Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-07 / 157. szám

2 NEPÜJSÄG 1962= július 7., szombat il kommunizmus anyagi technikai bázisa megteremtésének szükségessége A kommunizmus építésé­** nek az SZKP XXII. kongresszusán- elfogadott prog­ramja az emberek életmódja gyökeres átalakulásának ra­gyogó távlatát mutatja meg. A kommunizmus az emberek életviszonyaiban minden tekin­tetben újat jelent. A kommu­nizmus olyan társadalmi rend­szer, amelynek zászlaján ez áll: „Mindenki képességei sze­rint, mindenkinek szükségletei szerint.” Mint az SZKP prog­ramja mondja, ebben ölt testet teljes mértékben a párt jelsza­va: „Mindent az emberért, az ember javára.” A kommunista társadalom felépítéséhez elsősorban a kommunizmus anyagi feltéte­leit kell megteremteni. Sem­miféle magasabbrendű társa­dalom nem jöhet létre anélkül, -hogy az anyagi javak termelé­sét ne emelje magasabb szín­vonalra, mint volt az előző társadalomé. Ezeknek az anya­gi feltételeknek a megvalósí­tását jelöli meg a program úgy, mint a kommunizmus anyagi-technikai bázisa meg­teremtésének a feladatát. Mit jelent ez a célkitűzés? A • kommunizmus anyagi­technikai bázisának megterem­tése jelenti az ország teljes villamosítását és ennek alap­ján a népgazdaság valamennyi ágában a termelés techniká­jának minőségileg magasabb fokát, a termelési folyamatok komplex gépesítését és mind teljesebb utomatizálást A ter­melésben mind jobban előtér­be kerül a kémiának, mint a termelés technológiájának al­kalmazása. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának ki­építéséhez nélkülözhetetlen az új anyagok széleskörű alkal­mazása, hasznosítása. Mind­ehhez szorosan kapcsolódik a termelés megszervezésének tö­kéletesítése, a munkaszervezés új formájának kialakítása, amelyek megfelelnek a maga­sabbrendű technikai berende­zéseknek. Ha a Szovjetunió megterem­ti a kommunizmus anyagi­technikai bázisát, akkor a vi­lág legfejletteb gazdaságával, legmagasabb színvonalú ter­melésével rendelkező országgá válik, ahol a legmagasabb a dolgozók műveltségi és műsza­ki színvonala. A dolgozók ma­gas műszaki képzettsége ugyanis elválaszthatatlan a kommunizmus anyagi-techni­kai bázisától, mert a tudo­mányt ismerő és. azt a terme­lésiben alkalmazni tudó ember nélkül a fejlett technika halott lenne. A Szovjetunióban az elkö- vetkező húsz év alatt hatszorosára növelik az ipari termelést, három és félszere­sére a mezőgazdasági terme­lést. Ennek alapfeltétele az or­szág vinamosenergia-ellátásá- nak óriási növelése. A villa­mosenergia termelése húsz év múlva kb évi három milliárd kilowattóra lesz. (1960-ban az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szö­vetségi Köztársaság együtte­sen 1,218 milliárd kilowattóra áramot termelt.) Acélból a Szovjetunió termelése éven­ként 250 millió tonnát ér majd el. (Az előbb említett négy or­szág termelése 1960-ban 168 millió tonna volt.) Az első tíz év alatt utolérik az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben, a máso­dik tíz évben pedig messze túl­szárnyalják. A kommunizmus anyagi­technikai bázisa nemcsak mennyiségileg jelent több ter­melést, hanem minőségileg is magasabb fok ■ elérését jelenti. A kommunizmus valósítja meg a komplex gépesítés és automatizálás legmagasabb színvonalát, a munkaeszközök, a meghajtóerő, a nyersanya­gok, a technológia és a terme­lésszervezés összehasonlítha­tatlanul magasabb fokát. Miért szükségszerű feltétele a technikai bázis a kommuniz­mus felépítésének? Elsősorban azért, mert a kommunista termelési viszo­nyok kialakításának alapját képezi, \ kommunizmus építé­se során szükségszerűen létre kell hozni az egységes kommu­nista tulajdont, mégszüntetni a még fennálló osztályokat, megváltoztatni az embereknek a termelésben fennálló kapcso­latait, fokozatosan új típusú munkamegosztást kell létrehoz­ni a társadalom tagjai között. A -kommunizmusban a munka szerinti elosztás élvéről áttér­nek a szükséglet szerinti el­osztás elvére. j\/I indez úgy valósítható meg, ha a társadalmi munka termelékenységének minőségileg magasabb foka jön létre. A termékek bőségét a magasfokú gépesítés és au­tomatizálás alapján érhetjük el. A termékek bősége nélkül viszont szó sem lehet arról, hogy a közfogyasztási cikke­ket a szükségletek szerint osztják el a társadalom tagjai között. Szükséges figyelembe­venni azt is, hogy az emberek szükségletei is állandóan nö­vekednek, tehát mégcsak nem- is az emberek mai szükségle­teit kell kielégíteni, hanem a kommunizmus építése során létrejövő új anyagi és kulturá­lis igényeket. Amilyen ütem­ben jön létre a kommunizmus anyagi-technikai bázisa, úgy szűnnek meg fokozatosian az alacsony fizetésű kategóriák, míg végül a műszaki bázis tel­jes megteremtésével (ez túl­megy a húsz év keretein), a termékek bősége alapján min­denféle különbség megszűnik az emberek életkörülményei­ben. Minőségileg megváltozik a termelésben részvevő dolgozók munkája. Nem lesz egyhangú és fárasztó a munka, amely közvetlenül az anyag megmun­kálására irányul, hanem a géprendszerek beállításán, a műszereken keresztül a terme­lési folyamat ellenőrzése lesz az ember feladata. Fokozatosan elmosódik tehát a határ a szel­lemi és fizikai munka között. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy a fárasztó fizi­kai tevékenység megszűnik, hanem a szellemű munka szín­vonala is emelkedik. A mér­nök munkájának hatékonysá­ga növekszik. A szellemi mun­ka mentesül igen sok mecha­nikus számítástól és nyilván­tartó tevékenységtől, hiszen ezt is automata gépek végzik el. Ezáltal a termelés irányí­tóinak több ideje marad al­kotási lehetőségekre. A kommunizmus anyagi- tecinikai bázisa az alapja an­nak is, hogy megváltozzon az ember viszonya a munkához. A kommunizmus alsó foka, a szocializmus már lényegesen megváltoztatja a kapitalizmus­hoz képest az emberek viszo­nyát a munkához. A munka szégyenletes teherből becsü­let és dicsőség dolgává válik. A szocializmusban a munka kötelesség. Ahhoz, hogy vala­ki éljen, feltétlenül dolgoznia kell és bizonyos ösztönző té­nyezők alkalmazása szükséges. A kommunizmusban a munka nem egyszerűen a társadalom iránti kötelesség. A munkának az új technikai feltételeik ál­tal megváltoztatott körülmé­nyei a fizikai és szellemi mun­ka különválásának megszűné­se, a munkaidő csökkentése folytán' annak alkotó jellege domborodhat ki. A munka az emberek . számára elsőrendű életszükségletté válik, nem kell semmivel sem ösztönözni őket. Cinnek alapján a dolgozók aktivitásának sokkal magasabb foka bontakozik ki. Ezt jelzi már ma is például a munkaverseny magasabb for­máinak kibontakozása, az újí­tások számának gyors növeke­dése a Szovjetunióban. A kom­munista munkabrigádok, a kommunista üzemek és válla­latok mozgalmában több mint húszmillió ember vesz részt. E mozgalom során fokozatosan az emberek vis'zonya a terme­léshez és az emberek egymása hoz való kapcsolata átalakul kommunista kapcsolattá. A kommunizmus anyagi­technikai bázisa alapja a vá­ros és a falu közötti lényeges különbség megszüntetésének is. A kommunizmus építése során a gépesítés és az automatizá­lás nemcsak az iparban, ha­nem a mezőgazdaságban is megvalósul. A munka színvo­nala ezesd a területen is állan­dóan emelkedik és a mező­gazdaság ‘ gépi és villamös- energia-ellátásával párhuza­mosan %gyre inkább az ipari munka egyik válfajává válik. Megszűnik itt is a nehéz,-a szellemi munkától elkülönült fizikai munka. A paraszti munka fokozatosan az agronó- mus és a mezőgazdasági mér­nök munkájának színvonalára emelkedik. A kommunizmus­ban agráripari egyesülésekkel, a falvak összevonásával új, vá­rosias jellegű települések jön­nek létre amelyek mind anya­gi, mind kulturális, szociális, egészségügyi szempontból a várossal azonos színvonalra emelkednek. Az anyagi technikai bázis magasabb foka teszi lehetővé a kulturális színvonal általá­nos felemelését is. A munka­idő csökkenése a társadalom minden tagja számára lehető­vé teszi, hogy sok időt fordít­son továbbképzésére, kulturális igényeinek kielégítésére, szó­rakozásra. A művelődés és szórakozás olyan eszközei is, mint a televízió, film, stb. to-i vábbfejlődésükkel, elterjedé­sükkel beláthatatlan lehetősé­geket rejtenek magukban a társadalom kulturális színvo­nalának emelésében. Az egészségügy, a betegségek megelőzése és a pusztító be­tegségek leküzdése sem nél­külözheti az általános techni­kai és tudományos fejlődést. Az ember egészségének védel­mére és a gyógyításra egyre nagyobb mértékben felhasz­nálják a kémiát, fizikát, és más tudományágakat, vala­mint a technikai berendezése­ket, műszereket, pl. az emberi szervezetben lezajló folyama­tok mérésére, ellenőrzésére. A z anyagi javak termelé- seben bekövetkezett változásoktól függ elsősorban a női munka jellegének meg­változása is. A nőt a házi rab­szolgaság alól csak a kommu­nizmus szabadíthatja fel vég­legesen. A férfi és a nő közöt­ti teljes egyenjogúság csak akkor valósulhat meg, amikor a társadalom az anyagi javak bőségével rendelkezik, amikor a közétkeztetés, a gyermekek társadalmi ellátása és társa­dalmi költségen való nevelése annyira kiterjed és magas színvonalra emelkedik, hogy a nők felszabadulhatnak a je­lenleg még meglevő nagy kö­töttségek alól. Az anyagi javak termelésé­nek magas színvonala az alap­ja annak, hogy megváltozzon a társadalom tagjainak tudata, gondolkodásmódja, erkölcsi színvonala is. A kommuniz­mus építése során fokozatosan új embertípus alakul ki. Ami­kor megszűnik az egyén harca sgját létéért és az ember a jól szervezett társadalomban ma­gas fokon valósítja meg a ter­mészet feletti uralmát, akkor szűnik meg véglegesen a ka­pitalizmus által kialakított sok előnytelen tulajdonság. Megszűnik az anyagiasság, az invidualizmus, az előnyök haj­szolása, hiszen ez a kommu­nizmusban, ahol a társadalom termékeiből mindenki szük­ségletei szerint részesül —tel­jesen értelmetlen volna. A kommunizmus ma már nem a képzelet világa. A Szovjetunióban már folyik a kommunista társadalom széle­sen kibontakozó építése. Ma­gyarország a kommunizmus alsó fokának, a szocializmus­nak a felépítése felé közele­dik. Nincs messze számunkra az az idő, amikor éppen a kommunizmus anyagi techni­kai bázisának létrehozásán munkálkodva mi is élvezni fogjuk saját társadalmi vi­szonyaink gyökeres átalakulá­sának óriási előnyeit. Ehhez azonban először a szocializmus anyagi technikai bázisát kell létrehoznunk. Luca Márta, a Pártfőiskola tanára. Hruscsov és Brezsnyev távirata a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőihez MOSZKVA (TASZS2): Nyi- kita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között aláírt ba­rátsági együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés első évfordulója alkalmá­ból üdvözlő táviratot intézett Kim ír Szén-hez és Csoj Jong Ken-hez. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet—koreai szerződésnek az a célja hogy támogassa il­letve megszilárdítsa a Távol- Kelet és az egész világ béké­jét. A táviirat rámutat, hogy a KNDK-nak a szocializmus építésében elért sikerei, békés külpolitikája a legreménytel- jesebb biztosíték arra, hogy megvalósuljon az ország egy­sége. Moszkvában közzétették an­nak a táviratnak a szövegét, amelyet Kim ír Szén és Csoj Jong Ken a szerződés aláírá­sának első évfordulója alkal­mából intézett Hruscsovhoz és Brezsnyevhez. A távirat hang­súlyozza, hogy a szerződés új fokozatra emelte a két nép közt fennálló hagyományos ba­ráti kapcsolatokat. „A megál­lapodás biztosítja a koreai nép forradalmi vívmányainak. vé­delmét az imperialista próbál­kozásokkal szemben és új si­kerekre lelkesíti a koreai' né­pet a szocializmus építéséért és a haza békés egyesítéséért vívott harcában.”. Raul Castro: Kuba forradalma a 200 milliós Latis-lmerika forradalma MOSZKVA (TASZSZ): Raul Castro,' a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere csü­törtök este nyilatkozott a moszkvai televízióban. A múlt évben — mondotta — visszaver­tük az amerikai imperialisták agresszióját. Most ugyanezek az imperialisták blokáddal vet­ték körül országunkat. Á francia lapok az oráni vérfürdőről PÁRIZS (MTI): A francia sajtó nagy figyel­met szentel a csütörtöki véres oráni eseményeknek. A pol­gári lapok szerint „nem lehet megállapítani, hogy ki kezdte a lövöldözést”, amelynek so­rán több mint 30 személy éle­tét vesztette. Az Humanité rámutat: nem kétséges, hogy a tragédiát az OAS még mindig Oránban tartózkodó banditái robban­tották ki. Az algériai lakosság és az algériai fegyveres erők a felszabadulási ünnepségek alatt mindenütt megőrizték példás fegyelmüket, egyetlen incidensre sem került sor egész Algériában. Az ultrák ezzel szemben már napok óta szent Bertalan éjszakájával fenyegetőztek. Az újabb vér­ontásért — írja a lap — a de- gaulleista hatalmat is felelős- 'ség terheli. Az eviani egyez­ményekben vállalt kötelezett­sége ellenére nem tett hatá­sos intézkedést a fasiszta gyil­kosok megsemmisítésére, akik hónapokon keresztül folytat­hatták bűnös tevékenységüket és még ma is módjukban áll, hogy vérfürdőt provokáljanak ki. ’ A szocialista Populaire is arról ír, hogy az Oránban tör­téntek mögött azok a fasiszta erők állanak, amelyek tovább­ra is veszélyeztetik a függet­len Algériát, a francia—algé­riai együttműködést és magát Franciaországot is fenyegetik. (MTI) Kennedy sajtóértekezlete WASHINGTON (TASZSZ): Kennedy, amerikai elnök csütörtökön Washingtonban sajtóértekezletet tartott. Kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió, vala­mint a szocialista tábor többi országainak viszonyával kap­csolatos amerikai politikának az a célja, hogy csökkenjen a konfliktusok lehetősége, és ugyanakkor szavatolják az Egyesült Államok és — mint ahogy az elnök mondotta — „a szabad világ” többi országai­nak biztonságát. Az elnököt felkérték, fejtse ki véleményét azzal kapcsolat­ban, mi várható a következő hónapokban a szovjet—ameri­kai viszonyt illetően. Kennedy hangoztatta, megkísérli, hogy továbbra is békében éljen az összes többi országokkal, külö­nösen pedig azokkal, amelyek olyan katonai potenciállal ren­delkeznék, hogy bármely na­gyobb konfliktus kihatna az egész emberiség jövőjére. Megkíséreljük — mondotta a többi között az elnök — azok­nak a fő kérdéseknek a rende­zését, amelyek feszültséget okoznak az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában. Kennedy kijelentette, hogy ez a munka nem volt mindig si­keres. Es hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ennek el­lenére, folytatja az erre irá­nyuló erőfeszítéseit. A tudósítók megkérdezték azt is, hogy vélekedik a német kérdés rendezésével kapcsola­tos szovjet—amerikai tárgya­lások menetéről. Az elnök a tárgyalásokat „igen nehéznek” minősítette. Megjegyezte, hogy a meg­beszéléseket folytatni kell és folytatódni is fognak, azzal a céllal, hogy megvizsgálják, le­hetséges-e megállapodásra jut­ni olyan kérdésekben, ame­lyekhez mindkét országnak fontos érdekei fűződnek és amelyekkel kapcsolatban né­zeteltérések állnak fenn. Kennedy azt is közölte, hogy Dobrmyin, a Szovjet­unió washingtoni nagykövete és Rusk, amerikai külügymi­niszter a közeljövőben talál­kozni fog egymással. Kenne- dyt felkérték, magyarázza meg, mi az értelme az Egye­sült Államok és a nyugat­európai országok viszonyára vonatkozó „kölcsönös függőségi doktrínának”, amelyet július 4-én Philadelphiában terjesz­tett elő. Az elnök általános formában csak annyit mon­dott, hogy ez a doktrína a jö­vő kérdése és az atlanti közös­ség új formáiról csak akkor lehet konkrétan beszélni, mi­után létrejött az egységes Eu­rópa. Kennedy ezzel kapcso­latban egyébként beismerte, hogy Nyugat-Európa nem óhajt függő viszonyban lenni az Egyesült Államoktól és ez a fő oka annak, hogy napvilág­ra hozta doktrínáját. (MTI) Ha a Szovjetunió nem segí­tett volna bennünket — han­goztatta Raul Castro — tenger­nyi véráldozatot kellett volna hoznunk azért, hogy magasra emeljük a szabadság zászlaját. Raul Castro megjegyezte, a kubai forradalom olyan idő­pontban kezdődött, amikor már világossá vált, hogy a szo­cialista tábor erősebb a kapita. lizmusnál. „Forradalmiunk La- tin-Amerika 200 milliós népé­nek forradalma. Kuba kész bármilyen áldozatra, hogy a jelenlegi dermedtség;, állapot­ból magához térítse a többi latin-amerikai országokat.” (MTI) Összetűzés Rio de Janeiróban RIO DE JANEIRO (MTI): Rio de Janeiro egyik külvá­rosában, Duque de Caxiasban csütörtökön heves incidensek­re került sor, amelyeknek az volt az oka hogy a rendőrség és a segítségül hívott katona­ság lövéseket adott le az üz­letek előtt sorbanálló és élel­miszert követelő tömegre. Az összetűzés során huszonöt sze­mély meghalt, mintegy kétszá­zan megsebesültek. A zűrza­varban több üzletet kifosztot­tak és magánlakásokat is meg­támadtak. , Az est beálltával amikor a hadsereg őrségeket állított az utcákon, helyreállt a nyuga­lom. A brazíliai szakszervezeti ve­zetők Brasilia fővárosból visz- szatérve, ahol Göulart elnök­kel folytattak megbeszéléseket, bejelentették, hogy a 24 órás sztrájk után utasítást adtak a munka új rafelvételére. Goulart elnök csütörtökön Oliveira Brito volt oktatás­ügyi minisztert bízta meg, hogy kezdjen tárgyalásokat az új kormány megalakításáról. (MT) Kivégezték az OÄS delta-csapatainak parancsnokát PÁRIZS (MTI): A Párizs melletti Ivry erődítményben pénteken hajnalban kivégezték Degueldre volt idegenlégiós hadnagyot, az OAS delta-csa­patainak parancsnokát. Dé- gueldre-öt a múlt héten ítélte halálra a rendkívüli katonai törvényszék. De Gaulle eluta­sította a kegyelmi kérvényt. A sok száz letartóztatásban levő OAS-bandita közül Degueldre a harmadik halálraítélt, akin végrehajtották az ítéletet. (MTI) Sárga mw. IRTA- ÓNÓDVARI MIKLÓS Vasárnapi számunkban kezdjük új, Izgalmas, fo§ylakásos regényünk közléséi!

Next

/
Thumbnails
Contents