Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-29 / 201. szám
4 / NÉPŰ JS ÁG 1962. augusztus 29., szerda Szűnőben a pedagógusok „népvándorlása“ Egy tiszta város ... Egy dél-brazíliai városkában — a városka nevét a krónika diszkréten elhallgatja — ünnepélyes külsőségek között felavatták az első gőzfürdőt. A nagy beszédet, természetesen a polgármester tartotta, aki e szavakkal konstatálta a gőzfürdő megnyitása fölötti örömét: „Kivételes ünnep számunkra ez a mai nap, hiszen már évtizedek óta vágyunk egy fő fürdésre”. Ejnye-ejnye, mirevaló az ilyesmit a világ nyelvére adni? — HÉT OSZTÁLLYAL növekszik az idei 1962—63-as tanévben az egri Bornemissza Iparitanuló Intézet osztályainak száma. Ez azt jelenti, hogy az idén már 220-szal több fiatal ismerkedhet a különböző szakmák „titkaival”. — AZ EGRI Állami Zeneiskola 30-án, csütörtökön és 31-én, pénteken délelőtt 9-től 12-ig és délután 2-től 4-ig pótfelvételt és pótbeíratást tart előképző fa- és rézfúvó, magánének és ütötanszakokra. — „KUKA” szemétgyűjtőkocsit kap Eger. Az új gépkocsi még ez év végéig megérkezik a Városgondozási Vállalathoz. A primitív, s higiénikusnak egyáltalán nem nevezhető szemétgyűjtés egyeduralma tehát lassan városunkban is megszűnik. — 91 DOLGOZÓ jelentkezett a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Vállalatnál, hogy az általános iskola hiányzó osztályait elvégezzék. A gépipari technikum első osztályára a jelentkezők száma 21. A dolgozók a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamon nesznek részt. Mozik műsora EGEI VÖRÖS CSILLAG A Milady bosszúja BGBl BRODY Állami Áruház EGRI KERTMOZI jfV kápó GYÖNGYÖSI PUSKIN 80 nap alatt a Föld körül HEVES Alom revü PÉTERVÁSÁRA Szombat este és vasárnap reggel HATVANI KOSSUTH Liliomfi FÜZESABONY Kenyér; szerelem; Andalúzia. Minden új pezsgéssel, mozgással jár, alakul, formálódik, s ha leülepszik, felszínéről eltűnik a hab, megmarad az értékes, a jó, amiért érdemes volt kivárni az erjedés időszakát. Amikor tízegynéhány évvel ezelőtt a városi és falusi iskolák általános iskolákká alakultak, sokasodtak, amikor felépítésükbe beolvadt a négy alsó gimnázium és a négy polgári, sok ott tanító tanár került az új formájú iskolákhoz. Evek morzsolták csak fel elégedetlenségüket, évek kellettek ahhoz, hogy megértsék — ez az új iskolatípus a fejlődés eredménye, s ezt a lépést a tanároknak is együtt kellett lépniük az iskolával. Mire ez a hullámverés elcsitult, s megszilárdult az általános iskola, mint iskolaforma, akkor újabb problémával állt 'szemben a művelődés ügyét irányító megyei, városi vezetés. Az egyetemet, főiskolát végzett tanárok, akiket falura helyeztek, tiltakoztak, ostromolták a tanügyet, mindany- nyian ragaszkodtak a városhoz, a középiskolához. Általános jelenség lett a fluktuálás. Kérvények jöttek, pedagógusok mentek. Mintha egyszeriben senki sem találta volna helyét. Ismét évek teltek el addig, amíg a rendszeres munka, maga a falu vezette rá a nevelőket arra, hogy ott is szükség van rájuk, a falusi iskola ugyanolyan vezetőket, leendő tudósokat, pedagógusokat és mérnököket akar adni, mint a városi. A falu vezetősége is megértette, hogy ahol csak lehet, segítenie kell. Lakást, iskolát építettek, háztáji földhöz juttatták a pedagógusokat, segítséget adtak személyi ügyeik intézésében- Lassan egymásra találtak a falu és pedagógusai. Egyre csökkent az áthelyezési kérelmek száma, egyre többen telepedték le, s ma már ott tartunk, hogy a hat járásban és a három városban, ahol közel 1900 pedagógus tanít, még a tíz százalékot sem érte él a kérvények száma. A hevesi járásban például az elmúlt évben benyújtott 52 kérvénnyel szemben, most 37 pedagógus akart megmozdulni, ami a járás létszámának 8,2 százaléka. 16 indokolt kérelem meghallgatásra talált, a többiek személyesen egyeztették a művelődésügyi osztály dolgozói és a kérelmezők az iskolai, s a saját érdekeket. Mondhatni, véletlenül emeltem ki éppen a hevesi járást, mert mindenütt az a tapasztalat, hogy a most következő iskolaév megkezdése előtt lé1 nyegesen kevesebb kérvény érkezett, s minden járásban 8— 10 községet lehetne felsorolni, ahonnan egyáltalán nem kértek nevelők áthelyezést. A kérelmek mintegy 70 százalékát találták a művelődésügyi osztályok indokoltnak, azokat teljesítették is. A nem teljesítettek csaknem száz százaléka mondvacsinált indokkal került az ügyintézők kezébe, így érthető és helyes azok visszautasítása. A pedagógusok a megelégedettség hangján nyilatkoztak az áthelyezések végrehajtásáról. Ennek alapvető tényezője az volt, hogy a járási művelődésügyi osztályok az elmúlt iskolaévben szélesebb jogkört, nagyobb hatásfokot kaptak. Ok természetesen sokkal jobban ismerik a hozzájuk tartozó községek nevelőinek egyéni problémáit, az iskola tényleges szükségletét, mint az irányító, a falvakba kevesebbszer eljutó megyei művelődésügyi osztály. A decentralizálás e téren is bevált, s megnyugtatja a pedagógusokat a velük való közvetlen törődés. A másik oka ennek a rövi- debb lélegzetű mozgásnak az, hogy egyre több igazgató találta meg azt a hangot, amivel megteremtette a nevelők egységét, amivel ki tudta alakítani a jó kollektívát, s ezzel megalapozta a nyugodt légkörű, szabadon kibontakozó, alkotó munkát. Feltétlen hozzájárult a tantestületek stabilizálódásához az is, hogy egyre szépülnek a külvárosi, falusi iskolák, a szülői munkaközösség egyre komolyabb segítséget ad a nevelőknek, mert mindjobban megérti, hogy mit akar az iskola, mihez vár támogatást Személy szerint ismerik és ragaszkodnak egy-egy pedagógushoz, s az ellentét is egyre kevesebb nevelőtestület és községi vezetőség között. Ide sorolhatjuk azt a pozitív tényt is, hogy az áthelyezéseknél figyelembe vették a pedagógusok szociális körülményeit, igyekeztek úgy lebonyolítani az áthelyezéseket, hogy a lakás, a család együtt legyen. Általános tapasztalat, hogy ahol lakás van, onnan nem is érkezett áthelyezési kérelem, ott a pedagógusok egzisztenciát teremtettek maguknak, megszokták és megszerették a falut. Éppen ezért szükséges, hogy a községi tanács ne várjon a különböző beruházási keretekre, hanem, amint lehet, tegye meg saját erőből, segítsen lakást találni a nevelőknek, ha kell, áldozzon azért, hogy ne csak a község vezetői, az orvos, az agronómus éljen nyugodt körülmények között, hanem a pedagógus is. Mert mondjuk ki úgy, ahogy van — könnyű a nyugodt családi otthonból hivatalba járó községi vezetőknek megállapítani: „a kijáró nevelők nem végeznek társadalmi munkát,... hogy a faluból elkérik magukat” és így tovább. Való igaz, egyetlen községfejlesztésből megoldott létesítményre sem lehet azt mondani, hogy az fölösleges lett volna. De az is igaz, hogy itt az ideje annak, hogy a pedagógusok letelepedhessenek a községekben. Az érem másik oldalán azonban ott a pedagógus, akinek jó akaratára, tiszta szándékára is szükség van. Valóban furcsa az a tény, hogy az állam biztosította számukra a legszélesebb körű, a legminimálisabb hozzájárulással megvalósítható lakásépítési akciót, ám a legtöbben, ahelyett, hogy igénybe vennék ezt — mert megtehetnék! — az állam nyújtotta palotára várnak, vagy évekig revolverezésnek tartogatják a „városi lakást”, ami az esetek 90 százalékában bérlemény és nem saját. Sok érdekes problémát felvetett az áthelyezés, de ezek már másként gyűrűznek, mert egyre inkább Közeledünk a megállapodottság felé, amikor letelepült pedagógusok, a falut jól ismerő nevelők tanítanak minden községben, s az áthelyezések csupán néhány emberre vonatkoznak majd. Megszűnik a „népvándorlás”, hogy helyet adjon a komoly, egy helyen töltött évek tapasztalatain nyugvó, oktató-nevelő munkának. €s. Adám Éva •552. AUGUSZTUS 29. ERNESZT SZERDA: 100 *éwel ezelőtt, 1862. augusztus 29-én született MAURICE ■AETERLINCK, francia nyelvű clga író és költő. Drámái a me- jvilágban kalandozó, a végzetes orsnak kiszolgáltatott emberek ■orsát ábrázolják (Kék madár, A akok, Pelléas és Méiisande — ez többit Debussy zenésítette meg). Lírája homályos, tudat alatti érzéseket kíván ábrázolni, versei A'kadensen szimbolista jellegűek, filozófiai írásai miszticizmussal Hitettek (Szegények kincse, A halál, A tér élete). Értékesek a mély természeti ismeretről tanúskodó tanulmányai (Méhek élete, A termeszek élete). 1911-ben Nó- bel-díjjal tüntették ki. Maurice Maeterlinck 75 évvel ezelőtt, 1887. augusztus 29-én halt meg JULES LA- FARGUE, a francia és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, az I. Internacionálé részvevője. Különösen fontos a kommün utáni emigrációban végzett tevékenysége, Jules Gues- de-del együtt a Francia Munkáspárt megalapítója lett. Részt vett a II. Internacionálé megalapításában, munkái a tudományos élet számos ágában a marxizmus elméletét fejlesztették. Megjegyezzük, hogy Lafargue néhány fontos kérdésben (munkás-paraszt szövetség, a proletárállam funkciói) a nem marxista áramlatoknak engedve hibákat követett el. Különösen értékesek azonban a harcos ateizmus szellemében írt vallási és erkölcsi kérdésekkel foglalkozó munkái. FILM - FILM - FILM -FILM-FILM Halál a Cukor-szigeten Egy déltengeri szigeten, trópusi környezetben játszódik ez a színes, szélesvásznú csehszlovák film, egy külföldre szakadt asszony és egy orvos drámai találkozása. A filmet az egri Kertmozi mutatja be augusztus 30-tól szeptember 2-ig. iü m m ... és most nézzük e kétszázezer lakosú nagy város új arcát. A patinás épületekkel megtömött belváros körül új, modern negyedek épültek, sokemeletes lakóházakkal, korszerű üzletekkel, játszóterekkel. íme, néhány kép élményeim tárházából, amelyek a város új arcát mutatják be. Ahogyan a szakemberek mondják, csúszózsaluzással épült ez a tizenegy emeletes toronyház. És nem évekig ?= naponta egy-egy emelettel magasodott Nem tévedés, kedves olvasó, ez a felvétel nem a múltat, a jelent mutatja. A Kolozsvár környéki sziki lányok és legények ma is díszes népviseletben járják a város utcáit. Wh-+Az új lakónegyed kilencemeletes épületcsoportjának egyik részletét mutatja ez a felvétel. Az emeleteken összkomfortos lakások, a földszinten csillogó üzletek, az épületcsoport középpontjában pedig ezer férőhelyes szélesvásznú filmszínház várja a közönséget. Márkusz László Következik-: A Balkán Párizsa. Az elmúlt esztendőben építették ezt a modern színházépületet. Itt tartja előadásait a kolozsvári Állami Magyar Színház és az Állami Magyar Opera. 2. DC&Lfrzumr új area __ •s iiyixijii
