Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
4 NEPÜJS AO 1962. július 26., csütörtök Annának... Ma van a nevenapja Annusodnak, valamit, valami nagyon kedvesei kéne adnom neki. Mert az ,,Anna-nap" nem akármilyen, szürke, borús időben is megjárja ünnep. Ilyenkor' kötelezően zöldek, sőt zöldebbek a fák, és szebbek, mint máskor, és az égen a felhők sem esőköpenyben sétálnak ... És a nap ilyenkor csak az Annákra mosolyog, sugarai legfinomabban, legszelídebben az ő hajaikkal játszadoznak, és megcirógatják a törődött, öreg váltakat, perzselő, nyári csókot dobnak a munkában ereseden kezekre, mert a nap Anna néniéket is szereti . . . Valamit kéne pedig vennem An- nuskának, vagy talán elviszem majd valahová — az Anna-bálba, vagy csak sétálni, s akkor majd megmondom neki.. . De kérem, ne szóljanak előre! Majd én. S ha Annákkal találkoznak, ne felejtsék el fclköszönteni őket... (G) — HATVANBAN rövidesen megkezdi működését az ország egyik legmodernebb véradó állomása, amely teljesen ingyenes donoroktól biztosítja vérsziikségletét. Élen járnak az előzetes felvilágosító előadások után történő jelentkezésben a petőfibányai bányászok, akik eddig mintegy háromszázan jelentkeztek az orvosi vizsgálat után önkéntes, díjazásmentes véradónak. — RÉSZLETES, mindenre kiterjedő munkatervet készített a Hazafias Népfront Boconád községi bizottsága. A muiika- terv felöleli a VIII. pártkongresszussal kapcsolatos propagandamunkát, az egységes paraszti osztály kialakításáért, az ifjúság neveléséért, a népművelési munka megjavításáért való tevékenységet. — A MOST BEFEJEZETT népművelési évben Boldog község fiataljai és felnőtt dolgozói szorgalmasan látogatták az ismeretterjesztő előadásokat, amelyen 68 filmet vetítettek, ezzel a megyében második helyet érték ei a TIT-előadások filmkísérő műsora tekintetében. — AZ EGRI KISIPARI Szövetkezetek Ady Endre kultúr- otthonában nagyszabású Anna- báU rendez szombaton, július 28-án, este nyolc órakor a KISZÖV, ahol a szövetkezeti dolgozók Anna-tagjait értékes ajándékkal lepi meg a vezetőség. — MEGYÉNKBEN elsőnek az ad ácsiak teljesítették ez évi szerződési kötelezettségeiket. Két nappal ezelőtt az 50. vagon árut adták át a felvásárló szerveknek. — A RECSKI Kékesi Gyopár Tsz-ben 967 hold kalászos betakarítását kell ebben az évben elvégezni. Ebből körülbelül 540 hold kalászost géppel, a többit pedig kézi erővel vágnak le. Az aratás megkezdésére előreláthatóan a jövő hét végén kerül sor ebben a szövetkezetben. Kelemen László és az első „Magyar játszó Színi Társaság A magyar színészet nem dicsekedhet hosszú múlttal. A színészi törekvések még Mária Terézia alatt is a'z iskolák falai közé húzódtak. A szerzetes iskolák latin nyelvét nehezen váltja fel a magyar. Ugyanakkor Pozsonyban már a XVIII. század közepén működik német színészet. Az ország fővárosában a pesti várfal egyik bástya tornyából átalakított Rondellában kap először helyet a színjátszás. Budán a későbbi Várkertben építenek egy fából készült színházat, míg II. József a várbei karmelita kolostort és templomot alakíttatja át színházzá. Mindhárom a német művelődéstszol- gálja, sőt II. József germasni- záló törekvésének egyik leghatásosabb eszköze éppen a német színészet lesz. Az 1780-as évektől kezdve egyre fokozódott a vágy a magyar nemzeti színészet megteremtésére. Ám az eszme népszerűsítőinek egyaránt meg kellett küzdeniük a bécsi udvart kiszolgáló államvezetéssel, a társadalmi felfogás ellenzésével, s a szigorúan vallásos állapotokkal. A nemzeti kultúra zászlóvivője, Kazinczy Ferenc, már magyar színtársulat szervezéséért harcol Pest számára. Az első magyar színház alapját végül is nem magyar mágnások vetik meg, hanem lelkes és pénztelen fiatal emberek, akiknek azonban volt hitük és akaratuk. Ezeknek irányítója volt Kelemen László, a makói kántortanító fia, aki ott hagyta állását, biztos jövőjét, s jórészt diákokból, jurátusokból verbuvált színésztársaival küzd a kultúráiét e területén a Ha'bsburg-erőszak elnémetesítő politikájával szemben. Nem volt más fegyverük, mint az az erkölcsi tőke, az a lelkesedés, annit Kelemen László öntött beléjük. Választott hivatásokban talán dilettánsok is voltak, de vállalkozás uknak súlyt adott az a fanatizmus, amellyel a magyar nyelv ügyét szolgálták. Kelemennek hatóságtól hatósághoz kellett futkosnia, hogy a magyar színészetnek a némettel egyenlő jogot vívjon ki. A két városa kőszínház német bérlő kezében volt, még arra sem kapott engedélyt, hogy társulata részére a német nyelvű színjátszás szünnapjaira kapjon engedélyt. Végül Pest megye pártfogására mégis siker koronázta fáradozását és 1790. október 25-én a várszínháznak imbolygó lángú mécsesekkel megvilágított színpadán, Simái Kristóf „Igazháai” című vígjátékában felhangzott a magyar teaitris- ták szava, s az 1792. esztendővel a nyári színkörben megindulhatott a rendszeres magyar előadások sorozata. A nagy lelkesedéssel megkezdett vállalkozás nem tudott megerősödni. Kelemen direktor könyörgő levelekkel árasztja el a vármegyéket, pénzt kér tőlük a társulat fenntartására. De mindez nem menthette meg a társulatot attól, hogy ne induljon benne a szétesés folyamata. A társulaton belül viszálykodás dúlta fel a belső békét. Közönségük meg éppen nem volt. Nem volt szerencsés a budai oldalon kísérletezni, mely hosszú időn át semmiféle színházi vállalkozást nem volt képes fenntartani. Nem volt szerencsés Kelemen társainak görcsös ragaszkodása a fővároshoz. Nem volt kedvező politikai szempontból sem a pályakezdés időpontja, de maga Kelemen László is sokkal hiszékenyebb és rajon- góbb természet volt, semhogy erélyes vezetésre és rendtartásra termett volna. A színészek hálátlanul viselkedtek vele szemben az igazgatóságot ismételten elveszik tőle, míg végül elkedvetlenedve maga válik meg a társulattól, 1796- ban. Három évvel később újabb társulatot szervez: most is akadtak lelkes társak, akik vállalják az állandó otthon hiányát, felszerelésüknek képtelenül nyomorúságos voltát, az eladósodás rémét, a vógük- érhetetlen telek szenvedéseit, s mindezek fölébe még az apai átkot és az anyai könnyeket. Most már a vidéki szerepléseken van a hangsúly. Nagyvárad, Miskolc, majd 1800-ban a mi városunk, Eger is rövid időre falai között láthatja a társulatot. Egy rövid időre tűrhetően alakul körülötte az élet, s aztán egyszerre minden összeomlik. Végül is a tönkrement színigazgató visszatér atyai foglalkozásához: kántor Ráckevén, majd Makón orgonista és iskolamester, míg végül egy váratlan szerencsétlenség véget vet megpróbáltatásokban gazdag életének 1844. decemberében. Kelemen László a miagyar színészietet megteremtő társulatnak legnagyobb alakja volt. A kudarcok, sikertelenségek nem őt illetik, hanem az általános helyzetet, amik ellen' hiába küzd az egyes ember, még ha vasakarat és szívósság jellemzi is. Ha volt valaki, aki sírja széléről csupa csalódással tekinthet vissza életére: bizonyára Kelemen László volt az. Életműve még sem volt hiábavaló. A magyar játékszín gondolata mégis csak az ő kezdeményezésére és az általa vezetett szövetkezésben gyulladt ki először. A maigyar nyelvű színjátszás gondolatának életrevalóságából Kelemen Lászlóék adták az első gyakorlati léc-' két, s az eszme, amely belőle és társulatából szertesugárzott, attól fogva soha többé ki nem aludt. Születésének 200 éves évfordulóján kegyelettel emlékezik rá a mai irodalmi élet. Abkarovits Endre a TIT tagja EGRI VÖRÖS CSILLAG Carmen Jones EGRI KERTMOZI Ma éjjel meghal egy varos GYÖNGYÖSI PUSKIN Ilyen hosszú távoliét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Liliomfi HATVANI VÖRÖS CSILLAG Amíg holnap lesz HATVANI KOSSUTH Két szoba, összkomfort 1962. JÜLIUS 26., CSÜTÖRTÖK: ANNA 295 évvel ezelőtt, 1667 júliusában született JOHANN BERNOULI svájci matematikus. Működése igen fontos a differenciál- és integrálszámítás, valamint a variációszámítás fejlődése szempontjából. ö irta az integrálszámítás első tankönyvét. 200 évvel ezelőtt; 1762. július 26-án született KELEMEN LÁSZLÓ, a magyar színjátszás úttörője, ö szervezte meg az első magyar színtársulatot, mely 1790—1796-ig Pesten, majd vidéken működött. Minden vagyonát erre a célra fordította. Színtársulata azonban pártfogó hiánya folytán feloszlott. Július 26-a 1930 óta a szovjet ejtőernyősök napja. 1953-ban ezen a napon kezdődött meg KUBÁBAN a nemzeti forradalom. Az ún. „Július 26-i mozgalom Batista tábornok diktatúrájának megdöntését tűzte ki célul és érte el. Július 26-a LIBÉRIA függetlenségi napja. 1847-ben ezen a napon alakult meg a világ első néger köztársasága. Johann Bernouli FILM: Carmen Jones „ Színes, szélesvásznú amerikai film Bizet világhírű operájának feldolgozása, amelynek két főszerepét Dorothy Dand- rige és Harry Belfonta alakítja. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza júUtts 26-tól augusztus 1-ig. Felsőfokú mezőgazdasági technikum nyílik Hatvanban Hodászy Miklós, a gyöngyösi felsőfokú mezőgazdasági technikum igazgatója tájékoztatott bennünket az új tanévvel kapcsolatban. — Örömmel közölhetem, hogy a gyöngyösi anyaiskola keretén belül ugyan, de önálló működési kerülettel, Hatvanban is nyílik az ősszel felsőfokú mezőgazdasági technikum. Itt zöldségtermesztési tagozatot szervezünk. — Hogyan biztosítják az új iskola elhelyezését? — Az oktatást a gimnázium épületében tartjuk meg, míg a kollégiumot egy régi kastélyban alakítjuk ki. A hatvani zöldségtermesztési tagozatnak önálló tantestülete lesz, amelynek élén az igazgatóhelyettes áll. Most a tantestület kialakítása köti le az energiánkat. — Milyen feltételekhez fűzik a felvételt? — A felsőfokú technikum hallgatójának érettségivel kell rendelkeznie. A gyakorlat feltétlenül előnyt jelent, de nem elengedhetetlenül szükséges. — Hol jelentkezhetnek a hallgatók? — Azok, akik még nincsenek túl három évvel az érettségin, iskolájuktól kérjenek ajánlást, ellenkező esetben munkahelyük véleménye szükséges a felvételhez. A jelentkezést az anyaiskolához, a gyöngyösi felsőfokú mezőgazdasági technikumhoz kell megküldeniük. — Hány fővel indul az első évfolyam? — ötven fő felvételére kaptunk keretet. Elsősorban a Hatvan környéki kertészkedő termelőszövetkezetekre számítunk, de nincs szigorúan megkötött területi határ: az ország bármely részéről elfogadjuk a jelentkezést A határidő augusztus 10. A hatvani felsőfokú mező- gazdasági technikum, amely csupán zöldségtermesztési tagozattal kezd, nagyszerű lehetőséget biztosít a tanulni vágyó fiataloknak. Egyben a környék mezőgazdaságának megerősítését is szolgálja. Az első ízben a következő tanévben kezdik meg az olyan teljesen specializált szakemberek képzését, mint amilyenek a felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett mezőgazdászok lesznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagyüzemek bátran tervezhetnek gazdasági arculatuk kialakítását illetően, hiszen a jövőben kimondottan szakembereket kaphatnak az új iskolától. A szervezés teljes erővel folyik, az elhelyezés minden vonatkozásban már most biztosítva van, tehát a jelentkezőknek nem kell semmiért sem aggód- niok. IRTA' ÓNODVAR! 16. Elindult a lépcsőn felfelé. De alig tett három lépcsőfokot, gyávaság fogta el, s mire felért a harmadik emeletre, kijózanodott. — Mit mondjak Rosenak? Hogyan magyarázzam meg, hogy el akarom venni Körner- től az orvost? S ha Rose, a legjobb barátnőm segít is nekem ebben ... bár magam sem tudom, hogyan ... mit mondjak neki ... Horváthnak? Ha rájön, hogy eladtam, hogy mindennek én vagyok az oka, még ha gondolt is rám néha, — kiábrándul belőlem. Miért is szeretne!? Kiszolgáltattam ... hitvány, gyáva voltam, sosem mertem megmondani neki az igazat. S mit mondana most Kömer... Mr. Rogger: Borzalom: hányféle veszély leselkedik rám most is?... Valami azt súgta, forduljon vissza, szaladjon el, amíg nem késő. Hagyja ezt az embert. Talán... igen ... talán ez lenne a leghelyesebb! Horváth doktor nem értené meg, s akkor ez a legszömyűbb kiábrándulás lenne. Ez a keserű csalódás tönkre teamé az életét. Már Rose szobájának ajtaja előtt járt. Bentről rádiózene szűrődött ki. Vajon egyedül van? Megforduljon? Most még nem késő! Valami azonban húzta, vonzotta befelé. Hirtelen a kilincsre tette a kezét és benyitott. Rose egyedül volt. ■— Beszélnem kell veled! — Mi történt? Miért vagy olyan feldúlt? Elza önkéntelenül is a falon függő, hatalmas velencei tükörbe pillantott. Megijedt saját magától: arcának nyugodt vonásai megváltoztak, tekintete idegesen vibrált, egész lénye riadt-kifejezést öltött, tükrözte azt a belső vihart, amely a lelkében dúlt. Már nem csodálkozott azon, hogy az ebédnél Mr. Rogger és Kömer jelentőségteljesen össziepillantot- tak, mikor velük beszélt. — Futottam, azért vagyok ilyen piros — mentegetőzött Rose előtt. — Készülsz valahová? — Kilenc érára vendéget várok... — Nem lehetne elodázni? — De. Ahogy gondolod. Máj telefonálok. — Nálad akarok maradni. — Mi történt? — Félek. — Kitől? — Mit tudom ért! Mindenkitől. Legjobban saját magamtól! ... — Elza, te részeg vagy! — Ellenkezőleg: még soha nem voltam ilyen józan! Azért adhatsz egy pohár gint! Felhajtotta az italt. Ettől megerősödött, magához tért kissé. Sápadt arca — hiába mondta az imént, hogy piros — élénk színt váltott. Rose még mindig tanácstalanul állt felette, sajnálta Elzát, bár még nem tudta, mi idézte elő nála ezt a lelkiállapotot: megsimogatta a fejét, megborzolta szőke haját. — Szegénykém! Roset és Elzát barátság fűzte egymáshoz. Pedig természetük alapvetően különbözött Elza kimért, higgadt, azt lehetne mondani: magánakvaló természet volt, Rose pedig örökké nevető, csapongó, vidám, mindenkivel flörtölő. Elza hányszor ült egész este szótlanul, elmélázva az asztalnál, amíg Rose három férfival is kikezdett... Állandóan tele volt kalandokkal, s napokon át képes volt ezekről újat mesélni Elzának, aíki hanyattfekve, behunyt szemmel, álmodozva hallgatta. Elzának nem voltak kalandjai, néki csak álmai voltak, amelyeket még Rosenak sem vallott meg. Mégis jól megértették egymást! Vagy talán éppen azért, mert a tulajdonságbeli ellentétek vonzották őket? Most is elmondott neki mindent magáról és az orvosról. A vallomás után könyebb lett, ahogy beszélt, egyre jobban felvillanyozódott. Észre sem vette, hogy milyen lelkesen, színesen beszél az orvosról, akit álmaiban annyiszor, any- nyiféle változatban már a magáénak tudott. — Hányszor akartaim pedig — mondotta —, hogy ne törődjek vele, ne lássák benne mást, mint ügynököt, akit át kell adnom Roggernak, hányszor akartam, hogy ne gondoljak rá és mégis: mindig rá gondoltam. Te el tudod képzelni, mit jelent ez, Rose, nagyon kérlek, ne érts félre, hiszen még magam sem tudom, hányadán állok vele és magammal? Talán te... te segítesz majd... Amikor nyár elején elmentem hozzá Nickelsdorfba, azt mondták, hogy elutazott. Vártam pár napig, de nem mutatkozott. Arra gondoltam, minek törődöm vele. De amikor két hónap múlva egyszer-! csak Bécsben találkoztunk — váratlan találkozás vett —, nagyot dobbant a szívem. Altkor éreztem először, hogy többet jelent nekem. És mégis valami azt súgta, hogy tartóz- komjam tőle: erre fizettem rá, Rose! Mert most már tudom, érzem, hogy számomra itt volt elrejtve a menekülés, az élet, a boldogság!... De én szerencsétlen, tapasztalatlan ember, nem értettem meg, hogy miről van szó? Csak vakon, félelemtől reszketve teljesítettem főnökeim parancsát. Ha arra gondolok, hogy mindennek vége, Rose! Ha láttad volna, amikor az utol. só találkozáson azt kérdezte tőlem: „Elutazik, Elza? Meddig lesz távol? Láthatom karácsony este?” Mennyire számon volt már, hogy megmondjam az igazat. Rose, én rájöttem, hogy céltalan, sivár az életünk. Csak addig kellünk, amíg dolgozunk, és aztán... Rose, én meg akarom menteni ezt az embert, s vele együtt saját magamat is. (Folytatjuk.)
