Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-29 / 176. szám

o KÉPÚJSÁG 1962. július 29., vasárnap NEW YORK (TASZSZ): Az utóbbi napokban a gyar­mattartóik táborában újult erővel lángoltak fel a szenve­délyek a katangai kérdés kö­rül. Míg Csőmbe és hívei min­dent megtesznek, hogy telje­sen elszakítsák Katangát Kon­gótól, az ENSZ-csapatok pe­dig már jóideje eredményte­lenül topognak a katangai „főnök” barlangjának bejára­ta előtt, Nyugat monopolista köreiben elkeseredett alkudo­zás folyik, hogy kié legyen Katanga természeti kincse. Ismeretes, hogy éppen a gyarmattartó hatalmak civa- kodása az a színfalak mögötti erő, amely nem teszi lehetővé a kongói népnek, hogy leszá­moljon Katanga elszakadásá­val, és mindannyiszor meg­menti Csombet, valahányszor tényleges veszély fenyegeti. Walter Lippmann a napok­ban a New York Herald Tri­bune hasábjain rámutatott hogy a kongói válság kulcsál Londonban, Brüsszelben éi New Yorkban kell keresni Ebben a cikkben egyeneser kimondotta, hogy „az Adouls vezette kongóiak és a Csőmbe vezette kongóiak csak abbar az esetben egyesülhetnek, he azok a nem-afrikai országok Az algériai vez ALGÍR (MTI): A belpolitikai helyzet méi mindig rendkívül zilált Algé­riában, megfigyelők azonbar bizonyos biztató jelekre hívják fel a figyelmet. Ilyen például az a tény, hogy Mohamed Khider volt államrniniszter és Ben Khedda, az ideiglenes kormány miniszterelnöke pén­teken hosszas megbeszélést folytatott. Ugyancsak lénye­ges körülmény, hogy mindkét fél kijelentette, algériai nem fog algériai ellen harcolni és nem engedik, hogy a politikai válság polgárháborúvá mé­lyüljön. Ben Tobbal állammi­niszter, aki jelen volt Khider és Ben Khedda tanácskozá­sán, kijelentette: „személyes véleményem szerint van re­mény a megegyezésre”. Bizonyos mértékig bonyolít­ja a helyzetet, hogy Tiziouzou- ban Budiaf és Gelkaszem Krim miniszterelnökhelyettesek ve­zetésével megalakult „a forra­dalom védelmének összekötő bizottsága”. A bizottság, amely A Vízilabda OB l-ért Egri Dózsa- Újpesti Dózsa 7 : 3 (2:1, 1:0, 1:2, 3:0) Eger, 1500 néző. Vezette: Harangozó. A Bolya nélkül kiálló egri csapat helyenként korszerű játékkal megérdemelten győ­zött. ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI ÁRUDÁK, ÉPÍTŐ, TATAROZÓ, VEGYESIPARI VÁLLALA­TOK, KTSZ-EK, MAGÁN ÉPÍTTETŐK! Nagy mennyiségben kaphatók az alábbi öntött üvegáruféleségek s drótbetétes üveg, raktári méret (határméret 50x94) á: 75,60 Ft mJ. Drótbetétes üveg, félszabadméret (határ­méret 159—203x96) á: 86,60 Ft m2. Zsinórüveg, félszabad­méret (határméret 182—201x114) á: 50,60 Ft m2. Érdeklődni lehet: ÜVEGÉRT Eger, Cifrakapu tér 24. szám. Telefon: 2089. sz. Harminc éve halt mártírhalált Sallai Imre és Fürst Sándor Sallai és Fürst elvtárs a vád­iratot július 28-án kapták meg. A bírósági tárgyalás előtti na­pokban mindkettőjüket rette­netesen megkínozták, de nem vallottak társaik ellen. A tár­gyaláson is igazi kommunis­tához méltóan viselkedtek. A rájuk kiszabott halálos ítéletet is nyugodtan fogadták. Tud­ták, hogy a Hortihy-korszak uraitól kíméletet nem várhat­nak. Halálos ítéletük híre ha­talmas tiltakozást váltott ki nemcsak a magyar dolgozók­ból, hanem az európai mun­kásmozgalom köréből is.. A vérbíróság azonban tiltakozá­sukat nem vette figyelembe, s július 29-én Sallai és Fürst elvtársat kivégeztette. Halál­hírük óriási felháborodást, vál­tott ki, Európa szerte. Haláluk súlyos csapást jelentett a Kom­munisták Magyaronszági Párt­jára. A párt életében egyidóre visszaesés is mutatkozott. De nem sokáig. 1933 tavaszán már ismét erőteljesen dolgozott a párt. S hogy ez így történt, abban nagy része vöt Sallai és Fürst elvtájsak korábbi, hősies munkájának is. Szecskó Károgj zőtök, uborka, s a zöldbab fel­hozatala. Baromfiból és állati termékekből azonban általá­ban többet hoztak piacra, mint 1961. II. negyedévében. Valamennyi zöldség, gyü­mölcsféle ára mindhárom vá­ros piacán magasabb volt a ta­valyinál, a baromfi árak azon­ban némileg csökkentek. A ruházati cikkek forgalma a félévben is tovább csökkent. A felső konfekció áruk eladá­sa azonban nőtt, míg a méter­áruké csökkent. Jelentősen csökkent pl. a pamutszövet forgalma, vegyesipari cikkekből 7,1 százalékkal adtak el többet, mint 1961. I. félévében. Egészségügy Megyénk egészségügyi ellá­tása a félév alatt tovább ja­vult. Hét körzeti orvosi állást töltöttek be, azonban 5 még mindig betöltetlen.. Jelenleg a megyénkben 1 körzeti orvosra 3436 lakos jut, az 1961. év vé­gi 3720-al szemben. A kórházi és szanatóriumi férőhelyek számát tovább fejlesztették. A Mátraházi TBC Szanatórium 50, a Parádi Gyógyfürdőkór­ház 10 férőhellyel bővült. Jelentősen nőtt a szakren­delőin tézetek és kórházak be­tegforgalma. A szakorvosi rendelőkben a kezelési esetek száma a félév alatt 544 ezer volt, 20,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kórházakban 26 ezer beteget ápoltak, 9 százalékkal többet, mint 1961. I. félévében. A be­tegforgalom nagyarányú nö­vekedésének oka a biztosítot­tak számának növekedése mel­lett elsősorban az, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok régi, el­hanyagolt betegségeik kezelé­sére egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az egészség­ügyi szolgáltatásokat. Népművelés A területi könyvtárakban a könyvtári kötetek száma a fél­évben több mint 30 ezer kö­tettel bővült, és a félév végén megközelítette a 262 ezret. A félév alatt 534 ezer kötet köny­vet kölcsönöztek, 32 százalék­ká,} többet, mint 1961. I. fél­évében. A mozilátogatók száma 1 millió 686 ezer volt, kevesebb, mint 1961. I. félévében, ami a televízió rohamos terjedésével magyarázható. A félév alatt a megyében a televíztóelőfizetők száma 2 ezerrel növekedett és a félév végén megközelítette a 6 ezret. A televízióelőfizetők­nek majdnem fele (47 százalé­ka) fizikai dolgozó. Az Egri Gárdonyi Géza Szín­ház az 1961/62. színiévadban 550 előadást tartott, ebből 360- at vidéken. Az előadások közül a leglátogatottabbak voltak a „Bál a Savoyban”, „Cirkusz- hercegnő”, „Tartuffe”, „Sok hű­hó semmiért” c. darabok. Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága amelyektől függnek, valamifé­le szövetségre kényszerítik őket”. Hozzáfűzte, hogy „az Adoula mögött álló fő erő az Egyesült Államok kormánya, a Csőmbe mögött álló fő erő pedig — a nagy brit és belga magántársaságok”. Amint sajtójelentésekből ki­tűnik, az Egyesült Államok az utóbbi időben újabb tervet dolgozott ki a kongói közpon­ti kormány és a katangai dik­tátor „összebékítésére”. Ennek a tervnek a lényege az, hogy kényszeríteni kell Csombét, ossza meg a leopoldvillei kor­mánnyal annak a jövedelem­nek egy részét, amelyet adó formájában kap az Union Miniere-töl és néhány más társaságtól. Hozzávetőleg ugyanebben az időben vált ismeretessé, hogy U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára összehívni szándéko­zik a Biztonsági Tanácsot a katangai kérdés megvitatásá­ra, s hogy újabb megbízatást akar kapni a Biztonsági Ta­nácstól a katangai kérdés megoldására. LONDON: Londonban felhördüléssel fo­gadták az amerikaiak katan­gai tervét és U Thantnak azt itok tárgyalásai feltehetően szemben áll az FLN politikai bizottságával, nyilat­kozatában bejelentette, hogy célja „az algériai egység vé­delme, a hat vilaja egyesített parancsnokságának felállítása, a nemzetgyűlési választások előkészítése és a különböző at­rocitások megszüntetése”. ■ Ait Ahmed államminiszter, aki jelenleg Párizsban tartóz­kodik, bejelentette, hogy le­mond a kormányban és a 72 tagú nemzeti forradalmi ta­nácsban viselt tisztségéről. Ki­jelentette, hogy a forradalmi tanács szerinte nem „felelős szerv”. Szzad Dahlab. aki ugyancsak lemondott külügy­miniszteri tisztségéről, Párizs­ból Genfbe utazott. Mohammed Jazid tájékoztatásügvi minisz­ter viszont Tuniszból Párizsba érkezett. (MTI) a szándékát, hogy összehívja a Biztonsági Tanácsot. Home an­gol külügyminiszter, mint a Daily Express genfi tudósítója jelentette, követelte Rusk ame­rikai külügyminisztertől, hogy Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország közösen lépjen fel a Biztonsági Tanács össze­hívása ellen, továbbá, hogy semmiképpen ne alkalmazza­nak erőszakot Katangával szemben. Az angol kormánykörökhöz közel álló Daily Telegraph ,A szolidaritás hiányával” vádolta szerkesztőségi cikkében az Egyesült Államokat. „Az a be­nyomás alakul ki az emberben — állapította meg keserűen a lap —, hogy Washington és London csakis akkor juthat teljes nézetazonosságra nem­zetközi kérdésekben,_ ha előző­leg feláldozzák az angol érde­keket”. A lap nem csinál titkot abból, hogy mik is Anglia ér­dekei Kongóban. A lap véle­ménye szerint, ha az ENSZ felülkerekedik Katangában, az angol tőke nem csekély nyere* ségtől esik el. Sajtójelentések arra mutat­nak, hogy Franciaország és Belgium is Anglia oldalára állt. Megkezdődött a diplomá­ciai alkudozás. Mint a' Daily Telegraph szemleírója rámu­tat, Anglia, az Egyesült Álla­mok, Franciaország és Belgium közös javaslatokat dolgoztak ki, amelyeket a közeli napok­ban szándékoznak U Thant elé terjeszteni. Egy olyan pont mellett, hogy Csofnbe az adók formájában szerzett jövedelem egy részét köteles a központi kormány rendelkezésére bocsá­tani, a javaslatokban ott sze­repel az a feltétel, hogy Kongó szövetségi alkotmányának ki­dolgozásakor engedményeket tesznek majd Csomóénak „Ka*, tanga különeges helyzetének '• figyelembevételével. Nem nehéz belátni, hogy a nyugati hatalmak új terve lé­nyegében lemondást jelent Ka­tanga és Kongó tényleges egyesítéséről, amire pedig áll­hatatosan törekszenek a kon­gói nép hazafias erői. Ez., a terv az imperialista ragadozók alkujának eredménye. (MTI) a. ^ a. a. — — — — — 4» amerikaiak újabb katangai terve \ TASZSZ hírösszefoglalója A Központi Statisztikai Hivatal i Heves megyei igazgatóságának jelentése Heves megye 1962. I. félévi gazdasági eredményeiről Kálban egy 400 vagonos mag­tisztító és tároló építésének előkészületeit is. Az állami építőipari vállalatok 94 érték­határ feletti létesítmény kivi­telezéséhez fogtak hozzá. Ipar A megye szocialista ipar­vállalatainak 1962. I. félévi térin elése 2,9 százalékkal több az 1961. I. félévinél. (A szövet­kezeti ipar termelésének növe­kedése az átlagosnál nagyobb, — 11,4 százalékos) A terme­lés növekedése teljes egészé­ben a termelékenység emelke­déséből ered. A termelékeny­ség 5,2 százalékkal magasabb az 1961. I. félévinél. A tervvel rendelkező mi­nisztériumi vállalatok 99,0 szá­zalékra, a tanácsi iparvállala­tok 104,2 százalékra, a kisipari szövetkezetek 103,2 százalékra teljesítették féléves termelési tervüket. Egyes fontosabb iparcikkek termelése túlszár­nyalta mind a tervezett, mind pedig az előző évi szintet. tlése 1962. I. félévében lennyi- Az 1961. A terve- égben I. félévi zett %-ában %-ában 31 577 103,8 116,3 32 175 79,7 103,8 124 526 104,3 104,9 448 932 103,4 103,5 106 555 92,3 100,2 1 250 136,8 96,2 23 315 118,1 117,7 gép és 70 rendrearató dolgo­zik a földeken. Az eddigi ered­mények szerint, a gabona ter­méshozama kielégítő. Búzából 10—11, árpából 12—13 q át­lagtermés várható kh-nként. Az élőállat felvásárlás álta­lában növekedett, míg az álla­ti termékeké csökkent. Vágó­sertésből 1110 tonnával, ba­romfiból 130 tonnával, vágó­borjúból 504 darabbal vásárol­tak fel többet, mint 1961. I. félévében. Vágómarhából, tej­ből és tojásból csökkent a fel­vásárlás. Áruforgalom A megye kiskereskedelmi áruforgalma 1962. első félévé­ben 982 millió forint volt, 5,3 százalékkal több, az 1961. első félévinél. Az állami kiskereske­delem 6,8 százalékkal, a föld­művesszövetkezeti kiskereske­delem 3,5 százalékkal növelte forgalmát. Élelmiszerből 8,1 százalékkal adtak el többet, mint egy évvel korábban. Kenyérből pl. 82 vagonnal, (8,1 százalékkal) cu­korból 20 vagonnal (10,8 szá­zalékkal) vásárolt többet a megye lakossága. A kávéfo­gyasztás csaknem kétszerese a tavalyinak. A II. negyedév­ben a városi piacokon a zöld­ség- és gyümölcsfélék felho­zatala — a késői kitavaszodás miatt — az egy évvel korábbi szintet nem érte él. Lényege­sen csökkent pl. a vöröshagy­ma, sárgarépa, kelkáposzta, fő­1962. első félévében a megye gazdasági, egészségügyi és mű­velődési eredményeit az aláb­bi tények és adatok jellemzik: Beruházás Az első félévben megyénk­ben több létesítményt helyez­tek üzembe. Egerben új, 64 férőhelyes csecsemőotthon és új sütőüzem kezdte meg mű­ködését. Befejeződött a péter- vásári malom korszerűsítése. Üzemel a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat új raktártelepe. Az Eger—Gyön- gyösvidéki Állami Tangazda­ság 182 kh, a Hevesi Állami Gazdaság 57 kh szőlőt telepí­tett. Az építőipari vállalatok 7Ö db értékhatár feletti léte­sítményt adtak át. Több új értékhatár feletti beruházás kivitelezését is megkezdték. Többek között a Gyöngyösi Ércbánya víztároló­jának építését, Istenmezején új bánya nyitását, Gyöngyös város vízhálózatának bővítését. Megkezdték Egerben a 320 fé­rőhelyes gyermekotthon, és Fontosabb cikkek terme Mennyi- IV Megnevezés ségi s Ege tett tégla 1000 db Egetett mész t Cement t Villamosenergia KWO Lignit vagon Hálószoba-bútor garnitúra Csontos nyershús q A szocialista iparban foglal- koztatottak átlagos létszáma a II. negyedévben 26 968 fő volt, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. (Az álla­mi helyiiparban foglalkozta­tottak létszáma magasabb az 1961. II. negyedévinél.) Május hónapban az állami iparban a munkanormán alapuló teljesít­ménybérben dolgozó munká­sok aránya 2 százalékkal na­gyobb, mint 1961. azonos idő­szakában. A munkások átlagos havi keresete a II. negyedév­ben (1615 forint) 2,7 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Mezőgazdaság, felvásárlás A mezőgazdaság termelési eredményeit a szeszélyes idő­járás kedvezőtlenül befolyá­solta. A tavaszi fagyok és a nyári jégkárok elsősorban a szőlő terméskilátásait csökken­tették. A szőlő várható termés­átlaga katasztrális holdanként mintegy 12 mázsára tehető. Zöldségfélékből, különösen a paprika és a paradicsom szen­vedett a legtöbbet a szeszélyes idő és az elemi károk miatt. A kedvezőtlen időjárás ha­tását a termelőszövetkezeti ta­gok odaadó, lelkes munkája és a fejletteb termelési eljárások alkalmazása, bizonyos mérték­ben ellensúlyozta. Termelőszö­vetkezeteinkben a növényápo­lási munkákat jobban végez­ték, mint a múlt évben. A ku­korica, burgonya és a cukorré- ' pa kétszeri kapálását már! csaknem minden termelőszö-J vetkezetben befejezték és jó; ötemben halad a harmadik « kapálás is. A gépállamások aj termelőszövetkezeteknek 48 < ezer katasztrális holdon vé- J geztek növényápolási munkát, 5 s ezzel jelentős segítséget ‘ nyújtottak a termelőszövetke- < zeteknek. Egyre növekszik a J nagyobb terméshozamú kül- 5 földi búzafajták vetésterülete.« Az őszi búza vetésterületének < csaknem 30 százaléka külföldi í búza volt, az egy évvel koráb-J bi 10 százalékkal szemben. A< A termelőszövetkezetek kuko-; rica vetésterületének 90 száza-« lékát hibrid kukoricával ve-; tették be. A szálastakarmá-j nyok pótlására pedig nagyi mennyiségű felülvetést végez-« tek. J Az aratási és cséplési mun-j kákát — a késői érés miatt — <; a szokásosnál később kezdték.« Július 20-ig például fele annyi J gabonát sem csépeltek el, mint' egy évvek korábban. Mivel a J gabona gyorsan, s egyidőben < érik, megszervezték a gépek ] kétműszakos üzemeltetését. Je-< lenleg 180 kombájn, 92 arató­A magyar munkásság ereje és forradalmi lendülete ha­zánkban az 1930-as évek ele­jén olyan magas ponton állt, melyre az 1919-es Tanácsköz­társaság fermállájsa óta nem volt példa. A magyar munkás­ság forradaimiságának igen szép bizonyítókS volt az 1930. szeptember 1-i budapesti tün­tetés1, amely a vidéket is meg­mozgatta. Az uralkodóosztá­lyok megrémülve a munkás­osztály növekvő erejétől, vad terrorhadjáratiba kezdtek, amelynek éle legelsősorban a magyar munkásság legjobbjai, a kommunisták ellen irányul­tak. E vad terrornak lett áldo­zata, 1932-ben Sallai Imre és Fürst Sándor is, kikre ma em­lékezünk. Sallai Imre és Fürst Sándor azok közé a magyar forradal­márok közé tartoztak, akiknek mozgalmi tevékenysége még az első világháború utolsó évei­ben kezdődött. Közülük Sallai Imre volt az idősebb, aki 1918. november 20-án egyik alapító tagja lett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának. Fürst Sándor 1926-ban lett a KMP 1 tagja, ennekelőtite az SZDP tagja volt, s annak baloldalán helyezkedett el. Sallai Imre és Fürst Sándor tevékenysége az 1930-as évek legelején kapcsolódott össze. Ekkor ugyanis, 1931 tavaszán Fürst Sándor, Sallai Imrével egyidőben lesz a KMP veze­tőségi tagja. Sallai Imrének és Fürst Sándornak a KMP köz­ponti bizottságába való bevá­lasztása jelentős segítséget eredményezett a párt megszi­lárdításában. Az ő nagy segítsé­güknek is köszönhető az, hogy ebben az időben egészen 1932 júliusáig nem volt nagyobb arányú letartóztatás, megszi­lárdultak a kapcsolatok az alsó és felső pártszervezetek között, rendszeresen működött a párt nyomdája és az illegális sajtó segítségével az agitációs munkában komoly javulás mu­tatkozott. Az 1929—33-as nagy gazda­sági válság Magyarországra is jelentékeny hatással volt. A válság terheit az uralkodóosz­tályok teljes egészében a dol­gozó népre igyekeztek hárítani. Az uraikodóosztályok bűnös politikája a dolgozók erősödő forradalmi harcát váltotta ki. Az urak állama a dolgozók harcát igyekezett elfojtani. A fasiszta kormányzat munkás­ság elleni harcának nyitánya az 1931. szeptember 12—i bia- torbágyi merénylet volt, ame­lyet a kormányzat a kommu­nistákra hárított, s statáriumot hirdetett. E statáriális intéz­kedésnek nem egy párttag lesz az áldozata, köztük 1932-ben Sallai Imre és Fürst Sándor is. Az az időszak, melyet a párt vezetőségében töltöttek, a párt számára igen hasznos' volt. ök ketten legtöbbet tettek azért, hogy a KMP kikerüljön az 1929 második felétől 1931 kora tavaszáig tartó politikai és szervezeti válságból. Elszán­tan harcoltak a párt soraiban a munkásosztállyal szembenál­ló reakciós erők tömegbefolyá­sának lebecsülése ellen. Fel­léptek azzal a helytelen ál­lásponttal szemben, mely sze­rint Magyarország közvetlenül a forradalom küszöbén áll. Tanították a proletariátust erejük megbecsülésére, a reak­ciós erők elleni harcra. Mun­kájuk eredményeképpen fel­lendült a kommunista mozga­lom, a sztrájkok és a tünteté­sek egyre gyakoribbá és ered­ményesebbekké váltak. Nagyszerű munkájuk tovább folytatását 1931. július 15-én történt letartóztatásuk szakí­totta félbe, amelyet a komspi- rációs hiba tett lehetővé. Letartciztatásuk súlyos csa­pás volt a magyar kommunis­tákra, de erejüket nem törte meg. Harcot hirdettek az elfő- . gott kommunisták kiszabadí­tásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents