Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-25 / 198. szám
4 NÉPŰJSÄG 1962. augusztus 25., szombat A minaretben Két idősebb férfi beszélget a minaret előtt. Az egyik görbebotjára támaszkodva, széles kézmozdulatokkal magyaráz: — Néztem az órát. Az a magános fiatalember — mutat fel a minaret körkörös erkélyén kihajló, feltúrt ingujjú alakra — pontosan két perc alatt ért fel a sötét folyosón keresztül a tetőre. Egy fiatal, húsz év körüli leány és fiú, kéz a kézben pedig már több mint öt perce elindultak, és még mindig nem látom őket az erkélyen. Hova lehettek? Nem értem! — mondja a szemüveges, hajlott hátú bácsi. — Nem érted? — kérdez visz- sza teljesen ősz hajú társa. — Látszik, hogy régen voltál fiatal! (ti.) — AKTÍVAÉRTEKEZLETET tartott tegnap délelőtt kilenc órakor a KISZ egri járási bizottsága. Napirend: hogyan segítik, és segítsék a KISZ-aktívák a községi ifjúsági szervezetek munkáját. — MEGKEZDTÉK a kiállítási anyagok szállítását megyénk termelőszövetkezetei a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Az állatok, gabonafélék, népművészeti tárgyak már útra keltek, a hét végén pedig a kertészeti termékek és gyümölcsfélék szállítására is sor kerül. — PU 20-AS önjáró, önfelszedő szovjet gyártmányú seprőgépet kap az Egri Városgondozási Vállalat. Ezzel a géppel gyorsabban és pormentesen lehet takarítani majd az utcákat. — ÖTVEN termelőszövetkezeti könyvelő vizsgázott a héten Gyöngyösön kettős könyvvitelből. — VASÁRNAP, augusztus 26-án reggel 8,30 órakor Budapestről IBUSZ különvonat érkezik, 700 fővel. A kirándulók este fél 8 órakor indulnak vissza Budapestre. — A MEGYE termelőszövetkezeteinek 1963. évi termelési irányszámait tárgyalták meg tegnap Egerben a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. — TIZENNÉGY szocialista brigád dolgozik az Egercsehi Bányaüzemben s a hozzá tartozó szarvaskői szénbányában. 11 brigád a cím, illetve az oklevél birtokosa, három brigád pedig jelenleg a szocialista cím eléréséért dolgozik. Nemcsak a filmlexikonok, hanem az én memóriám is nyilvántartja azt a közismert tényt, hogy a franciák szeretik filmre vinni Dumas romantikáját, a hatásos és — úgy látszik — elnyűhetetlen történetet, ami XIII. Lajos korában játszódik le, illetve játszódhatott le. D’Artagnan és a három testőr, Athos, Porthos és Aramis hősiessége, fenegyereksé- ge, királyhűsége, haláltmegve- tő bátorsága Dumas tollán legendává bővül, mert az író korában csak végletek és csodás fordulatok hatottak. Gyermekkori olvasmányaink közé tartózott a kalandos regény, látványos film volt többször már ez a história, mert mindig találtak valami érdekeset, megfilmesíteni valót a franciák a három testőr viszontagságaiban. A film életrekelti a kalandokat. Kitűnő felvételek ismertetik a játék színhelysorozatát, gyönyörű kastélyok, kolostorok, királyi termek és királyi ruhák, érdekes arcélek hozzák közelebb a kort, amikor a szerelmes Buckingham herceg életével lakolt egy kalandos és ki nem élt szerelemért, a méregkeverő és a francia nagyhatalmi állást féltő Richelieu miatt. A francia királynő érzései irányító erőként kavarognak a háttérben, míg a sakkjáték igazi és hősi figurái a felségek akaratát és a felségek ellenlábasainak cselszövéseit végrehajtó fiatalok: szerelmes y bq; Francia film ZUJA még akkor is, amikor D’Artagrad el. Sok verekedés karddal és kard nélkül, támadás és ellentámadás, árulások és cselszövések olyan kavalkádja zajlik le alig másfél óra alatt a filmvásznon, amit még egy amerikai verekedés film is megirigyelhetne. Ez a mozgalmasság, a tempónak ez a felerősített ritmusa érzékelteti, hogy a film rendezője és egyben a forgatókönyvírásban is részes Bemard Bordeire hogyan fordította le a múlt századi romantikát a mai emberek nyelvére. Merészségben és az ötletek gyors pergetésében csaknem egy mese-történet valószínűségéig eljut a rendező. Mindenütt hű szövetségese az operatőr, Bemard Thirard, aki képeivel meglepi a nézőt. Felvételei hatásosak. Kitűnően használja a szélesvásznú film adottságait. Parádésan vonultatja lovagjait, s a tömegeket a színen. D’Artagnan. rokonszenves figuráját Gerard Barray alakítja. A hurokrakerült, rokonszenves nőcsábász és a mindenre elszánt lovag vegyülete, aki leleményességgel, de igen sokszor karddal vágja ki magát. Miiéne Demongeot Miladyje rideg, szenvtelen, kegyetlen, nant a testével akarja behálózni: új jellemábrázolási oldalról ismertük meg a kitűnő művésznőt. Perrette Pradier fiúsarca Constance szerepében megnyerő, párharca a Roche- fortot alakító Guy Delorme- mal emlékezetes. A három testőrt alakító Georges Descri- eres, Bemard Woringer, Jacques Tója nevét ide kell írnunk, ha nem is sokrétű jellemek, de a kor levegőjét hozzák. A filmnek egyik nagy tanulsága számunkra: a cselekmény mozgalmassága, a merész ötletek pergőtüze magávalragadja a nézőt, s bár Dumas nem fest nagy történelmi freskót, s jellemei sem a realitás talajából nőttek ki, a történet és a film hatása nem marad el, mert nem glosszák kapnak itt cse- lekményi illusztrációt, hanem a cselekmény száguld a kitűzött cél felé. Glosszák nélkül Mégis gyűlöljük Richelieut, Rochefortot és szívünkbe fogadjuk a túljóvá rajzolt D’Ar- tagnant, Constancet és a testőröket. A film hamisítatlanul jó nyári szórakozás. Farkas András 1962. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT: LAJOS 95 évvel ezelőtt, 1867. augusztus 25-én halt meg MICHAEL FARADAY angol fizikus és kémikus. Számos felfedezése közül a legfontosabbak az elektromos indukció, az önindukció. az elektrolízis, a diamág- nesség és a fény polarizációjának (sarkításának) felfedezése. Mint kémikusnak jelentős sikere volt, hogy 1825-ben ő állított elő első ízben benzolt. Faraday legnagyobb érdeme az elektromágnesség fontosságának felismerése volt, mely később a villamosgépek kialakításának az alapja lett. Augusztus 25-e URUGUAY függetlenségi napja. A Jósé Ger- vasio Artigas vezetése alatt vívott szabadságharcban először a spanyol, majd a portugál gyarmatosítókat űzték ki az országból és 1825-ben e napon vált függetlenné Uruguay. 140 évvel ezelőtt, 1822-ben e napon halt meg WILLIAM Michael Faraday HIRSCHEL, német származású angol csillagász, aki 1781-ben saját szerkesztésű teleszkópja segítségével az Uranus bolygót és ennek két holdját, 1789-ben a Saturnus két, gyűrűjén belüli holdját felfedezte. Megfigyelte, hogy Naprendszerünk a Herkules csillagkép irányába állandóan mozog; a kettős csillagokra, a csil- laghalmazatokra és a csillagászati ködökre vonatkozó megfigyelései jelentősen járultak hozzá a Tejútrendszer felderítéséhez. 195 évvel ezelőtt, 1767-ben ezen a napon született LOUIS SAINT-JUSTE, a francia forradalom egyik vezető jakobinüs tagja, szenvedélyes tollú publicista. Jelentősek a forradalom védelmében megjelent írásai. 125 évvel ezelőtt, 1837-ben ezen a napon született JURÁNYI LAJOS természettudós, aki a korszerű növénysejt- és szövettani ismereteket hazánkban elterjesztette. Kutatásai úttörő jellegűek a moszatok, harasztfélék, a növények ivarsejtjei és spórái fejlődését illetően. flz új tanév feladatainak megvalósításáról tárgyaltak a járási, városi igazgatói értekezleteken asszonyok és férfiak, akik elszántan küzdenek hűn szolgált eszményeikért. A most bemutatott film mozgalmasságával, a rohanó tempóval hangsúlyozottan kíván hatni. Az eredmény nem maEGRI VÖRÖS CSILLAG Milady bosszúja EGRI BRODY A bíró EGRI KERTMOZI Legénylakás GYÖNGYÖSI PUSKIN Aki átmegy a falon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kalandor HATVANI VÖRÖS CSILLAG Legenda a vonaton HATVANI KOSSUTH A kétéltű ember HEVES Kenyér, szerelem; Andalúzia PÉTERVASARA Nem ér a nevem FÜZESABONY Mindenki ártatlan Az elmúlt két napon minden járásban és városban megtartották a művelődésügyi osztályok vezetői az igazgatói értekezleteket, amelyen az elvi iránymutatás mellett gyakorlati utasításokkal is ellátták az táltalános iskolák igazgatóit, igazgatóhelyetteseit. Tegnap Eger város igazgatóinak értekezletén Dargai Lajos, a művelődésügyi osztály vezetője előszavában értékelte az elmúlt esztendő oktatónevelő munkáját. A fordulat évének nevezte az 1961—62-es tanévet és megállapította, hogy a város nevelői a nagy kérdéseken túl, elméleti síkon is egyre több dologban értenek egyet az irányító vezetéssel. Ennek egyik eredménye, hogy sokat javult a tanulmányi átlag, liberalizmus nélkül 0,2-vel emelkedett Különösen örvendetes a kültelki iskolák jó irányba változott, akár a mulasztási átlagot, akár a tanulmányi átlagot véve figyelembe. Nagy fejlődést jelentett az elmúlt év a világnézeti nevelés terén is. Ezzel kapcsolatos a nevelők rendszeres ideológiai képzése, s az úttörőcsapatokban folyó jó munka. Majd a következő évi feladatokról szólva, elmondotta, hogy Eger iskoláiban a cigány- tanulók ügye több mint pedagógiai kérdés, társadalmi ügy, amelynek megváltoztatásáért az igazgatók és a nevelőtestület sokat tehet. — Növelni kell az oktatónevelő munka színvonalát, el kell tűnni az iskolákból a száraz oktató-óráknak, helyette élménytadó tananyag átadására van szükség — mondotta a többi között —, fokozni kell az igényt, hogy a gyermek az iskolában tanulja meg az anyag lényegét, s a házi feladat megszervezésénél arra kell törekedni, hogy a gyakorlatban hasznosítsa a tanuló iskolában szerzett tudását. Kísérletező módszereket kell meghonosítani az iskolában, mert ez reform-feladat. Fel kell számolni a tanulók passzivitását és el kell érni, hogy az óra munkájában cselekvőén vegyenek részt. A gyakorlati oktatásban mutatkozó hiánydssá- gokra az év végén rendezett kiállítás szemléltetően felhívta a figyelmet. Jobban kell kapcsolódni a tárgyaknak egymáshoz és a gyakorlathoz, éppen ezért fejleszteni kell a műhely ellátottságot, s szervezettebbé kell tenni az ott folyó munkát. Igénybe kell venni a szülők által felajánlott társadalmi munkát, hogy minél több, minél jobb, minél korszerűbben felszerelt műhely szolgálja az iskola és az élet kapcsolatát. A továbbiakban arról beszélt, hogy az iskolákban fokozni kell a takarékossági mozgalmat, ebbe cselekvőén be kell vonni a szülőket, mert a gyermek az iskola és a szülői ház segítségével, azok útmutatása alapján tanul meg takarékosan bánni a rábízott pénzzel. A szülői munkaközösségek és az iskola szorosabb kapcsolatáról szólva, kifejtette, hogy ebben az évben szakosítani fogják a szülők iskoláinak előadásait, külön foglalkozva az első osztályosok, a nyolcadik osztályosok sajátos problémáival. Konkrét előadásokat kell tartani, amelyek minden szülőt érdekelnek. Fontos dolog, hogy már az év elején kiépítsék az iskolák kapcsolataikat a hozzájuk közel eső üzentekkel; termelőszövetkezetekkel, az ott dolgozó szülők részére pedagógiai tárgyú előadásokat tartsanak, viszont kérjék meg arra az üzemieket, előadásaikkal legyenek a szülők és gyermekek segítségére a pályaválasztás nagy gondjában. Az úttörőmozgalom jelentőségéről is beszélt. Elmondotta, hogy a szakköröket a mozgalom keretébe utalták, így az úttörő-szervezet és az iskola között hidat jelentenek, s egységessé teszik a nevelomunkát. Az általános műveltség fokozása érdekében a művelődés- ügyi osztály megállapodást kötött a moziüzemi vállalattal, a helyi' színházzal, az Állami Bábszínházzal és a Filharmóniával és ezek a szervek gyermekelőadásokat rendeznek az iskolák számára, tervszerű segítséget nyújtva a nevelési és oktatási célok megvalósításában. Végül elmondotta, hogy az iskola igazgatója politikai és pedagógiai tényező, ezért irányító munkájában a központi irányelvek alapján teljes jogkörrel és felelősséggel jár él. 40. Villanásnyi látomás volt az egész. A hármas számú felvevőablaknál váltás következeit. Az orvos volt az utolsó ügyfél. A postaalkalmazott összehúzta utána a kisablakon a zöld függönyt és hozzáfogott a rovatok összesítéséhez. Zsuzsa megkapaszkodott, hogy el ne essék. Arca elsápadt, falfehér lett. Forogni kezdett vele a terem, reszketett félelmében és rémülten ismételgette: — Lehetetlen! Lehetetlen! Dehát az orvos volt! Felismerte! Nem képzelődés, hiszen ezt az arcot örökre emlékezetébe véste az annakidején kiállt fájdalom. Felismeri millió ember között is. Bőrzőngott: Idegen szagok támadtak fel benne, összefüggéstelen hangokat vélt felismerni zakatoló agyában, fülében, beteges képlete orvosi rendelővé változatta a postahivatalt. A fehér falak mellett üvegszekrények álltak, bennük csillogó műszerek, mindenfelé nyomasztó éterszag terjeng, föléje az orvos hajol, magyarul beszél hozzá, gyakran leveszi a szemüvegét és gyakran törülgeti izzadó homlokát. — Egy kicsit fájni fog.. 1 kibírja... Ügy... ne szorítsa össze a lábát... várjon... ne ordítozzon... még hozzá sem fogtam... Igen. Ezt az orvost jól az emlékezetébe véste, a hangot és a mozdulatokat is, csak a nevét nem tudja. Azt nem kérdezte meg sohasem. — Lehetetlen! Lehetetlen!... Világosan emlékszik: az orvos arról beszélt néki, hogy Bécsbe megy, állást kapott egy kórházban, s hogy éppen azért nem tartozik a műtétért semmivel, mert ezt az állást Végeredményben neki köszönheti. — Miért jött hát vissza? Belül, titokban a lelke íné? lyén mindig hálát érzett az orvos iránt, de ez a váratlan megjelenés... most... ami- •kor ő, meg János... Most, amikor lassacskán már kigyógyult rossz álmaiból. Éjszakánként gyakran hánykolódott álmatlanul az ágyon. Nem hagyta aludni a nagy titok. Mi lesz, ha a mama és István öccse megtudja? Mi történik, ha az a titok, amely úgy is örökké nyomni fogja a léikét; valahogy kipattan? Megvetik, kigúnyolják, ha megtudják, hogy néki ... gyereke lett volna. Akkor nyugodott meg, amikor hallotta, hogy a hűtlen szerető mégsem hajózott ki Amerikába. Rászedték őket. Az a fiatalokból álló társaság, akikkel elment, a francia idegenlégiónál kötött ki és gyermeke apját Sidi bel Abbesban szökés miatt kivégezték ... Arra gondolt, az egyik ember magával vitte a titkot. A másik meg Bécsiben van valahol.. i Ezért sápadt el annyira, amikor megpillantotta az orvost, — Telefonhoz kérnék! — kiáltották, a kagylót nyújtva feléje. Rogyadozó léptekkel indult el, szédült, kábán zúgott a feje. Reszkető kézzel szorította füléhez a hallgatót. János kereste. — Látlak ma este? — Nem... nem... ne várj! Ma este nem mehetek... — Miért? Már nem szeretsz? — De! János, az istenért, ma ne. Nem érzem jól magam. — Beteg vagy? Meglátogatlak. Mit vihetek? — Ma ne... nagyon kérlek, ne gyere... — Zsuzsa! Nem tudott válaszolni. Idegesen rakta helyére a beszélőt. Két perc múlva újra csengett a telefon. — Te vagy, Zsuzsa? — Igen. Ne haragudj..' i Majd holnap, vagy holnapután megmagyarázom. — Csak azt akarom mondani, hogy rosszul esett. Mivel érdemeltem ezt ki tőled? — János!... De most a vonal másik végén kattant a készülék. Lerakták a kagylót. Riadt tekintettel meredt a telefonra, torkát sírás szorongatta. Gyorsan tárcsázta a rendőrség számát. — Hallgass meg, Jánosi.; — Te nem hallgattál meg. Leraktad a kagylót, nem adtál magyarázatot. Most... jobb, ha nem beszélünk. Ismét kattant a készülék. Zsuzsa kirohant a teremből, végigszaladt a hosszú ösz- szekötő folyosón, bezárkózott a mosdóba és keservesen zokogott: ' Mikor jól kisírta magát, megkönyebbült, • és feléledt benne a reménynek egy parányi szikrája. Hátha az orvos csak látogatóban járt Erdőslakon. Átutazott a városon és nem találkoznak többet. Vagy, vagy ha találkoznak; nem ismerné meg. De jó volna ebben bizonyosnak lenni! Visszasietett a hármos számú ablakhoz. — Erzsikém, készen vagy már a rovatolással? — Pár perc múlva készen leszek. Zsuzsa zavarban volt. Nem tudta, hogyan térjen rá észrevétlenül és feltűnés nélkül tit, kos céljára: hogy valami úton-módan megtudja legalább a nevét az orvosnak... Hiszen, ha nem is sokat nyer vele, némiképp közelebb viszi a megoldáshoz: most az volt a fő kérdés, hogy a váratlanul felbukkanó orvos Erdőslakon lakik-e, vagy sem? Talán.., egyszer majd felkeresi és megkéri S2K- pen... — Mi volt az utolsó tételed? — Egy távirat Budapestre. Az adminisztrátornő a töltőtollal írott távirati blankettára mutatott, amely ott állt előtte az íróasztalon. — Még nem adtam fel... (Folytatjuk.)
