Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

1962, július 4., szerda NÉPÚJSÁG Napirenden a leszerelés .* Háború ellen — telefonnal szuperbómbák százmegatonnái mellett. Tragikusak lehetnek az olyan tévedések, amelyek országrészeket, földrészeket semmisítenek meg. — ' Segít­het itt egy telefon? Leállíthat­ja-e a megtorlásra kész elri­asztó erőket? A telefonmegoldás lenne az a csodaszer, amely elhárítaná az új háború veszélyét? Valószínűleg a nemzetközi enyhülés biztató jelének te­kintené mindenki a Kreml és a White House közti telefon- vonalat, de kévésén hiszik, hogy ezzel mindent megoldot­tak. Nem a kimagyarázkodás feltételeit kell megteremteni, Az egri várban évek óta folyó restaurálási munkálatok jelentős szakaszhoz érkeztek. Befejezték a vár jelenlegi „főbejáratánál” elhelyezkedő Varkoch kapu helyreállítását. A vár területén elhelyezkedő XV. századbeli gótikus palota restaurálási munkálatai is be­fejezéshez közelednek. Eredeti helyére állították a válaszfa­lakat és az építkezés jellegé­nek megfelelő ablakokat. Be­fejezték az egyik legfontosabb munkaszakaszt, a gótikus fo­lyosó helyreállítását és jelen­leg a belső vakolásokat vég­zik. Helyreállítási munkálatokat végeztek a vár kútján is. A 70 méter mélységű kutat újra inkább arra kell törekedni, hogy elkerüljék a „nukleáris félreértés” lehetőségeit is. Nem magyarázkodni kell, mi­kor már bekövetkezett a ka­tasztrófa, mindent el kell kö­vetni, hogy megelőzzék, elke­rüljék. Ehhez pedig kevés egy telefondrót. — Vagy még az sem; kell. Ha leszerelik a fegyveres erőket, megsemmi­sítik a nagyhatósugarú szállí­tóeszközöket: nagyobb bizton­ságban érezheti magát az em­beriség, mintha a két világha­talom vezetőjét a legmegbíz­hatóbb távközlő berendezések kapcsolják össze. (Krajczár) Ma is üdítő ivóvizet ad Egerben Dobó kútja Több mint egymiilíó forintot költenek az idén az egri vár restaurálására falazták és védőráccsal látták el. Az egri vár udvarán ez ez egyetlen, ma is működésben levő kút, amely Dobó kato­náinak is kiváló ivóvizet szol­gáltatott. Az idén tovább folytatódik a tömlöcbástya és az északi fal helyreállítása. A konzer­vált területeken a vár jellegé­nek megfelelő parkokat ala­kítanak ki, virágágyakkal és zöld pázsittal. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több mint egymillió forintot költenek a vár helyreállítási munkálataira. Ennek eredmé­nyeként az idén újabb, eddig nem ismert várrészeket te­kinthet meg a látogató. Gyümölcstermelési versenyt indít a SZÖVOSZ, a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarofruet Vállalat Háromnegyedmillió forint értékű gépjutalom a termelőszövetkezeteknek Az előző kísérleti évek ta­pasztalatai alapján az idén is szervez széleskörű, a növény­védelemmel egybefüggő gyű- mölcstermelési versenyt a Hun- garofruct Vállalat anyagi támo­gatásával a SZÖVOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata. A versenybe Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun, Pest, Heves és Zala megye, valamint Csong- rád megye szegedi és szentesi. Szolnok megye szolnoki és kunszentmártoni járásának termelőszövetkezetei, termelő­szövetkezeti csoportjai, szak- szövetkezetei és szakcsoportjai nevezhetnek be. Szilvatermelé­si verseny indul: Szabolcs- Szatmár, Bács-Kiskun, Pest és Zala megyében, valamint Szolnok megye szolnoki és kunszentmártoni járásában, téli alma termelési verseny Szabolcs-Szatmár és Zala me­gyében, téli alma, kajszi- és őszibarack teremelési verseny Pács-Kiskun és Pest megyé­ben, valamint Cs-ongrád me­gye szegedi és szentesi járásá­ban és téli alma, valamint kaj­szibarack termelési verseny lesz Heves megyében. A ver­senyben a termelőszövetkeze­tek. szakszövetkezetek és szak­csoportok csakie teljes termő gyümölcsösökkel, a szilvater­melési verseny részvevői pe­dig teljes szilvatermő terüle­tükkel vehetnek részt, tehát a benevezett területnek magában kell foglalnia a termelőszövet­kezet tulajdonában, közös mű­velésében levő, termő zárt- és szórványgyümölcs területét, függgetlenül a munkaszervezés formájától. A versenyben, amelyre júli­us 15-ig lehet benevezni, a ta­valyi tapasztalatok alapján Szabolcs-Szatmárban mint­egy 1500, Bács-Kiskun és Pest megyében mintegy 1000—1000, Heves és» Zala megyében mint­egy 500—500, Csongrád és Szol­nok megye két-két járásában pedig mintegy 250—250 hold- nyi gyürriölcsterület részvételé­vel számolnak. A verseny elsőrendű célja, hogy minél több legyen a ki­váló minőségű gyümölcs, te­hát a jutalomra elsősorban azok a szövetkezetek számít­hatnak, amelyek a legtöbb és legjobb minőségű, fertőzés­mentes gyümölcsöt adnak ex­portra. A verseny elbírálásá­nál azt is figyelembe veszik, hogy a tsz-ek és az egysze­rűbb szövetkezetek mekkora területen értek el kimagasló eredményt. Előnnyel Indulnak a verseny­ben azok a részvevők, amelyek az őszi, téli és tavaszi alapvető munkákat, — őszi talajelőké­szítés, műtrágyázás, téli fatisz­togatás, koratavaszi permete­zés, poloskaszagú darazsak el­leni védekezés, stb. —, időben, szakszerűen elvégezték és a növényvédelmi munkákon kí­vül gondot fordítanak az egyéb agrotechnikai munkákra: gyomtalanítás, tárcsázás, s»tb. — s emellett természetesen el­sőrendű feladatuknak tartják a' körültekintő növényvédel­mét. Él kell érniük a verseny­zőknek, hogy a megtermelt gyümölcs, a kaliforniai pajzs- tetű fertőzéstől legalább 95, egyéb kártevők fertőzésétől legalább 92 °/q-kan mentes le­gyen. Szedés idején, amerikai szövőlepke fertőzés sem a gyü­mölcsösben, sem a szőlőkben, sem a termelőszövetkezetek területén fekvő utakon és a háztáji területeken sem fordul- , hat elő. A szilvatermelési, őszi- és kaj­szibarack termelési verseny­ben részvevő szövetkezetek­ben versenyfeltételnek számít a szilva-, alma- és barackmoly elleni védekezés is és figyelem­be veszik az exportra átadott fertőzésmentes cseresznyetéte­lek mennyiségét is. Versenyfel­tételként bírálják el a kalifor­niai pajzstetiű utórajzása miatt téliaíma-termelésben szedés előtt, vagy szedés után ládá­ban tárolás alatt végrehajtott permetezést és nikotinos fü- rösztésít is. Jutalmazásra csak az a tsz terjeszthető fel, amely a ver­senyben szereplő gyümölcsne- mekből legalább a , megter­mett mennyiség hatvan» száza­lékát exportra értékesítette. A versenyfeltételek teljesíté­sét a SZÖVOSZ, a Földműves lésügyi Minisztérium növény- védelmi szolgálata, a megyei növényvédelmi bizottság, va­lamint a MÉK és a járási ta­nácsi mezőgazdasági osztályok szakemberei rendszeresen el- % lenőrzik. A járási tanács mező- gazdasági osztályai által elő­terjesztett javaslatokat 1963. január 5-ig a megyei növény­védelmi bizottság felülvizsgál­ja és felterjeszti a minisztéri­um növényvédelmi szolgálatá­nak. A megyei növényvédelmi bizottságok javaslatait a Föld­művelésügyi Minisztérium Nö- |vényvédelmi Szolgálata, a ; SZÖVOSZ és a Hungarofruct i Vállalat dolgozóiból alakult i versenyértékelő bizottság bí- i rálja felül. A versenyben rész- ivevő tsz-ek és egyszerűbb szö- : vetkezetek győztesei jutalom- íképpen értékes növényvédelmi ; gépeket, Rapidtox II. és Ra- \pidtox III. típusú motoros per- : metezőgépet, saroglyás hordoz- \ ható permetező motorosgépet íés Kiss—Bálint-féle hátiper- ! metezőgépet nyerhetnek, ösz- Iszesen 735 535 forint értékben. ! Részt vesznek a versenyben és ! jutalomban ■ részesülhetnek a »legjobb eredményt felmutató • járási szakigazgatási szervek fis, akik között a megyei nó- jvényvédelmi bizottság javas­lata alapján csaknem 100 000 í forint értékű pénzjutalmat osz- ítanak ki. ! A verseny azonban nemcsak ;a jutalmak nagysága, hanem 'elsősorban a tavalyi verseny­ében már előnyösen megmutat-* ' kozott minőségi eredmények -miatt országos jelentőségű. He­gyesen járnak el tehát azok a [községek, amelyek az élenjárók [kezdeményezése nyomán közr íségi növényvédelmi bizottsá- igot szerveznek és tevékenyen I részt kérnek a verseny irányi- Itásából és ellenőrzéséből. IV A G Y F O G A S (Foto: Kiss B.) Többszörösen jövedelmez a korán piacra került zöldségáru és gyümölc* megyénk tsz-eibcn Megyénk termelőszövetkeze­tei a több éves tapaszt álatok­ból okulva ebben az évben arra törekedtek, hogy minél korábban megkezdhessék a kü­lönböző gyümölcs- és zöldség­félék értékesítését, mivel így kettős haszonra tudtak szert tenni: biztosítani tudják a la­kosság jobb ellátását, és a ko­rai zöldség féleségekből lénye­gesen több bevétel is szárma­zik. Számos közös gazdaságunk már az idén üvegházban ne­velt, virágzó paradicsompalán­tákat ültetett ki a szabad föld­be, de ugyanígy a paprikát, ka­ralábét, uborkát is előrehala­dott állapotában ültettek ki. Ezeken a területeken — több száz holdon — érik a termés, és néhány napon belül már nagyobb mennyiségben szállít­hatnak piacra paradicsomot. Az eddig árubabocsátott zöld­ségfélék igazolták a számítást. A boconádi Búzakalász Terme­lőszövetkezet például az idén elsőnek jelentkezett a hazai piacon termésével. Ezenkívül tíz forint kilogrammonkénti áron több mint 30 mázsa zöld­borsót tudott értékesíteni a külföldi piacon. Ezáltal az or­szág exporttervének teljesíté­sében is részt vállalt. Külföldi piacokon ebben az évben tovább növekedett • az érdeklődés a hevesi tájak gyü­mölcstermése iránt. A, szocia­lista országok mellett számos kapitalista országba is eljutott már a napokban a Mátra al­ján, és a Tárná mentén ter­mett zöldáru és gyümölcs. Néhány nappal ezelőtt pél­dául cseresznyéből nagyobb szállítmányt indítottak útba a távoli Finnországba. Különö­sen a gyöngyöstarjáni Győze­lem Tsz tett ki magáért, amelynek karmazsin cseresz­nyéje már ebben az évben több külföldi országba eljutott. Zárszámadás Kerekharaszton A hatvani foldművesszövet- kezet keretében működő ke­rekharaszti Falusi Ifjúsági Szövetkezet tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését. A fiatalok ez évben alakították meg a szövetkezetei, amely­ben már az első évben is ered­ményesen dolgoztak. A helyi termelőszövetkezet segítségé­vel egy hold földön zöldborsót termeltek közösen. Munkájuk nyomán ez évben közel 7000 forintot jövedelme­zett a termelés, melynek 30 százalékát közös alapra he­lyezték, a többit pedig munka­egység arányában az 50 tagot számláló szövetkezeti fiatalok között osztották szét. Számos olyan szövetkezeti tag volt, aki 180 forint részesedést kapott, a ledolgozott munkaegységére. torokkal, szinte megszé-% dűlve a nagy-nagy bol-? dog Ságtól... Aztán j huss! — neki a nagyvi lúgnak... A szemközti^ fáig juthatott, de szá-í mára az már a végte-? lent jelenthette, ahon-\ nan ősi ösztöne huny-? ván, menekült volna $ vissza a biztonságos rá-?, csők mögé. De a nagy, világban semmivé zsu•? gorodott az egykori biz-? tos otthon... ; Riadtan csipogott azt ágon, zöldessárga toll-? ruhája a végletekig in-\ gerelte a szabadsághoz? szokott szürke verebe-', két... Mire leértem a? fa alá, már csak véres,? összetépett tollcsomó? volt, üveges szemmel? csodálkozva bele a szá-\ mára vad és kegyetlen? világba... Pedig nem a világgal? volt a baj. Élkorcsosul-t,? satnya utóda volt a sza■ $ badság fiainak. S még-? is hős. Egy pillanatnyi? szabadságért, a szabad-? ság egy pillanatnyi ér-? zéséért kész volt te-) nyérben megférő életét? is áldozni... Matyi. Nevetséges? név. Mégse nevessetekí rajta emberek ... Gyurkó Géza Ü mára olyan ismeretlen és veszélyes messzesé■ get jelentett, mint az űrhajós számára a ga­laktika. Már két, vagy három éve jussolta a családta­gi rangot és szívének boldogítójára — bezárt kalitkával ugyan — szívhatta a szabad le­vegőt is rácsain keresz­tül, az ablak párkányá­ra helyezve, otthonán belüli kisebb birodal­mát ... Hogy kezdődött? Nem tudom, csak el­képzelem. Már csak a bekövetkezett tragédia tanúja lehettem ... A kalitka ajtaja va­lahogy nyitva maradt Matyi hát, élve az al­kalommal, kiült a ka­litka ajtajába, hogy szemtől szembe néz­zen a világgal. Még nem mert nekivágni a nagy ismeretlennek, csak nézgelődött, csak topogott, nagy izgatot­tan, furcsa, őseitől át­öröklött, s eddig mé­lyen eltemetett érzések incselkedtek benne ... Énekelni kezdett, tele kába, ha valaki közelí­teni merészelt hozzá. Teltek a napok, a he­tek és egyszercsak azt vettem észre, hogy ami­kor kis salátalevelet dugok a rácsok közé, Matyi már nem mene­kül, sőt, először óvato­san, majd egyre szem­telenebb merészséggel kezdett játékos harcot vívni ujjaimmal. Aztán eljött az a pillanat is, amikor a kalitka nyi­tott ajtaján, először gombszemeiben ijedt tanácstalansággal, majd nekibátorodva kiröp­pent, hogy birtokába vegye az egész szobát. Ügy járt-kelt, repke­dett a szoba, számára végtelennek hitt sza­bad világában, mint va­lami öntudatos család­tag. Az ebédnél ott ült az asztal sarkán, ha ol­vastam, néha kényel­mesen elhelyezkedett a vállamon, néha odaröp­pent a becsukott ablak­hoz, s ilyenkor órákig nézegetett kifelé egy olyan világba, amely­ről neki fogalmai sem lehettek, s amely szá­hában terjesztve a me­zőgazdasági termelés ugyan egyik legfonto­sabb agrotechnikai ágá­nak, de lakásban mégis teljesen mellőzhető il­latát. És papagályom. És kutyám. És macs­kám. És kanárim. Hosszú évek távolá­ból most mégis csak ez a maroknyi zöldessár­ga tollcsomó jut az eszembe, amint topogó lábakkal fújta mikrosz­kopikus kis szivének minden boldogságát a kalitka rácsai mögött, vagy a szekrény sarkán billegve... Matyi. Nem éppen kanárihoz méltó né v, de amikor a keresztelőt tartottam, a megszökött csókámra gondoltam, s a név így ruházódott át egy akkora madárra, amelyből ötven is kel­lene, hogy egy mátyás­madárral vetekedhes­sen, — legalábbis ter­mészetben. Nehezen barátkozott meg velem, nehezen az egész új környezettel, rémülten menekült ka­litkája legtávolabbi sár­Melyik gyerek nem szereti az állatokat? S melyik gyerek ne szer­vezne —, ha rajta állna — valóságos állatkertet, amelyben a pálmaház a fürdőszoba, a zebra­tanya a konyha, s a majomház természet­szerűen a szoba lenne. Jómagam is éltem-hal- í tam minden élőlényért, ; még az olyanokért is, l amelyektől most undo- ! rodva fordulok el, s a ! hátam is borsódzik, ha : ilyennel találkoznék, a \ lakásban járva-kelve. ' Volt nekem sündisz- ? nőm — anyám rálépett ? és a sündisznó úgy re- ? pült a háztól, mintha ? madár lenne ... ? Volt vízisiklóm, az is ? denevérszárnyra került, ! egyáltalán nem nyerve ? meg a szülői ház tetszé- ? sét sima modorával... ? Aztán fehér egerek, ? amelyek kiszabadultak ? a kis üvegkalitkából és ? megjárva minden zu- f got, asztalt ágyat, szek- ? rényt, apró lábukkal í igazolták, hogy megjár­sz ták a kályhacsövet is... ? Természetesen, leveli ? békám is dunsztos ? üvegben, aranyhalaim ? egy másikban, fehér i. angóranyulam a kony­MATYI „Valamely megőrült rakéta­ember balfogását azonnal bo­csánatkérésnek kell követnie, hogy megakadályozzák a ha­ladéktalan megtorlást” — írja egy amerikai folyóirat, mikor beszámol arról, hogy az USA légihaderejének magasrangú tisztjei javasolták: létesítse­nek közvetlen telefonösszeköt­tetést Kennedy és Hruscsov dolgozószobája között. A Washington—Moszkva köz­vetlen vonalra éppen a kima­gyarázkodás, a bocsánatkérés miatt lenne szükség: nehogy mire létrejönne a kapcsolat a két kormányfő között, a nuk­leáris megtorlás megváltoztat­hatatlanul tragikus helyzetét idézzen elő.. Az amerikai légierő felelős vezetői is tudomásul vették, hogy az élesített hidrogénbom­bákkal portyázó repülőgépek, az atomtöltetű rakéták veszé­lyeztetik a békét akkor is, ha a kezelők nem kaptak tűzpa- rancsot. A legnagyobb testi, szellemi és tegyük hozzá, er­kölcsi igénybevételt jelentő fegyverek működtetése harc­készültségben tartása olyan megterhelést jelent a kezelő- személyzetnek, hogy az illogi­kus, teljesen értelmetlen reakciókat válthat ki belőlük. S ha ez az értelmetlen reagá­lás ügy jelentkezik, hogy a pi­lóta megtagadja az atomria­dót lefújó parancsot, s tovább­repül az „ellenséges” célpont felé, s kioldja .gyilkos terhét? Ha a parancs ellenére is mű­ködésbe hozza a rakétamo­tort? A légimarsallok Washing­tonban feltalálták a „csoda­szert”; még mindig el lehet kerülni a bajt, ha idejében közlik Hruscsowal, hogy csak véletlen baleset volt az egész, elnézést Mister... Kirobbantak már háborúk a történelemben néhány pisz­tolylövés miatt is, s előfordult az is, hogy az évekig tartó vérontást csak jelentéktelen kisebb csetepaték előzték meg. Ilyenkor általában csak „ürügy” volt az előzmény, amellyel tömeghangulatot le­hetett teremteni. Ma már hi­tetlenkedve hallgatják azt, aki az első világháború okát még mindig Gavrilo Princip revolvergolyóiban keresi. Sőt — milyen kegyeletromboló kor! — már azt is kezdik „pedzeni”, hogy a homéroszi eposzok trójai háborújának is gazdasági, politikai okai vol­tak, gyökerei az antik kolo- nializmusba nyúlnak vissza, s nagyon távol esnek Szép He­léna bájaitól... A mai nemzetközi feszült­ségnek is mélyen rejlő okai vannak, amelyeket nem lehet máról holnapra kiküszöbölni. De ez bizonyos, ha a feszült­ségből fegyveres konfliktus, lesz — szörnyű pusztítás és? pusztulás következik. Ezt a? konfliktust pedig könnyen ki-; robbanthatja egy rakéta- ? nukleáris „tévedés”, amelytől! a nyugati generálisok is óvják! az elnököt. De ez a tévedés:! százezrek, milliók életébe ke-^ rülhet. — Gondoljunk csak az! első atombombák pusztítására, ? amelyek pedig csak ártatlan ? játékszernek tűnnek á mai j « ... hogy az United States; Information Service 47 dől-; láros pályázatot hirdetett ki; olyan visszataszító, undorító í elnevezésekre, amelyekkel a? Viet Cong, a dél-vietnami ? népi erők katonáit lehetne; megbélyegezni. ! Amerika már milliárdokatí ölt a Diem-rezsim életben-; tartására, szakértőket, fegy-! vereket, nyersanyagokat cs: katonákat adott a dikátor-; nak, most ismét valami cső-; daszert akar juttatni Szai-Í gonnak. Az elnevezés (még nem ér-: kezett hír a pályázat ered-: ményeiről) valóban egészen i különleges fegyver lesz. Nem: kerül sokba az amerikai adó-; fizetőknek sem ... (zár) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents