Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

/ NEPÜJSAG 1962. július 27., péntek Mikor áll meg Több panasz érkezett arról, hogy az Eger—rBerva között közlekedő autóbusz sorozato­san nem áll meg a Rákóczi út és az Akácfa utca találkozásá­nál levő, rendes megállónál. Az autóbusz vezetője még akkor sem áll meg, ha erre őt az utasok kérik, vagy éppen látja, hogy felszállók vannak a megállóhelyen. Helyes lenne, ha aMÁVAUT illetékese} kivizsgálnák az ese­tet, és felelősségre vonnák a szabályokat be nem tartó gép­kocsivezetőt. Reméljük, az ügyben gyorsan megkapjuk majd az illetékesek válaszát... sz...y- A RÓZSASZENTMÁR- TONI IX-es aknában az I. te­lepi bányarésst gurítóvál kötik össze a külszínnel; így az át­húzó szellőztetés biztosítható a bányamező érintett részében, s az anyagszállítás is köny- nyebbé, olcsóbbá válik — kb 5 kilométerrel rövidül az anyagszállítás útja. — A HAJTÓMŰGYÁR egri vasöntödéjének dolgozói egy­napos tapasztalatcserén vet­tek részt. Megtekintették a Ganz—MÁVAG öntödéjét, a Hajtóműgyár budapesti üze­meit.- 80 HÍZÓT ADTAK ÁT a napokban a boldogi termelő­szövetkezeti gazdák az állam­nak. A közeljövőben újabb hat­van hízottsertés átadására ke­rül sor. — SZERDÁN DÉLUTÁN fél háromkor az Egri Városi Kultúrházban megnyitották az autóközlekedési dolgozók újítóinak kiállítását.- 39 SZARVASMARHÁT adtak el az államnak hétfőn a kömlői Május 1 Tsz tagjai. Az állatokért 220 ezer forintot ka­pott a közös gazdaság. Ez év­ben már összesen 70 hízottmar­hát szállítottak le a kömlői szövetkezeti gazdák. — JÚLIUS 29-ÉN szántó­versenyt rendeznek a füzes­abonyi járásban. A szántó­versenyt a füzesabonyi Petőfi Tsz földjén, Füzesabony és Dormánd között tartják. A szántóverseny megnyitó be­szédét Szabó Sándor, a járási pártbizottság munkatársa tartja.- HEGYI JÁNOS és Nagy Ferenc kombájnvezetők, vala­mint Tóth János 19 éves arató- gépkezelő kitűnő munkát vé­geztek az elmúlt napokban az ecsédi Aranykalász Tsz-ben. Munkájukról az egész tagság a legnagyobb elismerés hangján beszél. Tóth János már közel 150 hold gabonát vágott le a tsz saját aratógépével. Mint a fecskék Padisák Mihály rádiódrámája A bereghati termelőszövetkezet elnöke Biczó Máté nem akarja kiadni ifj. Galla Mihály mun­kakönyvét: azt szeretné, ha a fiatal Galla a faluban marad­na. A szóváltás gyűrűzik, az öreg Galla is beleavatkozik, helyzetadta kényszerűségből beleszól a vitába az elnök Pest­ről érkezett fia is. A megol­dást a történet megkerüli, mert a fiatal Galla problémája, Aranka szerelmi válsága nem oldódik fel, Biczó Máté nya­kas igazát nem érezzük meg­győzőnek: sok seb támad a drámai összeütközésben, de nines meg a teljes megtisztu­lás bennünk és a hősökben. Padisák Mihály mai témát, közelről látott emberek sorsát vitte mikrofon elé. Érezhetően ismeri embereit, azok indula­tait. Biczó Máté elnököt veze­tő egyéniségnek .szorgalmas és határozott parasztnak mintáz­za, aki azt akarja, hogy a fa­lun maradjanak a fiatalok, a földnél. Tudja, hogy a város­ban, az építő vállalatnál, a ,.tatarozónál” csak segédmun­kás, elveszett ember lehet a fiatal Galla Miska. Azt is sejti, hogy a fiú nem a maga fejétől indulna az útnak: az öreg Gal­la küldi a fiát a városba, mert ha már nincs meg a föld, a vagyon, a közösben nem érde­mes dolgozni, onnan el kell menekülni. Biczó a fia példájával érvel: azért ment az egyetemre, hogy tudást szerezve, a falu, Bereg- hát javára hasznosítsa azt. S íme: amikor Anti, a tanár úr ha­zajön', a kritikus pillanatban nem erősíti meg apja állítását, csak magyarázatot ígér. Nem kell több Biczó Máté elnök hiúságának, az öreg Gáliénak, de a fiatalnak sémi Az elnök dühében elfordul a fiától, aki­be a fiatal Galla szerelmi fél­tékenységtől hajtva, részegen kést márt. Biczó Anti tanár úr lelkiválságát feloldja az el­határozás: elmegy a román ha­tár mentén fekvő apró faluba tanítani, mert a tudás a nép szolgálatára kötelez s ebben a szolgálatban kell megtalálnunk a kiegyensúlyozott életet. A mai falu fiataljait való- banl vonzza a város. Akik in­nen — mint a fecskék — se­regestül elindulnak, nemigen akarnak visszatérni Nemcsak azért, miért az öregek, akik a közösbe léptek, elvesztették volna maguk alatt a talajt, nem találnák meg boldogulá­sukat az új életformában, de inkább azért, mert a falun színtelenebb az élet, az esték sötétebbek, mint a városi fé­nyes utcákon, ahol mozi, szín­ház, éttermek táncos helyek hívják a fiatalokat szórakozni. Biczó Máté rosszul érvel a fia példájával. Nem győzheti meg a fiatal Galla Miskát, ma­radjon falun, mert az ő tanár­fia is hazajön. Miska éppen Antival szemben érzi magán a trágyaszagot és éppen attól akar szabadulni. Máshol kel­lett volna keresni az ellenér­vet. Nem Antiban, nem is ro­hamosan fejlődő kultúrálódás- ban — bár ez sem lényegte­len —, hanem abban, hogy a föld nem változott meg, a föld terem és ha a nagygazdaságok nagyszerű, mai termelési mód­szerekkel párosodnak, akkor a „trágyaszagú élet” — ha úgy kell fogalmaznunk — „benzin- szagúvá” változik a falun. A fiatal Gallát nem is az esti szórakozások és tánc ígéreté­vel kellene a falun marasztal­ni, hanem azzal, hogy traktor­ra ülhet, vagy gépész lehet, aki jól kereshet és jól használ­hat a falu közösségének. Biczó Máté ugyan feltárja a lehető­ségeket a kőműves-brigád szer­vezéséről, de ez nem távlat, amely a biztos jövőt, a gazdag és megelégedett szövetkezetei ígéri. Véleményünket azért fejtet­tük ki ebben az esetben ilyen részletességgel a dráma eszmei mondanivalóját illetően, mert úgy véljük, hogy Padisák Mi­hály őszinte jó szándékkal kö­zeledett a mai falu életének egyik égető kérdéséhez. Min­denkinek joga van saját mód­ján keresni a boldogulást — mondja Biczó Anti, az egye­temről jött fiatal —, s nem ve­szi észre, hogy az egyéni tö­rekvéseknek találkozniok kell a közösség érdekeivel. Itt, ezen a ponton adós a dráma és író­ja a komoly felelettel. A rendező az adott koncep­cionális hibák miatt az író szándékát nem tudta hús-vér emberekké változtatni. Min­denki játssza a saját típusát és az egyéni jegyek nagyon- nagyon halványak ezeknél a típusoknál. Baksa Soós László rendező arra törekedett, hogy az író mondanivalója, dekla- málásra alkalmas szövege ha­tást érjen el. Deák Sándor tsz-elnöke pa­rancsoláshoz szokott, de intel- lektuálisabb a paraszti ember­nél. Szabó Gyula passzív és enervált félként lép a küzde­lembe. Pártos Erzsi paraszt­asszonya csak apró színfolt, míg Görbe János öreg Galla Mihálya, a fiát játszó Horváth Józseffel együtt egysíkú figu­rák. Vass Éva Arankája erő­sen idealizált, Darvas tanító „szerepében Kőműves Sándor patriarkálisan jóindulatú. Ku- kora bácsi szövetkezeti minde­nes szerepében Pethes Ferenc eleven, népi alakot mintázott. Üdvözölnünk kell Padisák Mihály drámáját, mert kísérle­tet tett a mai falu bonyolult lelki átalakulásának ábrázolá­sára, bemutatására. Farkas András A Világosság legújabb számáról A napokban jelent meg a Világosság legújabb, júliusi- augusztusi (összevont) száma gazdag és változatos tartalom­mal. A legújabb számból az aláb­bi cikkek tarthatnak számot na­gyobb érdeklődésre: Feuerbach ateizmusa és a marxista vallás­kritika (Somogyi Zoltán) c. ta­nulmány. Feuerbach valláskri­tikai jelentőségét méltatja a marxista valláskritika szem­szögéből. Heinz Mokrmann XXIII. János pápa „Mater et Magistra” nevű úgynevezett szociális enciklikáját vizsgálja politikai és gazdasági vonatko­zásban. Két tanulmány foglal­kozik a spanyolországi katoli­kus egyház szerepével. (Szen­tek, ördögök, Spanyolország­ban, Az egyház a spanyol pol­gárháborúban c. cikkek.) Ponori Thewrewek Aurél Jé­zus csodáiról ír. Réti Endre a darwinizmus magyarországi fogadtatásáról értekezik. Vár- konyi András a hazai antikle- rikális sajtó kialakulásáról ír: Az elfelejtett „Papramorgó” című cikkében. Bellér Béla a Magyar Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról rajzol ké­pet. Néhány rövidebb cikk közöl híreket a közelgő II. vatikáni zsinat előkészületeiről. Ebben a számban is található könyvismertetés, irodalmi tájé­koztató, s hírek, érdekességek innen—onnan a különféle egy­házak mai életéből. Szecskó Károly 1962. JÜLIUS 27., PÉNTEK: OLGA SÁGVARI ENDRE, a harcos, fiatal értelmiségi generáció pél­daképe, 1944. július 27-én halt meg a csendőrnyomozókkal ví­vott fegyveres harcban. Iskolái elvégzése után a szociáldemok­rata ifjúsági mozgalomba kapcsolódott be, 1941-től az OIB ve­zetője, számos ifjúsági tüntetés szervezője volt. ö alapitotta a Békepárt (1943-tól kezdve ez volt a KMP neve) c. lapot. Már kétízben szenvedett börtönbüntetést, mikor újabb letartóztatá­sakor három nyomozót lelőtt és ezután érte őt a halálos lövés. 410 évvel ezelőtt, 1532-ben e napon halt meg LOSONCZY ISTVÁN, Temesvár kapitánya. Mikor a törökök^ Temesvárt ost­rom alá vették, hősiesen ellenállt, a várban levő idegen zsoldo­sok azonban árulással a vár feladására kényszerítették. A tö­rökök szabad elvonulást ígértek, de szavuk megszegésével t»o- sonczyt halálosan megsebesítették, majd lefejezték. 60 évvel ezelőtt, 1902-ben e napon született JAROSZLAV GA­LAN szovjet-ukrán író és publicista. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon alakult meg a Szovjetunió krasznodári tartományában az ADIGE AUTONÓM TERÜLET, Máj köp székhellyel. 10 évvel ezelőtt, 1952-ben e napon nyitották meg a VOLGÁ­DON csatornát. A Ez aztán táfékozoííság! Egyszer valaki azt mondta, hogy van egy olyan képe, amilyet még Beethoven sem festett, mire azt felelték, de nem ám, mert Beethoven szobrász volt... Az illetőt kigúnyolták, hogy milyen műveletlen, még azt sem tudja, hogy a nagy zene­szerző „szobrász volt”. Azóta már sok minden tisz­tázódott, a legújabb kutatá­sok szerint. tudjuk, hogy a Les Preludes-öt nem Mária Terézia szerezte, és hogy Ste­venson nem énekelt szopránt. Köztudomású az is, hogy Ra­bindranath Tagore nem tu­dott négykezest játszani Vak Bottyánnal, és a hajdú nem tudott harangot önteni. Mindenesetre jó vigyázni a művészeti ágakra, könnyű őket összetéveszteni. Hát még a nagy művészeket! Ez nem is olyan meghök­kentő, hiszen oly sokszor ösz- szetévesztették már a barok­kot a vegyes felvágottal. Leg­újabban pedig Mozartot Rossi- nival. így hirdette a Gárdo­nyi Színház plakátja a mű­sortervét: Rossini: Figaro há­zassága ... Szerintem ezt Mozart írta, lehet, hogy tévedek, mindéU- esetre utána nézek a dolog­nak. Megnyugtatásul közöljük, hogy sok helyen már kijaví­tották ezt a „tévedést”, de még nagyon sok propaganda célú röplapon is ez az elírás szerepel. kötői Komoly érv Darwin ellen F. G. Merfield francia dzsungelvadász szerint Dar­winnak nincs igaza: az ember azért nem származhat a ma­jomtól, mert vadászatai során azt tapasztalta, hogy a hím- gorillák rettentő nagy zajt csapnak a dzsungelben, míg nőstény párjaik jóformán tel­jesen zajtalanul élnek... ..„„vvwwWWWWWWWW ,\\\ vVNAVíVSVvVwwwwxvvi,,,. EGRI VÖRÖS CSILLAG Carmen Jones EGRI BRODY Hintónjárő szerelem EGRI KERTMOZI Ma éjjel meghal egy város GYÖNGYÖSI PUSKIN Ilyen hosszú távoliét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lilioma HATVANI VÖRÖS CSILLAG Amíg holnap lesz HATVANI KOSSUTH Két szoba összkomfort HEVES Rocco és fivérei FÜZESABONY Megöltek egy lányt IRTA ONODVARI MIKI 17. örökkévalóságnak tűnt, amíg aipiyi izgalom, hazudo- zás árán a határon átju­tottam. Már nem találtam ott: kerestem, kutattam minde­nütt, miint aki valami értékes talizmánt vesztett el; sírva jártam az utcákon és elmagya-i rázhatatlanul becsapottnak, megcs altnak, szerencsétlennek éreztem magamat. Féltem, de most már nem félek, Rose: Most már tudom, hogy mit kell tennem! Harcbaszállok ve­lük és visszaveszem tőlük. Se­gíts nekem, Rose! Senki más, csak te segíthetsz ebben. Befejezte a lávaként feltörő mondatokat. Megkönnyebbült. A tenyerébe temette az arcát és sírt. » Rose percekig nézte. Őszin­tén sajnálta, s könnyes lett az ő szeme is. Egyik sem gondolta, hogy a szomszéd szobában Körner ez­redes éS' Mr. Rogger tágrame- redt szemekkel figyeli a rejtett lehallgató készülék hangszó­róját és minden szavukat mag- netofonszalagira rögzítik. Erről a készülékről senki nem tu­dott: Körner akkor szereltette be minden munkatárs szobád jába, amikor a vizsgálatot el­rendelték, s gyanúba fogtak mindenkit, amíg a feltételezett belső árulót meg nem találják. Nyomon követték Elzát, minden szavát hallgatták és rögzítették. Amikor befejezte, a meglepetéstől és a haragtól egyszerre kiáltottak fel: — Nahát! Mr. Rogger agyában ekkor született meg a pokoli terv ... Elza fáradtan, gondterhel­ten roskadt a kerevetre. Azt sem tudta, hogy került Rose- tól haza? Félelemérzete szinte megbénította, nem is emlék­szik, hogy lehúzta-e a zárban a kulcsot. Hanyattfeküdt, a mennyezetet nézte, de össze­folyt előtte minden. Kopogtak az a jtón! Hirtelen felült, rémült si­koly hagyta el az ajkát. Kömer és Mr. Rogger lépett be. A két férfi szemében gyil­kos tűz égett: megérezte, hogy elveszett. — Mit akarnak? — kérdezte, s reszketett a hangja. — A doktortól hozunk üze­netet — mondta Rogger és őr-: dögien felnevetett — addig is, amíg ő maga nem jöhet, sze­mélyesen ... Kis magnetofonkészüléket tett az asztalra, alig valami­vel nagyobb, mint egy ciga­rettásdoboz, bekapcsolta és El­za most már mindent megér­tett — Nos? — kérdezte ugyan­olyan hangon Rogger — ügyes találmány ... mit szól ehhez? Elza eszelősen félkiáltott: — Igen!... Az utolsó kitörés volt ez, az elkeseredett leszámolás. — Igen... vegyék tudomá­sul, hogy szeretem! Most máx érzem, biztos vagyok ebbe»! — De sohasem leszel az övé! — kiáltotta vésztjóslóan Mr. Rogger és lassan közeledett a lányhoz. — Nem! Ne bántsanak! — sikoltotta Elza. — Nem... Nem! — Áruló! — sziszegte Mr. Rogger és durván, erőszako­san megmarkolta, a kerevetre taszította. — Mondj el min­dent! — Nincs mit elmondanom! Mindent tudnak. Mit akarnak még? — Tudsz a 127-es lebukásá­ról! Te szervezted be! Kinek adtad még el? Kikkel tartod a kapcsolatot? — Senkivel, senkivel! — Hazudsz! — Nem! Eresszenek! — Beszélj! — Könyörgök... — Soha! Lakolnod kell. Nem bízunk benned. ... Még ezen az éjszakán, talán éppen abban a pillanat­ban, amikor Horváth a pénz- köteget zsebregyűrte és az ab­lak mögül a neonreklámoktól viliódzó városra lenézett, tá­vol, ahol sötétbe veszett a szemhatár, morfiuminjekció-' val kábított nőt helyeztek a vasúti sínekre. A banditák nesztelenül dolgoztak. Az egyik a karórája villogó szám­lapjára nézett. — Tíz percünk van — sut­togta. — Siessünk! — unszolta a másik izgatottan és a sötétben várakozó gépkocsihoz futott. A reflektort csak akkor gyújtották fel, amikor a ham­burgi gyors csattogva elrobo­gott mellettük. — S Rose? Roseval mi tör­ténik? — kérdezte Körner. Mr. Rogger elgondolkodott. — Rose? Elza legjobb ba­rátnője volt. Megígérte néki, hogy vigyáz az orvosra és ezt be is fogja tartani. Jobb ke­zekre nem bízhatnánk odaát. VII. Vigyázni fog , rá, nehogy le­bukjon és vissza is hozza ne­künk ... — Igen — felelte szárazon Kömer és az autó elindult ve­lük a hideg, téli éjszakában. Egy lány hazaindul Bécs. Hotel Tirol. Fiatal, húsz év körüli, kék­szemű lány állt a hatodik emeleten az ablak előtt. Csak­nem két órája figyelte az alant elterülő várost, Bécs ódon ház­rengetegét; az utcákon tova­suhanó autókat, és hall­gatta az utcáról felszüremlő zajt. Az autók tülkölése, a vil­lamosok csengetése, a fagyos járdán kopogó lépések harmo­nikusan ol­vadtak össze a szüntelenül szaladgáló liftek zajával. Eltűnődve állt az ablak előtt. Valahol a nevét kiáltot­ták, de nem hallotta. — Susan, Su­san! — kiabált a boy minden­felé, de csak az üres folyosók visszhangzottak a hangját. Annyira be­lemerült gondo­lataiba, hogy nem vett tudo­mást a körülöt­te levő világról. Most a szálló dával szemközti tér túlsó olda­lára siklott tekintete. Nézte az embereket, akik ki-be jártak az épület hatalmas kovácsolt­vas kapuján. ÍFolytatjűtoi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents