Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-03 / 180. szám
4 NCPÜJS AO 1962. augusztus 3., péntek Kovács Mihály és az egri képtár A művész halálának 70. évfordulójára Mi a csók ? Erre a kérdésre eddig rendszerint csak érzelmés hasonlatokkal válaszoltak. Az amerikai Rand Wolf nem elégedett meg ennyivel és beható tanulmányozás után nyilvánosságra hozta a csók matematikai egyenletét, amely a következő: 1+1—(r+r)=e. Ez azt jelenti, hogy a két fél részéről megnyilvánuló impulzusok összege, mínusz a két fél részéről megnyilvánuló ellenállás összege egyenlő a csókkal. Wolf ezt az érthetőbb magyarázatot is hozzáfűzi: a csóktól annyit kaphatunk, amennyit magunk beleadunk. — BÁTRAN SZÁMÍTANAK a fiatalokra a bükkszéki VII. Kongresszus Termelőszövetkezetben, s az eredmény meg is látszik. A közös gazdaság erejének megfeszítésével kijut a hullámvölgyből, s az eddigi munka alapján az év végén kifizetheti egy munkaegységre a tervezett 34 forintot. ★ — HEVES MEGYE kisipari szövetkezetei 222,4 százalékra teljesítették a fényezett és dörzsölt bútor termelési tervet. A lakosság és a kereskedelem igényeinek megfelelően több mint kétmillió forint értékű bútort gyártottak. A kárpitozott és festett bútorral együtt összesen hétmillió 102 ezer forint értékű bútort állítottak elő az első félév alatt a kisipari szövetkezetek. — ÉRDEKES TERVVEL foglalkozik a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1963 nyarán új camping-tábort akar nyitni, méghozzá a mind több kiránduló által keresett síkfőkúti tó körül. A tábor lakóinak ellátását a turistaház: biztosítaná. ★ — AZ EGRI Városi Tanács Végrehajtó bizottsága vb-ülé- sén elfogadta a közgazdasági technikum példás gazdálkodásáról szóló beterjesztésben foglalt dicséretet, s ezért elismerését fejezte ki elsősorban az intézmény igazgatója, dr. Cser- nik József, másrészt a gondnok, Bóta Sándorné lelkiismeretes munkájáért. ★ — SZOMBATON ESTE a gyöngyöshalászi művelődési házban a hat hete működő tánciskola utolsó rendezvényére kerül sor: vizsgabálon búcsúzik 50 fiatal a közösen eltöltött estéktől. A vizsgabál hangulatát bálkirálynő választásával, tombolával kívánja emelni a rendezőség. A 19- század ötvenes-hat- vanas éveiben nem volt még egy olyan népszerű művészünk, mint Kovács Mihály. Ez a híres festő 1818-ban, az akkor Heves megyéhez tartozó Abádszalókom szegény jobbágycsaládból született. 1892. augusztus 3-án Budapesten hunyt el. Hamavit 1930 óta egri föld takarja. Pesten, Bécsben, Rómában tanult. 1848-ban tért haza. Eleinte Egerben dolgozott. Később Pestre költözött. Itt lett Barabás Miklóssal együtt a honi parlagon fejlődésnek induló magyar festőművészet egyik elismert úttörője. Igen sok arc- és oltárképet alkotott. Idegeneknek remekeit is másolgatta. Ezekből pénzelt. Ezekből telt külföldi tanulmányútjaira. Nagyon kedvelte a táj- és életképek, később az eseményes ábrázolások, különösen a magyar történelmi képek festését. Életművének mintegy harmada, közel 140 alkotás, napjainkban az Egri Dobó István Múzeum tulajdona, amelyek a felszabadulás előtt az egri Líceum szépművészeti gyűjteményében voltak, onnan kerültek át mostani helyükre, állami kezelésbe. A képek 128 darabját, mint a művész hagyatékát, özvegye 1892-ben ajándékozta férje szeretett városának, Egernek. M úzeumunk, érdemé sze"-*• rint, nagyra becsüli Kovács Mihályt. Ä várban ezért állította ki az egri képtár 5— 7. számú termeiben a művésznek változatos tárgyköröket felölelő, mesteri kidolgozású, elismerést méltán kiváltó 26 legszebb festményét. Az életképek a 7. teremben úgy tűnnek fel, mint valami pompás népviseleti gyűjtemény értékei. Frissek, színesek, regényes hátterűek. 1842 —43-ban készültek olasz népi alakokról. Tájképei az 5. és 6. teremben egy kivételével az 1843— 45. évek olasz emlékei. Rajzuk bámulatos, valóságábrázolásuk magas szintű. Különösen szép és beszédes az 1873-ban készült Subiacoi lépcső. A 7. terem vízfestésű olasz tájai színes és eleven alkotások. Kér esh ed elmünk felkészült az őszi nemzetközi vásárokra Kovács Mihály- korának sokat magasztalt, igen jól fizetett arcképfestője volt. E nemű munkáinak száma a 200-at is meghaladja. Arcképei élet- hűek, megnyerőek, olykor hí- zelgőek, de tartós kivitelű becsületes munkák. Eleinte csak a felismerhetőségre törekedett. Később mestere lett a lelkiséget is tükröző mélységesen művészi emberábrázolásnak. Meglátszik ez önmagának és feleségének gondosan és őszintén megfestett arcképein az 5. teremben. Széchenyi Istvánnak egész alakos képmása a 6. teremben Amerling osztrák festő eredetijének ügyes másolata. |Vl ívészünk két magyar történeti festménye is az 5. teremben nyert elhelyezést. Az egyik: Az egyházi átok kihirdetése Dózsa Györgyre, 1876-ban készült. Kitűnő a tömegelosztása, az alakok magyaros jellemzése, az elnyomók és elnyomottak halálos ellentétének, valamint Dózsa György kemény elszántságának érzékeltetése. A második: Tinódi Lantos Sebestyénnek kissé színpadias beállítottságú eszményi arcképe, 1880-ból. 26 kiállított festmény a 450- ből. Érdemes megnézni, lélek- üdítés bennük gyönyörködni. Godó Ferencné 1962. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK: HERMINA 55 évvel ezelőtt, 1907. augusztus 3-an halt meg NICOLAE GRIGO- RESCU, a román nemzeti festészet egyik legnagyobb mestere. Természetábrázolási módszerét a franciaországi Barbizon melletti festőiskolától vette át, legnagyobb Sikereit, a paraszti életet nagy emberismerettel ábrázoló képeivel (Az ökrösszekér, Körtánc a falu végén) és e tárgykörű portréival (Parasztasszony, Gazdatiszt) aratta. 170 évvel ezelőtt, 1792-ben e napon halt meg RICHARD ARKWRIGHT angol mechanikus, áz automata vezérlésű orsós fonógép (1768) feltalálója, amelyet 1771-től vízikerék meghajtással látott el. A mások ötletén alapuló fonógépe az első lépések egyike volt a termelést gépesítő, ún. ..ipari forradalomnak'’. Arkwrightnek ezenkívül számos más szabadalma volt, amelyet a fonó- és szövőiparban a mai napig is felhasználnak. 105 évvel ezelőtt, 1857-ben e napon halt meg EUGENE SUE francia író, ,a tengerészregények, majd a később igen népszerűvé vált, napilapok, ún. tárcaregény-müfajának megteremtője (1829). Fő művében (Párizs titkai — 1842) romantikus humanitással a főváros uralkodó osztályának és alvilágának életét festi. Sue terjedelmes írásaival (114 kötet) „olvasói félelemmel vegyes kíváncsiságára kíván hatni”. (Marx). 45 évvel ezelőtt, 1917-ben e napon halt meg EDUARD BUCHNER német kémikus. Főleg a cukor erjedési folyamatát kutatta és az erjedési kémia terén végzett munkájáért 1907-ben Nóbel-dijjal tüntették ki. A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság 1940-ben ezen a napon alakult meg Vilnius (Vilna) fővárossal. A Niger Köztársaság Nyugat-Afrika középső részén, a Niger folyótól a Tibeszti-hegységig terjedő részen, a volt Francia Nyugat-Afrika gyarmatból 1960-ban ezen a napon alakult meg Niamey fővárossal. Nicolae Grigorescu A Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében az idén 23 nemzetközi vásáron és 2 na- gyobbsziabású kiállításon kollektíván jelentkezik külkereskedelmünk. Ezenkívül az egyes exportáló cégek is számos gyártmánybemutatót rendeznek külföldön. Az év első felében' sikeresen vettünk részt 12 nemzetközi találkozón. Az eddig megrendezett idei kiállításokon mintegy kétmillió külföldi érdeklődő és szakértő tekintette meg kiállításainkat. Számos új kereskedelmi kapcsolat jött létre a meglevők pedig gyümölcsözőbbekké váltak. 1962 második felében 11 nemzetközi vásáron veszünk részt n'agyobbszabású kiállítással Ghana fővárosában, Accrában pedig külön magyar árubemutató nyílik. (MTI) AHOL KÉSIK AZ ARATÁS Jf I f .....ff (i jlVlúJ 4P — Muszáj bekenni, mert már nagyon pereg. (Fülöp György rajza) ClffignympoTc Zalka Miklós: AKNAMEZŐ Második kötet Hazánk történelmének egyik legtragikusabb korszaka, az 1956-os év eseményed' még frissen élitek emlékezetünkben, amikor napvilágot látott Zalka Miklós Aknamező című regényének első kötete. A könyv osztatlan sikert aratott. Mi volt a siker titka? A szívszorítóan szép, az érzelmeket mélyen megrendítő mese magában véve aligha: Az aknaszedés közben megsérült határőrtizedes elveszti szeme- világát. Szerelmese, a határmenti falu tanítónője, szerencsétlenségében sem hagyja el. önfeláldozóin követi a budapesti katonakórházba, hogy ápolja és vigasztalja kedvesét. Majd október 23-án házasíságot kötnek az állhatatos szerelem örökre szóló megpecsételése- képpen. A második kötetben a korábban megismert szereplőkkel, a néphadsereg és a rendőrség magas) beosztású vezetőivel találkozunk s megtudjuk, hogyan állnak helyt a drámai sorsforduló döntő óráiban? Ekkor már nincs „magas vezetés”, amely szájbarágja a tennivalót. „Magadra maradtál, most mutasd meg igazán kivagy1” — korszaka jött1 el. Hol vannak a kommunisták, hova lettek az igazi hazafiak? Menekülni vagy mindent újra előírói kezdeni, hogy a becsületes emberek bizalmát újra visszaszerezzék — számukra ez a két út maradt. A néhány napja még zavartan töprengő, a természetes életösztöntől űzve, a menekülés útját kereső Garák és Marótok az utóbbit válasszák. Hősies elszántsággal párosuló próbálkozásuk, hogy fegyveres csoportokat szervezzenek az ellenforradalom letörésére, egy évtized drága vívmányainak megvédésére, ez akkor még teljesen reménytelennek tűnő vállalkozás. Csak a szovjet csapatok testvéri segítsége az az erő, amely a fasiszta áradat megfékezésére képes. » Az 1956-os ellenforradalom történetének ezt a legdrámaibb időszakát öleli fel a regény második kötete. D. J. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagyváros örömei EGRI BRODY A gyűlölet áldozata EGRI KERTMOZI Az őserdő urai GYÖNGYÖSI PUSKIN Kísértetkastély Spessartban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Alvajáró Bonifác HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy érettségi HATVANI KOSSUTH Apát keresünk , HEVES Vigyázz, nagymama! FÜZESABONY Iskolatársak voltunk IRTA ÓNÓDVARI MIKLÖS Korner megenyhülten mosolygott és Roséhoz fordult: — Most már érti? — Oh, hogyne! — Nos, ebből a célból barátunknak meg kell tanulnia többek között táncolni. Ehhez a maga segítségét kérjük: Rose, adjon táncleckéket Szabó úrnak! — Boldogan, de ez magas követelmény és számomra túlságosan megtisztelő feladat. — Sose szerénykedjék! Magánál nincs jobb táncos egész Németországban ... — Ne túlozzon, ezredes! — Inkább lefaragtam a valóságból ... — S mikor kell elkezdenünk ezt a munkát? — Ma este. — Már ma? — Igen. Mindjárt vacsora után. A hidegsülit után több üveg tájnál bort fogyasztottak, jót kedvük lett tőle. Kömer kiment egy percre, ők ott maradtak hármasban. Gyarmathy az üveget nyakalta, el volt már ázva alaposan. Az orvos a lányt nézte. Valahogy megérezte, hogy ez a lány többet tud róla, ismerheti titkait, kapcsolatait. Valami bánatos együttérzési-félét vélt kiolvasni ebből a tekintetből, s mieg- rezzent: az asztal alatt összeért a kezük. Mi volt ez? Rose nem kapta vissza a kezét. Ujjaik gyorsain összefonódtak, mintha összeesküdnének valami erős szövetségre, védelemre, aztán ijedten rebbentek szét, mert magukon érezték a belépő ezredes tekintetét. — Nos', múlik az Idő: talán el is kezdhetnénk a tánelec- két... Rose és Horváth az emeleti társalgóba indultak, Kömer és Gyarmathy továbbra is az ebédlőben maradtak. Kömer mosolyogva tekintett utánuk. Bizonyos volt benne, hogy Rosen ak is használt a figyelmeztetés és ezúttal jól alakítja majd szerepét... Az orvosnak azonban nem sok kedve volt most a táncleckéhez. Kifárasztotta a délutáni tréning, vacsora után elüldögélt volna odalent a hallban, Rose észrevette ezt és a liftben azt tanácsolta: — A társalgó ugyan kényelmesebb, de menjünk mégis az én szobámba. Táncolhatunk a rádióra és legalább nem leskelődnek utánunk... Horváth örömmel fogadta a javaslatot, hiszen egész vacsora alatt azon töprengett, hogyan szabadulhatnának meg Kömertől? — Nagyon jó gondolat! A lány szobája a második emeleten volt. Horváth annak ellenére, hogy hónapok óta tartózkodott a villában, még nem járt ebben a lakosztályban. Rose kulcsra zárta az ajtót, aztán nevetve a szoba közepére perdült. — Most megfogtalak! — Hogy érted? — Bezárkóztunk. — Eszerint rab vagyok? Rose egy fotelba ült — Ahogy mondod! Az én rabom és az én vendégem. Mit szólsz hozzá? — Nem rossz rabság! Bárcsak örökké tartana... — Udvarolsz? — Őszinte vagyok. — Tényleg olyan jó itt? — Hiszen még be sem léptem ... — Hát akkor... kerülj beljebb ... Erezd magad jól egy másik vendégtársad szobájában. Horváth egy pillanatra zavarba jött. Rose viselkedése meglepte, feltűnően hasonlított Helga kötekedésére. Hát mind ilyenek, mind egyformák ezek? Még a fotelban is úgy ült, kihívóan, magát kelletve, mint Helga... máskor is elábrán- dozott már azon, hogy mi tetszik neki rajta? Olykor a tükör elé állt, vizsgálgatta szemét, arcát, orrát, száját, haját, amelyben ősz szálak csillogtak és szomorúan állapította meg: bizony, a fiatalság már elmúlt felette... Dehát akkor miért akaszkodnak any- nyira a nyakába? A pénzére vadásznak? Baleknak nézik, aki hazatér majd a feladat elvégzése után, felveszi a pénzt és körülafeasztgatja őket — Nem, nem! — tiltakozott arannyal, gyémánttal, ezüsttel? Horváth. — Jobb lesz itt. — Tölts egy pohár pálinkát! Majdnem azt mondta: — Szakasztott úgy kezded, mint Helga... Eleget tett a kérésnek. Ro- sehoz gurította a kis asztalkát, egyelőre a poharak között válogatott. Végül egy finom- vonalú metszett serlegnél állapodott meg. — Nagyobbat nem találsz? Ma este jókedvem van. Igyunk üvegből. A magyarok szeretik a konyakot? — En igen. — Fogj hát egy üveget te is! Csillogott a szemük. Az ital hatása jókedvre derítette mindkettőjüket. Közrejátszott ebben a vacsorához fogyasztott bor is. Rose bekapcsolta a rádiót. — Keress zenét, amíg átöl- ' tözöm. Es ne leskelődj ... (Folytatjuk.) Ilyenkor felnevetett. — Ha tudnátok, hogy most is egy arany nyaklánc van a zsebemben... — Ülj le végre! — mondta Rose —, vagy nem tetszik itt? Menjünk a társalgóba?
