Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

mAG proletárjai, egyesüljetek: Az alkotmány ünn^oén AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 195. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. augusztus 22., szerda legnagyobb vívmánya az, bogy hazánk a munkások és parasztok Mama lett! Tudósítások at alkotmány napi ünnepségekről Tizenhárom éve, hogy népünk jó szoká­sává vált megünnepelni augusztus 20-án, az alkotmányt és az új kenyeret. Azt az alkot­mányt, amely a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, s amely rögzíti ezeréves fejlő­désünk legnagyobb vívmányát, azt. hogy ha­zánk a munkások és parasztok állama. A szocialista építés útjára tért magyar nép leg­rangosabb ünnepe ez a nap. Nemcsak gon­dos évszakok munkájának eredményeit vesz- szük szántba ilyenkor, de tervezünk is, dú- sabb vetések ígéretére, holnapi napjainkra. Bensőséges ünnepségeken, munkás-paraszt találkozókon teszünk hitet, hogy nem térünk \ le a magunk választotta útról, s eredmé- • nyeinket. szocialista vívmányainkat minden- < kor, bármiféle agresszorral szemben, készek« vagyunk megvédeni. A munkás-paraszt szövetség, az általános« és teljes leszerelés, a nemzetközi munkás­szolidaritás jegyében ünnepelte megyénk la-< kossága az idén alkotmányunknak immár 13. > születésnapját. A megyeszerte lezajlott gaz- < dag és bensőséges ünnepségekről, nagygyűlé­sekről számolnak be az alábbi tudósítások. Hatvanban, a Népkertben épülő szabadtéri színpad volt színhelye az alkotmány- napi nagygyűlésnek. Hazai Béla elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osz­tályának munkatársa megemlékező beszédét Hatvan valamennyi nagyüzemének munkásai és a termelőszövetkezetek tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták végig, majd a Népkert hatal­mas lombkoronái alatt felállított sátrak között együtt szórakozott a város apraja-nagyja. A béke, s a kenyér ünnepén vidám beszélgetés közben könnyen csúszott a jó, za­Népünk szabadon, boldogan és bizton tekinthet a jövőbe i matos bor: a jó termésre ittak a szövetkezeti tagok. fV>AA/VVSAA/WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAAA/WVVXAAAAAAAAAAA/WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ Napfény, lobogók, zászlók, egyenruhás úttörők és kisze- sek, pattogó indulók fogadták Lőrinciben az alkotmánynapi nagygyűlés részvevőit. A Himnusz elhangzása után Mester József, a Hazafias Népfront nevében köszöntötte a gyűlés részvevőit, s előadó­ját, Putnoki László elvtársat, országgyűlési képviselőt, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának első titkárát. Az üd­vözlő szavak elhangzása után Putnoki László elvtárs emel­kedett szólásra. Bevezetőben méltatta a nap jelentőségét, részletesen fog­lalkozott a magyar nép első írott alkotmányával, majd emlékeztette a részvevőket, hogyan ünnepelték augusztus 20-át a felszabadulás előtt. Akkor is volt aratóbál, a föld- birtokos is megkínálta egy kupica pálinkával cselédjét, végighurcolták az országúton a Szent Jobbot, tűzijátékot rendeztek, de az ünneplők mögött élesre töltött fegyver­rel állt a csendőr, volt pompa és látványosság, csak éppen joga nemi volt a munkásnak és parasztnak. Ma másként ünnepelünk. Azok ünnepelnek most, akik­nek a jogait alkotmányunk rögzíti. Az az alkotmány, amely kimondja, hogy az or­szág tulajdonosa a nép, aki­nek joga van a munkához, a kultúrához, ahol minden em­ber szabadon élhet jogaival. A továbbiakban részletesen foglalkozott a két baráti osz­tály szilárd szövetségével, azokkal az új létesítmények­kel, amelyek az elmúlt évek­ben épültek. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a két osztály szövetsége az egye­düli út a magyar nép boldo­gulásához. Barátok és testvé­rek, ha összefognak, nincs olyan hatalom, amely meg­akadályozhatná előrehaladá­sukat. Mindaddig elveszett és elbukott a magyar nép harca, amíg a munkások, a parasztok nem közösen, vállvetve har­coltak. Az elmúlt évek egyik nagy tanulsága, hogy csak a munkásosztály vezetésével le­hetett földet biztosítani a pa­rasztnak, jogot a dolgozóknak és emberibb életkörülményt az egész népnek. A továbbiakban arról szólt Putnoki elvtárs, hogyan pró­bálta az ellenforradalom 1956-ban visszaszerezni a földbirtokosok, a tőkések jo­gát és kizárni a jogokból a munkásakat és a parasztokat. Az ellenforradalom tanács he­lyett úriszéket, földosztás he­lyett földbirtokos rendszert, szabadság és jog helyett bitót és börtönt akart a magyar Bepnek. A Szovjetunió segít­ségével a magyar nép úrrá lett az ellenségen, s ma sza­badon, boldogan és bizton te­kinthet jövője elé. Társadalmi rendünk szilárd, hadseregünk korszerű, népünk egysége és a szocialista tábor egysége meg­bonthatatlan. A továbbiakban részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzettel. A XXII. kongresz- szust idézve, be­szélt arról az erőviszonyról, amely a világ- politikában az utóbbi években kialakult a szo­cialista tábor javára. Szug- gesztív erővel és rendkívül sok érvvel bizonyí­totta az előadó a szocialista vi­lágrendszer és a béketábor erejét, majd szándékunkról, célkitűzéseink­ről beszélt. Célunk a XXII. kongresszus tükrében vilá­gos és egybeesik a haladó embe­riség érdekei­vel. Ma rend­kívüli nagy ver­seny folyik a két világrend- szer között; ki ad többet az emberiségnek, a kommuniz­mus, vagy a kapitalizmus perspektivája-e a fényesebb? Mi, a kommunizmus felépí­tését tűztük zászlónkra, annak a társadalomnak a megvalósí­tását, ahol nincs kizsákmányo­lás, ahol az ember nem farkasa egymásnak, ahol kulturált és fejlett életkörülményt biztosí­tanak a társadalom minden egyes polgárának, ahol az em­beri méltóság biztosítva van . A továbbiakban arról beszélt Putnoki elvtárs; milyen fel­adatokat oldott meg a magyar nép az elmúlt tizenhét évben és különösen az ellenforradalom feletti győzelem után. Szólt ar­ról is, megyénk dolgozói ho- ,gyan álltak helyt ebben a mun­kában, s eredményes, szorgal­mas munkájuk nyomán hogyan fejlődött, gyarapodott megyénk. A következőkben a VIII. kongresszus jelentőségét mél­tatta, majd a kongresszusi tézi­sekben rögzített elvekkel fog­lalkozott az előadó. Beszélt a népi egység kialakulásáról, a párt szövetségi politikájáról, a pártonkívüliek funkcióba állí­tásáról, sorra vette szinte a té­zis valamennyi tételét, úgy bi­zonyította politikánk helyessé­gét, amelyet a történelem is igazolt. Befejezésül a feladatokról szólt. — A még boldogabb jövő nem jön el magától — mondot­ta többek között — az iparban, a mezőgazdaságban és az élet minden területén jobban kell dolgoznunk. Meg kell valósíta­nunk az ötéves terv célkitűzé­seit, s már most fel kell ké­szülnünk a Vili. kongresszus határozatainak végrehajtására. Erre a népre még vígabb esz­tendők köszöntének, ha a pár­tot követve, a munkás-paraszt szövetséget szilárdítva, minden ember azon munkálkodik, hogy mielőbb megvalósuljanak cél­kitűzései — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Put­noki elvtárs. Putnolki László elvtárs beszé­de után Szita József, a község termelőszövetkezeti parasztsá­ga nevében köszönetét mondott a pártnak, a tanácsnak, a mun­kásosztálynak azért a támo­gatásért, amelyeket a termelő- szövetkezetek előrehaladásá­hoz nyújtottak, majd átadta az új kenyeret Putnoki László elvtársnak, a járási pártbizott­ságnak, a Selypi Cukorgyár, a Zsófia Malom, a Mátravidórd Erőmű, a gépállomás dolgozói­nak, a vendég szovjet elvtár­saknak, a községi tanácsnak, a selypi vasútállomásnak, a ktsz dolgozóinak, a földművesszö­vetkezet és a selypi cement­gyár képviselőinek. Az üzemek nevében Hemek István, a Sely­pi Cukorgyár párttitkára adott át ajándékot a termelőszövet­kezet elnökének, majd Szita Jó­zsef tsz-elnök a termelőszövet­kezet legjobb dolgozóinak ok­leveleket nyújtott át. A nagygyűlés az Internatio­nal hangjaival ért véget és egész nap a munkások, parasz­tok közösen szórakoztak, együtt ünnepelték az alkot­mány napját. Munkájával minden ember támogatja a béke ügyét Egerben vasárnap este a Kertmoziban nagygyűlésen em­lékeztek meg alkotmányunk ünnepéről. Az ünnepi gyűlés díszelnökségében Németi Jó­zsef, a Központi Bizottság ki­küldötte, Biró József, a megyei pártbizottság titkára, Kácsor Jánosné, az MSZMP városi tit­kára, Papp Sándomé, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Kocsmár János, a városi tanács vb-elnöke, Németh Tibor, a KISZ városi bizottságának tit­kára, Fehér Istvánná, a Nőta­nács városi titkára, Nagy Sán- dór őrnagy, 'Balázs Sándor, a Faipari Vállalat igazgatója, Cseh István tsz-elnök, Sípos 'István, a Dobó Gimnázium igazgatója, Simon Antal, az A munkás-paraszt szövetség, az általános és teljes leszerelés, a nemzetközi munkás- szolidaritás jegyében ünnepelték a város dolgozói Egerben alkotmányaink 13. születésnap­ját. A ruiosiauűíés szónoka Németi, Jéase>f,,a BplügymifrisziériHm poottziályvezefpje volt. "- a nagygyűlés einökpégét- érckátétte -meg. f(^(isy':EÍeméT-feboétméeé EMÁSZ igazgatója, Bőgős Jó­zsef, a Lakatosárugyár dolgozó­ja foglalt helyet. A nagygyűlést Kácsor Já­nosné, az MSZMP városi titká­ra nyitotta meg. Üdvözölte a város dolgozóit, majd átadta a szót Németi József elvtársnak, a Központi Bizottság küldöt­tének. Németi elvtárs a nemzetközi helyzet ismertetésével kezdte ünnepi beszédét. Elmondotta, hogy a második világháború óta eltelt idő alatt, dollárok millióit fordították újrafegy- verzésre, ezzel szemben a Szovjetunió a békés építőmun­ka fáradhatatlan harcosa volt. Beszéde során rátért annak a méltatására, milyen hatalmas sikerek születtek a Szovjet­unióban az űrkutatás terén. Az emberiség az elmúlt napokban kísérhette figyelemmel a Vosz- toik 3. és Vosztok 4. útját, amely út mérföldkövet jelent az űrkutatásban. Ez az ered­mény a szocialista tábor kato­nai fölényét is kifejezi — mon­dotta —, hiszen arról az állo­másról, ahonnan Föld körüli pályára tudnak fellőni egy űr­hajót és azt meghatározott te­rületen vissza is tudják hozni, az képes arra is, hogy meg­adott területre irányítsa löve- geit. A béke erői napról napra növekednek — hangsúlyozta — nő azoknak az embereknek tömege, akik a békéért világ­nézetre való tekintet nélkül hajlandók együtt harcolni. Példa volt erre a moszkvai békekongresszus munkája. A továbbiakban részletesen taglalta, megvalósítható a bé- egymás mellett élés leni­elve. Ez felel meg legjob- korunknak. Hangsúlyozta, tábor kjépes arra, * bétiée versenyben le-1 győzze a kapitalizmust. A továbbiakban rátért arra, nekünk, magyaroknak, mi­lyen feladataink vannak a bé­ke megvédéséért folyó har­cokban. Minden ember a ma­ga munkájában támogatni tudja ezt a harcot. Erőink — mondotta — szá­mottevőek. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi időkben megváltozott a nyugati sajtó hangja, s ma már kénytelenek eredményeinkről is beszélni. Teszik ezt azért, mert igen sok külföldi látogat ma már hazánkba, s az itt járt em­berek, mint hiteles szemtanúk* bizonyítják, népünk egyetért a párt politikájával, követi a párt útmutatásait. A továbbiakban értékelte, milyen eredményeket értünk el a honvédelem terén. Augusztus 20-án — folytat­ta — számot szokás vetni az eredményekkel, beszámolni arról, mi várható, lesz-e elég kenyerünk és a kenyér mellé más is. Iparunk az első fél­évben teljesítette tervét, s iparunk munkájára jellemző az, hogy mind jobban igyek­szik kielégíteni, a fogyasztók igényeit. Hangsúlyozta, mi. lyen sokat jelent iparunk fej» iődésében az, hogy a KGST-n belül szorosabbra vonták az együttműködést, s ezzel lehe­tővé vált, hogy minden or­szágban azt gyártsák, ami a leggazdaságosabb, a legolcsób­ban előállítható. Az ipar helyzetének rövid ismertetése után rátért arra, milyen nagy változások tör­téntek az elmúlt évek folya­mán mezőgazdaságunkban. Beszámolt arról, hogy a mun­kás-paraszt szövetség egymás maximális segítését jelenti. E segítséget bizonyítja az, hogy (Folytatása a 3. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents