Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

4 NEPO J 1982, augusztus 5„ vasárnap SAG A motoros igazgató Kiváló társ adalmi munkás A megyei TST korszerű, új kézilabda-pályája túlnyomó- részt társadalmi munkával épült fel. A végzett társadal­mi munka értéke meghaladja a 200 000 forintot, az építke­zésből főleg a Honvéd Dobó SE sportolói vették ki részü­ket. Kiss Lajos őrvezető, a ki­képzés nehéz órái után nap nap után a késő esti órákig tevékenykedett a gyönyörű öltöző felépítésén. Illesse őt ezért a megye sporttársadal­mának őszinte elismerése! — A MARKAZI Általános Iskola úttörőcsapatának fú­vószenekara — a megye egyetlen ilyen zenekara! — tegnap kéthetes üdülésre in­dult a Balatonhoz. A 25 fős csoportot jutalomból nyaral­tatja úttörőtábor keretében hazánk egyik legszebb helyén a markazi termelőszövet­kezet. GYORS ÜTEMBEN halad a Szilvásváradra vezető műút építése. Több éles kanyart le­vágnak az útépítők és remél­jük, rövidesen, viszonylag szé­les szerpentinúton közlekedhet­nek majd a gépjárművek. — A RENDELKEZÉSEK értelmében július 15-ig befe­jeződött a megyében az úttö­rőcsapatoknál működő veze­tők kiképzése. Részben a fel- sőtarkanyi, részben a hatvani táborban 900 úttörő őrsvezető, kétszáz kisdobos őrsvezető és 150 ifivezető nyert kiképzést, § a következő tanévben fel tudja használni szerzett tudá­sát és tapasztalatát annak ér­dekében, hogy a csapat az iskola bázisa legyen. m BEFEJEZTÉK az aratást megyénk legészakibb járásá­ban, a pétervásári járásban is. legtöbb termelőszövetkezetben már megkezdődött a csépiéi és ha az idő kedvező marad, augusztus 20-ra közös gazdasá­gaink megyeszerte be tudják fejezni a csépiéit. — AKKOR FELÜLÜNK a motorra és bejárjuk a munka­helyeket, áz a legszemléltetőbb tájékoztatás, ha az érdekli, mit csinálunk mi, városgondo­zásilak — fogadott "& minap Gáspár Tibor igazgató, Aztán valóban előhalászta a Marx Károly utca egyik ud­varáról a használatban örege­dett jószágot, s a leghevesebb kánikulában útnak eredtünk. A Dobó téren leszálltunk ugyan, de megnéztük a nyila­dozó virágokat, a zsenge fűvet, de sem ő, sem én nem tartot­tunk érdemesnek itt bővebb eszmecserét. — Nyírjuk nyolcnaposként a fűvet, mérgelődöm a vigyá­zatlan turisták kitaposta ko­paszodó részekkel, de bosszant az egész tér, mert Itt kertész- fantáziára vajmi kevés lehető­ség van. — Igaz — búsulom el én is magam ezen a hamarrminikán — olyanok ezek a virágágyak, mint egy-egy sírhant. Annál kellemesebb látványt nyújt az Egésziségház utcai par­kosítás képe. A jól elhelyezett játszótér, a kőtám, a nyíló vi­rágok, a kavicsos utak esti hűsbe csalogatják a háztömbök lakóit. — Ki tervezte ezt a parkot? — Nem mindegy az? Szépen megcsinálták az emberek és az a lényeg! — No de most már valóban érdekel, ki a tervező? —■ Én terveztem. Szeretem ezt az érdekes munkát Nézze csak! A házak 10—20, sőt 30 centiméteres szintkülönbséggel épültek. A tervezéshez az is hozzátartozik, hogy a park vi­szont egy szintben tegyen, s ez, amint látja, sikerült is. ÁTMÁSZUNK a rozoga patakhídan a Gálya utcába, közben Gáspár Tivadar szavai nyomán előlem már eltűnt a patakpartról a törmelék, vi­rágfejek bólogatnak a játsza­dozó gyermekek felé. A Gólya utcában is pillanatok alett fel­vázolta a ma még parlagon fekvő terület képét). — Játszótér, park s a most kihasználatlanul folyó vizet szöfeőkútba szorítjuk. Növelni kell Eger belső zöldterületéi1, s ezt mi nagyon komolyan vesszük. Szemben, az öreg fák alatt nyugdíjasok üldögélnek. Egy most érkező turistacsoport fia­taljai nem is a turistaszállóba, de a parkba szaladnak először: „Milyen klassz lesz itt este! Harmomikázunk és énekelünk egyet, jó, srácok?!" Űjra motor, újra kerülgetjük a járműveket, 9 közben jó, hogy nem én vezetek — a Le­nin utat nézem. Gondolom so­kan látták már, de nem biz­tos, hogy meg is nézték. Az állomással szemben jellegze­tes egri fogadtatás — hatalmas bikavéres palack csupa Zöld­ből és virágból. — Kerítek egy söprűt és gyorsan letakarítom a peremet — mondja az igazgatónak Horváth István munkavezető, mert ebben a percben „duga­széi iák" a palackot. NO, DE ENNVI egyszuszra elég. Aki pénteken megsétál­tatta magát a 35 fokos hőség­ben, az bizonyára megérti, miért ültünk be a kétórás mászkálás után egy pohárka jegesmálna mellé beszélgetni. — Sok-sok terv foglalkoz­tat, de egyszerre mindent már csak azért sem lehet megvaló­sítani, miért sok az építkezés, azt követi az út, aztán jön csak a kertész — mondja kezét hűsítve a poháron. — Erről jut eszembe, Gáspár elvtárs kertész is? — Igen, képesített kertész vagyok, Budapesten végeztem. Dolgoztam a szőlőcskei almás ólén, az Egri Állami Gazdaság üzemegységénél, a minisztéri­umiban, s most itt a Város­gondozás ólén február óta 250 főt irányítok. No, de eddig csak a parkírozásról beszél­gettünk, pedig van Itt más egyéb is. Mienk a gázrészleg... — Nem bontják meg ezzel a parkot a Lenin úton? — Nem, mert a belső oldalt csak a gázvezeték lefektetése után hozzuk rendbe. 96 lakást már elláttunk, s ahol a veze­ték elhúzódik, önként vállal­kozó családokhoz, mindenkor bekapcsoljuk szívesen a gázT. A Gólya, és Egészségház ut­cát még az ősszel bekapcsol­juk. Szóval, mi látjuk el a TÜZÉP helyi szállításait is, az úttisztítás, a parképítés, park- fenntartás mellett a szemét­szállítást is vállalatunk végzi. — Egy pillanatra álljunk meg! És nem lehetne hajnal­ban csinálni ezt a szállítást? — Sajnos, súlyos akadálya van. Valamennyi munkásunk, 1.1 /oy*i pi ét re „.i aao — aki ezeken a kocsikon dolgo­zik, vidékről 6 óra körül érke­zik meg, munkásszállásunk nines, ennél fogva kénytelen vagyok megalkudni a helyzet­tel —- reggel 7 órakor kezde­nek. Hát igen. Erre mondják mi­felénk, hogy „vannak még hi­bák”. No, de a kertészetet, ami Ugyancsak a vállalathoz tarto­zik, mégiscsak meg kell néz­ni. Itt valósággal megelevene­dik Gáspár Tibor, Szinte per­cek alatt változik át a virá­gok birodalmában. Bekapesol- tatja a vízágyút, nem ugrik el a „köpködő" vízeseppjei elől, egyszeriben a virágok meste­révé válik. A kertészetet áthelyezik új telephelyre, — Mit fogok ott kihosm! Bár már kezdhetném!... Néz­ze ezeket a csodálatosan szép fikuszokat! Tavaly 220 darab volt), az idén már 30QQ van. Legalább 2000 fikuszt export­ra szánok. AZTÄN JÖNNEK a tervek. Vegyszeres gyomirtás a par­kokban, vízvezeték az uszoda elhasznált vizének hasznosítás sára, még egy virágüzlet az állomás környékére, vidéki parkosítás, bővítés. Kertész utca, Vörösmarty utca parko­sítása és még sok más. Most újra a motoron ülünk, s míg hallgatom az igazgató elgondolásait, egyre az jár az eszemben, mennyi szeretet, mennyi gondosság fűzi őt a nagy tervekhez — fürdőváros­sá, zöld foltokkal tarkítotíá alakítani Egert, amiben oly ,sok Ötletet megvalósított egy ilyen rátermett ember, mint Gáspár Tibor, a motoros igaz­gató, aki mindenütt ott van, s aki számára a munkaidő se nem kezdődik, se be nem feje­ződik, csak ha minden rend­ben van. Cs. Ádám Éva egri vörös csillag 5- én: A nagyváros örömei 6- án i A nagy érettségi EGRI BRÖDY 5-én: A gyűlölet áldozata EGRI KERTMOZI 5—6; Halászlegény frakkban GYÖNGYÖSI PUSKIN 5—6: Kísértetkastély Spessartban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 5-én; ötlábii birka 6: Négy lépés a fellegekbe HATVANI VÖRÖS CSILLAG 5—6: Suhog a pálca nagymama! zenész HEVES 5- én: Vigyázz, 6- án: Góllövő pétervasara 5»én: Különös házasság HATVANI KOSSUTH 5: Kenyér, szerelem, fantázia FÜZESABONY 5- én: iskolatársak véltünk 6- án: Rákóczi hadnagya EGRI BÉKE 5—6: Két emelet boldogság 1962, AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP: « KRISZTINA 1940. augusztus 9-én alakult meg a LÉÉT SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG. 119 évvel ezelőtt, 1852-ben ezen a napon halt meg IKANTI5FK CEI.AKOVSKI cseh költő, a ro­mantika egyik úttörője, akinek műveit a nép iránti szeretet és az osztrák elnyomás elleni tiltakozás hatja át. cseh és orosz néndal- gyűjteroényét 3 kötetben adta kt, balladái nyelvezetéül a népi nyel­vet használta. Jelentősek német és angol műfordítását. 439 évvel ezelőtt, 1538, augusztus 5-én kezdte meg Kőszeg várá­nak ostromát Szulejmán szultán. A Bécsnek tartó hatalmas török hadat JURIS1CH MIKL08 vár­kapitány várőrsége a 26 napig tartó ostrom ideje alatt fenntar­totta és minden támadást visszavert. Augusztus 31-én a törökök elvonultak a vár alól és Bécset nem támadhatták meg, mert a Kőszeg alatt} veszteglés ideje' alatt nagy sereg gyűlt össze a fő­város védelmére. Volt francia gyarmati területen, a Niger folyótól délre fek­vő magasföldön, I960, augusztus S-én alakult meg a FELSŐ- VOLTA KÖZTÁRSASÁG és fővárosa Quagdougou lett. Érdekes találmányok és felfedezések: Az ATLANTI-ÖCEANON AZ ELSŐ KABEL lefektetését 105 évvel gzelőtt, 1857. augusztus 5-é.n kezdték meg. Magyarországon az első vasutat J36 évvel ezelőtt, 1827-ben Bodmer János, a badenl sóbánya lg, építette. Az angol Palmer építőmester ötlete alapján az oszlopokra helyezett, egy sínszá­lon függő kocsikat a terepen járó lovak vontatták. Az erede­tileg Pest—Szolnok közé tervezett vasút csak Kőbányáig készült el. Bodmer „Lebegő vasútja" a gyér forgalom miatt megbukott. Riga: Daugava-parti részlet. Több százféle árucikk 24 négyzetméter területen Furcsa üzletben jártam á minap. Igaz, évek óta elme­gyek mellette, látom a gya­logjárókra kirakott vedreket, talicskát, permetezőgépet, amelyek talán reklámok vagy nem férnek odabenn. Az utóbbi igaz. A földmű- vesszövetkezet magboltja rendkívül nagy forgalmat bo­nyolít le. .Naponta több száz vevő fordul meg benne, hogy válogasson a sok száz féle áru­cikk között. S az üzletet nem­csak a hatvaniak keresik fel. Járnak ide a járás községei­ből is, sőt gyakran fordulnak meg vevők más megyéből. Legutóbb Debrecenből is jár­tak erre, rovarirtót és egyéb növényvédőszert vásároltak, mert másutt nagyobb meny- nyiségben nem juthattak hoz­zá, itt viszont mindent lehet kapni. Nem túlozunk talán, ha azt mondjuk, ez az üzlet manap­ság még a város szégyenfolt­ja. Megfelelő raktárhelyiség nélkül több százezer forintér­tékű árukészletet tart nyilván Kádár István, az üzlet vezető­je, aki öt éve jóformán itt éli le egész életét, ebben a szűk, mindössze 24 négyzetméter te­rületű, Matador szagú üzlet­ben, ahol jóformán mozdulni sem lebet. S ki hinné, hogy ez a parányi boltocska, ahol Ká­dár István a vezető, eladó, át­vevő, pénztáros, rakodő egy személyben, 1958-ban 715 0Q9 forintos forgalmat bonyolított- le, § most, 1962 első félévében 587 ezret, izek a számok Í8 bizonyítják, nem kis forgalmú üzletről van szó­Reggelente, nyitás előtt, hosszú sorban várakoznak a vevők, s egyszerre 4—5 ember fér csak be az üzletbe, így is nehezen, bújva-lapulva a zsá­kok és egyéb áruk között, ami nem is a legbiztonságosabb! Sokkal nagyobb, jóval kor­szerűbb mezőgazdasági üzlet­re lenne szüksége Hatvannak. (r) IRTA ONODV A remete halála Elérkezett az indulás napja. Horváth doktort Mr. Rogger uvatta. Ott volt Korner is. Emikor Rogger rezidenciá­ner közben a bárszekrényhez lépett: Italt és poharakat sze­dett elő. — Jó hírünk van a maga számára ... nagyon jó hír! — mondta Mr. Rogger és fel» emelte az egyik poharat — de előbb öblítsük le a torkunkat. y Erős vodka r volt, az orvos- Y nak könnybe > lábadt tőle a f szeme, s tilta- ; kozva tolta f vissza Kömer ezredes kezét, amikor újra tő­le akarta tölte­ni poharát. — Köszönöm, nem kérek többet. Csodálkozva néztek rá. — Csak nincs valami baja? — Dehogy — mondta Hor­váth, aki most meg akarta őrizni józansá­gát — csak elszoktam az ilyen erős ital­tól. Különben nem tesz jót a fejemnek. — Nagyon helyes, nagyon helyes! — mondta Mr. Rogger — ön orvos, tudja, hogy mit szabad és mit nem. Ez nagyon jó dolog, én is megfogadom a tanácsát, de most beszéljünk i munkáról. (Folytatjuk.) ! jába belépett, mind a ketten felálltak, barátságosan üdvö­zölték. — Isten hozta, Mr. Szabó! Hellyel kínálták az íróasztal előtt. Kissé gyámoltalanul ült le a székre, tekintetét kíván­csian szegezte főnökeire. Kör­ivvvvorvwinovwvvvwuvv bát. Hármasával ugrotta át le­felé a lépcsőfokokat. Gyarmathy az asztalra bo­rulva részegen aludt. Költő- getni kezdte. — Menj a pokolba — mor­dult rá. — A fene egyen meg! Magára hagyta. Felrohant a szobájába és hanya tvetet te magát a kereveten. Most vá­laszt kapott a legizgatóbb kér­désre: Elza tehát Magyaror­szágon van, ezért nem talál­kozhattak az elmúlt hónapok során. Belül megbocsátott ne­ki és ismét szerelemre lob­bant. Ügy érezte, hogy a vég­zet most már végleg eljegyez­te őket, s egymáshoz tartozá­suk attól függ, hogy mielőbb teljesítse a Számára kijelölt feladatot. Ezen az éjszakán ábrándozva aludt el, s álmá­ban Elzával sétált a Margit­szigeten. Mindenki nyugodt volt a vil­lában. Gyarmathy megkapta Körnertől a „fejpénzt” és ön­kívüli állapotban reggelig tá­masztotta az asztalt. Az ezredes is elégülten haj­totta párnára a fejét. Rose megivott egy pohár pálinkát és egy rántással (ahogy a strep tease bárban szokta) lefejtette j magáról a ruhát. f Az ablakokban kialudtak a 2 fények, elcsendesedett a München környéki „szanató­rium”, csak az amerikai lobo- e gó csattogott haragosan oda- 1 kint az áprilisi szélben. < tekintett Kömerre: vajon meg van-e elégedve vele? Kömer jókedvűen dörzsölte a kezeit. — Nos, hogy haladunk a leckével? — A kezdő lépéseknél —fe­lelte Rose. —. Amennyiben? — Amennyiben én megmu­tattam azokat... — Látom ki is öltözött, mintha az operaházban tarta­na előadást... Rose elpirult. Elértette a célzást. Jól tudta, hogy az ez­redes megjegyzése a bécsi Holdfény-bárra vonatkozik, ahol annak idején megismer­kedtek. Akkor is ez a ruha volt rajta. —■ Hát akkor Szabó urat ma estére fel is menthetjük a to­vábbi tanulás alól — mondta Kömer az orvos felé fordulva. — Gyarmathy százados' lent várja egy pohár' italra. Horváth eltávozott. Boldog volt, hogy elhagyhatta a szó- : — Elza! Rose színészkedve elmélá­zott, mint akinek már egészen más gondolatok járnak a fejé­ben. — Most odaát, Magyarorszá­gon ... Kopogtak az ajtón. Rose bebocsátotta Kömért. Az ezredes nem volt meglepve, hogy nem a társalgóban talál­ta őket. Rövid, titkos pillan­tást váltott Roseval, az orvos nem látta ezt: ők ketten vi­szont mindent megértettek be­lőle ... Rose boldog volt, hogy vég­re bejött az ezredes. Tudta, hogy addig a másik szobában figyelte és magnetofonszalagra rögzítette minden mondatu­kat, s éppen olyan sors vár őrá is, mint Elzára szegényre, ha nem a megbeszéltek sze­rint viselkedik... Az ezredes az úton szóról szóra kidolgoz­ta szerepét, azt a gyalázatos színjátékot, amelyet az imént alakított, s most kíváncsian 25. Nézte az előtte Ülő lányt Rosét. Emlékezetébe idézte El ia arcát, azokat a vonásokat amelyeket első találkozásul alkalmával látott rajta. Mos egyformán gyűlölte mind i kettőt. Gyűlölve szerette El zát, § megtapogatta az aram nyakláncot. Most össze tudt: volna tépni, s darabokiban ki dobálni az ablakon. Szerett volna a fejét a falhoz verni és káromkodni, sírni, a haja tépni, összeszorított ököllé mindent szétzúzni, a berende zést darabokra törni, T> mindez csak egy pillanat! tartott, mindössze addig, ami az utolsó szavak után Ros konyakot töltött a pohárbí j,Hát mi más módja lehetet volna? Elza segíteni akart raj tam. Miért? Talán ... talál mert, hogy ő is szeretett”. Még mindig reszketett hangja, amikor megkérdezte — S hol van? — Kicsoda?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents