Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-14 / 163. szám

4 NEPÜJS AG 1062. július 14., szombat Az éjszakai vonat Lengyel film 1962. JÜLIUS 14., SZOMBAT: EÖRS 135 évvel ezelőtt, 1827. július 14-én halt meg AUGUSTIN FRES­NEL francia fizikus. Jelentősek a fény elhajlására, polarizációjára és kettős törésére vonatkozó vizs­gálatai,. melyekkel azt mutatta ki; hogy a fénynek hullámtermésze­tűnek kell lennie. A róla elneve­zett lencse különleges csiszolással készül és a felmelegedés iránt ke­vésbé érzékeny; olcsóbbsága mi­att világítótornyoknál, fényszórók­nál alkalmazzák. 145 évvel ezelőtt, 1817-ben e na­pon halt meg GERMAIN STÄEL- IIOLSTEJN francia írónő. Két művében (Delphine, Corinne) a nők jogaiért szállt síkra. Napó­leon ellensége volt, aki száműzte hazájából. Ezután írta meg Németországról című könyvét, amely a franciák részére tökéle­tesen ábrázolta a német szellemi életet, filozófiát és irodalmat. Madame Staelről szól Zahn; Asszony a császár ellen c. könyve. 55 évvel ezelőtt, 1907-ben e napon halt meg WILLIAM HENRY PERKIN angol kémikus, aki az első szintétikus anilin-festék- anyagot (mauvein) 18í56-ban felfedezte, továbbá módszert dolgo­zott ki az aromás karbonsavak mesterséges előállítására is. Fel­fedezései révén az angol színezékipar egyik megalapítója lett. Július 14-e FRANCIAORSZÁG nemzeti ünnepe, a francia for­radalom kezdetére való emlékezésül. 1789-ben ezen a napon ost­romolta meg a párizsi nép a gyűlölt abszólútizmus jelképét, a Bastille-t. Irakban 1958-ban ezen a napon döntötték meg a királyságot és alakult meg az IRAKI KÖZTÁRSASÁG. Augustin Fresnel Libresszó, Elkészült... Az elmúlt év őszén és a ta­vasszal néhányszor már beszá­moltunk arról, hogy milyen „stádiumába” érkezett az egri Beloiannisz utcában az útépí­tés. Akkor megírtuk, hogy a köveket szállítgatták ide-oda, gépek, anyagmozgatók munkál­kodtak, csak az út nem épült. — Most arról adhatunk hírt, hogy ismét megállt a köveket egyengető henger, de nem az „út elején”, hanem akkor, mi­kor már elvégezte munkáját. Már a szurokboritás is rákerült az úttestre. Reméljük, hamarosan átad­ják a „közúti forgalomnak!” KI — A HEVESI vasútállomás 123,5 százalékra teljesítette az elmúlt hónapban kocsi­tartózkodási és mozgatási ter­vét. Az állomás dolgozói jú­niusban több mint 600 vagon mozgatását: ki- és berakását végezték el. — CSÜTÖRTÖKRE virradó­an hatalmas viharfront vonult át Eger fölött. Az esővel jég is esett, s az egri Nagy József Tsz területén 200 hold szántó­földjén és 300 hold szőlőterü­letén okozott kárt. A jégkár nagyságát a mai napon álla­pítják meg az illetékesek. — MEGYÉNK TERÜLE­TÉN 6000 holdon termelnek vetömagvat export célokra a termelőszövetkezetek. Előre­láthatólag 250—300 vagon termés várható erről a terü­letről, amelynek értéke, mi­nőségtől függően, 15—20 mil­lió forint között lesz. — MEGJELENT a Heves megyei MÉSZÖV híradójának júliusi száma. A híradó a zöld­ség-gyümölcs idénnyel, leltár- elszámolással, a takarékszö­vetkezetek ez évi versenyével * más egyéb földművesszövet­kezeti feladatot érintő problé­mákkal foglalkozik. — AZ ELMŰI.T NAPOK­BAN életmentő katonákat fogadtak a miskolci MÁV igazgatóságon. A katonák Ko­vács Ferenc tiszt vezetésével április 10-én, a verpeléti vas­úti balesetnél, életük veszé­lyeztetésével mentettek meg három vasutast a roncsok kö­zül. Az életmentő katonák­nak dr. Pásztor Pál igazgató mondott köszönetét e nagy­szerű tettükért. — AZ EGRI DOBÓ István és Rákóczi termelőszövetkezet úgy határozott, hogy még eb­ben az évben 1000 baromfiból álló törzsállományt létesít. Az elkövetkezendő években ezt az állományt majd fokozatosan növelni fogják. Az utóbbi időben kaptunk néhány olyan filmet a lengye­lektől, amelyek mondanivaló és fogalmazás tekintetében ér­dekesek. Nagyvonalú volt a „Keresztesek” történelmi tab­lója, vagy gondoljunk a „Hamu és gyémánt” képsoraira: művé­szi alkotás á javából. „Az éjszakai vonat” külső formája után könnyen besorol­ható a neorealista olasz élet­képek utánzásai közé, s még­sem az. Ha más szemszögből vizsgáljuk, azt mondhatnánk, hogy különös detektív-mese, s mégsem az. Az éjszakai vonat elindul a tengerpart felé. A hálókocsi utasait ismerjük meg közelebb­ről, akik az utazás különösnek látszó érzelmi telítettségében élnek: egy újsághír olvasása közben kerülünk a témához közelebb, s ugyanakkor valla­nak az emberek magukról, sor­sukról. Aprólékosan, majdnem sebészi pontossággal szétbon­colja a rendező a film utasai­nak jellemét, már azt hisszük, hogy túl sokat tudunk róluk és tépett állapotú idegrendsze- 'rükről; várjuk, hogy a detek- tív-regény izgalmai jöjjenek a néhol gazdátlan gyanúsítgatás után (miért hordja a rokon­szenves orvos a napszemüve­get; miért ragaszkodik a lány ahhoz, hogy a hálókocsi férfi- szakaszában maradhasson; mi­ért játssza Sztasek a vakmerő jelenetet, hiszen csak két hétig élvezhette Mártának, az igéző nézésű, szép, szőke lánynak a szerelmét; miért van az, hogy a hálókocsi kezelőnője bele­nyugszik a lány makacs visel­kedésébe?), amikor még min­dig mindenki gyanús, mert nem a legjellemzőbb adatokat közli velünk a hősökről a film. Az egyik kis állomáson rend­őrök szállnak fel és perceken belül mindenki tudja, hogy a hálókocsiban utazik a gyilkos, akiről a lapok olyan szélesen írtak. A „szabálytalan” utasok közül a legszabálytalanabb az orvos, aki csak a vonaton vál­EGRI VÖRÖS CSILLAG Az éjszakai vonat EGRI BRÖDY Matróz a rakétában EGRI KERTMOZI A vád tanúja GYÖNGYÖSI PUSKIN A boldogság országa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Halászlegény Irakkban HATVANI VÖRÖS CSILLAG A világ minden aranya HATVANI KOSSUTH Ki tud Júliáról? tott jegyet: nyomban letartóz­tatják. Márta egyedül marad a hálófülkében, őt senki nem gyanúsítja, pedig ő a kulcs­helyzetben levő ember; fel­nyitja a rendőrök szemét. A gyilkos menekül, meghúzza a vészféket; a vonat utasai, a rendőröket megelőzve, leugrál­nak és üldözik a férfit, akinek á tekintetéből értjük meg, mi­lyen ostoba végzetre kárhoz­tatta szenvedélye, mert Mártát szerette. Márta is bűnhődik, de mintha a filmben több (felmen­tést kapna a megérdemeltnél. A gyilkos üldözőinek erkölcsi állásfoglalása színtelen, pedig a feltett kérdés megválaszolása az eseménynek ezen a pontján lőtt volna szükséges és így hi­teles. Hibáival együtt is érdekes filmet írt és rendezett Jerzy Kawálerowicz. Képsorok nyel­vén elemezte szereplőinek in­dulatait, sorsát, azokat az iz­galmakat, amik fontosak és döntőek az ember életében. A szenvedélyeket azonban — ér­zésünk szerint — túlhangsú­lyozta, s így hősei patologikus árnyalást kaptak. Az igaz, hogy a feltörő indulatok sokkal gyorsabban és mélyebben fel­tárják az ember lelkét, de ez a gyorsaság és kitárulkozás nem mehet az elhihetőség, a hiteles­ség határain túl. A gyilkos ül­dözésének mozzanatait szatiri­kus szemmel nézi a rendező, a hullámzó lelkiállapotot (már­mint az utasokét és a nézőkét) kitűnően irányítja, mégis hiányérzetünk támad a törté­net egészét illetően: a gyilkos az eseményeknek még a peri­fériáján sem jelenik meg a döntő szakasz előtt. Vagy a rendező így akart bennünket meglepni? Értéki sorrendben is a ren­dező után kell említenünk a film operatőrjét, Wojciech Ur- banowiczet. Nagyon kifejező és tartalmat közlő, ahogyan ezt az ideges történetet ráviszi . a filmszalagra. A zeneszerző HEVES Húsz évre egymástól pétervAsAra A csinos íérj FÜZESABONY Pesti, háztetők * AA Ü S O Gyongyöspatán este 8 órakora Gyertyafénykeringő I Andrzej Trzakowszkit szug- gesztív szépségű sanzonja di­cséri. Lucy na Winnicka érett mű­vészként alakítja Mártát. Kár, hogy a forgatókönyv adottságai miatt nem mozoghat fesztele­nebből. Leon Niemczyk játssza a fáradtan vonatra szálló or­vost. Rokonszenves és tehetsé­ges: a film legegységesebb jel­lemét tőle kapjuk, bár részle­tekben kell előttünk feltárnia önmagát. Az atlétátermetű Sztaseket Zbigniew Cybulski játssza. Mintha ezt a fiút rosz- szul írták volna meg, s mégis életerős, mert elvakult szerel­mi szenvedélyében őszinte tud lenni. Egészséges alkatával ön­magának ellentmondása rende­zői és írói szándékból egyaránt. Teresa Szmigielowna kitűnően alakítja a tolakodó nőt. A film arról győz meg ben­nünket, hogy a lengyel művé­szek merészen és őszintén ke­resik a film mai lehetőségeit és a mai élet kifejezési for­máit. Farkas András A Paliagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum felhívása A Paliagi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum felhívja mindazok figyelmét, akik Fel­sőfokú Állattenyésztési Szak­technikusi képesítést kívánnak szerezni, kérhetik felvételüket a fenti iskolába. Felvételi feltételek: középis­kolai érettségi, vagy képesítő bizonyítvány, sikeres felvételi vizsga. A pályázók felvételi lappal jelentkezzenek, amelyhez csa­tolni kell érettségi, vagy képe­sítő bizonyítványt, öriéletrajzot, orvosi igazolást, középiskolai, vagy vállalati javaslatot. Tanulmányi idő két év. Az iskola elvégzése után a hallga­tók szaktechnikusi oklevelet kapnak és' kedvezményesen folytathatják tanulmányaikat más agrár felsőoktatási intéz­ményekben. Akik az egyetemi felvételeik során sikeres vizsgát tettek, de hely hiányában nem nyertek felvételt, azoknak azonos felvé­teli vizsgatárgyak esetén, nem kell felvételi vizsgát tenni. Vidéki hallgatók számára kedvezményes díj ellenében kollégiumi elhelyezést biztosí­tunk. Jelentkezési lap az iskolánál beszerezhető. Jelentkezés (okmányok be­küldésével) határideje: 1962. július 30. A libresszó, vagy közérthe­tőbben: eszpresszó, ahol olvas­hatsz kedvedre és kedvedhez könyvet is találsz, Hevesen nyitotta meg kapuját. A kife­jezés nem is pontos, mert a hevesi cukrászda nem valami új létesítmény, hanem ami új: az a könyv. A bejárattal szem­ben, nagy üvegtáblán kézzel irt szöveg: „A könyvkölcsönzés díjtalan. Itt-tartózkodása alatt vegye igénybe.. A könyvszekrényben Szabó Pál és Balzac, Anatole France és Jókai sorakozik, hogy olva­sóra találjon egy eszpresszó­ban és egy olyan községben, A nyugat—keleti film-együtt­működés keretében készülő új film 90 százalékát a Szovjet­unióban, 10 százalékát pedig Rómában fogják forgatni. A koprodukcióban a szovjet Moszfiilm stúdió, az olasz „Ga­latea” és az amerikai .„Em­bassy Pictures” filmVállalat vesz részt. A közösen forga­tott filmnek egyelőre nincs még címe; azoknak az olasz csapatoknak a tragikus sorsát ábrázolja, amelyek a második világháborúban a németek ol­dalán a Szovjetunió ellen har­— falun ahol azelőtt még a nevét sem tudták volna kimondani a mo­dem kávémérésnek, s ahol a könyv olyan ritka vendég volt, mint szegényember kunyhójá­ban a király. Nem nagy ez a könyvtár, öt­száz forint értékű könyvvel hozta létre a földművesszövet­kezet dicsérendő és elismerésre méltó módon. Nem nagy, de kéthetes léte igazolja, hogy mind többen és többen ízlel­getnek bele ebbe az új és ne­mes szórakozási módba, itt, He­vesen is. Libresszó falun. L. vines eb* be ma már semmi csodálatos. (gy — ó) coliak és 1942 télén részt veto tek az óriási veszteségekkel járó visszavonulásokban. A film rendezője Giuseppe de Santis. Egy továbbá nyugat-keleti koprodukcióra a jövő év nya­rán kerül sor: Tolsztoj regé­nyét, az Anna Kareninát fii— mesítik meg Gima Lollobrigi- dával a női főszerepben, a fér­fi főszerepet egy amerikai filmszínész fogja játszani. A „Volksstimme”-bői.) T. V. Nyugat—keleti film-egvilttműhüdés 6. A lány szemét újból edön- töttek a könnyek és a párná­ba fúrta az arcát. Horváth tanácstalanul ácsorgóit felette: sajnálta is, riem is. Közömbös arccal nézte a sírástól reszke­tő lányt, és közben Elzára gondolt. Elzára gohdolt, s gyöngédség lett úrrá rajta. Megtelt vele szíve, s máris nem gondolt az­zal, hogy mi lesz az ágyban zokogó lánnyal: ismét a régi volt, már nem látta a szeren­csétlenül járt gyerekben a be­teget; eszköz volt csupán, amely visszavezeti régi életé­be. A pénz jutott eszébe, amely valami úton-módon most ismét megcsillant előtte, a csörgését is hallotta; ara­nyak muzsikáló csengése zsongott a fülében, a pénz, s az úri élet, amelyért lesüllyedt s annyiszor eladta mán magát. — Doktor úr, én úgyis meg­fejek. — Próbáljon megnyugodni, aztán majd meglátjuk:.-, alud­jék! ★ A lágerorvos1, Helmut dok­tor másnap már útközben ér­tesült az éjszakai eseményről. Természetesen csak azokról a részletekről tájékoztattál::, amelyek a rendelőm kívül tör­téntek. A hirtelent harag és a jóin­dulat egyszerre fogta el. Egy- szer-kétsver már. találkoztak, félig-meddig tehát ismerte a lágerban tartózkodó Horváth doktort, s ez a beavatkozás, még ha az ő távollétében tör­tént is, kissé idegesítette. Meg­gyorsította lépteit. Horváth az alvó beteg ágya szélén ült, amikor Helmut be­lépett. Arcát) tenyerébe hajtot­ta, a fáradtság végül őt is el­nyomta, s csak az ajtó nyikor­gására ébredt fel. Zavartan sietett a belépő osztrák orvos elé. — Kérem.-, sürgős... gyógy­szermérgezés volt. Münden fe­lelősséget vállalok! Helmut az alvó lányhoz lé-: pett, óráján a' másodperceket számolva, vizsgálta a beteg egyenletes pulzusát, s némileg megnyugodva fordult a mel­lette álló magyar orvoshoz. — Nem valami szabályosan járt el, de... rendben van. Mától kezdve, amíg helyet nem találunk önnek, rtft dol­gozhat mellettem.' Most azon­nal feküdjék le. Pihenje ki magát. A betegről majd én gondoskodom. Horváth távozni készült, Helmut egy pillanatra még visszatartotta. íróasztalából két poharat és egy üveg kecs­keméti barackpálinkát szedett elő. Töltött, s minden ellen­szenv nélkül, de mélyen az orvos szemébe nézve megkér­dezte: — Mondja, milyen világ van ott), ahol ilyen pálinkát főz, nek? Hcxcváftfa eme megrándult Mereven nézte az üvegeznem válaszolt. Helmut csak most kapott észhez, máris megbán­ta tapintatlanságát. — Pardon, bocsásson! meg! Majd máskor beszélgetünk, most menjen aludni! Helmut doktor állta a sza­vát. Még aznap telefonált bé­csi főorvos ismerősének és fi­gyelmébe ajánlotta a magyar kollégát. Két hét múlva Hor­váth mér az osztrák fővárosi­ban volt, ahol egy nyári dél­után véletlenül ismét találko­zott a Royalban Elzával. Ezt a találkozót soha nem felejti el. Elza is meglepődött, felugrott, felkiáltott örömé­ben. — Nohát, hogy kerül ide? Horváth részletesen beszá­molt az utóbbi hónapok ese­ményeiről, s a szerencsétlenül járt magyar lányról, aki vi­szont az ő szerencséjét alapoz­ta meg. — S mi történt végül is a lánnyal? — kérdezte felélén­külve Elza. — Segítettem rajta. Ez a legtöbb, amit tehettem érte... — Ez szép — felelte a lány s ehyhén megremegett a hang­ja — de... nem gondolja, hogy veszélyes vállalkozás volt? — Ugyani, nem az első! Horváth elgondolkodott. Szeretett volna már másról beszélni. — Nézze: orvos vagyok... A találkozások ettől kezdve gyakran megismétlődtek. Elza tapintatos volt: soha többé nem érdeklődött a magyar lány felől, átadták magukat a szórakozásnak, a féktelen pénzköltésnek. Elmúlt a nyár; az ősz, közeledett a karácsony. Legutóbb két hete találkoztak. De Elza ideges, ingerült volt. hiába faggatta, nem mondta még, hogy mi bántja? Egész idő alatt ott tükröződött az art cán, hogy mondani akar vala­mit, valami fontosat, de az utolsó pillanatban mindig visszafojtotta. Összerezzent, félénken tekingetett körül a legkisebb zajra: nagy kék sze­mének riadt tekintete mögött valami titkolt félelem rejtő­zött. Az orvos szerette volna a kezét megfogni, simogatni és a kezében tartani/, hogy el ne illanhasson mellőle, de nem merte. Elza idegessége lassan­ként átragadt őrá is. — Láthatom karácsony es­te? — Talán... — felelte elgon­dolkozva Elza, s a hangja most is olyan bánatosan meg­remegett —, talán igen. — Akkor nyolc órakor a Ro- yalban. — Jó, A Royal bam — ismé­telte gépiesen a lány, s megint megrándult, mintha kimonda­ná végre, ami nyomja, de nem szólt, csak mélyen, bánatosan az orvos szemébe nézett. Ha olvasni tudott volna eb­ből a tekintetből... Izgalommal tervezgetve várta a karácsonyt. Elzának arany nyakláncot vett aján­dékba, de még nem tudta, ho­gyan adja át, mit fog monda­ná. Ezt még ki kellett eszelni«. (Folytatjuk4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents