Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

1962. július 26., csütörtök NÍPÜISÍG 5 Több mint ezer családi ház épül a megyében — Negyvenkilenc millió kölcsön — a házak többsége kétszobás — hogyan segít az állam Az országépítés korát éljük. Falun és városon, szerte az or­szágban, nagyarányú építkezé­sek vannak folyamatban. A kormányzat évről évre és terv­időszakonként — figyelembe véve a felmerült szükséglete­ket —, megszabja és kijelöli az építendő középületek, gyárak, üzemek és bérházak mennyi­ségét. A lakásépítkezéseknél persze meg kell jegyeznünk, hogy a lakásigények hatványozottabb mértékben növekszenek mint­áz épülő lakások száma. Ezért a kormányzat lehetővé tette, a családi házak építését is. Az állam évről évre sok százmillió forintot biztosít a magánépít­kezők megsegítésére. A családi házak építésére folyósítandó építési kölcsönök ügyében az Országos Takarék- pénztár Heves megyei fiókját kerestük fel és kértünk tájé­koztatást a pénzintézet csalá­di ház építési akciójának mér­tékéről, megyénk területén. A tájékoztatás ez évben kö­zel negyvenkilenc millió fo­rintot folyósít az OTP házépí­tési kölcsönökre. Ezideig a me­gye területéről 955 és Eger vá­rosból 136 építkező kért építési kölcsönt. Az első félévben 871 esetben több mint harmincki­lenc milliót folyósított a bank az építtetőknek. Az épülő családi házak egy-, kettő- és háromszobásak. A lakások kilencven százalékban a mai igényeknek megfelelően közművesítve, fürdőszobával épülnek. A falusi lakások is — ahol vízvezeték nincs a laká­sokban —, egészséges, szellós, ikerablakos házak, villanyvilá­gítással felszereltek. Az épü­letek padozata nagyobb száza­lékban hajópadlóból, vágy par­kettázva készültek. Az első félévben készülő lakások meg­oszlás szerint: 609 kétszobás, 215 egyszobás és 47 háromszo­bás. Arra a kérdésünkre, hogy a kölcsön igénybevételének mik a feltételei és kik vehetik igénybe, a következő választ kaptuk: — Elvileg szinte mindenki részesülhet kölcsönben, aki építkezni akar. Munkások, al­kalmazottak és a szabadpályán működők is. Elsősorban a nagyüzemi dolgozók, bányá­szok. A kölcsönakció vonatkozik az új, vagy félbenmaradt csalá­di és társasház építésére, indo­kolt esetben toldalék építésre. A kölcsönigénylés előfelté­tele, hogy a kérelmező házépí­tésre alkalmas telekkel rendel­kezzen, a munkáltató vállalat vezetője javasolja, építési en­gedély birtokában legyen és az építési költségeknek az engedé­lyezett kölcsönösszeg és az épí­tési összköltség közötti részével rendelkezzék. A kölcsön iránti kérelmet az OTP fiókoknál lehet benyúj­tani. A Takarékpénztárak ille­tékes fiókjainál úgynevezett Típustervek állnak az építte­tők rendelkezésére, melyeket a típusterv-gyűjteményből tör­tént kiválasztás után az OTP- nél kedvezményes áron megvá­kölcsönt súrolhat az érdekelt kérő. A kölcsön mértéke az elfoga­dott költségvetés végösszegé­nek 75 százaléka. Városokban és a kiemelt községekben het­ven, egyéb községekben pedig ötvenezer forint. A visszafizetési idő legfel­jebb 25 év. Az egyéni családi ház építé­sekkel szemben a Takarékpénz­tár előnyben részesíti a csopor­tos építkezéseket, amikor egy üzem dolgozói, egymást segít­ve, egy telephelyen legalább hat azonos kivitelű házat épí­tenek. Az ilyen csoportos épít­kezés esetén az egyes terüle­tekre megállapított legmaga­sabb kölcsönösszegnél tízezer forinttal magasabb kölcsönt folyósít az OTP. A kölcsön visszafizetése ha­vi egyenlő részletekben törté­nik. Az évi kamat a kölcsön­összeg 2 százaléka, késedelmes fizetés esetén 6 százalék. Ez a családi házak építéséhez nyújtott kölcsönök eredmé­nyes felhasználásáról közölt tájékoztató nemcsak arra a célra szolgál, hogy megközelí­tőleg számszerű adataink le­gyenek a magánkezdeménye­zésből épült lakások számáról, hanem azért is, mert ez jó pél­da arra, hogy a szorgalmas, ke­resetét beosztó és azt megbe­csülő dolgozó elérheti a „saját ház” igényének a beteljesülé­sét. O. M. Tanácskozás a „tiszta tej“ termeléséről és kezeléséről A közelmúltban a mezőg dasági és élelmiszeripari szó emberek széleskörű, ország tanácskozást tartottak a tiszt, tej termeléséről. Az életszínvonal emelése ét ennek keretében a népélelme zés továbbfejlesztése terén fennálló feladatok teljesítése érdekében az országos tanács­kozás szükségesnek tartja, hogy a termelői tej mennyiségének növelésével párhuzamosan, fo­kozott gondot kell fordítani a tej tisztaságának és minőségé­nek további megjavítására is. A tanácskozás határozatot ho­zott a szakemberekből alakuló országos Tej termelési Bizott­ság megalakítására és egyben felhívta az egyes megyéket me­gyei tejtermelési bizottságok megalakítására is. A megyei tej termelési bizottság meg­alakult, elnöke a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, a bizottság tagjai mezőgazda- sági, egészségügyi és élelme­zésügyi szakemberekből áll. A bizottság negyedévenként értékeli a megye tejtermelésé­nek alakulását és a termelő- szövetkezetek vezetőségével karöltve, munkatervet dolgoz ki a higiéniának megfelelő tiszta tejtermelés növelésére. Takács Sándor, Élm. Min. felvásárlási kir. vezetője Nemzetközi rákellenes kongresszus Moszkvában Idegen-lesen az egri fürdő vendégei között A júliusi nap pazar bőkezű­séggel ontja sugarait. Az eget egyetlen felhőc&ke sem szeplő- síti. Egerben, ebben az idegen­forgalmi gócban ezen a vasár­napon minden vendég a strand felé vette az útját. Mind a há­rom pénztár előtt jókora tömeg sorakozik, hogy hozzájusson a belépést biztosító jegyhez. A járműmegőrző helyen kerékpá­rok, motorbiciklik, személy- gépkocsik és autóbuszok hosszú sora pihen az árnyékban. Benn, a strandon: napfény, víz, levegő és vidámság a jel­szó. Ki a vízben, ki pedig a napon élvezi a pihenést, illet­ve a felüdülést nyújtó „édes semmittevést”. Nézzünk hát körül a riporter szemével: honnan, merről és kik azok, akik felkeresték ezt a ma már országos hírűvé fej­lődött strandot. A basáriakba ütközünk elő­ször. A Rákóczi Tsz 35 dolgozó­ja rándult be ma fürdeni Eger­be. Varga Imrét és feleségét találjuk Kelemen Ferencné társaságában, amint éppen fi­nom illatú rántottcsirkét fala­toznák. — Tavaly voltunk Parádfür- dőn, de az idén ide jöttünk — mondják. — Bizony, azelőtt még gondolni sem mertünk volna arra, hogy nekünk még ebben is módunk lesz. Búcsúzásul a híres abasári rizlinggel koccintottunk, a jó szórakozás sikerére.- Putnok is képviseltette ma­gát. Kis Moszkvics kocsijából épp érkezésünkkor száll ki dr. Andrik László, járási szakál­latorvos és felesége. — Évente hatszor-hétszer is eljövünk — mondja a doktor —, mert olyan jól érezzük magunkat itt. Nem­csak a fürdő vonz, de maga a város is idecsalogat, kedves hangulatos utcácskáival, presz- szóinák jó feketéjével. Mint ta­pasztalt egri fürdőzők, már bemenet előtt alaposan meg­ebédelünk, mivel tudjuk, hogy bizony, benn nehézkesen lehet hozzájutni... Az ózdiak kedvenc fürdője már évek óta: Eger. Szinte egymás után találunk ózdi dol­gozókra, akik idejönnek mo­toron, autón, buszon, hogy él­vezzék a híres „egri melegvi­zet”. Kundrák László mérnök feleségével most érkezett Da- nuvia motorkerékpárján. — Nagyon szeretünk idejön­ni! — mondja a fiatalasszony. Közben már pakolja is ki a fi­nom otthoni elemózsiát. Ne tessék haragudni, de sietünk fürdeni —, s már tűnnek is el a hatalmas tömegben. Vizslás kicsiny falu, valahol a dimbes-dombos Nógrádban, de oda is eljutott az egri víz híre. A „Március 21.” Tsz elnö­ke 60 dolgozót hozott el jó munkája jutalmaként Egerbe. Szép népviseletbe öltözött asz- szonyok várakoznak, míg le­vetkőznek és az üdítő vízbe merülhetnek. Sándor Gyulánét sikerül elcsípnem. — A fá­rasztó munka után jól esik ez a kirándulás Egerbe. Nagyon- nagyon szép napunk ez a mai és emlékezetes marad, még so­káig. Sok szépet láttunk Eger­ben. Egy féketeruhás, öreg pa- rasztnénike, özv. Jakab Gyu­láidé ott gubbaszt a víz part­ján. — Még nem voltam ilyen helyen soha, bizony meg kell ezzel is barátkozni —, de örü­lök, hogy ezt is megélhettem. Jdrdánházáról érkezett kö­zös Moszkvicsukban Balázs József, az Ózdi Kohászati Mű­vek munkaügyi előadója és Kuzbert János feleségével és gyermekeivel. — Most cserél­tük ki régi Trabantunkat új Moszkvicsra, így jól jött, hogy ki is próbálhatjuk ezen a szép úton. A gyerekek kedvéért jöttünk ma elsősorban, akik­nek már rég megígértük, hogy kiruccanunk Egerbe, fürdeni. Évente kétszer-háromszor el szoktunk ide jönni, mert úgy találjuk, hogy ez a fürdő a messzekörnyék legszebb, leg­jobb strandja. Gyöngyösiekre is bukkan­tunk. Kirchmayer Erika és Zsu­zsi vidáman kacagnak a szi­porkázó napsütésben. — Vonattal jöttünk ma, anyukával, de már máskor is voltunk itt. Évente többször megfordulunk ezen a remek strandon. Erika 10 napos bala­toni táborozáson volt, de még­is jólesik neki is a mai stran­dolás. Kinn a fürdő előtt viszont dr. Jorgovék szállnak ki szép Simca kocsijukból. A gyöngyö­si körzeti orvos felesége sze­rint azért jönnek el rendszere­sen Egerbe strandolni, mivel nagyon hiányzik Gyöngyösön a strand! Nagybátonyiak hevernék egy nagy, színes pléden és jóízűen falatoznak. Lévárdi Gyula jött Tóth Józseffel Egerbe, s mind­egyik hozta fiatal, csinos fele­ségét is. — Már két hete voltunk itt, és mivel nagyon jól éreztük magunkat, hát ismét eljöttünk — mondja a vidám Tóthné. A környékünkön vannak ugyan strandok, de azoknak bizony jéghideg a vize. Szeretem azért is Egert, mert soproni vagyok és erősen rokonnak érzem a két várost Sajónémetiből motorkerék­páron érkeztek Kovács Gyu- láék. Az Ózdi Kohászati Mü­vek darukormányosa már ké­szül is a fürdéshez. — Szeretünk fürdőbe járni így nyáridején, de mivel itt még nem jártunk, hát elhatá­roztuk, hogy meglátogatjuk Egert is. Ügy megtetszett el­sőre a város, hogy elhatároz­tuk, máskor is elruccanunk ide. Két mezőkövesdi fiatallal a hűs árnyékban hozott össze a véletlen. Takács Mária és Sá- godi László még nem rég a debreceni egyetemen felvéte­liztek. Ma vidáman, önfeled­ten, hatalmas tűzvörös gumi­labdával játszanak. — Nagyon jól esik a kikapcsolódás — mondják. — Bizony sokkal jobbnak találjuk ezt a vizet, mint a mezőkövesdit, no de a környezet iis összehasonlítha­tatlanul szebb. Jövő ilyenkor már mint el­sőéves egyetemistákat látjuk talán viszont nálunk a két csi­nos fiatalt, hiszen lényük ma­ga a derű és merő optimiz­mus: Kell sikerüljön a felvé­teli — mondják. Bizonyára így is lesz! Borsodszentgyörgyiek vára­koznak egy hatalmas autóbusz előtt: a földművesszövetkezet hozott el 60 embert Egerbe. Ott van Kovács Géza, a köz­ségi tanács vb-elnöke is, aki elkísérte falubélieket erre a szép nyári kirándulásra. Né­meth Emilné őszintén meg­mondja, hogy még nem für­dőit a mi vizünkben, noha már sokszor voltak Egerben. — Ma azonban megpróbálom, hogy milyen is ez a híres egri víz! — és már siető léptekkel el is tűnik a kis csoport a für­dő kapuja előtt várakozó ha­talmas tömegben. Balassagyarmatiakra, zagy- vapálfalvidkra akadunk sétánk befejezésekor. Regős Ferenc, a járási tanács mezőgazdasági osztálya vezetője Gyarmaton, Mohácsi Mihály pedig az Épí­tő Ktsz dolgozója. Zagyvapál- falváról viszont a Regős Emil- házaspár érkezett két aranyos kisgyermekével, Babucival ás Mártákéval és Pálfalvi János­áéval. Az apa egy húsbolt ve­zetője. A Moszkvicsok kinn pi­hennek a parkírozóhelyen. — Bár Bükkszék lényegesen ; közelebb esik hozzánk — J mondják Regősék, — meg! Pásztón is van 32 fokos víz,! de mindkét hely még kiépítet-! len és nekünk teljes felüdü-! lést csak a szép környezet ad,: — ezt pedig itt megtaláljuk. Minidig megcsodáltuk a sok-! százesztendős öreg platánfát.; Kell egy heti kemény munka I után ez a kis kiruccanás1, ki­kapcsolódás — mondja Moha-! esi Mihály és már hatalmas! ívben ugrik is a medence csil­logó vizébe. Amikor távozunk a szipor­kázó napfényben úszó egri! strandfürdőből, még mindig < sűrű sorokban özönlik a tö­meg a bejárat felé. — Szórakozzatok jól vendé- J geink! Pihenjetek és felüdül- J ve térjetek haza! A viszontlá- ! tásra nagybátonyiak, ózdiak,! mezőkövesdiek, gyöngyösiek, abasáriak, vizslásiato, putnoki-! ak! A viszontlátásra az egri! strand üdítő hullámai között! < Sugár István 1 A kongresszus keretében kiállításon mutatják be a rák­kutatás legújabb orvosi segédeszközeit, és a rákgyógyításban elért eredmények irodalmát. A képen: a kiállítás egyik igen érdekes gépén, a moszkvai „Moszröntgen” gyár RUM—17. röntgenkészülékén az utolsó simításokat végzik a kiállítás megnyitása előtt.--------------------....v„vv\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\VWv\\\\\\\\\\\\\\\\\„xvw,™..­Az olasz ifjúság is készül a helsinki VIT-re A képen: firenzei fiatalok fesztiválmenete plakáttal vonul a város utcáin: „VIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Hel- i sinki, 1962.” - (MTI Külföldi Képszolgálat) Könyvespolc: Hőhullám Berlinben Egy ausztráliai lány — Joy Black — 1950-ben férjhez megy egy német származású fiatal­emberhez, Stephen Millerhez. Boldogan élnek, két lányká­juk is születik, amikor — 1960-ban Nyugat-Németország- ba, Nyugat-Berlinbe látogat­nak, ahol Mr. „Miller” famí­liája, a von Muhlerek előkelő nemzetsége lakik. Hogyan jön rá az életnek eddig csak kelle­mes felületeit ismerő fiatal as z- szony, hogy gyilkosok közéke. rült. Hogyan döbben rá a vi­lágveszélyt jelentő neofasiz- musra, — erről szól a nemré­giben hazánkban is járt ausztráliai írónő, Dympha Cusack, legújabb, a Kossuth Könyvkiadónál nemrégen megjelent regénye, amelyet Vámosi Pál fordított magyarra. Joy Black nem forradalmár, polgári, sót nagypolgári kör­nyezetben nevelkedett, s a tár­sadalmat irreálisan látó néze­teket, hamis előítéleteket is neveltek belé. De mégils csak a szabadabb, frissebb Auszt­ráliából jött egy, a porosz mi- litarizmus minden véres „ha­gyományát” híven őrző csa­lád körébe, Nyugat-Berlin „előkelő”' negyedébe, ahol al­kalma van megismerkedni a szervezkedő újfasizmus min­den torz, az emberiséget, de a német népet is fenyegető meg­nyilvánulásával. Időbe telik míg Joy szeme teljesen kinyílik. Férjét — aki eddig is irtózott a Muhlerek szellemétől, de nem volt bá­torsága végleg szakítani azzal — kiszakítja a náci rokonok gyűrűjéből és az önfeláldozó anya segítségével az egyik Muhler-unokát is magával vi­szi Angliába. Az írónő nyitva hagyja Joy és férje további sorsát, magatartását. Nem ál­lítja azt róluk, hogy menekü­lésükkel már a legtudatosabb, legokosabb antifasisztákká let­tek. De ezek a rájuk neheze­dő, átkos ' tradíciókkal leszá-i molni tudó emberek abban1 az irányban haladnak, ami felé sok, polgári származású és ne- veltetésű értelmiségi fejlődik mostanában Nyugaton, még Nyugat-Németországban is... A. G. Az üzemszervezésről tanácskoztak , a gyöngyösi járás tsz-vezetői Két községet kerestek fel: Gyöngyöstarján ban és Abasé- ron a tsz-ek üzemszervezési munkáit vizsgálták meg. Tamás László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és Szabó Imre, a járási pártbizottság titkára kísérte el Erdei Feren­cet a két szövetkezeti gazda'" ságba. / Két napot töltött á gyöngyö­si járás területén Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és tanács­kozott a szövetkezetek elnö­keivel és szakembereivel. Az üzemszervezés feladatait és gyakorlati teendőit vitatták meg. A megbeszélésen jelen voltak a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői is.

Next

/
Thumbnails
Contents