezt akartam önnek elmondani. S most a tanácsát kérem: ítélje meg ezt úgy is, mint a pa­rancsnokom és úgy is, mintha az apám lenne, hiszen én önt nagyon szeretem. — Köszönöm, fiam! — mondta Üveges meghatotta!», és sokáig elgondolkodott. A fiatal had­nagy már a har­madik cigaret­tát szívta mel­lette. — Nézd! — kezdte az őr­nagy —, most hangosan gon­dolkodom. Te elhárító tiszt vagy, becsületes fiú, bízunk ben­ned. Egyhangú szavazással nyilvánítottunk az elmúlt héten párttaggá. En külön is nagyon szeretlek, mert tetszenek a ver­seid és az apád... hát az apád a legjobb barátom. Szóval: mindent egybevetve: az a lány viszont disszidált. Megértesz, ugye? Te éppen azon a posz­ton dolgozol, ahol disszidens magyarokból átképzett kémek­kel találkozol... (Folytatjuk.) ÖNFELÁLDOZÁS Jugoszláv film

Next

/
Thumbnails
Contents