Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-25 / 198. szám

1942. augusztus SS., szombat

NEFOJSAO

5

A gyenge termelőszövetkezeteket segítő politikai munka tapasztalatairól

És szabad időnkben szidjuk a bürokráciát...

Nemrég ellenőrizték a boldogi községi tanács munfcájátj s kiderült, hogy az idén, július végéig 465 igazodást állítottak ki a tanácsházán. Minden hetedik boldogi lakos felkereste a tanácsot, hogy pecsétes írással is igazolják, hogy...

De talán erről később, hogy mit is kellett igazolni Ugyanígy ostromolják az apci, a zagyvaszántói, a lőrinci és a többi tanácsházát, hogy a vállalatok a munkaadó bűvös, lilapecsétes papírokból összeállított gyűjteménye újabb daj rabokkal növekedjen. Mert az igazolások iránti megnövök^« dett „igény” nemcsak a boldogi tanácsot boldogítja...

Az apci igazgatási előadót hosszú ideig, minden hónapban felkereste egy, a faluból már rég elköltözött, budapesti állandó lakással rendelkező leány, hogy igazolást vigyen, miszerint a termelőszövetkezetnek nincs szüksége a munkáj jára. Szó szerint tessék venni, hogy minden hónapban. Mi lett volna, ha egy igazolás elmarad? Bizonyára álmatlan éj-1 szakákat okozott volna a vállalati igazolás-archiváriusnak, de maradék idejében csak megállapította volna, hogy miután megszakadt az igazolványok „folytonossága”... vagy pedig ez már nem is az ő reszortja, ilyen reszortja senkinek sem volt. Akkor viszont miért kellett a januári, februári, márciusi igazolás mellé beszerezni az áprilisit, májusit, decemberit is?

Ezt az igazolást mégcsak könnyen kiállíthatták Apcon, hiszen a tsz-től elég volt egyszer is megérdeklődni. De az OTP olyan feladvány elé állította az igazgatási előadót, hogy — őt —, ha valójában meg tudta volna oldani — már bizonyára hivatásos jövendőmondókónt alkalmazná az állam. Az egyik apci lakos építkezett, s az OTP olyan igazolást kért a tanácstól, hogy a szomszédok majd segítenek a ház felépítésében. Nem hiszem, hogy a tanácson a horoszkóp a munkaeszközök közé számítana — a leltárkönyvben minden esetre nem szerepel. Az igazolás mégis megszületett. Nem, minha az előadónak egy „titkos hang” megsúgta volna, hogy valóban így lesz, csak a veleszületett segíteni akarás nem engedte, hogy egy igazolás miatt ne épüljön fél a ház. (Tévedés ne essék: az OTP nem azt kéri, hogy a szomszédok adjanak hivatalos nyilatkozatot, hanem a tanács küldjön írásos igazolást.)

Ilyen és hasonló jóslatokat nemcsak az OTP kíván. Néhány vállalat például csak akkor ad alkalmazottjának rendkívüli fizetésnélküli szabadságot, ha a tanács igazolja, hogy a kérdéses időt arra fogja felhasználni a dolgozó, amire kérte. Ha valaki építkezésre hivatkozva két hét szabadságot kér, okkor például több vállalat megköveteli, hogy a dolgozó igazoltassa a -tanáccsal, hogy azt az időt valóban az építkezésre fogja fordítani.

Persze, az igazolás csak megszületik, „Isteneiknek teljék benne kedve..

Ha az öncélú és a teljesen felesleges Igazolásokat eso- portosítgatják, bizonyára egészen külön kategóriát képez az a papfrszeletecske, amellyel a horti községi tanács az egyik hord lakos építkezési szándékát igazolta a Hatvani Járás- bíróság Telekkönyvi Hivatalának. Az építtető kezében volt az építési engedély is (megszerzése azt hiszem feltétélezte az építési szándékot is), a hatóság mégsem mondott le a szándékot külön hangsúlyozó Igazolásról.

Ezekhez képest egészen ártalmatlan játékocskának tűnik, néhány vállalat gyűjtőszenvedélye. Egye® szakszervezeti, munkaügyi és egyéb vezetők például, mielőtt valamennyien segélyt, kedvezményt, előleget, kölcsönhöz javaslatot adnának, a dolgozó lakhelye szerint illetékes tanácshoz fordulnak: Igazolja, hogy az rászorul a juttatásra. — Igazolja a tanács — mintha a dolgozó anyagi viszonyairól többet tudna, mint a munkaadói

Általában persze ezek az igazolások is megszületnek, s a munkaügyi és más vezetők a vállalati íróasztalok mögött, nyugodt lelklismerettel dönthetnek: ha véletlenül hibásan isi, ott az igazolás. (A felelőst ne keresd a gyár kapuján belül!)

Az igazolások tehát megszületnek. — Nemhiába állítottak ki az idén négyszázötvenötöt Boldogon ... Mert lovas, eszpresszóé, melegítőé és igazolásokat gyűjtő nemzet vagyunk. És szabad időnkben szidjuk a bürokráciát.

Krajczfir Imre

Fények és árnyak a visontai bányánál

i Nagy iparvidék előhírnöke s •viszonylag kis létszámmal üze- ímelő visontai külszíni fejtés ^víztelenítő aknája. Azért mon- ,dom, hogy viszonylagosan ki- •esd ez a 200 fővel működi iüzem, mert a képzelet már a ■sokezer serénykedő munkáske- |zet, a daruk égbenyúló karjaií •látja és a fül már a föld gyom- 1 rá ban vájkáló kotrógépek zúzását keresi.

í A külső méretekhez viszonyítva azonban a feladatok ;hatványozottak. Iszaptól és alattomos vizes futóhomoktól •veszélyeztetve vágatokat kell ikihajtani a mélyben, amelyeken keresztül könnyebben le 'lehet csapolni a szénmezőn •uralkodó vizet. A feladat nem ,könnyű. Igénybeveszi az erőt, a kitartást és a pénzt egy- 'aránt.- De hallgassuk meg ezzel kap,csolatban Lorbert Ferenc üzemvezetőt.

1 — öt hét alatt sikerült átvergődnünk a keleti alapvágatot elzáró iszapbetörésen. Az F—1-es gép és a szivattyúk, amelyeknek a mentésére az iszap hirtelen betörése miatt akkor gondolni sem tudtak, már a „napra” kerültek.

— A vágat Jelenlegi helyzete milyen?

— Ma már teljes erővel, de egyelőre kézzel hajtva halad előre. Ezzel a vágattal „ütjük meg” a légaknát és biztosítjuk a bánya légkeringését. De az iszapbetöréssel kapcsolatban még szeretném megemlíteni Csiba László, Kádár András és

. Tóth János vájárok csapatait, akik kiváló munkát végeztek - a baj elhárításakor.

A keleti alapvágat, amely közel másfél hónapig nem üzemelt, most ismét működik. Ez a kényszer-leállás mennyiben befolyásolta az üzem vágatki- hajtási tervét?

— Az első féléves tervünknek valamennyi mutatóját teljesítettük. A rendelkezésre álló 5 millió 700 ezer forintot a költséghelyeknek és a tervex- nek megfelelően használtuk fel.

No, ez rendiben is lenne, hiszen a vállalat folyósította a Jó munkát dicsérő és elismerő prémiumot, amely bárhol a tervteljesítés elismerésének Jele. Egy szépséghiba mégis adódik: a tervmódosítás. Más szóval az iszap és vízbetörésre hivatkozva, a központ engedélyezte a tervek módosítását, így persze a beruházott összeg felhasználásában is változás állt be, de mindezektől a kihajtás* ra váró vágatok kilométerei még nem növekedtek. A pénzt felhasználták ugyan, de csak a károk kijavítására, összegezve a lényeget: a tervmódosítás szépített a tervek teljesítésén, de konkrét eredményt nem hozott. *

— Objektív nehézségek ... mostoha geológiai viszonyok! Nem várt akadályok! — hivatkozhatnának ilyesmire az illetékesek. No, ez helyes! De mi is felsorakoztathatnánk az ellenérveket, amelyek így hangzanak.

— A fejletteb technikának megfelelő műszaki előkészítés ... a veszélyek és üzemzavarok

megelőzése, jogos követelmények ezek, annál is inkább, mivel már felkutatott területejc- ról van szó.

Ma már az sem titok, hogy mllliárdok állnak rendelke-. zésre a Vlsonta környéki iparvidék létrehozásához. De nem mindegy, hogy a milliókat tervszerűtlenül, vagy az előirányzatnak megfelelően használjuk-« fel. Nem lehetnek elégedettek a műszaki vezetők, mert a korábbi terveknek megfelelő vágathosszat nem tudták kihajtani.

A harmadik negyedévben már ismét 4 millió 600 ezer forint vár beruházásra a visontai külszíni fejtésnél. E2t a tekintélyes összeget különféle építmények létrehozására és 460 folyóméter vágat kihajtására kell felhasználni. A létszámhoz viszonyítva nem teljesíthetetlen ez a 400 méteres vágathosszúság, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az üzem ebben a tervidőszakban a meglevő mellé még egy F—4-es gyorsvágathajtó gépet is kap.

A meglevő hiányosságokat mentegethetnénk azzal is, hogy új üzemről van szó, ahol a műszaki vezetők még nem szerezhettek kellő tapasztalatot munkájuk elvégzéséhez. Fiatal még az üzem, de a törzsgárda már is kialakulófélben van. A pártszervezet és a szakszervezet minden erőve! azon munkálkodik, hogy szoros egységbe kovácsolja a különböző vidékről összekerüli munkásgárdát. A sikeres kezdeményezésre bizonyítékot ad a laboratóriumi csoport fejlődése is. Akár Vadász Ferenc párttitkártól, akár Miskei László ÜB-titkáriől érdeklődünk a fiatal laboratóriumi csoport munkáját illetően, ilyen választ kaptunk:

— Az eltelt rövid idő.alatt náluk tapasztalhatjuk a legnagyobb fejlődést.

Céljuk az, hogy a havi 250 mintavizsgálatot 350-re emeljék.

— Ezzel elősegítenénk a vállalásunk egy másik pontjának sikerét is, amelynek értelmében az ecsédi külszíni fejtésről érkező szénmintákat 48 óra alatt megvizsgáljuk. De célunk a szakmai műveltség növelése is. mivel a laboratóriumban főleg betanított dolgozókat foglalkoztatnak — mondotta Hannos Lajos laboratóriumi vezető.

Két arcot mutat tehát a visontai külszíni fejtés. Az egyik, amikor az igyekezet mellett még némi kapkodás tapasztalható a műszaki feladatok megvalósításánál. A másik arc: a politikai eggyé- érés, az új kollektíva formálódása, amely mér a távolabbi célok megvalósítására Is képessé teszi ezeket az embereket.

Laczik Jánm ,

fogják érni, vagy legalábbis megközelítik a tervet.

Vannak azonban a gyenge termelőszövetkezeteket segítő munkának hiányosságai is.

Vannak termelőszövetkezeti pártszervezetek, ahol nem, vagy csak kevésbé képesek a termelőszövetkezetek vezetőségének és tagságának politikai nevelésére. A váraszói párttitkár elmondta, hogy Ők tizenheten vannak párttagok, de semmi szavuk, beleszólásuk nincs a tsz vezetésébe, életébe. Máshol (Mátraderecskén, An- domaktályán, Petőfi Tsz-ben, Sítokon) arról panaszkodnak a termelőszövetkezeti tagok, hogy a párt és gazdasági vezetés részéről nem kielégítő a termelőszövetkezeti tagokkal való foglalkozás, a termelöszövetke- zeti tagoknak a tsz anyagi és pénzügyi helyzetéről való tájékoztatása. Van olyan tapasztalat íj. hogy egyik-másik tszvezető önkényesen intézkedik. Ezek olyan dolgok, amelyék alapot szolgálnak a bizalmatlanságra.

Súlyos hiányosságként kell megemlíteni, hogy több párt- szervezet nem, vagy csak alig foglalkozik tag- és tagjelölt-fel vétellel. A gyenge termelőszövetkezeteknek több mint fele ez évben csak egy tagjelöltet vett fel. Ez annál inkább súlyos, mert az amúgy is kevés taglétszámmal rendelkező pártszervezeteknél nem tapcsztal- ható ezen a téren aktív, céltudatos politikai tevékenység.

Ugyancsak hiányosságként vetődik fel, hogy a párttag és a pártomkívüli aktívák közül többen egyáltalán nem, vagy csak kevésbé fejtenek ki politikai felvilágosító munkát.

Szükséges, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek segítsenek ezen hiányosságok megszüntetésében, a biztosítsák, hogy az élet minden területin a lehető legtöbb segítséget kapják meg továbbra is a gyenge termelőszövetkezetek.

Mindezek mellett szükséges az is, hogy a gyenge termelőszövetkezetek pártszervezetei, tsz-vezetői és tagjai igényeljék és hasznosítsák a kapott segítséget Közös összefogással bizonyos, hogy újabb eredményeket érhetünk el a ma még gyengén működő szövetkezetek további megerősödésében. Tóth György a megyei pártbizottság munkatársa

1 kai, munkásféleségekkel a ter- melőszövetkezetek ügyeiről- a segítés módszereiről.

A politikai segítés mellett az i. Illetékes szervek a gazdasági- megsegítésről sem feledkeztek , el. Ennek bizonyítására egy- i két jelentősebb számot meg- kell említeni:

Ez évben csak építésre és- gépek beszerzésére

6 millió 580 ezer forintot

■ kaptak a szövetkezetek.

• Ugyanakkor mintegy 250 ezer 1 forint dotációban is részesül• tek. Mindezek mellett 31- szakember alkalmazására

■ kaptak szövetkezeteink stá- túszt.

összegezve a tapasztalatokat, a gyenge termelőszövetkezeteket segítő munka meghozta a gyümölcsét. Az illetékes járási pártbizottságok és pártszervezetek, tanács- és tömegszervezetek a gyenge ter- ' melőszövetkezetek többségében hatékony politikai tevékenységet fejtenek ki. Ennek is betudható, hogy az ez évi munkáknál — akár a kapálást, az aratást, a cséplést nézzük — lényegesen jobban és szorgalmasabban dolgoztak a tsz-tagok — bevonták a családtagjaikat — mint bármikor ezelőtt.

Amikor beszélgettünk a pé- tervdsári, erdökövesdi, mátra- derecskei, nagyvisnyói és nosz- vaji termelőszövetkezeti tagokkal, maguk mondták el, hogy ez évben sokkal jobban mentek a munkák, sokkal nagyobb a tsz-tagok munkafegyelme.

Erről tanúskodik az a tény is, hogy amíg az elmúlt évben például a pétervásárí és az egri járás gyenge tsz-eiben körülbelül 180—200 katasztrális hold kukoricát kellett kiszárítani, mert azt időben nem művelték meg, addig ez évben ilyesmi nem következett be. Az idén a termelőszövetkezetek szinte mindegyike időben és megfelelő minőségben végezte el és végzi a mezőgazdasági munkát. Munkájuk eredményességét dicséri az is, hogy mintegy 19—20 gyenge termelőszövetkezetben van szocialista verseny-mozgalom.

Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a gyenge termelőszövetkezetek majdnem mindegyike többet oszt majd az idén, mint tavaly —, s hacsak még súlyosabb elemi csapás nem következik be — d

tettek tanúbizonyságot sokan Pétervására. Hort, Zagyva- szántó, Tamaszentmlklós, Mi- kőfalva és Egerszólát termelőszövetkezeti községekben. A pártonkíviili aktívák sokat segítettek a területfelosztásoknál, a részesművelés, s az anyagi ösztönző módszerek propagálásában, a mezőgazdasági munkák időben történő elvégzésében, de sokat tettek az egységes paraszti osztály kialakításáért Is. Tény, hogy a korábbi vagyoni különbségekből eredő ellentét a politikailag és gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetekben Jelentkezett a legerősebben. Érthető, hogy a legnagyobb felvilágosító munkát ezekben a termelőszövetkezetekben kellett és kell végezni. Bár az ellentétek teljesen nem szűntek meg, de lényegesen csökkentek, sőt egyik-másik tsz-ben nem is tapasztalhatók már. A párt- és párton- kívüli aktivisták munkájától is függ, hogy ezen a területen még mutatkozó ellentéteket mikorra sikerül felszámolni.

Sokat jelentett eddig is, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek a megyei párt-vb határozatának megfelelően, szorgalmazták a tsz vezetőségi ülések, brigád- és munkacsapatvezetői értekezletek rendszeres megtartását Ezek rendszeres megtartása, s az ottani viták, javaslatok nagyban elősegítették, hogy javult a termelőszövetkezeti demokrácia elvén alapuló szövetkezeti vezetés.

Előfordult korábban olyan eset is, hogy a vezetőségi ülés, vagy a közgyűlés értelmetlen veszekedéssé fajult Ma ez már nem tapasztalható. Ha akadnak véleményeltérések,

a végső döntést a többség mondja ki.

Ez helyes, hiszen a többség akarata és cselekvése a legfőbb biztosítéka annak, hogy minden a termelőszövetkezeti tagok boldogulásáért, közös gazdaságuk gyarapodásáért történjen.

A gyenge termelőszövetkezetek politikai és gazdasági erősítését nagyban elősegítette, hogy minden küldöttértekezleten, közgyűléseken részt vesznek a járási párt, tanács, vagy éppen a termelőszövetkezetet patronáló szervek képviselői. Ezek az elvtársak sok hasznos tanáccsal segítik a termelőszövetkezeti tagokat! politikai, gazdasági és szociá-é lis természetű dolgok tisztázá-5 sában. Ezt a módszert, véle-5 menyünk szerint, tovább kellő alkalmazni, főleg a megyei? párt-, tanács-, tömegszerveze-< ti, gazdasági, pénzügyi szer-! vek és intézmények vezetői? részéről. 5

A pártbizottságok és párt-5 szervezetek — segítik a gyen-S ge termelőszövetkezeteket úgy? is, hogy időközönként politi-5 kai jellegű rendezvényeket,? falugyűléseket, ifjúsági és nő-1 gyűléseket tartanak az illető-? kés társadalmi és tömegszer-5 vezetékkel karöltve.

A megyei Nőtanács (augusz-? tus 1-fg) mintegy 85 nőgyű-5 lést tartott, amelyen körűibe-< lül 3400 nővel beszélgettek az! időszerű munkákról, a prob-? léniákról. A KISZ-szervezetekS munkájának eredményeként? mintegy 150 olyan fiatal vál-\ !olt munkát a termelőszövet- 5 kezetekben, akik az elmúlt év-i ben nem dolgoztak. Segítik a! lyenge termelőszövetkezeteket? i Hazafias Népfront-bizottsá-S jók is. Csak az egri járás? jyenge termelőszövetkezetei-? aen 14 esetben tartottak jogi? anácskozást, amelyen 1767$ ermelő6zövetkezeti tag vett! “észt. ?

A megyei párt végrehajtói lizottság véleménye szerint az< lletékes járási pártbizottsá-? ?ok és a gyenge term előszó-? vetkezetek pártszervezetei-< lek többsége, ha nem is! sgyenlő eredménnyel, de he-? yesen alkalmazza a felvilágo-S lításnak az egyéni és csopor-' ■os módszereit. Ilyenképpen $ 'olytatnak külön tanácskozá-? sokat a tsz-tagokkal, a tsz-v agok feleségeivel, munkások-?'

Megyénkben nem nagy, d jelentős azoknak a termelőszt vetke2eteknek a száma, amc lyek gazdasági és politikai ve natkozásban minősülnek gyér géknek.

A megyei párt-végrehajtó bizottsága még ez év elejé: tartott ülésén elhatározta, hog ezeket a termelőszövetkezete két a pártszervezetek, a tanáé és tömegszervezetekkel együl úgy fogja segíteni, hogy az & végére a közepes, sőt egyik másikuk a jól működő terme lőszövetkezetek színvonalán emelkedjen.

Így került sor arra, hogy t megyei párt-vb terve alapjái minden ebben érdekelt járás pártbizottság és termelőszövet kezeti pártszervezet elkészítet te a megszilárdítást, a meg erősítést szolgáló saját tervéi A legtöbb feladat az egri és i pétervásárí járás kommunis táinak, pártonkívüli aktíváinál jutott.

A megyei párt-vb — miutái értékelte a megszilárdítást szol gáló tervfeladatok tapasztala tait — joggal állapította meg hogy a járási bizottságok é: pártszervezetek az intézkedés tervben megjelölt feladató! alapján dolgoznak és

legtöbb támogatást a gyenge termelő• ssövetkeveieknek adják.

Eredmény, hogy a gyengt termelőszövetkezetek pártszer vezeteinek majdnem mindegyt ke — a korábbi évektől eltérően — ez évben rendszeres politikai és szervezeti életet él.

Rendszeresen megtartják ve zetőségi üléseiket és taggyűléseiket.

Bocsi elvtársnő, a pétervásá- ri tsz párttitkára erről így nyilatkozik: „Most már a kommunisták is másképpen végzik s munkát. Követelik, hogy minden esetben tárgyaljuk meg s felsőbb szervek határozatait, s teendőket, s ezért nem maradnak el a vezetőségi ülések, a taggyűlések sem.”

Helyes gyakorlat, hogy pártvezetőségi üléseken és taggyű. léseken a termelőszövetkezel vezetőit kérik meg, hogy tájékoztatót adjanak a termelőszövetkezet helyzetéről és a soron következő intézkedésekről. Ahogyan Noszvaj, Nagyfüged, Erdőkövesd példája is mutatja, a kommunisták sok hasznos Javaslatot tesznek a tsz vezetésének javítására, jövedelmük fokozására.

A rendszeres politikai és szervezeti élet állandó javításának az eredménye, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták többségének munkája, politikai és gazdasági tevékenysége a korábbi évekhez viszonyítva, lényegesen jobb és hatékonyabb.

Korábban gyakori volt az olyan vita (Feldebrő, Szihalom, Fedémes és több termelőszövetkezetben), hogy vajon a területfelosztás helyes-e, s hogy egyáltalában van-e szükség a különböző anyagi ösztönző módszerek bevezetésére? Akadtak Jócskán párttagok — köztük tsz-vezetők —, akik nemet mondtak. Ezzel szemben a párttagok többsége ma szorgalmasan — családtagjaik bevonásával — műveli a vállalt földterületet és propagandistái az ösztönző módszerek alkalmazásának.

A pártszervezetek politikai felvilágosító munkáját segíti, hogy a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozatának megfelelően

létreföttek a pártonkívüli aktivaesoportok,

akikkel általában havonta, de

minden fontosabb munka előtt tanácskoznak. Az egri, pétervásárí és a füzesabonyi járásokban sok esetben járási és megyei előadókat kémek fel a pártonkívüli aktívák tájékoztatására.

Igaz, még eddig nem sikerült elérni, hogy a pártonkívüli aktívák mindenben és mindenütt a párt álláspontját képviseljék, de azt elértük, hogy többségük sikeresen dolgozik célkitűzéseik megvalósulásáért. Erről