Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

1962. augusztus 3., péntek

NÉPÜJSAG

5

A fiúk visszajönnek

Három évvel ezelőtt, ami- :or Boldogon megalakult a ermelőszövetkezet és szövet- szetté szervezték a falut, a iatalság „elpárolgott” hazul- ól és szerencsét próbálni tolultak a szélrózsa minden irányába. Volt, aki Budapesten kötött ki, volt, aki vidéki városban, de egy volt a lényeg: el, elmenni hazulról, szabadulni a tsz-től, ahol dolgozni lehet,, de „megélni nem”.

■ így festett a kép Boldogon három esztendeje. A legények búcsút mondtak a falunak, többen a lányok közül is.

Emlegetem az elnöknek ezeket az időket, mire Ő így summázza a választ:

— Ez az ügy nem probléma minálunk többé. Két külön lánybrigádunk van, s legalább hatvan fiatal tért már haza Boldogra. Ha terveink sikerülnek, akkor jövőre „együtt lesz a család”. A fiatalok nálunk 20 forint munkaegység-előleget kapnak havonta, aztán ha férjhez mennek, vagy nősülnek, nászajándékot is a szövetkezettől. Ezer forint készpénz, hatszáz forintos utalvány. Ennyi a nászajándék. Ha tisztességesen dolgozik a legény, megfogja a dolog végét, ezemégyszázat itthon is megkereshet havonta a háztáji mellett. Most már itt tartunk. Mi nem hívunk senkit, senkinek sem könyörgünk, jönnek ők maguktól is, csak most már éppen a jelszó változott: A tsz-ben lehet dolgozni, „de lehet megélni is”, ha valaki szorgalmas és iparkodó. A lusták — nem sok akad ilyen —, azok mindig siránkoznak, mindig éhen akarnak halni”.

Az elnökkel a tarlón, a keresztek között beszélgetünk. Alig néhány perce érkezett haza Hatvanból. Alighogy leugrott a Pannóniáról, máris körülfogják az asszonyok. Csaknem mindenkinek akadt beszélni-, mondanivalója, az az elnök türelmesen hallgatja szavaikat, és senkinek se mondja: most nem érek rá, most sietek. Három óra után, amikor újra kettesben maradunk, aztán elszólja magát:

— Még ma nem sikerült ebédelni. Es ezután újra rajtam a sor, hogy csodálkozzam. A termelőszövetkezet irodájában éhesen oly nyugalommal beszélget még egy félórát, mintha éppen most kelt volna fel a terített asztal mellől. Ss ekkor kezdtem érteni, hogy a boldogiak miért tisztelik, szeretik az elnöküket. Valaki a kocsisok közül meg is fogalmazta kereken, pontosan véleményét:

— Bánni tud az emberekkel.

A fiatalok, a legények is elmondják, hogy most már megtalálják számításukat a szövetkezetben. Egyre több a gép és a vezetőség szinte évről évre tízesével, húszasával küldi a tsz fiataljait traktorosiskolára, gépkezelői tanfolyamra.

— Nagyon szeretem a gépet — meséli egy napbarnított boldogi legény, és traktoráról hosszú történetbe kezd.

— Már gyerekkorom óta szeretem a gépet. Mindig traktoros szerettem volna lenni és néhány éve még elérhetetlen vágynak látszott, hogy ott üljek a volán mellett. Most aztán sikerült. Én is azt mondom, amit az egyik öreg traktorostól hallottam: Nincs rossz traktor, csak rossz traktoros. Mert, tetszik tudni, a géppel együtt kell érezni. Az is olyan, mint a ló, csak akkor szereti gazdáját, akkor hűséges, ha ő is jó hozzá, gondját viseli.

öröm hallgatni a legény szavait, akinek orra alatt még alig-alig serken a bajusz és máris okos, bölcs dolgokat beszél.

A fiatalok, a fiúk is, a lányok is a Zója-brigádban ismerik a szövetkezet terveit, elképzeléseit. Tudják valameny- nyien, hogy a boldogi termelőszövetkezet áruértékesítési terve az idén meghaladja a hatmilliót. Azt is tudják, hogy szorítani kell a dolgot, hogy behozzák a paprika miatt adódó kiesést. A bizalom és az erős elhatározás azonban megvan bennük: ha elemi csapás nem jön, akkor meglesz a tervezett munakegység, teljesítik az áruértékesítési tervet is.

Igen. Hosszú volt az út idáig, amíg ennyire eljutottak Boldogon. Kevéssel kezdtek és most három év után milliókban számolnak s hatmilliónál több árut értékesítenek egyetlen év alatt.

Nem állnak rosszul a boldogiak, de senki se mondja, hogy most már fenékig tejföl. Van gond, baj is éppen elég, de az emberek már szót értenek egymással. Becsülik a vezetőket, a vezetők pedig valóban gazdának tekintenek minden tagot. És hogy ez mennyire így van, arra a legjobb biizonyíték, hogy hosszabb, rövidebb távoliét után visszajönnek a fiatalok és nem rimánkodásra, de maguktól állnak a tagság elé: Üjra itthon vagyok. Ügy érzem, itt a helyem a magam falujában. Dolgozzunk együtt, építsünk erős, gazdag szövetkezetei, ahol öreg és fiatal egyaránt jól érzi magát. És az'út, amelyen most a boldogiak járnak, már errefelé vezet.

Szalay István

A kiváló eredmények elérésére a II. félévben is megvan a lehetőség;

Termelési tanácskozás a Xll-es aknánál

AZ UTÓBBI HETEKBEN

minden üzemnél és vállalatnál számot vetettek az első féléves munkával. A vezetők beszámoltak a sikerekről, és sikertelenségekről. A dolgozók pedig hozzászólásaikban boncolgatták az eredmények, a hibák okait, de egyben a második félév termelési feladatainak a megoldásához is segítséget adtak.

A hozzászólók népes tábora bizonyítja, hogy az üzem dolgozói szemmel kísérik a vezetők munkáját, az általános üzemmenetét. Ilyen helyen — mint ahogy a gyöngyösi XII- es aknának a példája is bizonyítja — a tervmutatók az üzem kollektívájának lelkiismeretes munkáját dicsérik, Igaz, itt a büszkeség is hajtóerőt biztosít a termeléshez, mert az élüzem címet semmiképpen sem akarják másnak átengedni. Az első félév mutatói szerint igyekeznie kell annak a bányaüzemnek, amelyik el akarja hódítani a bejárat fölött ékeskedő csillagot.

De nézzünk röviden néhány Számadatot az első félév eredményeiből.

TERMELÉSI TERVÉT 100.1

százalékra teljesítette a XII- es akna. És a kötött mennyiségi termelést tekintve ez a szám jónak mondható. Ide kapcsolhatnánk a minőség 100,2 százalékos alakulását, amely annál örvendetesebb, mivel a kalória érték döntően befolyásolja a gazdaságosságot. A bányafa felhasználásánál mutatkozik túllépés. Ez kétféle okból is rontja az első félév eredményeit. Elsősorban mert a bányafa drága importanyag. másé»*- mert ebből viszonylatban karítást váll is igaz azon'

pedig, oól éves s megta- zem. Az :y a túllépés a második félév folyamán még behozható, ha a harmadik pajzsfront idejében megindul.

Hogy milyen tényezőkből alakultak ki az eredmények? Nehéz lenne élesen körülhatárolni ezt a kérdést. Mindenesetre a kilenc brigád versenye mind a frontfejtéseken, mind az elővájásokon, döntő befolyást gyakorolt a tervszámok alakulására. A frontfejtések közül a pajzsfrontok, az elővájások közül pedig Kran- cziczki Imre F—4-es brigádja ért el kiváló termelési eredményt.

Itt azonban meg kell említeni, az eredmények még jobbak lehetnének, ha a műszaki dolgozók bekapcsolódnának kellő mértékben a szocialista munkaversenybe, illetve patronálnák az egyes brigádokat. A sikerek második okaként említhetnénk a műszaki színvonal, illetve a vezetés minőségi javulását.

RENDSZERESEBBÉ VÁLT

a vezetők irányító munkája, nem tapasztalható kapkodás, és az egyes feladatokat időben és gazdaságosan végzik el. Végezetül pedig az első félév sikereinek ismertetését méltóképpen befejezve, azt is meg kell mondanunk, hogy a féléves szintien vállalt 450 000 forint megtakarítással szemben 1 156 000 forintos költségmegtakarítást értek él. A megtakarítás és a részlettényezők alkotják az üzem önköltséget, amely ilyen körülménye között szintén kedvezően alakult* 97,1 százalékra.

A MÁSODIK FÉLÉV feladatait a XII-es aknánál egy mondatban tudnán összefoglalni: a termelési arányok gazdaságos kialakítása, kötött termelési terven belül. Csökkenteni a termelési költségtényezőket. A létszámgazdálkodással el kell

érni, hogy a KStra levő tervidőszakban a létszám mindtg az előírt alatt maradjon. A kiadott normákat, szakmányokat állandóan figyelemmel kell kísérni és a termelésből kieső időket folyamatosan csökkenteni. Jelentős megtakarítást eredményezhet, ha a szereléseket és karbantartásokat nem vasárnapi túlórában, hanem a rendes termelési idő alatt végeznék el. Ha pedig szükségessé válik túlóra felhasználása, akkor meg kell követelni a munkaidő teljes kihasználását, amellyel a vasárnapi túlóráknál a XII-es akna fennállása óta probléma volt. A munkaátvételek terén is rendet kell teremteni. Az aknászok időben vegyék át az elvégzett munkát a csapatoknál, és a frontfpi tjódplrpm

A MUNKAVÉDELEM terén is komoly feladatok hárulnak a műszaki vezetőkre a második félév folyamán. Annál is inkább, mivel az üzem állapota és a minden tekintetben modem biztonsági berendezések a baleseti statisztika javítását célozzák. Ennek ellenére el kell mondanunk, hogy az első félévben a sérülések száma 48 volt, míg a múlt év ugyanezen időszakában „csupán” 43- ról beszélhettünk. Mivel a sérülések arányszámának ilyen irányú alakulása nem vezethető vissza a bánya állapotára, ennek csökkentése érdekében már nem műszaki intézkedésekre van szükség, hanem va- lamenyi dolgozó összefogására.

Az első félév sikerei mellett maradtak bőven tennivalók a második félévre is. S ezek elvégzése továbbra is lelkiismeretes munkát és gondosságot kíván. Reméljük, hogy a XII- es akna dolgozói ebben a tervidőszakban is kiváló eredményeket érnek el. Laczlk János

Komplex-brigád — Kulturális élet — Ifjúsági őrjárat

Egy gyöngyösi ifibrigád munkájáról

Az építők elvonultával csak pár óráig maradt üres, csendes a ház. Rövid idő múlva bútorok tologatásátél, gyerekek zsivajától visszhangzottak a szobák: megtörtént a birtokbavétel. A konyhákban háziasszonyok szorgoskodnak, az erkélyeken színes virágok, hajlon- ganak a hús levegőt hozó nyári szélben, rádiók hangja szűrődik ki az ablakokon.

A lakók már megszokták új lakásukat, elégedettek az építők munkájával. Hálával gondolnak az ismeretlen munkásokra. Kik ezek? Az Építőipari Vállalat KISZ komplexbrigádjának tagjai. 70 fiatal vé. gezte itt az építést az. alaplerakástól egészen a szobák kifestéséig. És hogy nem akármilyen munkát végeztek, azt igazolja a lakók véleménye.

A fiatalok most sem pihennek, az üzletházak építésén dolgoznak. Munkájuk nyomán gyorsan nőnek a falak, a daruk már tekintélyes magasságba emelik a habarccsal telt tartályokat, a különböző épületanyagokat.

Ifjú Lóczi Bélával lent álltunk az épület tövében, a beépítésre váró téglahegyek között. A vállalat KISZ-títkára elismeréssel beszél a fiatalok munkájáról:

— A Hajdú György által vezetett komplex-brigád, vagy ahogyan ők maguk nevezik

a „mindent építő brigád"

pár hónap alatt a legjobban dolgozók egyike lett. Náluk nemcsak terv a gyors és jó építés, ezt meg is valósították. Munkafegyelmi hiányosságok csak a kezdeti időszakban adódtak, de a brigádon belül egymás nevelésével elérték, hogy ma már náluk legmagasabb a termelékenység. A daru megállt, „megpihennek”

a malteros kanalak, lejönnek az állványokról a fiatalok: ebédidő van. A brigád tagjai körénk csoportosulnak. Kérdések nélkül is lelkesen beszélnek eredményeikről.

— Reméljük, rövid időn belül teljesül régi vágyunk — mondja Hajdú György brigádvezető. — A szocialista brigád címért harcolunk, munkánk értékelésére rövidesen sor kerül. Kezdetben voltak problémáink a brigád egyes tagjaival. Hosszú hónapok eredménye ez, hogy így ö&szekovácso- lódott, egy

nagy családdá vált a brigád

nemcsak a mindennapos munkában, hanem a megánéletben is.

Bártfai Sándor kapcsolódik a beszélgetésbe:

— Gyakran járunk közösen moziba. Mivel többen itt lakunk a 80-as lakótelepen levő brigádszálláson, a televízió műsorát is együtt nézzük meg,

ismeretterjesztő előadásokat, szervezünk.

A fiatalok elmondották, hogy életük jelentős változáson merat keresztül az elmúlt hetekben. Tánccsoportot alakítottak Balogh Béláné vezetésével, újjászervezték színjátszó csoportjukat. Az építők napján volt a táncosok első, sikeres fellépése.

Nemcsak saját brigádjuk teljesítményével törődnek:,

az egész vállalat jobb, gazdaságosabb munkájával is. Ifjúsági őrjáratokat szerveztek, s a hét végén, a napi munkaidő letelte után háromtagú csoportokban járják végig a munkahelyeket. Az észlelt hibákra azonnal felhívják az építés- vezetők figyelmét.

— Az elmúlt napokban történt — emlékezik vissza Bodor

Tegnapelőtt ismét kedves vendégek érkeztek Gyöngyösre, majd innen továbbutazva a Mátrába. Szovjet fiatalok, moszkvai egyetemisták, kijevi meteorológusok, harkovi mezőgazdászok látogattak el többek között városunkba.

A vendégek a délutáni órákban autóbusszal, körutazást tettek a Mátrában is, hogy amennyire a rövid idő megengedte, megismerkedjenek hazánk e festői szépségű vidékével. Megcsodálták

Biztosítás

„A termelőszövetkezeti tagok az évi 250 forint biztosítási díj befizetése esetén ingyenes belföldi, esetleg külföldi üdülésben is részesülhetnek” — olvashatjuk az Állami Biztosító szabályzatában.

A város négy termelőszövetkezetének összesen több mint 1500 biztosított tagja

Sándor —, a téglát szállító teherautó vezetője, a kényelmesebb megoldást választotta, s a darutól csaknem 100 méterre rakta le a téglát. Ez lassította a munkát. Figyelmeztettük az építésvezetőt, s ő azonnal intézkedett is.

A csendet megtörő kolömp hangja a délutáni munka megkezdését jelenti.. Az állványok újra benépesülnek, ketten maradtunk ismét Lóczi Bélával. A KISZ-titkár a jövő lehetőségeiről beszélt:

— Az Egri úton fiataljaink befejezték a klubszoba építését. Esténként itt találkoznak majd a kultúrcsoportok tagjai. Televízióval, rádióval is felszereljük ezt a szobát...

A kezdeti nehézségek leküzdése után méltán büszkék jelenlegi eredményeikre az ifibrigád tagjai. Reméljük, eredményeiket újabb eredmények egész sora követi.

Tóth István

Szovjet vendégek a Mátrában

GalyaUSA FARMEREK MAGYARORSZÁGON

FARMER: Well! A kukoricásaink között sok hasonlóság van! (Szegő Gizi rajza)

tetőt, rövid időre megpihentek az ország legmagasabb részén, Kékestetőn, megálltak Mátraházán és Mátrafüreden is. Találkoztak a Mátrában üdülő dolgozókkal.

Este érkeztek vissza Gyöngyösre és itt elégedetten számoltak be a látottakról.

A vendégek számos felvételt is készítettek a kirándulás során, s a képek még * hosszú idő múltán is emlékeztetni fogják őket, a vendéglátó gyöngyösiekre, a Mátrára.

— üdülés

van. Az elmúlt félévben a DB mitrov Tsz tagjaiból álló küldöttség részvevője volt az Erfurtban megrendezett Kertészeti Világkiállításnak. Hévízen és Párádon 15 termelőszövetkezeti tag üdült. A tsz-ta- gok részére több belföldi közös utazást is szervezett az Állami Biztosító.

Felelősségre vonás — némi akadállyal

Egyre gyakrabban emlegetjük a társadalmi bíróságok működésének jelentőségét, hittel és meggyőződéssel, hiszen a munkatársak előtt számot adni a vétségről, elemezni a botlás körülményeit: önmagában is olyan körülmény, amelynek erkölcsi hatása túltesz olykor a járásbíróság ítéletének nevelő erején.

Általában tehát csak helyeselhetjük a társadalmi bíróságok munkáját, különösen, ha meggondoljuk, hogy a jövőben ez a módszer majd egyre nagyobb területen érvényesül — éppen az élőbb említett okok miatt.

Általában tehát helyeseljük... Általában, de nem minden esetben, nem pedig olyankor, amikor a társadalmi bíróság csak papíron létezik, csak formalitás, amely a lényegtől olyan messze van, hogy a lényegről beszélni sem lehet. Ugyanis a társadalmi bíróságnak semmiképpen sem lehet az a feladata, hogy mentse a bűnöst, a megtéved- tet a komoly felelősségre -vonás elől, mint történt az a XII-es aknánál.

A kár több ezer forintot tett ki, az ítélet pedig csupán írásbeli megrovás volt.

Hogyan lehetséges ez? A magyarázat nagyon egyszerű: a társadalmi bíróság már előre megkapta, hogy az ügyben milyen ítéletet kell hoznia. Az előre elhatározott ítéletet pedig nem volt bátorsága a társadalmi bíróságnak megváltoztatnia, talán azért, mert nem merték vállalni a „vitát” —, hogy óvatosan fogalmazzak.

A társadalmi bíróság ilyen működése teljesen ellenkezik mindazzal, ami lényege volna. De elveszi a kedvét azoknak is, akiknek az ilyen tárgyalásokban részt kell venniök, mert csupán a kéz szerepét töltik be anélkül, hogy az agy felelőssége is az övék volna. Még nyíltabban: ma már senki sem szeret gombnyomásra véleményt mondani.

De elveszti jelentőségét a társadalmi bíróság az üzemi kollektíva előtt is, hiszen az emberek csalódnak az igazság érvényesítésében.

A mitológia Justitiát, az igazság istennőjét bekötött szemmel ábrázolta. Hogy miért? Mert személyre való tekintet nélkül, csak a tények alapján mond ítéletet. Ügy illik tehát, hogy hagyjuk meg azt a kendőt a szemén, nem azért, hogy vakon tapogasson maga körül, hanem azért, hogy elfogultsággal ne lehessen vádolni.

Kétségtelen, hogy az ítélet kimondásához nagy körültekintés kell. Nincs azonos két eset, nincs azonos két személy, s lehet, hogy hasonló két ügyben kétféle ítélet hangzik el: attól függően, hogy a megbotlott embert hogyan lehet a legeredményesebben jó útra téríteni.

Az előre elrendelés, a tárgyalás előtt meghozott ítélet csak ront — a színpadi jelenetnek máshol van létjogosultsága.

Mint ahogy, az ügyészségnek az előbb említett ügyben be is kellett avatkoznia. Hiszen ma már milliók őrködnek nálunk Justitia kendőjére.

(gmit