Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
1962., augusztus 26., vasárnap NÉPÚJSÁG /4? Az utóbbi években milliókat költöttünk védőfelszerelésekre és eszközökre, sokat fáradoztunk a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésén. Furcsa ellentmondásként mégis állandóan nőtt a balesetek száma, egyre több emfter vesztette el munka közben életét, gyakoribbak lettek a csonkulások és üzemi balesetek. Most végre változás következett be. Megyénk üzemeiben az elmúlt félévben csökkentek a balesetek, vezetők és beosztott dolgozók nagyobb gondot fordítanak önmaguk és munkatársaik testi épségének, egészségének megóvására — állapította meg a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Teljes mértékben elégedettek lehetünk, nincs már tennivalónk? Távolról sem ilyen rózsás a helyzet. Eredményeket értünk el, de a határozatok következetlen végrehajtása miatt a balesetek és foglalkozási megbetegedések száma viszonylag még mindig magas. További erőfeszítéseket kell tenni a munkakörülmények javítására, a biztonságtechnika és az üzemegészségügy fejlesztésére. Hogyan és miből? Sem újabb beruházást, sem költségeket nem igényel: a dolgozókat és vezetőket az emberről való fokozottabb gondoskodásra kell nevelni. Sok időt, türelmet és személyes példa- mutatást igényel ez a munka, de megvan rá a megfelelő szervezet, mert 1300—1500 munka- védelmi őr tevékenykedik üzemeinkben. A Mátravidéki Erőmű Vállalatnál a munkavédelmi őrség tagjai minden műszak kezdete előtt rendszeresen átvizsgálják a munkaterületet. Megesik, hogy hiányosságot fedeznek fel, amiből sérülés, vagy életveszélyes balset származhat. Észrevételeiket a naplóban rögzítik ás figyelemmel kísérik, hogy az üzemrész vezetője haladék- 'alanul megteszi-e a szükséges ■ntézkedéseket. Az Apci Fém- ‘.ermia Vállalatnál az őrségek között verseny folyik a „legjobb munkavédelmi őr” címért. A Selypi Cukorgvárat 11 részre osztották fel, a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban 107 munka- védelmi őr vigyáz. Véleményüket, javaslataikat a havi biz- onsági szemléknél figyelembe veszik. A Gyöngyösi Szerszám- is Készülékgyárban ciklusonként és műszakonként osztot- ak be egy-egy munkavédelmi irt, a Mátravidéki Fémművek- oél a technológiai csoport ve- ’.etőjét jelölték ki, hogy intézkedjék az őrök által feltárt üányosságok azonnali meg- >züntetéséről, gondoskodnak az 5rök rendszeres oktatásáról. Az ÉDOSZ Megyebizottsághoz tartozó üzemeknél 33-mal, az épí- .öknél 38-cal, a MEDOSZ-nál 70-nel csökkent az előző félévhez képest a balesetek szama. A munkavédelmi őrségek megszervezése után nagy mértékben nőtt a dolgozóknak egymás iránt érzett felelősségtudata, elvtársi tanácsokkal, hasznos útmutatásokkal hívják fel egymás figyelmét a hiányosságokra, az egyéni védőeszközök használatára és a helyes munkamódszerek kialakítására. A Csehszlovákiában és Lengyelországban jártak Külföldi tanulmányutat szervezett a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztálya Lengyelországba és Csehszlovákiába. A 41 tagú Heves megyei földművesszövetkezeti küldöttség ellátogatott Kassára, Eperjesre, a Magas-Tátrá- ba és Krakkóba. A küldöttség nagyrészt a MÉSZÖV és a hatvani földművesszövetkezet munkatársai közül került ki, de részt vettek benne Bél- apátfalva, Eger, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Verpelét és Heves földművesszövetkezeti dolgozói is. A küldöttség tagjai részt vettek a Krakkó tartomány fogyasztási szövetkezeteinek kongresszusán is. Varga László — NÉHÁNY NAP múlva elkészül Mikófalván egy klub- helyiség, iroda és egy sport- öltöző építése. Az építést mintegy két hónapja a kisze- sek kezdték meg és a munkát a községi tanács támogatásával folytatják a befejezésig. Nagy megelégedés■ t sei olvastam, hogy a: emberi elme újabb nagyszerű találmány- nyal segített az elme tulajdonosain. A találmány nem más, mint szemüvegtisztító, I amely egyszerűen feleslegessé teszi, hogy kezeinkkel orrunkról levegyük a szemüveget, majd csuszáid mozdulatok közben megtisztítsuk az üveget. Erre akkor sem lesz szükség — az ötletes kis masina jóvoltából — ha hó hull, vagy eső esik, mert azt is gondosan letörli a szemüvegtisztító, vagy pontosabban az öntisztító szemüveg. Olvasom és irigykedem. Nekem nincs szemüvegem. De van cipőm! Vajon, mikor és kinek jut már eszébe, hogy feltalálja az öntisztító cipőt! Az lenne az igazi! Akkor kiáltanám lelkesen: hopp, álljunk meg, itt van már Kánaán. (—6) Eger ipari és mezőgazdasági üzemeiben folyó szocialista munkaverseny szervezési tapasztalatairól tárgyalt a városi tanács ülése Eger Város Tanácsa tegnap délelőtt tartotta meg szokásos tanácsülését. A tanácsülés napirendi pontján a végrehajtó bizottság által már megtárgyalt és jóváhagyott „A szocialista munkaverseny-szervezés tapasztalatai a város ipari és mezőgazdasági üzemeiben” című beszámoló szerepelt. Az előre elkészített, s minden tanácstagnak megküldött, írásos jelentéshez Ferencz János. megbízott vb-elnökhelyettes fű. zött kiegészítéseket, majd megkezdődött a beszámoló feletti vita. Schwarcz Dezső tanácstag szóvá tette, hogy a beszámoló igen fogyatókoe, mert a 7 tanácstagi vállalat közül mindössze csak két vállalat szervezési tapasztalataival, eredményeivel foglalkozik behatóan; nem teljes ez a kép, hiszen a valóságos helyzetnek csak kis résziletét mutatja meg. Beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az ipari munkások, a kereskedelem dolgozói tesznek, hogy parasztságunk semmiben sem szenvedjen hiányt. Sajnálatos, hogy Eger város parasztságának egy része elfeledkezik a munkásosztály iránti kötelezettségek teljesítőtől, s bár tagja a termelőszövetkezeteknek, ott nem végeznek semmilyen munkát. Ideje lenne megértetni ezekkel az emberekkel, hogy tartalékaik nem tartanak örökké, s elsősorban saját maguknak ártanak dologkerülésükkel. Szabó József elvtárs, a Vízművek igazgatója a város és a falu vízellátásának javításában elért eredményekről szólt; elmondotta, hogy bár Eger vízellátása még nem teljesen megoldott, az első félév során 50 ezer köbméterrel több vizet tudtak szolgáltatni a lakosságnak a tervezettnél. S hogy ez sikerülhetett, az elsősorban a munkaverseny sikerének tudható be. Még hasznos javaslatok is elhangzottak arra vonatkozóan, hogy a város tsz-ei hasznosítsák az Eger-patak vizét, öntözzék földjeiket, hogy az elkövetkező esztendőkben ne okozhasson ismét kárt termő* * seikben a szárazság, az aszály. Más felszólalók a tanacs és a sajtó segítségét kérték az elevenebb munkaverseny megteremtésére tsz-ekben és ipari üzemekben. A felszólalások végeztével Ferencz János elvtárs válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre, majd a tanácsülés határozati tokát szavazott meg. Dr. Rózsa Sándor tett előterjesztéseket évi községfejlesztési dosításával, s a következő tanácsülés napirendjére vonatkozóan. Eger Város Tanácsának ülése a tanácstagok bejelentéseinek, kérdéseinek meghallgatása, s megválaszolása után fejezte be munkáját. javaslavb-titkár az 1962. terv mó* Az egységes bajnoki és versenyrendszerről tanácskoztak Tegnap délelőtt Egerben a megyei tanács klubhelyiségében a megyei TST, a megyei szövetségek és az egri sportkörök képviselői megvitatták az új, egységes, magyar bajnoki és versenyrendszer megvalósításának feladatait. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségének elvi állásfoglalását az új verseny és bajnoki rendszerről, valamint az 1963. évi versenynaptár készítésről Pusztai László, a megyei TST elnöke ismertette. Utána széleskörű vita indult meg, amelynek során felszólalt Rumpler László, a Magyar Testnevelési és Sport Tanács képviselője Is. Az egységes magyar bajnoki és versenyrendszer ismertetésére visszatérünk. — ... az állítmánynak van még egy meghatározója... — hallatszik ki egy női hang az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium előadó terméből. A teremben 18—20 éves nők és férfiak ülnek az iskolapadokban. A táblánál Fülesdi Lászlóné megyei általános iskolai tanfelügyelő áll, belép- tünkkor a helyes mondatelemzést ismerteti a hallgatókkal. _ Szeptember elseje, a tanítás hivatalos kezdete még csak egy hét múlva lesz, de Itt nemhogy tanulnak, de már vizsgáznak a három hétig tartó képesítés nélküli pedagógusok előkészítő tanfolyamának „diákjai”. Vége az utolsó órának, ki- özönlenek a folyosóra a tanfolyam részvevői, Lizák Hona Gyöngyösről jött: — En magyar-történelem szakra jelentkeztem — mondja a gyöngyösi Dimitrov TermeMa még tanulnak, „holnap" már tanítanak \iV\A^\A^/VVV\A/\A/\A/\A/yA/>AfVy/\/WWWWl<W\A/WVWWV^VWWWWWVVWUVV\/' Addig a csillagos ég volt őrzőjük és sátortakarójuk. Járták a határt, vigyázták az állatot, és ették a nincstelenek könyörtelen kenyerét. 22 kö* böl búzát kaptak egy évre és állatonként egy-egy fél kenyeret — ebből éltek... Mihály bácsi tora. 47-en vettünk részt ezen; az előkészítő tanfolyamon, a< megye különböző községeiből,[ falvalból. — Szeptember elsejétől egyj évig falusi iskolákban fogunk ■ tanítani — kapcsolódik a beszélgetésbe a másik gyöngyösi,« Vörösmarty Ildikó. — A gya-[ korló év letelte után lehetőségünk nyílik arra, hogy Pedagógiai Főiskolán tanulhassunk.. Erdőtelek legifjabb tanítójelöltje: Kádár Zsóka: — Véget ért az előkészítő« tanfolyam és szeptember elsejétől kezdődik a komoly munka, a tanítás. Régi vágyam tel. jesül ezzel. Gyerekeket nevelhetek, taníthatok. Az utolsó óra végét jelző csengőszó után került sor az ünnepélyes fogadalomtételre, Üjabb 47 fővel gyarapodott a pedagógusok sokezres tábora. —ti— erről-arról, kényelmesen, öregesen ... Most is egyedül találjuk őt, amint a szövetkezet brigádve- zetőjével: Erdélyi Józseffel ballagunk feléje. Kint áll az ajtóban —■ nemrég végezhetett az etetéssel — és egy irányba figyel. Közelebb kerülve hozzá látom: ősz haját megborzolja a szél, hunyorogva les a leáldozó Nap felé. Amikor néhány lépés választ már el bennünket, komótosan fordítja felénk tekintetét, és így várja Be érkezésünket. Arca kemény, vonásai élesek. Kék szeme melegséget, tréfát, emberséget sugároz felénk. — A kismalacokat szeretném megnézni — így kezdődik a beszélgetés a kézfogás után, és el is indulunk a karám körül. A karámban sok apró malac nyüzsög. Nemrég választották el őket az anyjuktól, és még ebben az évben hízót szeretnének belőle nevelni. Nem Is minden állatgondozó merne ilyen feladatra vállalkozni, de Tóth Mihály bácsi fogadkozik. Hat hónap alatt agymázsás hízókat nevel ezekből a pöttömnyi állatkákból. Ezt fogadta a tsz-vezetőségnek, s ezt állítja ma is. Erre terelődik a szó kettőnk között is. — A tsz-nek szüksége van ezekre az állatokra. Szeretnénk még ebben az évben eladni őket. Pénzt akarunk látni belőlük. — Nem lesz könnyű — toldom meg szavait. — Régi pásztorember vagyok, tudom a fortélyát. Tejen és abrakon nevelem őket. Ezt kell adni nekik, hogy fejlődjenek, gyarapodjanak a kívánt mértékben. Ezideig minden rendben megy, úgy híznak, nőnek, ahogy elterveztem. Szavából bizakodás csendül. Határozottság, a sok évi tapasztalat tanulsága nyújtja számára ezt a biztonságot. — Gyermekkorom óta az állatokkal foglalkoztam — mondja —, tudom mit lehet kihozni belőlük. S hogy tovább beszél magáról, családjáról, kitárul előttem egy ember élete, amely romantikával, szenvedéssel fűszerezett. Tóth Mihály bácsinak az apja is „kondás^’ volt. Ttszanána község állatait őrizte gyermekeivel télen nyáron egyfolytában. Május elején hajtottak ki és csak október végén tértek vissza a faluba. — Régen volt — magyarázza tovább —, elfoszlott, mint a köd a nap ragyogására. Ma a termelőszövetkezet állattenyésztője vagyok. Tavaly 564 munkaegységem volt. 34,44 forintot kaptam minden munkaegységre a háztáji mellett. Most annyit keresek, mint a háború előtt három év alatt sem. Igaz, én is iparkodok mindent megtenni a termelőszövetkezetért. A fiamat is ide hozom, ha sikerül, ö Is ért az állatokhoz, most katona, ha leszerel, lesz helye mellettem. Ketten még többre juthatunk. Ez a terve. Fiából is olyan állattenyésztőt faragni, ' it amilyen ő maga, Cigarettára gvó!* vább beszél, szén ránkboru! . : búcsúzkodunl Ű még n. akad tennivalója, mi pedig elindulunk a bngádvezetfcv ál Távolról még egy percig visszanézek, de aztán traktor fo dúl be az útra, és pora elta karja Mihály bácsi szikár alakját. Fazekas István pétervAsárAn Tegnap délelőtt a pétervá- sári járási kultúrotthonban tanácskoztak a járás községeinek kulturális vezetői. Kruppa László, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg az értekezletet és Buttyán Sándor, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője értékelte az elmúlt év munkáját, és ismertette a következő népművelési évad feladatait. A népművelés egy-egy területén elért eredmények közül főleg az ismeretterjesztő munkát emelte ki: 10 hónap alatt 284 előadás hangzott el a járásban, majdnem 23 ezer főnyi hallgatóság előtt. Szép eredményeket értek el a könyvtárak is, ebben az évben a kikölcsönzött könyvek száma meghaladja a fiiszázezret. Az ősszel kezdődő népművelési évad feladatait ismertetve hangoztatta: legfontosabb teendő az esti és levelező oktatás kibővítése, elérni azt, hogy legalább a fiatalabb korosztályok elvégezzék az általános iskolát. — Nem szabunk meg normákat, a kulturális munka tervei ezután készülnek, azt minden faluban a helyi vi' A tiszai határ estefelé a ^legszebb. A lemenő Nap erőtlen fénye fáradtan hull alá a ízöld kukoricákra és a sárga tarlókra. Elcsendesednek a madarak, és lehűl a forró levegő >is, csupán a hazafelé tartó jó- íszágok verik fel a port, hogy .átkelnek az árkokon, s behajtanak a bokrosok közé. A ti- íszanánai Lenin Termelőszö- ■ szövetkezet központi majorjáéban is csendesebb ilyenkor az »élet. Kevesebb a lótás-futás, [nyűgöd tabbak a mozdulatolt, «csak az állatoknak kell már [enni adni és az esti fejést kell •elvégezni. így jut idő arra is, [hogy beszélgessenek az embe- «rek az élet folyáséról, alakulásáról í Csak Tóth Mihály bácsi nem [tud kivel beszélgetni. Nem , azért, hogy nem tudna éppen •időt szakítani rá, hanem nincs [kivel szót váltani. Ö van a leg. • távolabb a központi épülettől, [kint a téglarakésok, szalma• kazlak mögött, a sertéskukori- [cáknál teljesít szolgálatot és kidé kevesen látogatnak el. Itt [nem lehet egyebet tenni, mint «dolgozni, lesni az állatokat, [ ügyelni minden mozdulatukat, «előkészíteni élelmüket, tisztán ’ tartani őket, s aztán- az ól mel- [lett épített ház elé kiállni, elszívni egy cigarettát, közben [nézni a csillagos eget, vagy a •naplementét, a mezőt, a haza* 'felé tartókat, s gondolkodni szonyok figyelembevételével állítsák össze — fejeződött be az előadás. EGERBEN Százharminc részvevője volt Egerben a tegnap délelőtt megtartott járási művelődés- ügyi vezetők tanácskozásának. A járás kulturális életének irányítóin kívül részt vettek az ülésen a községek párttitkárai, a tanácselnökök, a termelőszövetkezetek elnökei, a KISZ-titkárok, a kultúrotthor«- igazgatók és a népművelési ügyvezetők. Az 1961—62-es kulturális évet értékelték, valamint megvitatták az 1962—63-as év népművelési feladatait is. A vitában többek között felszólalt: Himmer József, a járási pártbizottság osztályvezetője és dr. Csicsai József, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az értekezleten elhangzottakat Noszticziusz Ferenc, a Járási Tanács művelődésügyi osztályának vezetője foglalta össze. Kultúrmunkások számvetése munkavédelmi őrségben való részvétellel a dolgozók szélesebb rétege lehetőséget és jogot kap arra, hogy a gazdasági és műszaki vezetők munkavédelmi tevékenységét figyelemmel kísérje és a vezetők figyelmét felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére. 'Szükség van erre? Igen, mert az üzemek gazdasági és műszaki vezetőinek egy része a munka hevében megfeledkezik a dolgozó emberről, a munkások élet- és munkabiztonságáról. Sok még a rendellenesség, a lehetőségekhez képest nem értünk el kielégítő eredményt. Elsősorban a vezetők szemléletén kell változtatni. Nincs és nem lehet olyan ok, amely a munkavédelmi rendszabályok megszegésére felmentést adna. Ha bekövetkezett a baj. okát tüzetesen és részrehajlás nélkül ki kell vizsgálni. Tűrhetetlen az a helyzet, hogy mindenáron bizonygassák: a balesetért senki, vagy legfeljebb a balesetet szenvedett munkás felelős. Kétségtelen, biztonságtechnikai és üzemegészségügyi kérdésekben a munkások nem kis része járatlan, közömbös, sok helyen hanyagság tapasztalható. De tény az is, hogy a munkavédelmi jogszabályok ellenőrzését, a dolgozók nevelését, az erre szolgáló tartalékok feltárását csak a dolgozók bevonásával, a munkavédelmi őrségek aktív közreműködésével lehet és kell megoldani. A cél egyértelmű és világos: csökkenteni kell a baleseteket, a lehető legkisebb mértékűre kell szorítani a foglalkozási megbetegedéseket. Képezzük, tegyük ütőképessé a munkavédelmi és egészségügyi propagandaharc katonáit: a munka- védelmi őrségeket. Oktassuk, bátorítsuk őket, hogy az eddigieknél is jobban elláthassák feladataikat. Tekintélyt és kedvet kapnak a munkavédelmi őrségek, ha kezdeményezéseiket figyelembe veszik, ha javaslataikat tettek követik, de a műszaki-gazdasági vezetők akkor segítenek legtöbbet, ha maguk is részt vesznek a munkavédelmi őrségekben. A halálos balesetek és súlyos cson- kulások vádolva hirdetik: a munkavédelem központi, halaszthatatlan feladat. A mérnökök, technikusok és művezetők a munkavédelem sajátos feladatait látják el, de a szervezett irányításról, a tömegmozgósítás módszereiről nem mondhatunk le. A gazdaságvezetés biztosítása a munka elvégzésének feltételeit, a munkavédelmi őrség motorja, a rendelkezésre ál-ó erők szervezője a szakszervezeti bizottság legyen. Ne felejtsük, ahol veszély van és elmulasztják a kellő óvintézkedéseket, ott előbb-utóbb bekövetkezik a baj és szerencsétlenség. Sokat költöttünk munkavédelmi felszerelésekre, de tudatlanságból és nemtörődömségből nem használjuk ki azokat. A jól szervezett és valóban működő munkavédelmi őrségek hasznosak, megálljt parancsolnak a baleseteknek, a sérüléseknek és a halálnak. F. L. Megálljt parancsolnak a halálnak
