Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-27 / 174. szám
1063. július 27., péntek NÉPÚJSÁG 3 A felnőttek példája nyomán: Ifjúsági szövetkezet Sarudon 30—40 torint lesz ejjy munkaegység értéke Sok éve már annak, hogy Sarudon meghonosodott és gyökeret vert a termelőszövetkezeti gondolat. A község jól működő termelőszövetkezetei kivívták maguknak a jó hírnevet, s ugyanakkor munkájuk példaként is állhat a fiatalok előtt. ! Mindezt azért mondjuk el minden túlzás nélkül, mert a sarudi termelőszövetkezetek példája nyomán, a helybeli általános iskolások is megalakították az év első napjaiban az ifjúsági termelőszövetkezetüket. Az úttörők szövetkezete a Béke nevét vette fel, hogy ezáltal is kifejezésre juttassák a pajtások egységes békevágyukat, békeakaratukat. A szövetkézét elnöké: Prokai János, az úttörőcsapat kitüntetett vezetője így emlékszik vissza a kezdeti időkre: — Ötven úttörőből áll a nil szövetkezetünk, a tagjai lányok és fiúk, vegyesen. Mindannyian tsz-tagok gyermekei, közel áll hozzájuk a mezőgazdasági termelés, és igaz az, hogy a szüleik, a felnőttek példája nyomán kaptak kedvet a szövetkezéshez, és ez a titka az eddig végzett jó munkának is, Az ifjúsági szövetkezet a felnőttek szövetkezetének mintáján épül fel szervezeti és egyéb szempontból is. A nagy tsz-ek. kicsinyített mása rendes alapszabállyal, működési engedéllyel működik. A tagok belépési nyilatkozat alapján élvezik jogaikat és végzik kötelességeiket. Már az alakuló közgyűlésen kijelölték a három bri'gad és a hat munkacsapat tagjait A brigádvezetők — Széplaki Béla nyolcadikos, Kormos Borbála hetedikes, és Vasas Mihály hatodikos pajtások rátermett vezetők és személyes példamutatásukkal is jobb munkára ösztönzik a többieket. S szép és dicséretreméltó az a munka, amit a Béke Ifjúsági Tsz szorgalmas pajtásai végeztek. Mindenekelőtt betelepítettek 800 tő málnát. Nagyrédé- ről hozatták a töveket, kísérletképpen, mert ezen a vidéken eddig ilyen gyümölcs még nem volt. A telepítés kitűnően sikerült. Bebizonyosodott, hogy a sarudi talaj is jól bírja a málnatelepítést és már az első évben is 10—12 kilónyi termést hoztak az új telepítésű tövek. A málna sorai között sem hagyták üresen a földet, hanem köztesbabbal ültették be. De ezenkívül még külön parcellán is termelnék babot, amelyből 50 kiló átadására kötöttek szerződést. A gondos növényápolás eredménye, hogy szép a kukoricájuk, a burgonyájuk, amely szintén jó termést ígér. Nemcsak az iskolaidőben, hanem most is, a nyár folyamán, szinte naponta látni szorgalmasan dolgozó pajtásokat a szövetkezetben. Nem csupán növénytermesztéssel foglalkozik a sarudi ifjúsági termelőszövetkezet tagsága, hanem külön üzemágként szerepel náluk a nyúlte- nyésztés. Törzsállományuk hat csincsilla anyanyúl, és ennek szaporulataiból értékesítenek az idén, szerződés szerint 50-et. A nyulak gondozását természetesen szintén a pajtások látják el, akik már most, úttörő korukban megkedvelték a kisállattenyésztést Dobozok készülnek az óriáskeréken Mintha egy pillanatra a városligetbe tekintenénk be, ám a kék munkaruhás Nagy Margit azonnal példázza — üzemben vagyunk, fontos munka közepette, a Hatvani Konzervgyár dobozüzemében. Egy pillanat, és a rakoncátlan, készülő dobozok leperegnek a kerékről, figyelni kell hát minden mozdulatukat! (Foto: Kiss Béla) Újabb jövedelmet jelent a szövetkezet tagságának az ifjúsági szövetkezeti bolt is. Ezt az üzletet a helyi földművesszövetkezet bizományos üzlet- ként, tanítási időben üzemelteti az iskolában. Árusítanak itt kiflit és édességet, füzeteket, írószereket és minden olyan felszerelést, amire egy diáknak szüksége lehet. Az iskola tanulói például innen szerzik be egységesen a füzeteiket és egyéb felszereléseiket. Az elmúlt évben 15 ezer forintot forgalmazott ez a szövetkezet és ennek öt százaléka az ifjúsági termelőszövetkezet tiszta bevételét gyarapítja. Ha már a bevételeknél tartunk, szólni kell arról is, hogy milyen jól, célszerűen és igazságos alapon kerül sor a jövedelem elosztására. A betakarítások és értékesítések után itt is zárszámadást készítenek, mint I a felnőtteknél. A bab, a nyúl, a kukorica elszállítása, valamint a szövetkezeti bolt jövedelme mintegy tízezer forintos bevételi terv teljesítését teszi lehetővé. A szövetkezet tagjai munkaegység részesedésben kapják fáradozásuk eredményeit. A tervezett munkaegység a terméstől függően 30—40 forint körül lesz, és minden pajtás megtalálja majd a számítását. Szépek és dicséretre méltóak ezek a tervek, mint ahogyan igen dicséretre méltó az eddigi munkájuk is. A széles sarudi határban az óriási parcellák között mennyiségét tekintve ugyan szerényen, de nagyszerűségét nézve mégis büszkén emelkedik ki'az úttörő tsz parcellája, amelynek tagjai már elindulták a helyes úton: a felnőttek példája nyomén. Császár István Megnyílt a 4. számú Autóközlekedési Vállalat újító kiállítása Egerben, a városi kultúrház elsőemeleti folyosóján villogó neonfény hirdeti, hogy szerda délután itt nyílt meg a 4. számú Autóközlekedési Vállalat újító kiállítása. Bent a teremben egyszerű, de ízléses díszítés. Asztalok, polcok és rajtuk szerszámok és gépek. Újítások. Kis üvegtáblán tüntetik fel, hogy ki alkotta azokat, kinek az újítása a kiállításon szereplő darab. Losonczi Bemát művezető nem nézhette tovább, hogy légtelenítéskor földre folyik a gázolaj. Ötletes szerkezettel megoldotta, hogy a tartályba folyjék vissza. Ma már több, vállalatnál bevezették és alkalmazzák ezt az újítást. Fuglevics Rezső műanyagperselyt alkalmazott a drága import anyag helyett és újítása több mint 180 ezer forint megtakarítást jelent egyedül a 4. számú Autóközlekedési Vállalatnál. Minden gépkocsin nélkülözhetetlen az ablaktörlő. De motorja gyakran elromlik. A javítás vizsgálatára szerkesztett ötletes szerkezetet Kelemen Gyula villamos műhely csoportvezető és őt dicséri a dinamó forgórész ellenőrzésére szolgáló készülék. Tóth Sándor, Kovács Lajos és Lenkei István nevét több újítás mellett olvashatja a látogató, mert mindhárman többszörös újítók. Szatai László a fék ferradó esztergáló készülék „mestere”. Szeredi Mihály művezető pedig a billenő platós gépkocsik szakértője. Várhonyi József ebben az év-1 ben vagy 15 újítást nyújtott be, értékük 100 ezer forint körül jár. A fiatalok közül Ver- kóczki István, Becsei Gábor és Stregova Károly tűnt ki, hasznos újításokkal. A teremben nem szerepel a vállalat minden dolgozójának minden egyes újítása és mi sem említhetünk meg minden kiállított darabot. De szólni kell arról, hogy a 4. számú Autóközlekedési Vállalatnál sem álltak mindig ilyen jól. Ezt mutatják a grafikonok és számadatok. Ugyanis, 1954— 1960 között összesen nem volt annyi újítás, mint 1961-ben, de 1961 első felében 38, míg 1962 első hat hónapjában már 112 újítást nyújtottak be a vállalathoz. Mi adott kedvet és ösztönzést az embereknek? Az anyagi és erkölcsi elismerés, a késedelem nélkül kifizetett újítási díjak, az igazgató, a vezetők személyes érdeklődése és segítőkészsége. És még valami: Árva Sándor, az újítási előadó, akinek oroszlánrésze Van a kiállítás rendezésében és szervezésében, maga is újító. A kiállítottak közül melyik a legtöbb gazdasági eredménnyel járó újítás? Melyik újítás igényelte a legnagyobb szakképzettséget? Nem könnyű eldönteni, de érdemes. Kétszáz forint jutalmat kap az a látogató, aki helyes feleletet ad a kérdésekre. Ettől függetlenül is, érdekes és tanulságos ez a kiállítás. Érdemes megnézni. F. L. Megdöbbenve olvastam az újságban, hogy a párizsi divatcégek merénylete alapján végétért c rövid, szoknyák divatja. Nem tudom, h^gy mint gyakorló fér I fi, tiltakozó szavam nak lesz-e foganatja kapok-e támogatást r női társadalom részéről, — a férfiak támogatásában biztos vagyok. Miért a hosszú szoknya? Miért, hogy rút matéria, gyári termék takarja el a női térdek formás vonalát, miért, hogy egyszerű divathóbort miatt megfosztanak a szép látványának egy ingerlő darabjától...? Ezt mint gyakorló férj mondom! És mint gyakorló férj? A hosszú szoknyát le lehet vágni, hogy rövid legyen, ha hosszú után rövid a divat. De most a rövid szoknyák divatja után menthetetlenül a bevásárlások és a szabónők nagy korszaka következik... Megfosztanak u térdek látványától és még én fizessek... Nagy ég, hát van igazság?! (-6) Pénzre mérhető ügybuzgalom — Percenként húsz liter vizet ad csupán — mutat kissé lehangoltan a tarnaszent- miklósi új artézi kútra a községi tanács elnöke, — Pedig négyszázharminc méterről jön a víz. Elég tekintélyes mélységről, mégis alig csörgedez. — De akkor miért nem fúrtak még mélyebbre? Nagyon sokan megkérdezhették már tőle, s az elnök egykedvűen mondja el a hosszú „mesét’. Négyszáz- harmincezer forintja volt a községnek kútra, $ ezért az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kábái kirendeltsége négyszázharminc méteres kutat fúrt. Erről a mélységről pedig vékony sugaracskában jön a víz, s örülnek, ha később ez is el nem apad. Most már van pénz, mégse lehet mélyíteni a kutat. A vállalat pontosan teljesítette kötelezettségét: elvégezte azt a munkát, amire akkor pénze volt a falunak. Igaz, a cég neve szerint vízkutatással és fúrással, tehát bizonyára vizlelőhelyek felderítésével és bővizű kutak fúrásával foglalkozik elsősorban, s a négy százharminc- ezer ' forint bizonylatokkal igazolható felhasználásán kívül — és a szentmiklósiak így gyanították — jó kutat akart produkálni. Kutat,amelyet — ha jelenleg nem elég bővizű —, még mélyíteni lehet. Nem így a vállalat: amelytől úgysem kéri számon a „legbogarasabb”' ellenőrzés sem, hogy lelet-e mélyíteni ^ o ^ ca------a t amaszentmiklósi kutat. Nem is kérhetné számon, hiszen semmiféle szabályzat, paragrafus nem teszi kötelezővé a vállalat vezetői számára, hogy a „munka” műszaki, technikai kivitelezésén kívül az is érdekelje őket: hogy egy faluban megoldódjon a vízprobléma. Semmilyen határozat nem szögezi le, hogy a tarnaszentmikló• siak gondja a kútfúrók gondja is. A vállalatot nem kötelezi egyetlen rendelet sem, hogy a szentmiklósi vízvezetékhálózat, vagy az öntözését gazdálkodás problémáival is foglalkozzon, miután (egyelőre? végleg?) elvégezte mindazt, amit ezért a pénzért tenni kellett. De a szentmiklósiak — akik nem járatosak a kútfúrás technikai rejtelmeiben — egyre gyakrabban kérdezik: nem lehetett volna vastagabb csövekkel kezdeni a fúrást? A vállalat műszaki szakemberei nem figyelmeztették volna a kút jövendő gazdáit, hogy esetleg abban a mélységben nem lesz elég bő a víz? Nem készíthettek volna olyan kutat, amely — miután pénz is került rá — tovább mélyíthető? Tarnaszentmiklóson azt hitték: a „jelenlegi” pénz csak egyelőre szabja meg a kút mélységét. „Kihagyták" a kalkulációból azt, hogy a vállalat ügybuzgalma csak annyira terjed ki, amennyit 430 ezer forinttal sikerült „lekötni” belőle. Krajczár A tanácstalanok, a mindentudók a gyámoltalanok és a „rátermettek" Férfi vásárlók közölt Reggeli hadjárat a piacon. A kirándulók, a konyhában gőzölt háziasz- saonyok, zöldségért küldött gyerekek tolonganak a széles egri piactéren, ami e pillanatban nem is olyan tágas! Itt is, ott is feltűnik egy-egy férfi, kinek szatyor, kinek — uram bocsá! — kosár vám a kezében, de van olyan is, aki a markában szorongatja a vásárolt zöldpaprikát és paradicsomot. Egyikük kezében úgy fityeg a szatyor, hogy szinte kiabálja „én nem tartozom ehhez a férfihez!” Mások viszont a mai ember természetességével fogják az asszonynak való kosárfület. — Egy kiló zöldbabot, fél kiló paprikát, fél kiló paradicsomot, egy karfiolt, két szép ennivaló uborkát és egy levesbe való zöldséget kérek! — olvassa fel egy céduláról Rozi néni asztala előtt egy idősebb férfi. — Tessék már egyenként mondani, úgy jobban haladunk! — áll meg a papírzacskó Rozi néni kezében. — Tán beteg a felesége? Hiszen minden reggel ő jön bevásárolni! — Nem. Elutazott... — És most ki főz Kántor úrnak? — kérdi a néni, miközben boszorkányos gyorsasággal csomagol. — Az unokám! — vágja ki büszkén a nagypapa. — Már két éve tanul az egri gimnáziumban és főzőcs- kézni is megtanította a kollégiumban valami Kovács Pista bácsi, akivel ugyan még nem találkoztam, de nagyon szeretném rtóki egyszer megköszönni! — Kérném tisztelettel! ön a Kovácsnál — áll meg egy fiatal férfi a tejfölösök előtt. Ujján nagyon frissen csillog a karikagyűrű, nem lehet valami gyakorlott „háziasszony”! —, Én, igen. Mi tetszik? — Egy fél liter tejfelt kérek! A feleségem mondta, hogy csak innen vigyek, ha nincs, ne is vigyek. — Ki a kedves felesége? Hadd tudjam már! — Birincsikné... — még a szemét is lesüti a férj, amikor elleheli a nevet — Ja! Akkor biztosan megvan a baba, hogy maga jött vásárolni! Igaz? — mondja Kovácsné és már móri is jó bőven a tejfelt a vidáman bólogató apának. — Fiú! — teszi még hozzá a legfontosabbat. — Háromkiló negyven dekás és 54 centi hosszú! — Jó, jót ezt majd máskor, mert mi is sietünk! — szakítja meg az áradozást egy harcias háziasszony, s az ifjú apa hirtelen elsiet a pulttól. Hiába, nem szokta még!... — Még két felet, drága egy komám! — Kidob az asszony! Ezért küldött le a piacra? — Sebaj! Majd végighallgatom! Meg nem ver, nem vagyok én gyerek! Meg örüljön, hogy lejöttem! Édes komám! Melyik férfi teszi meg ezt? Melyik kel hajnali hat órakor, hogy bevásároljon? Én! — büszkén, kicsit zavaros szemmel bólogat saját magának az amolyan negyven körüli jól elhízott férfiember. — Most aztán gyerünk! Nekem is mennem kell! — szól a társa és ivócimborája. —- Micsoda! Menned kell? Hiszen senki se vár otthon! Te mondtad! Nem megyünk sehova! — ebben' a pillanatban- szerteszét gurult a lacikonyha egyik szögére akasztott szatyor tartalma. — Ezért vagyok én ilyen mérges, mert ezeket a mai szatyrokat le se lehet rendesen tenni, ha az embernek kedve szottyan egy féldecire! találjanak ki valami újat, különben nem jövök a piacra! — Jól van már Misa! Gyerünk már! Vár az asszony! — Engem? — nevet a féldecis — dehogy vár! Hát a strandon van, csak én nem járok oda, majd estére megfőzök mire jön! Így változik az ember véleménye a másik emberről. Azt hittem rossz, iszákos férj, kiderült, hogy.-., talán magános. * De jó, lobogó forró legyen a víz, mert másként nem jön le rendesen a tokja. Akkor megfogja az úr, és megpörzsöli, hogy lejöjjön a szőre is, lemossa vízzel és felbontja. — De hol kezdjem? — Hol, hol! Hát a hátsó részénél kezdje, de vigyázzon mikor kibelezi, el ne fakadjon az epéje, mert akkor a májat nem lehet megenni! — Mennyit is fizetek? — Magyarázattál együtt hetvenet, kedves! Fojtogatott a nevetés, mert a magyarázó csirkés asszonyt és a gyámoltalanul ácsorgó, tanácsot kérő férfit legalább tízen vettük körül néma csendben. Csodálatosképpen egyik asszony sem sietett! S amikor ellépett a kofától, egyszeriben megrohanták a tanácsadással kedves asszonytársaim. Hogy itt bontsa, ott bontsa, itt fejtse, ott szúrjon alá, hogy nem jó mellé a rizs, hogy jó mellé a rizs, hogy ez gyenge, nlern szabad sütni sokáig, hogy sokáig kell sütni, csak akkor lesz ropogós, hogy... és így tovább. Én is mentem a sleppel, míg a virágárusok előtt a férfi kitépte magát a gyűrűből és odarohant az egyik virágot válogató nőhöz. — Mariska! Még most az egyszer jöjjön már el megfőzni! Vendégeim jöttek és töltött tyúkot akarnak enni! — És ez magának tyúk, Tóth úr? — kapja ki a férfi kezéből a rántani-- való csirkét a megszólított. — Gyerünk! Hol vette? Majd adok én annak az asszonynak! Így becsapni ezt a szegény embert! Nyomában a szemüveges gyámoltalan emberrel, harcias léptekkel elindult a csirkések felé. — Nem tetszik ismerni, ki ez a Tóth úr? — kérdem az egyik virágárust. — Dehogynem! Itt lakik albérletben a Széchenyi utcán, és a Mariska főz neki már vagy kilenc éve, de mindig összevesznek valamin, és ott hagyja a Mariska. Hogy miért nem veszi el a Tóth úr, amikor Mariska meg... még leány?! — néztek össze a jólértesül-t asszonyok. íS Zajlik a piaci élet, ami mindig tartogat valami meglepetést a szemlélőnek. Tartogat. Vagy árban (!) vagy ilyen vásárlási dologban, de mozgalmas, változatos, és bővelkedik az érdekes, megírni való esetekben. Cs. Ádám Éva
